Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem győzött rácsodálkozni a lányra, pedig ismerte már egy ideje. De Luca újra és újra képes volt meglepetést okozni neki, ahogy az este is tette. Azt hitte, hogy az egész majd vontatott lesz és nehéz, hiszen mégiscsak most voltak először igazán kettesben, amióta egy párt alkottak. Vince félelme azonban alaptalannak bizonyult, minden annyira természetes volt, annyira magával ragadó, természetes.  Rá mégis újszerűen hatott az élmény, mert soha nem szeretett senkit, ily módon és ilyen intenzíven. Eddig azt sem tudta, hogy ilyen tényleg létezik és lám, tényleg van, itt, kettőjük között. Nem akarta felkelteni, de megígérték, hogy megpróbálnak sötétedés előtt visszatérni, igaz, hopp porral néhány másodperc alatt hazaérnek, de nem titkolt szándéka volt kiélvezni még egy picit, hogy csak ketten vannak, abban a világban, amit olyan szépen felépítettek magunknak. Mosolyogva figyeli, ahogy Luca szép lassan magához tér, de nem akaródzik neki felkelni, legszívesebben Vince is leborítaná a tálcát és visszabújna a lány mellé az ágyba, de nem teheti. Épp csak tegnap este jött rá, hogy bár egy idősek, ebben a kapcsolatban mégsem lehetnek egészen egyformák.  Bár mindketten fiatalok és ez annak az időszaka, hogy felelőtlenek és bolondok legyenek, de Vince örömmel lemond erről azért, hogy Luca tovább lehessen gyerek. Meg amúgy is, ő a fiú, a törpe most már az ő felelőssége, és ha rajta múlik, örökre az is marad. Vigyorogva figyeli a lányt, majd mikor a keze az arcához ér megsimítja azt, kedveskedőn.
- Ettől még fel kell kelned.
Csóválja a fejét vigyorogva, tudja, hogy az egész csak játék, de igyekszik a szigorú srácot játszani, bár az arca és a hangja is nevet. Bár annak jobban örülne, ha látná a lány arcát, de mintha Luca csak a gondolataiban olvasna, nagy nehezen megint előbukkan a takaró alól.
- Az a legkevesebb, csak néhány pálcaintés. Bár elég nagy rumlit csináltunk, de senki nem fog betoppanni, úgyhogy ne foglalkozz vele.
Elcsodálkozik rajta, hogy tud a lány ilyenkor éppen a takarításra gondolni. Kiszabadítva az egyik kezét, a bögre után nyúl és belekortyol a kávéba. Nem sűrűn iszik, de most igényli a szervezete. Tompának és nehéznek érzi magát, ami betudható a tegnap estének, bár ezt egy percig sem bánja. Mosolyogva hallgatja a törpe nyavalygását és élvezettel nézi, ahogy szenved, bizonyára a ruhái után kutat, bárcsak tudná, hová tették őket! Ő is körbepillant, majd a mutató ujjával Lucának a háta mögé kutat, mindegy jelezvén, hogy a farmerja megvan, a szekrény tetején.
- Fogalmam sincs, hogy került oda.
Vallja be férfiasan, miközben elgondolkodva hunyorít, nézi a nadrágot, hátha eszébe jut neki. Aztán kap egy csókot, ami felidézi benne a tegnap történteket ismét. A megjegyzésre csak nevet és újra megcsókolja, miközben félretolja a tálcát, majd a lányt ledöntve a hátára ráfekszik. Igencsak felbátorodott, de hát bocsásson meg neki mindenki, szerelmes.
- Az arcod itt…nutellás.
Jegyzi meg nevetve, miközben picit távolabb húzódik, hogy megnézhesse, de beigazolódik az, amit első pillantásra látott. A lány arca a fülénél tiszta csoki volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem igazán tudott visszaemlékezni a tegnapra. Persze, a lényeges dolgok megvoltak számára. Az éjfél a Vörösmarty téren, a kergetőzés a rakparton a röpködő mínuszokba, a tánc a szoba közepén. Ezekre emlékezett, de arra már nem, hogy végül hogy találtak igazán egymásra.
 - Te dobtad fel oda.
Úgyhogy nem kell félni, Vincének bőven maradtak emlékei, amiket szívesen visszaidéz majd, mikor a könyv fölé kényszerül. Most viszont még nem ott van. Vigyorogva állja, ahogy Luca húzza az agyát, miközben támaszkodik mellette, nem tervezi összenyomni a lányt, ő nem viszonozza a puszikat, mert mire odajutna, hogy most ő következne, Luca egy ügyes mozdulattal csúszik ki alóla, Vince legnagyobb bánatra. Ez egy pillanatra még el is bizonytalanítja és a csalódottság kiül az arcára. Eddig azt hitte, hogy most minden oké, de talán elvetette a sulykot és Luca azért húzta be ilyen hirtelen a kéziféket. A hátára fordul és a feje alá húzva a párnát figyeli a lány ténykedését. Fel s alá járkál a szobába, összeszedegeti a ruháit, úgy látszik, pillanatok alatt felpörgött. Tényleg nem igazán értette, hogy most akkor mi is a helyzet. Igyekezett nyugtatni magát, pedig a kettősség majdnem szétfeszítettem. Azt adagolta magának, hogy igenis tudja, hogy vállalt és ez az egész a lánnyal jár, úgyhogy vesz szépen egy nagy levegőt és túlteszi magán ezek. Amint Luca megpróbálja felkínlódni magára a szűk farmert, fektében elvigyorodik és arra gondol, hogy ezt napestig eltudná nézni, igen, még az öltözést is. Soha nem volt nagyravágyó gyerek, megelégedett azzal, amit az élet dobott neki, ebben állt az egyszerűsége. Tudta, hogy az ilyen apró örömöket is ki kell élveznie, hiszen ki tudja, mikor lesz legközelebb ilyesmire lehetősége.
 - Én is, nézlek. Nyugodtan folytasd.
Legyint a kezével, majd mindkettőt a párna alá csúsztatja, oda ahol a tarkója van, ezzel jelezvén az elégedettségét. Nem akar még menni, még korán van, idejük, mint a tenger, ki akarja élvezni az utolsó pár órát, amit kettesben tölthetnek, ettől olyan rossz ember lenne? Tudta, hogy ez valahol csak játék, egyrészről élvezte, másrészről pedig fájt neki, hogy Luca olyan távol húzódott tőle. Ettől pedig úgy érezte, hogy neki is be kell szállnia a játékba, nem lehet ő a kiszolgáltatott fél.
 - Hát jó, ha menni akarsz akkor legyen.
Csalódott képet vág, miközben lassan felkel az ágyról, azért annyira nem sieti el, esélyt ad a lehetőségnek, hogy talán a törpe a meggondolja magát és felhagy ezzel a kínzó, buta játékkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Hát már hogyne élvezném?
Nevet fel. Hiszen, ő is csak pasiból van, még akkor is, ha a tapasztalatlanabb esetlenebb fajtából. Na azért nem kell rögtön bénának elkönyvelni, egy részére igencsak rájátszik, pusztán azért, mert így jó neki, így sok más dolgot rejthet véka alá, kevesebb magyarázat, kevesebb félreértés. Ettől persze nem lesz más a gyerek, magát azért képtelen lenne meghazudtolni, a színjáték sem áll neki igazán jól. Mindez inkább egy pajzs. Luca előtt azonban már régen levetette ezeket a gátlásokat, habár nehéz volt neki elfogadni, hogy a lány azért szereti ami. Férfiasan bevallhatja, hogy a lányoknak nem az ilyen fiúk a zsánerei, pláne nem egy olyan lánynak, mint Luca. De ami történt megtörtént, most már nem lehet megváltoztatni és ami azt illeti Vince soha semmi pénzért nem is változtatna rajta. Lehet, hogyha korábban ismeri meg a törpét, akkor minden más lenne, de úgy van vele, hogy minden okkal történik, minden pontosan úgy történt, ahogy kellett. A végkifejlet számít, nem?
- Nem, tényleg? Akkor ne pakoljak?
Kérdi, miközben odébb pakol egy párnát, majd gyorsan visszafekszik, mert érzi, mit van készülőben. Luca túl messze van, viszont túlontúl lelkes is, ami pedig becsapódást eredményez. Vince csöndben fohászkodik, hogy ne legyen igaza, majd mikor a törpe nekiiramodik inkább már azért, hogy ne térdelje véletlen gyomorszájba, vagy rosszabb...
- Ohh...ba...
Nem tudja végigmondani, mert Luca érkezik, Luca nem tompít, viszont esik, egyenesen rá. Nem fájt neki, legalábbis annyira nem. Elnyomja az érzés, hogy  a lány megint a karjai között van, hagyja magát leteríteni. Helyette inkább elnézi a csinos arcot, a szép karokat és minden mást. Elidőzik a tekintete, most nézheti, szemérmetlenül, így, hogy rajtuk kívül senki nincs itt. Majd mikor a törpe ráhajol az ajkaira, visszacsókol neki, miközben az egyik kezével Luca hajába túr, közelebb húzva ezzel magához.
- Igen, szerintem.
Bólogat, miután levegőhöz jut. Megkönnyebbül kicsit, ez látszik az arcán is.  Szerette volna széppé, emlékezetessé tenni a dolgot, és úgy tűnt, hogy ez sikerült is neki, de így, hogy megerősítést is kap, valamennyire megnyugszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hát ő is elbírná viselni. Vincén szerelmes volt, ezt kár lett volna tagadni. A kis törpe már az első perctől elcsavarta a fejét, de idő kellett ahhoz, hogy a szívét tényleg, véglegesen odaadja a lánynak. Ahogy nézte, úgy érezte, hogy ezt élete végéig tudná csinálni, valami ilyesmi volt a szerelem, nem? Igaz, a kapcsoltuk kissé rögösen indult és egy ideig lefelé haladt, de végül csak rendbe jöttek, vagy legalábbis Vince szerette volna hinni, hogy most már minden rendben van velük. Kezei a lány derekára csúsztak, majd egy határozott mozdulattal kicsivel lentebb tolta a lányt. Kellemetlen lett volna, ha a tegnapi töménytelen adag süteményt és pizzát pont most rakná ki, ebben a felettébb idilli és romantikus pillanatban. Pedig, ha valaki, ő aztán értett hozzá, hogy tegyen tönkre egy ilyen dolgot, de most nagyon igyekezett, de tényleg!
 - Akkor csináljuk, amikor szeretnéd.
Egy pillanatra lefagyott, mikor a lány úgy döntött, hogy végigfekszik rajta, hirtelen azt sem tudta, hogy hogy reagáljon, de aztán végül az ügyesebbik keze rátalált a Navines hátára, és újra meg újra, végigsimított rajta, kitartóan, míg a szíve pedig hevesen vert, nem tudta csillapítani. Ugyanakkor rá kellett ébrednie, hogy a szerelem önmagában semmit sem ér, csak akkor lesz belőle igazán felemelő érzés, olyan, mint amiről a dalok szólnak, ha valaki viszonozza őket. Luca pedig, jelen ábra szerint hasonlóan érzett, mint ő. Felemelte kicsit a fejét, hogy lenézhessen rá, majd nyomott egy puszit a törpe fejére. Végül lehunyta a szemét, és hagyta, hogy a tegnapi események ismét végigfussanak a lelki szemei előtt. Bárcsak megint átélhetné azt a sötétséget. Az éjszaka tűzijátékai és petárdái még mindig a fülében dörrennek el, látja maga előtt, ahogy közelebb húzza a magához Lucát, ahogy nevetve elterülnek a kihúzott kanapén.
 - Szeretnél még maradni?
Bukik ki belőle a kérdés, amit egészen komolyan gondol. Végül is, még csak elseje van, holnap is visszamehetnek. Legalább addig is kettesben tölthetnek még egy kis időt, összeszedhetik magukat és kiélhetik az egymás iránti lángoló szerelmüket, legalább egy kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Szerelmes volt, tényleg, úgy igazán. Nem úgy mint a romantikus filmekben, ahol a szereplőknek fáj és legszívesebben kivágnák a szívüket, ez boldog szerelem volt és reménykedett benne, hogy az is marad. Ilyenkor pedig, mikor Lucával volt merlin tudja miért, de mindent sokkal intenzívebben élt meg, ez pedig számára idegen volt, hiszen nem érzett még soha ilyet, de még hasonlót sem. Persze, tetszettek neki lányok, de az inkább a szemét gyönyörködtette, nem a szívét, Luca viszont ugyanúgy szólt a szeméhez, mint a szívéhez.
- Áhh, akkor folyton együtt lennénk.
Vallotta be halvány, de annál sokatmondóbb vigyorral a képén. Nem akart hazudni neki, miért tette volna? Jelen állás szerint neki mindig lett volna kedve ahhoz, hogy együtt legyen, folyton, sülve-főve, de ezt kézenfekvő dolgok miatt nem tehették meg, de legalább most együtt vannak. Senki nem zavarja őket és nincsenek szabályok, ez a gondolat pedig felpörgette, új erőre kapott tőle, habár hulla fáradt volt. A kezeit a lány hátára simította és szorosan ölelte magához, jól esett neki, hogy valaki ilyen módon kerül köze hozzá, hiszen mégiscsak tinédzser, a hormonok tombolnak és társai, ebből ők ketten sem maradhatnak ki. Vince pedig reménykedett benne, hogy ez az érzés örökre így marad, sőt, még tovább is. Eltudta képzelni, hogy hosszú évek múlva még mindig ugyanígy szeretik egymást, az intenzitás és a közelség a legjobban hozza ki az ember fantáziájából.
- Maradhatunk még ma. Sőt, minden hétvégén eljöhetünk, ha szeretnéd.
Most már csak azon kellett gondolkodni, hogy veszi rá a szüleit, hogy ne adják el a lakást. Talán beszélnie kellene a nagynénjével, bár, nem menne sokra vele, az sem biztos, hogy beengedik hozzá. Ráadásul nem is beszámítható az öreglány, miért hallgatnának rá? Ugyanakkor jó lett volna, ha van egy helyük, ahol így tudnak lenni, tényleg nagyon-nagyon zakatolt az agya. Tekintetét a moccanó lányra szegezte, figyelte minden mozdulatát, kicsit felemelte a fejét, az egyik kezével megtámasztotta. Amikor meghallotta, el sem akarta hinni. Eltátotta a száját, vett egy levegőt, majd becsukta a száját és megint kinyitotta. Sűrűn pislogott, kezdett benne kételkedni, hogy ez az egész igaz. Végül hangosan fújta ki a levegőt és óvatosan belecsípett a lány arcába.
- Én is téged törpe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Amint Luca elkezd fölfelé rohanni, ő is megpróbálja tartani a lépést. A baj az, hogy sem a lelkesedés sem az ereje nem viszi fölfelé. De azért megpróbálja legalább tettetni a lelkesedést, így megszaporázza a lépteit, hiába süpped térdig a hóba, azért kisvártatva felér.
- Komolyan hátra akarsz ültetni? Kicsit sem megalázó.
Hiába, a lelkesedés ma nem jön össze. Csípi a hideg az arcát, még mindig túl sok a bámészkodó és lassan be is sötétedik. Lucát azonban nem állízja meg semmi. Piszok makacs, családi vonás.
Végül csak felér, be is ül Luca mögé, átfoja a derekát, majd a lábával meglöki magukat, hogy lecsúszhassanak a dombon. A  hideg szél csípi a szemét, de az egész nem tart tovább egy percnél, mégis olyan messze siklottak a tetejétől, hogy fájdalmas visszanézni. Ráadásul a végén fel is borulnak, a nyaka és a kabátja ujja telemegy hóval, sőt Luca is rajta landol, de nem számit, puhára estek, csak Luca könyöke ne lenne benne a gyomrába.
- Most komolyan ez mitől élvezetes? Mármint, örülök, hogy hirtelen ilyen közel kertültünk egymáshoz, régebben bármit megadtam volna ezért. De most leköteleznél ha kiszállnál a gyomromból.
Azért gyorsan ad neki egy csókot, hogy ne tűnjön annyira negatívna, biztos ami biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Igyekszik felnőttnek lenni, hiszen mégiscsak egy felnőttes találkozón vannak, vagy micsoda. Ráadásul ahhoz, hogy komolyan vegyék őket, legalább az egyiküknek felnőttnek kell lenni és jelenleg Lucának ez nem fog menni. Túlságosan el foglalva a hatalmas masnikkal. Tőle pedig nem lehet elvárni, hogy egyszerre több dologra érdemben odafigyeljen. A nő egy kicsit kihúzza magát, tekintetét Luca felé fordítja, várja, a lány adjon neki valami támpontot, Vince pedig ugyanígy tesz. Ugyan tudja, hogy a szerelme kissé tanácstalan, na meg hadilábon áll az esküvővel amúgy is.
- Igen, csillagok fontosak lennének. Szeretnénk ha meg lenne bűvölve a mennyezet.
Próbálja összeszedni Luca gondolatait, megfogalmazni, mit is szeretnének.
- És nem szeretnénk pasztell színeket, a legjobb lenne ha színes lenne. Persze, nem olyan csicsás, inkább csak olyan bohókás.
Bár tudná miről beszél! De nem tudja. Fogalma sincs, ez nem annyira az ő témája, de szerencsére a hölgy már azonnal neki is áll mutogatni több színt, Vince pedig közelebb tolja Lucát, hogy ő válasszon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A nő bőszen jegyzetel, úgy tűnik nem ők az első pár akik hirtelen mindent akarnak. Luca legalábbis úgy néz ki nem bír a gondolataival, hirtelen túl sok minden jut az eszébe, de a gondolatai sokkal előrébb vannak, mint a szavai. Mivel Vince Luca szakértő ő természetesen minden szavát érti, és mikor szükséges, akkor fordít, pontosít, hogy tényleg értse egymást a két nőnemű. Egyébként ő igyekszik kimaradni ebből az egészből, neki teljesen mindegy, hogy milyen lesz ez az egész, az eksüvő egyébként is nagyobb szám a nők életében. Ő csak felvesz egy öltönyt, azt mondja, hogy igen, és aztán iszik. Egy papír nem fog változtatni a kapcsolatukon, minden olyan lesz, mint eddig, maximum Luca megkapja a Csornay nevet, már ha egyáltalán akarja.
- Köszönjük, ez így..frankó lesz.
Válaszol, majd mikor a nő kér egy pillanat türelmet, Vince szétnéz, majd elindul az egyik még ott maradt asztal felé.
- Gondolkodtál azon, kiket szeretnél meghívni? Mert nem ártana azt is elintézni. Szeretnél koszorúslányokat, vagy valami?
Igen, jól sejthető, hogy ez egy felvezető gondolat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nyugodj meg, mindenre lesz idő. Azért fizetünk, hogy megcsinálják. Neked csak ide kell jönni.
Figyelmesen hallgatja Lucát, közben a lába jár az asztal alatt, de ez most mellékes. Ahogy körbepillant, nem látja azt amit Luca, nem tudja elképzelni a dolgot, így izgul mi lesz ennek a végkimenetele. A vendégség meg már megint egy más dolog, igen kényes téma, jobb nyilvános helyen megbeszélni.
- Zorát is akarod?
Nem akar beleállni a családi dolgokba, ennyire mélyen biztos nem. Nem rá tartozik, de valahogy fel kellene vezetnj a lényeget. A család Czettneréknél tág fogalom, rokonság a szélrózsa minden irányába, szó szerint. Zora pedig szó nélkül durván hagyta faképnél a társaságot.
- És ott van Maja. Őt is meghívod, igaz?
Ha nem Luca, akkor ő biztos megfogja, bár aztán ki tudja jól dönt-e. Lehet, hogy nem itt kellene újraegyesíteni a nagy családot. Ez a nap róluk fog szlni, legalábbis reménykedik benne. Ha már próbálkoznak, legalább ez jöjjön össze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kényelmetlen. Nem tudja, hogy mi, de valami nagyon. Félálomban van, nem akar felkelni, még levegőt venni is nehezére esik. Amikor iszogatásra invitálta Hajnát, akkor nem egészen erre gondolt, mert hát ittak és ittak.
Ahogy fordul egyet, hogy javítson a kellemeltlen állapotán, valami édeskés illat tolakodik be az agyába, ami egyszerre ismerős és ismeretlen. Fél szemét kinyitja, az illat forrása után kutatva. Az első, amivel szembe találja magát egy jó adag szőke hajfürt, szinte mindent beterít, elterül párnán és nem hagyja ki a az ő arcát sem. Szemöldökét összevonja és lassan felül, reménykedve, hogy a fejfájás még nem érkezik meg a mozdulattal. S ekkor minden hirtelen teljesen tiszta lesz. A tegnap este történései lepörögnek lelki szemei előtt, nem hagyva ki egyetlen apró részletet sem.
Hajna nem egyedül jött. Hanem elhozta Szofit is, akiről azelőtt csak néhányszor hallott, szerencséje nem volt hozzá, eddig. A szőke lány merőben más volt, mint amihez eddig a szeme hozzászokott, az újdonság varázsa mellett pedig ott volt néhány dolog, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni és ami azt illeti, nem is hagyta. Tekintetét végigvezeti a lány sziluettjén, egy-két helyen meg is állapodik egy rövid időre, végül, mintha csak valami rosszat tett volna, zavarában megvakarja a tarkóját. Be kell ismernie, hogy az életében nem látott még ilyen szépet, szinte tökéletes. Felsóhajt, majd a takaróért nyúl, hogy eltakarja a szöszkét, még maga elől is. Fogalma sincs, mennyi lehet az idő, de abban biztos volt, hogy ezt nem tudja itt hagyni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem akarta felébreszteni. Jobb volt békében, mert ha mindketten fent vannak, akkor jön a kínos csönd, vagy ami még rosszabb, beszélgetni kell. Fogalma sincs miket hordott össze előző este, ettől pedig a helyzet csak rosszabb lesz. Feltéve a pontot arra a bizonyos betűre, a lány megmoccan, Vince pedig lefagy, ami valljuk be nem túl meglepő, valahol reménykedik benne, hogy csak átfordul a másik oldalára, de a józan esze megálljt parancsol neki, túlgondolja a dolgot.  Csak akkor elevenedik meg, mikor Szofi megszólal. Köhintve fordítja felé a fejét, igyekszik kizárólag a szemeit figyelni, de hát a nyújtózás, a kérdéssel fűszerezve túl sok neki.
- Ehh..
Kinyitja a száját, aztán becsukja. Mit mondhatna erre? Nem igazán tudja, hogy hogy aludt, az is lehet, hogy még mindig alszik. Megrázza a fejét, ideje lesz észhez térnie, mielőtt a szöszke kétségbe  vonja józan eszének létezését.
- Azt hiszem. És te? Ha akarsz, aludhatsz még, nem akartalak felkelteni. Vagy csinálhatok egy kávét, vagy valami.
Megvonja a vállát, az biztos, hogy ő nem tudna olyan nyugodtan feküdni itt, mint korábban az öntudatlanságban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Úgy tűnik Szofi semmit kivetnivalót nem talál ebben a helyzetben. Pedig a normális és reális végkifejlet az lenne, hogy amit tudatosul benne, hogy hol van és kivel, megkeresi a legközelebbi kijáratot és lelép. Félreértés ne essék, nem becsüli ennyire le magát, csak tisztában van a helyzettel. Az ilyen lányok nem az olyan srácokra buknak, mint ő.
- Hozom.
Megereszt egy halvány mosolyt, majd felkelve összeborzolja az amúgy is kócos haját. Nem sűrűn jár a lakásba, így időbe telik, mire rátalál a kávéra, de legalább addig kitalálja, hogyan kell úgy viselkedni, hogy kevésbé tűnjön retardáltnak. Azonban a kávéfőző sajnálatos módon nem hagy neki elég időt, így kitölti a bögrékbe a gőzölgő folyadékot és ráérősen visszamegy a szobába. Egy pillanatig abban a hitbe ringatta magát, hogy a képzelete űz mocskos tréfát vele, de mikor visszaér, a szőke még mindig ott van, ahol hagyta. Leül az ágyra és a lány felé nyújtja az italt. Ideje válaszolni a kérdésre, mit korábban lógva hagyott. Megtehetné, hogy hazudik, hogy lazának és nagyképűnek mutatja magát, de nincs oka hamis képet mutatni felé. Az előző este bizonyára sok minden szóbakerült, ha csak egy részére emlékeznek mindketten az is bővennl megteszi.
- Még szép. Mármint, szoktál tükörbe nézni.
Burkolt bóknak szánja, reméli, hogy Szofi csiszolt annyira, hogy ne sértésnek vegye. Hiszen a helyzet egyértelmű, ő meg nem hülye. Vagyis általában nem hülye, kivéve most. Soha életében nem csinált ilyesmit, nem volt az a fajta, aki így bánik a szebbik nemmel. Arra tanították, hogy becsülje meg őket, mutasson tiszteletet. Nem felejtette el az intelmet, szóval igyekszik behozni azt, mit tegnap esetleg kihagyott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ugyan, ez csak kávé.
Vigyorogva kortyolt bele a sajátjába, s bár az ital leforrázza a nyelvét, égeti s torkát, nem foglalkozik vele. Már csak a cigarettája hiányzik neki és tökéletes lenne a reggel, de nem kockáztatja meg, hogy magára hagyja a lányt. Beszélni akar vele, beszélni akar hozzá, a probléma csak az, hogy nem tudja, hogy tegye mindezt.
- Túlértékellek? Szofi...fogalmad sincs róla mennyire nincs igazad.
Tekintetét a lányéba fúrja, érdeklődve billenti oldalra a fejét, bárcsak tudná mi jár a fejében, sokkal egyszerűbb lenne.
- Na várj. Teljesen tiszta az, mikor megérkeztetek, hogy elindultunk a belvárosba. Jó pár helyet végig ittunk, aztán feljöttünk ide, ketten. Sokat beszéltél...előtte.
Nem emlékszik mindenre, de van jó néhány dolog, amit megtudott, de ez nem változtatott a végkimenetelen. Nem érdekelte.
- Nagyjából ennyi. A részletek nem egészen tiszták.
Annyi azonban világos, hogy mi történt, az meg még inkább, hogy nem bánta meg a dolgot. A lány felé nyúl, tekintetében keresi a engedélyt, majd óvatosan kisöpri a szöszke látóteréből a szőke tincseket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hajna ki fogja nyírni, ez nem kérdés. De ezért az élményért simán megéri meghalni, még ha ezt jelenleg hangosan nem is meri kimondani. Helyette csak helyeslően bólogat, igen, eredetileh hárman indultak el, de a lakásban egész biztos csak ketten vannak, tudja, mert körülpillantott, míg főtt a kávé.
- Majd valahogy kiengesztelem.
Hajnából bármit kinéz, de hát maximum leüti és akkor szent lesz a béke. Furcsa, simán kinézi a kis amazonból. De nagyjánól eddig jut el a gondolatmenet, mert Szofi tekintete rabul ejti az övét, gondolatban az éjszakánál jár, miközben a haja után végigsimít a nyakán és a vállán, de a lány kezei végül feltartóztatják.
- Mi? Viccelsz velem? Nem. Dehogy.
Hogy is gondolhat ilyet egy olyan lány, mint Szofi? Volt olyan aki őt valaha megbánta? Nehezen hinné el. A bűntudat azonban felüti a fejét, hiszen azért mégiscsak meg kellett volna bánnia, hiszen neki eredetileg van valaki az életében, de a megbánás nem jön, hiába is várná. Helyette viszont valami egészen más tör utat magának. Még egyszer, szeretné tudni, hogy ez a valóság. Lerakja az éjjeli szekrényre a bögrét, szabaddá téve a másik kezét a lány arcára simítja és lehajolva hozzá könnyed csókot nyom a szájára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Még szép, hogy bevállalja, a kék szempárért még ennél sokkal többre is képes lenne. Nem tudja, mennyire haragudhatott meg rájuk Hajna, de ha szerencséje van, megússza néhány keményebb odaszólással és az örökké tartó piszkálással. De jelenleg most egészen másfelé járnak a gondolatai. A lány keze a nyaka körül felbátorítja, elmélyíti a csókot, miközben visszadönti a párnák közé. Az alkohol feledtette vele, hogy milyen törékenynek is tűnik a lány, de most figyel rá és nem préseli bele az ágyba, bármennyire is szeretné. Helyette megtámaszkodik a feje mellett, épségben hagyva a porcelán babákat szégyenbe hozó testet, nem ehhez van hozzászokva és minden mozdulatán érződik.
A hosszab kitérő után kicsit elhúzódik, de csak azért, hogy nyomjon az arcára egy puszit és folytassa a nyakánál. Egyik keze a derekára csúszik, feltűrve a pólóját, ám ekkor valami hirtelen eszébe jut a tegnap estéről.  
- Tényleg ott hagytál valakit az esküvőd napján?
Furcsa, hogy ez pont most jut az eszébe, de kíváncsi. Hangjában nincs semmi lenéző, ahogy a tekintetében sem. Nem ítéli el ezért, tényleg csak a kíváncsiság hajtja, többet akar tudni róla. Minden akar, belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Könnyebb lett volna szőnyeg alá söpörni a csúf igazságot. Nyilván ez lett volna a legkényelmesebb megoldás, de a tegnap este után rájött arra, hogy mennyivel másabb is lehet. Nem teregetné ki, de elég nyilvánvaló volt, hogy nem tartozott a csajozós srácok közé, egész eddigi életében egyetlen lányt szeretett így nem volt összehasonlítasi alapja. Szofi azonban olyan lehetőségeket csillantott fel előtte, amiknek a létezéséről sem tudott. Kezét nem veszi le a lány karcsú derekáról, hüvelykujjával végigsimítotr a finom bőrön, miközben hallgatta a kissé visszafogott választ.
- Hmm...
Épp csak néhány pillanatnyi gondolkodási időt hagy magának, pont ő az az ember, aki jelenleg nem ítélkezhet. De látja Szofin, hogy valahol mintha szégyellné ezt a dolgot.
- Nekem elvileg menyasszonyom van.
Színtelen hangon jelenti ki, lehet, hogy a lány emlékszik rá, lehet, hogy nem, de most már tudja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most akkor ennyi volt, közel sem. Visszahajol a lányhoz, folytatja ott, ahol abbahagyta, kiélvezve minden egyes négyzetcentiméterét, a keze egyre föntebb halad, majd megint megakad.
- Lépjünk le.
Mármint nem most azonnal gondolta, hanem csak úgy általánosságban, de nem tudja folytatni, pedig a fejében végigvitte a gondolatot. El kellene menniük valahová, hol nem ismerik őket, ahol kideríthetnék van ebben valami más is, mint elemi vonzalom, ami fellángol, majd elhal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Vajon mi lenne a helyes válasz? Az önzőbbik fele azt mantrázza, hogy azonnal tiltakozzon a válaszában, a józanabbik oldala azonban türelemre inti. Elgondolkodik, vajon létezik-e egyáltalán olyan válasz, ami ki tud elégíteni egy nőt. Ha rögtön rávágja, hogy nem, nem fog-e csapodár képében tetszelegni a lány előtt? Aki könnyedén megszeg egy ilyen súlyos ígeretet. Ha pedig azt válaszolja, hogy nem tudja, nem biztos benne, vagy akár csak tovább gondolkodik, mint a nő türelme bírja, akkor a mostani cselekedeteit löki bele a biztos halálba. Ahogy Szofia teszi most vele, ahogy közelebb hajol hozzá és az ajka megérinti a övét, ahogy megmérgezi az elméjét. A józan észnek búcsút mond, az őszinteségnek azonban nem. Reméli, hogy a tömör válasz magában rejti mindazt, amit még szívesen hozzátenne, de egyszerűen képtelen rá.
- Azt hiszem, nem.
A menyasszonya az első szerelme, hozzá kötődnek az élete eddigi legfontosabb és legkedvesebb emlékei, ő volt az, akit beleszőtt az első irományába, amit aztán könyv formájában látott viszont a boltok polcain. De jelenti ez mindazt, hogy ennél jobbak nem lesznek? Elnézve a szőke a szépséget a válasz egyértelmű nem volt. Reménykedett benne, hogy az élet többet tartogat neki, még ha csak egy kevéssel is.
- A problémák akkor is itt lesznek, ha visszajövünk.
Ami jó, az soha sem egyszerű, ezt már megtanulta. Viszont képes tenni érte, sosem várta, hogy a jó dolgok az ölébe hullanak. Tett értük. Úgy érzi, talán a nőnek is jót tenne, ha egy kicsit elszakadhatna a problémáktól, legyen hoppon maradt vőlegény, vagy befuccsolt kapcsolat és ki tudja még mi, amiről nem tud, vagy amire nem emlékszik. Nem fog válaszokat követelni, ahogy kikényszeríteni sem kényszerít ki semmit. Talán csak ezt a néhány órát még, mielőtt visszatérne a való világba. Nem kérdez rá semmi másra, nem beszélteti tovább, helyette inkább visszatér a korábban megkezdett, kellemesebb elfoglaltságoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A kora reggeli napfény és a sós levegő betolakodott a nyitott ablakon, ami a teraszhoz vezetett. A kis fogadó egy domb tetején terült szét, tökéletes rálást biztosítva városra és a mögötte elterülő tengerpartra. Tegnap érkeztek, szétnézni még nem volt lehetőségük, meg nem is nagyon akartak, a szoba biztonsága sokkal kellemesebbnek tűnt. Furcsa volt, hogy nem azzal a nővel jött ide, akivel eredetileg tervezte, de a háziak kedvesek  voltak és szíves örömest tették át egy korábbi időpontra a foglalását, ez volt hát a nászútja, egy másik nővel. Mikor felvázolta a "Lépjünk le!" részleteit, nem fért bele egy nyüzsgő, szmogtól bűzlő nagyváros, ahol még a saját gondolatait sem hallja az ember. Úgy érezte, hogy mindkettőjüknek arra van szüksége, hogy egy kicsit kikapcsoljanak, elszakadjanak mindentől.
Vince az ablak felé fordította a tekintetét, kiélvezte a tűzgolyó első próbálkozását, majd visszafordult az ágy felé, ahol a szőke aludt, látszólag békésen. Az ölében ott hevert a megviselt füzete, amiben ott lapult a hajnal terméke. Nem tudott aludni, így az ágy melletti fotelt választotta, amiről tökéletes volt a rálátás a tengerre és Szofira. Valahányszor ránézett, mindig tudott valamit a lapra vetni, a lány, úgy tűnt kiapadhatatlan ihlet forrása, de mivel hamarosan elkezdődik a nap, kár lenne ismét beletemetkezni a kibontakozó történetbe, a szöszkécel akarta tölteni a napot. Így hát az asztalon lévő palack után nyúlt és kitöltötte magának a vörölső italt, majd lustán belekortyolva legeltette a szemét az alvó szépségen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem sietett, nem akarta felkelteni a nőt, ha kell egész nap elül itt, csak akkor szereznie kell még egy üveggel az itteni borból. Szofié volt a világ összes ideje, hogy kipihenje magát, hiszen elvileg ezért - is - jöttek ide. Neki sosem volt szüksége túl sok alvásra, az utóbbi időben éjszakáként egyáltalán nem aludt, úgyhogy számára nem túl meglepő az ébrenlét. Az viszont igen, hogy végre először nem csak álmatlanul forgolódott az ágyban. Mikor Szofi megmozdult, a szemöldöke érdeklődve szökött a magasba, próbálta kitaláni, hogy ez vajon az ébrenlét jele-e, de a kék szemek megváratták, a szöszke csak kicsivel később fedi fel őket. Ennek hatására mosoly kúszik Vince arcára, lassan belekortyol az italba, minden erejével azon van, hogy ellenálljon a kísértésnek, hogy visszafeküdjon mellé.
- Néhány órája.
A poharát lerakva a fotel melletti asztalra csukja be a füzetet, és rakja le a pohár mellé.
- Nem tudtam aludni, úgyhogy inkább figyeltelek, na meg, hónapok óta most tudtam írni először.
Elégedetten hátradől, ujjával a kárpinton dobol és úgy beszél, mintha a szőke a világ legjobb programjáról maradt volna-e és Vince igazsága sem áll ettől túl messze. Figyelt és agyalt és írt, néha kettőt egyszerre. Akadt olyan pillanat, mikor egészen máson gondolkodott, mint amit papírra vetett, a nő kisugárzása tehetett róla, az a furcs fény ami körülvette egészen újszerűen hatott a férfira, korábban sosem tapasztalt ilyesmit, hát kiélvezte. Mindezt szívesen megosztotta volna a lánnyal is, de bölcsebbnek látta erről, mielőtt teljesen bolondnak nézik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nekem az vagy.
Nem kellett sokat gondolkodnia a válaszon, egyáltalán nem mesterkélt bóknak szánta ez volt az igazság. Szofi nem csak az a lány volt, aki szépségénél fogva nem illet hozzá, hanem az, aki felnyitott a szemét, megannyi lehetőségét világítva meg a srác előtt. Korábban azt hitte magában kell keresnie a hibát a folyamatos morgásért és rosszkedvért, aztán egyszerre kiderül, hogy az ég világon semmi baja.
Ajkát beharapva figyelte, ahogy a szőke kikel az ágyból, felöltözik, majd hozzásétál. Az egész úgy tűnt számára, mintha egy jól megkoreografált jelenet lenne, nem pedig egy szimpla reggeli rutin. Amint megérkezett, felpillantott rá, kezével a lába alá nyúlt és az ujjaival lassan végigsimított a lány belső combján. Hirtelen sajnálta, hogy nem feküdt mellé vissza korábban, Szofi viszont nem érte be ennyivel. Ahogy a férfi ölébe csúszott, Vince jólesően felnyögött és átkarolta a derekát.
- Rólad, rólunk, még nem tiszta a történet.
De lesz, ez most már biztos. Hosszú idő után ismét munkát adhat ki a kezei közül és ennek ő legalább annyira örül, mint a pénzéhes kiadója.
- Ma reggel a tulaj két fia arról beszélgetett, hogy biztosan mocsok gazdag lehetek, amiért egy ilyen nő van itt velem. Ami rád nézve elég durva sztereotípia, és nagyon sértő, másrészt számomra dícséret, mert milliomosnak nézeki ki.
Míg beszél, kibontja a lány vállát a könnyű anyagból és vigyorogva csókot nyom rá. Valamit elkaffogat olaszul, a Keresztapás korszakából maradt rajta, de most úgy néz ki jól jön, még ha az ittenieneket nehezebb is megérteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az előző könyv, amit kiadott a kezei közül tulajdonképpen egy napló volt, amit akkor írt mikor utaztak, mikor majdnem egy egész éven keresztül csak fesztiváloztak. Valahol útközben hagyta el a gyermeki énjét és nőtt fel igazán. Mást szeretett volna, valami többet. Figyelte, hogy hogyan élnek a korabeliek a világ különböző pontjain és mindent leírt, ami valamilyen érhetetlen okból sikeres lett. Azóta azonban semmi másból nem álltak a gondolatai csak káoszból, nem tudott újrs beilleszkedni. Szüksége volt valami másra, többre. Úgy tűnt, ezt Szofi mellett találta meg. Ahogy a lány a mellkasán pihent szinte hihetetlen volt, hogy anélkül furakodhatott a szőke tincsek közé, hogy engedélyt kellett volna kérnie, és meg is tette.
- Reménykedtem benne.
Eddig sikeres volt a dolog, egy teljesen másfajta történet bontakozott ki előtte, mint a korábbi, nem napló volt, hanem egy igazi regény, amilyet mindig is írni akart.
- Hát téged biztos nem kaphatnak meg.
Mert hogy nem fogja elereszteni, az egyszer biztos. Mikor a szöszke közelebb hajol hozzá, beletúr a szőke tincsekbe, rájuk markol a rövid csók közben és csak azután ereszti el, hogy a nő elhúzódott.
- Még szép. Utána pedig lemehetünk a partra is.
Bármennyire is csábító volt a szoba, vagy a lány törékeny teste a kezei között, azért mégiscsak Szicíliában voltak, kár lenne kihagyni a hely szépségét rejtő kisvárost, a borokat és a tengert. Így ha kelletlenül is, de összébb húzta a lányon a kibontott köntösét, hogy ne essen kíértésbe.