Boldog Éjfelet!  

Bal  reggelt!
Szépeket az előttem szólóknak!

Szia Zoé! <3 /csak, mert szereted/  

Emmus *.*

Szia Iza és Gwen!

Valami szeretet kórság lehet ma a levegőben. Vigyázzatok!

Robi is elkapta.  

Akkor csak te lehetsz a gyógyító. XD

Semmi gond, Robi meggyógyult. Jók vagytok lányok!  

Erdő mellett nem jó lakni...

Nemes L. Izabella (0 perce)    jelenleg Yarista Palarn profilját csodálja.

Ejnye Iza! Mit kell látnom. *eltakarja a szemét*

Lemaradtam.

Adam bátyám, olyan megértő vagy, hogy rögtön sírva fakadok.  

Jó reggelt!
Szomorúan látom, hogy nem vagytok kipihentek. ♡

Ej ej. Erre most inkább nem mondok semmit. ♡

Annelie Freya Blomqvist

A Keikoval folytatott napi szintű viták, megviselik Zoltánt, persze nem esik kétségbe, pszichológust sem fog felkeresni miatta, de fejének, gondolatainak kitisztítása, ráfér minden este. Hol alkohollal, hol testedzéssel, hol alvással, hol anélkül. Most éppen az utóbbi van soron, így álmatlanul forgolódik a Máguscsárda aprócska szobájában. Az ablak kitárva, amin a telihold éles fénye tolakszik be a férfi arcába. Amaz felkel, hogy egy pohár vízzel nyugtassa le fáradt érzékeit. Tölt az asztalon álló kancsóból egy kortynyit, közben szeme megakad egy kis szórólapon, de csak egy pillanatig.  ~ Barlangfürdő?  Éjjel? Ekkora marhaságot. ~ Megy, és ismét visszafekszik Holdas nyoszolyájába, ám nem bírja sokáig. Melege van a szűk helyen, és gondolatai sem állnak le. Kiugrik az ágyból, feltépi a szekrényajtót, kikapja a legszakadtabb farmerét, egy bő pulcsival, felhúzza és már a lépcsőn szalad lefelé, hogy minél előbb kiérjen a friss levegőre. A csípős hideg kissé megnyugtatja és le is hűti a testét, ám céltalanul bolyog, hol jobbra kanyarodik le, hol balra, míg erősen borzongani nem kezd, hiába veszi erőltetett menetre a figurát. El is fárad, nem csak a séta miatt, hanem az egész nap nyűge, az álmatlanság, elviszi energiája nagy részét, ezért elcsigázva ér a Barlangfürdőhöz. Először meglepődik, aztán vállat vonva belép az ajtón. Tanácstalanul néz körül a tágas belső térben, majd a Recepcióshoz sétál.
 Szép éjt! Nem készültem ma fürdőbe, de ha már így alakult bérelhetek vagy vehetek itt egy fürdőnadrágot valahol? – kérdezi a bájos szőkeséget. Miután sikerül kerítenie egy alkalmas és méretes darabot, eszébe jut, hogy törülközője sincs. Újra visszamegy a pulthoz, és elnézést kérő mosollyal adja elő az újabb felmerült problémát. Nem részletezem tovább a férfi felkészültségét, idő kérdése, és már a medence felé látjuk sétálni. Van rajta minden, ami kellhet, papucs, törölköző még fürdőnaci is, ő pedig belegázol a vízbe, és megállapítja magában, hogy nem volt ez akkora idióta ötlet, mint amilyennek elsőre tűnt. Nem néz se jobbra, se balra, tekintetét a szikláról lezúduló vízesés vonzza. Nem csak a tekintetét, hanem őt magát is. Beáll a természetes zuhany alá és hagyja paskoltatni magát az erős vízsugárral.

Szép estét!

Ha szabad érdeklődni a professzor mit professzál?

*befülel a témára*

A lovakat szeretem, a gazdagságot is, a lovaspólót nem annyira.
Üdv az Off népének!

*sütkérezik az elismerés csalfa fényében*  

Én ma már ettem. Csokisat.     

Annelie Freya Blomqvist


Zoltán nem az a férfi, aki kölcsön fürdőnadrágban, kölcsön papucsban és törölközővel, az éjszaka közepén egy barlangfürdőben áztatja magát. Az ilyen, az öregasszonyoknak való, vagy a nagyon fiataloknak, akik még találnak élvezetet ebben a tevékenységben, ám ő biztosan nem tartozik ebbe a kategóriába. Ám hagyja, hogy végig csapkodja a testét  a lezúduló víz és mindent kimosson az agyából, még azt is, hogy nem tudja mit keres éppen ő, éppen itt. Néha feljebb kell húznia a kölcsönnacit és, amikor fejét egy pillanatra kidugja a vízfüggöny alól, hogy újrakösse azon a madzagot, mikor felnéz, egy számára bosszantó dolgot kell látnia. Egy elvetemült alak hatalmas csobbanással vetődik a vízbe, óriási hullámokat és gejzíreket ostorozva ezzel. Bár ő túl mesze van ahhoz, hogy elérje, meg amúgy is tetőtől talpig vizes, de a medence szélén eddig üldögélő leányzó, kap belőle rendesen. Zoltán intézkedésre szánja el magát. Nem annyira a lány miatt, aki egy cifra káromkodás után a vízben lebegve próbál lenyugodni, hanem inkább a saját nyugalma érdekében. Kelletlenül evickél ki a víz alól teljesen, és erélyesen rendre utasítja a renitenst.
- Az ugrabugrát tartogatná kérem egy hajnalibb időpontra? Mondjuk, amikor már nem leszek itt? - A megszólított mormog valami cifrát a nemlétező bajusza alatt, aztán mit sem törődve Zoltánunkkal, tovább úszik. Zoltán nem megy utána, megelégszik azzal, ha az illető, távolabb helyezi a székhelyét. Miután minden elrendeződik, és a lecsúszó kölcsönnaci is a helyén van újra, ezúttal szorosabban meghúzva, hősünk mielőtt visszaavászkodna a zuhany alá, egy futó pillantásra méltatja a lányt.
- Nem esett bajod? - Rögtön meg is ijedhetünk, hogy Zoltánt komoly kórság ragadta el, hisz különben nem aggódott volna senkiért, de ezt tekintsük csak merő udvariasságnak. Ezt bizonyítandó, rögtön hozzá teszi a következőket:
- És egyébként nem kéne már ágyban lenned? -

