Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

Nem tudom mit történt. Egy hete voltam lett az egyik üvegházban, és talán akkor csikarhatott meg valami növény. Bevetettem a tanulmányaimat, egy vettem mindenféle égés elleni kenőcsöt, de egyelőre egyik sem használt. Illetve, de, mert már nem ég. Most épp egy nagy vörös folt terjed inkább helyette a bal felkaromon azóta. Ciki lenne gyógyítóhoz menni, nem igaz? "Még azt sem tudja, hogy mit kezdjen az xy növény karcolásával? Hogy végezte el a VAV-ot, ki a maga tanára?" A fenének sincs kedve ezzel bajlódni, ráadásul, mi van ha ez másfajta cucc. Nem akarom, hogy bedugjanak valami ispotályba, vagy bárhová. Először egy szakértő valaki kell, egy ilyet ismerek, Salikát. Mármint Salamon Grétát, tudom, hogy ő jó fej és nem kérdezősködik. Legalábbis az én sztereotip elképzelésemben pont így van benne. De hát persze természetesen Eridonos - tuti nem kérek meg senkit, aki Rellonos még elfertőzné jobban poénból, mint Diaboli -, szóval fel kell kajtatnom érte a kastélyt. Nem tudom, hogy miért pont őt pécéztem ki, még az is lehet, hogy konzolos. Na, mindegy megkértem Korit, hogy nézzen utána az órarendjének, vagy hogy hol szokott lebzselni, ha éppen nincs dolga, és ő az erkélyt ajánlotta a második szünetben. Na, felvetődik a kérdés, hogy az ilyeneket honnan tudják a csajok? Mindegy, megpróbálom most. Tök mákom van, vagy éppen Korinak, hogy ott találom. Aztán lehet, hogy megbeszélték ezt, erre mondjuk pont nem gondoltam. Villantok egy mosolyt, mert fontos a jó hangulat és hogy ne ijesszem el. Szerencsére pont kettesben vagyunk most csak, szóval nem lesz baj, ha egy kicsit vetkőzök neki.
- Szia Sali! tudsz nekem segíteni egy kicsit... nagyon? - állok meg előtte, és talán egy kicsit túl közel is. Amikor ezt érzékelem, gyorsan ellépek egyet hátra, mert fontos az illedelmesség.
- Amúgy Roland vagyok - nyújtok neki kezet, mert még max így látásból találkoztunk, ha van ilyen képzavar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=863990#post863990][b]Létai Roland - 2023.05.09. 15:53[/b][/url]

Nem tudom mit történt. Egy hete voltam lett az egyik üvegházban, és talán akkor csikarhatott meg valami növény. Bevetettem a tanulmányaimat, egy vettem mindenféle égés elleni kenőcsöt, de egyelőre egyik sem használt. Illetve, de, mert már nem ég. Most épp egy nagy vörös folt terjed inkább helyette a bal felkaromon azóta. Ciki lenne gyógyítóhoz menni, nem igaz? "Még azt sem tudja, hogy mit kezdjen az xy növény karcolásával? Hogy végezte el a VAV-ot, ki a maga tanára?" A fenének sincs kedve ezzel bajlódni, ráadásul, mi van ha ez másfajta cucc. Nem akarom, hogy bedugjanak valami ispotályba, vagy bárhová. Először egy szakértő valaki kell, egy ilyet ismerek, Salikát. Mármint Salamon Grétát, tudom, hogy ő jó fej és nem kérdezősködik. Legalábbis az én sztereotip elképzelésemben pont így van benne. De hát persze természetesen Eridonos - tuti nem kérek meg senkit, aki Rellonos még elfertőzné jobban poénból, mint Diaboli -, szóval fel kell kajtatnom érte a kastélyt. Nem tudom, hogy miért pont őt pécéztem ki, még az is lehet, hogy konzolos. Na, mindegy megkértem Korit, hogy nézzen utána az órarendjének, vagy hogy hol szokott lebzselni, ha éppen nincs dolga, és ő az erkélyt ajánlotta a második szünetben. Na, felvetődik a kérdés, hogy az ilyeneket honnan tudják a csajok? Mindegy, megpróbálom most. Tök mákom van, vagy éppen Korinak, hogy ott találom. Aztán lehet, hogy megbeszélték ezt, erre mondjuk pont nem gondoltam. Villantok egy mosolyt, mert fontos a jó hangulat és hogy ne ijesszem el. Szerencsére pont kettesben vagyunk most csak, szóval nem lesz baj, ha egy kicsit vetkőzök neki.
- Szia Sali! tudsz nekem segíteni egy kicsit... nagyon? - állok meg előtte, és talán egy kicsit túl közel is. Amikor ezt érzékelem, gyorsan ellépek egyet hátra, mert fontos az illedelmesség.
- Amúgy Roland vagyok - nyújtok neki kezet, mert még max így látásból találkoztunk, ha van ilyen képzavar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=864851#post864851][b]Salamon Gréta - 2023.06.23. 22:15[/b][/url]

A suli minden olyan helyen és szárnyában volt egy kedvenc zugom, ahol szívesen töltöttem az időmet, éppúgy nem volt jobb dolgom, vagy csak egy kis nyugalomra vágytam. Igaz, néha napján előfordult az, hogy kerülgetnem kellett másokat, s épp tömegtől hemzsegtek ezek a varázslatos kis helyek, de szerencsére akadtak napok, amikor teljesen egyedül lóbálhattam a lábamat, a kutya sem figyelt fel rám.
Most épp egy ilyen csöndes időszakomat élhettem meg az erkélyen, volt több, mint egy órám, hogy elkezdődjön a következő agytorna. Csak épp már nagyon kedvem nem volt ehhez a naphoz, mert a gondolataim leginkább valahol máshol jártak. De az vesse rám az első követ, aki még nem élt át ilyet.
Tehát tulajdonképp ezer felé tekeregtek a gondolataim, akadt bőven gond és probléma, aminek egy része az öcsémhez kötődött. Nagyon zűrös volt mostanában, lépten-nyomon csak bajt először, és nem győztem miatta mentegetőzni. Az előbb is épp egy panaszos levelet olvastam el újra, s azon gondolkodtam, hogy vajon szóljak-e róla apának, hogy ennyi zűr van. Ebben a nagy gondolatmenetben zavart meg Létai Roland mosolya, ami egész jól állt a srácnak, így elnéző voltam vele, amiért megzavart.
- Hali - továbbra is balommal még mindig a korlátot támasztottam, jobbommal intettem a srácnak, aztán a levelet összehajtogattam, és a hátsó zsebembe csúsztattam, mindig egy fél fordulattal már szemben is álltam Létaival.
- Hú…- na igen, ekkor jött az a rész, hogy azon agyaltam, hogyan is legyek diszkrét és utasítsam vissza a korrepetálási igényt, mert hogy kizárásos alapon kereshetett fel, én nem akartam korrepetálni, nem csak őt, de mást sem.
-Én mostanában már nem vállalok különórákat, bocsi - elnézést kérő mosolyt villantottam felé, a felém nyújtott kéz láttán kicsit felszökkent a szemöldököm, emiatt némi fáziskéséssel és nem épp életem legjobb kézfogásával, de viszonoztam a gesztust. - Tudom - mosolyodtam el, mert ki nem hallott volna még Létai Rolandról. -Miből akartál amúgy korrepetálást? - gyanús volt egyébként, még az is megfordult a fejemben, hogy csak úgy random új préda után vadászik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=864997#post864997][b]Létai Roland - 2023.06.26. 20:06[/b][/url]

Nahát, nahát. Nem tudom, hogy mit várjak Grétától, annyira nem vagyunk beszélő viszonyban, vagy legalábbis semmi komolyban. Találkoztunk pár bulin, meg néha a faluban és az órákon, de amúgy annyira nem keltette fel még a figyelmem. Sajnos - nem sajnos róla hallottam jókat gyógyítás témában, akkor meg már miért ne tőle kérjek segítséget. Szerencse, hogy megtaláltam, igaz, annyira azért nem bújt el, hogy komolyabb problémát okozott volna. Felém fordul és az egyszavas reakcióiból nem nagyon tudok mit levonni. Azonban abból igen, hogy félreértett, mert a tök sem akar tőle korrepetálást kérni. Akkor inkább megbukok, ha eddig ezek nélkül is túléltem a sulit. Regivel is beszélni kéne, hogy jobban bele kéne csapni a lecsóba, mert jó-jó ez a gyakornokoskodás, csak hát elég uncsi. De mostanában valahogy el van varázsolva, én meg nem vagyok az a kérdezős típus. Legalábbis a nők bajaira egyelőre nem vagyok túl kíváncsi, egyébként sem osztanák meg velem, sejtésem szerint.
- Nem akarok korrepetálást, talán másodikosnak nézek ki? - tárom szét a kezeimet, majd leveszem a vékony farmerkabátom. Alatta rövidujjúban feszítek - nem feszítek, csak simán jól nézek ki -, ahol már láthatja a problémámat a jó fej mestertanonc. Mert ugye jó fej? Mindig annak képzeltem.
- Na, mit szólsz? Lerohad, vagy lehet vele kezdeni valamit? - itt nyilvánvalóan a kezemre gondoltam és nem másra. Mielőtt még bárkinek elindul a fantáziája. Ő jól van és nem kiütéses, ahaha. Az megint más kérdés, hogy igazából még nem kértem meg... hogy is szokták mondani? Ja igen: hivatalosan. Semmi hivatalos nincs semmi ilyenben, csak így használják. Ki érti ezt?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865018#post865018][b]Salamon Gréta - 2023.06.28. 17:33[/b][/url]

Kérdésén egy kicsit elmosolyodtam, nem tudtam eldönteni azt, hogy vajon most megsértődött-e, vagy csak random nem érti, hogy miért is gondoltam a korrepetálásra. - Nem csak az alsósok szoktak korrepetálásra járni, hanem azok is, akik tanulási nehézségekkel küzdenek – jegyeztem meg, bár ha érzékeny volt efféle témákra, akkor talán most ezzel is sikerült magamra haragítanom őt. Pedig esküszöm, hogy nem volt bennem semmi gonoszság, és előítélet, egyáltalán nem gondoltam azt, hogy csak azért, mert az ideje nagy részét izmai kidolgozására fordítja, akkor már nem is lehet okos. Mert lehet, sőt biztos, hogy akad terület, ahol kiemelkedően teljesít...na de, gondolataimban visszakanyarodtam oda, hogy ha nem emiatt érkezett, akkor vajon miért is. Már épp vissza akartam kérdezni, amikor lekapta a kabátját, és akkor már nekem is szemet szúrt az a nagy vörös folt Roland karján.
- Ajjaj – jegyeztem meg a homlokomat ráncolva, majd felpillantottam a kérdés hallatán.
- Lerohadni nem fog, viszont ezt mindenképp kezelni kell. Szabad? - a kézfejét megfogva emeltem a nap felé fordítva a karját, hogy jobban lássam a folt milyenségét.
- Oké, ez sok minden lehet. Okozhatja csípés, valamilyen kozmetikum, de lehet étellalergiád is, szóval...egész széles a paletta. Tudnom kellene, hogy mióta van ez a folt a karodon, hol jártál, amikor szerezted, viszketést, égető érzést érzel-e, változott-e a mérete az elmúlt időszakban? - a kérdéseket egymás után soroltam, és kíváncsian pillantottam fel rá, hisz ez tényleg bármi lehetett, azonban nem volt mindegy az sem, hogy mivel kellene kezelni. - Amúgy...miért nem mentél el ezzel a gyengélkedőre? - ez volt a másik kérdés, ami felmerült bennem, mert hát tök logikus lenne, hogy oda forduljon, ha valami baja van, hacsak nem rúgta össze a port a gyógyítóval.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865109#post865109][b]Létai Roland - 2023.07.03. 14:42[/b][/url]

Csak legyintek a magyarázkodásra, valójában nem érdekel, de azért jó volt egy kicsit felpiszkálni Gréta doktornőt. Nagyon ajánlom, hogy hű legyen a nevéhez, mert jó lenne, ha nem terjedne szét a cucc. Ha így lenne, akkor kénytelen lennék lemenni a gyenguszra, de most nincs arra időm, hogy ott tartsanak valamilyen hülye ürüggyel úgy, hogy még én sem tudom kimagyarázni magam. Nem mellesleg bízom abban, hogy Sali majd azt mondja, hogy semmi komoly, és ad vagy ajánl rá valami kenőcsöt és megleszek.
- Ajjaj? - húzom fel a szemöldököm, és várom a magyarázatot a bajjóslatra. Hát azért kezd összeszorulni a seggem, hogy tényleg valami komolyabb a cucc. De hát csak vissza lehet növeszteni a karomat, ha le is kell vágni, nem? Ugye, de?!
- Huhh - egy szuszra könnyebbülök meg, amikor kiderül, hogy ha van is baj, talán nem jelentős. Mondjuk rohadtul zavar, meg viszket, de erős vagyok és nem vakarászom. - Persze, fogdoss csak - vigyorgok, de most csak úgy ösztönszerűen tör elő belőlem. Hagyom, hogy forgass a kezem és végezze a dolgát ingyen. Nem mintha nem lenne pénzem ezt a vizsgálatot kifizetni, ha kellene, de gondolom jó vagyok gyakorlóbabának. Ő sem lenne rossz, megjegyzem.
- Gondoltam bárki, aki ilyesmit tanul meg tudja oldani, és nem szeretek oda járni. Te legalább gyakorolhatsz, még rendes is vagyok - mondom neki, majd eszembe jut, hogy az egyik kérdésére, még nem válaszoltam. - Ja igen, valszeg az üvegházban megtámadt valami cucc, vagy állat, vagy Eridonos, mint tudom én. De attól a naptól kezdve van, ez három napja volt - mondom, ami eszembe jut, Remélem azt nem kérdezi meg, hogy melyik növény volt, ha az volt, mert ennyi erővel már utánakereshettem volna, ha nagyon akarok. De nem akarok és nem is tudom, hogy mi volt az, talán ő majd kézrátétellel meggyógyít. Na, az is jó lenne.
- Jössz a buliba? Ne mondd, hogy nem és bú liba leszel... már ha nem jössz - lesz hétvégén majd egy kis MT-s mulatozás, már csak azt felejtettem el, hogy kinél, vagy, hogy egyáltalán valakinél lesz-e, nem pedig valahol. Na, ezt jól megaszontam, de majd megnézem a faliúságon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865227#post865227][b]Salamon Gréta - 2023.07.09. 06:38[/b][/url]

A gyógyító képzésen egy valamire nem helyeztek túl nagy hangsúlyt, méghozzá arra, hogy megtanítsák, hogyan is leplezzük az érzelmeinket, netán hogyan ne reagáljunk a kelleténél riasztóbb módon. Ebbe most is sikerült belefutnom, s az apró kis megjegyzésemet követően már tudtam, hogy jobb lett volna a véleményem inkább magamban tartanom, mielőtt a páciens még aggódva rohan a vakvilágnak.
- Úgy értem, hogy ez…durván piros - próbáltam egy mosollyal enyhíteni a korábbi ajjajon, miközben megfogtam a karját, hogy a fény felé fordítsam és jobban szemügyre vehessem a felületet. Megjegyzésére csak furán pislogtam fel rá, aztán megráztam a fejem, és tovább vizsgálódtam. Az mondjuk meglepett, hogy miért épp hozzám jött, de rövidesen választ is kaptam a kérdésemre. Pedig a korábbi gyógytevékenységemet követően csúnya pletykák indultak rólam, le mertem volna fogadni, hogy senki nem mer majd közelebb jönni hozzám. - Nahát, micsoda önfeláldozó vagy, hogy engeded nekem a gyakorlást, legyek akkor hálás is? - kérdően, egy kis mosollyal pillantottam rá, azért ez vicces volt. Közben megtudtam, hogy hol járt, s közben a korábbi tanulmányaimmal összepárosítva csak kijött az eredmény.
- Oké, látod ezt itt? - mutattam egy apró kis csípés nyomára a karján.
- Ez egy pókcsípés, és egy kicsit rosszabbul reagáltál rá, mint az emberek általában, de nem vészes annyira, mint amilyennek tűnik - próbáltam őt megnyugtatni, láttam könyvekben ennél sokkal rosszabbat is.
- Buli? Jaa, az MT-sre gondolsz? Aha, gondolkodtam rajta, hogy megyek, de elég sokat kell tanulni is, még nem tudom - megvontam a vállam, de közben próbáltam figyelni arra, ami végett valójában jött. A pálcámat előhúzva el is mondtam egy varázslatot: - Hippokrax - s figyeltem, ahogy karjáról nagyon lassan eltűnik a duzzanat.
- Na szuper, a duzzanat elmúlt, viszont egy gyógynövényből készült krémet még használnod kell három napig, ami antihisztamint tartalmaz és segít abban, hogy teljesen elmúljon a karodról a csípés okozta bőrpír. Ha a patikába mész, úgy kérd, hogy Galla, ez egy galanga gyökérből és kamillavirágból kevert krém egy pici gyömbérrel vegyítve. Ha nem kapnál, akkor keress meg, és kikeverem neked, hidd el, jó lesz rá - mosolyogva adtam tudtára, hogy bizony van gyógyír.
- Szóval ne aggódj, nem kell levágni a karodat - nevettem el magam, s ekkor már elengedtem a karját, a pálcámat pedig visszacsúsztattam a helyére.
- Te mész a buliba? Hol is lesz? Ezt mindig elfelejtem -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865280#post865280][b]Létai Roland - 2023.07.10. 13:42[/b][/url]

- Á, szóval úgy érted, Sali - fújom ki a levegőt. - Mindjárt megnyugtatóbb - a szavaimmal ellentétben inkább riasztóbb a magyarázata, mint aminek szánta. Aztán elkezdi a taperolást, én meg mint egy marionette bábu, hagyom neki, hogy forgatgassa a kezem.
- Nem tiltom meg - vigyorgok, pedig semmilyen olyan érzést nem okoz a tapintása, mint amire hátulról támadva célozgat. De legalább érti a poént, és ha minden igaz, még tud is mondani rá majd valamit. Remélem tényleg nem túl nagy a baj, ahogy mondja, de gondolom, hogy ő már több ilyesmit látott, mint én valaha fogok.
- Oké, látom - hülyülök egy kicsit. - Pókcsípés? - nézek rá hitetlenkedve, de elhiszem,. Akkor nem vagyok nagy barátja a pókoknak ezek szerint, viszont simán nézhet két éves kisgyereknek, aki folyton visszakérdez. Jó, akkor talán nem fog lerohadni tényleg a kezem, de hozzátenném, hogy a mogyoróallergiába sem hal bele mindenki. De most elhiszem Salimalinak, hogy ez a helyzet.
- Aha, sokat kell tanulni, meg nem tudod. Mit? A tananyagot? Elsős vagy, vagy mi, hogy nem fér bele egy buli. Ha meg nincs kedved, vagy barátnőd, akivel mennél, miért nem azt mondod? Mindig is furának tartottam a mentegetőzést - most rajtam a sor, hogy vállat vonjak. Elítélni nem fogom, főleg, miközben gyógyítgat. Egyébként sem, mert nem érdekelnek mások kínjai, legalábbis az álkínok biztos nem. Ha meg nem bulizós fajta, az sem baj, akkor meg mondja azt. Ki érti ezeket a játszmákat? Találkoznom kéne vele egy kurzus erejéig. Miközben mondja, hogy miket kéne vennem, csak nézek. Elég lett volna, ha elmondja, hogy mit vegyek, azt kész. De látom alapos, ezt csak nem vethetem a fejére.
