Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Régóta készült már erre a napra. Vagyis hát nem kellett különösebben semmit csinálnia, egyszerűen csak várta. De azt nagyon, még annál is jobban.
Stephen King jó ideje a kedvenc szerzői között van, imádja a horror történeteit. Mikor még fogalma sem volt, hogy létezik a varázsló társadalom, már akkor odáig volt az amerikai férfi irományaiért. Aztán kiderült, hogy King szintén varázsló, ráadásul félvér, mint Liza, ami még inkább meghozta a kedvét azokhoz a történetekhez. Ahogy be lett jelentve, hogy egy beszélgetésre sikerült elhívni a híres írót, azonnal szabaddá tette magát erre a napra. Nem mintha olyan elfoglalt lenne, de még csak említés szintjén sem lehetett szó arról, hogy nem lesz itt.
Jóval a megjelölt időpont előtt ellátogatott a teaházba, hogy jó helyet szerezhessen magának. Sajnos nem ő volt az egyetlen, aki így gondolkozott, már nem is nagyon látott szabad asztalt. Kért magának egy kávét, hátha változik valami, de mások nem akarták elhagyni a helyüket, így akcióba lendült. Esélytelen, hogy végigállja az egészet, így miután kiszúrt egy fiút, aki mellett volt szabad hely, azonnal mellé lépett.
- Szia. Bocsi, de szabad ez a hely?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Halványan mosolyodott el, nem is várt sokáig, hogy leüljön. Belekortyolt a saját italába, amivel meg is égette picit a száját, így nem is válaszolt azonnal. Meg egy kicsit elgondolkozott azon, amire célzott a srác.
Erre a lehetőségre igazából nem is gondolt. Készpénznek vette, hogy ha azt mondták, King itt lesz, akkor bizony itt is lesz. De belegondolva neki is sántított egy kicsit a történet, hogy egy kisebb magyar mágusfaluba látogatna el egy olyan híres író, mint ő.
- Én ezt hallottam, és ha nem jön el... - egy pillanatra csendben maradt, mielőtt még valami eszelős dolgot mondott volna, amivel megrémiszti a beszélgető partnerét. - nos, akkor azt hiszem írok egy rágalmazó levelet neki - mosolyogva megvonta a vállát, jobb nem igazán jutott eszébe.
- És hogy válaszoljak is a kérdésedre, igen, King úr miatt jöttem. Te is? - Legszívesebben azonnal elkezdte volna faggatni, de ahogy a kávéjáról visszanézett rá, eszébe jutott, hogy még nem is mutatkozott be. - Reissner Eliza vagyok egyébként, itt tanulok a tanodában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ahogy a fiú megmondja, melyik házból való, egy pillanat alatt felkelti az érdeklődését. Sok rellonossal ellenben Liza megkedvelte a sárga népséget, mivel mindig eszméletlen király pletykák alapjául szolgálnak. Az már mellékes, hogy ő maga utálja terjeszteni, azért szeret tudni róla. Ott van például az a fura lány, aki azt hitte magáról, hogy vérfarkas. Igen meglepődött, mikor egy festménytől tudta meg indirekt módon, hogy valójában csak képzelt betegség volt.
Válaszul a fiúnak csak bólint egyet, a mosoly már megszokásból ott csücsül az arcán. Nem gondolta, hogy ez a kedvesnek tűnő srác rosszindulatú híresztelésre adhat okot, de még nem vetette el a lehetőséget.
- Ne viccelj, ez nem neveletlenség. Ha olyanom van, én se szeretek a bemutatkozással bajlódni, csak elveszi az időt - legyint egyet, már nem is igazán foglalkoztatja a téma.
Ez a baj vele, képtelen hosszútávon egy dologra koncentrálni. Hiába várja nagyon Stephen Kinget, most mégis leköti, hogy egy ismeretlennel cseveghet például.
Ámulva hallgatja a navinés srácot, közben tudattalanul végig bólogat. Határozottan igaza van, ezt pedig azonnal el is hiszi neki. Nem tűnik annak a megjátszós fajtának Ben, akit azóta így tart számon magában, hogy bemutatkozott. Hiába, az aranyhal memóriája a neveket illetően sosem fog javulni, úgy tűnik.
- Igen - csettint egyet. - Nem is értem, hogy lehet elég egyeseknek, hogy csak a filmeket nézik. Köztudott, hogy jóval több minden van elrejtve a könyvekben, ezeket kihagyva pedig a legjobb részek vesznek el a filmekből. Mondjuk beismerem, hogy van olyan eset, amikor a sztori annyira béna, hogy csak a színészek miatt kedvelem meg végül.
Eszébe jut az a király trilógia, ahol a harmadik részt alig tudta befejezni, annyira felidegesítette a főszereplő lány hisztije. Nem is mert kiadni pénzt mozira, csak otthon nézte meg mikor megjelent, de akkor már bánta, hogy nem ment el.
- Viszont King történetei nem ilyenek - folytatja nagy elánnal. Ha az előbb nem is figyelt annyira, most már elemében van. - Fondorlatos, mindig meg tud lepni, és még ha kicsit száraz is, ahogy ír, nem tudom letenni. Még most is, hamarabb olvasom újra az álomdokit, minthogy reptanra tanuljak.
Nincs az a kincs, amiért ezt felvállalná Bojarski prof előtt, de halálosan untatja Lizát a magyar csapatokról való rizsázás. Reméli, hogy negyedikben már érdekesebb órák lesznek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Hmpf - valami hasonló morgás volt a válasza.
Mint a normális emberek többsége, Liza is szerette az egyszerű megoldásokat, de ez pont nem tartozott közéjük. Hiperaktív személyisége miatt szánapmasan unatkozott, ha egy-egy filmet meg kellett néznie, ami nem is volt ritka alkalom. Az anyja rengeteget dolgozott, ha pedig sikerült összehozni, hogy együtt legyenek otthon, mindig egy filmes este volt a jutalma. Talán ezért nem is volt oda a filmekért általában, mert számára mindig csak a beszélgetés mellőzését jelentették.
Eleinte a könyveket sem szerette, szinte mindig a szabadban játszott inkább. Nem emlékszik pontosan, hogyan talált rá Stephen Kingre, csak azt tudja, hogy a Joyland volt az első, amit elolvasott.
- Jó, ezzel nem tudok vitatkozni - megvonta a vállát, ő sem várta, hogy ilyen Pál fordulást mutat majd be. - Az idő mindig kevés, a tennivaló meg mindig sok. De hát az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.
Azta, tényleg ilyen filozofikus vagyok?!
Nem véletlenül került a rellonba; mindig is a tettek embere volt, nem a szavaké.
- Ti a Navinéban szoktatok meditálni, vagy valami csoportos gondolkodó tréninget csinálni?
Mentségére szóljon, nem akarta meginterjúvolni a fiút. Eleinte.
De a kérdés csak úgy kicsúszott a száján, nem is figyelt arra, hogy már javában elindult a mozgolódás  elöl.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Elképzelte, ahogy a rellonosok tatamikon ülve hümmögnek, lehunyt szemekkel próbálnak koncentrálni. Ahogy megjelent ez a kép előtte, azonnal elnevette magát. Talán többször is kísérteni fogja ez a kép majd az álmaiban, nem lehet tudni. Mindenesetre vicces feltételezés volt számára.
- Dehogyis, még csak az kéne. Habár néha előfordul, hogy kibeszéljük, hogyan lehetne kiszedni másokból információt... de persze csak a házpontok miatt. Na jó, talán néha házikat is megpróbálnánk kicsikarni. - Nem volt teljesen igaz, amit mondott, de kíváncsi volt a fiú reakciójára.
Kétségtelen, hogy az iskola diákjai és tanárai sztereotipizálják a házakat. Lizának ezzel nem is volt gondja, sőt, néha szeretett is behódolni ezeknek. Egyszer kétszer vicces volt, azért mégiscsak szerette, ha mindenki tudja, nem minden rellonos gonosz, ahogy nem minden navinés jótét, adakozó lélek. Nem minden eridonos bátor, és közelről sem könyvmoly az összes levitás.
De azért tényleg jó lenne, ha valahogy könnyebben szerezhetnének házpontokat. Tavaly csak a kviddics kupát szerezték meg, pedig azelőtt náluk volt a házkupa is. Akkor még nem volt a Bagolykő diákja, ezért nem látta a klubhelyiségükben a kupát, viszont idén már szeretné. Ha pedig ez azt jelenti, hogy kénytelen lesz leülni és szorgalmikat írni, akkor megteszi.
Úgy elmerült a gondolataiban, hogy csak Ben mondandójának a végére kapott észbe. Teherbírás. Erősen gondolkozott, hogy mégis hol jártak, de aztán követte a fiú tekintetét, és észrevette King asszisztensét.
- Hát eléggé úgy tűnik, hogy King úrnak nem sikerült jól beosztani az idejét - halkabban mondta, talán egy picit mérgesen. Nem borult ki, nem fog hisztizni, semmi ilyen, de azért örült volna, ha élőben látja az egyik példaképét. - Ő biztos nem jó ebben a teherbírás dologban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Idősebbekkel lógni király, nemde? Másoknak biztosan. Liza nem foglalkozott vele, melyik évfolyamra jár Emese, felőle lehetne elsős is. Mondjuk valamilyen szinten az, csak épp utána még illik mondani, hogy mestertanonc.
De nem ez határozta meg, miért is vannak itt ketten. Eddigi évei során Liza nem foglalkozott a kviddiccsel, idén viszont többször is lement, ekkor pedig valahogy mindig a lány mellé kerültek. Néha reggelizni is együtt mentek le, szóval mondhatni ismerik egymást. Így amikor kiszúrta Mesit a klubhelyiségben nem gondolkozott, csak lehívta sütizni. Kellett a kikapcsolódás már neki. Soha nem fogja beismerni senkinek, de amúgy halálra izgulja magát némelyik vizsga miatt.
- Jól van, befejeztem - sóhajtott egyet, majd hátradőlt.
A hajába túrt, vigyorogva nézett le a jól megpakolt asztalukra, hogy aztán el is vegyen magának egy sütit a sok közül. Nem is volt annyira rossz a dolgozói kedvezménye. Na meg az is király volt, hogy végre nem kellett az egyenruhájában feszíteni.
- Azért ez a plüssös támadás gonosz volt - nézett szúrósan a lányra, villáját fenyegetően mozgatta felé. - De tény, hogy megérdemeltem. Akkor témaváltás: mik a terveid a nyárra? - kezdett bele a csevegésbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Az utóbbi időben kicsit visszavett a mozgásból, bár ez egyelőre még nem látszik meg rajta, azért figyelnie kellene, mit eszik. De ahogy erre gondolt, rögtön eszébe jutott, hogy most végre képes valami ételt a szervezetébe juttatni. Mióta kiszabadult az apja nem igazán volt képes enni, de Emese jó hatással volt rá. Meg az isteni szakács a Czukorvarázsban.
Nevetve ellop egy falatot a lány elől, még le sem nyelte, amikor válaszol.
- Egyébként nem eszek itt sokat. Általában rengetegen vannak, amikor én vagyok - megvonja a vállát.
Hát igen, nem egyszerű elcsenni bármit is, ha legalább húsz kilométeres sor áll a pult mögött. Persze szokott szünetet is kapni, de akkor inkább olvas, azt meg nem szereti evéssel vegyíteni. Egyszer evett le egy könyvet. Egyetlen egyszer. És amíg értelmes gondolkodásra képes, sosem fogja megismételni.
Amíg Emese beszél, még mindig gyorsan falatozik a sütikből. Egy csokis-kekszeset fogott ki magának, képtelen abbahagyni az evést.
- Neked annyira nem is kell már belógni. Még a mugliknál is nagykorú vagy - mutatott rá, de aztán elgondolkozott a varázsló fesztiválon. - Umm, nem. Tavaly inkább külföldön voltam, mint itthon.
Nem is akart visszagondolni arra a nyárra. Szép se volt, jó se volt, de hasznos aztán végképp nem.
- Idén nem akarok... vagyis nem tudom. Ha neked sorozatgyilkos apád lenne, megszöknél nyárra? - gondolkodás nélkül mondta ki azt, amire gondolt.
Na igen, ezért nincsenek barátai.
- Vagyis... öö... izé. Én még nem gondolkoztam rajta, mit akarok csinálni - hadarta el gyorsan, hátha tud még szépíteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Egy pillanatra elgondolkozott a munkatársaihoz fűződő kapcsolatán. Nem volt semmi különleges, mindig csak bejött dolgozni, aztán vissza a kastélyba. Mondjuk nem mintha különösebben érdekelte volna, amíg megkapja a fizuját.
- Szerintem csak a dolgozók miatt van ez. A diákmunkást általában azért tartják, hogy megkönnyítsék a dolgozók életét - mondta, közben vállat vont.
A következő téma már érdekesebbnek tűnt, röviden nevetett is Emese válaszán.
- Nem hiszem el, hogy tényleg rellonos vagyok és nem gondoltam erre - mondta vidáman. - Nem is hibáztatlak. De így már nagyon királyul hangzik.
Újabb falatot szerez a csodasütiből, csendesen rágni kezdi és várja a barátnője reakcióját. Oké, tisztán látszik, hogy ezt túl korai volt bedobni, de tényleg nem gondolkozott. Mostanság túl nagy Lizán a nyomás, ilyenkor mégannyira sem tudja visszafogni magát, mint alapjáraton.
- Én is afelé hajlok. Nézegettem is bentlakásos munkákat néhány helyen, de leginkább csak rezervátumokat találtam - lemondóan sóhajtott, még a szemét is lehunyta.
Nem sűrűn hangoztatta, de nagyon nem szerette az állatokat. A mágikus lények pedig még inkább rá hozták a frászt. Biztos volt benne, hogy meg tudja magát védeni, egyszerűen csak idegenkedett tőlük.
Aztán csak ült, egy darabig csak bámult maga elé. Nem is tudja, mit mondhatna a rellonosnak. Persze, ismerték egymást felületesen, de kitárulkozni más. Általában az emberek tudják, hogy az apja nem éppen mintaszülő, de beszélni az érzéseiről teljesen más.
Így inkább a ködösítés mellett voksolt végül.
- Ja, amúgy nem nagy ügy. Először megijedtem, de szerintem nem is tud rólam - legyintett, mintha tényleg egy kis egyszerű tény lenne az egész. - Nincs semmi különös benne, szerintem mindenkinek kicsit kattantak a szülei. Mármint ez a dolguk, nem? Csak az enyém egy kicsit jobban.
Nem arról volt szó, hogy nem bízott Emesében. Csak ha kimondja az érzéseit, akkor azok már valóságosak lesznek, és ettől jobban félt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Olyan könnyű lenne lelépni, nem törődni semmivel. Végigbulizhatná az egész nyarat Emesével, akivel biztosan jobban érezné magát. De volt itt pár bökkenő. Még Liza sem lenne képes jól érezni magát úgy, hogy teljesen egyedül hagyja az anyját, ráadásul a másik rellonossal még nem alakult ki olyan kapcsolat, ami miatt így vakon megbízna benne. Nem volt visszahúzódó, mindig is voltak barátai, de kénytelen volt beismerni, hogy valami vonal mindig volt nála. Talán ez a közelgő őrületének a jele, vagy van valami pszichológiai betegsége, de ennek egyáltalán nem volt tudatában. Így hát elmosolyodott, és bocsánatkérően nézett a lányra.
- Jövőre talán? Vagy majd karácsonykor, olyankor amúgy is őrületes bulik szoktak lenni - füllentett picit. Lehet, hogy addigra megjön a kedve, lehet, hogy nem.
Nem igazán tudott mit hozzáfűzni a szülős témáról, meg már nem is akart. Véletlenül csúszott ki a száján, kicsit meg is bánta az egészet. Ez az ő problémája, nem akart ezzel senkit terhelni, de azt még kevésbé, hogy emiatt megsajnálják. Lehet, hogy pici lánynak tűnt, de erősebb volt, mint az elsőre bárki gondolta volna. A mágiája nem volt eszméletlenül nagy, vagy különleges, de nem véletlenül lett iskolaelső. Több varázslatot tudott, mint a korosztálybeli átlagos gyerekek, és ha épp nem szállt el a saját egójától, akkor még használni is tudta őket. És most már íjász is Emilynek köszönhetően. Még nem profi, de jó úton halad felé a kíméletlen gyakorlással.
Ahogy Emese másodszorra is felajánlotta a segítségeit, Liza elmosolyodott. Tényleg jó, ha az embernek vannak barátai, márpedig kezdte egyre inkább így megítélni őt.
- Ezt nem fogom elfelejteni, köszi - megint csak hárított. Már majdnem kezdte rosszul érezni magát, de aztán azzal nyugtatta le idegeit, hogy Emese biztos megérti. Mármint tényleg nem lenne illő megszökni, akármennyire is azt akarta tenni.
Végignézett a jó pár üres tányéron, amit maga előtt látott és elámult. Idejét sem tudta, mikor evett ennyire sok sütit. Az biztos, hogy jó darabig rá sem fog tudni nézni az édességekre.
- Helyt adok, egy falattal sem megy le több - felelte, majd a kezét a hasára tette, a másikkal pedig kiitta az utolsó kortyokat az italából. - Már csak azt nem tudom, hogy fogok így visszadöcögni a kastélyba - gondolkozott el vigyorogva.
Mintha meg sem történt volna az iménti kínos beszélgetés, újra jó kedve volt. De neki nem volt feltűnő, mindig is ezen az érzelmi hullámvasúton ült.