HP RTL Klub, most.  

Gyere át!

TV-zni hívlak, nem aludni.

Szépen gyűlik a tömeg, Zoltánnak csak tényleg ennyi, nem arcok és emberek, hiszen a lányán, néhány tanáron és az igazgatón kívül nem ismer senkit. Hanyagul a fal mellé húzódik, onnan szemléli a kavargó diákokat, a tanári asztal felé is vet néhány pillantást, és csak azt a fura alakot nézi meg jobban, aki lobogó fehér köpenyben jelenik meg, ők ketten vannak, akik nem viselnek talárt. Ő azért, mert a meghívóban erre nem talált utalást, de hogy az az alak miért nem, azon elgondolkodik. Most örült volna Zoltán, ha mégis a gyászöltöny mellett dönt, nem rítt volna ki ennyire a sok fekete holló közül, ő egyedül a szürke öltönyében. Egy másodperc tört része alatt elintézi magában a problémát, s mivel még senki nem szólt rá, nem utasították ki a teremből, ezért napirendre tér fölötte. Azon sem akad fenn, hogy közben a befutó Keiko szinte átnéz rajta. Persze tisztában vele, hogy nem fog a nyakába omlani, meg, hogy a levita asztalhoz kell ülnie a lánynak, azonban egy biccentést köszönés helyett, elviselt volna. Az ilyen apró illetlenségeket, pár hét zsebpénz megvonás, nagyon hatásosan szokott orvosolni, így inkább az igazgatói beszédre koncentrál. Ő is megtapsol sorban mindenkit, akit illik, de alig várja már, hogy túlessenek ezeken a felesleges cécókon. Már legalábbis szerinte felesleges. Azt tervezi, ha megtörténik a tanárok bemutatása, és elhangzik a neve, szépen elkotródik a szállására, ha nem hangzik el a neve, akkor is, csak ebben az esetben valami állást kell keresnie a faluban.

Jövök inkább késve, mint nem.
Boldog Éjfél után 17 percet!  

Dasha Fresmoon
/nincs mentségem/

Elgondolkodtató Dasha érvelése, ezért el is gondolkodik rajta egy pillanatig. Valószínűleg tényleg az történne, hogy Keiko bizalma megdőlne, ami a barátnőjét illeti, és ezzel talán több rosszat csinálnak, mint amennyi jó származna belőle. Ki kell találnia valamit Zoltánnak ahhoz, hogy lánya barátsága is megmaradjon, de az információ se vesszen el. Várkonyi egyre biztosabb benne, hogy Keiko fiú ügyeit nem fogja mástól, csak Dashától megtudni, és ez olyan fontos infó, amiről nem mondhat le, hiszen az egész életét tönkre teheti egyetlen rossz döntés. Ő már csak tudja...
- Igazad van - mondja végül, hosszas agyalás után. - De azt ugye megérted, hogy nem hagyhatom, hogy ellenőrzésem nélkül történjenek a dolgok. Azt kérem, mindaddig ne beszélj vele erről, amíg én fel nem készítem és el nem mondom neki, mi a helyzet. Majd úgy alakítom a dolgokat, hogy ne legyen neked kellemetlen, mert akkor nem érek célt. - Nem is Dasha miatt aggódik, egyedül csakis amiatt, hogy csődöt mond a nevelési elmélete, nem válik soha gyakorlattá, és beigazolódik Keiko anyjának jövendölése, miszerint ő nem alkalmas apának. Ezt nem bírná elviselni, nem történhet meg, de ha mégis valami úton-módon így lenne, érezze, mondhassa, hogy ő mindent megtett. Néhányan elmennek a boltból, Dasha is befejezi a sütizést, Zoltánnak is ideje mennie. Lehet, hogy gyermeke már várja a megbeszélt helyen és most azért fog elmenni, mert ő nem lesz ott. Csak sóhajt egyet, mikor beszélgető társa kijelenti, hogy nem kér fizetséget, de aztán végülis napirendre tér felette, legalább nem kerül pénzébe az információ.
- Legyen, ahogy gondolod, de számítok rád, a segítségedre, és csak Keiko miatt is, remélem, hogy bízhatom benned. - Még meghallgatja az esetleges választ, aztán összehajtogatja az újságját, elköszön és kilép a cukrászda ajtaján.

/Köszönöm a játékot/

Boldog Éjfélt!  

Gyakorlom Adam bátyám, gyakorlom. Néha már sikerül.  

Nincs élet biosz óra után?  
Ezt én úgy hallottam, hogy a halál előtt van-e élet.
Boldog, beteljesült vágyakat Off népe!

Állampolgári ismeretek...az egy csoda.