Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Sokkal könnyebb volt letennie a hoppanálási vizsgáját, ahol amputoportálhatott volna, mint most kezelni ezt a helyzetet. Őszintén gondolkodik, hogy felhívja Layla anyját, hogy átjöjjön, de mindez szépen lassan lecsitul benne körülbelül mikorra Layla megtalálja a hangját újból. Felül törökülésbe, közben a pólóját is visszahúzza magára, de végig szembefordulva marad a lánnyal.
Már nyitná a száját, hogy megnyugtassa a maga béna, esetlen, őszinte módján, de elég hamar a torkára forr mindenfajta próbálkozás. Mert Layla végre beszél, végre hajlandó elmondani, mitől rándult össze néha, ha úgy ért hozzá, ahogy nem kellett volna, vagy miért kapott a múltkor is ugyanilyen heves sírógörcsöt, vagy hogy néha miért feszül be indokolatlanul, miért sikoltozik időről időre álmában. Hirtelen minden elég kristálytisztán kiterül elé, mintha Layla bedobta volna a lapjait, csak épp erre az eredményre félig-meddig volt csak felkészülve. Hazudna, ha azt állítaná, bele sem gondolt, mert Michelle felhívta rá a figyelmét: valószínűleg nem te vagy az oka, akár lehetett más is előtted, aki tönkretette őt.
Meg sem próbálja megakadályozni, hogy a lány felpattanjon és kirohanjon a mosdóba. Lassú, gépies mozdulatokkal követi, meghagyja neki azt a kegyes illúziót, hogy egyedül van odabent és a négy fal diszkréciója mellett adhatja ki a lelkét is a porcelánnak. Türelmes, más választása nagyon nincs, közben pedig próbálja feldolgozni a kapott információt. Túl korai még bármiféle dühöt éreznie; a sajnálat és az elborzadás, hogy ez megtörténhetett a barátnőjével sokkal hangsúlyosabbak az agyában.
Halkan tárja ki az ajtót, nem is zárja vissza, csak letelepszik a földre Layla mellé, és ha hagyják, magához húzza, hogy takaró helyett nyújtson támaszt neki.
- Sírd ki magad. Nem lesz semmi baj, sírd csak ki magad. - Nagyon kiszámítható, megnyugtatónak szánt, ismerős mozdulatokkal simogatja a lány haját, a másik keze Layla köré fonódik. Egész addig úgysem fogja ezt abbahagyni, amíg maga Layla nem kéri, ha pedig alábbhagyott a sírás, végre a két keze közé foghatja a mostanra esélyesen felpöffedt arcot.
- Jobb? - Legalább a stressz egy része hátha távozott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valószínűleg többet és jobban kellene tegyen, mint amire most futja, és reméli, idővel fejlődik e téren, most viszont csak arra akar koncentrálni, hogy lenyugtassa Laylát. Ez úgy tűnik, idővel sikerül, mert lassacskán megnyugszik a szívszerelme a beszédképes szintig. Csak marhára nem olyasmi csúszik ki a száján, hogy "Igen, jobb", vagy "Nem, borzalmasan érzem magam.", hanem képes a világ idegőrlő dolgainak egyikét megkérdezni. Majd pont itt fogja hagyni, HOGYNE!
- Elnézést, de nekem aztán senki meg nem mondhatja meg, hogy undorodnom kell tőled vagy itt hagyni, még te sem. Maradok, és veled, ez kőbe van vésve. - Szinte sértetten húzza fel az orrát, de érzik, hogy többnyire humor cseng a vonal túlvégén, hogy oldja a feszültség egy csekélyke részét.
- Nem vagy borzalmas, sosem voltál. Sem undorító, sem elhagynivaló nem lettél ettől, ehhez jó lesz hozzászoknod, mert nem vakarsz le olyan könnyen magadról. Három évig próbáltam rád akaszkodni, és két éve hozzád tapadtam, hülye leszek ezt megszakítani. - Teljesen komolyan gondolja. Nem a semmiért feccölt ennyi időt ebbe a kapcsolatba; borzasztóan egyszerű lélek, mert Layla jött, nekiment, és ezzel berúgta az ajtót nála és végül bent is maradt.
- Elhiszed, ha azt mondom, hogy nem akarlak itthagyni? Felkoncolni azt az állatot igen. Kitaposni a belét a helyéről, igen. Ha azt kérnéd, hogy töröljük ki a fejedből, ami történt, azt is megérteném. Ez az egész egy megbocsáthatatlan bűn ellened. - A megkeményedő arckifejezése ékesen bizonyítja, mennyire fékezi magát. Ha helyben lenne az illető, rommá tudná verni, az adrenalin egy nagyon hasznos dolog két jó ököllel és dühvel párosulva, de nincs senki, akit megverhet, viszont van egy teljesen kimerült, szétesett lány, akit összekanalazhat.
- Mit szólsz ahhoz, ha lezuhanyzol? Én addig csinálok neked egy teát és a többit kitaláljuk? - De ezt az egészet egyelőre jobb hagyni leülepedni, aztán elővenni mondjuk reggel, vagy másnap, vagy harmadnap. Beszélnie kell Michelle-lel, ez már biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Akkor sem szólhatna egy szót sem Laylának, ha teljes törlést akarna nyomni az eseménynek, mivel ez csakis és kizárólag Layla döntése lehet, senki másé. Együtt élni olyan emlékekkel, amiktől fizikailag rosszul van az ember, és időről időre megkísértik álmában, vagy ébrenlétében, nem csekélység; semmiképp sem tartja gyávaságnak, ha inkább kikukázzák az ilyen emlékeket. De a barátnője inkább megtartotta, csak megbirkózni nem tud velük; szintén egy érthető dolog, bár ezt inkább a lány bátorságának akarja elkönyvelni, hogy inkább megtartotta, mint eldobta.
- Akkor innentől megtanulhatsz támaszkodni rám, jó? - Tény, hogy még nem igazán felnőtt, azaz de, jogilag, mentálisan is sok területen. Az életbeli tapasztalatok hiányoznak a tárházából, az iskola steril környezetén kívüli tapasztalások, de ezekbe hamar bele fog jönni, és akkor tényleg megbízható támasz válik belőle.
Layla után ő is feltápászkodik a járólapról, s már menne, mikor visszatartják.
- Én is szeretlek. - Az, hogy Laylával marad, alap, sőt, ha őszinte akar lenni, reméli, ez a jövőben még szorosabbá válik majd, nem csak barátnő szintig jut vele. Még nyom egy puszit a kézfejre, aztán magára hagyja, hadd zuhanyozzon le, ő pedig kimegy tényleg elkészíteni azt a teát, ami már fél éve ott áll a polcukon és állítólag olyan kurva jó az alvászavarra. Sosem nyúlt hozzá, jól alszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Kitekeri a nyakad, ha meglát így. - A padon kornyadozó, táskáját ölelő Markovits Balázs egy külön jelenség, komolyan. Az sem kérdés, hogy vibe-ol a gyerekkel, de hogy Kakasi elevenen meg fogja enni, az hétszentség, így mielőtt a sétabot kopogása felhangzana a túloldalról, felhúzza Bazsit a gallérjánál fogva ülő pozícióba, akármennyire félkómás is.
Aztán bamm, megérkezik a főszereplő is, maga a professzorasszony- úgy vágja ki a terem ajtaját, hogy ettől a padtársa is fel kellene ébredjen végre a saját érdekében.
- 'napot Tanárnő! - Kezdődik, apa kezdődik! Naná hogy, főleg a pávát látván elindul benne is a lelkesedés, hogy belevágtak, csinálják... és Szofi máris behúzhatja az első jó választ, mert ha nem a sima "patrónus" a felelet... Végül is lehet még bővíteni a feleleteket.
- Defenzív varázslat? És valamennyire a saját lelkünk kivetülése, ha azt vesszük, hogy olyan formát vesz fel, ami legközelebb áll hozzánk. - Azt inkább visszanyeli, hogy a páva elég sokat elmond Kakasiról ezek szerint, már akinek nem esett volna le a stílusából, miféle ember lehet a tanárnő. A tollas kabátok is elég ordítóak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Végre mindannyian eléggé felébredtek ahhoz, hogy ténylegesen beinduljon a diskurzus. Míg Kornél, Szofi és Bazsi a személyiségre (meg állatismeretre) hegyezik ki a választ, vet egy lapos oldalpillantást Ramira, de képtelenség bármit leolvasni a lány arcáról, hogy most beszállna a brainstormingba vagy sem. Érdekes.
- Lelkiállapottól, mentális stabilitástól is szerintem. Teszem azt, ha nem tudunk idejében a megidézés folyamatára koncentrálni, és hátrányba kerülünk, nem hiszem, hogy egyáltalán meg tudnánk idézni egy inkarnálódott patrónust. - Megrántja a vállát amolyan "tudom" mód, mert sejti, hogy inkább az állatalak eredetére irányult a puhatolózás, de technikailag ez is az alakra adott tipp, csak azt vázolja, mi történhetne, ha például egy dementor telibe belemászik az arcukba és váratlanul érte őket a dolog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Jó, hát nem lehet minden fenékig tejfel, nem talált a válasz, nem talált, ez van. Az alig látható vállrándítás részéről egy nyugtázása a tanárnő reakciójának, hogy aztán rákoncentrálhasson az újabb, táblára felkerülő részletekre és Kakasi harsogására. Nem csoda, hogy mindjárt üvölt, lehet, nem üzemelte be a bűbájait a reggel? Mindegy is, Bazsi úgy tűnik, totálisan magához tért és... Ramóna végre hajlandó megszólalni? Oldalra sandít a lány felé, a meglepettségét pedig hamarosan csendes somolygás váltja fel; úgy tűnik, tényleg mindenki megtalálja a maga részét ezen az órán, még a némasági versenyben jeleskedő Rami is. Igazából már elmondták a többiek is, ami elsőre beugrana a legtöbb embernek a patrónus bűbáj lényegéről, de...
- Ebben csatlakozok Ramihoz, meg az animágusi alakra nagyobb tudatos ráhatásunk van bizonyos szempontból... Szerintem a patrónus sokkal inkább a személyiségünk vakfoltjához kötődik, ahhoz a részhez, amit mások látnak belőlünk, de mi nem látjuk ezt magunkban. Ha viszont az animágusi alakot nézzük, az is maga a mágus, de ott már biztos számítanak a nyilvános és a rejtett személyiségjegyek, amiket felismerünk magunkban és egy részüket másoknak is látni engedjük. - Sose gondolta volna, hogy Hollóvölgyi tanárnő önismereti tantárgya még hasznos lesz nyolcadéven, de lám, mégis itt ül és próbálja előrángatni az alapképzéses emlékeit a Johari ablakról. Just wow.
- Szóval, ha abból indulunk ki, hogy olyan tulajdonságok is befolyásolhatják a patrónusunkat, amikre nekünk nincs rálátásunk, nem csoda, hogy tök más patrónust kaphatunk, mint amire számítottunk. - Ez is bizonyítaná, hogy az ember nem ismeri teljesen önmagát.