Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Nem rejtőzöm, nem zárkózom be. Olyan nyitott könyv vagyok, amelyen az írás ismerős bár, azonban nem igazán olvasható. Kivehetetlen, miről szólnak az oldalak, mégis valahogy biztonságot ad a tudat, hogy ott vannak. Hogy őrzik a lapok a történetet, a mondanivalót. Olyan nyitott könyv vagyok, amely csak azért zárul be néha, hogy ne zavarjon össze másokat. Ezért is hordok gyakran napszemüveget: hogy ne kelljen a szemembe nézniük.
Dallamom sekélyessé, rideggé válik, ahogy Abel feltűnik a színen. Egy fajtársam. Ha minden igaz, találkoztunk már. A helyre és az időre nem nagyon emlékszem De nem is érdekel. A dallamunk hasonlósága meg jórészt biztos csak halhatatlanságunkból adódik. Kételkedem az egyéb, közös vonásokban.
Nem zavar, hogy hall. Nincs mit titkolnom vagy féltve óvnom. Egyedül a nyugalmamért teszem. Csak azért nem szerepel az önéletrajzomban mindaz, amiket az évszázadok során elkövettem, hogy békén hagyjanak. A minisztérium az esetek töredékéről sem tud. Mivel pedig az idő nekem dolgozik, minden egyre inkább elévül, és lassan esélyük se lesz rá, hogy bármit felgöngyölítsenek. Nem mintha nagyon megerőltetnék magukat érte. Azt hiszem, úgy vannak vele, hogy látják, milyen békében élek a halandókkal és örülnek, hogy akad ilyen is a fajtámból. Inkább nem kutatnak. Remélik, úgyse találnának semmi jelentőset.
A fiú csak akkor hallhatná meg a múltam részleteit, sötét szimfóniáit, ha hagynám. Ha megmutatnám. Ezt persze nem teszem. De a lenyomatát nyilván érzi. A dallam borongósságát, mélységét, árnyait. Ezek azonban meglepően lágyan szövik át békés, régi zenémet, mintegy megágyazva neki.
Lepillantok jobbomat érintő kis kezére, majd vissza különleges szemeibe. Kérésére finoman megráncolom homlokomat és pár hosszú pillanatig csak figyelem őt. Az első, ami eszembe jut, az az, hogy ez nem jó ötlet. Mindig ez az, ami először bevillan, ha az éjszaka közepén egy kölyökkel hoz össze a sors. Azonban általában hagyom magam sodródni az árral. Eltöltök velük egy kevés időt beszélgetéssel, sétával, vagy ami éppen akad, aztán ki-ki megy a maga dolgára. Most azonban az előttem álló kis albínó az egész éjszakát velem szeretné tölteni.
~ Miért? - teszem fel tudatában egyszerű kérdésemet. A választ természetesen sejtem, de tőle akarom hallani. Mit akar tőlem? Mire számít? Mit vár az együtt töltött óráktól? Különben is, nem kéne visszamennie? Nem keresik? Nem ütné meg a bokáját? És ez az Abel mit szólna hozzá?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

9 nap??? te jó ég... az nem lehet...

gondolom, élvezed, hogy pusztán egy napszám bemondásával mindig milyen heves reakciókat váltasz ki emberekből

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Jól eshet bár hatalmas lombkoronám alatt időzni, élvezve a végtelen nyugalmat, azonban ha vihar támad, ágaim csak ideig-óráig védenek, ám ha lecsap a villám, valószínűleg az alattam heverészőt találja el. Akármilyen békés vagyok, természetem nem tagadhatom és nem is akarom. Nem hiába intek inkább óva mindenkit attól, hogy megbízzon bennem. Hiszen én sem bízhatok meg teljesen saját magamban. Viszont amennyiben valaki ragaszkodik enyhet adó árnyamhoz, ám legyen. A lényeg, hogy tudja, mit vállal. Ez a fiú pedig tudja.
Bólintok. Rendben van. Maradhat, ha akar. De nyilván nem várja el, hogy egész éjjel a tudatában időzzünk. Meg is szakítom hát ezt a köteléket és a telefonszerkezettel a kezemben a pult mögé sétálok. Pennát és pergament veszek magamhoz. A készüléket félreteszem. Ráhajolok a pultra és körmölni kezdek. Néhány sor a mestereimnek a kedves ügyfelünk kívánságáról. Mikor kész vagyok, a telefont egy fadobozkába helyezem a jegyzetekkel együtt és a megfelelő polcra rakom. Reggel Ilosvai úr mindig azzal kezd, hogy átnézi ezeket a kiemelt feladatokat, amiket ráhagyok. Ha minden jól megy, egy-két nap és az eszköz visszakerül a tulajdonosához.
Folytatom a darabjaira szedett rádióval való foglalatoskodást. Leülök a székre és egy újabb alkatrészt veszek hosszú, fehér ujjaim közé. Közben futólag felpillantok a látogatómra és lélektükrein keresztül, tudatába sugallva, felhívom figyelmét az üzlet másik sarkában található hokedlire. Idehozhatja magának, ha gondolja. Mindezt persze mondhatnám is, de úgy tűnik, a gondolati út a legkellemesebb a számára. Nekem pedig nem áll semmiből. Ha nem ütközöm akadályba, nem probléma. Márpedig ő nem állít elém ilyesmit. Nem zárja be előttem elméje kapuját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Olyannyira semmi kifogásom a rendhagyó, új, forradalmi törekvések ellen, hogy egyenesen pártolom őket. Ám szükségesnek tartom, hogy a hagyománynak úgyszintén tisztelettel adózzunk. Nem gond tehát, ha eltávolítja ezt a tájképet a teremből, csak ne dobja a tűzre! Fontos, hogy meglegyen az átmenet. Nem tiporhat két lábbal a megszokottra, hogy valami ismeretlent emeljen piedesztálra. Ezek a festmények megbecsült helyre kell, hogy kerüljenek, aztán jöhetnek a frissebb, impozánsabb darabok. Különben a tömeg fellázad. Azonban úgy hiszem, a mellettem álló úr ezzel tökéletesen tisztában van.
Bólintok a válaszára, mozdulatomban némi elismeréssel. Nem túláradóval, de olyannal, ami értékeli a bátorságot, a terveket. Hiszen mindig is ezekből születtek az igazán nagy dolgok. Vállam a falnak támasztom, kezemet zsebembe csúsztatom. Még egy utolsó pillantást vetek a képre, aztán kinézek a főtérre. Csöndesedik a falu. Egyre kevesebb ablak világlik.
- Kiknek fog tetszeni és kiknek kevésbé? - kérdezek tovább mély, nyugodt hangon, lassan letekintve ismét a polgármesterre. Ha nem falon függő műalkotásokról beszélnénk -mint ahogyan tesszük-, úgy is fogalmazhattam volna: kinek kedvez majd és kit károsít meg? A reformoknál elkerülhetetlen egyik és másik is. Viszont nyilvánvalóan törekedni kell rá, hogy ez utóbbiból legyen kevesebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

az a baj, hogy ugyanazok vannak, de szerintem az agyunk direkt kivetette őket magából, szóval ismét elővehetőek. meg a hatásukból mit sem von le

illetve majd mi kitalálunk újakat

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Ha a szűk hétszáz évvel ezelőtti, emberi önmagam lennék, valószínűleg mélységesen elítélném az előttem álló politikust. Vagy inkább csak szánnám, amiért soha nem lesz övé a mennyeknek országa. Azonban mindezen már rég túl vagyok. Nem csak azért nem vetek meg senkit, mert akkor bort innék és vizet prédikálnék, hanem mert semmi értelme ilyen heves érzéseket táplálni a Föld lakosságának ilyen méretes hányada iránt. Valamint azért, mert nem is igazán vannak bennem ekkora érzelmek. Így hát az agyamat elhomályosító utálat híján bőségesen van alkalmam inkább a lehetőségekkel foglalkozni. Meglehet, a polgármesterünk egy korrupt köpönyegforgató, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudna építeni és hogy a falu ne jöhetne ki belőle sokkal inkább jól, mint rosszul. Ha a férfi pedig kétszer olyan jól jön ki belőle mindeközben, az nekem nem fáj. Csak másnak se fájjon annyira.
Stílusa pedig van, ezt meg kell hagyni. Költői képekkel teletűzdelt feleletét békés figyelmesen hallgatom, majd elgondolkozva lesütöm a szemem. Az elődjével éppen csak a Tanács gyűlésein, ha találkoztam, de az ismeretségünk ennyiben kimerült. Itt, most azonban úgy érzem, vétek volna így tennem. Így, vagy úgy, de vétek volna.
- Talán ők is ráébrednek, hogy az új nem feltétlenül rossz. - vetem fel, lassan tekintve ismét a férfira. Hiszem, hogy képes elég ügyesen keverni a kártyákat ahhoz, hogy végül minden játékos azt higgye, ő a nyertes. Ekkor pedig elméletben senki sem veszít. Legalábbis nem tud róla. Hogy mindezt komolyan így gondolom-e, az már egy egészen más kérdés. Egyáltalán nem ez a lényeg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő