29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Tanári és képességoktatói pályázat reloaded, részletek a hírben!
Nagy baj van, kérem, riadó! Halló, halló, már megint egy Évnyitó!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. szeptember 11. 12:55 | Link

McKenzie cica :)

Unalom. Úgy tör rá, mint a régi mugli filmeken a sarkon nagy bunkós bottal várakozó tolvaj, aki a szerencsétlen arra járót akarja jól fejbe verni, hogy megszabadítsa azt az értékeitől. Ráadásul, ha már rátört, rá is telepszik, hogy Yarista minden életkedve elmenjen. Vizsgák pipa, edzések most nincsenek és az animágiát is pihenteti kicsit. Lefoglalhatná vele magát, de annyira nincs a toppon fejben, hogy biztosan megsérülne, és több kárt okozna a gyakorlás, mint amennyi sikerélményt hozna. Agyilag és lelkileg is le van szívva, talán fizikailag nem fáradt még eléggé. Épp a stég felé ballag, a kis tónál nem túl régen fedezte fel ezt a kis helyet, vagy csak mostanában vett tudomást róla, amikor unalomkörútját járta. Talán a vízbe való bámulás majd meghozza neki a várt felszabadulást a nyűgjeitől, amiket talán ő maga hozott létre. Egy vékonyabb vászonkabátban, szürke farmerben és egy tornacipőben indult útnak, a mai hűvösebb idő miatt. Mielőtt elindult volna, még küldött egy üzenetet McK-nek, talán a lány a maga módján ki tudja majd zökkenteni ebből a kómás állapotából. Igen, ő nagyon ügyes, hogy akár felpaprikázza, vagy más módon életre rántsa, és újabb lökést adjon neki az élet rögös útján, ahogy a közhelyek ezt mondani szokták.

Hali Kenzie!

Elfelejtettél? Utálsz? Szeretsz? Gyűlölsz? Imádsz?
Válaszod élőszóban várom a stégen, a te előadásodban, egy fél óra múlva.
YP

ui: régen láttam a búrádat, szóval kötelező a megjelenésed


Semmi extra, nem szokott levelezni McK-kel. Rég látta őt és most szükségeltetik a jelenléte, és még ezt a béna levelet is megírta ennek érdekében. Még ő is szánalmasnak találja a levél humorát, talán pont emiatt jön majd el a cserfes és szabad szájú és szabadelvű barátja. Megérkezik a kis stéghez, amin éppen nem tartózkodik senki, a pálcájával köveket röppen t a kezébe, majd a stég széléhez megy. Dobálni kezdi a kavicsokat és figyeli, hogy mekkorát fodrozódik éppen a víz. Nagyjából időben jött, a levélben megjelölt fél óra éppen lejárhatott, vagy csak pár perce múlhatott el. Miután elfogy a muníciója, felkönyököl a stég korlátjára és csak bámulja a tükörsima vizet, szinte felveszi a halszemet, néz a semmibe, gondolatai pedig ki tudja hol járnak. Még ő maga sem.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
McKenzie R. Krise
INAKTÍV


Harcipukkancs vizsgázik
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 307
Írta: 2013. szeptember 11. 13:23 | Link

Mr. Palarn

A legjobb dolog a világon, ülni a kandalló előtt ebben a kifejezetten nem szimpatikus időben és nézni a ropogó fákat, melyeket a manók gondosan beletettek, hogy hosszan meleget adjanak. Az ember csak elnyúlik a kényelmes kanapén, felpakolja a kis lábacskáit egy puffra, amit állítólag egy bátor és unatkozó Rellonos egyszer ellopott az Eridonosoktól és élvezni a csendet. Kezében egy nagy adag meggyes forrócsokival, csukott szemekkel.
A vizsgákat már letudta. Idén csak átlagos volt, egy kiváló, két várakozáson felüli, de nem is érdekli, nem hajt ő másra, csak hogy átmenjen és ne olyan szégyennel, hogy a hivatalos szünet alatt a pótvizsgákra gyakoroljon. A békés, és roppant unalmas csendbe érkezik meg a bagoly, aki majdnem kiveri a kezéből az italát. Rosszallóan néz rá, de végül csak elveszi a levelet, hiszen felé nyújtja karmos lábát. Furcsa, nem szokott neki levél érkezni, csak ha orbitális nagy gáz van, és most mégis. Bizony, ott van, feketén-fehéren a neve, és a kis levélke, amire széles mosoly terül szét az arcán.
- Végül mindig visszatévedsz.
Nagyot húz a csokiból, majd felkelve ad két kekszet a bagolynak. Nem számított rá, hogy bagoly látogatja ma meg, így nem is készült rá megfelelően, de reméli, nem sértődik meg. A választ azonban nem várja meg, inkább elsiet a szobájába, hogy magára kapjon valamit, és némiképp a kusza tincseket is rendezze, hiszen mégse mehet le így, mint aki most kelt fel, akkor sem, ha tényleg most kelt fel.
Fél óra kevés dologra elég, főleg, hogy a fele a stéghez való lejutásból áll, de bizakodóan húzza fel a harisnyáját, és dobálja ki a cuccait, hogy egy melegebb felsőt találjon. A zöldeskékes szoknyához egy fehér, fekete mintás darabot húz, már csak a cipő és a fésülködés hiányzik. Némi szemceruza, spirál, szájfény, hogy azért ki is nézzen valahova, és már mehet is a menet.
Előkeresett még két termoszos bögrét, amit a mugliknál vett, és amik melegen tartják a forrócsokit, és mind a kettőbe töltött egy jó nagy adagot. Ha a srác nem is kéri, ő majd biztos megissza az ő részét is, hiszen ez csoki, a csokinak pedig nem szabad nemet mondani.
Az utat tizenegy perc alatt teljesítette, mivel rövidített úton közlekedett, így könnyedén és teljesen időben megérkezett a kijelölt helyre, ahol már ott is várt rá a magányos hercegkezdemény. Magában a fejét csóválva sétál dúdolva felé, nagy lelkesen és nem kicsit fázva. Oké, kicsit alulöltözött, na de sebaj, majd a beszélgetés elvonja a figyelmét.
- Héj béjbi!
A legszebb és legmodortalanabb, férfias hangleejtésében adja elő ezt a két sort, majd vigyorogva átnyújtja az egyik bögrét, jelezve, hogy azt neki szánta.


Ruci
Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. szeptember 11. 14:25 | Link

Kenzie-kém Smiley

Most, hogy unottan nézi a vizet, épp arra gondol, hogy vajon vizsgaidőszakban is tiltott terület-e Bogolyfalva. Végül – mivel ez a téma még sosem hozta lázba – vállat von, nem számít, hogy erre a kommunikációs formára még a tavacska halai sem fognak reagálni. A „Héj béjbi” már széles mosolyra húzza az ajkait, és nem felejt el válaszolni sem.
- Itt vagyok cukorborsóm, nyalom a hangod! – kacag fel, majd elveszi a felkínált bögrét. Végignéz McK-en és most sem titkolja el, hogy tetszik neki a lány külseje. Soha nem titkolta, valahogy McKenzie meg is bántódna, ha nem mondana neki igazat, még akkor is, ha azzal megbántja.
- Szóval nem estem ki a pixisből - a szemei nevetnek, mert örül, hogy McK nem felejtette el. Pedig nem túl sokat beszéltek mostanában, csak néha és akkor is keveset, nagyjából annyit, hogy feltartsák az ismeretségüket. Na, meg ki tudja, hogy McK épp melyik pasival szórakozott, illetve a családja épp mibe rángatta bele.
- Jól nézel ki, de miattam nem kellene megfáznod. Vagy ez a női sors? Szenvedni a szépségért? – kérdezi, közben magához inti a lányt, hogy ő is unalmasan nézhesse a tavat. Erőt vesz magán, még sóhajt is egyet, majd a lány szemébe néz.
- Igazad volt. Nem tudok élni nélk… - felnevet, majd folytatja - … szóval nem való nekem ez a kötöttség. Újra egyedülálló vagyok és páratlan. Mindenféle kontextusban – keserédes a mosolya, meg kellett hajolnia a királynő előtt, akinek igaza volt. Nem szereti bevallani McK-nek ha téved, viszont szereti növelni az egóját a lánynak. Olyankor nagyon édes tud lenni, amin Yar viszont jót mulat. Majd még kiderül, hogy mi lesz ma a továbbiakban. Miután beleszagolt az italba, nagyon megörül, hogy forró csoki van benne. ~ Vajon tudta, hogy ez a kedvenc italom, vagy csak így jött ki? ~ A nagy tanakodásban nem jut dűlőre saját magával szemben, akár tudhatja is McK. Belekortyol és várja az ízhatást, de az eper kissé elrontja a vártakat. Nem rossz így sem, csak másra számított.
- Minek bele eper? De nem vagyok hálátlan – ad egy puszit az arcára, miközben kuncogni kezd.
- Veled mi újság? Átrugdostad a csodás valagad a következő évfolyamra? – érdeklődik, és máris jobb kedve van. Örül, hogy bebizonyosodott, hogy McK-kel jól érzi magát.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
McKenzie R. Krise
INAKTÍV


Harcipukkancs vizsgázik
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 307
Írta: 2013. szeptember 11. 15:08 | Link

Yar

A mondatokra, bár igyekezett felkészíteni magát, de nem tudta, így az utolsó néhány métert jól eső kacagással teszi meg a fiú felé. Mindig kap valami újat, ami megfogja a fiúval való beszélgetést már az elején.
- Ez a nyalom a hangod kicsit fájt.
Hogy állítást igazolja, még az oldalát is megfogja. Igyekszik moderálni magát, de nehéz. Ő nem az a finom ki úrihölgyike, aki köhinteni se mer a másik jelenlétében, de valljuk be, így sokkal mókásabb az élet.
- Majd még meglátjuk, tudod, teperned kell érte, de jó kezdet, hogy levelet küldtél, nagyon jó, még a végén megtartalak.
Szép itt. Még nem járt itt sokat, főleg mert leginkább andalgó párok foglalták el, amihez neki se kedve, se gyomra nem volt. Ebben is más, nem szereti a nagyon nagy romantikát meg nyálat, inkább az a legyünk el és szórakozzunk típus.
- Igazából még nem volt alkalmam sokszor felhúzni, és gondoltam ide jó lesz, de egy cseppet hideg van hozzá, viszont ha visszamászok, hogy átöltözök, akkor nem érek ide és nem szeretek késni, főleg nem egy ilyen apróság miatt és tudod, a legrosszabb, ami történhet velem, hogy megfagyok, de tavasszal majd felolvasok.
Még egy kicsit meg is rántja a vállát, nem nagyon izgatná a dolog, ha tényleg így történne. Az az egy viszont biztos, hogy mivel hidegben van, ezért majd jól extra adag forrócsokit iszik este.
- Oh…
Ez az első, nem túl tartalmas reakciója a dologra. Úgy tűnik határozottan meglepte a tény, olyannyira, hogy hirtelen megszólalni se tud, ami nagy szó, főleg ha róla van szó, hiszen mindenre tud mondani valamit.
- Sajnálom. Elég jól megvoltatok, még velem se találkoztál, gondolom, mert bekavart volna csak a dolog. Hát ez… váratlan volt. Tudod, a sors okosabb, mint mi. Azt aki nem nekünk való valamivel lepattintja, de idővel eljön az igazi, ez meg jó gyakorlás volt.
A puszi is meglepi kicsit, mert ha már szabad, akkor nyílván máshogy köszönte volna meg, legalábbis ő naivan azt hitte, na de mindegy is. Kifújja a levegőt, és sóhajtva fordul a tó felé, kicsit megtámaszkodva a korláton.
- Cseréljünk, ez sima. Az epreset amúgy is magamnak hoztam, csak véletlenül elcseréltem.
Nem kamuzik, tényleg magának szánta az epreset, mert a meggyes is meggyőzte, amit előtte ivott. Kinyújtja a poharat, amibe még nem ivott bele és közben elveszi az epres példányt. Na így már rendben is vannak.
- Persze, nem volt nagy menet. Csak három vizsgám volt. Egy kiváló, két várakozáson felüli és veled mi a helyzet, megint felettem leszel? Vááárj csak, akkor végzős leszel. Tabló meg ballagás, záróvizsga, uhh, sajnállak.
Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. szeptember 11. 15:39 | Link

Kenzie

Megtette a hatását a köszöntés, szeret megnevettetetni másokat, és most jól esik neki is kacagni.
- Bocsi, külön neked tartogattam – vallja be, tényleg nem sütötte még el ezt a dolgot. Azért ő is megvizsgálja a lány oldalát legalább szemmel, de nincs baja, így csak somolyog tovább.
- Na gyere ide, majd melegítelek – kacsint egyet és teret enged a lánynak, hogy átkarolhassa a rellonost. Sosem volt vele prűd, az ő kapcsolatuk mindig furcsa volt. Yarista nem is tudná jellemezni, hogy ha bármi lehetne köztük – ami fenn álló lehetőség most is -, hogyan viselkedne. McK-nél tudja, hogy kb egy nyitott kapcsolatig menne csak el, nulla kötődéssel. Legalábbis mindig ezt hangoztatja, és így is viselkedett eddig. Yar meg nem tudja, hogy ezt ő meg tudná-e tenni a másikkal, de belevágni mindenképpen belevágna, ha ez lenne a lehetőség. Viszont most is jól megvannak, szerinte kb. bármit kérhetne tőle a lány, vagy fordítva. És ez nagyon furcsa, legfőképpen az, hogy ez csakis McKenzie-nél van. Minden közelebbi lánynál van valami jellemző tulajdonság a kapcsolattól függetlenül, Kenzire pont ez, hogy testvérként és szeretőként is el tudná képzelni, de akár mindkettőként egyszerre. Ez kicsit fellúdbőrözi egy pillanatig, amíg átveszi a csokit és belekortyol, az ital felmelegíti.
- Igen, lehet, hogy azért. Nem tudom, talán mert túlságosan is csőlátásom volt. Sajnálom, hogy nem találkoztunk, tényleg hiányoztál – vallja, de azért még hozzáfűzi. – Nem kell sajnálnod, az nem olyan McKenzies, még ha igaz is – vigyorog. A puszinál látja a furcsa arckifejezést, magát is meglepi. Miért nem csók volt? Túl ideges lenne tőle, vagy nem vágyik most ilyesmire? Vagy túl jó lenne? Nem tudja eldönteni.
- Oké, édes vagy – azonnal kicseréli az italt. – Azon gondolkoztam, hogy miért nem csókoltalak meg, hiszen… Szerinted? – fürkészi a lány szép barnáit, majd az ajkaira pillant. Még mindig kívánatosnak találja és csókolnivalónak. ~ Hmm, tényleg érdekes. ~
- Az nem is átlagos. nekem minden K lett, amit megírtam, idén lázadok, három kimarad – vonja meg a vállait, az arcán is ez tükröződik. Átlépett a túl jófiús szerepen, megvannak a maga céljai, és nem akar több energiát fektetni az iskolába, mint amennyit kell.
- Jövőre a felnőttben is játszom már – ezt már vidáman teszi hozzá a többihez és újabb adag csokit tol le a torkán.
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2013. szeptember 11. 15:40
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
McKenzie R. Krise
INAKTÍV


Harcipukkancs vizsgázik
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 307
Írta: 2013. szeptember 11. 16:32 | Link

Yarci

A melegítés határozottan jó ötlet, mivel, mint a családjában szinte mindenkit őt is csak egy testrészének fázása zavarja, ez pedig az orra. Utálja, sőt gyűlöli, ha fázik az orra, az nem baj, hogy kipirosodik, az még aranyos is lehet, sőt hideg is lehet, az se baj, de amikor érzi, hogy fázik, az pocsék és elviselhetetlen. Örömmel bújik hát a fiúhoz, aki jól átmelegíti majd. Nagyon tetszik neki ez a felállás, jó lenne, ha megtanulna valami láthatatlan radiátor bűbájt, amit mindig magával hordozva nem fázna télen se.
- Nagylelkűen megbocsátom a csőlátásod, mivel elismered.
Iszik ő is egy kortyot, jó ötlet volt megvenni ezeket a termoszokat, akkor is, ha az egyiken kiskacsák, a másikon pedig békák vannak. Zsiráfosat szeretett volna, de az sajna nem volt, és az eladó néni azt mondta, hogy nem tudja mikor lesz. Pedig szokott lenni, kicsit a zebrákkal teszik össze őket általában, de most a zebrához oroszlános volt párosítva, ami egy kicsit beteg megoldás.
- Tudod, hogy van ez. A jó dolgokra várni kell, és minél tovább várunk rá, annál jobb lesz.
A másik része a dolognak, őt magát is gondolkodóba ejti, az meg főleg, hogy csalódottságot érez. Ez nem jellemző rá, nem is csinálták mindig, csak valahogy ez a Yar szabad, akkor smacizzunk gondolat minden más, épeszű gondolatát felülírta. Gondolatban párszor jól fejbe is veri magát azért mert ilyen gondolatok képesek átvenni felette az uralmat.
- Nem tudom.
Néz rá a fiúra őszintén. Ez neki is furcsa, sőt, valamiért igen kellemetlen érzés, amit jó lenne, ha le tudna magában tisztázni. Ez így nem oké. Nagyon, de nagyon nem oké.
- Gyere.
Vicces lehet a jelenet, ha kívülről nézi valaki. A lány finoman maga után húzza a fiút, de mégis szembe áll vele. Olyanok, mint az anya, aki járni tanítja gyermekét, vagy az apa, aki lábára állva a kislány táncol vele. A stég széléhez viszi, majd felül, és lábaival finoman átfogja a srác lábait. Nem akar belezúgni a vízbe, és ez, ha nem is fogja meg, de lelassítja, így lesz alkalma kitalálni valamit, ha esetleg úgy alakul, hogy elveszti az egyensúlyát. Ujjait a termosz közé csavarva, széles mosollyal néz fel rá.
- Ejnye, a lázadó mindenedet te kis profi kviddicses.
Kuncog egy keveset, de azért végtelenül büszke is, na nem arra, hogy lazázik az iskolában, hanem arra, hogy ilyen szép eredményeket ér el.
- Nem semmi. Akkor még kevesebbet fordulsz meg itt. Félek, hogy eljön majd a nap, amikor már nem lesz erre lehetőségünk, nem lesz alkalmunk rá, hogy így üljünk, álljunk egy ilyen helyen. Tudod mi lesz azzal, aki felnőttben játszik, elindulnak a lesifotók, az interjúk, a nők. Felfordul az életed.
A fejét elfordítva nézi a nyugodt, csak néha megrezdülő víztükröt, egy szellő belekap a hajába, nem nagyon, csak egy-két tinccsel játszik. Mielőtt visszafordulna a fiú fel, nyel egy nagyot.
- Mondok neked valamit.
Érződik rajta, hogy kicsit feszeng, de ha magába tartaná, akkor valószínűleg bekattanna pár nap alatt, az meg senkinek sem hiányzik.
- Csak ne szakíts félbe, mivel az elméletemet még csak félig dolgoztam ki.
Hihetetlenül komolyan, már-már ijesztően komolyan néz a fiúra.
- Szóval a csók. Szerintem azért nem csókoltál meg, mert komoly kapcsolatot akarsz, te komoly kapcsolatos srác vagy, aki ezt tudja magának elképzelni. Nekem írtál, pedig írhattál volna sok más embernek, de mégis én lettem az, akinek írtál, talán mert velem akarod. Ne nevess ki, ez most csak egy feltevés. Szóval tegyük fel, hogy komoly kapcsolatot akarsz velem, de nem csókoltál meg, mert bármennyire is szeretnéd, nem érzed úgy, hogy én képes lennék komoly kapcsolatra, mivel eddig ezt nem láttad tőlem, de talán csak azért nem, mert nem volt itt a megfelelő ember, mert én mindig csak a barátod voltam és nem más. Érted?

Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. szeptember 11. 20:13 | Link

Kenzie

Még mindig kicsit hitetlen, hogy McK ilyen ruciban – még akkor is, ha nagyon tetszik neki – képes volt idejönni, de a lány nem szívbajos, odabújik a kviddicseshez. Yar közelebb húzza magához őt, hogy ha már odahívta, legyen is értelme az egésznek, talán így jobban átmelegedhet a leányzó.
- Nehéz lenne kibúvót keresni belőle – mondja félvigyorral, de nem akar ebbe jobban belegondolni. Valahogy túl ködösnek tűnik most visszagondolni az egészre, főleg amiatt, hogy minden olyan tökéletesnek tűnt, amit aztán egy huszárvágással megszüntettek. A legnagyobb csalódás pedig még mindig az neki, hogy nem fáj annyira neki, mint kéne. De ezt is elhessegeti és inkább a mellette álldogáló és forró csokizó lánynak szenteli a figyelmét. A puszi és a csók közötti különbség óriási, viszont meglepő McK „nem tudomja”. Ő mindig szokott találni valami okos magyarázatot, vagy legalább van olyan véleménye, amibe bárki kapaszkodhat, még akkor is, ha esetleg az nem helytálló.
- Ezt még soha sem hallottam tőled – pillant rá zavartan, kutakodó kékjeivel. Gyorsan iszik is tovább, hátha a csoki áldásos tevékenysége megmozgatja a befáradt agysejtjeit és kieszel valamit. Miközben magáról beszél, elfogadja a kezet és mosolyog, ahogy Kenzie vezeti őt a stég széléhez, de aztán kiderül, hogy mire megy ki a játék, a lány felül a korlátra, vélhetőleg a szemkontaktus miatt. Most kicsit a rellonos a magasabb, Yarista aranyosnak találja, ahogy átfogja a lábaival, nehogy leessen. ~ Vagy más miatt? ~ Ezt nem hiszi, de McK újra mosolyra deríti.
- Lehet, hogy jó is, ha felfordul. Nők eddig is voltak és lesifotósok is, pl Biharszegi, vagy azt Edictum. Remélem, épp rossz kedve van valami miatt – kuncog, mert tényleg utálja a lányt. Ráadásul túl ügyes fotós, például a Kalickában is jókor volt jó helyen a feministák BK-s vezére.
- Ez komolynak hangzott – elképed eléggé, mert ilyenkor olyan beszélgetés szokott előjönni, ami általában a hallgató félnek nincs ínyére. Kicsit meg is emelkedik az adrenalinja, melege is lesz kissé, sőt még a szíve dobbanása is meggyorsul. Ráadásul Kenzie is feszült, ami csak tovább ront a helyzeten.
- Ok, csendben leszek – mondja komolyan és kíváncsian várja, hogy mit fog most kapni. Talán most jobban szeretné, ha a lány kinevetné hirtelen, hogy csak szívatta, de jelenleg nem hisz ebben. Nem látta még ilyennek a rellonos leányzót, de még így is jól állt neki, hogy a hajával játszik a szél. A magyarázatra figyel, de nem hagyja nyugodni a két rakoncátlan tincs és a monológ végén, mikor Kenzie arra vár, hogy válaszoljon, csak kedvesen félresöpri a füle mögé a két elszabadult hajvéget. Kényelmetlenül érzi magát, nem tudja eldönteni, hogy mi van, ezért inkább kibeszéli magából a gondolatait, hátha jutnak ketten valamire.
- Először is, körberöhögnének téged a legtöbben ezért, főleg, hogy azt mondtad, hogy én „komoly kapcsolatos” vagyok – még macskakörmöket is csinál az ujjaival, bár a termosz miatt az egyik elég sutára sikerül.
- Na, de, hogy legyen értelme is, ha már beszélek… Igen, neked írtam és igen, nem tudom miért éppen neked. Lehet, hogy igazad van és tényleg ez a csók hiányának értelme, hiszen semmi sem akadályozott most abban, hogy megtehessem. Én mindig el tudtalak képzelni magam mellett, tény, hogy azt is tudtam, hogy nem biztos, hogy mindig együtt lennénk. Régen ezt is csináltuk, csak nem mondtuk ki, hogy járunk. Nyilván nem is jártunk, csak… valami olyasmi. vagy az sem, nem tudom – vonja meg a vállát, és láthatóan erősen gondolkodik a dolgon. Örül, hogy nem kell elrejtenie az érzéseit, és nyíltan beszélhet.
- De lehet, hogy csak azért nem tettem, mert túl közeli a szakítás, és érzelmileg nem volt helyes, vagy a frász tudja. De ami fontos, hogy ugyanúgy érzek irántad, mint eddig, vagyis… most már nem tudom. Gőzöm sincs, hogy mit érzek, minden olyan zavaros. Azt tudom, hogy te nagyon sokat jelentesz nekem, és kevés ilyen ember van. Szerintem ezért írtam neked. Például most mondhatnák egyesek, hogy csak a karjaidban szeretnék vigasztalódni, aztán ha jön egy jobb parti – tudom, nincs jobb -, akkor megyek tovább. Nem tudom, hogy nem így van-e, össze vagyok zavarodva. Veled mindig így volt, nem újkeletű a dolog. Lehet, hogy féltem mindig is túl közel kerülni hozzád, de lehet, hogy csak elfogadtam ezt az állapotot, ami működik most is. És az is lehet, hogy nem bíztam/bízom benned, ahogy mondtad. Zavaros az egész – mondja, majd átöleli Kenzit, és jól esik neki ez a dolog. Most is szívesen megcsókolná, már csak kíváncsiságból is, hogy mit vált ki belőle. Kicsit hátrébb húzódik és folytatja, egész halkan, valamiért elment a hangja. Bámulja a mogyorószín szemeket és beletúr a lány hajába.
- Mindig azt mondtad, hogy nem leszel senki felesége, és nem fogsz leragadni senkinél, még akkor sem, ha belekényszerítenek. Most mégis elbizonytalanítottál, de szerintem inkább magadat, hogy lehet, hogy tévedtél. Megleptél – fejezi be és most már csak egy fura mosolyt hív elő repertoárjából. Ott áll előtte és a kezei a lány combján pihennek, figyelve arra, nehogy kiessen a lány, hiszen azért karolta át a lábaival.
- Szerintem csak simán nem vagyunk normálisak – vonja le a konklúziót és kiissza a maradék forró csokit.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
McKenzie R. Krise
INAKTÍV


Harcipukkancs vizsgázik
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 307
Írta: 2013. szeptember 23. 15:58 | Link

