én még mindig király még egy hsz is kész

vasárnap meghalok az evéstől XD

én hétfőn, a locsolók ellen XD

ide se, de elég öt ember, és már olyan büdös vagyok, mint egy rossz parfümgyár T_T

locsoljanak vízzel XD

jaj de ne annyit O_O

Levitás BeneDiktátor - 2015.04.03. 18:52


elhiszem

sziaaa

egy királyt megvárakoztatni ejnyeee

ohh, na jó, na jó. így elnézőbb leszek. *bólogat*

Adam Kensington - 2015.04.03. 19:18


megmelengeti a szívemet-e kedvesség *-*

kedden nekem munka, az se jobb T_T

szia

Linzer: varrodában vagyok szabó nem nagy, de fizet

aaaww
nem jutok szóhoz a meghatottságtól  

sziaaaa

Kicsit megviselt a cipője, sőt, ahogy most, felemelt állapotában megbámulja, még koszos is, de a fekete ápol és eltakar. Viszont nem lenne egy buta dolog, ha legközelebbi kiruccanásakor beszerezne egy újat, mert ebből lassan ki fog kukucskálni a lábujja, és bár őt nem zavarja, de a harmatos fű, vagy egy kis eső már nem fog jót tenni neki, és semmit sem utál jobban, mint a vizes zoknit a lábát. Neki is kell utálnia valamit, és hát ez egyike azoknak, amitől az ő haja is égnek áll. De tappancsa a földre kerül, fülében pedig a lány nevetése csend, amit vigyorral reagál le. Annyiszor vigyorog, hogy félő, már nem is tudja normál, komoly formában tartani az ajkait. Vagy nem is akar olyat? A csibészes félmosoly mindenkinek jól áll, vagy egy jópofa grimasz. Na de most a cipő a téma..
- Nem is negyvenhat. Csak negyvenegy. De lehet még nő. – vonja meg a vállát, majd visszakanyarodik a cipőkhöz. – Nincs ilyen nagy láb lányoknak? Pedig vannak naaagyon magasak. Na mindegy… híres.. az jó lenne, de nem tudom. Így? Fura. – ráncolja a homlokát, mert valószínűleg a legnagyobb cipő mellett a legtöbbet gipszelt ember címet is megnyerné. Élő múmia, kéremszépen!
- Csak nyakam, meg bokám törne. Nem jó. – rázza a fejét, és elveti, hogy ilyesmivel keresse meg a kenyere javát. Marad a papírnál meg a grafitnál, egyelőre. Nem tudni merre nyomja előre a sors.
A saját kárán tanult ma, és még jó, hogy szóba jött, legalább ő el fogja kerülni. Annak örül igazán, hogy nem máshol ébredt, mert hallotta, hogy volt olyan is, amikor átköltöztettek majdnem mindenkit máshova. Fura lett volna, bár.. egyszer kipróbálná azt is. Ki tudja.
- Kell is. Mi fiúk nem sikítunk, állva.. öööö.. tudodmicsinálunk, szóval csak hátakat látni mindből. Csak kellemetlen. Kinek mi. – vigyorog egy sort a dolgon, mert hát na, tényleg nem szoktak nagy dolgot tenni, ha valaki betéved, a szemetebbek még megjegyzéseket is benyögnek, ő – bár még nem volt vele ilyen – nevetne csak. Mindenki más.
- Had tegye. – vonja meg a vállát a Banyára. – igazad van. Tudnak írni.. furákat. Egyszer-kétszer. Volt barátnőm, de én nem tudtam róla. Valamit tud a Banya, mit én nem. De nem izgat, én tudom igazság, a többiek meg egyenek papírt. – most is így van vele. nem fogja érdekelni, mit írnak meg. Tegyék. Ha nekik ennyi idejük van, hajrá, ő már várja, mikor tudja meg ismét a lapokból, hogy szerelmes, és még barátnője is van. Vagy épp… barátja. Amit írni tudnak..

Lotte White - 2015.04.03. 21:20


egy királyt nem is szabad ˇ^ˇ

na de még egy kettőőőő hsz-t megírok

Olyan ez, mint amikor kihúzod a füldugót a füledből, és feléled a világ. Visszatér a hang, meg minden, pedig nem is hallgattál zenét. A hideg rázza ettől, bár semmi nagy dolog nincs benne, csak tényleg aludt valamennyire. Vagy lement alfába, ez is előfordulhat. Inkább ez. És most kapott egy kukucskálót is. Félre ne értsétek őt, nem zavarja a dolog, főleg a csinos pofi, meg egyebek. Azért is hálás, hogy nem hagyták itt elaludni, a prérin, csak még túl kómás ezek szerint, hogy mindent rendesen felfogjon. Kajakómás. A lábai zsibbadnak, így, oda sem lesve, felhúzza az egyiket, a másikkal pedig végez pár bokakörzést és máris minden szebb lábtájékon.
- Akkor jó, akkor jó. A tervek jó ha titkosok. – kacsint egyet, mintha tényleg valami baromi, világmegváltó dolgon törte volna eddig csendben a fejét, nem pedig azon, hogy mennyire jóllakott, milyen kellemes a nap melege és egyebek. Hatalmas tervek, ugye, ugye? A tincsekből áradó illatot szimatolva emeli meg kicsit magát, megtámaszkodva a könyökén, persze, nem olyan magasan, hogy az akármelyiküknek is kellemetlen lenne – egyelőre, hiszen csak most futja ennyire, tervezi a felülést, de még kicsit így marad.
- Óóóó.. szerencse, hogy nem nagy fű. Ha nem látszok ki, szőnyeg leszek és át is sétálhatnál rajtam. – aggódik a lehetetlenen kis rájátszással, de ez nem bűn. Még a szemeiben is csillog némi, aggodalomnak tűnő villanás, de ez a valóságban inkább az új ismeret, kíváncsiság szikrája.
- Valóban nem jó. Bááár.. ki tudja, kinek mi jó. Lehet a taposás szerencsés is. Főleg ha hason fekszek és így.. finoman lépked. Masszíroz is. – ötletelget hangosan, de nem vágja hasra magát, és kéri meg erre. Inkább szép lassan emeli magát ülésbe, és azzal egyetemben fordul is fel, maga alá pakolva a lábait, tenyerével megpaskolva a plédet, amit jól összefetrengett. Még jó, hogy nem aludt mélyen, és nem folyt nyála a nagy álomban… Kínos lenne úgy helyet kínálni.
- Csüccs, hacsak nem rohansz akármerre.

Ha most hirtelen rákérdezne, minek is jött ide valójában, ami nem a napozás, akkor lehet, meg se tudja mondani. Már annyira összekavaródtak benne a dolgok, hogy mit, mikor akart, hogy csak na. A könyv még mindig a pokróc szélén pihen, a háta mögött, így tökéletesen el is felejtette, hogy kihozta. Az előbb még aludt, napozott, most pedig éberen társalog. Ha belegondol, majdnem olyan, mint valami rettentően lefoglalt ember. Majdnem. Egy kicsit.
- No igen. Cinkostárs még jobb. Sok. Mééég jobb. – mintha valami hadseregre célozna, de semmi ilyenről nincs szó, ahogy továbbra sincs terv. Ezzel a lány is tisztában van, érzi, és nem is húzza tovább, ellenben, ha itt, ültében mégis eszébe jut valami, akkor… biztos megosztja vele, már ha életre alkalmas. A fűbe olvadási ellenérv első felét hallgatja, amikor nevetni kezd. Oké, hogy nem arra a sötétségre gondolt, de neki ez most kétértelmű, és a füle közti űrt is szimbolizálhatja. Amúgy sem egy sértődős fajta, aki felkapja magát egy ilyenen, ha sötét, akkor sötét, mások szemében.
- Sosem aggódok. Legalább jó színeket hordom. Ha zöld lennék, akkor… talán sikerülne. Amúgy nem értettelek félre, csak vicces volt. Nekem. – hogy értse is, miért kacarászik egy egyszerű kis mondaton. Mondjuk, a kisujján is képes, ha elemében van. A lányka zavarára is felfigyel, így löki is tovább a szavakat, elzavarva azt.
- Ti lááányok. Mind könnyűek vagytok, csak sok nyávog, hogy, jaaaaaaaj kövér a fenekem! Aztán felkapom, semmi több. – csóválja a fejét, mint valami nagy, nőtudós bölcs, pedig csak egyszerűen kötötte hozzá ezt a szavaihoz, és emlegette fel.
És csüccs. Már ketten ülnek a pokrócon, és miután elhelyezkedett, ő maga is inkább kinyújtja lábait, megelőzve a gondokat, amiket a zsibbadás okoz. Féloldalasan ül, mégis szembefordulva vele, egyik kezén hanyagul, de kényelmesen támaszkodva.
- Áhh! Akkor jó helyen feküdtem. – pillant futólag körbe. – Sok hely van, ez tény. Nagyon. Én itt vagyok ühm… másfél éve? Kábé. De nem ismerek mindet. Sőőőt… jobban megtanultam magyart, mint a helyet. – nos igen, nem tud mindenhol ott lenni, és mindent bejárni. De ahogy neki is, saját magának is meg lesz bőven még az ideje az utakra.

