Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nagymama csípőre tette a kezét, ahogyan Zselykét figyelte. Egész lényében ő volt a megtestesült nagymama. Mindent nagymamásan tett. Ahogyan a pálcájával rendet rakott, ahogyan a lányt nézte, miközben alkotott, ahogyan csípőre tette a kezét és ahogyan levegőt vett. Egyszerűen egész lényében ő volt A Nagymama.
Kolos rémülten figyelte a jelenetet. Fejében már a B tervet kreálta éppen, ha Nagyi mégis nemet mondana. Fogja magát, felpattan mindenféle teketória nélkül, a bejárati ajtót kicsapja, útközben előveszi a lakó kulcsát a zsebéből, és még azelőtt elindul vissza Pécsre, hogy a Nagyi rájönne, hogy Kolos eltűnt a konyhából.
- Jól van gyerekek, de csak hogy tudjátok, Nagypapa biztosan vár téged, Kolos - mutatott göcsörtös ujjával az unokájára.
Kolos csak bólintott, de a várt mosoly elmaradt. El kellett volna mennie, de képtelen volt úgy látni őt.
- Legközelebb én is megyek, ne aggódj. - Felállt a földről és egy puszit nyomott az öregasszony arcára, majd Zselyke kezét megfogva kihúzta a konyhából. Az ajtóban odahajolt hozzá és egy köszönömöt súgott a fülébe, mielőtt még kiértek volna az udvarra.
Szaffi lustán sétált le a lakó lépcsőjéről, hogy üdvözölje az érkező lányt. Kolos már nem is emlékezett rá, mikor látták egymást.
- Oké Zselyke, jövök neked eggyel, úgyhogy azt csinálunk ma, amit akarsz. A tiéd vagyok!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A macska hozzádörgölőzött áldozatához és alattvalójához, még meg is fordult, hogy a hasát is jól megcirógassák. Kolos csak mosolygott a jeleneten. Szaffi mindenkit imádott, még Tánya idióta kutyáját is, Pénteket.
A kezét nyújtotta Zselyke felé, de ahelyett, hogy ő húzta volna fel, a leányzó húzta inkább magához. Egészen közel. Szinte már-már zavarba ejtően közel. Telt ajkait figyelte, ahogyan mosolyra húzódtak, és mint valami tükör, ő is elmosolyodott.
- Jól van, akkor Balaton a hölgy kérésére. - Egy gyors puszit nyomott az arcára, felállt, aztán elkapva Zselyke kezét felhúzta magához és már indult is a lakó felé.
Beült a sofőrülésbe, és mielőtt meghúzta volna a kart, még Zselykéhez fordult.
- Basszus, gondolom hazaugranál a cuccaidért. Tudod mit? Találkozzunk itt mondjuuuk... jössz, amikor jössz, én meg lezuhanyzom, ha már nem akarsz a krémből enni. - Az utolsó mondatot már csak vigyorogva tette hozzá.
Már tudta, hogy merre fognak menni, és a lakó bár régi és kissé lassúcska volt, azért elég jól ment a levegőben. Úgy számolta, hogy egy óra alatt odaérnek, így talán még idejük is lesz visszaérni, ha Zselyke nagyszülei nem engednék el hosszabb időre fiúkkal játszani. Még akkor sem, ha Kolosról volt szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Gyorsan tusolt, átöltözött, és elbúcsúzott a nagymamától. Megígérte neki, hogy még visszajön hozzá, mielőtt Pécsre menne. Zselykét amúgy is vissza kellett hoznia.
Mikor visszaért útitársa is, meghúzta azt a bizonyos kart, mire az összes szoba összecsomagolta magát, ők pedig nyugodtan, zenével a rádióban indulhattak el végre a Balatonra.
Kolos csak hallgatta Zselyke csacsogását, és az egy óra utat csak fél órának érezte, mikor végre leparkoltak a Balaton északi részén. Kicsit messzebb álltak meg egy falutól, egy erdős részen, ami egy kisebb tisztásra nyílt. A víz mellett kavicsos volt a part, de ha óvatosan lépnek majd a vízbe, jó lesz.
- Azt hittem, egy életre elég volt neked a szivárványos italokból - nevetett fel, ahogyan Zselyke megmutatta neki az italt. Még mindig nem volt teljesen biztos benne, vajon Zselyke mennyire emlékszik arra az estére. Ezért is hozhatta olyan lelkesen azt az italt.
- Tudod mit? Megisszuk, miután jól megfürdettelek. - Ismét meghúzta a kart, a lakó kicsomagolta a magát, ő pedig felkapta Zselykét és már rohant is a víz felé, papucsban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Talán ideje lett volna megtudnia Zselykének, mi is történt azon a bizonyos bulin. De aztán Kolos tekintete az ujján díszelgő gyűrűre tévedt. Megkérte a nagymamáját, hogy adja vissza neki. Kolos nem is akart ott lenni, mikor visszakerül az ujjára, most viszont mosolyt csalt az arcára. Jobb is, ha nem tudja, mi történt akkor.
- Lehet, ha azt megiszod, most sem fogsz - jegyezte meg még, de már kapta is fel és sietett vele a vízbe.
A Balaton mindig is az egyik kedvenc helye volt. A víz kellemesen hűsített a forróságban, a kis homokos terület pedig éppen elég volt ahhoz, hogy kényelmesen beletrappoljon egy Zselykével a karjaiban. A legszebb az lett volna, ha éppen naplemente van, ő pedig nem hasal el a saját lábában és lágyan hullámzó vízben.
Az utolsó pillanatban fordult meg, hogy a háta csapódjon a vízbe, rá meg Zselyke. Éppen sikerült addig beérniük, amíg a víz már kellően mély volt ahhoz, hogy hosszában mindketten alámerüljenek a vízben. A biztonság kedvéért azért még magához is fogta őt, hogy tutira lehúzza a víz alá. Elvégre mégiscsak ő akart a Balatonra jönni, nem igaz?
Prüszkölve engedte el Zselykét és bukott ki a víz alól egy nagyon széles vigyorral az arcán, hogy felmérje, Zselykének hogyan tetszett a bemelegítés. Elvégre, ennyivel nem úszhatja meg a Balatont!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem igazán foglalkozott azzal, hogy ki kellene pakolniuk, vagy hogy bezárja a lakót vagy hogy éppen milyen ruha és felszerelés van Zselykén. Ha fürdés volt a láthatáron, akkor bizony ott kő kövön nem maradt. Mert voltak dolgok, amiket Kolos komolyan vett. Némely dolgok. A fürdés éppenséggel nem volt köztük.
Kellően mély volt már a víz, hogy kényelmesen elúszkáljanak benne, így egy nagy vigyorral az arcán vetődött a hullámok közé, hogy utolérje az előtt haladó Zselykét, de kénytelen volt valahol félúton megállni. Zselyke uszonya ugyanis olyannyira ellehetetlenítette a közlekedést, hogy félő volt, Kolost a mélybe húzná a fehér fátyol. Így inkább csendesen figyelte egy kicsit messzebbről, és csak akkor úszott közel hozzá, mikor már biztonságban volt.
Mint egy cápa, igyekezett becserkészni áldozatát. Csupán az orra és a szeme látszott ki a vízből, mikor a kalap a fejére került. Buborékok szöktek fel a víz alól, ahogyan feltört belőle a nevetés. Pillanatok alatt Zselyke fölé magasodott, ahogyan felállt a vízben.
- Tudom, kiemeli a szemem. - Pózba vágta magát egy pillanatra, majd leemelte a kalapot a fejéről és visszahelyezte oda, ahova való volt.
- Gyere, nézzük meg, Szaffi ki mert-e már jönni a lakóból - intett a fejével a part felé. Csak fél szemmel sandított az autó felé. Zselykét figyelte, ahogyan hosszú, vizes haja a vállaira tapadt. Ahogyan megcsillant a víz fehér bőrén. Önkéntelenül sóhajtott fel egy aprót, és engedte maga elé a lányt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Zselyke mellett könnyű is volt, meg nem is. Ezelőtt mindig elfelejtette a társaságában, hány éves. Hogy ő éppen komolyodik, és egy komoly ember válik majd belőle, ahogyan azt a tanárai elvárnák egy leendő gyógyítótól és füvesembertől. Az meg majd még eldől, melyikről is.