Yar

- Minden alkalommal meg akarlak lepni valamivel, ahogy elnézem, most is sikerült.
Csak oldani a feszültséget. Semmi másra nem törekszik, hiszen érzi, hogy lesz még ennél kellemetlenebb része is az egésznek. Most hirtelen nem is érti, hogy mit keres itt, hogy miért jött, hogy mit vár el ettől az egésztől. Nem tud semmit, de szeretné a zavart gondolatokat legyűrni és normális, határozott, őszinte válaszokat adni, mert ez a kitérés nem rá vall.
- Biharszeginek? Miért pont neki?
Az utóbbi időben elkerülte az Edictumot, nem szándékosan, csak valahogy nem volt kedve olvasni, a pletykáknak meg eleve nem hitt. Néha ugyan megfejtette a keresztrejtvényt, de az pont nem az a része a dolognak, ami segít az iskolai életben való legfrissebb események felderítésében.
- Hát azért van alapja ennek a komoly kapcsolatos állításnak, hiszen az utóbbi időben minden nap láthattunk erre példát.
Látta ő is, hiszen nap mint nap ott ment el mellettük, mint valami láthatatlan ember, egy senki a tömegben, pedig azt hitte, csak azért, mert talált magának valakit a fiú, attól még nem hagyja el őt. Attól még, hogy nem mutatja, hogy lazának és nemtörődömnek tetteti magát, igen érzékeny lány, minden apróságtól képes összetörni, de már a gyermekkora megkövetelte, hogy ezt a fajta álarcot felhúzza, hiszen már akkor se kellett igazán a hozzá közel álló rokonainak.
- Hát ez így tényleg zavaros kicsit.
Bújik hozzá ő is, egy kicsit át kell most gondolnia a dolgokat, amiket a fiú mondott. Sosem tisztázták le, hogy mi van, de most is van valami, mindig is volt valami, csak senki se tudja, hogy mi. Mivel a fiú nem hozta fel, ő sem tette, hiszen miért is tette volna, nem is nagyon tudja, hogyan mennek ezek a dolgok, és ha olykor hallotta, hogy a környékén ülő lányok párkapcsolatról és kezdeményezésről beszélnek, mindig hegyezte a fülét, hogy ő is kissé okosabb legyen a témában.
- Talán csak az apám miatt. Az anyámat sosem vette volna el, Benji anyja pedig fáradt, szomorú nő lett, a nagynénéim szintén, mármint Sam nem, de a férjével elfogadják egymást, nem szeretik, én nem akarok ilyen kapcsolatot, inkább legyek egyedül, mint egy kényszer szülte házasságban.
Arra, hogy nem normálisak elneveti magát, és bólint is párat, ez bizony igaz.
- Nem éri meg normálisnak lenni.
Neki még van csokija, így iszik is gyorsan néhány kortyot, mielőtt folytatná.
- Az itteni kviddicsbe már nem is fognál bele?
Érdeklődik egy másik témát felhozva. Most gondolkoznia kell erről az egészről, így úgy lenne a jó, ha nem hoznák fel, de azt se szeretné, ha a kis találkozójuk ilyen hamar véget érne, a kviddics pedig olyan sport, ami igazán érdekli a fiút.

Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. szeptember 23. 23:09 | Link

Kenzie

Felhorkan a válaszra, de a széles mosoly elárulja, hogy tetszett neki Kenzie mondata.
- Érdekes, hogy ezt eddig nem vettem észre. Akkor jól csináltad – kacsint a lányra, és jót kuncog még rajta. Gőze sem volt, hogy McK ennyire törődik a kapcsolatukkal. Visszagondolva tényleg mindig csinált valami furaságot, vagy ijesztgette, vagy valami meghökkentőt, mikor a réten Amirával csókolózott, szóval sosem volt egy sima találkozás. Az utóbbit úgy gondolja, hogy nem neki szólt, csak talán egy kicsit. Jó az, ha fontosnak gondolja magát az ember.
- Ha feminizmust akarsz tanulni, lesd el a fogásait. Nagyon megy neki, eléggé elvakultan nyomja – vonja meg a vállait, mert idegesítő a rellonos szőke. A saját hibáit nem képes belátni, és még ha rosszat csinálna, az is a férfiak miatt történt volna, ebben Yarista biztos. Kár sok szót vesztegetni az ügyre, így is sokat beszélt már róla, örül is, hogy mostanában nem látja.
- Hát jó, ez mondjuk igaz. De csak az hitte komolynak, aki valamennyire ismer, szóval a többség nem. És láss csodát, máris szingli lettem, tehát igazuk volt, nem? – kérdően néz, de aztán csak legyint. felesleges a magyarázkodás, úgyis mindenki azt hisz amit akar, és ami a legjobban tetszene neki a fiúval kapcsolatban. Nyilván az irigyek drukkoltak, hogy szakítson Amandával, mások meg örültek neki, ha volt ilyen egyáltalán. McKenzie-nek és neki sem sikerül megfejteni ellenben, hogy közöttük mi van. Sok alternatíva felvetődik, de egyikre sem tudják határozottan azt mondani, hogy így van. Egyvalami biztos, hogy mindig összetalálkoznak, és olyankor jól érzik magukat és nem is féltékenyek egymásra, legalábbis az exrellonos biztosan nem. Igaz, ő még McK-et nem látta fiúval, csak hallott ezt-azt. Mivel ő tudja, hogy mi a pletyka, hiszen ő rendszeres célpontja ezeknek, nem vett komolyan semmi ilyesmit. Talán egyszer megkérdezi McK-et, hogy volt-e valakivel, vagy ilyesmi. De ez nem az a pillanat, most jó közel húzódnia a lányhoz, és agyalni az élet értelmén, vagy bármin.
- A ti családotok egy kusza érzelmi és politikai háló, sosem fogom megérteni, vagy felfogni, hogy ki kivel van. Érdekes módon inkább a család nőtagjaival vagyok jobb kapcsolatban: Alexával, Yvonne-nal és persze Veled. De egyetértek, kényszerkapcsolatba és házasságba én sem szeretnék lenni. Mákom van, hogy az én szüleim még nem terveztek ilyet, gondolom már előadták volna, ha lennének ilyen szándékaik. De majd megszöktetlek, ha esetleg ilyenre kerülne a sor – felkacag egy halvány zavarral a tekintetében, csak egy másodpercig hagyja kint, egyébként vidám nevetésnek látszik az egész. A barna szemű pedig máris inkább eltereli a témát, és nagyon jól tudja, merre kell úgy, hogy Yarista biztosan arra válaszoljon. Még nem érti, hogy miért nem gondolkodtak tovább esetleg, vagy beszélgettek a családjaikról, de igazán nem is érdekli. Csak nézi, ahogy kortyolgat McK, ő pedig egy kisebb gondolkodás után válaszol.
- Utolsó évem, és ha jól tudom, elmarad a bajnokság. Én is jó ötletnek tartottam, hogy ne legyenek iskolai csapatok, hátha úgy több jön össze, de ez nem jött be úgy gondolom. A csapattagok nem annyira összetartóak és könnyen összeszedték a legjobbakat egy, esetleg két csapatba. Így már nyilvánvaló nem annyira jó a többieknek, talán jobban eloszlottak az erőviszonyok, amíg a házukért küzdhettek. Még úgy is jobb volt kikapni, hogy mindent megtettél és azt a házadért tetted. Hát ez van, nem minden újítás jó feltétlenül, de ez csak az én véleményem. Egyébként pedig nem tudom, hogy lenne-e itt keresnivalóm, biztos sokaknak csalódás volt, hogy elmentem. Nem bántam meg, hiszen Legra kezei alatt rengeteget fejlődtem, amit itt nem kaphattam volna meg, de bánom is, mert jó érzés volt a diákok között játszani. Szóval nem tudom, hogy megérné-e visszajönnöm, vagy sem – félmosollyal ontja a szavakat, a kviddics mindig megereszti a nyelvét, amit aztán alig tud visszahúzni, annyit beszél róla.
- Kéne valamit csinálnunk, unalomba fullad az iskola, ha nem balhézunk, vagy valami – ez a vigyor már ördögi, és nem lehet sejteni, hogy mi van mögötte. Talán McK tudja, talán csak Merlin a tudhatója. A lányra néz és kisöpri annak haját a szemei elől. Ó, azok a tincsek!
- Mit kedvelsz bennem? – teszi fel az 1000 galleonos kérdést váratlanul, mert a témának eddig ehhez semmi köze nem volt. Csak úgy jött, valahogy a szíve mélyén ezt érezte, hogy nincs rá jobb pillanat, mint a most. Pedig biztos van.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
McKenzie R. Krise
INAKTÍV


Harcipukkancs vizsgázik
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 307
Írta: 2013. szeptember 27. 00:58 | Link

Yar

- Nem akarok feminista lenni, igazából túlzásnak tartom, ahogy a hím soviniszta hozzáállást is. Az egész világ romlott.
Vonja meg kicsit a vállait. Elég sok mindent lát a rellonosok között, ami megbotránkoztatja. Nem teszi szóvá, erről szó sincs, csak megjegyzi magának, és bár híre van neki is, de sok emberhez képest elbújhat, az olyan apróságokkal, mint amit Amirával tettek, vagy éppen az éles nyelvét, ami néha bajba sodorja.
- Talán jobb is így, ki tudja.
Na igen, a pletykák, azok valami csodálatosak, hiszen olyan sok mindent hallott már magáról, hogy néha nagyon meg tud lepődni, azokon, amikről nem is tud. Simán elmenne skizofrénnek, ha nem tudná, hogy az Edictum pletykáira annyira nem kell adni. Ha kéne, akkor nagyon, de nagyon sok disznóság lenne sok-sok ember számláján. Annyira sok, hogy már régen elbocsátották volna őket innen, és ez vonatkozik tanárokra, diákokra, sőt még prefektusokra is.
- Az én családom tényleg beteg, képzeld van könyv is róla. Mivel ősi máguscsalád, nemrég leírták a történetét, jó nem most volt, Alexa még iskolás volt, Yvonne épp szétment Ricsi bácsival, mármint először, mert ők ugye egyszer már jártak régebben, amikor még fiatalok voltak. Én meg még a nagyszüleimmel laktam. Nem is tudom, hogy azóta frissítették-e, valamikor láttam a könyvtárban, de elég ciki lett volna, ha éppen én olvasgatom.
Kész, elfogyott a csoki, bánatosan megrázza a poharat. Hát ennyi volt kérem, ha visszamegy, akkor mindenképpen szeretne még egy adagot inni, valami másik ízesítést kipróbálni.
- Köszi, akkor már szöktethetsz is. Apám kitalálta a legutóbb, hogy vegyen el Benji, mert akkor egyben marad a vagyon, kiröhögtük. Így is egyben marad, csak a macska örökli majd. Ekkora idiótaságot is régen hallottam már, épp kimenne az elmebaj a családból, erre visszahoznák.
Mondjuk annyira nem meglepő, hiszen az apja elsőfokú unokatestvérek házasságából született, nála még fenn áll a veszélye, de ő elméletileg, és minden jel szerint gyakorlatilag is tiszta szülők gyermeke.
- Nem volt rossz ötlet, kicsit segítette volna az összekovácsolódást, de igen, nagyon kiütötte mások lehetőségeit a fejlődésre az, hogy a tapasztaltabbak egy kupacba álltak össze. Már csak ezért is gyengébb csapathoz mentem volna, ha mondjuk igazán jó lennék.
Nem sokat ért hozzá, csak a Krise birtokon játszott régebben a többiekkel. Mindig ő volt az egyik terelő, amit nagyon élvezett, hiszen, ha valakit eltalált, akkor az elején megdicsérték érte és később se haragudtak, hiszen korábban ugye dicsérték, és ráfogták arra, hogy ez az oka, pedig pontosan tudta, hogy így helyes játszani, csak otthon nem nagyon kéne. Ha viszont nem így lett volna, akkor nem is élvezte volna annyira a játékot.
- Mindent ki kell próbálni, szerintem. Aztán vagy beválik, vagy nem. Esetleg cserének, most, hogy itt is lehet ilyet csinálni. Segíthetnél is nekik, a tapasztalataiddal.
A kérdés, hogy mit is kedvel benne, olyan hirtelen jön, hogy hirtelen minden koncentrációját, melyet a nyugodtan ülésbe fektetett elfelejtette, és hirtelen kihúzva magát kicsit kilibbent, sikítva kapva el a fiút, hogy visszakerüljön a rendes pozícióba. Nevetve dől a fiú mellkasának.
- Már így is baromira fázok, nem akarok a gyengélkedőre menni.  
 De a kérdésre is illene válaszolnia, így hát felpillantva a fiúra igyekszik leküzdeni a nevetését és mosollyá formálni.
- Hogy nem ítélsz el, hogy érdekellek, mint ember. Jól érzem magam veled, nem kell megfelelnem, nincsenek elvárások. Az első pillanattól könnyű volt veled lennem, mert jó páros vagyunk, minden értelemben, és ez szerintem nagyon fontos.

Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. szeptember 27. 11:15 | Link

Kenzie

A feminizmushoz nem akar hozzászólni többet, teljesen egyetért a barnával. Arról a lányról pedig pláne nem akar beszélgetni, pont elég akkor, amikor ott van életnagyságban. A vállrántása a lánynak viszont aranyos és nagyon természetes, emiatt halványan elmosolyodik, de továbbra sem kommentálja a dolgokat, mert nem érzi úgy, hogy kellene. Kenzie majd megkérdezi, ha akarja, vagy ha érdekli.
- Igen, talán. Végül is, aki nem akar megismerni komolyabban, az nem is érdemli meg az igazságot – most rajta az enyhe vállvonogatás sora, mielőtt rátérnének McK családjára. Nos, igen, elég bonyolult a helyzet, nem lehet tagadni.
- Lehet, hogy el kéne olvasnom, csak, hogy tisztába legyek mindenkivel – viccelődik, majd elejti azt a néhány szót, hogy ő megszökteti a rellonos barnát. Megdöbben, hogy a lányt máris hozzá akarták adni az unokatestvéréhez, érdekből. Még fel is háborodik rajta.
- Benjit? Na, az lenne a szép házasság. – húzza fel a szemöldökét. - Tényleg őrült lehet apád, ha ilyenre vetemedik. Csak szólj, és repülök menteni – mondja kedvesen, hangjában természetesen a komoly él is felfedezhető. Kenzienek is elfogyott az itala, meg tudja érteni, hogy ez milyen szomorúság, a forró csoki hiánya. Felteker az egyik ujjára néhány tincset McK hajából, majd hagyja, hogy a gravitáció megtegye a dolgát. Kenzie azonban máris előhozza kviddicset, amiről nagyon szívesen beszélget most is.
- A legtöbben nem így gondolkodnak, mert a kupa megnyerése egy jó játékosnak fontosabb, mint az, hogy egy gyengébb csapatban kiemelkedőt alkosson. Meg kell mondjam, hogy ez sem elítélendő, a te elképzelésed pedig tiszteletreméltó. A házakért versenyezni viszont biztosan nagyobb motiváció bárkinek – mondja, majd megint játszani kell a lány hajával. Elrévedve gondolkodik azon, hogy milyen jókat kviddicsezett itt, még akkor is, ha most ebben a sportban más feladatai, nagyobb kihívásai vannak. A csapategység mindig megvolt a Rellonban és hiába volt fiatalabb a többieknél szerették a többiek. Aztán jött a betegség és még sok minden más, amiért elment. Nem tudja eldönteni, hogy visszajönne-e, de úgy gondolja, hogy nem, nem érné meg neki a kockázatot.
- Nagyon aranyos tőled, hogy ennyi lelkesedsz a játékom iránt, sőt még a tapasztalatomra is adsz. De nem hiszem, hogy fogok itt valaha még játszani, vagy esetleg később, ha már nem akarok komoly karriert. Egyelőre még motivált vagyok és minden erőmmel arra koncentrálok, hogy a legjobbak közt lehessek – egészen komolyan gondolja, ez meg is látszik rajta. De, hogy most ő terelje a témát, rákérdez, hogy miért kedveli őt a lány. Túlságosan is meglephette, mert majd’ leesik a korlátról Kenzie, de Yar azonnal átöleli és magához húzza. Aztán együtt nevet vele, jól esik, hogy a közelében van a kis harcipukkancs, aki ma egészen más oldaláról mutatta meg neki magát. ~ Talán idősödik és azért. ~
- Az tényleg nem lenne jó ötlet – helyesel és mosolyog Mck háta mögött, majd a magyarázatra megengedi, hogy szembe kerüljenek egymással.
- Köszönöm, hogy elmondtad – mosolyog a lányra, nem mintha bármikor is titkolóztak volna egymás előtt.
- Tényleg soha nem vártam elő tőled semmit, pedig Alexa figyelmeztetett, hogy milyen kis… hmm… eleven vagy. Nem így fogalmazott, ha jól emlékszem. De jó volt egy olyan valaki, aki előtt nem kellett álarcot húzni, önmagam lehettem. És bár voltak, illetve vannak nézetkülönbségeink, alapvetően jól érzem magam, még akkor is ha lecseszel valami miatt, mert tudom, hogy azt miattam mondod, nem önző dolog van a háttérben – egészíti ki még a köszönetét, mert úgyis rákérdezett volna Kenzie, hogy fejtse ki a véleményét. Most viszont úgy érzi, hogy valóban közel áll hozzá a lány, ezért az ajkait McK-éhez közelíti, és ha a lány nem húzódik el, most meg is csókolja őt. Nem kevés érzelmi töltettel, ez nem a szokásos baráti csók, hanem egy másfajta, amit a fiú sem tudna megmagyarázni. talán valamilyen keverék, a barátiság és az érzelmek határán.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
McKenzie R. Krise
INAKTÍV


Harcipukkancs vizsgázik
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 307
Írta: 2013. október 5. 00:45 | Link

Yarci


- Megkapod tőlem karácsonyra és dedikáltatom neked minden élő rokonommal.
Itt egy pillanatra azért megáll, hiszen a mondat pont most nem jön ki jól. Mivel a vizsgák végén járunk, épp csak néhány nap telt el azóta, hogy az egyik kedvenc rokona búcsút vett az élettől. A maga módján szerette Serent, szerette, hogy a rokona lehetett, hogy egyáltalán ismerhette. Azon a szálon rejtélyesek a halálesetek, hiszen a kislányé is az volt, aki vele volt, most a férfié is, de akárki akármit is súg, ő büszke arra, hogy a rokona lehetett.
- Azt hiszem, ebben a családban lassan nem marad más, csak a vagyon. Ez borzalmasan hangzik, de igaz. Ha megnézem az eggyel felettem lévő generációt a nagynénéim és nagybátyáim közül ketten mentek férjhez szerelemből, és a többiek, vannak vagy tízen, pusztán érdekből, kényszerítésből és ez borzalmas. Főleg az, hogy beletörődnek. Ezért mondtam, hogy nem leszek senki felesége, hiszen ilyen áron nem kell a házasság.
Kinek kellene? Persze sokan tűrik némán, hiszen ez a hagyomány, de nem kellene ilyen megrekedt nézeteket vallani, mert ez nem normális a mai világba. Most már tényleg mindenkinek azt kéne elvennie, akit szeret, akivel együtt akar lenni ő maga, és nem azt, akihez hozzákényszerítik, mert az jó móka.  
- Persze, hogy nem elítélendő, hiszen annál biztosabb a feljebbjutás, minél sikeresebb vagy te magad, és jó csapattal sokkal könnyebb kitűnni, hiszen egy erősebb csapatnál a felkészüléshez szükséges feltételek is jobban megvannak, és ha mondjuk később befutsz, akkor jó életet tudsz biztosítani magadnak, ami fontos. A nagyszüleim annak ellenére, hogy rengeteg pénzük van  is dolgoznak, mert azt mondják, hogy sose lehet tudni, és ha nem fogy el életükben a pénzük, hát jó lesz nekünk, mert biztosít egy alapot. Ez is szép gondolat.
Főleg mert a nagymamájától származott, akivel köztudottan nincsenek olyan jó viszonyban. Azért néha van egy kis enyhülés, ilyenkor egész jól kijönnek egymással, és szerencsére a nagyi se támogatta a belterjes házasság gondolatát, pedig ő maga – még ha szerelemből is – de szintén ilyen kapcsolatban él. Talán kezd megtörni a jég és végre a nő is elfogadja, hogy a lányka is család tagja. Ki tudja.
- Majd taníthatnál egy-két trükköt, a következő családi kviddicsezésnél le akarom alázni az ellenfelet.
Szereti a családi kviddicseket, erre mondjuk nem jön el mindenki, mint például az apja, de nem is baj, akik ott vannak, ők tipikusan a család elvetemültebb, de családiasabb fele, akik szeretnek mókázni is, nem csak eltartott kisujjal szürcsölni a konyakkal feljavított teát.
- Sejtem, hogy hogyan fogalmazott.
Emlékszik még rá tisztán, hogy nem mindig volt a kedvence, és valahogy jogosan, hiszen mindig sikerült valamivel felbosszantania, de aztán a nő vonásai mindig enyhültek, és a nézeteltérések is mindig meg lettek beszélve.
- Peeerszeee, hooogy neem azééért.
Még idiótán vihog is hozzá egy sort, hogy hihetőbb legyen. Mondjuk tényleg nem, de jó ezt így előadni. Ők mindig őszinték voltak, ami nagy előny. Ez a kastély tele van őszintétlenebbnél őszintétlenebb emberekkel. A közelítésénél egy picit hátrébb húzódik, de aztán elmosolyodik, és utat enged a fiúnak, finoman megérintve a nyakát a csók közben. Igazi filmbéli jelenet, amit nem hitt volna, hogy valaha vele is megtörténik. Ez tényleg olyan király, mint a mozivásznon.
- Ez most más volt. Pozitívan más.
Suttogja a fiú ajkaiba a csók végén. Ahogy felpillant rá, még a szemei is mosolyognak. Jó lesz ez, határozottan, ha mondjuk belevágnak, de megtalálják a szép középutat, amivel mind a ketten boldogok maradhatnak.
- Van kedved eljönni hozzám? Mármint Yvonnehoz. Már mindenki kiköltözött, én is inkább a kastélyban vagyok, de néha jó lent lenni a házban, és néhány melegebb cuccot össze kéne szednem, mert így néhány napon belül én is a kastély egyik szobra leszek csak.
Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. október 5. 18:47 | Link

Kenzie

- Annyira azért mégsem akarok tisztában lenni velük. Éppen eleget tudok róluk, és akiket ismerek… Pont elég őket – ugratja a lányt tovább, de ezzel nem akarta megbántani őt. Szereti a legtöbbjüket, talán csak Benjivel nem puszipajtások, de ennek is csak az lehet az oka, hogy nem keresték még egymás társaságát. Yarista mondjuk nem is vágyik rá igazán, elég sok pletyka kering róla, ami pont elég arra, hogy elkerülje, ha teheti. Ráadásul McK-nek sem a kedvence, őt viszont szereti, tehát még egy pont arra, hogy nem látogatja meg haveri beszélgetésre a rellonos srácot.
- Oké, azt hiszem kellő magyarázatot adtál. Nem egyszerű családod van, de ezt már az előbb is mondtam. Szerintem te szerencsésebb leszel – legalábbis reméli, mert ilyen mélységben nem volt tisztában McKenzie családjával soha. Biztos benne, hogy ez is még csak a felszínt karcolgatta, ha mélyebbre ásná magát nagyon meglepődne. Olyan dolgokat tudhatna meg, amiket inkább jobb nem tudni, és még a végén őt házasítanák be, jobbik esetben,. Így inkább marad tudatlan, ennyi is bőven elég volt.
- Igen, elég szép, valóban. De egyébként a jobb csapatban meg még jobbnak kell lenned, hogy számításba vegyenek, egy gyengébben viszont nem biztos a siker, hiába vagy kiemelkedő. Nem egyszerű ez, de mindegy is. A lényeg, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy a legjobbak között tartsanak számon, szerinted ezt sokszor mondom? – vonja meg a vállait, mivel ez eddig is természetes volt a részéről. Még soha sem panaszkodott edzés miatt, és talán egyszer-vagy kétszer mondta még le régebben bármelyiket is. Mindig nagyon komolyan edz, és néha örül, ha valamelyik csapattársa miatt az egész csapat bűnhődik. Nem szeret egyedül edzeni, és a savanyú arcok ellenére ilyenkor is jól érzi magát, a többiekkel ellentétben.
- Oké-zsoké, nagyon szívesen. A régebbi trükkjeim közül – ölt nyelvet, majd felkacag, mert még egy baráti szívességből is a versengést hozza ki, ha kviddicsről van szó. még így sem biztos abban, hogy kiadná az újabb trükkjeit, de majd mutat olyat, amit többen is alkalmaznak, azt nem vétek elárulni és kell a fejlődéshez, bizonyos szint után. Alexáról is elmondja, hogy szereti, de a megjegyzéshez nem szól hozzá, csak tovább bazsalyog, mindketten tisztában vannak azzal, hogy mit tartanak McK-ről, ami nagy részben igaz is. Egy vad, zabolázatlan erő, amihez csak csatlakozni lehet és vele szállni, de visszatartani nem lehet, vagy nem érdemes. Ezt ő is jól tudja, ezért nem is nagyon szokta őt okítani semmire, de most megtiszteltetésnek veszi a lány részéről a felkérését, hiszen Kenzie büszke is, nem szokott segítséget kérni senkitől. McK-kel nevet, ahogy húzza a lány az agyát, de tudja ő jól, hogy valóban fricskáról van szó. Vele mindig így viselkedik, de egyszer megnézné magának a manipulatív McK-et, persze csak akkor, ha nem ő a célpont. Biztos izgalmas lehet. Mire ezt végiggondolja, már az ajkuk összetapad és új érzések kerülgetik a lánnyal kapcsolatban. Eszébe jut, hogy miket mondott korábban a mai beszélgetések közepette és valóban igazat ad neki. Eddig nem tudott úgy rá nézni, mint barátnő, pontosan az őszinteség miatt, mostantól azonban biztosan megváltozik a hozzáállása.
- Igen – nyugtázza a választ és még bele is pirul egy kicsit. Nem tervezte ezt, hirtelen ötlet volt, de gyorsan rendezi az arcvonásait, még akkor is, ha Kenzie szemei rá mosolyognak.
- Utálom a csokoládé szemeid, olyan ennivalók – nevetgél, a rellonos barátja pedig meghívja őt Yvonne-hoz. Sajnos a rossz hír az, hogy nincs már otthon senki, ami alapesetben jó hír lenne, ha két fiatal egy házba megy, de Yar szereti Yvonne-t és NLR-t, kicsit bánatos is volt, amikor elköltöztek, de küldött nekik egy „sok szerencsét” képeslapot… magáról.
- Jó kis szobor lennél, mindig meglátogatnálak. – ugratja a lányt, majd beleegyezik, hogy vele megy. – Akkor indulhatunk is – leemeli a korlátról, de nem engedi el Kenzie kezét. Most jó így neki, persze nem fog ellenkezni, ha McK kihúzza a kezét az övéiből. Aztán el is indulnak, Yar mosolyogva lépked Kenzie mellett, aki most hirtelen nem is tudja, hogy mit jelent számára. Mindenesetre nagyon sokat, ebben biztos.
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa