Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

A letális kamikaze műveletek köztünk legyen mondva, távol állnak a kislánytól, ám Bennett úr egy külön fejezet az életében: lényegében mára annyira kiélezte Runa reflexeit, hogy egy becsiccsentett macska reflexeivel (magyarán balesetveszélyesen) reagál mentora leghalványabb árnyékára is, mivel, ha David, akkor jön a jól megérdemelt bunyós lecke. Talán ezzel a legésszerűbb magyarázni, hogy úgy zúgott alá ezt a másik penészt letámadni, mint egy bombázó repülő- elé ment a bajnak.
Most viszont a feje ritka szép piros színt öltött kizárólag a helyzet abszurdumának tiszteletére, de a dadogás sem marad le a repertoárjából. Hogy élete még gyönyörűségesebb és csodásabb legyen, az orra is vérezni kezd (fene a jóképű embereket! ) és persze az áldozata arca oly derűt sugároz, melyre nem feltétlen volt kíváncsi. Gyanakvása nőttön nő, várja, hogy kinevessék... de nem, végre lekászálódhat az úriemberről, s ez megkönnyebbült sóhajt csal ajkaira.
-Nem, csak összekevertelek egy bizonyos David Bennett-tel. Ismered?- egy pillanatig érdeklődve pislog a fiúra, ám ezt nagyon gyorsan felváltja a hála és a ragyogó mosolygás az arcán: mintha csak egy boldog, jóllakott ötéves ülne a sárkányfiú előtt. A papírzsepit bólintással fogadja el, de mielőtt tényleg összepecsételne valamit, hátrahajtja a buksiját és rányomja vérző orrlyukára a cellulóz származékot.
-Deb is hitteb, hogy az volda...- közli kissé furcsa orrhangon, mivel a járata most épp lezárás alatt áll közmunkálatok miatt. A szivárgás lassan enyhül, végül teljesen alábbhagy. Ezek a heveny orrvérzések már olyan megszokottá váltak nála, mint a reggeli tisztálkodás. Bár egy kis arcmosás után nem akarják feljelenteni az embert... Ismételten nagy szemekkel pislog a fiúra, megszeppenten és van szerencséje kimondani az első becenevét, ami a szájára jön.
-Hófehérke.... vagyisvanakiígyhívdenemezanevem...- a hadarós részt nem garantált, hogy az áldozat értelmezni is tudja, de ha nagyon figyelt, csak átjön az infó, hogy nem ez a valódi neve, de így is szólítják néha tökkelütöttkét.
-De ne jelents fel, kérlek! Az nagyon nem lenne jó. Nem egyezhetnénk inkább ki valahogyan?- oldalra dönti a buksiját és olyan aranyosan kezd bámulni óriási szemekkel társára, mint egy újszülött gnúborjú.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Lassan kezdi összeszedni magát két vérmázolási kísérlet között, ami az orrát illeti, ami meg az egész helyzetet, hát azt jobb, ha nem méltatjuk. Épp vérzik egy fiú látványától- már megint. Kevés ennél megalázóbb dolog létezik a világon, bár ráugrani egy vadidegenre egy háromméteres könyvespolc tetejéről talán még cikibb.
-Aha, ő. Vérben forognak a szemei, meg navinéseket és levitásokat eszik reggelire... engem valamiért kihagyott. Inkább verekszik velem.- rögtönzött helyzetvázolást tart kérdezés nélkül egy vadidegennek - még nevet sem cseréltek! - David Bennett legújabb hobbijáról. Hát nem aranyos? Közben valahogy behajlítja a patáit maga mellé és szembe helyezkedik a földön ücsörögve ezzel a sráccal, akire volt szerencséje rávetni magát. A térkép megkönnyebbülésére mellettük landolt a pár méteres körzetükben és baja sem esett. Tilda csak nem nyírja ki ezért...
-Pedig a rendes nevem norvégül hatalmas erőt jelent. Lehetne akármilyen nevem, akár Hófehérke is.- jegyzi meg kissé elbiggyesztve a száját. Mi az már, hogy nem veszik be tőle a Hófehérke becézést?- Jó, oké, a nevem Runa. Runa Blackwood.- most az következne, hogy előránt egy pisztolyt és belelő az alagútba, mint egy vérbeli James Bond... csak ő se nem titkos ügynök, se nem Bond.
Természetesen komolyan vette a megjegyzést, hogy felnyomják testi sértésért. Konkrétan ráugrott valakire, az a valaki a földön kötött ki az ő hibájából, ráadásul belenyalt a fülébe, tehát sértette egy ember intim szféráját. Az alap megvolna rá... Jobb a baj elé menni, mint utána nyögni a következményeket.
Pár századmásodperc kiesik a fejéből, mialatt ez a srác pár centire kerül tőle. Ösztönösen fújtatni kezd, mint egy dühös macska és dühösen rápislog újból kivörösödött orcával a pajtira.
-Na és mi az? Azon kívül, hogy nem ismered az intim szféra nyilvánvaló fogalmát? Szívesen tartok neked lexikonos kiselőadást, eidetikus a memóriám úgyis.- úgy replikázik itt, mint egy dühös macska, mert meglepték, ha meglepik, ideges lesz, ha ideges lesz, szájalni kezd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az utazásuk egészen zökkenőmentesre sikerült leszámítva a tetemes korommennyiséget, ami ráragadt a ruhájukra és egyéb holmijaikra. Az ismerős konyha látványa, a bútorok, a tányérok csillanása mind-mind valami iszonyatosan nagy nyugodtságot csöpögtetnek belé. Beszívja a levegőt, hagyja, hogy átjárja egész lényét és visszahozza a régi emlékeit a helyről. Az agya úgy működik, mint egy videólejátszó: mindent részletpontosan ki tudna egészíteni most is: Harriet nénin egy kék alapú, fehér csíkos blúz volt, mikor reggelit készített neki és Axelnek ötéves korukban. Az ő édesanyja megengedte, hogy itt aludjon Sjölanderéknél és Axellel rendesen álomba játszották maguk. Reggelire Harriet néni amerikai palacsintát csinált nekik igazi juharsziruppal és áfonyalekvárral nyakon öntve. Az áfonya kicsit sötétebb volt a "szokásosnál", de attól még nagyon finomnak ígérkezett. A kakaóban még nem olvadt szét a por, és Andreas bácsi, mikor lejött közéjük, csempészett mindkettejük bögréjébe még egy-egy kanál cukrot, mikor Harriet néni épp nem látta, aztán rájuk kacsintott és tovább vitorlázott sudár termetével imponálva, hogy behozza a szombat reggeli újságot.
Megrándul egy kicsit, pislog párat, s az illúziószerű képek eltűnnek szemei elől. A konyha ismét üres, nincs megterítve, a csomagjaik vannak csak kéznél és ők maguk töltik be a teret. A kabátjából engedelmesen kibújik, majd a megjegyzésére adott reakció láttán halvány mosolyra húzza csöpp ajkait.
-Csak teszteltem, emlékszel-e még, milyen borzalmas a memóriám. Néha lecserélném egy sima felejtősebbre.- egy kilógó hajtincsét visszatűri a füle mögé, de egyébként teljesen rendben van és az otthonos érzést már hagyta végigcsorogni magán. Hazajött. Közben Axel a kabátpakolást követően végre ismét előkerül, az ő szemei pedig rendesen kitágulnak a pöttöm kis cukorfalat látványától.
-Hajjj, szia, te drága. Hogy te de aranyos vagy.- nevetve néz a babára, még a kis nyújtózkodó pracliját is megfogja és nyom rá egy puszit. Knut egyszerűen zabálnivalóan aranyos egy gyerek.
-Megfoghatom? Ölbe vehetem? Ígérem, nem fogom elejteni, becsület szavamra.- elég balesetveszélyes, de amikor vigyáznia kell valamire vagy valakire, akkor aztán tényleg oda is teszi magát, nincs mese.
-Nálad tanyázok, ha nem baj. Harriet csak nem haragszik meg érte. Vagy ma este vele, aztán holnaptól veled, hm?- fejtegeti hangosan a "hogyan tovább?" című fejezetet, miközben elindulnak köszönni a szülőknek. A nénit és a bácsit is már jópár éve nem látta, közel három is megvan lassan. Irtózatosan gyorsan repül az idő...
A nappaliban szinte azonnal Sjölander néni nyakába ugrik, ha Knut végül Axelnél maradt, ha meg nem, hát majd most oda kerül vissza egy buksipuszi után. Jól megöleli Harriet Seniort és Andreas bácsit is. Az ajándékaikat majd holnap átadja, de most csak pár szót váltanak, amúgy is Knutnak aludni kell már, növésben levő pöttöm. Nekik így alkalmuk van beslisszolni Axel szobájába és végre leheveredni ezután az egész nap után. Szerencsére itt sem változott át a szoba valami teljesen mássá; minden olyan, ahogy itthagyta Axelt.
Mielőtt a nagy merengés utáni megjegyzést kommentálná, leoperálja a bakancsait, oldalra teszi őket és nemes egyszerűséggel ráveti magát legjobb barátjára a kemény negyven kilójával.
-Nem tudom... Kicsit félek tőlük. Tőled nem, de van köztük jó néhány vadállat, Ax. David Bennettről tudom testközelből, hogy képes és kiveri belőled a szuflát szemrebbenés nélkül. Ő tanít nekem önvédelmet. De beszélnek egy másik mestertanoncról is, aki a tekintetével öl, vagy a meccseteken az a lány... nem is tudom, kicsoda az, csak hogy hajtó volt és beledöngölte Lottét a földbe... Nem tudom, mit mondjak. Ráadásul van egy házi Tarzanotok is, az a Saint-Venant, vagy ki. Az egy őrült, Axel. Hogy lehettek csapattársak? Láttad, mit művelt azon a meccsen? Majdnem megölte azt a szegény lányt, aki leugrott a seprűjéről. Borzalmas egy alak! Szóval... szóval nem tudom, ezt még meg kell beszélnünk.- láthatóan tart azért a Rellontól, főleg a vadállatibb tagjaitól és kell egy kis meggyőzés ahhoz, hogy tényleg bemásszon önszántából a sárkány barlangjába.
Az ölelés és a puszi most különösen jólesnek, annyira jól, hogy totális macskába megy át és szinte purrogni kezd Axnak... aztán vihogni és kalimpálni, kapálózni, mert szó szerint halálra akarják csikolni szerencsétlent!
-Neheheheeeeháháháháháhááá.... Hahahahagyd ahahahabbhahahahahaaaaaa ! Köhöhöhöhönyhöhöhöhörghöhöhöhök!- szó szerint könnyesen könyörög vihogás közepette legjobb barátjának, hogy kímélje meg az életét, mert így rövid úton kifekszik a röfögéstől és akkor ő is csak egy emlék marad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Egy kis oldalra mozgolódás, egy kis fészkelődés, a szoknyát még jobban lejjebb gyűrjük, nehogy véletlenül is többet mutasson egy csizmás lábszárnál és pironkodást idézzen elő. Hihetetlen egyszerűen, hogy ekkora bakot lőtt -mit bakot? ez egyenesen egy túlméretezett ló itt előtte a földön! - és csak úgy megpróbált legyűrni egy Davidtől teljesen elütő férfiút. Ez a példány azért más, mondhatni... rendes. Úristen, talán a második vagy harmadik rellonos, akire ilyesmit mer mondani és hímből van! Az egyik Axel, a másik Domi, aki tőlük igazolt át, és a harmadik ez a túlméretezett agár volna? Mert azért lássuk be, elég termetes egy példányt vadászott le mára magának.