ééés a csoki? virág mellé az kell! mármint, a csokit megeszem én

szép szombatot *_*

ahh, üdv Vámpír úr
nagyszombat, és (erre) nagyon szépen süt a nap *_*

uhh az neked nem is jó
rendeljek felhőket? egy királynak járnak a felhők, ha úgy akarja!

ki még nem mentem, olyan bátor nem vagyok XD

szia

mily lovagias! mától Ser Adam Kengsigton! Királyi hatalmamnál fogva lovaggá ütöm!

kellemes szórakozást

ééééliás tóóóóbiás.

sziasztok

hello Bob

üdv a hölgyeknek

ahh, hogy essen le a körme annak, aki kitalálta a jutyúbon a reklámokat -.-

Az emberi különbségek már csak ilyenek. A lánykának még ebben a cipőben is apróak a lábai, mint ahogy az a  lányoknál oké.  Bár ismert egy lányt, akinek akkora lába volt, mint neki most, mellé még magas is volt, és cseppet sem fiús alkatú. Csak épp a ruhákat nehezen találta meg, mivel nem átlagos méretűre nőtt. Amikor először látta, a hasáig ért, most lassan be is éri őt, lehet fel se ismerné. Amióta eljött onnan, sokat változott külsőleg, bizonyára a lány is. Talán írhatna neki, de nem tudja a címét, pedig bírta. Na mindegy is.
Nem gondolkodik tovább a múlton, inkább marad a jelenben. A csokinyulat immáron az ölébe fektette, itt látja, nem hagyja el, és oda is adja a lánynak, hiszen neki szánta. Gyors mozdulattal igazítja meg a hajpántot a fején, vakarja meg a kusza tincsek közti bőrfelület apró szeletét, és már le is ereszti a kezét, vissza maga mellé. A mosdós dolog vigyorgásra bírja, hiszen most sikerül elképzelnie, ahogy ő ugyan semmit se csinál, kezet mos, de ő betalál, és paprikavörös arccal igyekszik kifele, mivel azt hiszi, olyat látott, amit nem kéne.
- Egyszerű kifele. Vagy titeket ez nagyon zavarban hoz? – érdeklődik, majd végül elneveti magát a „vádra”, hogy milyenek is ők. Ő csak néha, nem mindig, mások még álmukban is.
- Ugyaaan! Én tök ártatlan. Nem szólom meg, semmi. Maximum vigyorgom. Szélesen. Az is zavaró? – a pirulás jellemző, máskor is. Amikor véletlen nekimennek, vagy például, ha az ártatlanabbak a kezéhez érnek. Ő olyankor mindig vigyorog, a pír erősebb, és néha már megijed, hogy szegény lány nehogy agyvérzést kapjon, csak mert ő ott volt, és megzavarta. Isten őrizzen, de eddig egyikük sem kapott. Ezt se tudja, hogy lehetséges.
Bőszen bólogat, amikor a Banya életét most ők vesézik ki, nem fordítva. Ha most hallaná, biztos közbeszólna, hogy márpedig ez nincs így, még ha így is van, de nem ért még vissza. Biztos hosszú a mese, amit ecsetel épp.
- Maximum új képkeret. Retusálás. Nem.. nem az.. resturálás.. –rázza meg a fejét, homlokát ráncolva, miközben rágódik a szón. – Restaurálás! Az! – csettint egyet, amint megleli, amit keres. – No igen. Nekik jó, mert van munka. Nekünk olvasni, csak épp nem mind kellemes. – dől hátra, kicsit helyezkedve, majd ismét legyint.
- Ohh, had legyen. Remélem a füleim is benne lesznek, meg, hogy van másik barátnőm, vagy hat. – neveti el magát, miközben az említett plüssfület piszkálja meg.

Andrew Bob Thomson - 2015.04.04. 18:23


de inkább az automatika, mintsem minden videó előtt egy &@#{@@ reklám

Seruzád. Milyen eredetű név ez? sosem hallotam nem bántásból, én vagyok a tudatlan

CICA *-* milyen fajta?

áááá, ma is okosabb lettem, köszönöm