29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - North West hozzászólásai (26 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 1. 00:00 | Link

Az excalibur nyomában



A rengeteg kutatás, a hosszú előkészületek, szervezések, a csapat összeállítása, mind annyi munkámba került, hogy alig hittem el, mikor megérkeztem Glastonburybe. Hűvös, őszi nap volt, odkinn duzzadtak a pocsolyák és verte le az eső a megsárgult lombkoronát, kopaszra nyírva a fákat.
Előbb érkeztünk mint a többiek, nem sokkal, csak, hogy biztos mi legyünk a fogadóbizotság, s valóban, senki nem volt még itt. Fél hétre kellett mindenkinek megérkeznie, az már csak percek kérdése volt. Fel s alá járkáltam a kandalló előtt, a hoppor ide kell, hogy vezesse őket.
- Tíz perc van még hátra, miért nincsenek még itt? - kezdtem nyugtalan lenni, kezem összefűztem hátam mögött és pillanatonként néztem a faliórára.
Az egész fogadó gyönyörű volt, ám ez puszta szerencse, ugyanis sok választásunk nem volt, ez az egyetlen varázslókat ismerő helye a városnak. Kis közösség, egyre csak fogy.
- El fognak késni! - mordultam fel, általában érzékeny voltam a késésre, de akkor, az első igazi expedíciómon ez a milliójára nőtt, itt nem lehetett hibázni, nem volt helye semmi bakinak, mert én vezettem.
Hangomra a recepciós feltekintett, aztán unottan vissza a régi magazinjába.
De nem csak a lap volt régi. A falak mind ősöregek voltak, a berendezés úgyszintén. Nem mocskos, inkább antik, minden tárgy, bútor, dekoráció, akár ha egy kastélyba lépett volna be az ember, de nem olyanba mint a Bagolykő, hanem inkább amit a könyvekben lát, ha fellapoz egy történelmi példányt.
- Öt perc, ezek szórakoznak velem? - megálltam és Scarlett felé fordultam. Kerestem tekinetét, azonban már puszta látványa is lejjebb csitította a bennem tomboló dühöt. Az ismerős szőke fürtök, a testtartás, ami soha nem árulkodott idegességről. A lányban volt valami lazaság, természetéből eredendő közönyös nemtörődömség, ami miatt nem tudott rágörcsölni a legtöbb dologra. Ez volt az egyik kedvenc tulajdonságom benne, mert én hiába próbálokztam vele, képtelen voltam megtenni. Nem tudtam elengedni dolgokat. A munka az munka, nem játék! Itt eredményeket fogunk elérni. Méghozzá nem kisebbet mint a híres, legendák százaiban szereplő Excaluburt.

Utoljára módosította:North West, 2018. október 1. 00:05 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 1. 22:30 | Link

Az excalibur nyomában


- Tudom, így is majdnem elkéstün - mélyet sóhajtottam előbb lelassítva, majd meg is állva - mi lett volna ha háromnegyedre esünk be? Várj csak! Semmi, mert ezek még ötvenötkor sincsenek itt - tártam szét karjaim. Saját magamat ingereltem, minden gondolatommal egyre messzebb űztem megnyugvásom, vörösödött a kép, ahogy dühtől arcom is, majd mintha elvágták volna, a szelíd érintésre egészen magamhoz tértem. Megszorítottam a kezembe kulcsolt kezeket és hosszan beszívtam a levegőt teljesen eltelítve tüdőmet.
- Ne haragudj, igazad van - súgtam a csók után, s figyeltem, ahogy az eddig egymásba fonódó ujjak szétválnak és a lány leül. Én nem tudtam, nem voltam rá képes, nekem állnom kellett, mert ha helyet foglalam volna még ennél is tehetetlenebbnek éreztem volna magam.
Már épp újra elkezdtem volna a járkálást, mikor Esmerald belépett a társalgóba. Felemeltem fejem és biccentettem felé.
- Nem, örülök, hogy ideértél gyere -intettem, hogy ő is csatlakozzon hozzánk, nyugodtan tegye le hátsóját valamelyik kényelmesnek tűnő székre, kanapéra, fotelre, puffra, szőnyegre vagy izgat is engem, akár a parkettára is.
A következő csapattag Cath volt, aki szerencséjére épp akkor lépett be a szobába, mikor az óra elütötte a felet. Odafordulva felé elmosolyodtam.
- Micsoda pontosság - dicsértem meg, mert azért ez mégis csak szót érdemlő cselekedet volt. Aztán sokatmondóan Scar felé pillantottam jelezve, hogy van mit tanulnia ettől a fiatal hölgytől.
Mondanom sem kell, ezután már a 18:31 következett, tehát a két úriember úgy késik, ahogy csak kell.
Nem szóltam semmit csak álltam, nekidöntve hátam a kandallónak. Elhatároztam magamban, hogy tíz percet várok, s ha nem jönnek, majd megkeresnek a szobámba, amit könnyedén meg lehet tudakolni a recepción. Ettől a gondolattól el is mosolyodtam magamban. Önként jelentkezni a fejmosásra, igeen, pontosan ezt kell tenniük majd, ha tíz percet merészelnek késni.
Mindkettejük piszok nagy mázlijára azonban ez nem következik be. Előbb Denis érkezett meg, lazán, mint aki azt se tudja hány az óra, vagy épp mennyi a nyelvtani miheztartás végett, odalépett hozzám és kezet nyújtott. Elfogadtam, nem voltam udvariatlan, bár érzékeny orromat rögtön megcsapta az alkohol és füst szaga. Remek, akkor ezt Scar se fogja megúszni.
- Késtél! - néztem a szemébe - remélem ezt meg tudod magyarázni valami el is fogadhatóval. Adok tíz perc gondolkodási időt hogy kitalálj valami frappáns hazugságot. Minimum halljon meg benne valami rokon vagy kiskutya - Tettem még hozzá szárazon, s már indultam is volna a kulcsokért, mikor végre valaki használta a kandallót is. Ennek egyrészt roppant mód örültem, mert marhára azért szobroztunk itt, mert azt hittem mindenki azzal fog jönni, másrészt viszont az, hogy késett bő négy percet felháborító volt.
- Tíz perc! - mutattam rá köszönés helyett, majd Denis felé pillantottam - avasd be miért, mindjárt jövök - aztán otthagyva a már teljes csapatot elindultam a recepció felé.

Öt perc alatt felvettem a kulcsokat és visszatértem a társalgóba, ahol remélhetőleg mindenki már a fenekét belenyomta valamelyik ülőalkalmatosságba.
- Szóval hölgyeim és uraim, köszöntelek titeket itt, Glastonburyben. Mind azért vagytok itt, mert a jelentkezésetek alapján különlegesnek és a küldetésre alkalmasnak gondoltalak titeket. Mint vezető, hadd mutassalak be egymásnak titeket. Scarlett Conroy, a bestiakutató - mutattam a szőke lányra - Emerald Stone és Catherine Hope Payne a csapat két gyógyítója, Denis Albert Brightmore, aki a latin szövegek tudója és Choi Min Jong, történész. Illetve jómagam, North West, aki szintén történész.
Miután mindenki tudja a másik nevét, jönnek a szobák. Eredetileg öten lettünk volna, így csupán négy szobát foglaltam le. Több nem is volt, tehát nem tudtam ötödiket szerezni, ergo ketten együtt alszanak. Hope és Emerald, mivel a titulusotok is megegyezik rátok gondoltam. Tiétek a hármas szoba a földszinten
  - adom Cath kezébe a kulcsot - Min Jong, tiéd szintén ugyanitt az ötös - dobom felé arra számítva, hogy elkapja. - Denis, tiéd az emeleten a tízes - hajítom felé kicsit erősebben - Scar és én pedig a kilencesben leszünk, ha bármi baj van, oda gyertek. Van kérdés? Ha nincs uraim lejárt a tíz perc.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 2. 21:14 | Link

Az excalibur nyomában


Miután megvolt az eligazítás és a kulcsokat is kiosztottam, jöhetett a két késő kifogása. Először Denis, akinek a válaszára csak felszökött a szemöldököm. Legalább kitalálhatott valamit, tíz perce volt rá, nem igaz, hogy nem olvasott mostanában egyetlen humorosabb olvasmányt sem amiből kivehetett volna egy két kifogást vagy megjegyzést. Rémes.
- Remélem minimum cukorbetegséget kaptál a csajtól, Min Jong? - fordultam a történész felé aki szívmelengető magyarázattal állt elő. Azt mondjuk sejtettem, hogy azt a zoknit valahonnan most szerválta, mert az előbb ilyesmi nem volt a kezében, de a gesztus. Elégedetten bólintottam és ha alkalmam nyílt rá még hátba is veregettem.
- Tudod iszonyatosan örülök, hogy a csapatban van rajtam kívül valaki aki ennyire előrelátó, te leszel a jobb kezem! Akarom mondani Scar után a másik jobb. Helyettes jobb - gondolkodom el a szón.
Azon, hogy az előbb említett lány ilyen gyorsan felpattan és megmenni készül meglepődtem. Pláne, hogy nálam volt a kulcs, felesleges lenne sietni.
Eztán szóba jött az italozás, ami nekem is jól esett volna, de nem akartam, hogy személyes igényeimet előtérbe kelljen helyeznem, nem vagyok én állat, hogy az ösztöneim után menjek.
- Én csak beszaladok a bárba egy pohár Jägerért, aztán felmegyek a szobámba átnézni egy-két papírt, hogy holnap biztos minden rendben legyen - ezután hiába várta bárki is, nem volt kioktatás a takarodóval kapcsolatban meg az alkoholfogyasztás mértékével, mindenki felnőtt tudja, hogy mit lehet és mit nem.
Odalépek Scarhoz és kezébe adom a kulcsot
- Ezzel bejutsz majd hagyd benne - mert biztosra vettem, hogy el fogja fogadni Denis ajánlatát. Aztán közelebb hajoltam hozzá, egészen a füléhez, hogy csak ő hallhassa - ha a cukros cigit nyom a szádba, zuhanyozz le mielőtt mellém fekszel az ágyban - aztán egy gyors puszi a fülhegyre és már el is tűntem a bár irányába, hogy kikérjem az italom és felcaplathassak boldog magányban a sok kutatást rejtő papír közé. Élvezetes este lesz, az biztos.
Utoljára módosította:North West, 2018. október 2. 21:59 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 3. 14:10 | Link

Az excalibur nyomában


Meglepetten néztem a kérdés után Cathra, majd halványan elmosolyodtam. Ez bájosan buta kérdés volt.
- Nem, nincs zoknifétisem. Lábfóbiám van és ennek a kiküszöbölésére a legpraktikusabb módszer a zokni. De ha kartondobozzal fedi el az ember a lábfejét és körbetekeri még egy egész csomag ragasztószallaggal az is megfelel nekem - fejtettem ki álláspontom a témában, mielőtt megpróbáltam elszökni a közös ivászat elől, bár Scar ezt nem igazán hagyta.
- Soha nem lehet elégszer - ráztam meg a fejem, majd Denis beszólására csak egy gyilkos pillantást küldtem az irányába. Nem voltam béna. De ha tényleg meghalnánk akkor lehet előtte meg kéne nézni a vagyoni szerződéseket és a végrendeletemet.
- Rendben, átnézek még néhány fontosabb dolgot aztán lejövök kicsit hozzátok, így jó lesz? - próbáltam kiegyezni vele. Nem akartam egyedül hagyni a lányt, nem azért mert féltettem, tudott vigyázni magára, pusztán úgy tűnt, hogy szívesebben lenne velem mint nélkülem és ez a hétvége rólunk is szólt. Sok gyűrődésen mentünk keresztül a közelmúltban, mindketten veszültek voltunk, neki ott voltak a vizsgák, nekem az expedíció lezsírozása, tehát ez már majdnem olyan volt, mint egy kis pihenés. Csak közben vásárra visszük a bőrünket.
Ha ez így Scarnak is megfelelt és miért ne felelt volna, akkor felmentünk a szobába és letéve a bőröndöm az ágy egyik felére odaültem az íróasztalhoz. Igen, ezt külön kértem, hogy a szobámba legyen íróasztal. Ezután kipakoltam és belemélyedtem az újbóli áttanulmányozásba.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 6. 12:22 | Link

Az excalibur nyomában




Mikor mindent leellenőriztem, hogy jól van-e stimmel-e, hátradőltem a székben. Megígértem Scarnak, bár túl sok kedvem nem volt hozzá, pláne miután kinéztem az ablakon. Hogy lehet valahol ennyire nyálas az idő? Mintha végigmászott volna a városon egy óriási meztelencsiga.
Elfintorodva álltam fel és vettem magamra egy pulcsit, meg húztam fel a lehető legvastagabb zoknim. Fő az elővigyázatosság és elindultam. Először a fogadó ivójában néztem körbe, de ott nem voltak, így gondoltam, hogy a kiscsipetcsapat esetleg messzebbre vándorolt, mondjuk az utca végi kocsmába, ami remélem még nem dőlt rájuk.
Belépve aztán a helyiségbe sejtésem beigazolódott, megláttam őket az egyik kupéban. Intettem nekik, ám ahelyett, hogy hozzájuk siettem volna inkább a pulthoz léptem. Megérdemeltek egy kis ajándékot, ezért egy nagyobb összeget lehelyeztem a kocsmáros elé mondva, hogy az egész bagázs számláját én állom. A kiírt árakat nézve ez bőven elég volt, sőt bizonyára még jócskán maradt borravalónak is belőle. Ha pedig már ott voltam kikértem az áhított Jägerem is, mielőtt csatlakoztam volna hozzájuk.
Út közben viszont nem mással találkoztam mint a csinos pincérlány férfias alakjával, ez mégse gátolt meg abban, hogy utána ne forduljak, majd vigyorogva ültem le Scar mellé.
- Huha Denis, nem hazudtál, tényleg nagyon cuki a pincérlányka - iszom bele italomba.
- Na mi a helyzet veletek? Mi volt a téma?
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 8. 22:46 | Link

Az excalibur nyomában


- Valóban - adtam igazat Denisnek, s remélem megjegyezte, mert nem sokszor lesz ilyen.
- Azért nem kell túlmenni a határokon, Scar - motyogtam elvörösödve és inkább ittam az italomból még egy kortyot, csak, hogy legyen indokom, kicsit elfordulni.
Mikor meghallottam Cath kommentjét felszaladt a szemöldököm. Letettem a poharat és megköszörültem torkom, hogy mindenki elhallgasson, majd halál komolyan kezdtem bele mondandómba, hogy érezzék, minden amit kiejtettem ajkamon azt kemény kézzel be is fogom tartatni.
- Nem óvoda, nem tiltom meg az átmászkálást. De, akinek a kölyke it fogan meg, annak a második neve kötelezően Excalibur lesz - jelentettem ki, majd Scar felé néztem - Különben mint jó vezér a szabály alól én se mentem fel magam se téged - azzal mit aki jól végezte dolgát máris visszavettem a Jägert a kezembe és beleittam.
Amúgy is mókás volna egy gyereket így elnevezni, ennyi pedig minimum jár, elvégre abban egészen biztos, hogy akármi is lesz az expedíció végkimenetele, mindenkinek emlékezetes időszak marad.
A kis légi és tüzes bemutató ideje alatt csendben figyeltek, közben azon gondolkodtam, hogy vajon hogyan tudnám hasznosítani. Tűzrakásra nem lenne alkalmas mert minek, nem akartam felgyújtani egész Glastonburyt, meg a pálcák is képesek rá, de talán vészhelyzetekben tudja használni ha kellőképpen rátermedt és edzett.
- Ami azt illeti Min Jong - szólítottam nevén, mert én nem éltem a becenevekkel, annyira nagyon, hogy minden kapcsolati szál nélkül leszöszizzem, vagy hófehérkézzem, vagy héttörpézzem - ez különösen jó hír, bár tudtam, de mindenki előtt elismétlem, hogy szaktudásod még hasznunkra vállhat. - még beszéltem Denis már a kijárat felé indult, félúton megállva és Scarra nézve. Mélyet sóhajtottam, s ha a lány rám nézett engedélyért biccenettem. Ha nem, akkor csak felálltam, hogy kiengedjem.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 11. 21:35 | Link

Az excalibur nyomában


A dolgok elég jól zajlottak, a hangula viszonylag kellemes, volt, az italokból se vitte senki túlzásba a dolgot és Denis meg Cath tökre nem tűntek el a wc-ben egy jó fél órára, ami szintén menő, bár azért egy Excalubur nevű kölyök keresztelőjére menni még menőbb lett volna, ám amikor éjfélt ütött az óra, hiretlen minden a feje tetejére állt.
Azt én se tudtam, hogy honnan tudta, a fenyegetés közben végig kezem a pálcámon tartottam, készen arra, hogy támadjak, ám csak végszükség esetére tartogattam az átkokat, elvégre ez nem varázsló hely, ha itt varázsolok azzal sok mindent kockoztattam volna.
Amint elment felpattantam, nem is törődve igazán Denis kérdőrevonásával. Elkaptam a nő kezét és magam felé fordítottam, hogy leellenőrizzem a bajt.
- Nem halálos - engedtem el, s habár hangomon nem hallatszódott, de azért örültem, hogy nem lesz veszteség már az első napon. Nekem kellett megvédeni a csapatomat, rám lett volna szégyen, ha ilyesmi történt volna.
- Nem, nem megyünk utána. Távozunk. - ám mire kimondtam úgy tűnt két okos már el is indultak kifelé. Összeszorítottam állkapcsom és megragadtam a férfi karját mielőtt az távolabb mehetett volna.
- Denis azzonnal megálltok! Együtt megyünk. Értitek? Mi EGY kib*szot csapat vagyunk, nem vállunk szét. Conroy, te is majd út közben elszívod a cigid. Mindenki álljon fel és induljunk. A számla már rég egyenlítve van. - azzal kiittam az utolsó cseppet is a poharamból és felálltam, majd elindultam elsőként. Én akartam elől menni és nem azért, mert én voltam a vezér, hanem ha valaki ütés kap, az én legyek. Nem akarok sérüléseket a többieken látni, többet nem.
- Amint visszaérünk mindenki zárja magára az ajtót pálcával. Nem érdekel ki kinél alszik, csak legyetek óvatosak és halkak. A falnak is füle van, méghozzá mint tapasztaltuk hatalmas és veszélyes -ezzel zártam a monológom, kilépve az őszi hidegbe. Míg a szállodába visszafelé tartottunk végig a pálcámon volt a kezem de szerencsére nem történt baj.
Mikor eljött a búcsú ideje elkaptam Denis kezét.
- Vigyázz Cathra. Ha rosszra fordul a kezén az átok gyertek át, megértetted? Azonnal! Nincs magánakció! - erre már meg se vártam a választ, csak elindultam magam után húzva Conroyt.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 13. 18:02 | Link

Az excalibur nyomában


A kocsmai tortúra után nem voltam túl nyugodt, s mielőtt még egymásnak estünk volna Scarral inkább elmentem zuhanyozni, hosszan, langyos vízzel áztattam magam és közben gondolkodtam.
Tudtam, hogy fogok akadályokba ütközni, mindenki szokott, ám azt nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan és ilyen nagyban.
Más megközelítésből azonban az itteni boszorkányközösség úgy tűnik feszélyezve érzi magát, tehát valami titok lapul a pici városban, talán a kard. A titkos kard.
Mondani sem kell, hogy nem aludtam sokat, s mire magamhoz tértem Scar már nem volt sehol. Ennyit arról, hogy maradjunk együtt. Remek. Fő, hogy mindenki betartja a szabályt, de talán nem vészes a helyzet, Cath sem kapott nagy átkot, inkább csak a rémületkeltés volt a cél.
S amíg nem tudják, hogy milyen döntést hoztunk, addig butaság lenne más lépéseket is tenni, ezért sem indultam rögtön a keresésére. A vihar előtti csend biztonságos, csak nem szabad kinnmaradni a hurrikán érkeztéig.
Mindenesetre én már az utóbb említett időszakra készültem. A szobát védőbűbájokkal láttam el, hogy ami idebenn történik, az itt is maradjon, ne lehessen kihallani, vagy belátni. Kellett egy biztonságos tanácskozó, ahol senkinek sem kell suttognia, vagy jelekkel komunikálnia, feltehetőleg amúgy se tudnának sokan. Nem volt kis munka, pláne, hogy a bűbájakat nem szerettem használni. Inkább átokpárti voltam, ám azokkal nem mentem volna sokra. Ezért is lehetett, hogy kicsit kicsúsztam az időből, pontosan három perccel utána érkeztem.
Lekocogtam a lépcsőn és megálltam előttük. Mindenki ott volt, Scar is, ami megnyugtatott. Legalább nem esett baja, bár pillantásom felé koránt sem volt ennyire békés.
Megköszörültem torkom, hogy ha beszélgetések folynak elcsituljanak majd belekezdtem monológomba.
- Ami tegnap történt afelett nem tudok csak úgy szemethunyni. Emerald, mivel te nem voltál ott, tudd, fenyegetést kaptunk. Cath egy enyhébb átkot is. Tudtam, hogy lesznek akadályok és lesznek buktatók, de én nem fogom feladni. Nem hátrállok meg, túl régóta és túl sokat foglalkoztam vele, nem vagyok könnyen megfélemlíthető. Azonba rátok is kell gondolnom. A vezetőtök vagyok, felelősséggel tartozom értetek, nem akarok senkit sem bajba sodorni. Aki úgy érzi, hogy fél, ki akar szállni, az most elmehet. Pakoljon össze és eredjen haza. Következmények nélkül megteheti még most, ám később lehet már nem fog tudni kiszállni.
A többiek kövessenek a szobámba, ott négyszemközt tudunk beszélni.
- Azzal megfordultam és elindultam fel a lépcsőn, be a 9-es szobába, ami innentől kezdve a főhadiszállásunk lesz. Csendes, titoks, biztonságos. Legalábbis, amennyire csak lehet.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 14. 20:30 | Link

Az excalibur nyomában


- Igen, valóban, késtem, köszönöm a rávilágítást Conroy. Akinek meglesz a jobb keze a kaland után is, azt meghívom egy sorra engesztelésképp - hangom nyers volt, ám azt nem igazán tudtam eldönteni, hogy azért, mert nem tetszett, hogy ezt pont ő vetette a szememre, vagy pedig azért, mert alapjáraton is hasonlóan szoktam beszélni, s ma csak a rosszkedvtől lett elvetemültebb a hangszín. Talán kicsit mindkettő. De Conroy azért nem segített, ám a hiba az hiba, be kell ismerni, vállalni a felelsősséget, megitatni a jónépet.
Amíg nem léptem be a szobába nem néztem hátra, csak aztán, mikor már mindenki benn volt. Az egész csapat. Ezt örömmel fogadtam, tehát nem volt gyáva a köreinkben. Ez volt a  nap híre.
Amivel Emerald kezdte a beszélgetést, arra csak felszökött a szemöldököm. Megjegyeztem amit mondott, ám semmi más nem érdekelt jelen pillanatban, csak a kard. Az, hogy mit jelent az a sz*ros alma, majd ha nem lesz meg a kard az én terveim szerint, nos akkor majd agyalok rajta.
- Vagy lehet, hogy Cath fejére fog pottyanni egy alma és ezt kell ismételtetnünk vele, hogy megnézzük nem szenvedett-e agykárosodást - zártam le szarkasztikusan, majd Emeraldra néztem.
- Légy óvatos az ilyesmivel. Ha túlagyalsz dolgokat, gyorsan véged lehet- ez nem fenyegetés volt, hanem jótanács, mert bizony az életben a legbonyolultabbnak tűnő dolgok a legkönnyebbek. Ezért is jó férfinak lenni, a legegyszerűbb megoldást keressük, ezért irányítjuk mi a világot.
Megvártam, míg mindenki elhallgatott, rám figyelt, majd intettem egyet a pálcámmal és az asztalon lévő papírok odalebegtek a kis kör közepére amit remélhetőleg alkottunk, vagy hát, a papírok elég akaratosak, szóval...
- Nos, nem adok történelmi előadást, szóval a lényegre török. Számtalan legenda kering a kardról és hollétéről, ám én kettő valószínű helyre szűkítettem le. Az első az egykori Avalon-sziget, -ma már füves puszta-. Egyes könyvek utalnak egy föld alatti tóra, ami a régi szigetet körülölelő folyó maradványaképp azonosítanak, s több krónika esküszik arra, hogy a kard egy varázslattal óvott kőben lapul, ám mások szerint nem a kőben lévő varázslat az egyetlen őrzője a tárgynak. - Míg beszéltem a térkép felemelkedett, megmutatva vörös karikával a puszta helyét, majd társult még hozzá néhány papír rajzokkal a régi szigetről, folyóról, s egy félig sárkány, vélig mocsáriszörny lényről, ahogy villogtatja a szemeit a kard mögött.
- A második lehetséges hely a város közepén lévő apátság, ahol elvileg Artúr király és Ginevra csontjai nyugodnak. A férfi híresen szerelmes volt feleségébe, s innen erednek azok a legendák, miszerint a kő amiben a kard áll nem más, mint Ginevra szíve, ami akkor vállt kővé, mikor megcsalta urát Sir Lancelottal. A kőszív egy dobozban van, az apátság falába építve, s hírhedt az őt óvó átok, mely  szerint ha egy olyan bitorolja el a szívet, mint a királyné, akkor az ő szíve is kővé válik, hogy többé nemes szívet ne tudjon bántani. Ez az átok sokféleképp is értelmezhető, mivel egyesek szerint Ginevra aranyvérű boszorkány volt, ezért a boszorkányokra vonatkozik, mások szerint csupán az aranyvérűekra, ám vannak olyan források is, mik  bizonygatják, hogy bár Ginevra szerelmi bájitallal csábította el Artúr királyt, nem volt boszorkány, így a csalfákra és hazugokat akarja megfélemlíteni a rontás. - újabb pálcaintés, s a térképen a piros karika elvándorol az apátságra, a rajzok pedig helyet cserélnek más rajzokkal, a régi épület belső és külső rajzaival.
- Ami azt illeti, szerintem az első lehet a reálisabb, s az apátságba amúgy is csak holdszállta után lehetne belopózni, addig túristalátványosság, nem tudnánk nyugodtan kutakodni, de más véleményeket is szívesen fogadok.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 15. 22:54 | Link

Az excalibur nyomában


A legtöbben az apátságot választották, s bár engem a másik kicsit jobban vonz, mint jó vezér a csapatom véleményére hallgattam. Ám mindenek előtt.
- Ádám és Éva teremtéstörténete a keresztény vallásra vezethető vissza, mivel a bibliában van leírva a dolog, ám Arthúr király viszont inkább a kelta vallást gyakorolta ahogy egész udvartartása. Ami pedig a férfi-női dolgot illeti, a férfiak az erősebbek, ezért irányítják ők a világot, a nők pedig akik álltalában a férfiakat irányítják, tehát lényegében nem oszt, nem szoroz - reméltem, hogy ezzel lezárhatom az alma körüli gondolatkört. Bizonyára a dolognak még lesz valami folytatása, ám az egyelőre nem tisztázott, hogy jó vagy rossz.
- Nem válunk szét Min Jong, ezt a kockázatot nem vállalom, ha esetleg megtámadnának minket, együttes erővel sokkal könyebb visszaverni őket. Remélem mindenki kiváló volt párbajórákon. - eztán oldalra nyúltam és egy papírt levettem a levegőből, majd tanulmányozni kezdtem, s mikor már jelenteném ki, hogy mik az időpontok, Scar tekintete találkozott az enyémmel. Megköszörültem torkom és visszafordultam a többiekhez.
- Az első idegenvezetéses túra 10:00-kor kezdődik, a tárlat már 9 óta nyiva van, szóval van húsz percünk. Az út oda 5 perc sétálva, kocogva 3, nem tudom kinek van hozzá affinítása. Egyébiránt tíz perc szünetet rendelek el, szerelkezzetek fel. A főbejáratnál gyülekező. Emerald, ha tudsz gyógymódott akkor itt az ideje, hogy megmentsd társad életét. Ha nem, nos, szerintem egy héten belül magától fel fog szívódni. - S megvárva a válasz első felét, hogy igen vagy nem, már mentem is Scarhoz, hogy lecsekkoljam mit szeretett volna mutatni. Amikor kiléptem megpillantottam újból, amit egyszer már láttam. Szelíden bólintottam.
- Erről én is tudok. Láttam én is. Most vagy valamelyikünk egy karddal fog távozni, vagy csak a gőgünket akarják ellenünk fordítani. Mindenesetre ha megtaláljuk a kardot érdemes kettőnknek megpróbálni először a kihúzást - halkan beszéltem, hogy ne hallja más, csak ő és én. Ezután megcirógattam szelíden karját, s magára hagytam, visszalépve a szobába, hogy amennyiben Emerald tud gyógymódot, akkor maradjak s felügyeljem a folyamatot, sőt segítkezzek is ha kell mert saját szememmel akarom látni, hogy Cathnak nem esett baja. Ha viszont nemleges választ kapok akkor felveszem a táskámat és utolsóként elhagyom a szobát.
Utoljára módosította:North West, 2018. október 15. 23:08 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 17. 20:57 | Link

Az excalibur nyomában



Meglepődtem Emerald válaszán, s lényegében ez ilyen női hisztiszerű dolognak tűnt. Talán épp abban az időszakban van, vagy szimplán morcos, mégsem tudtam elmenni a megjegyzés mellett szótlan.
- Megpróbálhatod eldönteni te is Emerald, de ha hallgatna a döntéseidre az átok akkor dzsinnek hívnánk - jegyzi meg halovány mosollyal a száján. Micsoda bóka is volna, ha döntögethetném, hogy mit csináljon a kis átok, ám megcsináltam a hászifeladatomat és bizony azok között a helyi használatú régi rúnákat és jelentéseiket is átvettem. Ezzel a rúnával is találkoztam, ezért tudtam, hogy enyire enyhe hatású.
- Nem tudhatták mennyire király mellékbordával rendelkezem - súgtam a csókba, mielőtt bejött volna Cath. Picit meg is lepődtem, hogy valaki utánunk jött.
- Emerald? Nem hiszem, hogy képes lenne rá. Lecsekkoltam mindenki múltját. Nem volt benne semmi furcsa. Talán csak rossz napja van - osztottam meg Cathel a véleményem majd az ajtóra emeltem pillanatom ahol nemrég lépett ki. - Bár nem lehetünk elég elővigyázatosak. Tartsd nyitva a szemed, és ne csak fele szembe - ez volt a legjobb tanács, amit adhattam a lánynak, majd megveregettem a vállát és visszaléptem a szobába.
Nemsokára megjött a gyógyító rúnázott medálokkal. Meglepetten néztem az enyémet, de nem kérdeztem rá egyelőre, csak felakasztottam a nyakamba, majd csatlakoztam lenn a többiekhez.
- Ha megoldható csak végszükség esetében használjátok a botránykeltést, az feltűnő lenne, már így is felhívtuk magunkra a figyelmet - szóltam, aztán elindultam.
Nem volt messze az apátság, az utat viszont ha senki sem kérdezett csendben töltöttem, gondolkodtam valamin, s csak akkor álltam meg, mikor ott magasodtak előttünk az apátság ódon falai.
- Rendben, nos akkor elsőként mint sima túristák megyünk. Scarlett, ne feledd el csattogtatni azt a masinát, ti pedig mindent elkerekedett szemekkel megbámulni. Menjetek előre, nekem még van egy kis dolgom, Min Jong, neked is. - tekintettem a férfira erőségteljesen, hátat fordítva az apátságnak.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 23. 21:27 | Link

Az excalibur nyomában


Nagyjából tíz perccel később léptem be mint a többiek, immár egyedül. Mély levegőt vettem, a dohos szag csak úgy belecsapódot képembe, mint madár az üvegfalba. Túl gyakran szagoltam már ezt, de annyira, hogy valamiféle groteszk stockholm-szindróma szerűség kezdett gyökeret verni szívemben, amitől brutálisan megkedveltem.
Az apátság belülről pont olyan volt, mint a képeket, amiket éjszakákon át napokig tanulmányoztam, mielőtt felemeltem volna tekintetem, tudtam, hol vannak padok, hol vannak szobrok, kiket ábrázolnak, milyen színnel teríttik be a rózsaablakok a térdeplőket s milyen freskók lesik a kíváncsiskodó, illem nélküli túristákat nap mint nap.
Viszont ezek mind elenyésző információk voltak, érdektelenek, csak szépérzékre játszók, mert a fő tudnivaló a sírkamrák helye volt, amit az oltár mögötti ajtó rejtett. Ide túristákat nem engedtek be,lezárt terület volt.
Egészen besétáltam az oltárig, közben egy-egy pillantást vetve többi társamra, hogy tudjam, mindenki biztonságban és egyben megvan. Nem kételkedtem ebben, itt volt Denis, megvédte volna a hölgyeket, s ha neki nem ment volna, akkor Conroy biztos helytáll, de azért jobb volt felderíteni, ki merre állt.
Az ajtó nem látszódott, viszont az oltár mögötti freskó nem a falban volt, helyette szobrok tartották, tehát az egész inkább egy óriási szoboregyüttest alkotott, ami mellett volt valamennyi hely, talán épp annyi, hogy egy átlagos férfi be tudjon surranni rajta. Ám a dolog látványos lett volna, ha csak úgy odaléptem volna s megpróbáltam volna besurranni. Nem, ahhoz túl sok szem figyelt.
Odaléptem a legközelebbi személy mellé, aki Conroy s úgy tettem mintha egy ottani szobrot szemléltem volna - Kelleni fog elterelés. Látod azt a két őrt? Valahogy ki kéne csali a templomból, vagy legalábbis lefoglalni a figyelmüket. Üzenem Cathnak, hogy itt az idő megmutatni mit tud. Ha kell, kérjen segítséget Denistől, ti pedig álljanak készen. Ha eltűnnek a szemek indulunk. Add tovább, de csak egy személynek, nem kell tudnia senkinek, hogy ismerjük egymást. - s már léptem is el mellőle, vissza az oltár irányába, az első padok környékére, remélve, hogy ezzel sikeresen elindítottam egy láncot.
Utoljára módosította:North West, 2018. október 23. 21:55 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 28. 21:16 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


Csendesen figyeltem ahogy Scar elmegy és továbbadja az üzenetet, persze csak lopva, néhány pillanatra, nehogy feltűnő legyen. De szép az a faliszőnyeg, hopp Scart Cath fotózza, de ennivaló amaz a kőből faragott szobor, ahjjajjaj leesett a nyaklánc, kanyec a védelem, s aztán már jött is a várva várt botrányos elterelés. Minden folyik a maga medrében úgy, ahogy én elrendeltem. Ezért pedig iszonyat mód düllesztettem is a mellkasom.
Nem kellett sokat várnom, hogy a nem kívánt szemek mindegyike az ifjú pár veszekedésére koncentráljon. Kicsit még azért maradtam türelemmel, mintha jómagam is csak azt nézném, hogy mi lesz a vége, ám közben azt fürkésztem, vajon az őrök mennyire mélyültek bele a dologba, ám nem voltak alapjáraton se túlsottan rátermettek.
Mikor úgy éreztem eljött az idő mély levegőt vettem, kicsit izgultam, mert nálam a tilos az tényleg piros, nem szoktam átlépni, a szabályokat követni szoktam úgy, ahogy a kiskutya gazdája lábát, pláne, most mégis meg kellett tennem, muszáj volt.
Talán nem is tilos...csak kicsit elrejtett, mint a halpiac a túristák elől...
Szemem fürkészni kezdte Emeraldot,  s ha tekintetét rám emelte állammal az oltár felé intettem, majd példaképp meg is indultam felé. Scarral nem foglalkoztam, felesleges volt, tudtam, hogy ő minden mozdulatomat érteni fogja,  tudja majd, mikor kell elindulnia. Elvégre ezért választottam őt. A csinos pofia mellett.
A résen könnyedén becsusszantam, nem mondom, hogy mégegy ember befért volna mellém, de egy fél bizonyosan, majd aztán az oltár mögötti kis részben karba tett kézzel vártam, hogy csatlakozzanak hozzám akiknek csatlakozniuk kell.
Míg vártam, bár bizonyára nem volt sok idő, mert mind jókislányok voltak, fürgék, okosak, gyorsak, ám azért azt mégis sikerült felmérnem, hogy az ajtó lényegében egy padlóba vájt csapóajtó.
- Vajon kulcs kell hozzá? - tanakodtam magamban leguggolva elé s alaposan szemügyre véve.
Utoljára módosította:North West, 2018. október 28. 22:01 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. október 29. 17:52 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


Alig guggoltam le a csapóajtó mellé máris megpillantottam Emeraldot, mögötte pedig Scart. Remek, akkor úgy tűnik az elterelés sikerrel járt, bár azt még nem tudom, hogy ők hogyan képzelik, mert ugye valahogyan még ki is kell jutni, bár ki tudja, lehet a sírkamrából vezet titkos ajtó valamerre másfelé.
Az írás meglep, mert nem vagyok benne egészen biztos, hogy ilyennek kéne itt lennie ahelyett, hogy inkább azt mondanák, tűnjetek el, vagy aki kinyitja az halálok halálával fog meghalni.
- Tiszta nem tiszta ez be van zárva... - jegyeztem meg, picit megrángatva a tetejét,( s akárki próbálkozik akkor is ugyanez fog történni! ) majd elővettem a pálcámat és csendesen kipróbáltam az ajtónyitó bűbájt, ám mintha valami láthatalan búra vette volna körbe a kulcslyukat, el sem ért odáig a varázslat, hanem pár milliméterrel előtte lepergett róla.
- Nincs is jobb bosziálló mint a mugli módszerek. Azt hiszem az egyik őr övén van egy nagy karika tele kulcsokkal.  Meg kell szerezni. Conroy, számíthatok rád? - pillantottam kérdőn felé, kreatív lány, bíztam benne, hogy valahogy meg tudja oldani, vagy ha nem, akkor jelez Cathnak vagy Denisnek, hogy ők vegyék le, s aztán passzolják át neki.
Óvatosan ki is kémleltem az oltár mögül, hogy mi a helyzet, úgy, hogy én még épp a sötétbe maradjak, a résbe, ahol csak akkor látna meg valaki, ha pontosan rám tekintene, s örömmel vettem, hogy az őr akinél a kulcs van éppen Cath karjai között ölelődik. Remek, csak maradjanak így továbbra is.
- Annál van akit Cath ölel - súgtam még a lány fülébe mielőtt útjára bocsájtottam volna.
Utoljára módosította:North West, 2018. október 29. 18:56 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. november 4. 00:39 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


Csak kölcsön kell venni oké? Nem  csábítalak semmibe, felőlem akár el is kérheted - sóhajtottam fel zavartan, mert nagyon zavart, hogy Scarnak igaza volt, persze érvelhettem volna azzal, hogy ezek itt muglik a mugli törvények meg nem vonatkoznak rám, mint fiatal, feltörekvő mágusra, ám mivel itt voltunk az ő házaik mellett az ő apátságukba úgymond vendégségben, így azért mégis csak be kellett volna tartani a törvényeiket.
Szerencsémre sokat nem agyalok rajta, mert Scar gyors, s nemsokára visszajön a kulccsal.
- Köszönöm és egy szót se, nem is kérdezem hogy szerezted meg, bizonyára kölcsönadta - tudtam hogy nem. Miért adta volna? Nem vagyok naív, ennyire legalábbis bizonyosan nem, de megmelengette a lelkem a gondolat, hogy nem voltam bűnsegéd semmiben.
Újra visszaguggoltam majd egyenként kipróbálattam a kinézetre gyanús kulcsokat. Nagyjából a harmadik bevált, kattant zár halkan majd recsegve kinyílt.
- Én megyek előre, tudom, hogy az etikett mást követel, de nem akarom, hogy bárkinek is baja essék. Legyetek óvatosak és a parancsom szent, rendben? Ez vonatkozik arra is, hogy fussatok vagy meneküljetek, akármi történjék -szögeztem le, s bár ez Emeraldnak is szólt végig Scar szemébe néztem, mert ő a makacsabb, mert ő talán vissza akarna menni értem, még ha nem is volna szabad.
Ezután elindultam. Lépcső vezetett lefelé a mélybe. Pálcámat elővettem és egy egyszerű varázsigével fényt csiholtam a végére. Csigalépcső volt, kacskaringózva vezetett a mélybe. A falakból áradt a bűz, a múlt szaga, a dohosságé, a penészé, az öregedésé. Förtelmes, de ilyen helyen nem meglepő.
Megközelítőleg három perc volt lefelé a séta, majd egy óriási, négyzet alakú,sötét de tágas terembe érkeztünk. A sírkamrába. A falakon freskók voltak, végig feltehetőleg a két fél életéből való történeteket mesélték el. A két sír szemben volt egymással a jobb és bal fal mentén, mintha a lehető legtávolabb akartak volna húzódni egymástól. Az egyik síron egy női szobor feküdt, ruhája kőből faragott ráncai lekígyóztak a padlóig, hosszú tincsei csigákba rendeződtek kellemes, lehunyt szemű arca körül. Fején korona volt, melyben a kövek úgy csillogtak a pálca fényében, mintha valóban igazi drágakövek lennének. Talán azok is voltak.
A másik síron egy férfi szobra feküdt. Kezében kard, vállán faragott palást, fején korona.
- Itt lesz a láda...valahol - suttogtam, majd megindultam Ginevra felé, elvégre a legendák szerint nála lesz a kar. De vajon hol?
Közelebb lépve a hölgyhöz alaposan szemügyre vettem őt. Ujjaimmal megcirógattam a szépen kimunkált szobrát, majd megnéztem a freskókat. Három is volt a sír felett. Az egyiken megkopott de látszólag fehér ruhát viselt, s mellette egy koronás férfi állt, talán az esküvőjüket ábrázolhatta, a másodikon a teraszon állt, kezében almával, s figyelte a távolodó királyi alakot, a harmadikon pedig már sírt, egy vitézt siratott, akit a koronás alak kardja szegezett a földhöz.
- Hm... érdekes...

Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. november 7. 11:04 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


- Elment. Dolga akadt Londonban. - Hangonból érződött, hogy mennyire nem tetszik a dolog. Persze a szükség az szükség, mégis sértetnek éreztem magam, egy csapattag oda, ergó a rizikó szint is bőven megnövekedett, pláne, hogy egy gyógyítót veszítettünk el.
Mégsem állhatott meg a világ, ha Emerald úgy döntött nem tart velünk, maj megcsináljuk nélküle, kicsit...több sebbel, remélhetőleg csak kicsit többel.
A sírkamráknál aztán Scar kiszúrta az almát, felvontam szemöldököm, majd alaposan szemügyre vettem a freskót, amin az alma volt.
- Mit is mondott Emerald legelőször? Az Ádám Évás dolgok előtt? "Ha almát látsz mond... blablabla, valami francia szövegről hadobált, nem jegyeztem meg... a fenébe...kell lennie itt valami másnak ami elárulja - s már kutakodtam is, a pálcám fénye azonban viszonylag kis térre korlátozta ezt a kutatást, a sírt néztem, kerestem valami szöveget az oldalán, majd hirtelen megpillantottam valamit Scar lábai előtt, nagyjából pont egy lépéssel.
- Scar - megérintettem a vállát, hogy ne menjen tovább, majd megkerülve őt féltérdre ereszkedtem előtte. A por lassan selyemfátylat vont körént, nadrágom pedig olyan köszös lett, hogy amin itt végeztünk bizonyára a kukában fog landolni. Megfogtam a lány kezét, s odaadtam neki a pálcámat, majd a zsebemben kezdtem el kutakodni. Egy dobozt húztam elő, vörös bársonyú, aprócska ékszeresdobozt. A lányra emeltem tekintetem, a por kezdte csípni szemem, amitől az enyhén bekönnyezett, s orromon se tudtam venni a levegőt miatta, így kénytelen voltam kinyitni ajkam. De szólni nem szóltam, csak kinyitottam a dobozt, s kivettem a kis kör alakú tárgyat. Egy nagyító volt, arra az esetre, mint amilyen ez is volt, aprócska írást kelett elolvasni, lehetőleg anélkül, hogy felnyalnám a padlót.
-“Cherchez la femme” - suttogtam majd felpattantam és odafordultam az a freskóhoz, s ezt elismételtem fennhangon.
Épphogy kiejtettem az utolsó hangot, a padló megremegettt, a freskó pedig emelkedni kezdett, nagyjából egy könyvnyi széles rejtett rekeszt fedve fel.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. november 8. 11:56 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


Úgy tűnt a varázsige sikerüt, a fal kinyílt, viszont már a nyílás sem tűnt akkorának, hogy elférjen benne egy kard. Intettem Scarnak, hogy menjen közelebb a pálcámmal, ami még nála volt, majd zsebre vágva a nagyítót benyúltam a résbe. Egy nagyjából felkarnyi hosszú, téglalap alakú díszdobozka volt benne, amire rátelepedett a sok évszázadnyi por és kosz.
- Ginevra szíve. A kard helye - suttogtam halkan ahogy csillogó szemekkel, elbűvölten letöröltem róla egy csíkban a piszkot. Mióta vártam erre a pillanatra, a sok könyvtári környedés, éjszakába nyúló kutatások, szinte őrületbe forduló kitartás gyümölcsöt hozott. El is felejtettem, hogy figyelmeztetés volt rajta, hogy valakinek nem szabad kinyitnia, talán éppen aranyvérű varázslónak, nem, ebbe bele sem gondoltam, rögvest megfogtam a fedelét és megpróbálam kinyitni, ám a ládika zárva volt.
- A fenébe, nincsen hozzá kulcsunk...gondolod hogy talán, az is itt van a sírkamrában? - körbefordultam majd a nő sírszobra felé hajoltam. Talán nála lesz, vagy ki más őrizhetné a szíve kulcsát? Lancelot?
- Van itt valami Lancelotról? - hangosan gondolkodtam, hogy Scarlett is be tudjon segíteni, hogy egy hullámhosszon legyünk, méghozzá az enyémen. A dobozt addig letettem a női szobor egy olyan pontjára, ahonnan a tárgy majd biztos nem fog lebuckázni s kutatni kezdtem, kezdve a falfreskókkal, néztem a képeket, talán a vitéz Lancelot volna? Megérintettem, ám nem történt semmi, a fal kemény maradt, nyoma sem volt előbukkanó rejtett rekesznek vagy nyílásnak, akárminek, ami hasznos volna.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. november 12. 20:49 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


Kerestem nagyban a kulcsot, mikor Scar elkezdett magában beszélni. Eleinte csak azt hittem hangosan gondolkodik, ami az ő dolga, ha neki ettől jobban jön az ihlet,akkor felőlem ordibálhat is, csak meg ne hallják a felettünk állók.
- Mit? Miről beszélsz? - meredtem rá kérdőn, nagyon de nagyon hülyének nézve, amin a folytatás nem segít.
- Agyadra ment valami, vagy miről beszélsz te nő? Ginevra szelleme? Beszél? Csak te csacsogsz itt - dörzsölöm meg szemöldököm. Persze, Emeraldnak is ilyenkor kelett lelépnie, mikor Conroy eszét veszti, talán van valami a levegőben ami a gyengébb szervezetre hat?
Aztán ha ez nem lett volna elég berobogott Denis, s hápogott, mint a vadkacsa.
- Ne sikoltozz, meghallanak - sóhajtottam, majd mikor továbhaladt elgondolkodva sétáltam körbe.
- Szóval igazam lett, jó, hogy elküldtem. Mutasd a levelet - intettem a férfinak, remélve, hogy nála van a papír, ám erről majd bővebben MJ-vel szeretettem volna beszélgetni, ám az bőven elég lesz ha akkor kerül rá mikor visszatértünk a hotelbe.
- Megvan a láda - mutattam a szobor irányába, ahol a kis ládika állt - viszont kell hozzá kulcs, valahol itt kell lennie de nem találjuk, Scarlett pedig kifejezte nemakarását Arthur király szobrának megcsókolásával kapcsolatban, bár sejtésem sincs, hogy az ötlet milyen elvetemült gondolatok fattya. Beavatnál, Életem? - fordulok a lányhoz, akinek eddig nem igen adtam szót.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. november 17. 23:40 | Link

Az excalibur nyomában
A-team


Bólintottam, szóval a templom lényegében valami miatt üres, csak azt nem tudtam, hogy mi ha visszamegyünk a templomba mennyire leszünk a terelés miatt, vizesek, nyálkásak, büdösek vagy mind a három egyszerre. Remélem azért nem olyan elvetemültül terelt figyelmet, mint amire én gondolnék elsőre ezeket a szavakat hallva, hogy öres a templom.
Viszont ha már nem volt kinek a figyelmét elterelni...
-Akkor hamarosan ő is csatlakozik? - kérdeztem rá.
Ezután a lány vette magára a szót, s még mindig nem értettem, hogy mit hallott.
- Én nem hallottam semmit, de a varázsvilágban ez általában nem csak az őrület jele, ha az ember lánya a fejében beszédet hall, szóval...valamiért neked árulták el a dolgot. Meg kell csókolni Arthurt a kulcsért? - a szoborra néztem majd vissza a lányra. Aztán közelebb mentem hozzá, s szemügyre vettem alaposan.
- Nem akarok rongálni, bár bizonyára úgy előbb célt érnénk, ám az tiszteletlenség volna az alkotók előtt, egy nép hagyomágyát tipornám sárba - ráztam meg fejem, majd a mély levegőt vettem, fölé hajoltam és a lehető leggyorsabb csókot nyomtam a férfi ajkára. Hideg volt és rideg, mintha a falat nyalogattam volna. Remek, legalább nem volt rajta undorító illúzió.
Ekkor hirtelen életre kelt a szobor keze, megmozdultak az ujjak és ellazultak, hogy felfedje a tenyérben pihenő ezüstösen csillogó kulcsot.
Megtöröltem alkarommal a szám, elvettem a kulcsom aztán Denis felé hajítottam.
- Nyisd ki, nem tudom ezek után mennyire lenne rám hatással az átok.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. november 27. 22:46 | Link

Az excalibur nyomában


- Nem hittem volna, hogy egy ködarabot nem tudsz megcsókolni értem - vágtam vissza keserűen a megjegyzésre. Sejtettem, hogy jön valami hasonló, sőt, még Denis felől is vártam valami kis csipkelődést, ám onnan inkább más jött.
- Ugyan mi történhetne? Maximu kővé dermedsz, akkor meg már vághatod - vontam meg a vállam közelebb lépve. Most, hogy egy gyógyítóval minuszban voltunk kicsit kellemetlenebb lett volna ugyan a kőoldás, viszont talán Cath megoldaná valahogy, ha meg nem, hát...nem egy Scar. Aztán meg kezdünk vele valamit, valahogy csak visszaimádkoznánk belé a lelket.
Felvontam szemöldököm, nem lehetett üres. Fapofával néztem végig Denis cirkuszát, ahogy rágyújt, nyomot hagyva bűzével a kriptában. Remek, nyílván tudni fogják, hogy valami retartált járt itt és még rá is gyújtott.
Higgadtan figyeltem ahogy elindul felfelé, majd követi őt Scar is. Talán én is kilettem volna, ha éppen nem álltam volna ehhez szkeptikusan. A doboz nem lehet üres. Nem áll össze. Nem lehet üres.
- Hé Scar, áll! - kiáltottam rá, s bíztom, sőt tudtam, hogy le fog fékezni, mert olyan hanggal szólítottam meg. Felkaptam a földről a ládát hirtelen, majd két nagy lépéssel ott termettem előtte és belenyomtam a kezébe. Kicsit vártam, ám semmi nem történt.
- Ahogy sejtettem. Azt mondták kővé fog itt vállni valaki, tehát a szív itt van. Elvégre ez nekik csapda volt számunkra. Miért vittek volna el egy csapdát? - Scar biztos nem hagyta szó nélkül, hogy majdnem kővé dermesztettem, bár 99% meg voltam arról győzve, hogy nem fog történni semmi, ám nem foglalkoztam semmivel csak gondolkodtam és a kamra minden egyes négyzetcentimterét végigpásztáztam, Ginevra sírjánál apróbb nyomok voltak, sárdarabkák és apróbb kőzetmaradváyok.
- Hacsak a csapdát nem vitte el egy harmadik fél. Egy semleges, mint a tó őre...Elkell mennünk Avalon-szigetére! - s azzal megindultam kifelé, siettem, csak akkor torpantam meg kicsit mikor üresen talátam az apátságot.
- Mi a... - de inkább nem kérdeztem csak kiléptem az ajtón.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. december 3. 22:49 | Link

Az excalibur nyomában

Scar hús marad és bőr, ahogy sejtettem és ahogy vártam. Nem is lepett meg a tény igazán, ez arcomról is könnyedén leolvasható volt. Viszont a lány csendes hangja már felettébb gondolkodóba ejetett, mert másra számítottam. Valami hangosabbra, dühösebbre, vadabbra.
- Eléggé ahhoz, hogy ne féltselek - jegyezte meg és ha nem húzódott el bátorítólag megcirógattam a vállát. Tudom, hogy rizikósnak hatott a dolog, de tudnom kellett azt, amiben szinte biztos voltam, mert nélküle minden hiába lett volna, bár még annak is nagyobb esélyét láttam, hogy ha a láda kővé dermeszt valakit, akkor az már nálam kifejtette volna hatását, elvégre hajlottam arra, hogy aki megcsókolja Arthurt az autómaitkusan olyanná válik mint Ginevra. Elvégre érdekcsók az bizony hátsószándék.
Az apátság belsejét üresen találtuk ami meglepett de nem mertem kérdezni, féltem, hogy valami olyan történetet fogok hallani amit nem kellett volna, így csak hagytam a dolgot és kiléptem a hideg levegőre. A fenébe, hül a levegő és biztos dél is elmúlt már, sok időt veszítettünk.
- A várostól kicsit délebbre, nincsen messze, sétálva nagyjából ha húsz perc lenne. Tudom az utat. De a fenébe is, hol van a mindenki, hatan kezdük erre mindenki úgy szétfutott, mintha soha itt se letek volna - nem tudtam elmenni emellett szó nélkül, előbb Emerald húzta el a csíkot, most pedig kedves ázsiai barátunknak is lába kélt és a maradék egy gyógyítónak.
- A francba is, amint összevadásztunk mindenkit kaptok egy-egy csinos nyomkövetőt - sóhajtottam fel, mikor befut MJ. Vagyis, előbb elfut aztán vissza.
Úgy tűnik nem feltétlen a legjobb állapotában volt, kezét kinyújtotta felénk s kisujja groteszk csavarodása máris eldöntötte helyettem, hogy ma nem ebédelek, mert úgysem maradna meg a gyomromban. Csak vért ne lássak, de nem, szerencsére vér nem volt.
Feltehetőleg azért kellett volna kis empátiát mutatni az irányába, hogy szegény fiú, micsoda fájdalmai vannak, viszont valahogy mégiscsak az a része dühít, hogy ha már elrángattam magammal két gyógyítót mi a fenének kell épp nekem erre koncentrálni?
- Ne mozgad a kezed... - hátrébb léptem majd előhúztam a pálcám. MJ szerencséje, hogy habár az átkokért voltam oda, azért természetesen enyhe paranioám végett úgy gondoltam hasznom lehet egy-két gyógyító hatású varázslat megtanulásából is.
- Ferula - intettem pálcámmal felé, majd figyeltem a sikeres varázslat hatását, hogy a kisujj sínbe került és valószínűleg kis barátunk fájdalma is enyhült.
- Ez megteszi amíg Cath elő nem került. Emerald elment. Tehát, hol van Cath? - kérdeztem rá, majd nyugodágom hirtelen pánikba fordult, felüvöltöttem és rögtön elugrottam, a lehető legtávolabb léve ijedelmem tárgyától.
- Mi a fennérért van a hátad mögött egy rohadt nagy patkány? - tekintettem hitetlenül MJ-re. Az állatokkal nem jöttem ki jól, Scar rühes dögével sem, aki folyton rám akart mászni, rémesek ezek a teremtmének, egyedül a házimanók akik elviselhetőek.
Utoljára módosította:North West, 2018. december 15. 14:15 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. december 9. 17:21 | Link

Az excalibur nyomában


Miután elláttam MJ baját és túltettem magam a tényen, hogy egy rohadt nagy dög követi őt minden felé jó messzire húzódtam a kis párostól. Nemsokára Cath is megjött, kávékkal, mindenkinek eggyel. Meglepődtem, de azért be kell vallani, jól esett ez az ital így mára. Scar közben megrohamozta a zsebem és előhalászta belőle a nyakláncot, biccentettem neki köszönet képpen, hogy olvasott a gondolataimban és nem kellett nekem ezzel külön fáradon, majd a titanikos megjegyzésre csak szimplán megvontam a vállam.
- Szerintem mindketten felférnénk arra az ajtóra - jegyeztem meg mielőtt beleittam volna a kávémba. Keserű volt, épp ez kellett nekem, el is mosolyodtam a pohár mögött, majd mikor Cath felém nyújtotta a levelet újra Northpofát vágva elvettem, közben a poharam addig odaadtam Scarnak és alaposan elolvastam a levelet.
Míg böngésztem a betűket szemöldököm nem rándult meg és arcom vonásai is kisimultak maradtak, semmit nem árultak el előre.
- Holnap reggelig el kell tűnnünk, kivéve Cathnak. Bár gondolom ezt az ajánlatot nem tőlem hallod először - tekintettem egy pillanatra a lányra szegeződött, majd annak kezére - nagyon megkedvelhetett - céloztam az átok hiányára, aztán zsebre vágtam a levelet. Bár látszott, hogy a papír sokkal nagyobb, nem pusztán két mondat fért rá, és nem is annyi volt rajta, úgy döntöttem egyelőre a többieknek nem kell tudniuk a mást, nem tartozik rájuk.
- Igazad van Denis, induljunk kövessetek. MJ, te a patkányoddal légyszíves leghátul gyere, az egy postadög, egy jó ideig még veled fog maradni... - Ha senkinek nem volt semmi olyan kérdése, amire érdemes lett volna válaszolnom ( Tehát nem, a levéllel kapcsolatban semmit nem mondtam, még Scarnak sem, csak egy pillantást ha rákérdezett, amiben benne volt, hogy jobb, ha nem akar tudni semmit.)
A lehető leggyorsabb tempót diktáltam ami még nem feltűnő az emberek között, sétának meg nagyjából séta,de azért nem vánszorgás, hanem gyorsséta, s nemsokára már el is hagytuk a kicsiny város zajait. Csend lett és ameddig a szem ellát pusztaság.
- Valahol van egy lejárat, válljunk szét, amúgy is látni fogjuk egymást -adtam ki az utasítást. Nem tökölünk. Munka van!
Utoljára módosította:North West, 2018. december 15. 14:15 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2018. december 15. 14:28 | Link

Az excalibur nyomában


Oldalra tekintve láttam, ahogy Denis cigarettával kínálja Scarletet. Remek, elhúztam szám, de inkább nem mondtam semmit, a lány döntése, hogy mit fogad el és mit nem.
Helyette inkább a földet kezdem el nézni, valahol kell lennie valaminek, amiből lépcsők indulnak lefelé, vagy kis alagútrendszer, esetleg valami zsuppkulcs vagy tudjam is én. Cipőm orrával arrébbrúgok egy követ, majd néhány fűcsomót is megbökdösök, mikor meghallom Denis kérdését, ám mielőtt reagálhatnék Cath alatt beomlik a föld.
- Na valami olyasmit keresünk...Szép munka Payne - s már rohantam is oda a lány csinálta lyukhoz, hogy meginduljak lefelé a régi, kőből faragott lépcsőn, ám úgy tűnt nem csak egy bejárat volt, mert Denis alatt is eltűnt a föld és ahogy beértem a barlangba már láttam a férfi lábait. Egy pillanatra megálltam és rábámultam. Kicsit úgy éreztem magam, mintha nem is a valóságban lettem volna, hanem valami régi, vicces filmben, nem gondoltam volna, hogy ilyesmi megtörténhet ténylegesen. Aztán Conroy és Min Jong felé fordultam.
- Ki tudjátok valahogy szedni onnan? - intettem Denis felé, vagyis amennyit láttam belőle, én pedig Cath mellé léptem, ha eseteleg segítséget kérne, tudjam majd orvosolni a helyzetet.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2019. január 3. 16:55 | Link

Az excalibur nyomában


- Igen, asszem azok - biccentettem Cath kérdésére, s meg is álltam nagyjából mellette, hogy figylejem, sikerül-e a másik kettőnek kihúzni a harmadikat, ám úgy tűnt nem, mert Scar hangját hallottam, mire arcom azonnal grimaszba torzult.
- Persze, majd pont hozzáérek Brightmore lábához... - dünnyögtem olyan hangossan, hogy  maximum csak Cath hallhatta, majd lehajoltam a lányhoz. Lényegében megkérdezhettem volna, hogy tud-e járni, segítsek-e, ecetera ecetera, ám a fene se akart volna ilyen felesleges bájcsevelyre időt fektetni, helyette egyszerűen felkaptam akár sivalkodott akár nem és aztán lepakoltam a lépcső közepére.
- Maradj itt és takard el a szemed, nehogy belemenjen valami - utasítottam faképnél hagyva.
- Hé Denis! - üvöltöttem fel, hogy most már mindenki hallja - számolj el háromig fennhangon! - tettem hozzá aztán előhúztam a pálcám, aztán csak vártam, mert ajánlom neki, hogy számoljon. Vártam, hogy elmondja az egyet, majd a kettőt, bármeddig tarson is, aztán háromnál intettem a pálcámmal elmormolva egy enyhébb robbantó bűbájt. Mivel nem voltam teljesen diletáns ezért nem rájuk céloztam hanem egy jó méterrel arrébb  a plafonba. A puffanás nem volt nagy, épphogycsak megremegett Scar és MJ alatt a föld, a réten túl pedig feltehetőleg senki semmit nem is észlelt belőle, ám ahhoz elég volt, hogy egy hajszálrepedés meginduljon Denis lyuka felé, majd elérve azt az egész beszakadt. Ekkor jött a tervem második fele:
- Mobilicorpus! - ujjabb intés a pálcámmal és a három alak a törmelékek közül még földetérés előtt szépen kilebegett a nagy porfelhőből amit a beszakadás okozott, én pedig mint aki jól végezte dolgát, mert amúgy marhára jól végeztem a dolgom elmormoltam egy újabb varázslatot, amivel fényt csiholtam pálcám hegyére, hogy végre megnézhessem magamban a barlang belsejét is.
Nem volt sokáig szárazföld, néhány méter után ugyanis a fény fekete víz felszínén csillant meg, elképedve tátottam el számat ahogy közelebb léptem a tóhoz.
Utoljára módosította:North West, 2019. január 3. 16:56 Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2019. február 20. 11:14 | Link

Az excalibur nyomában


Az a valami gyors volt és ijesztően hatalmas erejűnek tűnt úgy, hogy neki hazai volt a pálya, míg nekünk ennél idegenebb nem is lehetett, pláne,hogy én víziszonyos voltam, csak egy két zavaró tényező miatt lendülem rajta túl, sőt hála Denisnek szó szerint is.
Amikor kiemelkedtünk a vízből már kezdtem kicsit megnyugodni, lábam biztos talajon, s igaz Conroynak épp elment az esze pár pillanatra, nem volt annyira nehéz, hogy gondot okozna a kihozatala.
Ám mikor már azt hittem, hogy minden rendben meghallottam azt a rémes üvöltést amitől ledermedtem, majd rettegő ábrázattal hátratekintettem.
A vízben valami közeledett felénk, nem látszott ki belőle semmi, csak a magasra csapó hab, ám biztos voltam benne, hogy ha utolér nekünk végünk.
- Hát izé, még nincs, kicsit ájulj vissza, még pár perc... - makogtam a közben felébredő lánynak, amiután az egy sort kapálózott amitől a haladásom szintén csak még lassabb lett.
Magam mellől ekkor meghallottam Cath hangját, nem értettem mit mondott, ám úgy tűnt öntudalanul is már kijjebb értem, csak a bokáim körül fodrozódott a víz. Aztán pedig jött az óriási tűzoszlop. Lángja az egész barlangot és minket is vörösre festett, s elválasztott a rémtől. Ez még óriásibb sikításra sarkallta a lényt, amitől úgy érztem beszakad a dobhártyám.
- KI INNEN! - végre kiértem mindkét lábammal a szárazra, s azonnal rohanni kezdtem kifelé, bízva abban, hogy mindenki követ, viszont erről megbizonyosodni már csak odafönn voltam hajlandó, mikor letettem a földre Scart.
Ha mindenki kiért fogtam a pálcámat és a beszakadásokat, amiket Cath és Denis okozott visszaállítottam, mintha meg sem történt volna, remélve, hogy ezzel megakadályozom a lényt a felszínre jutásban.
- Mindenkii...huh mindhenki jól van? - két zihálás között néztem körül.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2019. március 21. 11:49 | Link

Az excalibur nyomában


Scarlett elvezet minket a helyre, végre, olyannak tűnt ez a két nap, mintha egy egész félév lett volna, s a várakozásomnak most végre meglett az eredménye. Nyelek egyet, a mágia csak úgy átjárja a helyet, belehatol csontjainkba, inainkba és egybeolvad vérünkkel. Csodálatos látvány, úgy érzem, már csak ezért megéri mindaz, amin végigmentünk. Újabb nyelés és egy tétova lépést teszek előre. Annyira sérthetetlennek tűnik, hogy félek, ha túl gyorsan mozgok még megtöröm az illúziót.
- Nem is akarom Payne - suttogom, csak fél füllel figyelve a nőre. Egyelőre egy helyben állok, szemem a kardon s pusztán mellékesen beszélek, mintha valami olyasmit mondanék, ami nem is volna fontos, mert emellett nem is az. Eltörpül, mint bolha a macskában. - Ezért is utaztok el ma este. Te, Scarlett, Denis. Én majd elmegyek a barátunkért és megteszem amit meg kell tennem. Utána ünneplünk Magyarban. - minden szavam halk, s aztán végre elindulok a kard felé. Először körbejárom, megnézem minden oldalról, majd leguggolok, hogy a rúnákat a pengében is alaposan meg tudjam nézni. Ismeretlenek számomra, azonban ha hazavinném bizonyára meg tudnám fejteni pár hónap alatt.
- Ez nem játék Brightmore. Nem lehet csak úgy kihúzni akárkinek - azonban kezem mégis közelíteni kezdtem a nyélhez, mikor szemem sarkából valami csillanásra lettem figyelmes. Felemeltem fejem s ekkor megláttam a fénycsíkot, ami megfürdette Conroyt, s szinte földöntúli megjelenést adott neki. Elléptem a kardtól.
- A mi szobánkban volt a kiválasztott szó. Sokáig azt hittem engem jelöl, de most már úgy érzem, hogy inkább téged - a nőre néztem, hangom pedig lágy volt és szelíd.
Szál megtekintése

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Európa - North West hozzászólásai (26 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek