33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. június 28. 14:47 | Link


Bristol; április első hétvégéje
🌪️ Tutshill Tornados 🌪️ × 🐠 Lechia Gdańsk 🐠

Minél több kék sál, felfestett szélörvény vagy kócosra borzolt frizura mellett haladunk el, annál durcásabb kifejezés költözik az arcomra. Még a hátizsákom elejére bűvölt aranyhalacska is egyre kisebbre húzza magát össze, attól tartok, hogy ha a varrás nem szabna neki gátat, már valahol a hátamhoz lenne lapulva, távol a másik csapat szurkolóitól. A recepción viaskodik bennem a levitás és a lechia-drukker, előbbi énem miatt szívesen zsebre vágnék egy marék kék zsírpapírba csomagolt cukorkát, utóbbi kikéri magának, hogy nincs egy narancssárga tál is kirakva az egyenlőség jegyében. Egészen sokáig tudom magam türtőztetni, de végül az édesszáj a levita felé billenti a mérleg nyelvét, így amikor a kedves mosolyú - de kékre festett bajuszú(!) - bácsi elfordul, hogy leakassza a kulcsainkat, elcsenek pár szemet a tálkából.
Majd átbűbájolom őket narancssárgára, hah.
- De hát tök igazuk van! Miért várjon a karikáknál, ha támadhat ő is a többi hajtóval? - használom ki, hogy úgy ajnározhatom a vendégcsapatot, hogy azt a körülöttünk lévők nem értik. - Ez egy csel - bólogatok határozottan - egy csodacsel. Ha nem lenne megtiltva, hogy a többi poszton játszó hozzáérjen a kvaffhoz, akkor mehetne mindenki, de hát meg van tiltva, és hát biztosan nem véletlenül van megtiltva, mert azért tiltották meg, mert tudták, milyen jó kis előnyük lenne belőle. Ezért megtiltották.
Talpam alatt besüpped a szőnyeg, ahogy a lépcsőről felérünk az emelet folyosójára, így bár cikcakkozok előre pár hosszabb lépést, végül visszafordulok, hogy bevárjam Henriket. Szerintem nem túlzás azt mondani, hogy hetek óta vudubabákat és gyertyákat éget- nem, vudu babákat szurkálok, és gyertyákat égetek azért, hogy az aranyhalak nyerhessenek ma, de nem igazán találok magamon kívül olyanokat, akik osztanák rajongásomat. Ami szomorú. És bár egy szomorú aranyhal még cukibb, mint egy vidám, ma este vidám aranyhalakkal kéne megtelnie a kviddicsstadionnak, én mondom. Az ajtó elé érve pánikban keresem zsebeimben a kulcsot, mire rájövök, hogy nem is én tettem el őket, így azonban az ujjaim közé akadó cukorkák új kérdést vetnek fel bennem. - Vajon, ha- úúúúúúúúúúú - oké. A kérdés marad kérdés, ahogy figyelmem már a szobára összpontosulhat, a felfedezés izgalma pedig hirtelen elfeledteti a galádan ördögi gonoszan démoni botrányos muhaha tervemet, ami nyilván ismét eszembe fog jutni, csak előtte mindent meg kell csodálni legalább öt oldalról.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. június 28. 15:17 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Mondhatni a győztesek nyugalmával lépdel a szállodába vezető úton és egy finom mosollyal nyugtázza Mária minden apró próbálkozását arra vonatkozóan, hogy meggyőzze, bizony az aranyhalak is lehetnek győztesei a mai kviddics meccsnek. Ami azt illeti, tényleg akad valamennyi esélye, hiszen a valószínűségszámítás szerint sohasem érheti el a nullát, de tarthat felé. És tart is. Ebből következően lepattintja magáról a különböző győzködési technikákat és mindre rákontráz egyet, ha nem kettőt. Miközben szól a recepciósnak, hogy megérkeztek és átvennék a szobát, nem kerüli el figyelmét, ahogy a lány magában viaskodik: mennyire etikus levitásként elvenni egy kék csomagolásba burkolt cukorkát, amennyiben tudjuk, hogy az az ellenfél csapatának színe és arculatának jelképe? Bár a válasz nem derül ki, egy kevés édesség a zsebében landol, Henrik pedig visszafojtja a nevetését.
- Valahányszor cselt emlegetsz, eszembe jut, ahogy egy gurkó elé veted magad, hogy átöleld, mert idézem, "ez egy csel". A kis cseled okozott néhány fájdalmas napot a gyengélkedőn, ha jól emlékszem - a legfontosabb a fogalmak tisztázása, miközben megindulnak a szobájuk felé. Mert természetesen itt még nem ér véget a dolog. - Emberelőnyben támadni valóban sokkal egyszerűbb, de még a legnagyobb emberelőny is lehet a vesztük, ha a pálya másik feléről is gólt lehet dobni, mert üresek a karikák - a férfi kimondottan kedveli a saját játékstílusú csapatokat, épp ezért valahol tiszteli is az aranyhalakat azért, amit bevállalnak. Itt következik az a bizonyos 'de', hiszen hiába látványos vagy érdekes egy technika, ha nem célravezető - és valljuk be, nem véletlen, hogy a csapat egyetlen bajnokságot sem nyert még meg.
Csörög a kulcs és lassan nyílik az ajtó, hogy elterelje Mária figyelmét arról az ördögien csodás tervről, amit kieszelt. Belépve behajtja maguk mögött az ajtót és felakasztja a kabátját, hisz van még egy órájuk a meccs kezdetéig. - A mai vereségetek után majd elviszlek valahová, hogy kiengeszteljelek. Ja és nagyon bajtársias az ellenfél cukorkáját majszolni, remélem a meccsre is hagysz majd párat - kaján vigyor terül el arcán, miközben keresztbe font karokkal az ajtófélfának dől. Velejéig romlott és gonosz, szándékosan csipkelődik.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. június 28. 16:08 | Link


Bristol; április első hétvégéje
🌪️ Tutshill Tornados 🌪️ × 🐠 Lechia Gdańsk 🐠

Ez galádság. Igaz, hogy technikailag valahonnan nézve igaz, de akkor is csúnya dolog felemlegetni a régi, ifjú és felelőtlen énem balgaságának következményeit. Ciccenek, s magamat felszívva emelem előre karjaimat, demonstrálóan. - Oké, de vannak a jó fajta cselek, - legyintgetek balommal - meg a cseles fajta cselek, - majd jobbommal - amik jónak indultak, csak... csak aztán végül nem csak az ellenfél csapatát zavarták meg, hanem a izé saját oldalt is. Khm. - Szép mentés? Én szép mentésnek mondanám.
- Jó, de mindegy, hogy hány gólt dob a csapat, ha mellette a másik csapat is tud ugyanannyit dobni. Átívelhetnek a pályán húsz dobást is, ha mellette - és itt vesz jobb karom furcsán kígyózó mozdulatot, kísértetiesen hasonlítva arra, amikor hínárok lebegnek a patak alján - emberfölényben ugyanúgy be tudnak dobni huszat. Illetve persze, ötöt is elég, ha mellette a fogó elkapja a cikeszt. Nem. Hatot. Hagyj. - Vagy négyet? Bip, bip, ha nem látom magam előtt a tabellát, nem megy csípőből a számolás.
Minden bosszúságomat elfelejtve lejtek körbe a szobában, csípőmmel megzörgetve a komódot, kislábujjammal fájdalmasan megsimogatva az ágy vártnál kijjebb kezdődő sarkát. Az ablakhoz lépnék oda, hogy a függönyt behúzva eltüntessem a szemközti ház ablakából lógó óriási horgolt(?) tornádót, ám a provokáló szólamra kénytelen vagyok megfordulni, orcáimat duzzogva összehúzni, szemeimet csíkká sunyítani. - Nem fogunk veszteni, nem mondhatod, hogy veszteni fogunk, amikor még el se kezdtük, még az is lehet, hogy a tornádók nem érnek oda a stadionba időben, mert... viharba... kerülnek. - A Tutshill és Bristol közti 29 km-en. Mielőtt túlságosan valószínűtlenné tenném az érvelésem, inkább a cukorkákat rángatom elő, hogy aztán diadalittas tekintettel, toppantva prezentálhassam az évszázad ötletét. - Átszínezem őket, és megdobá- visszateszem a tálba a kékek tetejére. - Büszke. Angyali. Masa.
Megkérdezném, hogy teljesen véletlenül nem ismer-e olyan bűbájt, amitől minden benarancsárgul, amihez csak utána hozzáérnek, de attól tartok, lebeszélne. Kár, hogy varázsigéket nem lehet guglizni.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. június 28. 16:36 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Nem sok ember képes igazán lenyűgözetlen fejet vágni, de Henrik ezt a képességet tökéletesre fejlesztette Mária mellett. Ahogy hadonászik egyik, majd másik kezével, végül mindkettővel, nem pusztán kitér az ütközési zónából, hanem mélységesen unamused arckifejezéssel figyeli a teljesen meddő próbálkozásokat. - Gondolom a tiédet az utóbbiba sorolnád - felvonja fél szemöldökét és erősen koncentrál, hogy ne mosolyodjon el, mert az elrontaná a korábbiakban elhangzottak hatását.
A következő katyvaszra úgy dönt, nem reagál. Amikor úgy érezte, hogy igen, tudta, belezavarodna miatta a lány, de így a végére rá kell jönnie, hogy nem kell neki megszólalnia ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen. Mikor mégis arra jutna, hogy csak kijavítja Máriát, nos akkor elhangzik a bűvös 'hagyj', ő pedig engedelmeskedve a kérésnek valóban hagyja. Cukkolhatná? Ízeire szedhetné, zavarba hozhatná, kiütéssel győzhetne? Igen. De néha jobb a békesség.
- Mikor belekezdtél, reménykedtem benne, hogy azt mondod majd, tornádóba keverednek, de így sem rossz - biccent egyet és végül felnevet. - Ezt is szeretem benned, mindig a gyengébbeket támogatod - ez egyszerre jelent bókot, elvégre épp az imént közölte, hogy szereti a levitást, de közben mekkora fricska ez a Lechia-nak? Hát elég nagy. Meg sem lepődne, ha ebből az egészből csak annyi maradna meg a másiknak, hogy márpedig ők fognak veszíteni. Hiszi, ha látja. - Nem dobálsz meg senkit, hanem hősiesen viseled a vereséget. Ugyanis nem engedem, hogy dobálózz - bár szavai komolyságot tükröznek, hangsúlya és szemei sarkában meghúzódó nevetőráncai incselkedéssé lágyítják a jelenetet. Nem hiszi persze, hogy Mária képes lenne... Na jó, de, pontosan tudja, hogy képes lenne dobálózni.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. június 28. 17:00 | Link


Bristol; április első hétvégéje
🌪️ Tutshill Tornados 🌪️ × 🐠 Lechia Gdańsk 🐠

Hatalmas küzdelmek árán sikerül annyira megzaboláznom a büszkeségemet, hogy kidünnyöghessek egy megerősítést a visszakérdezésre, de azért arckifejezésem kétséget sem hagy afelől, hogy ez még mindig nem életem ötlete. Mondjuk tény, hogy a gurkótutujgatás sem volt az, de késő eb, bánat gondolat. Nem csoda, hogy összekavarodok, hiszen nehéz egy csapat ellen beszélni, ha igazából az égvilágon semmi bajom nincs a tornádókkal. Csak éppen... csak éppen annyi, hogy a halacskákat próbálják lesöpörni a porondról. Úgyhogy menjenek már haza, naaa.
Nevetés csillan meg a szemem sarkában, és bazsalyogva bölcsen hallgatok arról, hogy eredetileg a vudubaba párhuzamig kívántam visszanyúlni. - Awwww - húzódik a szám mosolyra, csak hogy egy pillanatnyi zazera törje meg az ellágyzlt kifejezést. - Várj - kezd leesni mit is mondott, de visszatör az öröm, így nem tudom megállni az újabb mosolyt. A vigyort eltüntetve ismét szigorú vonásokat biggyesztek magamra, de ezek sem tartanak sokkal tovább, így nevető tekintettel, de kényszerűen, remegve összeszorított ajkakkal préselem ki a tiltakozásomat. - Az aranyhalak nem gyengébbek a tornádóknál - ahogy rájövök ez hogy hangzott már visszakozás nélkül nevetek fel, és túrok a hajamba, feladva. - Hát ez még rosszabbul hangzik, miért nem tudtak legalább gömbhalcápák lenni?! - Költői kérdés volt Henrik, költői. - Nem lesz itt semmiféle vereség, amit viselnem kéne! - emelem fel kicsit a hangerőt, de a mögötte megbújó nevetés nem támadást sugall. - Nem-e? - pislogok nagyon szépen kedvesen, és egy fél lépést hátrálva pálcám után kezdek nyújtózkodni. A hátizsákom oldalsó pántjából kibújtatva kihívó tekintettel szegezem azt a pár darab cukorkára, és ugrásra kész testtartásban intek feléjük egy-egy egyszerű trullussal.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. június 28. 18:06 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Szereti ezeket a kétértelmű mondatokat, amikor a végeredmény kompromisszumos, amolyan 'halfway happy'. Szeretés van, de azért a csapata veszít. Nem mondhatja, hogy nem jó ez a felállás, sokkal rosszabb lenne, ha nyerne, de Henrik nem szeretné. Vagy ezt csak én látom így?
- Ááá, dehogy, hiszen olyan sok bajnokságot nyertek, annál is több mérkőzést, egyszerűen hihetetlen a teljesítményük - szavaiból csak úgy csöpög a szarkazmus, ha nem tudná az ember, hogy épp piszkálódik, bizonyára élesnek és sértőnek tartaná minden szavát. Így viszont egyértelmű, hogy csak ugratási célból hangzanak el eme kegyetlen szavak, még ha Mária meg is orrol némiképp miattuk. - Valószínűleg azért, mert olyan állat nem létezik - igen, tudja, hogy most kellett volna csendben maradnia, de olyan jó úton halad, miért állna meg épp most?
Arra nem is reflektál, hogy nem lesz vereség, mert egyértelműen lesz. Ha tíz évvel fiatalabb lenne, kiöltené a nyelvét, csúfolódna, de így csak ugyanazzal a végtelen nyugalommal mosolyog tovább. Mert ugye megteheti. - Jobban teszed, ha meg sem próbálod, amire épp készülsz - fenyegetően emeli meg egyik mutatóujját, hogy megrázhassa, de dallamos baritonja szinte nevet. Jogosan tehető fel a kérdés: különben mi lesz? Hát azt a fene se tudja, de leginkább baj. Gondolom. Ahogy a cukorkák az égbe emelkednek, Henrik is a hátsó zsebébe nyúl a pálcájáért. - Ne merészeld. Egy nap alatt nem bírna el a szíved két vereséget is - mert azt ugye ő sem gondolta, hogy akár csak egyetlen egy cukorkával is eltalálhatja Henriket? Ugye? Ha mégis, hatalmas csalódás fogja érni, mert nem olyan könnyű a férfit lépre csalni. Vagy mégis...?
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. június 28. 18:29 | Link


Bristol; április első hétvégéje
🌪️ Tutshill Tornados 🌪️ × 🐠 Lechia Gdańsk 🐠

Engedjétek meg, hogy bemutassam életem cselét. Hiszen elvégre ez az egész helyzet tökéletesen meg volt komponálva, a szavak úgy és akkor hangzottak el, ahogy és amikor én azt szerettem volna, a mozdulatok pedig mind úgy játszódtak le, ahogyan én azt terveztem. - Az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyengébbek - motyogom csapatom nevében is sértetten, és még a kabalájukon is kénytelen vagyok kissé kiakadni... na nem mintha egyébként ne találnám halálcukinak, és ne pont emiatt akadt volna meg rajtuk a tekintetem először. Khm. - Henrik - mordulok fel fenyegetően, és még az ujjam is felemelem, mint ahogy a tanító szidja le a gyerekeket. Furcsa helyzet mi? - Ugyanannyira létezik, mint az, hogy ma este a tornádók veszítsenek - hümmögök fel elégedetten az elmés, pompás, intellektuális potenciáltól dagadó, a visszavágások között büszke csillagként ragyogó riposzton. Mármint természetesen a sajátomon, mielőtt bárki félreértené.
Szóval a csel. Elkalandoztam. Ám a szám szegeltében megbújó mosoly nagyon is sokat sejtet, ahogy visszakérdezek kihívó hangon - mert különben mi lesz?
Nem is kell sokat várnom a válaszra, még szinte ideje sincs átváltani a cukorkáknak kékből narancssárgába, már rögtön KÉT vereséget akarnak a nyakamba varrni az egy helyett. Elakad a szavam, ahogy tátogva (mint egy aranyhal - érzed a párhuzamot?) próbálom túltenni magam ezen a húzáson, majd mielőtt meggondolhatnám magam, elhajítom felé az egyik cukorkát. Narancssárga cukorkát. - Mert különben mi lesz? - oldalazok közelebb önkéntelenül vigyorodva el újra, és útjára indítok még pár szemet a legkülönbözőbb testhelyzetekből. Ja, hogy mi volt a csel? Hát, minél közelebb megyek, annál kevesebb ideje van kitérni, szóval közelebb megyek, és úgy dobálózok. Csel. Csel ez a javából.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. június 28. 19:56 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Tekintettel arra, hogy ezzel Mária elemébe talált, el kell ismernie, hogy valóban, talán egy hangyányit erősen fogalmazott, még akkor is, ha teljes mértékben igaza van. Nem szabad összetörnie egy gyermek álmodozásait... És még tiszta szerencse, hogy a lány ezt nem hallja.
- Akkor ezek szerint semennyire. Megnyugtattál - magabiztosan biccent egyet, mint aki tényleg most lett száz százalékig biztos abban, hogy a csapata nyer. Mivel ilyen állat nincs, így a tornádók sem veszíthetnek, muhahaha. Talán csűrné és csavarná tovább a témát, ha nem látná a narancssárgára váltó cukorkákat. Meg kell fenyegesse, mint valami rossz tanárnak, incselkedve, de félig komolyan, hogy aztán feltevődhessen az a kérdés, amire jelenleg még nincs válasz. Mosolyogva kezdi csóválni a fejét, miközben rászorít pálcájára. - Nagy bajba kerülsz - hogy milyen nagyba, az egyelőre nincs definiálva, de annyit állíthatok, hogy Mária sírva-futva fog menekülni. A nevetéstől, persze.
Nincs sok ideje végiggondolni, hogyan hárítsa a támadást, így az első reppenő édesség elől csupán elhajol, csakhogy azt számtalan másik követi és a kis szemtelen egyre közelebb jön, nehogy ki lehessen kerülni. Felnevet, majd kikerülve még egyet előhúzza a pálcáját és a Lejate segítségével a szoba különböző pontjaira repíti a cukorkákat. Egy a lényeg: őt ne találják el. Aztán csak közelebb lépdel ő is, miközben szüntelen hárítja a támadásokat, hogy aztán alig válassza el őket egymástól valami. Pont annyi, hogy szabad kezét kinyújtsa és egy öles lépéssel így elérje Mária derekát. Ekkor ugyanis magához rántja és jól felkapja, akár egy tollpihét, majd a vállára csapja.
- Nos, akkor az lesz, hogy csúnyán el leszel fenekelve. És mivel te kérted, bűntudatom sem kell legyen - nevetve paskol egyet a lány fenekén, azonban esély sincs arra, hogy ez fájjon neki. Henrik annyira kedvesen és játékosan csinálja, hogy itt legfeljebb nevetve sikítás fér bele.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. június 28. 20:31 | Link


Bristol; április első hétvégéje
🌪️ Tutshill Tornados 🌪️ × 🐠 Lechia Gdańsk 🐠

Csúnyán nézek. Nagyon, nagyon csúnyán. Nem jelenthető ki, hogy nem él... mit is mondtam, rókahalgömb? Mindegy, szóval nem jelenthető ki, hogy nem él ilyen állat sehol a világon, amíg nem jártunk mindenhol! Arról nem is beszélve, hogy a muglik számára a mi világunk lényei sem léteznek, mi van akkor, ha van egy olyan plusz világ, amelyikről meg a varázsvilág nem tud? Lehet, hogy pont a gömbnaphalak élnek ott. Lehet. Ugyanannyira valószínű, mint bármi más. Na persze, a halak mai győzelme még mindig sokkal esélyesebb, és meg is fog valósulni.
- Bajba? - pislogok ártatlanul, ismerkedve a cukorkákkal, mielőtt gyors búcsút veszek tőlük. Táskámat elővigyázatosságból az ablak alá hajítom - koppan is a kulacs -, majd szinte rögtön veszem is a következő cukorkát, és most bizony már nincs megállás. - Ne csalj! - szólom meg a pálcahasználatért jóízűen nevetve, de én akkor sem használom a magamét. Mindannyian jobban járunk, ha nem tudjuk meg, mi rossz történhetne, nem igaz?
Közelebb szökkenek, de ahelyett, hogy a helyzet nekem kedvezne, hirtelen a világ fejjel lefelé találja magát. Reflexből próbálom magam összehúzni (még ennél is kisebbre hová?), hogy ne legyen olyan egyszerű dolga, de hiába, a kapálózás sem billenti ki a mozdulat egyszerűségéből. - Héé - rándulok össze, vinnyogva tiltakozva, lábaim magasba emelkedve kalimpálnak tovább, hátha elrúghatom a fenyegetést beváltani tervező kezet. - Követelem, hogy tegyél le - nevetek, de igazából azonnal taktikát is váltok - kérlek tegyél le? - a vérszegény diktátorutánzatot is bevetném, de nem szolgálná érdekeimet az erőltetett kiáltás helyett torkomon kiszökő csipogás és visítás határán álló gyönge hang. Ehelyett visszatérhetünk a cselhez.
Hátbadobom.
Két vagy három szem cukorka ha maradt a markomban, most ezt az egészet elszórom rá, közvetlen közelről. - Győztem - hangzik a diadalittas kinyilatkozatás, és helyzetemmel immár egészen kibékülve ernyedek el. Elvégre... Győztem. Kuncogok - kérdés meddig. - Na ez a csel, ez, EZ, EZ CSEL HENRIK, EZ.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. július 18. 02:03 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

De még milyen bajba! Úgy véli, felesleges megosztania minden ördögi tervét, mert hát akad ugyebár egy pár. Addig is, amíg ezek variációs kombinációját igyekszik kitalálni, előveszi pálcáját, elvégre ő maga egy akkora felület, amit lehetetlen egy ponton túl nem eltalálni. - Nem mondtad, hogy nem használhatok pálcát, szó sincs csalásról - nevetve folytatja a dodge-olások sorát, Máriának tulajdonképpen esélye sincs arra, hogy gyenge pontot találjon, de álmodni nem csupán szabad, hanem kell is.
Ám egyszer minden véget ér, egészen pontosan akkor, mikor a szó szoros értelmében a vállára csapja, akár egy neandervölgyi ember a választott asszonyát. Mindenféle szégyenérzet nélkül paskolja meg a lány fenekét, mert ugyebár miért is kéne rosszul éreznie magát? Ez tulajdonképpen jár neki. Egészen addig vélekedik így, míg a levitás alattomos módon nem dobja hátba a cukorkákkal, akkor ugyanis megáll egy helyben  és nem mozdul.
- Győztél? Egészen biztos vagy ebben? - meg se moccan, csak hallgatja, ahogy Mária büszkélkedik ezzel a cselnek nevezett aljas galádsággal. De hát legyen. Megvonja vállait - amit a lány pontosan jól érezhet -, majd egy kicsit nagyobbat, de még mindig jócskán fájdalomhatár alatt, rácsap a fenekére és a háló felé veszi az irányt. - Rendben kisasszony, ha így, akkor legyen így - hangja derűt sugároz, ám magabiztossága némiképp ijesztő lehet a másik számára. Mi az, amitől ennyire vidám? Abban a pillanatban kiderül, amikor az ágyhoz érnek, akkor ugyanis Henrik egy laza, de lendületes mozdulattal megragadja a vállán pihenő testet, s mintha csak az ágyra akarná dobni, leveti magáról. Arra természetesen odafigyel, hogy kedvese puhán landoljon az amúgy is vattacukor könnyedségű ágyba, majd nem habozva egy pillanatot sem, azonnal fölébe kerekedik négykézláb mászva.
- Szóval cselezgetünk. Mit szólsz ehhez? - azzal mély levegőt vesz és belefúj egy hatalmasat Mária nyakába, hogy baljával csiklandozni kezdje. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy az esetleges kapálózás esetén ne találhasson el olyan érzékeny részeket, melyek nem csak a bohóckodásnak, de nagyjából az egész napnak és Henrik férfiasságának is véget vethetnek.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. július 18. 19:20 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Azt hiszem kezdek nőiesebben viselkedni: - Tudnod kellett volna! - nevetem el magam, ezzel egyúttal jelezve is, hogy túlkarikaturizált alakításom nem sértődöttségem jele, csupán megelőzi az incselkedő nyelvöltést, és a következő támadássorozatot. Hánykolódva fogadom a paskolásokat, hatásukra össze-összehúzódva ficergek, de megfelelő memóriakártya hiányában csak az egyik rendszerparancs fut le: diadalittasan kezdem ünnepelni magam szóban, és csupán fizikailag van érkezésem reagálni a hátsó felemet ért méltatlan abuzálásra. Oké, ez nagyon rosszul hangzott.
- Igen - szakítom meg mámoros szólamomat hamisítatlan tejbetök-hanggal, majd pillanatokon belül már ismét skandálásra adnám a fejem. AdNÁM, igen. Így inkább tiltakozásomat adom végre tudtára megugrásommal egy felvikkantó - hééé - kíséretében. Rövid kacajomat érezheti megremegni vállán mielőtt helyzetemet elfogadva (hah, nevah evah) nekiállnék mutatóujjaimmal derekát bökdösni. Bőven nem fájdalmasan, inkább csak azért, hogy megnyugtathassam magam, hogy nem hagytam magam. Ami igazából nem igaz, mert hagyom, de ez megteremti azt az illúziót, hogy nem hagyom. Hahhh.
- Hova megyünk? - kerít sejtelmébe a kíváncsiság, de hiába próbálom gyanakodva elforgatni magam, még épp csak felfogom, hogy magunk mögött marad egy ajtófélfa, már odébb is vagyok helyezve. Artikulálatlan, bizonytalan hangok szöknek ki belőlem, ahogy ismét megfordul körülöttem a világ, és bizony egy eltúlzott, drámai nyöszörgés sem maradhat el, amint padl- akarom mondani paplant fogok. Mivel a felém kerülő Kedves habozás nélkül folyamodik galád módszerekhez, légvédelmi sziréna mintájára lassan erősödő visítás tör fel belőlem szinte azonnal. - HENRIK - vinnyogom két nyüszítés között, magamat minél jobban összehúzva próbálok elficánkolni balja elől. Mindkét kezemmel odakapok, hogy próbáljak ráfogni ujjaira, kócosra rendeződött tincseim alól nevetéstől könnyes szemmel, kipirultan pihegek rá. - Mit szólnál egy döntetlenhez? - kérek kegyelmet alkudozva, s bár a nevetés ráz, számat csücsörítve hajtom fejem felfelé, felajánlva a békítést.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. július 22. 17:35 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Nem is értem, miért nem képesek a férfiak belelátni a nők fejébe és ösztönösen tudni, mi a helyes és az elfogadott. Ha valaha ebben az életben születne olyan hím, aki kérdés és zokszó nélkül úgy tenne, ahogy azt a kedvese kívánja, nagyon szépen kérem a tudósokat, hogy sokszorosítsák és tegyék bele Henry Cavill testébe az összeset - de legalább egyet, hogy jelen sorok írója megelégedett, jól lakott óvodás fejjel viselhesse hányattatott életének további napjait.
- Újratárgyalást követelek - nevet fel a bökdösésre, amit csak azért érez meg, mert az egyik lépésénél Mária ujja erősebben mélyed a bőrébe. Hiába tesz úgy, mintha épp tenne valamit, Henrik pontosan jól tudja, hogy mindenféle küzdelem hasztalan, itt bizony kőkemény megtorlás következik. Nem a férfiúi becsület teszi ezt, sokkal inkább a vágy, hogy addig cukkolhassa, míg végül felülkerekedik - talán mindkettejükön.
A kérdésre nem felel, a lány csak akkor jöhet rá, amikor puhán landol az ágyneműk rengetegében és megérzi magán félig-meddig a férfi súlyát. Merthogy az tagadhatatlanul ott van, némiképp gúzsba köti, de nem annyira, hogy ne tudjon mozogni, vagy épp védekezni. A támadás egyébként is csak ezután következik, a rendre utasítás pedig hatástalan, csupán annyit idéz elő, hogy Henrik újból a kecses nyakba fúrja fejét és belefúj egy hatalmasat. Győzelem? Gondoljuk ezt újra. Már épp jelezné, hogy még nem késő megadnia magát, amikor a fehér zászló remegve kezd lengeni a szélben. - Döntetlen? - hamiskás mosollyal vonja fel egyik szemöldökét, hogy aztán hatásszünetet tartva íriszei a mozdulatlan ajkakra vándoroljanak. Nos, ha a megfelelő pillanatra vár, ez tagadhatatlanul az, így habozásnak tűnhet, ám csak jól megfontolás az a szünet, ami eltelik aközött, hogy tekintete először réved a csöpp szájra, majd betapasztja azt sajátjával.
A csók nagyon finom, puhatolózó, az eddig bökdöső és csiklandozó kéz gyengéden simít végig az oldal vonalán, hogy megállapodjon a derék és csípő tájékán, óvatosan ráfogjon és egy hangyányit megszorítsa azt. Eközben súlya, még mindig nem teljesen, de valamivel erőteljesebben nehezedik az alatta fekvő vékony testre. Ellenkezés hiányában pedig nyelvével kérve bebocsátást elmélyíti a csókot.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. július 23. 19:33 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Elgondolkodom, szinte látni lehet a homlokomra kiülő izzadtságcseppeket, amik nélkül manapság már igazán már nem is érdemes töprengeni. Lázasan tekeregnek a kerekek, csikorgó nyikorgó hangjuk légvédelmi szirénaként figyelmeztet rá, hogy valami csodálatosan tökéletes dologgal kéne előállnom, amivel magam előnyére fordíthatom a helyzetet. Izé, gumipók! Öt alkalmas masszázskupon! Tíz? Kétséges - ööö - zés hallatiszik csupán, ahogy próbálok előrukkolni a megfelelő válasszal, miért is érdemelném meg én a győzelmet, de tovább nem is jutok, hiszen kirántják alólam a nem létező talajt is. Szégyen gyalázat, hogy gerincre lett- nem. Nem Masa, az más.
Olyan gyászos az a fehér zászló, de olyan... csoda, hogy nem rögtön szürkének könyveli el az ember. Hírnevemhez híven cselem ismét valamiképp ellenem fordult, a tökéletes tervezésből a könyörgésig juttatva engem. Most mégsem kapom fel úgy a vizet, mint egy kviddicsmeccsen tenném, részben azért, mert sikerélményem igenis volt, mielőtt hátast dobott volna a kocka, részben pedig azért, mert... el kell ismerni, azért így sem jártam rosszul. Békítési technikám is ezért egyedülálló - más esetben nem hiszem, hogy puszival csókkal próbálnám megvesztegetni a másik felet, maximum ha egy tizenhárom kívánságot teljesítő hupilila pöttyös aranyhalról van szó. De ehhh, akkor sem biztos.
Végigkövetem pillantásommal, ahogy tekintete végigvándorol arcomon, csücsörítésem pedig folyamatosan változva meg-megremeg, ahogy ezt látva különböző mértékig vagyok képes visszafogni mosolyom. Végül még egy pirinyót döntök államon, hogy ajkaink találkozhassanak, s csábító(nak szánt)ra kényszerített izmaim ellazulhassanak. Ujjaim finoman elhúzódnak Henrik kézfejétől, bízva abban, hogy most már nem lendül majd támadásba, s kettőnk közül húzom ki őket oldalra, menet közben végigsimítva velük a férfi oldalán. Tenyereim végül hátán, lapockái magasságában állapodnak meg, és bár tenyerének első mozdulatára még túlérzékenyen rezzenek meg, már egészen máshogy reagálok finom szorítására. Hasam önkéntelenül húzom be, míg mellkasom a hirtelen levegővétellel megemelkedik, a lassan terjedő kába bizsergés pedig lassan végigfut idegeimen. Hümmögök pár hangot, miközben elnyílnak ajkaim, habozás nélkül viszonzom az elmélyülő csókot, ösztönösen mozdulva úgy, ahogy korábban hasonlóan máskor. Tenyereim lassan siklanak le Henrik derekához és vissza, közel a gerinchez - pontosan azért, hiszen tudom, hogy az milyen jó érzés tud lenni.
Ficergek kicsit - korábban védekezésképp szinte egymásra zárt lábaim most kényelmesebben csúsznak le egymás mellé, nem is csupán a kényelemnek, de a rám nehezedő test nyomásának is engedve. Gondolataim között csupán elégedettség, puha, könnyű boldogság és odaadás dorombol, élvezem, ahogy légvételeink összehangolódnak, szívdobogásom pedig begyorsul, mintha remegve szeretne kiszabadulni bordáim közül. A legjobb helyen vagyok, és élvezem - sugallja minden porcikám, de a fel-felkapó vágyat egyelőre megpróbálom magam előtt is elmismásolni - szégyen-nemszégyen: elárul a saját testem, ahogy alsó ajkára szívva nyújtózok ki alatta.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. július 23. 19:52 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

A mai játszma nem lesz döntetlen. Ugyan, te botor, én nem a kviddicsmeccsről beszélek, vagy az is lesz ma? Ki emlékszik már arra, miközben egymáshoz préselődik testük, a cukorkák valahol elhagyatottan gurulnak a padlón, Henrik tekintete pedig a lány ajkát ostromolja? Egyelőre csak a tekintete, teszem hozzá, ugyanis tiltakozás ellenében - és amúgy is - úgy dönt, hogy ez az alkalom nem tér vissza többé. Hogy ebben a pillanatban csókolni akarja a másikat, akár bolondulásig is, míg sajogni nem kezdenek, s a rózsaszín ajkak vérvörössé változnak.
Romantikusan hangzana, hogy képtelen parancsolni kezeinek, azonban hazugság lenne: pontosan jól tudja, mit akar és hogy akar, éppen ezért érintése nyomán ugyan libabőrzik a puha bőrfelület, az utána következő reakció arra ösztönzi, hogy ne hagyja abba. Mária teste egyszerre feszül meg és lazul el, ahogy hagyja elernyedni izmait és leengedi védelmét, míg az izgatottság áramütés szerűen fut végig gerincén és teljes lényén. A hátat simogató ujjak mentén jól eső bizsergés hagy nyomot és hatol csontig, a csók pedig elmélyülése után egyre szenvedélyesebbé válik. Meg kellene állnia, megkérdeznie, biztosak-e abban, amerre tartanak? Ha tönkre akarná tenni a pillanatot, ez volna a helyes döntés, azonban csak hagyja, hogy saját teste reagáljon a lányéra. Elszakadva kedvesétől először az arcél vonalán indul lefelé, hogy a korábban játékosan piszkált érzékeny részt ezúttal gyöngéden kényeztesse. Finom csókokkal borítja a nyakszirtet, forró lehelete csintalanul kúszik végig az idáig érintetlen bőrfelületen, jobbja pedig lassan, mégis tétovázás nélkül csúszik lejjebb. Az ujjak a fenék vonalán siklanak, le a comb hátsó részén, fokozatosan húzva feljebb a lábat.
Az érintés minden kétséget nélkülöz, határozott, de nem kérlelhetetlen. Ha azt érezné, Mária bizonytalan, esetleg itt helyben megállna, eleresztené, addig azonban mindent megtesz, hogy birtokba vegye testét. Az eddig puhatolózó csókok hevesebbé válnak, fogai enyhén karistolják a nyakat, miközben balja a másik oldalon indul felfedezőútra, s ki tudja, hogy meddig időzik majd a melleknél. Addig biztosan, míg az ajkakkal nem találkoznak.
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. július 23. 20:58 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Most nem állok le magammal vitatkozni, hogy "ezt talán mégsem kéne", most nem húzom be nyakam rögtön és legfőképpen nem félemlítem meg saját magamat szemenszedett képtelen gondolatokkal - de vajon rosszul kéne éreznem magam amiért nem érzem rosszul magam? Nem. Válaszol rögtön belső hangom, és ez a bizonyos hang gyanúsan ismerős baritonon zeng. Nem - ismétlem meg magamban ezúttal úgy, mint akinek válláról nem csupán sziklát, de sziklákat köpködő vulkánokat söpörtek le, és hirtelen olyan egyszerűnek tűnik ez a felfogás. Oké, mindenki megmondta, hogy az a természetes, ha az ember kíván másokat, de ezt nehéz és zavarbaejtő elfogadni. Igaz ami igaz, zavarbaejtőnek most is zavarbaejtő, de ahogy Henrik ajkai nyomán szapora libabőr fut végig nyakam ívén, hirtelen nagyon egyszerűvé válik az értékítélet: hogy ami ilyen jó, az egyszerűen nem lehet rossz.
Egy megremegés és sóhaj az, amivel végül zöld utat engedek a dolgok további alakulásának. Kétségeimet (jobban mondva csupán azt az egyet) elengedve végül úgy mozdulok, ahogy érintéseivel kéri, térdem zavarba ejtő lassúsággal emelkedik el az ágyneműtől. Idegenül zsibongó karjaim felhúzom, pirosas színt kapott ujjaim puhán fúrják be magukat a barna tincsek közé, hogy eljátszhassanak a tarkónál fodrozódó selymes szálakkal. A plafon lassan elhomályosul, hála annak, hogy szemhéjaim félárbócra ereszkednek. Aztán lassan már nem is igen fogom fel merre nézek, csak érzek: fejem lazán hátrabukik, ezzel az enyhén szakadozott mozdulattal szolgáltatva ki nyakam Henrik minden kényének-kedvének. Elakadó lélegzetemmel önkéntelenül is jelzem: megéreztem, és bizony nincsenek ellenemre a bőröm felszínén játszó fogak, sőt... Bár a fülem tövéig fut le izgatottságom színpompás bizonyítéka, lábaimat immár magamtól vonom feljebb, és könyökeimet is kissé oldalasra húzom feljebb sikló ujjai elől, hogy tenyere akadálytalanul érhesse el mellemet. Henrik. A mellemet. Henrikamellemet. Ajkamba harapva (lehetséges meglepődni azon, hogy még a kényszercselekvésem is mennyire durván kéjes érzés lett hirtelen?) hunyom le pilláimat egy hosszú, szusszanással kísért pislogásra, telítődve a rengeteg mámoros érintéssel. Rövid körmeim cirógatják a fejbőrt, és pár tincset finoman elfelé is húzok-simítok... Bocsánat, azt mondtam, telítődve? Nem-nem-nem-nem, kérlek folytasd.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. július 23. 21:31 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. július 24. 21:17 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2021. július 24. 22:31
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. július 24. 21:42 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. július 24. 22:30 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2021. július 24. 22:54
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. augusztus 19. 00:36 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. augusztus 24. 00:30 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. augusztus 24. 12:14 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. augusztus 29. 01:33 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. október 11. 11:57 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. október 14. 19:46 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 245
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. november 1. 20:41 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 658
Összes hsz: 6303
Írta: 2021. december 26. 21:11 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek