- Miért követsz engem? -kérdeztem háttal a lánynak. Átlestem a vállam fölött és lassan megfordultam. Próbáltam a legközömbösebb formámat adni, bár nehezemre esett. Ott állt előttem. Világos haját fújta a szél. Pár másik házbéli ment el mellettünk, így mindketten elnéztünk másfele.
-Vy slyshali obo mne. Vse slyshali ...Chto vy ot menya Khotite?(-Hallottál rólam dolgokat. Mindenki hallott... Mit akarsz Tőlem?)
Tudtam, hogy beszél oroszul, hallottam már egyszer. Láttam, ahogy a Nap pont a feje fölé ér. Mintha glóriát rajzolt volna rá. Szőke haja vöröses fényben szinte égett. Nem tudtam elvonatkoztatni a látványtól. Pont olyan volt, mint Regina... Brooklyn egyetlen jó emléke.
-YA govoryu vam v vashikh interesakh. Poluchite eto!(-A Te érdekedben mondom. Tűnj el!) -léptem hozzá közelebb.
Illata megcsapott és félni kezdtem. A vállára helyeztem kezem és szépen lassan elkezdtem megfordítani. Engedelmeskedett. Nem is értettem, miért ilyen készséges, eddig nem tűnt annak... Könnyei folyni kezdtek a hidegtől kipirosodott arcán.