Ám Zselykével más volt. Zselykével könnyű volt addig a pillanatig, amíg az a bizonyos parti meg nem történt. Megtörtént és nem is. Kolos emlékezett rá, a lány már kevésbé. Látta a tekintetében most is azt, amit akkor, aznap éjszaka, mikor az utcán jártak már. És ő életében elő ahelyett, hogy élvezte volna a helyzetet és elvigyorodott volna, elkapta a tekintetét.
Előre sietett, be a lakóautóba, eszébe sem jutva, hogy talán Zselykének el kellene némi segítség a kavicsos parton. A fürdőig sietett, kicsapta a szekrény ajtaját és törölközőkért kutatott. Megrázta a fejét, mint egy bolhás kutya, mire a hajából csöpögő vízcseppek elfoglalták a fürdőt, ő pedig jól végezve dolgát indult el a lány fele.
- Persze, tele van a raktár!- Talán kicsit nagyot mondott. Mióta nem a szülők töltötték fel a kamrát, és Tánya is inkább Kirillel meg az előkészítőben töltötte az idejét, egyre kevesebb minden került a szekrénybe.
- Maradj itt, mindjárt hozok valamit! - Két perc is alig telt el, míg egy egész kosár baktatott ki a lakóautóból. Többnyire müzlivel, tejjel és némi chipsszel volt megrakva. Akadt azonban közte egy kis apróra vágott dinnye meg zöldségek - valószínűleg Nagyinak köszönhetően. A zöldségevés ugyanis családban maradt.
- Hölgyem, a ház mai ajánlata: epres müzli meleg tejben áztatva, vagy esetleg csokis puffancsok meleg tejjel leöntve. - Kipakolt két tálat, egy nagy flakon tejet és a müzlis dobozokat. A hangulat kedvéért azért egy teamécsest is kihozott, amint az egyik fiókban talált, majd pálcáját előhúzva gyújtotta meg. Persze a kavicsok között. Ismerve magukat, a végén még felgyújtanák a plédet, és azt bizony nem fogják tudni kimagyarázni egyik nagyszülőnél sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A hétfogásos estebéd - vagy inkább reggelinek nevezhető müzlizés - meg az állandó fürdés teljesen lefárasztotta Kolost, így mikor Zselyke elvonult a lakóautóba, ő csak kifeküdt a plédre, és az eget fürkészte. Nem cikáztak gondolatok a fejében. Maximum annyi, hogy be kellene mennie, mielőtt a szúnyogok pöttyösre csipkedik. Vagy legalább egy szúnyogriasztó bűbájt használnia, de annyi ereje nem maradt, hogy a kezét felemelje a pálcáért.
Erősen szuszogott, és egy pillanatra még a szemét is behunyta. Szaffi bújása keltette fel pár perc után, hogy kellő erőt adjon ahhoz, hogy felálljon végre.
- Jól van, igazad van. Megyek már... - dünnyögte, miközben nagy nyögésekkel kísérve felült. A pálcájáért nyúlt, elmormogta a megfelelő varázsigét és benyúlt az anyósülésre, hogy felkapja magára fehér pólóját. Hajából még csöpögött a Balaton édes vize, néhány foltot hagyva a pólón. Kezdett hűvösödni, de túl kényelmesnek találta a partot ahhoz, hogy fürdőnadrágját is áthúzza.
Csak leült a plédre, és Szaffit vette az ölébe, mikor Zselyke megszólalt a háta mögött. Szemével mosolyogva követte, ahogyan leül mellé, majd egy apró sóhaj után ő is felemelte jobb kezét, hogy kisujját adja az esküre.
- Barátok - felsóhajtott. Szeme elkalandozott kicsit, és szemügyre vette Zselyke öltözködését. Széles vigyorrá egészült ki mosolya, majd nézett ismét abba a sokszínű szempárba. - Mikor szereztél be ilyen ruhákat? NA nem ezért vagy azért, de... Hát szóval elég jól állnak... - A végére kicsit belezavarodott a mondatba, meg is vakarta tarkóját és elnézett a távolba. Elvégre Zselykéről van szó. Zselyke, aki még kislányként ismert meg. Zselyke, aki mégis hogyan volt képes ekkorát változni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Felvonta a szemöldökét és Zselyke színes szemébe nézett.
- Miért, hogy nézek? - Egy halvány mosoly játszott a szája sarkában. Olyan fajta, mint mikor a gyerekek egy tréfát próbálnak elrejteni, annak ellenére, hogy mindketten tudták, mennyire átlátszó is ez a színjáték.
Felnevetett, ahogyan Zselyke zavarában magyarázkodni kezdett. Annyira jól állt neki ez a pír a fehér, porcelánbőrén. Mosolygott a szeme is, ahogyan az ideges mozdulatokat figyelte.
- Hé, hé, hé! - Csak meg akarta állítani. Kolos is Merlinre esküdne, hogy bizony csak vissza akarta fogni. Csak annyit akart mondani, hogy ne hülyéskedjen, csak ugratta. Hogy igenis csinos a ruhája, de mit számít, mikor csak ketten vannak!
De abban a pillanatban valahogyan torkára forrt a szó. Finoman lehúzta maga mellé. A szemébe nézett, az arcán lévő pírt próbálta elsimítani baljával, de csak egy tincset igazított a füle mögé.
- Ne öltözz át. - Még egy gyenge, utolsó kísérletet tett arra, hogy visszaterelje elvándorolt gondolatait, de sikertelen kísérletnek tűnt.
Finoman közelítette meg, és óvatosan értek össze ajkaik. Józanok voltak, mind a ketten. Erre a csókra emlékezni fognak. Erre, amit Kolos józan eszének ellentmondva tett meg.
Felsóhajtott, és eltávolodott a lánytól. Behunyva tartotta a szemét, de keze még mindig a másik tarkóján pihent.
- Sajnálom. - Alig volt több a szó egyetlen fuvallatnál. Abban sem volt biztos, hogy Zselyke egyáltalán meghallotta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudott aludni, nem tudott koncentrálni. Nem érezte magát jobban attól, hogy akkor meglátogatta Myrát. Olyan volt, mintha eltüntették volna a szemellenzőt a fejéről, és mosta teljes képet látva összezavarodott. Minden olyan zavarosnak tűnt, mintha az egész világ egy hatalmas káosz lett volna.
Pécsen volt és órán kellett volna lennie. De ehelyett ő Myra lakását kereste. Kopogott, csengetett, még üzenetet is próbált írni a papíron, amit régen adott neki. Hátha még magánál tartja. Hátha elöl van neki valahol, hogy láthassa. De nem kapott választ, semmilyen feleletet, így zsebre dugott kézzel kezdett el a környéken sétálni. Olykor felsóhajtott. Néha-néha nekiment a járókelőknek, akik káromkodások közepette küldték el melegebb éghajlatra. A teraszon tanuló Myrát sem vette volna észre, ha nem pillant fel az éppen felé rohanó varázsló miatt.
Még csak nem is gondolkodott, két lépéssel szelte át verandát és az asztalok és kérdés nélkül ült le a vele szemben lévő székre.
- Oké, tudom, hogy ez így most váratlan meg minden. De kerestelek a lakásodon, persze nem voltál ott. Hogy is lettél volna, ha itt vagy? Szóval beszélni akartam veled, merthogy gondolkodtam meg minden. És aztán mondtam Zselykének a dolgokat. Tökre megértette. Tényleg. És tudom, hogy nem érdemlem meg a dolgot, de... - Vett egy nagy levegőt és Myrára nézett. Elhallgatott. Nem igazán tudta, hogyan kellene folytatnia a mondandóját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elhallgatott, mert nem tudta megfogalmazni a gondolatait. Azok túl gyorsan száguldottak, és nem tudta felvenni velük a versenyt. Egy ideig csak az éppen neki köszönő Myrát figyelte, és azon tanakodott, vajon mikor fogja elküldeni őt a fenébe. Ráfért volna, amennyiszer mostanában zaklatta szegényt.
- Tudod... Azt hiszem, igazad volt. - Lesütötte a szemét egy pillanatra. Halkabban beszélt és lassabban. Mondhatni átfontoltabban. - Azt hiszem, még nem sikerült ezt lezárnom. Vagy lezárnunk. A múltkor, amikor... - Felsóhajtott. Sokkal nehezebben ment neki, mint ahogyan erre ő számított. Minden, amit korábban a nagyapja tanított az udvarlás, most feleslegesnek és hasznavehetetlennek tűnt. Mert hiába próbálta már ő otthon megfogalmazni fejben, most, hogy itt van előtte és mindezt Myra hallja is, Kolos fejéből minden gondolatot kiürített.
- Tudom, hogy meg van a saját életed, és elhiszem, ha minden után már nem akarnál velem lenni, de... - Beletúrt a hajába és felsóhajtott. Az igazat akarta mondani, de annyi ideig hazudott mindenkinek és magának is, hogy az igazság sokkal nehezebbnek tűnt, mint előtte.
- Szeretlek, Myra! - Egyszerűen csak kibökte. Mintha egy egész nagy kőszikla gördült volna le a mellkasáról. - És nem szeretném, hogyha átmegyek hozzád, kigyúrt csapattársak nyissanak ajtót. Vagy a kviddicses bulidon Balázsok vigyenek haza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Összeszorult a szíve, ahogyan Myra lenézett a könyvébe. Nem akarta hallani, még csak látni sem a nemet intő Myrát. Elnézett a másik asztal felé. Egy férfi és egy nő éppen megkapta a rendelésüket. Randevú. Kolos elhúzta a száját.
A hangra fordult megint vissza. Myra egyáltalán nem intett nemet és nem küldte el sehova. Egy pillanat alatt jelent meg a jól ismert vigyor Kolos arcán, ahogyan Myra feltette a kérdést.
- Senki más. - Az asztalra könyökölt és teljes figyelmével Myrára koncentrált. Minden szavára odafigyelt.
Nyugodt volt és mégis izgatott. Mint mikor még a Bagolykő falai között jártak kéz a kézben. Érezte, amint mellkasából ki akart törni a szíve, olyan hevesen vert.
Azóta a buli óta nem volt az igazi. Semmi sem volt az. Először Fanni, aztán Zselyke, de senki sem tölthette ki a benne tátongó űrt. Mert az egyetlen egy személynek volt fenntartva. Ő pedig pontosan itt ült előtte.
- Randira? - vonta fel a szemöldökét, miközben folyamatosan vigyorgott. - Azt hittem, ismersz. A romantika a véremben van. - Egy teátrális mozdulattal lökte hátra a széket, és nyúlt Myra kezéért. - Ms. Blackburn, megtisztelne, ha hátrahagyná azt a fránya könyvet és velem tartana a délután folyamán. - Alig bírta nevetés nélkül, annyira távol állt tőle ez az emelkedett stílus. De ha Myra drámai, akkor bizony Kolosra sem lesz panasz. Amúgy sem bírna ki még több időt nélküle.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudta abbahagyni a vigyorgást, még akkor sem, mikor Myra előhozakodott a rossz hírrel. Az előbb éppen igent mondott neki, innentől kezdve pedig nem tudhat olyan rossz hírt mondani, ami kedvét szegné.
- Barátok! - felhorkantott, ahogyan kimondta a szót. Nincsenek gondjai a barátokkal, amíg ismeri őket. Igaz, Balázst is ismerte. Vagy legalábbis addig azt hitte, ismeri.
- Még szép, hogy kitiltanám Ármint a lakásodból! - felnevetett a kijelentésre. Mindenki odavolt a nagybácsiért, a nők főnyereménye. Kész szerencse, hogy nem egy korosztályhoz tartoztak Kolossal, mert a végén még féltékeny lett volna rá. De így, azért nem vetélytárs. - De tudod mit? Majd átjöhetsz hozzá, ha nincs otthon. Majd vigyázunk Pankára.
Két évet kibírtak egymás nélkül. Két évet, ami most többnek tűnt az örökkévalóságnál is, mégis olyan volt, mintha meg sem történt volna. Kicsit mindketten változtak, kicsit eltévedtek az úton, de mégis olyan, mint azelőtt.
- Akartam már mondani... - kezdett bele a mondatba pontosan úgy, ahogyan Myra, pontosan olyan vigyorral az arcán, mint ő. - szerintem szebb vagy, mint valaha.
Magához húzta, egészen közel, hogy megcsókolja. Másként és mégis ugyanúgy, mint azelőtt.

// //

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő