Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Csi vagy Csu, vagy Csa… Majának nagyon nem a név számított abban a pillanatban, bár határozottan előrébb lett volna, ha megjegyzi. De tudja, hogy azért nem jegyezte meg, mert ki se tudta mondani. Szóval ezen hamar átlépett és kérdően figyelte a srácot – igen, miután hallotta a hangját ebben legalább biztos volt -, aki még be is mutatkozott neki. Erős koncentrálás közepette ráncolta a homlokát, és formálgatta a szót szájával. Úgy hangzott a név mint valami halfajta… vagy rosszabb, egy régi autómárka, amit kivontak a forgalomból! Na mindegy, látott itt már jó sok fura nevet, nem ezen fog megakadni, majd ő jól kimondja! Természetesen.
- Daske…Daiskskske. Dé. Te leszel a nagy Dé. Rendes a szüleidtől, bár nem tudom melyik a jobb. Többen is vagytok kettőnél itt? - Kitágult pupillákkal meredt a fiúra, egy kicsit közelebb is hajolt, hogy jól megnézze az arcát, hátha őt legalább megjegyzi majd, könnyebb lenne az élete. – Mert tökre hasonlítotok. Nincs egy ikred? Vannak különbségek?
Tett fel egy újabb adag kérdést, mert addig se kellett a világ végét feszegetnie magában, mert most nagyjából úgy érezte magát, mintha az közeledne. Eddig sem volt éltanuló, szó se róla, de ha még ezt a viszonylag jó eredményét is elkezdi rontani, biztos, hogy leszedik a fejét, és nem Domi bácsi büntetése lesz az egyetlen, amitől majd szenvednie kell. Semmifélétől nem tenné, ha lehet. Pláne most, holnap délután is edzés, aztán meg megy haza a nagy vacsira. Abba inkább bele se gondol, mert ennél is jobban kétségbeesik. Sóhajtott egyet, mire a fiú megjegyzésére csak bólogatott. Bár ő csak rendes akart lenni, mert állítólag a fiú lemaradt, gondolta lemásolja és visszaadja az órai jegyzeteit, aztán bumm, mégse. Vagyis ez így nem igaz, adott neki egyet, csak rosszat.
- Hát… annak nagyon örülnék, de szerinted meglehet még? Az ebéd utáni második órára kelleni fog már, alig van idő, ez meg tök nagy hely. - Lemondóan fonta össze karjait maga előtt, aztán Csi után pillogva elindult lassan. – Én egyébként Maja vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Meeeeeeeeeeeeeccs nap! Maja teste és lelke egyszerre pörgött be teljesen, amikor nagyon izgatottan lógott ki az egyik versenyigazolásával a péntek délutáni tanításról. Legutóbb szerencsére se órája nem volt, se szabad hétvége hiánnyal járó gondja, ellenben most kicsit bonyolultra sikerült. De Lewyért mindent elven csalt egy egészen kicsit, szörnyű. Viszont tény, hogy mikor sikerült sasszékkal vonult vissza a szobájába gyorsan összeszedni magát. Vigyorgósan és teli energiával dobálta szét a ruhákat, mire kitúrta azt, amit fel szeretne húzni. Nem egyszerű döntés volt ám ez, bár kicsit kevesebbet stresszel ezen most, mint az első alkalommal. Na az elég nehéz szülés volt, sebaj, minden idegszálat megért. Forgolódott a tükör előtt, cserélgette a felsőket, aztán végre úgy tűnt megvan az igazi, és még időben is volt! De még mielőtt nagyon nekiindult volna a holmiival segítséget kért Riritől és egy kis extrát vittek a hajába, bizony-bizony kék és vörös lett a haja vége, ami nagyon csinosan illett a csapathoz, akinek igyekszik ma kiszurkolni a győzelmet majd. De így már semmi nem tarthatta vissza az utazástól. Nincs ugyan a szomszédban, de viszonylag gyors és kényelmes érkezéssel sikerül megjelennie. Most már kicsit határozottabban és célirányosabban közlekedik, hamar meg is találva a helyét és izgatottan várva, hogy mi is lesz.
Maja azon túl, hogy nagyon szereti ezt a sportot itt egy egészen más minősítésben is jelen van, mint az első számú Lewy támogató és rajongó, bizony egy mindenre elszánt barátnőt tisztelhetünk benne. Bár ez talán csak mostanra kezdett benne úgy igazán tudatosulni és ettől még inkább izgult folyamatosan, már előre is aggódva kicsit. Ilyenkor előjött belőle, hiába játszik ő maga is, és nem számít mennyire makacsul tűri a sérüléseket szintén, igenis nagyon veszélyes odafent. Kicsit olyan érzése van, hogy azért mind a tíz ujját le fogja rágni, lehet még pislogni is el fog felejteni, de megéri! Kifejezetten jól tűri a tömeget maga körül, sőt még be is kapcsolódik a közös éljenzésekbe, de nem nagyon bír megülni sem, folyamatosan figyeli mi jön, mi várható. Most mondjuk a pomponlány szerepkört egyelőre elengedte… Ennek ellenére ahogy pontot szereznek ott tapsol vigyorogva és ugrálva örömében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Kifejezetten nem mondhatná Maja, hogy túl sok gondolkodást igényelt volna az itt lesz-e és még a kivitelezéssel sem volt gondja, így aztán senkinek szava sem lehet. Egyelőre. Sűrű szájtátások és sziszegések mellett figyelt, vagy éppen grimaszolva kiabált, de nagyon büszkén mindvégig. Számolgatta a pontokat és pontosan tudta, hogy Lewy hogy is áll, na meg az egész csapat. Már hetven pontot hozott össze a drága, amikor is kicsit furcsa módon eltolódtak a pályán a csapat tagjai.
Nem volt meleg, sőt, a hideg szél csípte a lányka arcát, viszont kicsit sem törődve az időjárással kitartóan figyelt és szorított. Kezeit összeszorítva tartotta a szája előtt és aggódva figyelte, hogy mi is alakul. Hiába azonban minden imája, mert párat biztosan elrebegett, eljött egy olyan pillanat, amivel egy meccsen mindig számolni kell: akcióba lendült egy terelő, és ennek bizony találat lett a következménye. Pár percig csak döbbenten tátogott, mint hal a zacsiban szokott, aztán mérgesen és aggódva indult meg utat törve magának az emberek között lefelé.
Észlelte, hogy a meccs áll, és hogy sok dolgot sutyorognak az emberek, sőt, valakik a karját is elkapták és próbálták megállítani, de lehet csak útban volt vagy felbosszantotta őket, nem nagyon figyelte. Majánál enyhén elkattant valami, úgy először ezesetben, a fejében már több kicsit sem kedvező cselekedet fordult meg egy ütővel kapcsolatban és a hoffenheimi terelők feje kapcsán. Kacsója is ökölbe szorult, úgy szorította az összehúzott kabátot magán. Nem érdekelte, hogy van, aki nagyobb, erősebb, magasabb, ez éppen egyáltalán nem volt akadályozó tényező. Bár szerencsétlen lány így sem jutott annyira messzire, mint szeretett volna. Bár ez másnak jó. Kifejezetten jó. A gyógyítói rész feletti lépcsőig sikerült magát leverekednie, onnan viszont egyelőre még nem tudta, hogy is van lefelé út. Összepréselt ajkakkal támaszkodott a korlátnak maga előtt, úgy próbált átnézni és lefelé hol van Ő. Kiabált ő, de nyilván ez édes kevés volt pillanatnyilag és totál hasztalan. Nagyon aggódott és szomorú is lett volna, ha az aga éppen nem készül teljesen elkattanni…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Viszonylag későn ért le ahhoz, hogy bármi érdemit halljon, a zajról nem beszélve, ami még pluszban nehezítette szegény értelmezési lehetőségeit. Nagyjából a gesztusokat és a mimikákat sikerült csak leolvasnia, pontosan tudta a szavak nélkül is, hogy kedvese min dühönghet, de bele sem mert gondolni az okba. Egyszerre akarta rögtön tudni mi az és mennyire komoly, és inkább nem, hogy ne kelljen lilává vált ujjakkal szorongatnia idegességében a korlátot. Nem visítozott rá szerencsétlenre, nem sok értelmét látta, de szinte pislogás nélkül figyelte, ahogy próbálta a felszerelését visszaerőltetni magára. Ő benne pedig egyre csak az játszódott le, hogy azt a szemetet ott fent le kéne ütögetni, mint a tollaslabdát az ütővel. Nagyon nem érdekelte az, hogy ez a terelő dolga, ahogy semmi, éppen csak fájdalmat akart okozni, ha már másnak tönkretette a meccse nagyrészét, ami a legfontosabb lenne. Ám ekkor tekintete találkozott Lewyével és a „mit” kérdőszót na meg a megszólítást sikerült is valamennyire kihallania. Hát, ha nem lenne nyilvánvaló abból, ahogy kinéz és éppen majd átesik ezen a kordonon, bizony miatta jött ide.
- Te most visszamész?!
Nem tudta, hogy kétségbeesettebben vagy aggódóbban hangzott-e ez inkább, ahogy tekintete a kékek és a kéz között cikázott még ő maga a pálya felé mutatott, végre elengedve a korlátot. Eléggé szétszorongatta már, a kezeinek is felszabadulás volt ez. Legszívesebben most lent termett volna, de látta, hogy valami felügyelőfélék csúnyán méregetik lentről így csak toporogva figyelt és a bemondó szavaira, lassan ráncolta össze a homlokát és ijedten figyelte, hogy mégis mit csinál?
- Leeeewy… - Ez inkább hangzott csalódottan, mintsem kérlelően vagy megbotránkozóan, pedig nem is tudja igazán hogyan kellett volna hozzászóljon. Ha ő lenne ott, se szeretné hallani, hogy „ne” meg azt sem, hogy „jobb lenne, ha”, viszont képtelen ezt csak úgy nézni. Közben tekintetével figyelte a csapattársait, hogy bárki lebeszéli-e vagy hagyják ezt az egész katasztrófát esetleg megismétlődni. Hát akkor mi lesz itt? És eddig tartott nagyjából az önkontroll leguggolt, hogy legalább át tudjon bújni a fémrudak alatt, egyelőre csak annyira, hogy valamivel csökkentse a távolságot. Sajnos esze ágában sem volt visszavinni a fenekét a helyére, vagy éppen csak úgy végignézni, ahogy visszaszáll.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Ez egy nagyon elcseszett módja volt a kommunikációnak, amit itt valamennyire sikerült lefolytatniuk. Maja szépen lassan esett egyre jobban kétségbe, hogy Lewy tényleg teljesen komolyan gondolja és vissza akar menni, akár sokkal-sokkal rosszabbat is téve magával. Komolyan úgy tűnt, hogy a fejében legalább száz pontos hátrányban volt a csapat és a fogójukról még szó se essék akkor. Ahogy meglátta a látványos karok széttartását, csak egyre jobban ellepte a méreg és az aggódás furcsa és mindeddig nagyjából teljesen ismeretlen elegye. Nem akart vitázni és a legkevésbé sem feltűnősködni, nagyon nehezére esett a száját inkább összecsukni, mikor máskor a hallgatás az elsődleges nála. Most mégis megerőltetően, de sikerült.
De ahogy ott guggolt, félig átbújva, nem mozdult. Nem állt fel, nem hirtelenkedett, egyszerűen csak idegesen kapaszkodott egyik kezével még a másikat maga elé húzva szorította a hasához. Egyre jobban nőtt az a gombócka és semmi jót nem érzett. Már azzal sakkozott fejben – igen, kivételesen azt az okos fejecskéjét is használgatta -, hogy inkább megér egy kis mosolyszünetet az egész, ha cserébe itt marad lent a fenekén és hagyja, hogy a keze majd teljesen rendbe is jöjjön.
- Aggódok! - Ez annyira furcsán hangzott még saját maga számára is, pedig ez volt az igazság. Fent is rághatná a körmét, de arra képtelen lett volna. Ki tudná ezt csendben nézni, pláne, hogy nem is lehetett pontosan tudni, mi a fene a baj. Az talán kicsit nyugtatott az egészen, hogy nem a bordáinak lett annyi, vagy éppen a medencéjének – nem, nem egy kertinek, hanem a testrészének. Végül ugyan nem értette tisztán, de sejtette mi lenne a parancs, ő azonban csak figyelte, ahogy mások is okos módon próbálták lebeszélni erről a marhaságról.
- Visszamenni, ha te meg... - Inkább elharapta a mondat végét, és lemondóan lehunyta a szemét, majd arcát a szabad kezébe temette, aztán visszalépett párat, de egy tapodtat sem mozdult többet ezen kívül. Ő aztán el nem akar menni innen, amíg egészben és viszonylag épen vissza nem kapja Lewyt. Még ha ez most sokba is fájhat. - Itt kellene lennem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Hamar be kellett látnia, hogy közel és távol nem ugyan azt látták, amiért nem hibáztatta Lewyt, egyszerűen próbált valami kézzel fogható hatást elérni az érdekében. A kviddics amúgy is elég mazochista sport, hát még annak, aki makacs, maximalista és igencsak háklis is arra, hogy bárki, bármit jobban tudjon nála. Maja pontosan ezekkel együtt imádta a fiút, most mégis közel volt, hogy átvesse magát azon a kordonon, hátha akkor végre figyel rá ésszel is. Hé, kettejük közül Maja volt a butusabb, most mégis tökre nem tűnik logikusnak semmi. Teljesen kezdi elveszteni szerencsétlen lány a fonalat, csak a görcsös rosszérzés növekszik benne. Eleve nem érti a felét se annak, ami lent elhangzik, de feladni sem fogja, ez azért nem egy olyan könnyen elengedhető dolog.
- Élsz, élsz… ahj.
Már hozzá se tette, a meddig kérdést, de a fejében egész kis hadsereg formálódott még ennek kapcsán, amire jobb, ha most nem szentel élő szót. Mindkettejük érdekében. Közben próbálta figyelni mennyi idő is van vissza a szünetből, és a többi játékost is, bár esetükben közel sem az érdekelte, velük éppen mi van, inkább az, hogy van-e bárkinek esze még itt, hogy ezzel most pont nem kéne játszani, hiszen se vesztésre nem állnak, se rosszul ahhoz képest, hogy ez megesett. Akkor akadt össze a tekintete a terepszemle alatt újra a lengyellel, ő pedig ugyan nem értette, de pontosan látta rajta mit akar, amire csak megemelkedtek a szemöldökei és még hátrébb húzódva figyelt, de véletlenül se fújt visszavonulót. Ha visszatérne a pályára a barátja, akkor se lenne képes tovább onnan fentről nézni, itt várná a végéig mikor száll le végre és látja, hogy rendben van. Vagy legalább egyben és javíthatóan. És abból kiindulva, hogy ugyan most ez véletlenül sincs a fejében, de ő is visszamenne elég nehéz menet ez, amire nem mellesleg idő sincs.
- Mit csinálsz? - Ledöbbenve nézte végig, ahogy elindult felé a fiú és csak nézett oldalra annak csapattársaira, akik közben igen tevékeny egyetértésbe kerültek Majával, aminek őszintén örült. Annak kevésbé, amit maga előtt látott. Ahogy nyúlt felé a kar, inkább magától visszamászott arra az átmeneti szakaszra, még jó, hogy ide nem ültetnek szurkolókat, hát hol az istenbe sikerült volna másként így előre törnie. A szemeivel a kezét vizslatta, ami kinézni sem nézett ki jól, nem még a fájdalom. Amíg az adrenalin meg az a lötyi él, biztos nem a legrosszabb, de aztán mit csinál, pláne, ha ott fent múlik el? Csak rázta a fejét, aztán nézett rá. - Szereted úgy látom, ha fáj…
Ezt inkább félhangosan és magának mondta, de nagyon nem arra volt kíváncsi milyen az idegállapota, az egyébként sem a legreálisabb, minden biztosan ott táncikál az összes idegszálon a fejében.
- Ne tedd tönkre magad éppen most…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Az elmúlt percekben talán életében először csapódott ki a navinés lánykán az, hogy mennyire is ért a makacskodáshoz, az ellenkezéshez és az aggódáshoz. Igazán kellemes, hogy eddig ezeket az opciókat ilyen mértékben nem ismerte. Nem igazán tesz jót az az embernek, ha még magában is ismeretlen terepen kalandozik, ezzel a környezetére sem gyakorolva túl sok jót. Elkerekedett szemekkel figyelte tovább, hogy mégis miért, miért kell mindig hősnek, erősnek, önfejűnek lenni! Hát komolyan, Majában még élt ám a remény, hogy ez nem lesz ilyen vészesen nehéz, vagy nem jön majd olyan pillanat, amibe bele akarna szólni, de most sem a saját érdekei miatt teszi, de ezt képtelen kifejezni úgy tűnik. Egy pillanatra felkúszott a szemöldöke a válaszra, de úgy érezte ezt nem ebben a percben fogja megtudakolni, hogyan is értette, jobb a békesség.
- Soha? Ha én vagyok a csökönyös, akkor te mi vagy? Nézz oda le, ni, látod őket? Te aztán pontosan tudod mennyire jók, akkor miért nem hiszed el nekik is, hogy ez így lenne jó? Ahj. Mindegy, nem az a baj, hogy ne érteném…
Bocsánatkérően nézett rá, mert tényleg nem így szánta, persze, hogy megérti, de közben meg itt lázad. Magát sem érti, nem még azon filozofálni, mit és hogyan kéne átérezni pontosan. Teljesen elcsúszott megint a gondolataiban, jobb volt még csak kiabálhatott, komolyan. Ugyan a kezét megfogta, de véletlenül sem volt hajlandó elindulni.
- Nem is kell, elég volt a gyógyítót… - Elfojtotta azt a mosolyt, bár kicsit sem volt ez felszabadult, még mindig nem tudott őszintén odaállni. Támogatja ő igen, ezért van itt, de… mint egy elhagyott nyuszi olyan magányos tekintettél és olyan hatalmas könnyekkel fog itt bőgni, ha visszaszáll, valami baja lesz, meg még itt sem lehet lent, ahol elsőként látja épen jön-e le.
- Inkább három perc. De ha visszamész, akkor én meg itt maradok!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

my only one 💗
rucc | hajacska
január 20., Lewy meccse, Németország ♥

Érezte, hogy ez sem lesz egy olyan dolog, amit igazán könnyen és higgadtan le lehet tudni, sőt. Most vált számára egyértelművé, hogy ez a kölcsönös - egészen hangyányit talán agresszív - gondoskodás az emberi idegszálakat úgy pengeti, mint szóló közben Slash a gitárhúrt. Bár ő maga már nem volt annyira ideges és ingerült, ezt Lewyről nem tudta elmondani, aztán mikor borult a bili, nagyjából úgy húzódott vissza, mint mikor a süni ijedten gömbölyödik össze és a tüskéit maga köré vonja. Talán ezért is mert így ellenkezni. Csak elhúzta a száját, aztán harapdálva ajkait kicsit figyelte a fiút, a sérült kezet, a földet, és egy pillanatra a pályát, ahol látszott, hogy már készülgetnek visszaszállni. Ez egy elszúrt helyzet minden téren, és nem akart még rosszabbat belőle.
- De megcsináljátok, mint mindig! Na! Utálom ezt a pesszimizmust…
Amikor távolodni kezdett, már azt hitte Maja itt a vége, elbukta, csúnyán ráparancsol, vagy rálegyint és visszamegy a pályára, de amikor elhangzottak a szavai, értetlenül pislogott, aztán csak követte a tekintetével a fiút, megadóan feltartotta a kezeit, és ezzel jelezte azt is, hogy bármit megadna, szóval ezzel esze ágában sincs vitába szállni. Végignézte ahogy kiszáll és a többiek nekiindulnak, visszafordult a korláthoz, bele is kapaszkodott, de aztán mikor látta az intést, egy kisebb hezitálás után elindult le, aminek annyira nem örült a két irányítótorony méretű hapika, de csak átengedték végül. Biztos nagyon csúnyán nézett rájuk Lewy felfelé menet. Vagy lefelé. Vagy csak rendesek, mint a portás bácsi, csak ijesztőbbek. Mire odaért kérdőn pillantott, hogy segíthet-e vagy valami, mert nem biztos benne, hogy olyan könnyen lerángatná félkézzel ezt a sok hülyeséget. Igen, Maja sem kedveli, hogy mennyi cucc van rajtuk. Mintha hízna az ember lánya vagy 10 kilót minden meccs előtt, és azzal repülne.
- Adhattál volna egy ütőt, elmentem volna kicsit megsimizgetni azt a terelőt szívesen.
Ezt inkább csak motyogta ott maguknak, miközben, ha kellett, ha nem elkezdte kibontogatni a védőfelszerelést Lewyn, hogy segítsen és óhatatlanul is folyton a törött kezet nézte, nagyon nem volt szívderítő látvány és egyáltalán nem volt boldog továbbra sem, hiába maradt a földön vele.
- Mennyire súlyos? - Kérdezett rá végül, amikor felnézett rá, de közben a meccsen éppen pontok kezdtek megint záporozni, és leeshetett a kő a szívéről, mert bizony csak az előny növekedett. – Tiéd az egész hétvégém, mert inkább nem megyek vissza vasárnapig, majd behajthatod…