Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Aha, köszi - felelem vidáman, lábujjaimat mozgatom meg a cipőben, mint egy kislány, majd egy pillanat... kettő... és: - Ó, baszki, lemászok. Ne haragudj, biztos nehéz vagyok - egész időben kaptam észbe, ahhoz képest, mennyire a koncert hatása alatt vagyok még. Utolsó pillantást vetek a már oszló tömegre, végül elégedetten vigyorodom el. Ez a koncert is remekül sikerült. Óvatosan kezdek el ficeregni, hogyha Zalán leguggol, akkor - leginkább ő - sérülésmentesen megússzuk az egészet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Erősen fogom meg kezét, és bár a lendülettől kicsit megijedek, de sikeresen mászok le róla. Halkan toppanok a talajon, lábaimat mozgatom meg kicsit bokából. El vagyok gémberedve. Számat húzom el, majd pillantok fel a levitásra.
- Jó ötlet - köszörülöm meg torkomat, ami, most hogy így szóba jött egy ital, igencsak ki van száradva. Kérdés nélkül sétálok Zalán mellett a stand felé.
- Hm - reagálok halkan először a kérdésre. - Tudom ki ő - pontosítom kicsit a kérdést is a válasszal. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy Cone-t senki sem ismeri igazán, és ez valahol elszomorít. Azonban nem annyira, hogy ne legyek ott neki, ha éppen szüksége van rám, de lássuk be, ez soha nem fog eljönni. - Megvan a saját stílusa, tudom, néha elviselhetetlen. Mint egy gyerek. Meglepődnél, de tud kedves is lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Egész jól állna a Zóra név - merengek el láthatóan, figyelmen kívül hagyva a forgolódó lányokat. - Rám sem igaz egyik sem, mégis beszélget velem és kedves. A maga módján. Általában idegesítem, de ez csak jobbá teszi az egészet - vonom meg vállaimat. Ugyan, van öniróniám, tényleg idegesítem, ezért nem értem, hogy vagyunk mi jóban. Lehet túlzás a jóban, de már megtartom. A legjobb ebben, hogy nem csak én nem értem, hanem sokan mások se: Vattai Júlia mindennapos vendég nála, barátok, Leila szintén az volt a tragédiáig, ki tudja hány lánynak még a közelébe sem érek. Halkan sóhajtok.
- A lényeg, hogy nem baj, ha rosszban vagytok. Nem kell mindenkivel barátnak lenni - teszem hozzá bölcsen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Lemondóan sóhajtok.
- Mi az utálkozás alapja? - kérdezek rá halkan, mintha már csak a kérdéssel is elárulnék bármit a körülöttünk lévő embereknek. Tudom, hogy nincs közöm hozzá, de tényleg szeretném tudni, hogy Zalán mégis mi a fenét tudott csinálni, amiért ilyen ellenszenvet vált ki Cone-ból. Biztos van oka, még ha Cone kicsit... Cone is. - Mármint... gondolom történt valami kettőtök között, ami idáig fajult - egészítem ki a kérdést. És sok minden sántít, de az még inkább, hogy Cone képes egy nála sokkal fiatalabbal így bánni. Meg sem lep.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Szemöldököm emelkedik meg arra, hogy zsigeri. Zsigerből utálni valakit? Elég meredeken hangzik. Lehet csak azért, mert én még sosem voltam képes senki iránt így érezni - mindenkiben van jó, és ez tény.
- Autumn Rue-val, igaz? - emlékszem vissza a bálon történekre. - Nos..., mint mondtam: gyerekes. De legyen bármilyen is, mindenre oka lehet - teszem hozzá sokkal halkabban az utolsó mondatot. Oka van annak, hogy Cone ilyen. Lábamat kezdem el vizslatni, kicsit elfordulok Zalántól, ahogy pörögnek a gondolataim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Ühümözve bólogatok. Nem volt nehéz kitalálni, hogy az eridonossal vannak jóban, amikor gyakran lehet őket együtt látni.
Még a földet pásztázva lesz széles vigyor arcomon. Kezeimet hátam mögé téve fordulok Cone felé. - Neeeem, az megvan. Nézd - mutatom felé ismét, aprókat bólogatok mellé lehunyt szemekkel, hogy biztosan megláthassa. Felfelé somolygok rá. Vállamat vonom meg arra, hogy mit tudott és mit nem. Ez van. - És mégis itt vagyok - felelem visszafogottan.
Csendben várom, hogy Cone hogy fog reagálni Zalán válaszára, mert ez most indokolatlanul szemtelen volt a levitás részéről, mikor Cone meglepően normális. Sejtem, hogy el fogja rontani, de egyelőre tartja magát ahhoz, ahogy én vagyok hozzászokva. Jelentőségteljesen pillantok Zalánra, majd csóválom meg fejemet - szítjuk a tüzet, mint az óvodában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Kedvesen mosolyodom el Zalánra, ujjaim közé fogom kabátja anyagát gondolkodás nélkül, ahogy felfelé pislogva rá mosolygok, majd fordulok Cone felé.
- A tiedről ez nem mondható el - vigyorodom el szélesen, és természetesen teljesen szemtelenül, fejem biccen oldalasan is közben, mintha olyan ártatlan lennék. Oké, ha olyan reakciót kapok, addig is fog tartani a határozottságom.
Azonban a Zalánnak intézett reakcióra kell megforgatnom a szememet látványosan. Annyira gyerekek. Figyelmen kívül hagyom azt is, ahogy a hajam eltűnik a vállamról, majd nehezedik rám a rellonos. Halkan szusszanok. Igazán hozzászokhattam volna már.
- Soha - bólintok határozottat. - Nincs az az isten, hogy én színpadra álljak több ember elé - ingatom meg fejemet. Már csak a gondolattól is kiráz a hideg, és görcsbe áll a gyomrom. Ami akkor csapna át dühbe, ha tudnám, hogy Cone magában kölyöknek nevezett, mikor majdnem egy idősek vagyunk, de szerencsére nem mondja ki, így csak biccentve veszem el a poharat és kortyolok is bele azonnal. A kesernyés ízre húzom el a számat.
- Zsombi biztos örülni fog a magánakciódnak a nevére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Gerincem mentén fut végig a jóleső borzongás a hangjára, széles mosolyom nem tűnik el arcomról. Szemeimet forgatom meg, nem reagálok érdemben rá, mert nem itt és most kellene ilyenekről beszélni. Zavartan pillantok Zalánra, majd vissza előre.
Nevetgélve dülöngélek kicsit előre-hátra, mert tényleg nem szoktam ítélkezni. Akkor hogy lehetnék jóban Cone-nal? Na ugye. Hümmentve fordulok Zalán felé, mikor elhangzik a kérdés.
- Hol?! - emelkedem lábujjhegyre, hogy legalább minimálisan magasabb lehessek, de persze semmit nem ér. Hogy lehetne együtt Kakasi és Brightmore egy... egy Oisin koncerten? Merlinre! - Zalán! - szólalok meg hangosabban. A poharat rakom egy hozzánk közelebb eső asztalra, majd kerülök a háta mögé. - Emelj fel! Emelj fel gyorsan! - kezdek el ugrálni kicsiket, hátha megérzem, hogy megvan a lendület ahhoz, hogy felkapaszkodjak a hátára, és mint egy igazi Pókember felmásszak, majd körbenézzek. Szinte oda sem pillantva intek Cone-nak, ám akaratlan követem kicsit, ahogy eltűnik a tömegben a széles háta és a magas alakja. Halkan szusszanva térek vissza az eredeti hihetetlenségre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Lábam felemelve, kezem Zalán vállán - flig -, amikor a tömeget szakítja át a hang, aki kifejezetten Zalánnak szól. Megszeppenve pislogok, és bár engem nem tanít, de messziről felismerem Kakasi tanárnőt. A hangjára, mint Mózes előtt a Vörös-tenger, az emberek válnak ketté, így tökéletes rálátásom van arra, hogy tényleg Brightmore proffal vannak itt. Azta. Azért ez... nem semmi.
Lábam érinti a talajt, ahogy végig nézem a Sárkánytan oktató mégis mit csinál, szám elé kapva a kezemet fogom vissza a nevetést az arcára került grimaszt meglátva. Kezeimet hátam mögé téve fordulok el egy kicsit csücsörítve, amikor megérzem magunkon a tanárnő tekintetét még jobban - majd Brightmore prof sétál el a két sörrel. Kezem emelkedik meg, hogy szóljak, de esélyem sincs: ez lehet így is van jól. Nem pont vele kéne neki állnom vitatkozni. Számat elhúzva pislogok utánuk, ahogy elsétálnak, még annyit szúrok ki, ahogy a férfi bólogat a nő szavaira serényen, végül fordulok Zalán felé, hogy...
- Az pénz? - nézek arcára értetlen. - Nem hiszem el, hogy kifizette a söröket! - nevetek fel hangosan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Kicsit előre görnyedek, egyik kezem csúszik hasamra, ahogy nevetek. Fél füllel hallom meg Zalán felháborodását, de nem tudok kiadni rendes és érthető hangot, így csak legyintek párat felé.
Nem tudom, talán percek múlva szusszanok és egyenesedem fel.
- Pedig az. És szürreális - bökök a kezében tartott érmékre. - Egy tanárunk kifizette nagyjából az egész estét - ajkaim széle konyulnak le, ahogy próbálom visszafogni az ismét feltörni készülő nevetést. Fejemet vetem hátra, mélyebb levegőket veszek.
- Álljunk sorba megint, vagy próbáljuk meg máshol? - nézek körbe gyorsan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egy kupac mögül kukkantok ki oldalasan, amikor meghallom a hangját. Szélesen mosolyodom el. Mutatóujjamat emelem fel, hogy várjon kicsit: gyorsan pecsételek le pár könyvet, amiket nemrég kaptunk ajándékba, teszem a másik kupacra és gurulok a székkel a megszokott asztalunkhoz két villával.
Ott van a pult mellett. Eddig sem volt baj abból, ha Zsolna meglátogatott. Szerencsére ilyen szempontból eléggé multifunkci vagyok, így a munkám is tökéletesen van elvégezve az ilyen alkalmakkor.
- Ráérsz velük - ingatom meg fejemet. - Viszont, ahogy elnézem, ami baj van, az nem ér rá. Mi történt? - megtanultam, hogy a levitással felesleges kerülgetni a forró kását, a legjobb, ha rákérdezek. Lehet kicsit kelletlenül, de el fogja mondani mi történt. És ha ez minél előbb megtörténik, annál előbb találhatunk rá megoldást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Hiába a köztünk lévő különbségek, nagyon hamar megtaláltuk a levitással a közös hangot. Annak ellenére, hogy aranyvérű és a családja ki tudja milyen dolgokat vár el tőle, Zsolna kedves és megértő. Szeretek vele beszélgetni, mert miközben van egy őszinte barátnőm, nem csak pletykálni tudnunk, hanem minden másról is beszélni.
Bólogatok. Lehet hevesebben is, mint az indokolt lenne, így mire felnézek, már csak a szétpasszírozott süti néz velem szembe. Az óráján kellene ülnie hamarosan. Az óráján...
- Te szerelmet vallottál egy tanárnak?! - fakadok ki kicsit hangosabban, mint kellene. Annyi a mázlink, a könyvtár üres. Ma is. - Mégis hogyan? Mikor? De a legfontosabb kérdés: melyiknek? - nem mindennapi dolog ez. Főleg nem az előttem ülőtől kellene, hogy az legyen, amikor néha már szó esett arról, hogy előbb vagy utóbb férjhez adják, és nem ő választhatja a vőlegényét.
Előre billentve fejemet teszem tenyeremet homlokomra, hajamat simítom hátrébb így egy kicsit, amitől megemelkedik. Jó hülyén nézhetek ki, de cseppet sem érdekel - ezt most meg kellene oldani valahogy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Úgy nézek rá, hogy teljesen jól látható, mennyire nem hiszem el egyetlen szavát sem.
- Tehát szerelmet vallottál. Az, hogy megtennéd, HA nem lenne a tanárod, ugyanaz - ingatom meg fejemet. Képtelen vagyok elhinni, hogy éppen Zsolna az, aki ilyenre vetemedik. Kettőnk közül én vagyok az, aki később gondolkodik, én vagyok az, aki bevállal meredek helyzeteket, erre ő... lekörözött. Minden szempontból.
És az, hogy megölelte - már reagálnék, de megteszi helyettem barátnőm, így csak egyetértően bólintok. Lehet tényleg szánalomból tette. Zsolna azon az estén nagyon ki volt készülve, nem lepne meg, ha a tanár csak komfortot akart volna teremteni.
- Nem, nem láttam, de ha jobban belegondolsz, ha már elmentél hozzá visszavinni a zakóját, annyira nem életidegen tett ez - nézek oldalasan összeszűkült szemekkel elgondolkodva. Hiszen Zsolna ment oda először, majd a tanár reakciója. - Várj, a lakásába hívott be? Mert akkor mindent visszaszívok, amit az előbb mondtam - kerekednek ki kékjeim, fürkészem az arcát, hátha kiolvashatok belőle valamit. Amennyire próbálkoznék, annyira gyorsan hagyom is abba. Sokkol.
- Te Laines professzornak vallottál szerelmet? Nem mondom, jól néz ki. Okos, plusz láttad azt a feneket? - nézek rá kíváncsian. - De a tanárod. És jogásznak készülsz, Zsolna! Esélytelen, hogy ne legyen a tanárod bárhol is! - kezdem el összerakni a dolgokat elég hamar.
- Le kell vele ülnöd beszélni. De úgy, hogy vagy bevallod, ami ténylegesen benned van, vagy elnyomod magadban - jelentem ki határozott hangon és kemény tekintettel. Nincs más megoldás, különben az életét teszi tönkre a levitás, azt pedig nem hagyhatom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Nem hazudhatok, nem azért tartasz - csóválom meg fejemet komolyan. Mármint megtenném, ha mondjuk arról lenne szó, hogy a cipője megy-e a vásárolt ruhához. Ha neki tetszik, áldásom rá, de ez most nem egy olyan helyzet, amikor ezt megtehetem. Valószínűleg a cipő-ruha duónál sem kellene.
- Gyorsan ki kell találnod, mert ezek szerint hamarosan órád van vele - szalad ráncba szemöldököm. - Egyelőre talán az a legjobb taktika, ha nem foglalkozol azzal, ami történt. Megvárhatnád, amíg ő hozza fel. Hátha megteszi - bár erre nem vennék mérget, hiszen mégis csak tanár, akivel egy diákja közölte, hogy lehetne valami. Ez eddig is ennyire bonyolult volt egyébként, vagy csak az én fejemben kezd összekuszálódni az egész?
- Nem volt rossz, hogy megpróbáltad még egyszer vele - vonom meg vállaimat. - És nem vagy ribi - őszintén, azt a tortúrát, amit ők leműveltek, nem tenném meg még egyszer. Pedig nem is velem szakított egyik sem. Szegény Domi is egy olyan dolog közepébe cseppent bele, amibe nem kellett volna.
- Jó, akkor erre majd kitalálunk mást, de most nem ez a lényeg. Ne próbálj meg elterelni! - mutatok rá fenyegetően a villámmal, mert tudom, hogy képes rá, és azt is tudom, hogy velem könnyű is megtenni.
- Tényleg szép lehet - merengek el, miközben kettévágok egy mignont. - Nem! Elég volt ebből! El kell mesélned, hogy történt ez az egész, mert szinte biztos vagyok abban, hogy nem egyik pillanatról a másikra - ami csak annyit jelenthet, hogy nagyon le vagyok maradva vagy hirtelen történt az egész. Nem tudom melyik a rosszabb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Oké, azért erre a kijelentésre eléggé ellágyul a tekintetem és biztatóan simítom végig barátnőm karját. Megoldjuk. Ezt is, ahogy eddig mindent.
- Vaaaagy csak simán elmész órára - mutatok rá széles vigyorral. Nem lennék a helyében, nem tudom elképzelni min megy keresztül, de nem hagyhatom, hogy ez a kötelezettségei és közé álljanak. Mármint kellemetlen és tényleg borzasztó lehet, de... akkor sem.
- Valahogy nem nézem ki belőle, hogy ignorálna, főleg nem azt, hogy kerülne - őszintén megmondom, szerintem erre nincs jó megoldás. Vagy rossz van, vagy kevésbé rossz. Berci és az édesanyja említésére csak megingatom fejemet. El tudom képzelni mennyivel egyszerűbb volt ott, hiszen nekem is sokkal könnyebb volt, amikor Toscanaban voltunk. Távol a saját édesanyámtól, akitől lassan két éve elköltöztem. Még mindig mardos a bűntudat emiatt.
- Puncsos - felelem az egyszerűbb kérdésre, mielőtt a bonyolultabbra térnék rá. - Figyu, talán még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha csak várnál. Ha nem hozza fel, felhozod te, hiszen azt mondtad a legjobb barátod. Akkor tudtok róla beszélni értelmesen és felnőtten. Sokat számít, hogy ő már tényleg felnőtt. És ügyvéd - fejemet rázom meg, hogy visszatérjek a földre, mielőtt nagyon belelovalom magam abba, hogy Dr. Laines milyen.
- Ha ennyire le szeretnél részegedni, jöhetsz hozzánk, Kori dolgozik ma, de nem vállalok felelősséget - mutatok rá a villám végén levő sütivel, amit utána el is tüntetek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Persze, hogy lelépett. Egy diákja közölte vele, hogy amúgy... - két mutatóujjam hegyét érintem össze és ellenkező irányba mozdítva őket rajzolok szívet a levegőbe szemtelen mosollyal. - Nincs baj azzal, ha bejön. Csak... óvatosan kell - szalad ráncba szemöldököm. Nem tudom, támogatnom kellene-e ezt a kapcsolatot, ami nem kapcsolat, vagy észérvekkel alátámasztani, miért olyan rossz ötlet ez. Egyik oldalról, Zsolna a barátnőm, akit támogatnom kell, a másik oldalról, Zsolna a barátnőm, akit óvnom kell. Most legyél okos.
- Persze. Remek ötlet amneziálni egy ügyvédet. Biztos nem derülne ki - nézek értetlen barátnőmre. Amikor azt mondtam, óvatosan kell, nem feltétlen erre gondoltam. Bár ki hogy értelmezi, igaz.
- Ó, igen. Hallottam hírét, bár nem vagyok híve ezeknek, de... elvileg Kakasi professzor asszony is beszélt vele - nyammogok kicsit. - Legalábbis híre kélt, hogy látták kijönni a terméből. Nem gondoltam volna, hogy el kell mondanom - teszem hozzá kicsit bűnbánóan. Ha tudtam volna már akkor, hogy ennek ekkora jelentősége van, akkor azonnal elmondtam volna neki.
- Lehet - támasztom arcomat tenyerembe, miután hátratűrtem egy tincsemet. - De nem nyomhatod el magadban örökre az érzéseidet. Azt nem szabad - húzom el számat jól láthatóan. Mi értelme az érzelmeknek, ha nem élhetjük meg őket? Zsolna nem tett rosszat ezzel, csak őszinte volt. Teret adott a szerelmének csupán, ami elfajulhat és elsülhet rosszul, de nem rajtuk múlik. Mármint a rosszul elsülés része. Szélesen mosolyodom el - én tényleg itt vagyok neki, legyen bármi.
- Ezért nem vállalok felelősséget - bólintok egyet. Nem véletlen, hogy én is mindig pálcával a kezemben indulok haza, vagy jövök el otthonról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Nem tudhatom - és tényleg nem. Annyira nem szokták nagy dobra verni se a diákok, se a tanárok, ha éppen viszonyt folytatnak. Jaj, miért ilyen nehéz ez? Egyetértően bólogatok arra, hogy nem megy neki. Feltűnt, különben nem kezdené meg a harmadik krémesét.
Hirtelen kapom fel fejemet, kicsit hátra is hőkölök, ahogy felkiált. Ezért jó, hogyha járnak is ide, általában csak jönnek-mennek. És mivel hamarosan zárok, valószínűleg már senki nem jön. Kékjeimmel követem, ahogy járkálni kezd. Aha, lehet nem is kellett volna neki elmondanom. Egyáltalán nem. Ezzel nem tud mit csinálni, szóval feleslegesen is aggódik rajta, de hát... magyarázd el neki.
- Dehogy rúgta ki! - rázom meg fejemet gyorsan. - Akkor fel is lenne függesztve és nemhogy az iskolába, de a területére sem léphetne be. Nem tettél semmi rosszat, Merlin szerelmére! - emelem meg hangomat. - Igenis megadatik, hogy érezz! - teszem még hozzá határozott hangon. Mély levegőt véve ereszkedem vissza a székre, mert fel sem tűnt, hogy mérgemben elemelkedtem tőle.
- Visszautasított amúgy? - billen oldalra fejem, ahogy rákérdezek. Itt már főleg nincs értelme óvatoskodásnak. Ott mondjuk már kellene lennie, ha át akar jönni. Láthatóan nézek rá megszeppenve és hitetlenül.
- Hát jó. Találkozzunk a Boglyas téren és menjünk együtt onnan. Az a biztos - gondolkodom el kicsit csücsörítve. Igazából sehogy nem biztos, de ezt nem fogom neki elmondani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Teátrálisan csapok az asztalra és mutatok levitás barátnőmre, hogy igazam van. Persze, hogy az van. Jelenleg én vagyok a józanabb fél az egész történetben, ami be kell látnia mindenkinek, elég nagy baj.
- Tudom, hogy beléd nevelték, de attól még megélheted őket. Mármint... a családod nem lát beléd teljesen, engedd, hogy kicsit elsodorjon... - halkan hümmentek. - Sajnálom, igazad van. Tényleg megértem, nehéz helyzet ez, csak szeretném, ha boldog lennél. És lássuk be, a jó fenekű ügyvéd mellett ez garantált lenne - ingatom meg fejemet lassan. Nehéz elfogadnom, de Zsolnának igaza van ebben, és tudom, hogy az van. Nem dönthet úgy, ahogy éppen kedve tartja. Igazából, szerintem vissza sem kellett volna vinnie Laines professzor zakóját egyedül. Vajon erről tud a család? Remélem nem.
- Pillanat - emelem meg kezemet, ahogy ráncolt szemöldökkel meredek magam elé. Ide is, meg oda is visszajátszom magamban a nemrég elhangzottakat. Összeszűkült szemekkel fürkészem Zsolna arcát, alsó ajkamat kezdem el harapdálni, ahogy a szavak összeállnak egy egésszé. És értelmet nyernek.
- Azt ugye tudod, hogy nem utasított vissza? - pislogok rá. - Mármint... az, hogy kiemelte a korkülönbséget nem azt jelenti, hogy nincs esélyetek. Vagy, hogy neked nincs esélyed nála. Meg az, hogy felejtsétek el... hát tanárként mi mást mondott volna? - kérdőn nézek Zsolnára, majd kelek fel és ölelem magamhoz szorosan.
- Megoldjuk ezt, esküszöm - simítok végig hátán fel-alá kicsit. Eltávolodva tőle, hülyén nézek rá, mert ne csak akkor keressen, amikor már mindennek vége, hanem bármikor. Bár nem tetszik az ötlet, hogy Bánffy-ként eljön hozzám, de mit tehetnék? Vesszek vele össze emiatt? Így csak nézem, ahogy kilép az ajtón, én pedig a gondolataimmal térek vissza a munkámhoz.