28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. május 21. 18:19 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


Érzem a fertőtlenítő szagát, nem azt az enyhét, amit mindig, mindenki a kórházakban. Ez tömény, belőlem árad. A hajamból, a kezemből, az egész testem dobja magából. Szenvedek és nem csak lelkileg, testileg is. Néha percenként vakarózom, elég csúnyán ekcémaszerű bőrkopást is idéztem elő a könyököm alatt az alkaromon, de már orvosoltam. Éppen ennek elkerülésére kellett egy pótcselekvés, mert most minden voltam, csak kiegyensúlyozott nem. Még mindig remegett a lelkem és nehéz volt feldolgozni az elmúlt heteket, közben holnap délben államvizsgázom. Úgy érzem magam, mintha az erkölcseimmel együtt a tudásomtól is megfosztottak volna. Megszégyenülve alig nézek emberek szemébe, pedig muszáj.
Újra és újra meg kell tennem, mosolyogni, és úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Kivéve a hülye automatával, ami elnyelte az apróm és a csokim is. Indulatból emelem a lábam és rúgok bele, de nem történik senki, csak tekintetek szegeződnek rám. Még nézek az üvegen át egy ideig, mielőtt az órára pillantok. Perceken belül jön Frankie, ideje lenne azt csinálnom, amit kell az automata szétszedése helyett. Annyira fura még minden. Mióta minden helyreállt folyamatosan dolgozom, kerülöm az embereket. Még Ward szemébe se tudtam belenézni. Rettenetesen érzem magam.
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. május 21. 20:26 | Link

Jazzye

Vannak dolgok, amik idővel jobbak és élhetőbbek lesznek. és akkor itt van a kis áldás, amit az egyetem a nyakamba szakasztott. Ez nem lett jobb, olyan szinten nem, hogy sikerült asszem eltörni magamban megint pár dolgot. Nehezen szedtem a levegőt még most is és az oldalam "kicsit" lila is volt. Talán ez juttat oda, hogy Jasminehez fordulok. Talán más. Talán a tény, hogy képtelen vagyok megérinteni bárkit és ez megőrjít.
A lényeg, hogy itt vagyok, a táskám tele csokikkal, miközben végigvágok a folyosón a hamarosan végzett dokinőhöz. Aki éppen agresszívan inzultálja a csokiautomatát.
- Whoa, tigris, elnyelte? - kérdezem, de ahogy nevetek, levegő után is kapok, ami még beszúr, nagyon rossz.
- Bocs, voltam már jobb állapotban is. Milyen csokit akartál? - kérdezem, szetnyitva előtte a táskám és felé tartva. Volt benne egy fél automata, amit elhoztam a kórházból,miután szétesett.
Utoljára módosította:Guinevere Frances Yazel, 2019. május 22. 14:48
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. május 22. 14:18 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


Fáj, rendesen érzem, ahogy még a csontom is megérzi a rúgásom, de meg sem rezzenek, hogy időm legyen rajta problémázni. Mérgesen meredek az üvegre, ahol hol magam tükröződik vissza, hol a csokit látom. Még rávágok a tenyeremmel, mire kicsit meglepődve és ijedten fordulok a lány irányába.
- Én nem is - mutatok a gépre, meg így magamra, de végül csak kiengedem a tartogatott levegőt és a kabátom zsebébe csúsztatom a kezem. Elnyelte, de jelenleg én is el tudnám ezt az egészet, szükségem van arra a csokira, mielőtt tényleg elér egy pánikroham. Sosem voltam beteg, hajlamom sem volt legjobb tudomásom szerint, de a hetekben három komolyabbat is átéltem, kettőt azóta, hogy megint én vagyok. - Mi történt?
A kérdésem szinte azonnal elhangzik, elég aggodalmas grimasszal nézek is rá, de csak egy fél lépést teszek közelebb. Azért sosem normális, ha örömödben fáj. Bár bizonyosan van, aki ezen vitatkozna, de ez most nem olyan, ebben elég biztos voltam.
- Bah, bármilyet, ami legalább egy löketet ad - mondtam kicsit lehangoltan majd belenéztem a felmutatott táskába és kicsit értetlenül meredtem. - Látom te nyelted el az automatát. És leszámítva, hogy menten meghalsz a nevetésben is, javult valamennyit?
Nem tudtam hogyan állunk most, bár mióta elsőre beszéltünk sok dolognak utánajártam, és igazából a volt gyakorlatvezetőm adott pár tippet, nem éreztem ezután hogy menthetetlen lenne a helyzet. Közben a lány alkarja alá nyúltam, hogy a magam irányába fordítsam, befelé az egyik hátsó vizsgálóba. Ott le tudunk ülni is megbeszélni, meg megnézem mi is a jelen gondja.
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. május 22. 15:35 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.

