Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Jót kuncogok válaszán, és álmodozó kifejezés ül ki arcomra, mivel elképzelem, milyen gyönyörűen égne hamuvá az undok ruhanemű, és főleg milyen gyorsan, hiszen egy ilyen ősrégi holmi nyilván veszélyesen gyúlékony. Sőt, ahogy fixírozom, még az is eszembe jut, hogy könnyen öngyulladásra hajlamos lehet, szóval kimondottan tanácsos lenne Albertnek mielőbb megválnia tőle.
- Szerintem most rögtön kapd le és gyújtsuk fel! - dörzsölöm össze tenyereim. - És azt ne mondd, hogy nem akarod megbotránkoztatni a rokonságot, hogy egy szál gatyában rohangászol, mert ezen a ponton már úgyse rontana sokat a helyzeten.
Ezt valamiért különösen viccesnek találom, és hangosan kacarászva képzelem el a dolgot. A fejemben természetesen Albert nagyon szép, Adoniszi testtel van megáldva, és a kezével kénytelen takargatni intim részeit, hiszen logikus, hogy így próbál az ókori görögökhöz méltó lenni.
- Amúgy a mi családunkban is akad bőven olyan, aki a kétszáz évvel ezelőtti divatot követi, de szerencsére engem nem kényszerít senki ilyen molyszagú förtelmekbe.
Elunva az ücsörgést felállok, és továbbra is az ex-vőlegény közelében maradva tánclépéseket kezdek lejteni, csak úgy a magam szórakoztatására, amíg még nem esedékes tüzet gyújtanunk. Azt természetesen nem hagynám ki a világért sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Bárkivel megeshet, hogy bal lábbal kel fel, de aki kétballábas, azzal mi a helyzet? Valószínűleg a leírás éppen erre a srácra lehet jellemző, mivel egyáltalán nem a megszokott kitörő boldogsággal fogadja, hogy kis híján az a szerencse érte, hogy belém eshet. Vagy rám, lendület kérdése.
De még hátrál is, mintha ugyan bármi baj lenne velem, a külsőmmel, esetleg fertőző lennék, vagy ilyesmi. Ami, jegyzem meg, elég rosszul esik. Majdnem fel is húzom az orrom, csak nem állna jól, ezért maradok a mosolygásnál. A lányok pedig viháncolva elsietnek, mikor ez a tulok rájuk förmed, hogy inkább Miki egeret szórakoztassák.
- Mi baj van a tündérmesével? - tudakolom, mert tényleg kíváncsi vagyok, miért viselkedik úgy, mint aki citromba harapott. Lócitromba, jobban megnézve ábrázatát. - Másféle meséket szeretsz? Férfiasabbakat, lefogadom - mosolygok tündérien.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Számat O betűre formálja a meglepetés, de valójában nincs is min csodálkoznom, természetes, hogy van alatta más is, mert ettől az anyagtól biztosan kiütést kapna, és vakargathatná a bőrét mindenütt. Amit pedig alatta látni vélek, azt csillogó szemekkel, és lelkes kis tapsikolással fogadom. Most már BIZTOS, hogy le kell vegye ezt az antik, ósdi vackot!
- Ááá, én biztos nem megyek férjül akárkihez - rázom meg szőke fürtjeim, és fel is húzom az orrom. - Sőt, direkt valami egyszerű közemberrel vetetem el magam.
Persze ennek gondolata valójában taszító, még szép, hogy gazdagnak kell lennie a férjecskémnek. Én ugyan nem fogok nélkülözni, meg számolgatni a pénzem, hogy vajon megvehetem-e még azt a három ruhát, vagy be kell érjem kettővel a tegnapi hat után.
- De az legalábbis biztos, hogy én választok - bólintok eltökélten, és tekintetemmel követem a sütijét befejező, majd felálló majdnem-sógort.
Úgy veszi le magáról a talárt, olyan hanyag eleganciával, hogy nyitva felejtem egy pillanatra a szám, de mikor hóna alá gyűri és a kezét nyújtja felém, szélesre húzódik mosolyom, szemem pedig huncut mód villog. Engedem neki, hogy felhúzzon, és libbenek is oda hozzá, egy pillanatra mellkasára helyezve kezeim, majd lépek egyet hátra, és tekintetem el nem szakítva aprót bólintok. Még szép, hogy benne vagyok egy táncban, és tudom is, hol rejtegetik az emlegedett ruhát, amit ugyan meghasadó szívvel áldozok a lángoknak, de azzal a tudattal, hogy valami nemes okból, lezárásként lesz az enyészetté.
- A fátyolt azért megtarthatom? - kérdezem reménykedve, máris légiesen, táncolva lépkedve a másik mellett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

El se tudok kéééééépzelni unalmasabb elfoglaltságot, minthogy még a sok tanóra után, mikor már végre az undok uniformistól is megválhatok, még jöhetek vissza könyvtárazni. Egyáltalán nem fair! És szerintem bizonyíthatóan árt a szépségnek is, csak találjak egy könyvet a témában, ami ezt fejtegeti.
Persze ha már itt vagyok, akár azt is csinálhatnám, amiért itt kell lennem, de addig még nem sikerült eljutnom, hogy rávegyem magam. Egyedül bóklászom, mint egy stréber levitás, de egyelőre csak nézegetem a könyvek gerincét, hátha meglátok valamit, ami megragadja a fantáziám. De még azok tűnnek a legérdekesebbnek, melyekről lekopott már az idők folyamán, illetve azok, amikhez külön engedélyt kellene kérjek. Csak felsőbb éveseknek! Pff, na persze!
Mintha azok a buta melák mestertanoncok sokkal érettebbek lennének nálam - gondolom, miközben balettlépésekkel szökellek át egyik polcsorból a másikba. El is vagyok picit bambulva, mert majdnem belerohanok valakibe.
- Ááá! Bocsi - mosolygok rá ártatlanul, és félrebillentem orcámat. - Nahát, szia! Mit keresel itt? Csak nem térképet a kastély alatti barlangrendszerhez? - kérdezem, ráismervén a fiúra, akivel a vízesést fedeztük fel nemrégen. Persze arról aztán fogalmam sem lehet még ezen a ponton, hogy valójában nem vele, hanem az ikertestvérével futottam össze, hiszen nemhogy azt nem tudom, hogy testvére van, de még az előbbinek a nevét se tudom felidézni.