Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Sietősre vettem a tempót, gyorsan szedtem a lábaimat, nem szívesen találkoztam volna össze ismerőssel. Mióta végeztem a tanodában, még csak a környéken se jártam, örültem, hogy végre elhagyhattam ezt a porfészket, és világot láthatok. Időről-időre azonban be kellett segítenem apámnak, de ezeket a megbízásokat teljesen rangon alulinak éreztem. Különben sem érdekelt a seprűbiznisz, valami sokkal nagyobb volumenű dologra vágytam. De ha muszáj, akkor muszáj, nem volt mit tennem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A gondolataimba merülök, gyorsan túl akarok lenni ezen az egészen, és húzni innen jó messzire. Éppen ezért reagálni sem tudok arra, hogy egy furkász rám pattan, és mát viszi is az erszényemet. Megkésve kapom elő a pálcámat, és már éppen ki is mondanék egy brutál átkot, de ekkor a kis tolvaj gazdája feltűnik, és visszaszolgáltatja az erszényemet.
- Csak egy okot mondj, hogy miért ne nyírjam ki ezt a dögöt - nem érdekelt az elnézéskérés, elégtételt akartam venni. Velem ne szórakozzon senki és semmi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A kislány alaposan berezelt. Ezt már szerettem, elégedettséggel töltött el, ha féltek tőlem. Úgy döntöttem, hogy még tovább feszítem a húrt. Ha már kedvem ellenére vagyok itt, legalább hadd szórakozzak egy kicsit.  
- Mégis mivel tudnál kárpótolni? - tettem fel a félig-meddig költőinek szánt kérdést, ugyanis egy begyűjtő bűbájjal magamhoz ragadtam a furkászt, és a kezem közé szorítottam, mintha meg akarnám fojtani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A lány reálisan mérte fel a helyzetét, nem tanúsított ellenállást. Így oda a mulatság.
- Hé, csak kíváncsi voltam a reakciódra. Tessék, itt a furkászod. - adtam vissza neki az állatot.
- De ajánlom, jobban vigyázz rá, mert lehet legközelebb nem lesz ilyen szerencséje! Van egyáltalán engedélyed, hogy furkászt tarts? - feltételeztem, hogy az iskola egy diákjába ütköztem, és nekem nem rémlett, hogy az én időmben lehetett furkászt tartani csak úgy.      

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ha kárpótolni akarsz, van egy jobb ötletem. A tanodába jársz, ugye? Esetleg kviddicsezel is? - a sütizés meg a forró csokizás már nem volt az én világom, rég kinőttem belőle. Ellenben információra szükségem volt, hogy teljesíthessem a megbízatásomat. Ugyanis az iskolának szerettünk volna kedvezményes áron eladni néhány seprűt a falubeli kviddicsüzlet közreműködésével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A sejtésem helyesnek bizonyult, ráadásul kviddicsezett is a lány.
- Érdekelne, hogy milyen seprűt használtok. Tudod, én is az iskola diákja voltam, és hát emlékeim szerint elég gyatra seprűkkel kellett játszanunk. - el kellett árulnom, hogy a Bagolykőbe jártam, máskülönben nem nyerhettem volna el a lány bizalmát.  
- Fura, hogy terelő vagy. Minden más poszton jobban el tudnálak képzelni. - jegyeztem meg önkéntelenül, hiszen érdekelt a kviddics. Elég törékeny alkatnak tűnt, bár nekem is volt hasonló alkatú lány csapattársam annak idején, aki derekasan helyt állt terelőként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Felismert, mert kint a képen a dicsőség csarnokában. Szóval még emlékeznek rám. Persze érthető, hiszen az én személyem fényt hozott a sötétségbe, alaposan megemeltem a színvonalat. Most azonban szerettem volna inkább inkognitóban maradni.    
- Na jó, szóval felismertél. Illetve persze, hogy felismertél. Én viszont nem tudom, hogy ki vagy. Még úgy se, hogy az apád világbajnok volt. - most már nyugodtam megkérdezhettem a lány nevét, ha már lebuktam. Felejtésátkot nem akartam bevetni egy ilyen pitiáner ügyben, annyit nem ért az egész.
- Tudsz titkot tartani? Apám seprűtervező, és új seprűket szeretnénk szállítani az iskolának. Azért jöttem, hogy egyeztessek a közvetítőnkkel. - árultam el végül ittlétem okát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

A Mácsai nevet ismertem, de nem akartam most belebonyolódni a családi dolgokba, annyira nem értem rá. Így csak némán bólintottam a bemutatkozásra.  
- A többiek? Mégis kik? - nevettem fel, hiszen el nem tudtam képzelni, hogy egy-két kivételtől eltekintve a kortársaim közül bárki is profi legyen. A legtöbbjük kutyaütő volt, legalábbis hozzám képest.
- Nekem a kviddics csak hobbi, sose akartam profi lenni. - zártam rövidre a dolgot. Az új igazgató említése meglepett, erről nem tudtam, ezt sürgősen jeleznem kellett apámnak, nem cseverészhettem tovább.  
- Ráhel, örülök, hogy megismertelek, most rohanom kell tovább. Egyszer majd megihatunk egy forró csokit. - kacsintottam a lányra búcsúzásképp. Sikerült elérnie, hogy a jobbik arcomat mutassam, erre kevés ember volt képes.  Azt mondta, hogy tud titkot tartani, de igazából az sem számított volna, ha elkotyogja az új seprűket. Sőt, talán azzal nyomást is lehetne gyakorolni az iskolára, hogy megkössék az üzletet. Ezen morfondíroztam, majd eltűntem az egyik utcasarkon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Visszatértem. Elnézve a csarnokot semmi sem változott. Minden ugyanolyan, mint régen. Ugyanolyan kicsinyes és szánni való. Csoda, hogy jóformán sehol se hallottak a Bagolykő Mágustanodáról a világban? Roxfort, Durmstrang, Ilvermorny - néhány név, amelyek jól csengenek a varázsvilágban. És a Bagolykő Mágustanoda? Egy pöcegödör is lehetne akár, annyira ismerik. De ennek most vége, eljöttem, hogy fényes elmém ismét beragyogja a kastélyt, és messze földön híressé tegyem az iskolát, ahová jártam. Mert az mégsem járja, hogy a volt iskolám ne a legjobb legyen. Nem mutat jól az életrajzomban.
Ahogyan merengtem a csarnokban, felsejlett bennem egy régi emlék. Itt támadt rám a három nyavalyás repedtsarkú annak idején. Sőt, mint később kiderítettem, negyedikként még az a nyomorék Alex is benne volt az akcióban. Az ő feladata volt, hogy alibit biztosítson a tényleges elkövetőknek, mert meg akarták úszni a büntetést. Tipikus levitás hozzáállás. Bármit is csinálnak, csak büntetés ne legyen, mert az a világ vége. Aznap hárman jöttek ellenem, mégis alig tudtak leteríteni. Nyomoroncok. Meg is lehet nézni, hogy mi lett velük. Ellenben én itt vagyok, olyan erősen, mint még soha. Nemhogy hárman, tízen sem tudnának elintézni. Akkor még a nyelvem és a pálcám nélkül meg voltam lőve, de ma már közel sem ez a helyzet. A nonverbális varázslást természetesen még diákként kitanultam, a pálca nélküli mágiát pedig az elmúlt időszakban sajátítottam el, miközben jártam a világot.  
Az emlék felidézése után odaléptem a faliújsághoz, hátha találok valami érdekeset. Csalódnom kellett. Csupa unalmas, közhelyes felhívás. Tükrözik a kastélyban lakók jelenlegi szellemi állapotát. Lesz tennivalóm bőven. Persze segíteni csak azokon lehet, akik akarják is, hogy segítsek. Nem fogok könyörögni senkinek, ha kell, elintézem, hogy kihulljon a férgese.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Szép nyugodtan olvasgattam a fali újságot, mire egy kutya teljesen váratlanul rámászott a lábamra, és félreérthetetlen mozdulatot tett.
- Tetves bolhazsák! - rúgtam le magamról dühösen. A szerencsétlen hangosan nyüszített fel a fájdalomtól. Nem érdekelt, úgy gondoltam megérdemelte, sőt további fegyelmezésre is szüksége lett volna, mert úgy látszott, hogy a gazdája - már ha volt - nem tanította meg a jó modorra. Egyelőre azonban megúszta ennyivel, mert megjelent a gazdája. Hálóingben és mezítláb. A pofám majd leszakadt, hogy ilyen megtörténhet egy "neves" intézményben.
- Név, ház, évfolyam! Gyerünk, bökd ki, amíg nem fogy el a türelmem. - szólítottam fel a kisasszonyt. Egy ekkora kihágás nem maradhatott büntetlenül.
- Tudod egyáltalán, hogy ki vagyok? - kérdeztem meg aztán, jó lesz, ha megjegyzi a nevemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

A kutya csak nem nyugodott le, hiába kapott egy jól irányzott rúgást. De most már aztán elegem volt, sóbálvánnyá változtattam, pálca nélkül. Ez egy olyan átok volt, amit már egy elsős is tudhatott, pálcával. Pálca nélkül persze sokkal nehezebb mutatvány, de voltam már annyira dühös, hogy az érzést beleadjam egy egyszerű átokba. Az eb élettelenül ért padlót. Kíváncsi voltam, hogy vajon a gazdája felismerte-e mivel varázsolta el.
- Ez nem a te napod. - feleltem nagy fejcsóválás közepette, miután türelmesen végighallgattam a lány feleselését.
- A nevem Várffy-Zoller Róbert. Hallanod kellett rólam. Tanár vagyok - nyomtam meg, hogy rájöjjön, hol a helye. Jobban tette volna, ha visszavesz.
- Navine, gondolhattam volna. Legalább nem Levita. - mondtam mély lenézéssel a hangomban. Csak egy sárga lehetett ilyen elvarázsolt, hogy hagyja szabadon kóricálni a kiskedvencét.
- Hagytad elkószálni a kutyádat, feleseltél, és az öltözeted sem megfelelő. Legalább -10 pont büntetést kioszthatnék, és akkor még rendes voltam. - ijesztettem rá a lányra. De nem akartam a házát is büntetni, a szerencsétleneknek volt elég bajuk anélkül is.
- De kapsz egy esélyt. Lássuk, hogy mit tudsz, elő a pálcáddal! Szabadítsd ki a kutyádat! - szólítottam fel. Most kiderül, tanult-e valamit az iskolában. Még ha nem is jár sikerrel, legalább próbálkoznia kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Nem számít, hogy szeretem-e az állatokat. - úgy tűnhetett, hogy nem szeretem az állatokat, de egy kis fizikai fenyítés még nem volt halálos bűn, az utána bevetett átok pedig csak ártalmatlanította, de nem ártott a kutyának. Különben sem velem kellett most foglalkozni, ez csak elterelés lett volna a valódi problémáról. Miután a lány számára kiderült, hogy tanár vagyok, rögtön megváltozott a hozzáállása.
- A kutya valóban nem tehet róla. Hanem a felelőtlen gazdája, aki nem neveli megfelelően. - állapítottam meg a tényállást.
- Elég a mellébeszélésből! - szóltam határozottan, amikor a lány megpróbált lebeszélni a büntetésről. Élnie kellene az eséllyel, amit felajánlottam, de egyelőre tudatlanságot mutatott. Ugyan még csak elsős volt, de az alapok ismerete pont elég lett volna ahhoz, hogy logikus gondolkozással megoldást javasoljon a problémára.
- Mégis mi történhetett a kutyáddal? Bűbáj, átváltoztatás, vagy talán átok érte? - kérdeztem. Ha egy problémát megfelelő kérdésekkel közelítünk meg, akkor a válaszok könnyebben elvezethetnek a megoldáshoz. Ez egy olyan apró, módszertani fogás volt, amit bármikor be lehetett vetni. Csak a diákok nem feltétlenül szoktak maguktól rájönni erre. De hát ezért voltunk itt mi, tanárok.            
 - Nézz rá! Szorosan összehúzódott, kimerevedett végtagok, teljes mozdulatlanság. Mire utal szerinted mindez? - ez egy olyan helyzet volt, amikor az elméleti tudást gyakorlatban kellene alkalmazni. Persze nem volt biztos, hogy egyáltalán az elméleti tudás megvolt-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

A lány viselkedése nem tetszett, folyamatosan feleselt, csak nagy nehezen értette meg, hogy okosabban teszi, ha végre elhallgat. De hát navinés volt a szentem. Nekik legendásan lassú a felfogásuk, csak ezért voltam vele türelmesebb, mint amennyire türelmes általában lennék.  
- Remek! Látod, megy ez! - szóltam, mikor helyesem jött rá, hogy a kutyáját átok érte.    
- A sóbálvány átokról tanulnotok kellett idén. Gyerünk, támadj meg vele! - biztattam a lányt, hogy küldje rám az átkot, és közben eltávolodtam néhány méternyire tőle. Így válik rögtönzött gyakorlóteremmé a bejárati csarnok. A szemléltetés kedvéért én is elővettem pálcámat, és felkészültem a védekezésre.
A szorgalmi javítós ajánlaton viszont csak nevetni tudtam.
- Ugyan már, hogyan javíthatna egy porbafi*gó alsó éves szorgalmikat? Tanuld meg előbb rendesen használni a pálcádat! - mondtam a lánynak, hogy tudja, hol a helye.    
- Amúgy meg nagy ívben teszek a szorgalmikra. Időfecsérlés az egész, többet ér, ha gyakoroltok.- ez volt a velős véleményem. Persze nekem is lehet majd szorgalmikat küldeni, de a javítással nem fogok sokat vesződni. Arra valók a tanársegédek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

A jelzőm talán erős volt, de hát képtelen voltam visszafogni magam, azt látván, hogy mekkora magabiztossággal állt elém egy elsős, hogy majd ő javítja a szorgalmikat. Ezek után viszont lesújtva vettem tudomásul, hogy a lánynak esze ágában sem volt belemenni egy kis gyakorlásba. Most kellett volna a magabiztosság! Sajnálhatja, hogy nem élt az eséllyel, erőltetni ugyebár meg nem fogok senkit se.
- Rendben, legyen, ahogy akarod. Finite! - szépen hangsúlyozva mondtam ki a varázsigét, és a pálcamozdulatot is látványosan, követhetően mutattam be. Ha figyelt a lány, legalább ennyit elleshetett, jövőre előnnyel indulhat. A kutya kiszabadult.
- A büntetéstől ezúttal eltekintek, de ha legközelebb szabályszegésen foglak, duplán visszakapod. - a büntetés úgysem segített volna az igazi problémán.      
- Jó éjszakát! Gyakorolj sokat! - köszöntem el a lánytól, majd eltűntem a folyosókon. Tulajdonképpen nem is voltam csalódott, mert tudtam, hogy rossz a helyzet, és most meg is tapasztaltam. Lesz teendőm bőven, nagy szerencséje az iskolának, hogy itt vagyok. Vegyük mindjárt Lora esetét. Egy elsős diák, aki esélyt kapott extra gyakorlásra, de kihátrált. Bezzeg a szorgalmi javítás ment volna! Normális helyzet ez? Nem! Egy diának minden alkalmat meg kéne ragadnia, hogy varázsolhasson! Hiányzik a gyakorlat iránti szenvedély, pedig e nélkül semmit sem ér az elmélet. Többségében életképtelen, magolós könyvmolyok kerülnek ki innen. Tisztelet a kivételnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Eszterházy Diána

Képtelen voltam elaludni, csak forgolódtam az ágyamban. Gondoltam elindulok egy ellenőrző körútra a kastélyban, egy kis séta után talán könnyebben álomba szenderülök. Természetesen eszembe se jutott, hogy a házi rendet megsértő diákokkal találkozhatok, hiszen a Bagolykő egyet jelentett a vasfegyelemmel. Ja nem.
Valahogy a konyhához keveredtem, gondoltam benézek, és bedobok egy jó éjt italt. A keleti szárny első emeletéről jutottam el a a nyugati szárny földszintjéig, és közben se prefektussal, se tanárral nem találkoztam. Ez lenne a híres járőrözés? Kitörölhetjük a házi renddel, ha a betartatására nem ügyelünk.        
Belépve a konyhába megrökönyödve tapasztaltam, hogy az egyik diák éppen éjszakai nassolását végezte, senkitől sem zavartatva. Az egyik manó pont egy jókora adag fagylaltot szolgált fel az illetéktelenül itt tartózkodó vendégnek. Na, abból már nem eszik! Kezemmel suhintottam egyet, a fagylalt pedig a lány arcába csapódott. Megérdemelte. Reméltem, hogy van annyira jó mágiahasználó, hogy a segítségem nélkül is majd tisztává varázsolja magát.  
- Nassolgatunk, nassolgatunk? És mindezt takarodó után? - szóltam szemrehányóan.
- Név, ház, évfolyam! Halljam, gyerünk! - szólítottam fel a lányt a tőlem várható keménységgel. A tettét nem úszhatta meg komoly büntetés nélkül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Czettner R. Luca

Szerettem kviddicsezni. Bármikor dönthettem volna úgy, hogy profinak állok, annyira kiemelkedő játékos voltam. De nem tettem így,  valahogy nem vonzott annyira ez a lehetőség. Nem a sportban, hanem az alkalmazott mágia területén akartam maradandót alkotni. Hobbijátékosnak azért még megmaradtam. Egyik nap kedvem támadt dobálgatni egyet, el is indultam a kviddicspályára. Persze útba kellett ejtenem a szertárt, mert szükségem volt egy seprűre meg egy kvaffra. Már csak azért is az iskolai felszerelést szándékoztam használni, mert így tudtam igazán felidézni a régi idők hangulatát.
Meglepett, hogy a szertár tárva-nyitva, ám a magyarázat roppant egyszerű volt, valaki volt benn. A valakiben pedig Lucát ismertem fel. Sok kemény csatát vívtunk mi meg az iskolai bajnokságban, sokszor borsot is tört az orrom alá. Mostanra egészen a Navine házvezetőségig jutott, pedig én még emlékeztem arra a kis megszeppent kislányra a trófeateremből, akit nekem kellett felvilágosítanom alapvetően fontos dolgokról, mint például a dicső tetteimről bagolyköves diákként. Viszont elnézve a termetét, nőni azóta se sokat nőtt. Talán semmit.
- Szia! Csak nem szezon előtti leltárazást tartasz? - kérdeztem rá, aztán eszebe jutott, hogy más is lehet akár a háttérben.
- Vagy talán vársz valakire? Elviszek egy seprűt meg egy kvaffot, aztán már itt sem vagyok. - szóltam, mert hátha egy tervezett légy ottot zavartam meg. A szertár ugyanis kiválóan alkalmasnak tűnt ilyen célú találkozókra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Eszterházy Diána

A cáfolatomat persze nehezen bírta a lány, de hadd szenvedjen egy kicsit, ha már annyira tudálékoskodott. Mennyire egyszerűbb lett volna elismernie a hibáját, és szépen bocsánatot kérnie! Csak hát itt ebben a nyamvadt kastélyban mindenki olyan hatalmas öntudattal rendelkezik, mintha legalább ők lennének a világ középpontjában. Fegyelem és tisztelet nulla.
- Valahogy sikerült. Ez az, hogy boldog-boldogtalannak sikerülhet! Ha legalább egy kicsit komolyabb mágiatudás kellene hozzá, akkor a szabályszegésből is tanulhatnátok valamennyit. - méltatlankodtam egy sort. Arra, hogy üljek mellé, csak legyintettem egyet fejcsóválva. Ehelyett szembe ültem le vele, hogy fenntartsam a konfrontációt. Ha azt hitte, hogy jópofizhat velem, akkor tévedett. Lehet, hogy itt vannak olyan tanárok, akik lemondanak a méltóságukról, és bratyiznak a diákokkal, de én nem ilyen vagyok. Bennem még van tartás.
Semmi megbánás nem látszott a lányon, vidáman falatozott tovább. Bizalmaskodni próbált velem, amikor felhozta, hogy biztosan én is kijárkáltam takarodó után. Naná, de csak akkor, ha nagyon szükséges volt, és akkor sem ilyen amatőr módon.
- Kajáért előbb szalasztottam volna el valamelyik nyomingert a házamból, mint, hogy én kijöjjek a kényelmes szobámból. - árultam el az őszinte véleményemet a dologról, álszenteskedéssel most semmire se mentem volna.
- De tegyük fel, hogy magam jöttem volna el ide, a konyhába. Akkor sem ülnék le itt falatozni, hanem visszamennék a hálókörletbe a kajával együtt. Minek kockáztassam a lebukást? - vittem tovább az általam képzeletben elkövetett szabályszegés gondolatát.
- Ha meg lebuknék? Rögtön elismerném a szabálysértés tényét, bocsánatot kérnék, majd pedig eljátszanám, hogy a gyengélkedőre indultam, mert súlyos fájdalmak gyötörtek. Ugyanis egyedül a gyengélkedőre lehet takarodó után is elmenni. - fejtettem ki a profi szabályszegőhöz méltó viselkedést. Jó néhány prefi meg tanár be is venne egy ilyen alakítást. De hát itt még egy tisztességesen elkövetett szabályszegésre sem képesek a diákok!
Diána a kedvenc tantárgyát is szinte csak úgy találomra nevezte meg. Teljesen közömbösnek tűnt a mágia tanulása iránt, tipikusan a pillanatnak élő, nemtörődöm alkatnak véltem. Hogy juthatott el így negyedikig?
- Eddig akkor máshol tanultál? Gondolom ezzel a hozzáállással már csak ide vettek fel. - kíváncsi voltam, hogy miért került a Bagolykő Mágustanodába. Önszántából senki sem jönne ide, ha máshol is tanulhat. Persze ez hamarosan megváltozik, ha rajtam múlik, és majd özönlenek ide a tehetségesebbnél tehetségesebb diákok.
- De akkor nem is azt kérdezem, hogy mi a kedvenc tantárgyad. Hanem, hogy mi érdekel a mágián belül? Vagy egyáltalán mi vált ki belőled akármilyen érzelmet? Van-e olyan terület, amit nagyon szeretsz, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon utálsz? - reméltem most már csak ad valami értelmes választ. Nem lehet, hogy csak úgy van a nihilben, és céltalanul tengődik a mindennapokban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak

Czettner R. Luca

Luca meglehetősen vidáman fogadott, sőt még gratulált is nekem. Ő már csak ilyen volt, egy mindenkivel kedves, tömény vidámságbomba. Néha hányni tudtam volna ettől.
- Sok mindenhez gratulálhatnál, de feltételezem, most a tanári kinevezésemre gondolsz. Kösz. - flegmán megköszöntem azért a gratulációt. A felvetésemre vette a lapot, sejtette, hogy mire gondolhatok. Úgy látszik a szertárakról valamiért mindenkinek ugyanaz jut eszébe.
- Szóval megint létszámgondok vannak a sárgáknál? Nem lep meg. - a Navine sokszor küszködött játékoshiánnyal, így érthető, hogy leginkább az egyéni jellegű posztokon tűntek fel náluk kiemelkedő játékosok. Luca is fogóként alkotott maradandót.
- Ha te foglalkozol velük, akkor biztos tódulni fognak az edzésekre.  A helyükben gondolkodás nélkül jelentkeznék a csapatba. - ekkora dicséretet se sűrűn szoktam mondani. De Luca ellenfélként kivívta a pályán a tiszteletemet.
- Sosem felejtem el, amikor az egyik meccsünkön kiszabadultál a póznára vezetésből. Ha én lettem volna az egyik, aki szendvicsbe szorít, tuti nem úszod meg. - emlegettem fel egy régi meccsemléket. Anno Cath és David próbálkozott a csellel sikertelenül.
- Óh, új játékvezető lesz? Kár, pedig megnéztelek volna, hogyan boldogulsz ebben a szerepkörben. - nem rémlett, hogy évnyitón bemutatták volna az új játékvezetőt. Ha mégis, akkor meg biztos Várkonyi emésztési gondjai terelték el a figyelmemet.
- De mit értesz azon, hogy fele olyan izgalmas? - kérdeztem rá, mert ugyan én még nem próbáltam, de úgy gondoltam, hogy a játékvezetőség igen nagy kihívás, következésképp igazán izgalmas tevékenység.