37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Adam Kensington összes hozzászólása (4455 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 37 ... 45 46 [47] 48 49 ... 57 ... 148 149 » Le
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 10:35 Ugrás a poszthoz

szép jó reggelt off Cool
vagy ezt már illik jó napotnak mondani?
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
néhány nappal később
Írta: 2014. november 9. 12:03
Ugrás a poszthoz

egymagam
a lehangoló gondolataimmal

A mai egy itthon maradós este. Szerencsére most már hamarabb sötétedik, úgyhogy fenn lehetek pár órája. Ittam, felöltöztem és összeírtam Kírának, miket kéne még beszereznie mostanában, illetve kihúztam a listáról azt, amit már teljesített. Az általa hozott, különleges fémtartályok kiválóan tartják a bennük lévő vér minőségét, valamint pompásan üzemel az orvosi eszköz is, amivel a bolti alkalmazottak csapolnak egy keveset azokból, akik a fizetés ezen módját választják. A többi tétel nagy része olyan, amit nekem ilyen vagy olyan okokból nehezebb volna beszereznem, mint a lánynak, aki pl. simán besétál a boltba és megveszi őket. Ezért is alkalmaztam Őt annak idején. A különféle ketyeréket, szerkezeteket már meg tudom kérni az üzletünkön keresztül, hiszen ott vannak ilyen kapcsolatok. Minden más egyéb viszont jóval egyszerűbb egy halandó számára, a zömében nappali nyitva tartások miatt. Még azt lehetne, hogy Neten rendelek, viszont Bogolyfalvára ugyebár nem szállítanak, főleg nem este vagy éjszaka. Dehát nem gond. Ezért jó, ha van egy beszerzőm. Főleg, ha ilyen talpra esett és nem okoznak gondot neki a különleges igények sem, mint azt a lista egyes tagjai mutatják.
Felkapom a dzsekimet a pólómra és kisétálok a házamból, elhaladva a nemrég az ösvény mellé telepített, napelemes lámpák között, és balról a hátsó kert felé veszem az irány, a fák felé haladva, egészen pontosan egy régi, fehér, ütött-kopott sportkocsihoz. Igen, az enyém. Volna rá bőven pénzem, hogy újat vegyek, dehát szeretek bütykölni. Ezért jöttem most is. Felnyitom a motorháztetőt és elszórakozom a szerkezettel jó ideig, majd lezárom és bedobom magam a sofőrülésre. Szusszanok egyet és hátradőlök. Hosszan nézek csak magam elé, a lista utolsó tételén, a fából készült lőszeren merengve és ettől a gondolattól eljutva Warrenhez, aki néhány nappal ezelőtt rám tört hajnalban. Azóta megjavítottam a berúgott ajtómat és kidobtam a tönkretett bútordarabot, meg persze rendet raktam a nappaliban. A fejemben viszont még nem sikerült. Keserűen lappang bennem az eset azóta is. Nem mondom, a verekedés talán jól esett, de sok minden van, ami viszont egyáltalán nem. Lesütöm a szemem, aztán egy sóhajjal a műszerfalat kezdem babrálni, majd hamarosan felfigyelek rá, hogy valaki a közelben kószál. Nem egy szimpla, esti sétáját járó falulakó. Nem. Valaki, aki mintha rendre erre indulna, aztán meggondolná magát. Összevonom a szemöldökömet és az autó leeresztett ablakán át mélyet szívok a levegőből. Hm. Úgy tűnik, csak emlegetnem kellett magamban és megjelent: Warren kószál erre...
Fogalmam sincs, mennyi idő telik el. Nem figyelem. Próbálgatom az ablaktörlőt, a fel-felbőgő motort, és néha benyomom a fényszórókat. A férfi meg csak bolyong tovább a környéken. Néha elnézek a házam mellett az erdő fái felé. Látni azonban egyelőre nem látom Őt. Vajon mit akar? Jött megölni vagy esetleg mostanra higgadt le? Majd kiderül. Addig is, csak üldögélek tovább a kocsiban, hol szórakozva a műszerfallal, hol a kormányon nyugtatva kezeimet és csak nézve borongósan magam elé.

###
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 14:03 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a békével érkező

Ahogy egy kis babrálásból újfent elnézek a szélvédőn át a fák felé, megpillantom az auror bőrdzsekis, fázós alakját. Leállítok mindent a kocsiban. Nem világítok, nem szórakozom a gyújtással. Csak ülök és nézem, ahogy látogatóm feltartja ujjatlan kesztyűs kezeit, így jelezve, hogy nincs nála fegyver, békével érkezett. Lágy, bús vonásokkal figyelem Őt, majd aprót sóhajtok, és kiszállok az autóból. Nem ingerülten, de lendületesen vágom be ajtaját, hogy aztán kabátom zsebébe csúsztassam sápadt kezeimet, és a járgány elé sétálva leüljek annak motorháztetőjére. Fenekem letámasztom rá, bakancsos lábaimat szétvetem. Lesütöm a szemem a fűre, majd feltekintek a férfira, várva, hogy közelebb jöjjön.
Látszik a lehelet. Hideg van idekinn. Az illem azt diktálná, hogy behívjam a házamba vendégemet. Azonban érthető okokból, most ehhez nincs annyira kedvem. Én meg úgysem fázom egyáltalán. Majd ha már nagyon didereg, legfeljebb beülünk a kocsiba. Vagy végső esetben bemegyünk hozzám... oké...
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 14:41 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a békével érkező

Hallom szíve kalapálását és látom tétova mozdulatain, hogy legszívesebben faképnél hagyna. Mennyivel egyszerűbb volna, nem igaz? Azonban hajtja Őt egy belső kényszer, ami egyre csak tereli és tereli felém. Nem hiszem, hogy ezt a vérem okozná. Az másféle vágyakat idéz elő vagy hoz felszínre. Abban nincsenek mély érzelmek és valódi lélek. Abban az ösztönök az uralkodók, márpedig azok nem sarkallnák Őt arra, hogy bármennyire is bánja azt, ami történt. Azok legfeljebb csak lendületet adnak ahhoz, hogy elszánja magát és jóvá tegye, ha úgy véli helyesnek. Ez a békét kérő, közeledő megnyilvánulás tehát ténylegesen az övé.
Egy ideig még a kocsimat méregeti, aztán végre rám néz és szól. Egyetlen röpke szó, ám soha nem a mit, hanem mindig a hogyan a lényeg. Dwayne ezt komolyan gondolja. Hiszen ezért jött ide. Mély levegőt veszek és egészen lassan fújom ki, miközben ismét lesütöm a szememet magam elé.
- Megértem, hogy feldúlt voltál. Vagy hogy még mindig az vagy. - kezdek neki csöndes szavaimnak, zsebre dugott kézzel támasztva a motorháztetőt fenekemmel.
- Teljesen rendben van, ha az ilyesmit lemeccseljük. Ezzel nincsen gondom. - tisztázom ezt, fejemet finoman megrázva iménti mondatomnál. Üdén szétálló, sötét hajam bele rezzen. Változatlanul a föld felé pislogok.
- De egy szint alá nem kéne lesüllyednünk... - vetem rá kemény fényű, szomorú tekintetemet, visszagondolva a lakásomban keletkezett károkra, de legfőképpen arra, hogy arcon köpött. Az már nem fér bele. Semmibe.
- Én is sajnálom. - teszem aztán hozzá, egészen halkan, miközben aprót bólintok és újfent letekintek bakancsom felé. Főként amiatt kérem az elnézését, amit okoztam neki. Nem azért mentettem meg az életét, hogy ezzel az agyába furakodjak. Semmi ilyen nem állt szándékomban.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 15:29 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a békével érkező

Tartja tőlem a távolságot. Nem volna ez szükséges, de ahogy jól esik. Mikor elmormogja felvetését, visszaemelem rá tekintetem. Jóvá tenni? Mégis... mire gondol pontosan ez alatt? Várom a folytatást, amely először még nem kifejtés, hanem magyarázat. Kifejezi vele a háláját a maga módján, akárhová nézve, csak rám ne kelljen. Sápadt vonásaim egészen ellágyulnak, ahogyan a férfit figyelem. Régi fényű szemeim csillogása barátságossá, megbocsájtásra hajlóvá lesz, mígnem Warren bejelenti, mit ajánl nekem...
Nyakam megfeszül, miközben nyelek egyet. Zaklatottan mocorogni kezdek, mint valami kamaszfiú, aki előtt először vetkőzik le egy lány. Meglehet, abszurd egy hasonlat ez ide, ám annál szemléletesebb. Torkot köszörülök, és ide-oda nézek pár másodpercig, próbálva nyugodtan lélegezni. Lehiggadni. Nem azért, mert tartok tőle, hogy a látogatómra vetem magam. Nem, ahhoz túl erős az önkontrollom. Egyszerűen csak próbálom apasztani izgatottságomat.
- Dwayne, én... igazán szívesen iszom belőled. De csak akkor, ha valóban így gondolod. - közlöm Vele, a szemébe tekintve ismét. Remélem, érti, hogy értem! Nem tartozik ezzel nekem. Nem kényszer és nem fogom behajtani rajta. Ám, ha Ő szükségesnek találja, hogy valamiképpen meghálálja a tettemet, mert csak így érzi, hogy valamennyire kvittek lehetünk, akkor legyen! Természetesen örömmel venném a  vérét, szóval ostoba lennék ilyesmit visszautasítani.
Közben egy csepp eső landol az orrom hegyén, majd a hajamon, aztán a motorháztetőn, mígnem tényleg cseperegni kezdi és csakhamar megered. Egy-két másodperc leforgása az egész. Felkelek a kocsim elejéről, és bevetem magam a sofőrülésre, majd áthajolok a másik ajtóhoz, és kilököm a férfinak, jelezve, hogy szálljon be.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 16:10 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a békével érkező

Visszahajolok a helyemre, és feltekerem az ablakomat, miközben társaságom beszáll az anyósülésre. Kezem egy kicsit a kormányra simítom, aztán szétvetett a combjaimra dobom, miközben odanézek mellém a férfira, aki bólogat párat, majd kisvártatva kérdez egyet.
- Nem. Szinte egyáltalán nem. Inkább csak furcsa. - felelem neki, végigpillantva rajta. A vérszívás olyan, mint a vérvétel. A fogaim olyan hegyesek, hogy mint a tű merülnek bele a bőrbe. Se nem kifejezetten szúr, se nem kifejezetten éget, hanem sokkal inkább csak kellemetlen maximum. Mindenek felett pedig különös.
- Viszont tudnod kell valamit, ami... - és ahogy elkezdem a mondatot, rájövök valamire, így hát félbe is hagyom. Elgondolkodva nézek le a műszerfalra, hallgatva az eső kopogását. Óvatosan álltam most neki annak, hogy tudassam a mellékhatásokat a férfival, tekintve, a véradásomból származóak milyen rosszul érintették és mert még viszonylag friss az élmény, ahogy Kíra teljességgel kiborult, mikor mindezt a tudtára adtam. Ráébredek azonban, hogy az auror esetében talán ez nem hogy hátráltató tényező lesz, hanem esetleg némileg kecsegtető.
- Szóval... - folytatom, immáron koránt sem amolyan finomkodó habitussal, hanem egészen lendületesen és biztatóan.
- Ha iszom a véredből, onnantól kezdve Rád hangolódhatok, ha úgy akarom. - kezdek neki a taglalásnak, de hamar eszembe jut, hogy ildomos lenne elhagynom az ízes beszédet és egyszerűbben fogalmaznom Dwaynenek.
- A lényeg, hogy megérezhetem, ha bajban vagy. Akárhol jársz, tudni fogok róla, ha szorult helyzetbe kerülsz, és... ha gondolod, segíthetek. - részletezem a mellékhatás mibenlétét nyugodtan és végül megteszem a magam ajánlatát, ami különben egy olyan veszélyes életet élő embernek, mint amilyen a mellettem ülő, valószínűleg koránt sem jönne olyan rosszul.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 17:28 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a békével érkező

Jól sejtettem. A felfedett kötelék kedvére való a férfinak. Hasznosnak találja. És milyen igaza van! Arcom elsimul, szemeim szinte mosolygósak a megkönnyebbültségtől, hogy olyasmit tudathattam Warrennel, ami miatt nem akar ismét megölni. Meg kell az ilyet becsülni.
- Nem foglak. - biztosítom efelől, mélyen a szemébe nézve. Azt nem teszem hozzá, hogy ígérem, ugyanis nem szoktam ígéreteket tenni. Mert hát honnan tudhatnánk, milyen helyzeteket hoz az élet? Ám ha rajtam múlik, semmi ilyet nem teszek. Tudom, fontos neki, hogy erről újra és újra biztosítsam, így hát újra és újra eképpen cselekszem, hiszen semmiből nem áll. Megéri, ha ezzel némileg megnyugtathatom.
- Most lehet? - kérdezem meg csöndesen, a mellettem ülő ábrázatát fürkészve figyelmesen. Lehet, hogy attól még, hogy ezt felajánlotta, nem most akarna az első alkalomra sort keríteni, hanem még kérne egy kis időt felkészülni és inkább máskor ejtené meg. Bár az ilyesmit kár halogatni, mert -ahogy mondani szoktak- a végén még ráparázik.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 19:17 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a ma esti desszert

Jogos. Meghívhatnám. Meleg fényű szemekkel figyelem zavart nevetését, hallgatom heves pulzusát és szinte tapintom végtelen feszültségét. Keze a kilincsen. Egyszerre kapaszkodik benne és áll készenlétben, hogy elrohanjon, ha úgy adódik. De nem fog. Tudom, hogy nem. Ő is tudja. Egy pillanatig felmerül bennem, hogy nekiálljak nyugtatgatni, hogy ne aggódjon, kíméletes leszek, azonban hamar rájövök, hogy ez túlzás lenne, ráadásul az ilyen szavak valószínűleg emlékezetébe idéznék az álmait, ami nem volna éppen előnyös. Bár az is igaz, ha a vérem tényleg ilyen hatással volt rá, minden bizonnyal nem oszt, nem szoroz, mit teszek vagy mondok, a szokatlan érzései és gondolatai amúgy is ott motoszkálnak benne velem kapcsolatban.
Bólintok, ahogy engedélyt ad, és végignézek rajta.
- Nyak vagy csukló? - kérdezek rá, honnan szeretné, hogy igyak belőle. Három fő terület van, ahonnan a legjobban esik fogyasztanom, azonban úgy hiszem, a combbelsőt semmiképpen nem választaná...
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 9. 23:54 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a ma esti desszert

Nem kell majd hazudnom. Amióta ismerem, tudom, hogy finom a vére. Érzem az illata alapján. Kissé harsány és durva -mint amilyen Ő maga- és pontosan ettől jellegzetes és igen zamatos. Ahogy erre gondolok, előbújnak a szemfogaim. Most már meg sem próbálom visszatartani őket. Némán figyelem, ahogy szabaddá teszi a bőrfelületet, majd odanyújtja nekem.
Veszek egy mély levegőt orromon át és lassan fújom ki, majd bal kezem hűs ujjait az Ő kezére fonom, jobbommal pedig alkarját fogom meg. Felemelem kissé magamhoz, még egyszer oldalra sandítok a férfi arcára, majd csuklójára hajolok, és belé merítem fogaimat egy határozott, de kíméletes mozdulattal. Ahogy ígértem, nem fájdalmas. Csak különös. Lehunyom a szemem, és keményet, jólesőt szusszanok, miközben inni kezdem. Az eső kopogásába csöndes, állatias légzésem vegyül, keveredve az ajkaim közül halkan kiszűrődő, nedves kis hangokkal, ahogy aprókat kortyolgatok. Hajam rálóg alkarjára, kézfejére, lényegében takarva Dwayne elől szomjoltásom látványát.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 10. 00:00 Ugrás a poszthoz

boldog éjfélt Cool

az ott nem egy bogoly azon a képen? Shocked
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 10. 00:33 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a ma esti desszert

Tartom magamnak csuklóját és élvezettel iszom. Természetesen egészen keveset. Komótosan teszem, nyújtom egy kicsit az egészet, így fokozva az élményt és adva meg magamnak a teljesség, az elégedettség érzését. Szuszogásom, leheletem szinte forró a tapintásom hűséhez képest. Csöndesen hümmögök és morgok még az utolsó pár, egészen apró kortynál, majd egy nedves kis kattanással kihúzom fogaimat a férfi csuklójából, ám ajkaimat még a sebeinek simogatom picit. Ennél visszafogottabban nem tudom megoldani, hogy a nyálamból biztosan jusson a megfelelő helyre. Gondolom, annak nem örülne, ha megérezné a nyelvemet a bőrén. Bár sokan igen szívesen veszik, Dwayne Warren nem teljesen biztos, hogy közéjük tartozik.
Éteri sóhajjal emelem fel fejemet a karjától és engedem el Őt. Hátradőlök az ülésen, arcomat a tető felé fordítva. Lehunyt szemmel adom át magam a mámornak. Kezeimet hanyagul ölembe, combjaimra ejtem. Lenyalom még számat, fogaimat, aztán csak jólesően pihegek, szinte zihálva.
- Finom a véred. - lehelem ki mély hangon őszinte véleményemet, aztán feltárom kába tekintetem, és fejemet visszaengedem hátravetettségéből, magam mellé tekintve a férfira. Végigmérem Őt, és bólintok neki, a hála egyértelmű jeleként.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 10. 21:00 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a ma esti desszert

Nagyon jól érzem magam. Ha iszom, utána egész kellemes a világ és a lét tudata sem terhes egyáltalán. Ilyenkor minden könnyű és szép. Még akkor is így van, ha csak pohárból kortyolok, hát még ha közvetlenül egy emberből oltom szomjamat. Leírhatatlan, csodálatos élmény.
- Van, akinek elég jellegtelen az íze. - felelem meg kérdését, kényelmesen üldögélve, nézegetve Őt magam mellett. Azt nem mondanám, hogy van, akinek kifejezetten rossz lenne az íze. A halottaknak, persze. Az Ő vérük pocsék és ártalmas a számomra. Valamint...
- Az állatoké meg egyenesen kiábrándító. - fintorodok el, felpillantva a cseppekkel tarkított, párás szélvédőre, amelyen vékony, sűrű csíkokban, kacskaringósan folyik alá az eső.
- Valamennyire tápláló, de az az egyetlen előnye. Különben viszont olyan, mintha egy ember kenyéren és vízen élne. Mindentől elmegy a kedved. - folytatom kelletlen elmondásomat. Azonban csakhamar rájövök, hogy hülyeség ilyeneken agyalni és elkeserítenem magam, amikor az iménti fenséges lakomám mámora még mindig áthat. Jólesően sóhajtok hát egyet, és fejem az ülésnek vetem, ahogy tudatosul bennem, hogy amiről beszélek, az most hála égnek igen távoli.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 11. 00:00 Ugrás a poszthoz

boldog éjfélt Cool
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 11. 00:04 Ugrás a poszthoz

Dwayne Warren
a ma esti desszert

Sült vér? Jó ég, ez rémesen hangzik. Pedig tudok ilyesmi létezéséről, csak azt hiszem, mindig próbálom elfelejteni. Megráncolom a gondolatra orrom és véleményezésre sem méltatom. Figyelem, ahogy a férfi visszaveszi óráját, elrendezi magát. Agyaraim immáron visszabújtak. A kábulat egészen elhalványult már, azonban jóleső hatását még órákon át érezni fogom.
Bólintok csupán, ahogy Dwayne bejelenti távozását. Kinézek az esőre, amely egyre jobban alább hagy. Megázni azért ebben még bőven lehet. Már éppen agyalni kezdenék, van-e valami esernyőféle itt a kocsiban vagy akár a házamban, amit odaadhatnék a mellettem ülőnek, ám gyorsan rájövök, hogy nyilván megvan erre a megfelelő varázsigéje. Úgyhogy nyugton maradok.
- Én még elszórakozom a kocsival. - osztom meg Vele, részemről hogyan tervezem a továbbiakat. Bár már nem sok mindent akarok kezdeni a járgánnyal ma, csak most jól fog még esni egy kicsit magamra maradni idekint a gondolataimmal. Így hát, amint a férfi kipattant mellőlem, egyebet sem teszek, mint figyelem Őt, ahogy távolodik, majd ellenőrzök még pár dolgot a műszerfalon, aztán csak ücsörgök a kormány mögött, az iméntieken merengve kellemesen. Szeretem, amikor helyére kerülnek a dolgok. Amikor a viszonyok visszatérnek a normális medrükbe. Főleg, ha ez ilyen ízletes, fájdalomdíjjal egybekötött hálával jár.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 11. 00:06 Ugrás a poszthoz

szerintem kívánj már most boldog éjfélt/Kíszt a következő alkalomra is és akkor megint első leszel Rolleyes
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 12. 00:00 Ugrás a poszthoz

boldog éjfélt Cool
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 13. 00:00 Ugrás a poszthoz

boldog éjfélt Cool
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 13. 00:07 Ugrás a poszthoz

semmi gond, Mr. Coltrane Smiley a lényeg, hogy itt van Cool
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 13. 00:46 Ugrás a poszthoz

viszont az éjfél after party még bőven tart ám! Cool
*bólint, nagy meggyőződéssel és szórakozottan igazít egyet a kitűzőjén...*

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 13. 19:33 Ugrás a poszthoz

Keiko Sama
a rajzolgató lány (!)

Mindössze egy szűk órája annak, hogy felkeltem az ágyból, a benne keresztül-kasul elszenderült Kíra mellől, hogy egy kevés otthoni pepecselés után kellemes esti sétára induljak. Beköszöntem még Kinseyhez a boltunkba, aztán haladtam tovább. Egyre és egyre kijjebb keveredtem a faluból, mígnem elértem ide, a kis tavacskához. Tekintetem az apró, mágikus fénypontokat pásztázza, amelyek igen meghitt hangulatot kölcsönöznek a helynek így a kései órákon. Ennek kapcsán éppen elmerengenék a napelemes lámpáimon, amikor felfigyelek társaságomra. Megtorpanok.
Észleltem már, amikor a környékre értem, hogy van itt valaki, azonban nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Most azonban ráébredek, ismerem Őt. Találkoztunk már és valamiért kiemelten megjegyeztem a vére illatát. Összevonom sötét szemöldökömet és haladok a padon üldögélő alak felé, aki éppen szitkozódni kezd valamiért. Látom már, rajzol. Biztos nem úgy sikerült, mint tervezte. Közben még a pálcája is leesik. Odalépek mellé, lehajolok az elejtett varázseszközért és fehér, hosszú ujjaim közé veszem, pislogva rá lefelé kicsit. Fogtam már ilyet, viszont mivel nem vagyok mágus, úgysem tudnám használni. Számomra mindössze dísz. Lenézek a lányra és visszanyújtom neki a tulajdonát.
- Mi ismerjük egymást... - jelentem be rekedtes hangomon, a homlokomat ráncolva. Elsimulnak aztán vonásaim, ahogy ráébredek, kivel hozott össze a sors újfent. Nem hiába volt ismerős. Hiszen egyetlen csepp vérét még kóstoltam is...
- Te vagy az a fáról leesett fiú. - határozom meg, miként emlékszem rá a legutóbbi találkozásunkról, és alaposan végignézek rajta eredeti alakjában, továbbra is fölé magasodva, ahogyan a pad mellett állok.

###
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 14. 00:00 Ugrás a poszthoz

boldog éjfélt Cool
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 14. 00:09 Ugrás a poszthoz

ez kész... mostanában minden nap itt haldoklom, hogy ki kell bírnom Éjfélünnepig, ki kell bírnom Éjfélünnepig, és miután lezajlott, tökre feléledek és belefogok mindenfélébe XD egyszerűen felráz *-*
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 14. 00:25 Ugrás a poszthoz

ilyenkor Éjfélünnep after party van. senki nem késhet le semmiről!
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 14. 00:38 Ugrás a poszthoz

*a kérdésre pótcselekvésként inkább megigazítja a kitűzőt dzsekijén...*


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 14. 20:11 Ugrás a poszthoz

Keiko Sama
a rajzolgató lány (!)

Még akkor is érezném a csendes feszültséget a padon ülő diákon, ha nem utalnának olyan egyértelmű jelek idegességére, mint a leejtett pálca vagy az elrontott rajz. Hallom a lélegzetvételén, érzékelem pulzusán. Nyugtalanítja valami. Gondolom, ezért kerekedett fel így az estében és helyezkedett el a tavacska partján. Faggatni persze nem fogom.
- Érthető. - szólok nyugodt, rekedtes hangomon, egy bólintás közben, amikor magyarázkodni kezd a múltkori viselkedését illetően. Végül is elég tehetetlen, szorult helyzetben volt azáltal, hogy egyik reggel fiúként ébredt fel. Senki sem hibáztatja, ha nem volt a helyzet magaslatán. Én legalábbis biztosan nem.
Álldogálok tovább, fölé magasodba, kezemet zsebre dugva, és letekintek az ügyes, szép rajzra. A tavat és rajta egy táncoló tündéralakot ábrázol. Éppen csak odapillantok a papírra, nem bámulom. Ha meg akarja mutatni, úgyis megmutatja.
- Nem fázol? - nézek végig a pulóverben üldögélő lányon. Mégis csak november van. Elég hűvös már ahhoz, hogy egy halandó ilyen lenge öltözetben lófráljon az éjszakában, ahhoz meg különösen, hogy egy padon gubbasszon. Nem áll szándékomban atyáskodni felette, csak gondoltam, felhívom a figyelmét az időjárásra. Hiszen, ha zaklatott az ember, hajlamos ilyenekről megfeledkezni, aztán később issza meg a levét egy kiadós meghűlés formájában.
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 15. 00:00 Ugrás a poszthoz

boldog éjfélt Cool
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 15. 00:09 Ugrás a poszthoz

Éjfélünnep After Party!
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 15. 00:12 Ugrás a poszthoz

itt vagyoook Cheesy
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 15. 00:23 Ugrás a poszthoz

hol lesz? mikor? miért? hogy? kivel? KATT
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2014. november 15. 00:30 Ugrás a poszthoz

mi az, hogy március 1? ... oO
jó ég... bocsáss meg, de nekem most nincs agyam ennyit elolvasni Cheesy
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Adam Kensington összes hozzászólása (4455 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 37 ... 45 46 [47] 48 49 ... 57 ... 148 149 » Fel