-Dehogyis! Én? Boxzsák? Ő tanít nekem önvédelmet! És nagyon rendes, hogy elvállalta.- megbotránkozva néz rá a másikra, hogy ugyanbiza ezt a sületlenséget honnan szülte elő hirtelenjében? Az ő fejében olyan, hogy agresszió egy gyengébb nemű ellen, csak elméleti síkon létezik. Amíg nem találkozott ilyen indíttatású cselekedettel, úgysem tudatosul benne. Daviddel más a mese, ott ő ment bele önszántából, hogy néha odavágják a padlónak, ha egyszer másként nem lehet tanítani ezt az egész önvédelem mesét. Könyvekből már régen memorizálta volna első olvasatra.
-Gregor? Abszolút nem illik hozzád, de azért nagyon örülök neked.- előveszi a leggyönyörűbb babamosolyát és az arcára festi, mint valami profi Picasso alkotást. Lennének ötletei, hogy a kedves szülők hogyan anyakönyveztethették volna Gregort, de hát nyilván nem kérdezték MÉG a véleményét (látszik rajta, hogy ég az információközlés riasztó belső tüzétől), így nem lenne túl szép a fiú orra alá dörgölni a szerinte sokkal helyénvalóbb neveket.
Hajajajj, ha már a személyes terét is vizsgálat alá veszik egyesek ilyen... arcos módszerrel, kénytelen bevágni a macska üzemmódot, de mintha ma még az ág és a könyvespolc, meg a szerencse is húzná, amint Gregor a füle mögött kezd matatni, olyan gyönyörű macskavernyogást hallat, amilyet egy humanoid lánytól csak elképzelhetünk. Macskásan arrafelé hajtja a fejét is, mintha oda akarná zárni a fiú kezeit a füle mögé, vagy pont mintha belesimulna pofival a tenyérbe, pedig csak le akarja magáról rázni az idegen kezet, s pár méterrel hátrébb is csúszkál már akkor, nehogy ez a vadorzó megint a közelébe jöhessen.
-Nem felejtettem el, de nem vagyok a szobacicád!- mondja ezt egy olyan megnyilvánulást követően, ami Whiskasért könyörög már önmagában, meg egy bolhairtó nyakörvért minimum.
-Az teljesen véletlen volt. Összetévesztettelek Daviddel, mert mindketten túl vagytok méretezve. Egyáltalán hogy lehet ekkorára megnőni? Ezt büntetni kellene.- a végére bosszúsan megcsóválja a fejét, miközben mellkasán összefűzi karjait és szusszant egyet. Rögtön ezután rábólint saját gondolatmenetére nagy megelégedéssel, hogy bizony, a mai büntető törvénykönyvek egészen hiányosak az emberi magasságok és testfelépítések szabályozása miatt. Ugyanis hiányoznak. Ugyanis így tisztességtelen utcára is merészkedni.
-Miféle könyvet keresel neki?- egy csapásra megváltozik a hangneme: kedves, segítőkész, szinte csicsergő lenne, ha nem épp egy tonnányi könyv között dekkolnának azon malmozva magukban, ki a nagyobb űrlény kettejük közül. Szemei lázas csillogásba kezdenek és már alig várja, hogy megkaparinthassa azt a bizonyos cetlit, mert elég ám csak egy pillantást vetnie rá, máris eszébe vés róla minden betűt. Felélénkülten tapasztalja, hogy a keresett nyomdatermék helyét pontosan ismeri, nem egyszer haladt el mellette ittléte során. Mancson is ragadja Gregort, miközben botladozva felpattanni próbál úgy, hogy közben jószerével ráesik a srácra.
-Tudom, hol van... ja bocsi... naszóval gyere csak.- teljes lelki nyugalommal támaszkodik Greg vállában és végre sikeresen függőlegesbe kerül, még a ruháját is leporolja kicsit, aztán újból ovis módjára kézen fogja a fiút és a lehető legszélesebb mosolyával kezdi őt kalauzolni a poros kötegek útvesztőjében szerencsére teljes magabiztossággal. Gáz volna, ha eltévednének és két órát bolyonganának mondjuk a sima bűbáj szekción.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő