Az itt lévő festmények közös jellemzője, hogy mindegyiket nagyon részletesen festették, nagy figyelmet fordítva az arcok tökéletességének és annak, hogy az alakjuk minden egyes vonala tökéletes legyen, legyenek teltkarcsúak vagy nyurgák, a lényeg a megjelenésükön volt. Közös még bennük talán, hogy sohasem tudják befogni a szájukat, még alvás közben is mozog, nem egy közülük még beszél is ami nagyon megnehezíti a csellengőket keresők figyelmét, hiszen az éjszaka csöndjében ez úgy hat, mintha valakik pusmognának. A képek háttere olyan, mintha mindegyik egy porcelánokkal teli, díszes és tökéletes világban készült volna. Talán így is van. Ezek a hölgyek titkolják, hogy mi volt a családi, társadalmi szerepük az életben, mindannyian csak társalkodónő szerepét töltik be egy másik fél oldalán és legyezőjük mögé rejtőznek, ha olyan kérdés kerül elő, melyre nem kívánnak válaszolni. Tökéletes babaarcuk, finom kezük, méregdrága ékszereik mind arra szolgának, hogy jelezzék mennyire elkényeztetett és tökéletesen fényűző életük volt. Többnyire hozzájuk futnak be a keringő pletykák és örömmel indítanak ők maguk is újakat, hiszen egyikük se szeretné, ha az itt élők unatkoznának és könnyű életet élnének. Nehezen engednek maguk közé bárkit is a "pórnép" közül, viszont ha számukra érdekes információkat tud akkor készek áldozatot hozni.
|
|
|
A tanév végéhez közeledve szokás szerint az iskola folyosóit járom. Most már kevésbé elveszve mint mikor idekerültem, de azért még most is hagyom, hogy a lábaim oda vigyenek ahova akarnak (aztán meg majd jól nem találok vissza). Ma a vizsgákon gondolkodva a nyugati szárny második emeletére keveredtem. Erre már akkor eszméltem mikor meghallottam a Dámák kissé heves és már már túlságosan is hangos eszmecseréjét. Na igen, ők már csak ilyenek. Rejtélyesek meg minden, de ha tudsz nekik pár izgalmas információval szolgálni már a "barátaid is" persze csak képletesen, hiszen bármikor te lehetsz a pletyka alanya. Bár engem a származásom miatt (mivel félvér vagyok) kicsit lenéztek, végül csak hasznosnak bizonyult, hogy a portrék többségével beszélgetek, így ők is hamar megkedveltek. Főleg, hogy időnként érdekes információkkal tudok szolgálni a Dámáknak az iskola bizonyos "helyes" tanárairól. Bár ezek az információk más portréktól származnak, ez őket már nem szokta zavarni. - Szép napot Hölgyek! - köszöntem illedelmesen. - Még, hogy napot! - Hördültek fel a Dámák, hiszen az idő már igen csak a délután vége és a kora este felé hajlott. - Hiszen már majdnem este van. Most kell felvenni a csinos szoknyákat és blúzokat és lehet menni táncolni a helyes férfiakkal. - Álmélkodott az egyik Dáma. - Köszönöm, de én inkább kihagynám. - mosolyogtam rá mire amaz teljesen elfehéredett. - Hogy micsoda? - kérdezte élesen - Te kihagynád a csinos ruhákat és a helyes férfiakat, és a csodás táncot, meg koktélokat? Aztán meg egy jó férfi társaságában a meleg kandalló mellett. - álmélkodott a Dáma. - Hát ami azt illeti ebből a szoknyát és a férfiakat kihagynám, a többivel nem lenne gond. Mondjuk azt leszámítva, hogy még nem mehetek bálba, mert fiatal vagyok. Én inkább egy jó könyv társaságát élvezném a kandalló melegénél. - mosolyogtam a hölgyekre. - Lári-fári. Nem tudod mi a jó neked. Hiszen ez mind része a nők életének. - torkollt le egy másik Dáma. - De ha te nem tudod mi a jó neked, akkor majd megkérdezünk mást. - morogta egy idősebb hölgy. - Úgy hallom jön valaki, hátha neki jobb az ízlése mint neked. - nézett rám gúnyosan.
|
|
|
Vörös Ajsa INAKTÍV
offline RPG hsz: 22 Összes hsz: 22
|
Hunor Írta: 2020. szeptember 20. 22:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=817324#post817324][b]Vörös Ajsa - 2020.09.20. 22:26[/b][/url] A tanév végéhez közeledve szokás szerint az iskola folyosóit járom. Most már kevésbé elveszve mint mikor idekerültem, de azért még most is hagyom, hogy a lábaim oda vigyenek ahova akarnak (aztán meg majd jól nem találok vissza). Ma a vizsgákon gondolkodva a nyugati szárny második emeletére keveredtem. Erre már akkor eszméltem mikor meghallottam a Dámák kissé heves és már már túlságosan is hangos eszmecseréjét. Na igen, ők már csak ilyenek. Rejtélyesek meg minden, de ha tudsz nekik pár izgalmas információval szolgálni már a "barátaid is" persze csak képletesen, hiszen bármikor te lehetsz a pletyka alanya. Bár engem a származásom miatt (mivel félvér vagyok) kicsit lenéztek, végül csak hasznosnak bizonyult, hogy a portrék többségével beszélgetek, így ők is hamar megkedveltek. Főleg, hogy időnként érdekes információkkal tudok szolgálni a Dámáknak az iskola bizonyos "helyes" tanárairól. Bár ezek az információk más portréktól származnak, ez őket már nem szokta zavarni. - Szép napot Hölgyek! - köszöntem illedelmesen. - Még, hogy napot! - Hördültek fel a Dámák, hiszen az idő már igen csak a délután vége és a kora este felé hajlott. - Hiszen már majdnem este van. Most kell felvenni a csinos szoknyákat és blúzokat és lehet menni táncolni a helyes férfiakkal. - Álmélkodott az egyik Dáma. - Köszönöm, de én inkább kihagynám. - mosolyogtam rá mire amaz teljesen elfehéredett. - Hogy micsoda? - kérdezte élesen - Te kihagynád a csinos ruhákat és a helyes férfiakat, és a csodás táncot, meg koktélokat? Aztán meg egy jó férfi társaságában a meleg kandalló mellett. - álmélkodott a Dáma. - Hát ami azt illeti ebből a szoknyát és a férfiakat kihagynám, a többivel nem lenne gond. Mondjuk azt leszámítva, hogy még nem mehetek bálba, mert fiatal vagyok. Én inkább egy jó könyv társaságát élvezném a kandalló melegénél. - mosolyogtam a hölgyekre. - Lári-fári. Nem tudod mi a jó neked. Hiszen ez mind része a nők életének. - torkollt le egy másik Dáma. - De ha te nem tudod mi a jó neked, akkor majd megkérdezünk mást. - morogta egy idősebb hölgy. - Úgy hallom jön valaki, hátha neki jobb az ízlése mint neked. - nézett rám gúnyosan.
|
|
|
|
Demeter Hunor KARANTÉN
offline RPG hsz: 163 Összes hsz: 203
|
Írta: 2020. szeptember 29. 22:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=818048#post818048][b]Demeter Hunor - 2020.09.29. 22:25[/b][/url] Nem különösebben kedvelem a Fecsegő Dámák folyosóját, mert bár nyugisabb napjaikon csak eltemetnek a világnézetük ecsetelésével és a tolakodó kérdésekkel, a viharosabbakon odáig is elmennek, hogy tapló megjegyzéseket kiabálnak utánam. Már rájöttem, hogy ez sosem személyes ügy: néhány alkalom után kiderült, hogy nem emlékeznek konkrétan rám. Csak egy arc vagyok a diákrengetegből, akik megfordultak itt a Bagolykőben az évtizedek (századok?) alatt. De most erre vezet az utam a Navine klubhelyiségéhez, ahol Ajsát akarom elkapni. Eléggé aggódom, hogy a mágia elmélete vizsga nem vicc volt, hanem átverés. Többször megfordítottam a papírt, hogy valami értelmes kérdést találjak rajta. Fejjel lefelé is néztem, minden sarkát alaposan szemügyre vettem, és - bár ez szabálytalan, és kábé Merlinnek éreztem magam, hogy sikerült - még egy felfedő bűbájt is kipróbáltam a pad alatt, hátha előbb elő kell varázsolni a kérdéseket, hogy válaszolhassak rájuk. Ez sem tárt fel semmi egyebet a papír tetején amúgy is ott kuporgó rövid leíráson kívül, hát beadtam üresen a vizsgalapot. Az egyik háztársam, akit megkérdeztem, szintén így tett. Egy másik írt egy vázlatot a papírra minden témakörből, amit az év során érintettünk. Most amiatt szorongok, talán nekem is ezt kellett volna tennem, de annyira hülye vagyok, hogy még ez sem jutott eszembe a vizsgadrukktól. Szükségem lenne egy kis ajsás megnyugtatásra. - Ajj-sa! - kiáltok fel örömmel, mert már messziről kiszúrom őt. - Pont téged kereslek! De azt hiszem, épp beszélgetésbe bonyolódik néhány festménnyel. - Öhm... bocsánat a zavarásért? - kérdezem megszeppenten. Még soha senkit nem láttam, aki önként megállna diskurálni ezekkel a portrékkal.
|
|
|
|
Vörös Ajsa INAKTÍV
offline RPG hsz: 22 Összes hsz: 22
|
Írta: 2020. október 3. 10:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=818367#post818367][b]Vörös Ajsa - 2020.10.03. 10:52[/b][/url] Messziről hallom Hunor üdvözlését, így mosolyogva felé fordulok. Ahogy közelebb ér látom az arcán, hogy kicsit ledöbben, hogy a portrékkal beszélgetek, de már megszokhatta volna. Körülöttem a Dámák egyáltalán nem halk pusmogásba kezdtek. - Ő most fiú? - kérdezte az egyik. - Nem, szerintem lány. - felelte a másik. - Szerintem se nem fiú, se nem lány. - okoskodott egy harmadik Dáma. - Szia Hunor. - köszönök a mellém érő társamnak, közben felettünk a Dámák még mindig Hunor kilétén diskurálnak. Végül az egyik megelégeli a dolgot és egy fülsiketítő "Elég" sivítással belefolytja társaiba a szót. - Ritkán szokott velünk olyan előfordulni, hogy valakiről nem tudunk valamit. És most te ilyen vagy. - néz Hunorra - Ezért hát két kérdést szeretnénk neked feltenni. Az első ami a legfontosabb, hogy te Kedvesem hogy állsz a szoknyákhoz, blúzokhoz, esti táncokhoz helyes férfiakkal? Ugyanis a kis barátod ezekből mind nem kér. Unalmasan olvasásra használná a kandalló melegét. - nézett rám lenézően a Dáma. - A második kérdésünk pedig az lenne, hogy te ugye lány vagy? Hiszen ilyen helyes pofival nem is lehetnél más. - mosolyog Hunorra inkább kíváncsian, mint barátságosan. Most már minden portré Hunort nézi, én már nem is létezem számukra, hiába állok itt. Igaz ez kicsit sem zavar, a Dámákat kedvelem a legkevésbé. Csak most szegény Hunorra szálltak rá.
|
|
|
|
Demeter Hunor KARANTÉN
offline RPG hsz: 163 Összes hsz: 203
|
Írta: 2020. október 4. 08:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=818536#post818536][b]Demeter Hunor - 2020.10.04. 08:16[/b][/url] Már csak pár lépésre vagyok, hallhatom, hogy rám terelődött a beszélgetés témája a dámáknál. Két kezemen sem tudnám megszámolni, hányadik verzióját hallom ugyanannak a gondolatmenetnek. Mikor végül odaérek, Ajsa visszaköszön; az utolsó hangot az egyik festmény sikítása vágja el. Összerezzenek. Egy pillanatra elfelejtem bosszúságomat, és tényleg végighallgatom a portréalak első kérdését. Sűrűn pislogok, mert nem értem, hogy jön ide, míg be nem fejezi. Ajsára nézek, összepréselt szám nem enged mosolyogni, de közben azt gondolom: na igen, ez rá vall. Sosem tudnám elképzelni egy férfi karján, ellenben egy könyvbe dugva az orrát nagyon is. Ami engem illet, sokat nem hagy az asszony gondolkodni a válaszon, de nem is baj, mert úgysem akartam, és azt sem tudom, mit mondhatnék. Ami a rögtön köverkező második kérdést illeti, ha nem ilyen szövevényesen kérdezett volna rá, elhasznáhatnám a szokásos replikámat ("És maga?"), de nem így történt. Mindenki rám bámul, én pedig feszengve fordulok Ajsához: - Nem kereshetnénk egy nyugodtabb helyet? Bár már elfelejtettem, miért is kerestem őt. Ja, igen.
|
|
|
|
Vörös Ajsa INAKTÍV
offline RPG hsz: 22 Összes hsz: 22
|
Írta: 2020. október 29. 22:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=820376#post820376][b]Vörös Ajsa - 2020.10.29. 22:26[/b][/url] - De. - felelem lecsapva a lehetőségre, hogy otthagyjuk a mostanra eszeveszett Dámákat. - Hova menjünk? - kérdzem. - Mi lenne, ha a Csendes szobába mennénk, aaa. Hát nem is tudom, hogy az most melyik emelet, melyik folyosója. De a szakács portré van mellette és vele tök jókat lehet beszélgetni kajákról. - mosolyodom el a gondalatra. Hát igen, milyen sokat is beszégettem azzal a portréval amikor nem találtam vissza a vacsorához és nagyon, de nagyon éhes voltam. Bár étellel nem tudott szolgálni nekem, így az éhségem nem csillapodott, de azért akár álmomban is el tudok már készíteni egy sufflet. - kacagok fel. - Nem tudod, hogy hogyan kell eljutni abba a szobába? - kérdezem kicsit elgondolkodva. - Tudod, azt a szobát keresem ahol találkoztunk. - mosolygok rá boldogan, ahogy eszembe jut az a nap amikor megismertem a csupaszív, bohókás Hunort. - Csak nem akartok már elmenni? - kérdezi sipítva az egyik Dáma. - Még nem fejeztük be a beszélgetést. Még válaszolnia kell a kérdéseinkre és neked is felelned kell még pár kérdésre. - Sajnálom, de most más dolgunk van. Majd legközelebb beszélgetünk. - Ígérem a Dámáknak, majd elindulok a folyosón Hunort meg sem várva nehogy még itt ragadjunk pár órára. De azért nem túl gyorsan és magabiztosan, mert ugye nem tudom, hogy hova is akarok eljutni.
|
|
|
|
Demeter Hunor KARANTÉN
offline RPG hsz: 163 Összes hsz: 203
|
Írta: 2020. november 1. 19:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=820581#post820581][b]Demeter Hunor - 2020.11.01. 19:48[/b][/url] Hála a moiráknak barátom sem akar tovább maradni a minden lében kanál portrékkal. Most visszagondolva nem tudnám megmondani, hogy további terveink megvitatásánál a dámák eldugultak, vagy csak én zártam ki a beszédüket. A szorongató vizsga óta először jó hangosan felnevetek, amikor végre felfogom, melyik helyiséget próbálja körülírni Ajsa a maga észleléséből építkezve. Az északi toronyban lévő nyugis szobáról beszél, aminek én másik nevet adtam. - A tetőtéri kanapés szoba? - kérek megerősítést. - Az balra felé van a toronyban. Nekem eszembe sem jut köszönni (azt hiszem, elég udvariatlan vagyok). Amikor megegyezünk úticélunkról, már fordulok is el, megfeledkezve a társaságról. Az egyik nő ránk ripakodik, ezzel gondoskodik arról, hogy visszakerüljek a bosszús hangulatba. Szerencsére a navinés intézkedik, és nem kell szavakkal is bizonyítanom udvariatlanságomat. Annyira felhúznak az ilyenek... No de. Futólépésben követem az elstartoló lányt, a folyosó végén már én vagyok egy fél lépés előnyben: mutatom neki az utat az északi toronyhoz. - Figyu, az elméleti mágia vizsgáról akartam kérdezni - teszem fel végre az égető kérdést, hangomban némi zaklatottsággal. - A te lapodon sem volt semmi, ugye?!
|
|
|
|