Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Egytől tízes skálán mennyire gáz egy fiatalabbtól segítséget kérni? Van az a pont - és ez általában hamar eljön -, amikor magasról telibe fossa, hogy ki mit gondol erről. Neki arra van szüksége, hogy valahogy átmenjen majd mágusjogból az év végi vizsgán. Átkozza a napot, amikor felvette a tárgyat, de már nem adhatja le. Rohadtul nem mondták, hogy ezt is tanulnia kell majd, viszont mint utólag felhomályosították, a jogi alapokat majdnem mindenhol lenyomják a torkukon. Szóval hallgathatja egész nap, hogy mit szabad és mit nem. Mintha ne tudná alapból. Kívülről fújja... A sok jogi szöveg olyan, mint egy bemagolandó színpadi szerep. A tudomány akkor állt meg nála, amikor belekérdeztek az összefüggésekbe.
Határozott léptekkel ront be a szobába, majd szétnéz a jelenlévőkön. Csettint a nyelvével, amint meglátja Lilit az egyik asztalnál ülve, s megindul felé. Szüksége van rá. Reméli, hogy a családja nem neheztel már rá, amiért a tavalyi üvegház látogatáson figyelmetlenségből leverte azt a ritka növényt, de most úgy érzi, bármit megtenne a segítségéért, mert a srácoktól hallott a korrepetálásairól, na meg azt is mondták, hogy nem az a tipikus stréber kinézetű csaj, hanem csinos. Nem tévedtek.
- Szia... Lili. Izé, zavarhatlak? - lép oda mellé, s nem úgy tűnik, mint akit érdekelne egy nemleges válasz. Fúj egyet, majd folytatja. - Rajmi vagyok amúgy, talán emlékszel is rám. Figyelj, ki tudsz segíteni mágusjogból egy kicsit? - támasztja meg kezét az asztalon, ahogy fölé hajol hízelgő hangon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

A szökőkút melletti padon görnyed. Elmélyülten tanulmányozza a kezében szorongatott szövegkönyvet. Tollal már bejelölgette a szerepéhez tartozó részeket, és most szamárfüleket is hajtogat az érintett oldalakon, hogy könnyebben megtalálja. Egész nap ezt csinálja gyakorlatilag, az esti színjátszóköri próbára készül. Egy ellenséget alakít, tetszik neki a szerep, a kihívás teljesítésre sarkallja. Ezt pedig a napközbeni koncentrációja bánja. A többi tárgyból alig jegyzetelt. Kívülről úgy tűnt, hogy a tankönyveket olvassa, pedig az csak a borító volt. Ideges kissé, mert a maximumot szeretné nyújtani. Ő akar lenni a legjobb, a legkiemelkedőbb. Ha már a művészetiről lecsúszott, bebizonyítja, hogy attól még jó színész material.
A szökőkút vízcsobogása nyugtató hatással van rá. Felnéz, körbepillant a rúnázott feliratokra. Szart sem ért belőle. Pedig az alapokat tanulta valamikor. Vagyis tanították neki, próbálták. A szeme sarkából meglátja Nonót, színjátszós társát erre járni, akit integetéssel üdvözöl.
- Mizu? - kiált felé. Egészen örül neki, a szünet óta nem tudtak találkozni és beszélgetni. Kíváncsi, mi történt vele. - Este jössz próbára? - kérdezi meg tőle érdeklődve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Akaratlanul is felröhög a válaszon. Hát gondolta, hogy a körlet nem a legjobb. Ott mindig nagy a hangzavar. Mondjuk itt se sokkal másabb, de a szökőkút csobogása elnyomja a háttérzajokat, és megnyugtatja az elméjét. Egész békés hely. Amúgy tudja, hogy egy jó színésznek meg kell tanulnia kizárnia a zavaró tényezőket. Gyakorolnia kell még, de van, amikor ez egész flottul megy neki.
- Ja, én is - bök rá demonstrálóan az oldalra, ahol éppen tart, és helyet szorít neki a padon, hogy le tudjon ülni mellette. - So-so. Volt már rosszabb is. De tudod, gyakorlat teszi a mestert! - húzza ki magát délcegen. Nem hagyja, hogy kiszúrjon vele a szerep, amit kapott. Nehezebb karakterekkel is boldogult már. Úgy érzi, minél többet ül felette, annál jobban megismeri az alakítandó szereplőt.
- Egyszer már átfutottam, de még úgy nagyjából a közepénél. Te? - kérdez vissza kíváncsian, szemeivel az ő szövegkönyvére meredve, hátha meg tudja fejteni magától, leskelődve. - Ha más nem, a következő próbára már menni fog. Na és milyen volt a szüneted amúgy, voltál valahol nyaralni? - fordul felé érdeklődve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Nem így tervezte a gyakorlást, de sebaj. Végül is örül, hogy van társasága. Együtt akár motiválhatják is egymást. A közös részeket meg el is próbálhatják, ha lesz kedvük. De mivel Nonó még csak az elején tart, talán később érdemes.
- Semmi baj, ne aggódj. Még van idő tökéletesíteni - próbál lelket önteni társába, száját széles mosolyra húzva. Még a vállát is megveregeti, ha nagyon elkeseredne. Szorgalmas csajnak ismeri, de kicsit talán túl sokat aggódik. Talán azért, mert nem tud lazítani. Vagy nem eleget. Többször kellene buliba járnia, de ezt nem tanácsolhatja nyíltan.
- Ácsi, neked melyik cirkuszban is vannak a szüleid? És te is előadsz, nem? De mit is? - ráncolja össze a homlokát. Csak egy ártatlan szó, és Rajmi agyában a fogaskerekek pörögni kezdenek. Az anyja dolgozott cirkuszban, lehet, hogy Nonó szüleivel ismernék egymást?
- Jah, hát ugye nem jött össze a felvételi a Művészetibe, szóval maradtam itt. Gyakoroltam a meghallgatásra, aztán próbáltam feldolgozni a bukást. Meg azért buliztam is néha - vonogatja a vállát, miközben próbál közömbös hangnemet megütni, de érezhetően zavarban van attól, hogy fel kell idézze az elmúlt hónapok eseményeit. Jobbnak látja újból beletemetkezni egy kicsit a szövegkönyvbe, hátha eltereli a negatív gondolatokat. Addig Nonó is olvas kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Nem vette észre a könnyeket Lili szemében, de amint meglátja, földbe gyökerezett lábakkal dermed meg előtte. Pár másodpercig csak nagyokat pislog, aztán vakargatni kezdi a tarkóját, és lesütött szemekkel, zavartan habog valamit.
- Baj van? Rosszkor zavarok? - fogalma sincs, alkalmas időben támadja-e le a lányt, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. Főleg, miután annyira sikerül meglepnie, hogy még hátra is nyomja magát a széktámlának. - Öhm, jah. Én voltam. Még egyszer nagyon sajnálom. Máskor jobban fogok figyelni - ígérget hajbókolva. Azt nagyon tud. Boci, kiskutyaszemekkel nézni, szenvedéllyel a hangjában győzködni. Akár a színpadon. Ezúttal a kétségbeesettség is visszaköszön tónusából. Kell neki Lili segítsége. Amilyen szórakozottan idézi fel az üvegházas emléket, annyira zavarba hozza vele Rajmit, mert nem tudja eldönteni, hogy mérges-e rá, vagy bejött neki, hogy kárt okozott az anyjának. Ki tudja, mire gerjed.
- Most miért? Büntiben vagyok? - kerekedik el a szeme a döbbenettől. Elveszi a kezét az asztalról, és a zsebébe süllyeszti. Miközben ujjaival benne matat, megcsörren némi apró. - Nem ingyen gondoltam ám... - kacsint vissza beszélgetőtársára. Fizetne, bár azt inkább csak végső esetben. Egyebet is fel tudna ajánlani, ha úgy van.
- Jah, biztosan megérteném, ha elismételné azt, amit az órán se értek - forgatja meg a szemét, de nem akar túlságosan felháborodni, mert azzal megsértené a másikat. Akitől éppen szívességet próbál kérni. Anélkül, hogy könyörögni szeretne. Az olyan megalázó. Marad a színészet.
- Csomó jót hallottam amúgy rólad. Minden értelemben - mosolyodik el, s hogy egyértelmű jelét adja maradási szándékának, kihúzza a Lilivel szemközti széket, és helyet foglal rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Nem hallottam még róla - állapítja meg kissé csalódottan. Majdnem azt hitte, ugyanarról van szó, amiről az anyja mesélt neki korábban. Esetleg a plakátokat látta néhol, de nem nagyon járt még cirkuszokban. Valószínűleg a szülei múltja miatt.
- Aztaaa. Nem vagy semmi - dicséri meg Nonót. - Veszélyesnek hangzik. Volt már baleseted? - elképzeli magát a magasban egy kifeszített kötélen egyensúlyozni, és máris tériszonyos lesz. Nagyot nyel, majd elhessegeti az ijesztő gondolatot.
- Akkor neked is az előadóművészet lesz a jövőd gondolom. Vagy nem olyan szakon tanulsz? - fordul felé kissé bizonytalanul. Szelektív a memóriája. Sokan több szakot végeznek párhuzamosan, szóval feladta, hogy megjegyezze. Egy kicsit lehet, hogy konkurenciát lát Nonóban.
- Jah, nem azért mondtam. Szerintem is jó itt - vonja meg a vállait. A hangjában azért van némi beletörődés. Sóhajt egyet, mindenesetre értékeli, hogy a lány vigasztalni próbálja.
- Egyedül bulizni? Ne már... Az tökre béna. De majd gyere a legközelebbi sulisra, és táncolhatunk - ajánlja fel mosolyogva. Figyelme aztán a szövegkönyvre irányul, de közben feltámad a szél, és fél szemmel úgy látja, mintha társa kezdene furán viselkedni.
- Minden okés? - fordul felé meglepetten. - Nem igazán... - jelenti ki bizonytalanul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Merre szoktatok fellépni? - érdeklődik kíváncsian. Pedig valahonnan ismerős a társulat neve. - Király, akkor tök ügyes vagy - dicséri meg Nonót, amiért nem sérült még meg az előadások alatt. Látszik, hogy pozitív emlékeket hoz fel benne a cirkusz megemlítése.
- Jah, de az még érthető. Azóta sokat fejlődtél gondolom. Nekem is elég erőteljesen jelentkezett a varázserőm - emlékszik vissza rá.
Akkor meg főleg nem tudja fejben tartani, ha közben változtat is a szakokon. Nincs egyedül ezzel. Legtöbbjüknek fogalma sincs, mihez akar kezdeni az életben. Sokszor Rajmi is elbizonytalanodik, hogy melyik utat válassza. Csak azt tudja, hogy a színpadon jól szerepel. Már ha nem felvételiről van szó. A tanárai ezt mondták mindenesetre. És otthonosan mozog ebben a világban. Olyan sok minden máshoz annyira nem ért. Talán még a vendéglátásban tudna elhelyezkedni, vagy valamilyen üzleti vonalon, amiben az apja tudna segíteni neki.
- Értem, persze. Még van egy éved azt hiszem, hogy eldöntsd. Addig még biztosan kitalálod - biztatja egy mosollyal társát. Nem akarta zavarba hozni a témával, csak érdekelte, hogy mik a tervei.
- Az előbb olyan furán néztél - erősködik, mert mintha tényleg megváltozott volna Nonó viselkedése. Lehet, hogy inkább a gyakorlásra koncentrálna, ezért hagyja, hogy hangosan is gyakorolja a szövegét. Ahol ő jön, ott kapcsolódik, válaszol rá, és megpróbálja fejből visszamondani a szöveget, de még néha így is a lapra kell nézzen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Szólj majd, hogy mikor lesz a következő fellépésetek. Szívesen megnézném valamelyiket. Mondjuk olyan nagyon messzire azért nem akarok utazni érte. Tudod, nincs rá idő, meg pénz - magasba emelt ujjait összedörzsöli Nonó előtt, így utalva a galleonok csilingelésére. Talán, ha az anyja sem tudja meg, hogy ilyen helyen járt, akkor elkerüli a családi vitákat. És miért mondaná meg, hisz már nagykorú. Igazából alig várja, hogy szórakozzon egy kicsit. Van valami különösen édes a számára akkor, ha ezt tilosban teheti meg.
- Hoppá... Akkor féljek? Majd valami olyan helyre ülök, hogy ne égessen meg... Vagy átugrom azt a karikát, mint az oroszlán! - szórakozik a baleseten, ami a valóságban persze biztosan nagyon ijesztő volt, és rosszul is végződhetett volna, ő mégis inkább karmokat formál a kezeivel, és hangosan felbőg, mintha vadállat lenne, mit sem törődve a hallgatósággal.
- Van kedvenc tantárgyad amúgy? - látja, hogy Nonó elszomorodott a téma miatt. Szeretné valahogy felvidítani. - Hát... Asszem ehhez értek. Valahogy a zene mindig ott volt nekem. Meg aztán a színpad... És szerettem a színjátszót. De hát mindenki mondja, hogy nem lehet belőle megélni, meg minden... Szóval simán lehet, hogy csak egy fellángolás volt az egész - vonogatja a vállát, és igyekszik nem görcsölni ezen, mert a végén még neki is rossz kedve lesz.
- Hű, az para lenne. Akár egy szellem is lehet az, és épp minket figyel. Bú! - ugrik meg hirtelenjében a padon ülve, aztán elneveti magát. - Gyakoroljunk, ja. Együtt akarsz? - kérdezi kíváncsian.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

He, ebbe meg mi ütött, gondolja... Milyen fájdalomról hadovál. Előrehajol, hogy lásson valamit. Lili ujján van egy apró dudor. Vörös. Értetlenül emeli rá a tekintetét, szemöldöke felszalad, de még mielőtt visszakérdezne, megkapja a választ. Méh. Hümmög egyet.
- Kérsz rá gyógypuszit? - vigyorog. Komolyan gondolja, mert még csücsörít is hozzá az ajkaival. Ha feszkó van, az nem jó. Azt nem szereti senki. Pláne Rajmi. Oldja kicsit, ha lehet, és a legjobban a humorral megy neki, amit nem biztos, hogy értékelnek mások annyira, mint ahogy elképzeli a buksijában.
Most mit van úgy felháborodva, és mit akadékoskodik... Nem érti, csak a fejét rázza hozzá, és tanácstalanul néz ki a fejéből. Lili volt az utolsó esélye, hogy valahogy átmenjen mágusjogból, abból a szaros tárgyból, amivel megdobták, hogy küzdjön, mint disznó a jégen. Mert hát olyan kurva sok köze van a művészetekhez. Hát maximum a szerződés, amit aláír majd, remélhetőleg egy társulattal.
- Miért hazudnék? - veti be magát. Pont azért, hogy elérje a célját. De ezt neki nem kell tudnia. Ennyire már tud színészkedni. Csak egy picit mosolyodik el, ami lehet akár a csábereje is.
Mikor már tényleg összezavarodik a sokféle magyarázattól, kiegyenesedik, és emészteni kezdi a nevet. Kolosi Sári. Kolosi Sári. Hol hallhatta? Ó, ja. Hát na, előfordul. Túl érzékeny volt. De nem csinált semmi rosszat, eskü. Vagyis nem akart. Lili egész őszinte. Nem úgy tűnik, hogy tud titkot tartani. De ez pont jó, és el is árulja a lényeget.
- Akkor nem kell tudnia! - vág közbe, mintha felgyulladt volna a feje fölött a lámpaizzó. - Sajnálom, ami történt... Becsszó. De téged nem akarlak megbántani. Mármint őt sem akartam! De téged nem is foglak. Szóval... esetleg titokban valahol? Tudok pár félreeső helyet... - hajol közel Lili arcához sejtelmesen suttogva, és tenyérbemászóan kacsint hármat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Úgy tűnik, Nonó csípi a humorát. Mindig örül, ha van közönsége. Szeret másokat szórakoztatni, azért is színészkedik, de leginkább hatással lenni másokra. Így legalább sokáig emlékeznek rá.
- Ugye, hogy vicces? Mert én mondtam. Örülök, hogy kajálod a poénjaimat - szól büszkén. - Ja. Elég szar, amikor véletlenül bajt csinálsz. Gondolom, akkor még te sem tudtad, mi történt. Csak álltál, és nem értetted. Ez baromi ijesztő tud lenni... - csattan fel, ahogy jobban belegondol.
- Na, például micsodák? Főztél már szerelmi bájitalt? Vagy azt, amelyiktől mindenki igazat mond? Esetleg fiatalító-főzetet? Vagy van még a százfűlé-főzet, amikor fel tudod venni valakinek az alakját! Na, azt egyszer marhára adnám! Sőt, nem is egyszer. Lehetnék például nő, és akkor - most megmarkolja a mellkasát a melleinél. - Hát tudod... - röhög a gondolaton. De ugyanolyan szívesen lenne újra gyerek testben, vagy öregen.
- Menj bájitalkészítőnek. Arra mindig van igény - tanácsolja halál komolyan, miután könnyesre röhögi magát, és kitörölgeti a könnyeket a szeméből. - Köszi - reagál a dicséretre, aztán gyűri még a szövegkönyvet egy kicsit. Nonó sorát követően olvassa fel sajátját, de néha felpillant. Nem akarja az egészet olvasni. Türelmetlen.
- Ez a harmadik évem. Te? - kérdez vissza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Értetlenül ráncolja össze homlokát a visszakérdezésre. Úgy néz rá Lili, mintha még sosem kapott volna gyógypuszit. Tény, hogy Rajminak se járt sok gyerekkorában, viszont másoktól látta a játszótéren, hogy kapnak ilyenkor. Általában a szüleiktől. Lilivel más tervei vannak. Nem szeretne az apja lenni. Sem neki, se másnak, egyelőre. Még azelőtt elhessegeti ezeket a gondolatokat, hogy felzaklatná a lelkivilágát. Nem tud mit tenni, csak széttárja a karját, és lazán vállat von. Ő tudja. Máskor és máshova is adhat még puszit. Vagy csókot.
Önelégült mosoly kúszik a képére, hozzá elégedetten kezdi el vakargatni az állát. Csak egy kis hatásszünetre volt szüksége. És további győzködésre. De végül beadta a derekát, és meg tudta hatni a bociszemeivel. Ez is egy olyan alakítás, amire büszke lehet, amiért díjat érdemel. Csak most éppen nem a színpadon állnak. Ez a való élet.
- Tényleg? Szuper vagy! Köszi-köszi! - hálálkodik egy sort gyorsan. Kezeit fohászkodva emeli fel a magasba, majd ráhelyezi az asztallapra, közel Lilihez. Így olyan, mint a macskája, amikor nyújtózkodik egy nagyot. - Van elhagyatott mosdó, üres tanterem, szárny, vagy a birtok. Az erdő... faház... és még sorolhatnám - hadarja a lehetséges ötleteket, amik átfutnak az agyán. Ebből már csak tud választani. Izgatni kezdi ez a titokzatosság.
- Miért, mi rossz van a rosszban? - játssza az értetlent. - Nem szeretsz rosszalkodni? Amúgy mizu? - bombázza kérdéseivel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Ja, mert hogy ők a cirkusz igazgatói is egyben? - ez új információ a számára, ezért felvont szemöldökkel fordul felé a padon ülve. Úgy azért még kínosabb egy károkozás a társulatban. Aztán persze röhög, mert utólag már Nonó is csak nevetni tud az emléken. Bezzeg akkor...
- Azta. Bekenném magam, és beszöknék a női öltözőbe. Vagy a lányok körletébe éjszaka. Elég sok érdekes dolgot látnék, azt hiszem - húzza el a száját, és elismerően hümmög az ötletén. Nagyon beindította a fantáziáját ez a lehetőség. Persze ha lebukik, agyonverik a többiek. És lehet, hogy az iskolából is kitiltják. Ami nem lenne jó, ha már a másik helyre nem jutott be.
- Na, szuper! - örül meg annak, hogy segíteni tudott a tanácsával. A végén még Nonó lesz a dílere, aki szállítja neki a veszélyes bájitalokat fű alatt. Nyomott áron. - Színész, ja. Azt hiszem. Remélem utána el tudok helyezkedni, mert ahogy biztosan tudod, ebből mindenki azt mondta, hogy nem lehet valami jól megélni - bólint. De ő hiszi, hogy van esélye kifognia egy jó lehetőséget. Akár csak a Bogoly Színházban. Ő már azzal boldog lesz. De ha másként alakul, azt se bánja. Próbálja elhinni magáról, hogy a jég hátán is megélne, és feltalálná magát. Vannak ajtók.
- Ja, nemsokára óra lesz... Talán ezt az oldalt még át tudjuk nézni - állapítja meg elmélyülten.