- Jó, akkor csináld meg kérlek. Legalább azzal is gyakorolsz. Kifizetem meg minden és még egyszer találkozhatsz velem, az meg már szinte ajándék - hülyéskedek tovább. De egyébként, ha meg tudja csinálni, minek küld el, hogy bénázzak a bevásárláskor. És ha olyat kérdeznek, amire nem tudok válaszolni, majd hívogassam őt, mint egy idióta? Hát azért na! kényelmesebb nekem, neki pedig ahogy mondtam, jó kis gyakorlás lesz.
- Ha jól emlékszem a Levita toronyban valahol. Az biztos, hogy kedden, este 8-tól - gondolkodom, hogy mit is mondtak a srácok legutóbb. - Ja, én ott leszek, kell egy kis ereszd el a hajam - vigyorgok a dokikára, de örülök, hogy nem rohad le a kezem. Ez a nap fénypontja!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=866986#post866986][b]Salamon Gréta - 2023.09.12. 18:19[/b][/url]

Vicces volt ez a Roli, vagyis néha komolytalannak tűnt, néha meg viccesnek. Ez persze nem rossz dolog, sőt, egy ilyen helyzetben sokkal jobban örültem annak, hogy ilyen laza, mint hogy aggodalmaskodó vagy éppen ijedős srác volna. Egy pillanatra azért elgondolkodtam azon, hogy merjem-e elmondani neki, mitől vannak azok a foltok a karján, de aztán úgy döntöttem, hogy rázúdítom az infót. Szerencsére nem esett pánikba, sőt, egész jól reagált rá, nem úgy mint egyesek, beleértve magamat is. Ha engem mart volna meg egy pók, szerintem visítva rohantam volna végig a folyosón, vagy azon nyomban sokkot kapok, ha szembe találom magam azzal a döggel. - Ne nézz így, nem olyan pók…hanem az a másik, tudod, pici, nem olyan dög, ami az erdőben lakik. - nevetve ráztam meg a fejem és folytattam  - De ne aggódj, nem lesz belőled Peter Parker - nevetve jegyeztem meg, hátha érti a poént, feltéve, ha ismeri a Pókemberes sztorit.
- Mivaaan? - meglepetten vontam fel a szemöldököm, amikor a bulis témára finoman szólva is bekóstolt. - Nem mondtam, hogy nincs kedvem menni, van kedvem, szeretek bulizni. Te miből szűrted le, hogy nincs kedvem? - kérdően pislogtam rá, s elgondolkodtam azon, hogy vajon miért is gondolta ennek a fordítottját. Nem voltam pszichológus, de valamiért az jött le, hogy talán elutasíthatták párszor.
- Figyelj, ha besegítesz a beadandóim megírásában, akkor hamarabb tudok végezni és mehetek. Tudom, fura lehet, hogy van akinek első a tanulás, de nah…? - mosolyogva néztem rá, ha nagyon szeretne bulizni velem, segítsen be, ha meg nem, akkor ne akadjon ki. Mindenesetre érdekelt, hogy lehet-e rá számítani ilyen helyzetekben, ha már ingyen és bérmentve kezeltem itt a pókcsípését.
- Még egyszer? Te Roland…nem lehet, hogy inkább Te akarsz velem újra találkozni? - visszakérdeztem az ajánlatára nevetve, vicces volt ez a srác, az tuti.
- Nem kell kifizetni, de jössz nekem egyel és ha aktuális lesz, akkor keresni foglak - jegyeztem meg, ezzel bele is mentem abba, hogy kikeverjem neki a krémet a csípésére.
- Na szép, elég jól eltitkolták, hogy ott lesz a buli, vagy csak én vagyok figyelmetlen, mert erről tényleg nem hallottam - közben elengedtem a karját, hisz azzal már nem volt teendő, majd a korlátnak támaszkodva rámosolyogtam.
- Nos…segíthetek még valamiben? - tártam szét a karjaimat, nem akartam bunkó lenni, hogy még el kéne olvasnom negyven oldalt a könyvemből, ha nem akarok lemaradni, meg úgy amúgy szívesen diskuráltam volna, de na, tényleg fontos volt a suli.