Rajzszakkör
Művészetek - Elfeledett Varázslatok Tana terem
Én mit keresek, amúgy itt?
Művészetek - Elfeledett Varázslatok Tana terem
Én mit keresek, amúgy itt?
Utoljára akkor járt a kastélyfalai között, mikor még itt tanult. Annyira távolinak érzi ezt, hogy amint átlépi a kaput, szinte érzi, hogy ráncai összeugranak és a dereka is beszúr egy pillanatra, hogy érzékeltesse, vén tojó ő már. Vivi a megbeszéltek szerint tökéletes fogadó bizottságként várt rá, hogy elnavigálja az Északi szárnyban található művészetek - elfeledett varázslatok tana tanteremfelé, ahol mától kezdve, kéthetente tarthat szakkört.
Fél? Nem kifejezés. Nem véletlen az előkészítőben keresett munkát, az idejárók többsége neki már túlkorosnak számít, mármint a nevelés terén természetesen.
Izgul is, mert őszintén szólva fogalma sincsen mit is kéne csinálniuk. A szakkörre jelentkezőknek aligha lesz elég, a házikó, napocska és szívecske kombináció, ide már minden okosságra szüksége lesz, amit az évek során összekapart.
A megadott időpont előtt tíz perccel érkezik. Rendszerint elő szokott készülni és az előkészítőseinek mindig tesz ki valami apróságot, de valamiért úgy érzi az ide most édes kevés lenne. Így hát a fenn maradó időben a neveket igyekszik memorizálni, miközben a táblára felpingálja a sajátját.
– Hát ez vicces lesz – sóhajt egy nagyobbat, majd a tanári asztalhoz lépdel, hogy elővegyen néhány régebbi jegyzetet. Elhozta őket annak reményében, hogy majd belekukkant, ha hatalmas űrt talál a fejében. De igazából ő arra gondolt, hogy itt inkább lenne kötetlenség és közös ötletelés arról, hogy mit is szeretnének elérni. Legalábbis az első találkozás alkalmával.. A többi meg majd kiderül, még abban sem biztos igazán, hogy lesz következő alkalom.
Fél? Nem kifejezés. Nem véletlen az előkészítőben keresett munkát, az idejárók többsége neki már túlkorosnak számít, mármint a nevelés terén természetesen.
Izgul is, mert őszintén szólva fogalma sincsen mit is kéne csinálniuk. A szakkörre jelentkezőknek aligha lesz elég, a házikó, napocska és szívecske kombináció, ide már minden okosságra szüksége lesz, amit az évek során összekapart.
A megadott időpont előtt tíz perccel érkezik. Rendszerint elő szokott készülni és az előkészítőseinek mindig tesz ki valami apróságot, de valamiért úgy érzi az ide most édes kevés lenne. Így hát a fenn maradó időben a neveket igyekszik memorizálni, miközben a táblára felpingálja a sajátját.
– Hát ez vicces lesz – sóhajt egy nagyobbat, majd a tanári asztalhoz lépdel, hogy elővegyen néhány régebbi jegyzetet. Elhozta őket annak reményében, hogy majd belekukkant, ha hatalmas űrt talál a fejében. De igazából ő arra gondolt, hogy itt inkább lenne kötetlenség és közös ötletelés arról, hogy mit is szeretnének elérni. Legalábbis az első találkozás alkalmával.. A többi meg majd kiderül, még abban sem biztos igazán, hogy lesz következő alkalom.