|
|
|
|
|
Nemes L. Izabella INAKTÍV
![](https://bagolyko.varazslat.net/avatars/av13719) bejegyzett terromágus RPG hsz: 816 Összes hsz: 21707
|
Láááányok, Wolgit nem kell ám komolyan venni, ő... ő még éppen piheni ki az utazás fáradalmait. ![Rolleyes Rolleyes](https://bagolyko.varazslat.net/common/smileys/rolleyes.gif) W, menjél szépen Whisky-zni.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemes L. Izabella INAKTÍV
![](https://bagolyko.varazslat.net/avatars/av13719) bejegyzett terromágus RPG hsz: 816 Összes hsz: 21707
|
Törődj bele Vasil, öreg vagy. XD De Michelle szeret, menj szeresd te is. :3 Szeretés van emberek. :3 Én boldog vagyok igen, te is boldog vagy? *o* Megölelhetlek, ha attól még boldogabb leszel. :33
|
|
|
|
Nemes L. Izabella INAKTÍV
![](https://bagolyko.varazslat.net/avatars/av13719) bejegyzett terromágus RPG hsz: 816 Összes hsz: 21707
|
Elemi mágia GwennelSzerettem volna azt hinni, hogy ez a valóság és nem csak egy óra keretében kaphatunk elemi mágiát. Számomra ismerős lehetett a tükör, naponta többször is láttam a Levitában, nem féltem - a tárgytól. Attól már sokkal inkább tartottam, ami a tükrön túl várt ránk. Semmiféle hatalmas pókokkal és égimeszelő óriásokkal nem akartam megmérkőzni, de ha mégis ilyen helyzetbe keverednénk, Gwen ott lesz mellettem. Gwen ott lesz velem. Ezekkel a szavakkal nyugtatgattam magam, miközben átléptem a tükör peremét és beszippantott az egész. Nem tudom megmondani milyen illatokat éreztem, a ködnek látszó anyag eltakarta a lábam, bár ez utóbbit lehet csak beképzeltem magamnak. Láttam Albertet a testem mellett, mosolya valamennyire megnyugtatott, és kicsit kezdtem jobban érezni magam. Majd előrebuktam és egy idegen helyen találtam magam. Körülnézve inkább visszamentem volna a valós világba. Rémülettel töltött el a kopár síkság látványa, öntudatlanul is ökölbe szorultak az ujjaim. Köhögnöm kellett az orromba kerülő portól, a hamu a torkomat fojtogatta. Csak egy pillanatra nyitottam ki a szám, hogy az eridonos lány nevét kimondva megkeressem társamat, amikor kiszúrtam valamit a távolban, de megint csak a képzeletem játszadozott velem. Valójában alig néhány méterre voltam csak az illetőktől, tágra nyílt, ijedt szemekkel figyeltem fel a közeledésükre. Hátrálni kezdtem, és csak ekkor tudatosult bennem a tény, Gwen mindvégig mellettem állt. Csupán csak én kicsivel előrébb landoltam, már ha ezt lehetett annak nevezni, így nem láttam a lányt. Egyik lábam a másik mögé rakva próbáltam a lehető leggyorsabban eltűnni a helyszínről, de a figyelmemet egy pillanatra az elöl haladó, nagydarab férfi kötötte le. Csak egy másodpercre néztem a kezében lévő eszközre, máris megtorpantam. - NE! - Sikoltásom jól hallatszott kiszáradt torkom ellenére is, de ez egy kicsit sem rendítette meg a felénk közeledőket. Még csak meg sem rezzentek, pedig azt hiszem Gwennek sem lehetett kellemes, ahogy majdnem a fülébe sikítottam. Volt egy vagy másfél méter távolság köztünk, de azért ő jóval közelebb tartózkodott, mint azok. A számszeríjas már készen állt arra, hogy megsebesítse valamelyikünket egy íjjal, én viszont nem hagyhattam, hogy az az izé belém szúródjon. Jól tudom magamról, az átlagosnál alacsonyabb a fájdalomküszöböm, fogalmam sincs hogy viseltem volna a találatot. A sikoltással egyetemben rántottam egyet a karomon, jobb kezemmel olyan mozdulatot tettem, mintha ki akartam volna lökni kezéből a számszeríjat. Szívem szaporán vert, éreztem ahogy egyre idegesebb és frusztráltabb leszek, de a mozdulat után nem engedtem le a karom. Furcsa vagy sem, de a földből eleinte csak egy aprócska, virágnak kinéző növény bújt ki, egyenesen a férfi előtt. Kicsit még növekedett, éppen úgy, ahogy az én idegességem is nőtt, majd ahogy a számszeríjas eléggé közel ért hozzá, megemelkedett - mármint az a gyökérszerű valami. Ijedt szemekkel meredtem a hapsira, aki figyelmetlenségéből adódóan elesett a kis nem is tudom mi a nevében, az íj kiesett a kezéből, és nem messze tőle a földön landolt. Én pedig csak ekkor engedtem le a kezem.
|
|
|
|
|
|
Nemes L. Izabella INAKTÍV
![](https://bagolyko.varazslat.net/avatars/av13719) bejegyzett terromágus RPG hsz: 816 Összes hsz: 21707
|
Büntetés, Bálint és a lányokZsebre vágott kézzel és lehajtott fejjel, tök némán sétáltam Bálint mellett. Nem néztem merre mentünk, csak fordultam és lépcsőztem, mikor ő is. Nagyon el voltam foglalva a gondolkodással, főleg az elkövetkezendő vizsgákról, na meg az utolsó kviddicsmeccsről agyaltam. Utóbbitól megint jól be is paráztam, de egy ideje ez már így volt. Gondolok rá, aztán félni kezdek tőle, Dashának sosem szólok, bla bla bla. Pedig nem kéne elásnom magam nemsokkal a meccs előtt, biztos számítanak rám vagy ilyesmi. Nem tudom. Én már semmit sem tudok. Ahogy az északi szárnyba, pontosabban az északi toronyba érkeztünk, felemelt fejjel tettem meg az utolsó pár métert a bagolyházig. Irtó régen jártam itt, reggel, mikor küldtem a lányoknak a baglyokat a levelekkel. Igen, az irtó rég volt. Mindenesetre nem lepődtem meg a benyitást és a 'hahó' kiáltást követően, nem volt rajtunk, a baglyokon és egy elsős navinésen kívül itt senki sem. Utóbbi amint meglátott minket ijedten menekült is ki az ajtón, én meg csak pislogtam utána. Hát ne már, nem ártunk mi senkinek sem. - Bálint, azt hiszem legközelebb kétszer kellene fésülködnöd. Látod, szegény is megijedt tőled. Tisztára úgy nézel ki, mint egy kómás vérfarkas... Vagy egy zombi. Hm - Vigyorogva fordultam a becsapódó ajtó után prefektustársamhoz, majd kidugtam picit a nyelvem - aztán rögtön vissza is húztam, és elfordultam a fiútól. Körülpillantva elégedetten konstatáltam, hogy a bagolyház ennél koszosabb már nem is lehetne, szinte már rossz lehetett látni az arcomon elterülő gúnyos vigyort. Hohó, vissza Iza. A végén még túl jól érzem magam, és kárörvendően vihogva leszédülök az egyik ablakból. - Fél perc, és késésben lesznek - Állapítottam meg, miközben összekanalaztam (igen, kanalaztam) a hajam, és valami kontyot varázsoltam belőle. Iszonyú melegem volt, szerencsére hoztam magammal egy üveg hideg vizet, és tudtam inni. - Ja, ha elájulnék - fordultam a fiú felé -, hagyd a büntetést, és vigyetek a szobámba. De ne a gyengélkedőre. Oda semmiképpen se.
|
|
|
|
|
|
Nemes L. Izabella INAKTÍV
![](https://bagolyko.varazslat.net/avatars/av13719) bejegyzett terromágus RPG hsz: 816 Összes hsz: 21707
|
Hm, második évad. De régen volt már az, hogy azt néztem. XD Kezdd is el Mat, az eleje-közepe még jó is, de a végét már nagyon húzták, untam. Az utolsó részeket is csak azért néztem meg, hogy ne legyen befejezetlen sorozatom. ![Cheesy Cheesy](https://bagolyko.varazslat.net/common/smileys/cheesy.gif) - Meg mert Michael Trevino szerepelt benne. XD
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemes L. Izabella INAKTÍV
![](https://bagolyko.varazslat.net/avatars/av13719) bejegyzett terromágus RPG hsz: 816 Összes hsz: 21707
|
Büntetés, Bálint és a lányokNem tudtam szó nélkül hagyni a kis navinés menekülését, és mivel nagy valószínűséggel nem a vállamra hulló szőke hajam rémisztette meg a lánykát, készségesen kentem is már rá a dolgot Bálintra. Aki azért még megigazította a séróját, mielőtt visszaszólt volna, szóval nem tudtam annyira komolyan venni. Mondjuk gondolom ő se engem. - Semmiiiii - Hátat fordítva neki mosolyogtam magam elé, miközben felmértem a terepet és ülő alkalmatosságot kerestem magamnak az elkövetkezendő egy órára. Vagy kettő? Pontosan nem tudtam a lányok mennyire voltak hajlandóak sietni, mindenesetre ha én lettem volna büntetésben, mindent elkövettem volna a szabadulásom érdekében. - Biztos, hogy jó házba kerültél? - Pördültem meg csodálkozó arckifejezéssel. - Ez nagyon rellonos megnyilvánulás volt. Haaaa, Te tényleg Bálint vagy? Vagy valaki százfűlé-főzettel felvette az alakod? Ajaj, kezdjek félni? Felemelt kezekkel hátráltam egy lépést, de mivel sosem voltam jó színész, rövid időn belül abbahagytam eme csodás tevékenységet. Nekem igazából semmi szükségem nem volt arra, hogy egy hét múlva is visszajöjjek ide ücsörögni és nézni a lányok szenvedését, jézus, azért annyira nekem sincs sok időm. - Hm, egyik sem. Talán megijedek majd a zombi-vérfarkas-kómás Bálint fejedtől, és puff, már el is ájultam - Tűnődve megrántottam a vállam és az egyik tisztább polcra/állványra/szekrény féleségre felcsücsülve lógázni kezdtem a lábam. Természetesen nem állt szándékomban összecsuklani sem a melegtől, sem pedig háztársam egyáltalán nem ijesztő hajától. - Aha, neked is szia - Az ajtó közben kinyílt és belépett rajta az első számú gyanúsított, akit összeszűkített szemekkel mértem végig. Már az sem tetszett, ahogy kivágódott az ajtó és besétált rajta, de nem, ma nem ítélkezünk. Nem bizony. - Hacsak nem szeretnél visszajönni egy hét múlva - itt Bálintra pillantottam -, akkor azt ajánlom vigyázz a szádra. Alig fejeztem be a szentbeszédet, megérkezett Állia is, akit már volt alkalmam közelebbről is megismerni a kviddicsmeccsek alkalmából. Ő már sokkal finomabban nyitotta ki azt a szerencsétlen ajtót, igazából nem is értettem mit ártott az a göndör hajúnak. Nos, mindegy is. Bálintra pillantottam, hogy fejezze be ő a szentbeszédemet, meg adja oda nekik az elméletileg a táskában található tisztítószereket. Én ezzel a sok beszéddel kimerítettem az éves készletem, köszöntem csókolom, jövőre lehet velem majd társalogni.
|
|
|
|
|