Nem láttam még ilyen idegesnek ezt a lányt, nem is akarom, asszem, biztos sok kell neki, hogy ennyire felidegelje magát. Szegény automata. Mondjuk én is ugyanennyit csináltam és bamm, kiáradt az összes csoki, amit én csak összekapkodtam, majd elszaladtam a dolgomra.
- Nem vagy tigris? Uh, pedig jól állna, ha meggondolod magad, van egy olyan mintás felsőm, biztosan dögös lennél benne - javaslom, kis mosollyal az arcomon, végig is mérve, mert nagyon helyes csaj, ennél sokkal-sokkal többet is ki lehetne hozni belőle. Aztán csak fáj a nevetés, kicsit oda is kapok egy grimasszal, mert baromi rossz, szerintem valami nem a helyén van, vagy nem tudom... - Kisebb incidens, de semmi komoly, engedd el.
Tesz is felém egy lépést, nem lépek el, mert az gyanús lenne, de nem is nyomom egyből az orra alá a sérült testrészeim hogy UH EZT NÉZD.
- Oh, hidd el, bármelyik jó rá - bólintok meggyőzve, mielőtt elé tárnám a táskám, egyszerűen csak úgy érzem magam, mint egy mozgó csokidíler. - Hát, már képes voltam nem eltörni a borotvámat, szóval asszem, haladok.
Más kérdés, hogy a bordáim nem mondhatják el magukról ugyanezt. Kicsit rá is vágok az automatára, nem durván, így is eljut odáig a dolog, hogy kiokád egy nagy adag aprót és egy fél sor csoki leesik.
- Szedd ki a részed - szusszanok fel, leguggolva, hogy kivegyem az aprót, mert nem fogok előrehajolni, tuti nem. Utána a táskámba dobom a maradékot. Erről ennyit. Még megszerzem a Cadbury csokit és követem őt a vizsgálóba.
- Mit is csinálunk most?
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. május 22. 17:16 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


- Tigris sem - sóhajtok egy nagyobbat kicsit kellemetlenül húzva el a szám, ahogy a cipőmre pillantok, legalább azon nem látszik meg annyira ez a kitörés. Kár lenne érte, egészen szeretem ezt a párt. - Jól állna? - kicsit furcsán néztem, na nem a felajánlásért, már feltűnt, hogy ő elég közvetlen és kedves is a maga módján, csak én azt hiszem nem feltétlen akartam elképzelni, amik neki sikerült azzal. Vannak a családom szerint meredeknek nevezhető darabok így is a ruhatáramban, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy ez még kéne pluszban a jelenlegi rengeteg kérdőjel és esemény mellé, amit átélek.
- Biztos? Megnézem és adok valamit rá, ha tudok - ajánlottam fel, mert hát mi másra jó egy orvos egy kórházban? Jó, nyilván másért volt itt, nem a friss sérülés vagy bármi legyen ez okán. Ettől még nekem ez nem csak egy szakma, azért csinálom, mert aggódom az emberekért a legtöbbször. Most is.
- Szép gyűjtemény - jegyzem meg a táskába pillantva, persze aztán felnézek rá, mikor az apró, de tudom neki most mennyire lényeges lépésről és előrehaladásról beszámol. Nem lennék a helyében, igazából az elmúlt hetekben egyikünkében sem. A hideg kirázott most is, az apró pihék és libabőr is a kezemen ékeskedett, nem volt kellemes a gondolat sem.
- Wow... - nagyjából ennyire tellett, ahogy meredtem rá, majd kivettem a két csokimat, meg még egyet. Mert miért ne. Nem kellene, már az se, amiért indultam. De  a kezem remegése még vissza-vissza tért, így kibontva mutattam az utat, aztán bele is haraptam a karamellás darabba.
- Ta'átam neked me'o'dást - mondtam gyorsan, de nem volt túl szép, hiába tartottam a kezem a szám elé, ettől még tele volt. Becsuktam z ajtót magunk mögött és a maradék csokit letéve kinyitottam a kulcsommal a fiolás szekrényt. - Kikevertem neked egy italt, ami segíthet.
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. május 23. 15:06 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.

- Persze. Mert szerinted nem? Ugyan már. Ne legyél kishitű - mérem végig alaposan, talán kicsit jobban is, mint illik, de nem zavartatom magam ezen. Majd fogja ő, helyettem is, mert kettőnk közül ő a modoros és jól nevelt, én meg a holland utcai mix, akinek már az anyja is zöld kávézót üzemeltet, az apja meg zenész. Nekem nincs innen lejjebb, köszi, jól elvagyok itt.
- Hát, lehet nem lenne rossz, mert úgy fáj, hogy beszarok - állapitom meg végül, de nem fonom magam köré a karjaim, mert lehet hogy csak rosszabb lenne e tőle és megint nyekkenne valami, aminek nem kellene. Nem ér ez még ennyit.
- köszönöm. Promóciós darabok, amiért az én pénzem is elnyelte. - fájdalom díj ha úgy tetszik. Nem mintha a cég ilyen nagyvonalú lenne, de az automata gyenge, én meg erős vagyok. Mint ahogy most neki is segítek, rátenyerelek a csokiadagolóra és ki is zsarolok belőle egy pár szeletet, meg némi aprót.
- Megoldást? Nekem? Mármint ez... Elmúlhat? - meredek rá kissé elnyílt ajkakkal, de aztán elhatalmasodott rajtam a mosoly. - Megnézed mit szerencsétlenkedtem össze?
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2019. május 24. 23:28
Hozzászólásai ebben a témában

Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. május 24. 23:33 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


- Nem így értettem - szabadkoztam volna, de aztán csak a nézegetésére inkább leszegtem a fejem, majd én is jobban végignéztem magamon. Szerintem a jelenlegi ruhám teljesen megfelelt annak, amilyen célra szántam. Nyilván nekem is voltak mindenre ruháim, de bizonyos kereteket próbáltam őrizni. - Nem gondolnám, hogy nem, szeretem a nagyon csinos ruhákat, a szűkebbeket is. Egyszerűen nem illendő ezt túl sokszor - vontam kicsit a vállamon. Sosem próbáltam megmagyarázni vagy meggyőzni róla másokat, ez így lenne rendben. Én sem voltam benne biztos, hogy ez okés, mégis éltem a gyanúperrel, hogy ha azt is állítom elhagytam vallást, szokást, hagyományt, akkor sem tettem meg. Mikor ebben nősz fel, ez tölti ki az életed, ez a kapaszkodód, nem tudod elhagyni. Talán ezért is szégyenkezem annyira és van rajtam az a kellemetlen és rossz érzés folyamatosan az elmúlt időszaktól.
- Akkor azt hiszem jobban járunk - mosolyogtam kicsit kelletlenül, mert biztos nem lehetett jó. Láttam, hogy mire is képes. Mesélt, és nem volt szívderítő állapotban. Nem tudom, hogy mi vár a fájdalmai kapcsán, de nincsenek nagy reményeim egyelőre. - Neki remélem jobban fájt, mint neked.
Komolyan nem tudtam azért sajnálni a dolgot, ma amúgy is felhúzott az automata, pedig nem szokott. Se ez, se más. De napok óta ez éltet, gyakorlatilag óránként eszem meg valamit, amit a szervezetem instant eldobna. És ez meg meg akart tőle fosztani.
- Úgy hiszem igen - bólintottam is, ahogy becsuktam mögöttünk a vizsgáló ajtaját, majd hagytam hogy leüljön, de én is egy betegek hozzátartozóinak kitett székbe ültem le, miután kiszedtem a fiolákat a szekrényből. Letettem közénk az asztalra őket, majd a lányra néztem. - Vesd le azokat a ruhákat, maik takarják, megnézem - keltem fel végül, hogy közelebb sétáljak, és felvettem egy kesztyűt ne taperoljam csak úgy össze.
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. június 10. 16:55 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.

- Oh, ja tényleg, néha elfelejtem, hogy te ilyen... "illedelmes" lány vagy. - Keresnem kell a szót, nem talál utat egyből a nyelvem hegyére, akárhogy is erőltetem, azt hiszem, hogy nem használom eleget. Ettől még el tudom képzelni a tigriscsíkos cuccban és hát... a pasik helyében tudnék vele mit kezdeni. De nem ezért vagyok itt.
Nem tudom, hogy sikerült ennyire lerendezni magamat, de csak megtörtént, most meg itt vagyok és lehet, hogy nem ártott volna melltartót venni. Az meg mégis hogy nézett volna ki?
- Már nem az üveget célzom, elsőre sikerült és nem volt bölcs döntés - rázom meg a fejemet rezzenéstelen arccal. Akkor sem lett komoly bajom, de jót tett a kezemnek, hogy folyamatos ápolás alatt volt, mert istentelenül összekaristoltam. Most már csak az égésnyomok hegei látszottak, abból sem sok, hálistennek.
- Az jó lenne. Sőt. Több, mint jó - csukom be a számat jó gyorsan, mert mégsem kéne úgy kinézem, mint egy facebook matricának. Helyette inkább igyekszem úgy a felsőm után nyúlni, hogy ne fájjon, de kevés a siker. Ki is bújok a mini topból, a az egyetlen, ami takarja, és úgy fordulok, hogy lássa a belilult területet, ahol összeb.sztam magamat. - Nem terveztem ennyire szép színes egyéniséggé válni.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. június 12. 21:17 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


- Illedelmes? - nevettem el magam a visszakérdés közben. Nem mindig érzem magam annak, főleg ha éppen úgy alakul, hogy eléggé kilépek egy olyan határon, amit más komfortzónának mondana. Márpedig megtettem, és volt hogy boldogan, de olyan is, hogy nem állt szándékomban, de megtörtént. Mindenesetre részben jogosnak éreztem, hogy nem áll messze, miért tiltakoznék, ezért is bámultam a földre, végül pedig a csokival a kezemben inkább mutattam is neki merre, mielőtt újabb géppel kerül bármelyikünk összetűzésbe. - A fájdalomra tudok adni gyógyszert, megnézzük más is kell-e.
Szívesen segítek neki és örülök, ha tudok is, mert nem volt egyszerű a helyzete. Közben a fél csokimon túl az ajtót becsukva kezdtem bele, miért is találkoztunk tulajdonképpen. Persze ha tudom, hogy baja lett előbb behívom, hiszen nem játék, lehetnek kellemetlen következményei zúzódásoknak vagy rosszul összeforrt csontoknak.
- Mivel hasonlót még nem láttam, ez tényleg nem egy standard gyógyszer, de az összetevők és a kúra vele működhet. Hasonló a mechanizmusa, mint a méregtelenítő szereknek. Megpróbálja a szervezeted helyreállítani az alapvető állapotára - mondtam végig neki, mi is lenne a bájital lényege, a részletekre egyelőre nem térve ki. Rámosolyogtam, aztán mikor levette a ruháit a lila területeket kezdtem óvatosan, de azért érzékelésre alkalmasan kitapogatni. Biztos lesznek pontok,a hol jobban fáj majd neki, de elsődleges az, hogy megnézzem alatta ép-e minden. A bevérzések alapján nem láttam túl mélynek, ami jó jel volt. Hogy repedt-e a csont, azt csak majd egy röntgen tudja megmondani pontosan.
- Jól állnak a színek pedig. Szólj, ha valahol jobban fáj, vagy érzel olyan szúrás ki és belégzés közben, ami kicsit is kellemetlen - magyaráztam, aztán lassan elkezdtem végighaladni a sérült területen még egyszer.
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. július 24. 13:55 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.

- Nem ez a szó rá? Még sokat kell tanulnom. - A magyar bonyolult nyelv és bárki, aki mást állít, az egy megrögzött hazudozó. Persze, jó tanáraim vannak, mert a fura lányok is sokat segítenek, meg Igor is eléggé, bár neki elég sajátos elképzelései vannak a korrepetálásról. Inkább követem a nőt, hogy ki is lyukadjunk valahová, ne csak lebegjünk az éterben, mint gólyafos a levegőben. - Az jó lenne.
Nem vagyok gyógyszerfüggő, leginkább semmilyen függésem nincsen, de ez az érzés mostanság konstans volt, a fájdalomcsillapító pedig jót tett volna rá. Vannak házi praktikák is, de a nagy többségük sok energiát és hozzávalót igényel, én nem az vagyok, aki ezeket otthon összedobja.
- Hát... ennél rosszabb nem hiszem, hogy lehet, nekem bármi megfelel, amiben egy fikarcnyi esély van, hogy segít - sóhajtok fel meglehetősen hangosan, de fáj, így fel is szisszenek elég hangosan. Olyan szúrós érzés az egész, nem élvezem, pedig van olyan fájdalom, ami kellemes. Egyértelműen nem ez az. Van olyan pont, ahol hangosan felnyüszítek, nem jó érzés.
- Most épp szúr és ez szaaaaa... - a keze után is kapok, mert nem kellemes, nem jó, fáj, de még épp időben eszmélek, hogy ne érjek hozzá. Veszek lassan egy mélyebb levegőt, majd visszaejtem magam mellé a kezem és a plafont bámulom. - Bocs. Viselkedek, csináld csak.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. augusztus 1. 04:52 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


- De ez is egy szó arra, amit szerintem gondoltál - bólintottam, hogy azért megerősítsem, jól beszélt, csak inkább a mögöttes tartalommal nem értettem maradéktalanul egyet, ez mondjuk az ő hibázhatóságán teljesen kívül esik, nem tehet róla, hogy furcsa szerzet vagyok. - Azt mondanám, hogy van aki prűdnek hívna, más meg álszentnek. Én úgy gondolom, hogy sok nem illő dolgot is tettem már, de nehezen veszem rá arra magam. Kell valami... nyomós ok.
Vagy valaki, úgy is mondhatnám, de eddig ha akadtak nagyon meggyőző barátosnőim, akkor sem volt több egy-egy fellángolásnál a kihívóbb ruhám vagy beszédem. Az, hogy mennyit mutattam vagy sem magamból. Ennek ellenére az, hogy mennyire új voltam az életben, ha egy kapcsolatot veszünk, na annak a kínos részeiről mondjuk csak Ward nyilatkozhatna. Bár sosem bántott érte, én mindig várom, hogy egyszer azért felvilágosítson, hogy valamit elszúrtam. Előfordulhat, javítanám, hiszek benne, hogy lehet.
- Összeírtam neked, hogy mikor kell majd meginni, az elsőt itt, ha végeztünk lehet is, fel is írom a többi sorszámát a fiolákra neked - mondtam, hogy közben ki is szedjem azokat, amiket kikevertettem. Nyilván nem volt kin vagy min tesztelni az ő ereje tekintetében, így mondjuk kísérleti szérumnak erre, de máson segített más gondokkal. Én bizakodó vagyok, ez benne is meglehet.
- Ne haragudj - húztam el a kezem sajnálkozva is valódian, nem csak szavakkal, és egy papírra felírtam közben magamnak mi és merre volt érzékenyebb, hogy a végén összegezhessek. Óvatosan haladtam végig az oldalán, hol erősebb, hol inkább csak érintőleges nyomást gyakorolva az érintett területre. - Semmi gond, nyilván ha olyan jó lenne, nem vagyunk itt. Érthető reakció. Még magát az elszíneződött részt megtapogatom, de csak felületien, és után már nem nyúzlak - mondtam neki, sőt még a pálcám is elővettem, hogy a megfelelő varázslatok ráolvasásával, majd az elővett papírral a csontok megfelelő állapotát is ellenőrizzem. A pálcát a lapra érintve megjelent az oldala ultrahangjának megfelelő rajza, és szerencsére bebizonyosodott az elképzelésem, hogy ez bizony csak zúzódás. Fájdalmilag rosszabb, de gyógyulásilag a szerencsésebb.
- Felírók egy gyógykenőcsöt, kikeverik bármelyik varázspatikában, akár itt is az aulában. Illetve gyógyszert, ha eléggé elviselhetetlen lenne. Ezek beleférnek a bájital mellett is. Van kérdésed?
Hozzászólásai ebben a témában

Guinevere Frances Yazel
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. augusztus 19. 14:58 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.


- Milyen egy ál-szent? Olyan fura ruhákban van, mint a templomos képeken a csávók? Meg a csávók, akikről azt mondják, nők? - kérdezem, a plafonra pillantva, össze is vonva a szemöldökeimet, ez a meghatározás nekem most nem teljesen egyértelmű. Sosem láttam még álszenteket. Azok a ruhák nagyon nem babák már, csupa lógó függöny. - Vagy ilyenek?
Le is szegem az állam, olyan dupla-tokám van, hogy tanítani kellene az iskolákban. Ilyen egy igazi áll-szent. Nem, ennek nincsen semmi értelme, inkább fel is emelem a fejemet.
- És mennyi időnként kell meginni? - kérdezek vissza, ha anya itt lenne, tuti szólna, hogy még vannak fontos kérdések, amiket nem tettem fel, mint hogy milyen mellékhatásai vannak... vagy ilyesmi. Talán én is rákérdezek, de az is lehet, hogy nem. Most még pihentetem, ennyi biztos.
- Ja, nem, semmi baj, kezdem megszokni a fájdalmat. Van, amit egészen kedvelek is, csak ez... hát ez nem az - állapítom meg, meg sem moccanva az előző pózomból, talán ha elég mozdulatlan vagyok, akkor annyira nem rossz az egész. De. De, az. - Csak nyugodtan.
Miután végez, fel is ülök, majd elkezdem magamra visszaügyeskedni a felsőm. Máskor talán megkockáztatnám, hogy hazamegyek melltartóban, de most még azt sem sikerült hozni. Szóval csak figyelem őt, igazgatom a felsőm, majd a kezében tartott papírra pillantok.
- Nem hiszem, hogy van. Mennyi idő alatt kellene elmúljon? Már, a fájdalom - kérdezem, miközben a bakancsba bujtatott tappancsaimra nehezedem és lemászok az asztalról. - Ha van kedved, valamikor ihatnánk egy kávét.
Majdnem hozzáteszem, hogy mint barátok. De aztán nem mondom ki végül, reményeim szerint tudja, hogy nem akarom felszedni. Túlságosan lefoglal egy ember. Szomorú.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Jasmine A. Jhaveri
Gyógyító, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 176
Írta: 2019. szeptember 2. 19:35 | Link


#JAJ × Pécsi ispotály × május 17.


- Tessék? - kérdeztem vissza értetlenül, egyrészt kis fáziskéséssel meredtem is rá, mert leesett, hogy a szavakat hogy értelmezte külön, aztán meg tanácstalanul álltam a dolog előtt. Igazából nem vagyok képben itt Európában ez hogy megy rendesen. Lehet van is ilyen? - Igazából... fogalmam sincs, lehet olyanok, de én inkább arra gondoltam most, hogy volt, aki szerint, csak előadom, hogy ennyire... nem vagyok nyílt és könnyű - próbáltam megfogni a dolgot, de végül arra kellett jussak, hogy jobb, ha ezt az egészet elengedjük, mint az automatás kis incidensemet. Túlestem a cukorbevitelen is, nem voltam stresszes, inkább aggódó a lány állapotáért. Segíteni akartam neki ezért is kerestem meg kutattam egy ideig, mire találtam valamit, ami talán segíthet.
- Egy nap 3 fiola kell kiürüljön, és minimum négy maximum öt óra telhet el kettő között - mondtam neki, miközben lassan felraktam a kis címkéken a számokat, hogy meglegyen a jó sorrend. Pár nap, pár ital és gyakorlatilag lehet megoldódnak a legnagyobb gondjai. Még így tűnik a legkevesebb áldozattal járónak egy kúra.
- Kitartó vagy - szántam bóknak egy mosoly kíséretében, ahogy megnéztem még a közvetlen nyomot, ami maradt a zúzódásból. Elég szerencsés esetnek tűnt, mert lehetne rosszabb is, szerintem ezt mind a ketten tudjuk, óvatos voltam, de nem kizárt hogy nem eléggé. Viszont túlestünk ezen is.
- Elég gyorsan szokott hatni, maximum húsz perc, ha nem történik fél óra után sem semmi, kenni kell még egy réteget, és úgy már nem lehet hiba - ez persze nagyon erős lesz, akár rá is kihathat az illata miatt, de egy kis álmosságon túl nem okoz problémát majd, ezeket úgyis felírom neki mindjárt a használati útmutató mellé.
- Kávét? Persze, mármint nem vagyok oda érte, de elmehetnénk valahova, szívesen megyek - mosolyogtam rá a lányra összeszedve a papírokat és a fiolákat egy dobozba pakolva, hogy kitegyem az ágy végébe és elvehesse. - Minden benne van, ha meg gond van tényleg keress nyugodtan, a számom már úgyis tudod.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger-Yazel Frances
Egyetemi hallgató


She-hulk
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 132
Írta: 2019. szeptember 15. 14:06 | Link

Jazzye
#nightmare × Pécsi ispotály × május 17.


- Oh! Igen, ennek mondjuk így több értelme van - bólogatok elég sűrűn, össze is préselve a szám, hogy hát erre gondolhattam volna, meg még rá is mutatok a nőre. Hát... legközelebb majd ezzel a plusz tudással futok neki a napnak. Már tudom milyen egy álszent. De milyen egy áll-szent?
Kell a gyógyír erre az állapotra, amiben ragadtam, nem akarok így élni, attól tartva, hogy bármihez érek is, majd atomjaira esik szét másodperceken belül.
- Öm... rendben - adok rá pozitív választ, de magamból kiindulva nem vagyok benne biztos, hogy ez az elég specifikus időtartam majd mindenképpen rendben lesz az életvitelemmel. Nem teszem szóvá, csak bólintok még párat.
Mondták már mások is, talán nem eléggé, mert így is vannak dolgok, amiket elkezdek és sosem fejezek be. Sorozatok, hangszerek, barátságok. Kellemetlen.
- Kösz, doki - mosolyodom el kissé. A legtöbb ember már elengedte volna a nyomorult esetemet annyival, hogy erre még nem volt precedens, így nem tudnak vele mit kezdeni. Ő meg itt volt és szívott velem, mintha muszáj lenne. Hálás voltam érte.
- Ja, nem kell feltétlenül kávénak lennie, nem iszom én sem, túlpörget. De itt az együtt kimozdulás... részére gondoltam főleg. Nem az ital milyenségére - próbálom kimagyarázni a helyzetet, de végül csak elfojtok egy frusztrált sóhajt. Inkább rámosolygok hálásan, miközben átveszem a lehető legóvatosabban a cuccokat. - Köszönöm még egyszer, Jasmine. Meglesz. Szép napot!
Még biccentek is, majd leteszem az asztalra a pénzt, amit neki raktam el, majd egy mosollyal elillanok a helyszínről. Nagyon remélem, hogy tényleg képes ezzel csinálni valamit. Velem.


// Pirul Pirul Pirul //
Utoljára módosította:Mitzinger-Yazel Frances, 2019. szeptember 15. 14:06
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek