37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Keleti szárny→Második emelet
Elemi mágia terasza - Victoria Fresmoon hozzászólásai (11 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Elemi mágia óra őnjáróan
Írta: 2015. július 15. 15:39
 | Link
A Madagaszkári henye-hunya óta felgyorsult az élet a kastélyban. A fejemet sem győztem olyan gyorsan kapkodni, ahogy a tanárok akcióba lendültek a hosszúra nyúlt nyaralás után. Már éreztem a zsigereimben, hogy nem lesz jó vége annak a nagy semmittevésnek, meg lesz a böjtje, hát most itt van. Ha nincs órám, a könyvtárban ültem a különböző témájú beadandók láncaiban, amik igen csak megszaporodtak. Ha egynek vége volt, letudtam, jött a következő, szinte lélegzetvételnyi szünet nélkül. Mégis, mindezek ellenére örültem sok mindennek. Először is, hogy újra a megszokott környezet, az elviselhető hőmérséklet, a tengerzúgás teljes hiánya...na, utóbbit elhozhattuk volna. Mindegy és itt volt Berti is, a Levita tükörfiúja, akit a szigeten nem sokat láttunk, de most ő is erősíti a csapatot, Hannával együtt. Ráadásul, mint megtudtam az Elemi mágia órán oroszlánrészt vállalt az okításban, ezért legalább vigasz volt, hogy bár tanulni azt kell, de ott lesz Berti- Ahogy a terembe léptem, az első amire a pillantásom esett a tükör volt. Ismerős, de még soha nem jártam odaát, Berti birodalmában és elemi mágusnak sem érezhettem még magam soha. Érdekesnek ígérkezett hát az óra. Nem riasztott vissza a sérülés lehetősége sem, elvégre az ember a kviddicspályán is megsérül, egy 50 kilós gurkóhoz képes, mi jöhet rosszabb? Nem tolongtam a belépéskor, csak nyugodtam beálltam, valahogy a sor közepe felé és mikor rám krült a sor, Berti segítő jobbját fogva léptem be a titokzatos világba.
- Szia Berti! - köszöntöttem a srácot suttogva. Nem akartam nagy zajt csapni, hátha akkor valami rettenetes történik vagy tudom is én. Ahogy átértem, félre álltam, ne akadályozzam, az utánam lévőket.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 16. 16:29 | Link
Elemi mágia óra

Lassan oszlott a sötét félhomály, mely a tükörbe lépésem után fogadott. A külső világgal együtt Berti képe is eloszlott. Előbb ködszerű felhőbe burkolva mindent, mely egyre világosodott, hangok foszlányai érték el fülem a lágyan lengedező szellővel. Eleinte csodálkoztam rajta, hogy hogyan hallok olyan élesen, mint eddig soha, de végül is ez egy másik dimenzió, másképp működnek a dolgok. Alig ocsúdtam még, szememnek szoknia kellett az erős fényt a sötét után, fülemnek a zsivajt, mely megnövekedett hangerővel támadta dobhártyámat, de nem csak harsányabb volt, hanem sokkal tisztább is. A legtávolabbi kofa alkudozásait tisztán értettem, és hallottam annak a szekérnek a zörgését is, amelyik most fordult a piactérre vezető útra. Hátra fordultam, hogy kitérjek előle, mikor halálos iramban egy lovas vágtatott el mellettem. Azt gondoltam, majd felkorbácsolódik körülöttem a levegő, ahogy a lovas menetszele megcsap. Fel voltam készülve a lökődés érzésére, de nem történt semmi, csak szelíd simogatást éreztem a karomon, hajamat lágyan, hűsítően lebbent ki arcom elől. A piaci forgatagban, sülő hús illatát éreztem, mely keveredett a közelben lévő rét lenyírt füvének illatával. Az is valahogy sokkal élénkebb volt, mint amit eddig megszoktam. Körüllengett valami, amit nem tudtam volna meghatározni, hogy mi. Emberek tolongtak, adtak-vettek, pletykálkodtak, nagy volt a tömeg, de az igazi sokadalom egy kisebb, kitaposott terület körül csoportosult. Arra vettem az irányt, mert mikor az égre néztem, egy papírsárkányt láttam elképesztő táncot járni a széllel. Izgatott a látvány, szerettem a papírsárkány eregetést, így elhatároztam, hogy megnézem. Valami csodálkozás ült az arcokon, de egy egyszerű papírsárkányban nincs mit ennyire csodálni, de kétségtelen, hogy ügyesen irányította valaki. Az a valaki egy fiatal lány volt, hosszú barna haja lebegett a szélben...pedig a fák levelei meg sem mozdultak. Mintha ezernyi apró ujjacska játszadozna egyenként a hajszálaival. Kezeit ugyan a fent repkedő mitikus papírlény felé tartotta, de kezében nem volt ott az irányító madzag. Elképedve néztem rá, ő meg rám, csak ő mosolygott. Karjait abban a pillanatban leengedte, és a sárkány elkezdett zuhanni. A nézelődő sokaság egy emberként hördült fel, én is felnéztem. A sárkány zuhanva, de felém tartott. Le fog esni...hasított belém a felismerés. Zavartan bámultam a lányra, miért csinálja ezt, de csak mosolygott rám. Reflexből emeltem fel a kezem, hogy ne kólintson kobakon a könnyű tákolmány, és abban a pillanatban megállt, egy helyben a levegőben. Elmúlt a veszély, lélegeztem fel és leengedtem a karom, mire ismét szállingózni kezdett felém a sárkány. Nem volt mit tenni, ismét felemeltem a kezem, de közben éreztem valamit...A kép kezdett összeállni bennem....
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 17. 05:55 | Link
Elemi mágia óra

Amint másodszor is megállítottam a levegőben a sárkány esését, a felismerés kellemes hullámai borítottak el. Nem is tudom, miért nem jöttem rá hamarabb, mikor több jele is volt annak, hogy Berti világában irányítani tudom a levegő elemet. Hogy milyen mértékben, azt még nem sejtettem, de szerettem volna kipróbálni magam. Visszamosolyogtam a lányra, aki teljesen átengedte nekem a sárkány irányítását. Most már nem zuhant, hanem egyre magasabbra szállt, csak kígyó módon tekergő, színes farka alapján lehetett felismerni. Azonban túl magasra emelkedett, már nem tudtam felügyeletem alatt tartani, nem tudom, hogy mi történt vele. Vagy leszállt valahol, miután nem kapott több energiát a repüléshez vagy a szél és a meleg levegő felhajtóerejét kihasználva, tovább siklott az égen valahol. A lány, folytatta tovább mutatványait, színes tornádókat alkotott, levendula és csoki illata ingerelte szaglószervemet. Eddig szabadon szálló haja, tincsekbe rendeződött, majd egy fonatba fonva magát, lila levegő szalagból kötött köré masnit. Közben úgy látszott lebeg, ahogy egy szintén általa kreált levegő labdán állt. Nevetve körém varázsolt egy kisebb tornádót, mire én is elemelkedtem a talajról. Nem kellett kapaszkodnom, úgy éreztem szilárd levegő fal vesz körül, amely segít megtartani egyensúlyomat. Tetszett a móka, ezért én is megpróbálkoztam valamivel, ellesve és leutánozva mozdulatait. Nyaka köré színes buborékokból álló láncot kerítettem, de idővel hagytam szétpukkanni, menta és narancs illata szabadult ki az apró gyöngyöcskékből. Az ismeretlen kacagott, levegőből font masnija, önálló életet élve kavargott nevetése ritmusára. Pici harangokat formált eleméből, angyalian édes hangjuk elnyomta a piac nyüzsgő zaját, ám ezt már csak ő és én hallottuk, senki más, mert ő így akarta.

A ZENE
5. perctől
Utoljára módosította:Victoria Fresmoon, 2015. július 17. 07:23 Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 17. 20:04 | Link
Elemi mágia óra

Jókat szórakoztunk és nevetgéltünk az ismeretlen lánnyal, talán mi jobban élveztük, mint a közönség. Nekem ez újdonság volt, hiszen soha nem tapasztaltam még, milyen is egy levegő mágus élete, mire képes. Az a csengettyű szó, amit csak mi hallottunk, döbbenetesen szép volt. Pár perc harmónia és felszabadultság után egyszer csak, mint a szappanbuborék pattant szét minden levegő alkotás. A kis harangocskák szétfoszlottak, a lebegés is megszűnt, amint légpárnáink finoman leeresztettek. Mindennek oka egy furcsa fiú, aki határozottan hímnemű volt, mégis derékig érő hajat viselt, amit ráadásul szalagokkal kötött össze. Valamit súgott a lánynak, és arca feszültséget tükrözött. Mi történhetett? A lány gyorsan összeszedte a szórakoztatás díját a nézőktől, majd futásnak eredt, közben engem is arra biztatott. Utánuk siettem, nem akartam ott maradni egyedül, az ismeretlen világban, őt pedig már legalább megkedveltem, sok mindenre megtanított, tartoztam neki annyival, hogy hiszek neki. Könnyebb volt a futás, mint vártam, és az ismeretek fényében sejtettem, hogy a lány csinált valamit a légellenállással. Hátamban erős levegő oszlopot éreztem, mely szinte tartott és tolt előre. Nyomunkban néhány légörvény kavarta az út porát, hogy nyomainkat elfedje. ~ Szerencse, hogy mindenre gondol és addig ez remek ötlet, míg nem engem akar elrabolni. ~ Elhessegettem a gondolatot, végtére is mi haszna lenne belőlem, csak az útjában lennék. Az volt a gyanúm, hogy menekülünk valami vagy valaki elől, de hogy ki elől és miért, de legfőképpen hova, arról fogalmam sem volt.
- Mi most menekülünk? És ki ez a fiú, aki olyan, mint egy lány? - Tettem fel az aktuális kérdést, loholás közben. Ez a loholás kifejezetten kellemes volt, mintha légpárnás cipőt húztam volna a lábamra. Ez a lány, tényleg mindenre gondolt.
Utoljára módosította:Victoria Fresmoon, 2015. július 18. 08:46 Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 19. 09:22 | Link
Elemi mágia óra

Jól sejtettem, tényleg menekültünk, de az legalább megnyugtatott, hogy nem engem rabolnak éppen el. A másik kettő, szinte siklott a levegőben, lábuk alig-alig érintette a talajt, feszültség is csak a fiún tükröződött, sőt a lány időnként csilingelőn felkacagott. Ametrinre, mint megtudtam, ez nem volt elmondható, sőt, miután lánynak tituláltam, rám villogtatta sárga szemeit. Biztosan kaptam volna pár csípősebb megjegyzést is, ha nem foglalta volna le a futás. Láthatóan megsértődött, de hát nem értettem, milyen célt szolgál hajában a szalag. Tanultunk az elementálokról az órán, mindig olyanok, amilyenné mágusuk formálja őket, mind külső, mind belső tulajdonságaikat illetően, de akkor sem fért a fejembe a hosszú haj és a szalag. Teste olyan tömör füst gomolyagnak hatott, hogy teljesen emberszerű tapintást vártam volna el, mikor titokban megérintettem. Csak erős vibrálást éreztem, ami valószínűleg a mágia hatása lehetett. Reméltem a nagy rohanásban nem vette észre, lehet nem kellett volna taperolnom. Hallásom felerősítette elemi mágusi mivoltom, és sok más egyéb mellett, ezt is határtalanul élveztem. Úgy éreztem, nem eshet semmi bajom, mert a képességem megóv mindentől, hát még, ha tisztában is lettem volna annak mibenlétével, teljes mértékben. Tartva az iramot suhantam a páros mögött, kicsit lemaradva és érzékeimnek hála, hallottam üldözőink csörtetését is, némileg közelebbről, mint ahogy valójában voltak. Befordultunk egy sikátorba, melynek végében kőfal zárta el az utat. Zsákutca, nyilallt belém a tudat, de a lányom most sem látszott aggodalom. Rám kacsintott és már lendült is, át a magas falon, Amertinnel a nyomában. Egyedül maradtam a problémámmal, hogy megmenekülök vagy elfognak. Elővettem a pálcámat és egy Fumossal, átlátszatlan füst falat varázsoltam magam és az üldözőink közé, aztán egy Reducioval próbáltam meg a tégla akadály magasságát csökkenteni. Nem volt több időm, elképzeltem, hogy a talpam alatt rugalmas légpárna van, mely rugóként segít a lendülésben és ugrottam egy nagyot, amennyi az erőmből tellett. Hogy elég lesz-e ennyi a meneküléshez, az a jövő zenéje.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 20. 09:06 | Link
Elemi mágia óra

Puhán, de erőteljesen rugózott alattam, saját készítésű légpárnám, talán annak köszönhető, vagy talán a bűbáj segített, de sikeresen földet értem a túloldalon. Magamnak azonban feljegyeztem, hogy ki kell egyszer próbáljak egy levegőágyat, mert az király lehet, de ha azt nem, legalább egy párnát. Sőt akkor már kívánjunk nagyot...egy levegővel töltött paplant, levegő huzattal. Egyre elképesztőbb ötletek jutottak eszembe pár másodperc leforgása alatt, miközben a lány és elcementálja már megállítottak egy szekeret, hogy azzal meneküljünk tovább. Felmásztam én is az ingatag tákolmányra, melyet két furcsa kinézetű ló húzott, vagy csak tán nagyon soványak voltak. A szekér gazdája egy tagbaszakadt, pocakos úr, már azt kétkedve néztem, hogy őt egymagát, hogy bírja el az a két girhes jószág. Ametrin súlya gondolom nulla, úgyhogy ő nem terheli meg külön a szekeret és a lovakat. Ez komoly érv lehetne az alkuban, de nem szóltam bele, általában nem szokták díjazni az idétlen ötleteimet, magamat viszont remekül elszórakoztatom velük. Elhelyezkedtem én is a járművön, nehogy már lemaradjak. Nem hagytam volna ki a társaságukat semmi pénzért. Rámosolyogtam az eleméntál fiúra, hogy kompenzáljam kicsit az előbbi ballépésemet, sőt mi több, mellé is ültem. Valahogy vonzott az energiája, érezni akartam. Mióta megláttam, furdalt egy kérdés,és most, hogy alkalom is adódott, nem haboztam feltenni.
- Miért van szalag a hajadban? - Vad fantáziámban azt képzeltem, hogy abban, mármint a hajában van az ereje, mint Sámsonnak és valami rettenetes dolog történne, ha kibontaná. Mondjuk eltűnne az összes levegő és mindenki megfulladna csak az elemi mágusok nem, vagy elszabadulna az összes villám a világon, amik ebben a pillanatban be vannak zárva valamelyik hegy gyomrába, de belegondolni is rémületes, milyen csapkodás és égzengés lenne itt, ha mind szabadjára lenne engedve. A sok idióta ötletem között majdnem elfelejtkeztem a legfontosabbról, nem tudom a lány nevét és ő sem az enyémet.
- Ne haragudjatok, de csak ...szóval a nagy menekülésben nem volt idő rá...Victoria vagyok. Hol vagyok tulajdonképpen és ...én veletek a világ végére is, ....de hová tartunk? - Úgy éreztem, eleget tettem a protokollnak végre, de engem nem nagyon zavart, hogy nem tudom a nevét. Vannak sokkal fontosabb dolgok is, csak kellett valahogy szólítanom. A hely, pedig annyira volt csak ismerős, amennyire ismerős lehet a Föld bármely másik, mérsékelt ővi szeglete, de sejtettem, hogy talán nem csak térben, hanem időben is ugrottunk egyet-kettőt. Ha Berti keze van a dologban, akkor biztos lehettem benne, hogy ez nem a 21. század.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 22. 10:42 | Link
Elemi mágia óra

- Nagyon dekoratív azért - nyugtattam meg Ametrint, mert kapcsolatunk szivárvány egén mutatkozott pár viharfelhő, égiháborút pedig nem szerettem volna kirobbantani, legfőképpen nem két levegő mágus által.
- Mondjuk rasztásíthatnád neki - fordultam Payához - akkor nem zavarnák talán annyira a lengedező hosszú szálak. Nem vagyok nagy fodrász, de egy füstből készült hajkoronát nem lehet annyira macerás, mint az igazit. - Csak segíteni próbáltam, mindezt szegény fiú háta mögött, szóval nem léptem jottányit sem előbbre barátságunk szűk ösvényén. Egyáltalán volt-e beleszólása Ametrinnek abba, hogy szeretné hordani a haját...abból kiindulva, hogy idegesítette a hosszú, mégis azt viselt, azt szűrtem le, hogy nincs. Az órai anyag nem terjedt ki ennyire részletesen az elementálok akaratára, érzelmeire és döntési jogaira, ezért nem láttam tisztán. Csak az alkalmat vártam, hogy kikérdezhessem most, hogy mint megtudtam, haza felé tartunk, talán lesz rá lehetőség. Szántóföldek hosszú sora szegélyezte két oldalt az utat. A végtelen vetemények unalmát, csak a távolba vesző meredek sziklás hegyek törték meg, meg az a legközelebbi, ami felé Paya mutatott. ~ Paya, szép neve van - gondoltam, miközben rámosolyogtam - Vajon a nevük, jelent valamit? ~ Nem volt lehetőségem elmerülni a táj szépségeiben, mert egy kérdéssel bombázott meg a lány, amire válaszolni először egyszerűnek tűnt...
- Hogy honnan jöttem?  - vakartam meg a kobakomat - húúú, hogy is mondjam....odaátról. - Misztikusan indítottam, de nem volt más ötletem, egy regényt kellett volna elmondanom nekik, de kérdés, hogy megértik-e.
- Szóval, én egy mágus iskolába járok,...valahol nagyon messze és csak egy órája vagyok levegő mágus, úgyhogy...tanítottak már...igen, te. - Elragadó mosolyommal újra megajándékoztam őket, döcögve tovább a poros úton. Nem tudhattam, hogy mikor ér véget a varázslat...illetve az elemi mágia óra, de csalódottnak éreztem volna magam, ha itt most megszakadna, hisz a csodák kapuján csak most készültem belépni, ha érzékeim nem csalnak. Viszont volt valami, egy kifejezés, ami nem hagyott belül nyugodni, fel is tettem Payának a kérdést.
- Menedékház? Nincs rendes lakásotok? - Összeszoruló szívvel vártam a választ, remélve, hogy nem lesz annyira tragikus, mint amennyire annak gondoltam első hallásra.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. július 29. 19:11 | Link
Elemi mágia óra

Én csak vigyorogva figyeltem a kettőst, mint tök a fűben. Ártatlan vagyok, tisztelt bíróság ebben a hajtémában, engem csak a segítőszándék, amivel a pokolhoz vezető út van kikövezve, csak az vezérelt. Mikor a fiú haja eloszlani látszott, akkor is csak hatalmas szemeket meregettem hol Payára, hol Ametrinre. Utóbbi hálás pillantása gyógyír volt felbolydult lelkemnek és szerencsére még a lány sem haragudott meg rám. Ha nekem lesz egyszer valaha is elementálom, hagyni fogom, hogy olyan legyen a külseje, amilyennek ő akarja...már ha van akarata egyáltalán. Kuncogva még mindig az átélt élmények hatása alatt, fordultam a fiúhoz.
- Nem tudtam, hogy jártok - kacsintottam Paya felé, bár voltak kétségeim azt illetően, hogy ismeri-e a szó szlenges jelentését, majd folytattam.
- Meddig terjed az akaratod? Mi az, amit megtehetsz magadtól is és nem kell parancsra várnod? - Ha érkezett is válasz, azt figyelmesen hallgattam, bár az is lehet, hogy magától még válaszolni sem fog nekem. Ezek a teremtett lények mindig sokkal izgalmasabbak, mint amilyennek első látásra kinéznek, ezért is nem firtattam tovább, ha nem válaszolt. Ellenben a lány úgy látszik firtatja ezt a mágussulis dolgot, meg kell próbálnom, röviden, de értelmesen válaszolni neki.
- Létezik, mert itt vagyok, de azért ott sem fenékig tejfel az élet. Titkoljuk a kilétünket, elővigyázatosságból. Nem varázsolhatunk bárhol és bármikor, törvények vannak és a mágus minisztérium ügyel mindenre. - Kicsit bizonytalanul néztem rájuk, szemükből őszinte csodálkozás tükröződött, némi értetlenséggel fűszerezve. Óvatosan folytattam
- Ez is egy feladat. Én is és ti is, most egy elemi mágia óra részesei vagytok. Azért kerültem ide, hogy átmenetileg átélhessem, milyen lehet egy aeromágus élete. Így most ti vagytok nekem a felfedezni való izgalom. - A felfedezés és az izgalom tökéletesen adott, magamban megköszöntem a tanár úrnak, meg Bertinek, meg a sorsnak, hogy jó helyre vezéreltek. Paya kitűnő aeromágus és nem mellesleg jó fej, Ametrin imádni való, csak ezt nem kötöm Paya orrára, még rám is féltékeny lesz. Sajnos azt tudom, hogy a tükörvilágból átvitt dolgok, csak átmenetileg léteznek, pedig elrabolnám Ametrint. Na, ez csak vicc volt. Az a félmondat, amin megakadt a fülem, sajnos koránt sem volt vicces. A lány elmondása szerint a hatóság nem csípi őket.
- Nem tudnátok leülni tárgyalni a város vezetéssel, hogy bizonyos területeken segítenétek a közösség életét. Az aeromágia, mint az összes többi mágia is komoly segítség lehet, jó kezekben. Például lecsillapíthatjátok a forgószeleket, megelőzhettek gázmérgezést, kipucolhatjátok a kéményeket, szállíthatnátok leveleket, gyorsabb, mint a szekér. Vagy akár még életeket is menthetnétek. - Gondoltam, hogy csak félelem lehet ennek az ellenszenvnek a hátterében, de ha a főemberek rájönnek arra, hogy mennyi jót tehetnének ezek a mágusok, talán kiegyeznének és nem kéne bujkálniuk.  De akkor Paya, megállította a szekeret és vígan futott fel előre a hegyen. Ametrin nagyon cuki volt, mert megvárta, míg leszállok, amit egy széles mosollyal jutalmaztam. Én is utánuk eredtem és bár éreztem, hogy könnyedén fel is emelkedhetnék a talajról, mégsem mertem ezt megtenni, hisz tanítómestereim nem repültek még eddig. Ez is hagyott bennem kérdéseket.
- Még nem láttalak titeket repülni? Van valami különleges oka? -
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. augusztus 5. 11:46 | Link
Elemi mágia óra

Egészen jól eltelt az idő, és ha belegondolok, hogy ez egy tanóra, még szélesebb mosolyra húzódna a szám. Nehéz lenne elképzelni, hogy Mágiatörténeten ilyen jól mulatnék, mint most, ahogy néztem Paya zavarát. Egyetértettem vele abban, hogy Ametrin figyelemreméltó férfias jelenség, pláne így masnik és szalagok nélkül. Haja most előnyösen emelte ki finom vonásait, szinte el is felejtettem, hogy levegőből van. Ahogy néztem és hallgattam a szavait, vissza kellett csöppennem a valóságba, hogy ő csak egy művészi alkotás, de annak kétségtelenül lenyűgöző. Egyre jobban kedveltem a párost, ezért is érintett meg a felvázolt helyzetük. Segíteni szerettem volna, mint mindig, ha a szívemnek kedves emberek bajban voltak és most tekintsünk el attól, hogy Ametrin egy elementál.
- Van nektek valami fő emberetek, aki az összes elemi mágust összefogja? Mert én azt csinálnám, hogy a város vezetői mellé állítanék egy-egy elementált, ami által ők is elemi mágusok lennének és akkor üldözőből üldözöttekké válnának. Megtapasztalnák mindkét oldalt, talán elmenne a kedvük a háborúságtól. - Lelkesen csacsogtam Paya fülébe, persze a fiú is hallotta, miközben megérkeztünk és a lánnyal együtt, meg velem, leugrottak a szekérről.
- Azt hittem a repülést nem kell tanulnia egy levegő mágusnak... - Követtem tekintetüket a ritkásba váltó fák közé és én is láttam a gomolygó sűrű füstöt. Összeszorult a gyomrom, zaklatottságuk rám is átragadt. A füstfiú kérdésével mit sem törődve szaladtam velük, amikor azt éreztem, hogy lábaim a levegőben kalimpáltak, alattam már több méteres mélység tátongott. Erős légáramlat tolt előre, a vélhető menedékház felé vagy máshová. Nem tudtam, hogy hol fogunk kikötni és ha nem lett volna vészhelyzet, kiélvezhettem volna a repülés érzését, de helyette görcsösen szorítottam a pálcámat, aggódva Paya biztonságáért.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. augusztus 16. 20:11 | Link
Elemi mágia óra

Magamban méltatlankodva hallgattam a választ, mint kicsi koromban, amikor azzal akartak szüleim elhallgattatni, hogy "Te még kicsi vagy ehhez" Ezen egy kicsit felszívtam magam, mert az, hogy fiatalabb vagyok Dashánál, nyomorult öt perccel, nagy trauma nekem, ami végig kíséri az életemet, de kezd már ebből elegem lenni. Nem a tesómra haragszom ezért, csak nem tudom megérteni ezt a te ehhez nem értesz, te még ehhez kicsi vagy, te nem tudod, hogy hogy működik ez típusú beszólásokat. Ezen fortyogott az agyam akkor is, mikor megláttam a füstöt és rohanni, aztán pedig repülni kezdtünk. Hamar odaértünk a házhoz, ami lángokban állt. Társaim arcán tanácstalanságot láttam, a távolból sírás hallatszott. Előbbi sérelmem helyét átvette a segíteni akarás érzése. Előkaptam a pálcámat, mialatt Ametrinhez fordultam.
- Tudsz port kavarni a lángokba? Talán sikerülne elfojtani a tüzet. Sőt...jobbat tudok. Csinálj vákuumot a ház körül! Levegő hiányában nincs égés. - Nem vártam meg, cselekszik-e hanem pálcámat a tűz felé irányítottam, hogy egy locsoló bűbájjal csendesítsek rajta addig is, míg történik valami. Gyenge próbálkozás volt egy Wasserrel ekkora tüzet oltani, jól tudtam, de ez is több volt a semminél. Kívülről nézve fura lehetett, hogy én utasítgatom Paya elementálját, de vészhelyzet volt, akár életek is foroghattak kockán. A síró hang gazdájának sorsát, Payára hagytam.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Victoria Fresmoon
INAKTÍV


Alapértelmezett kereső
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 1926
Írta: 2015. augusztus 20. 00:15 | Link
Elemi mágia óra

Nem, nem hiszem el, hogy ez megtörténik. Szinte tehetetlenül álltunk a lángok felett. Amit mágiával tudtam művelni, vajmi kevés volt, a lángok egyre mohóbban falták a száraz faszerkezetet. Reménytelenül küzdöttünk, sőt Paya is mintha feladta volna, Ametrin meg csak a fejét ingatta. Egyikről a másikra vittem a tekintetem, és nem értettem semmit. Nem tudtam semmit az életükről, a képességeikről, ahogy buta fejjel azt képzeltem, hogy semmi nekik egy ilyen tűz, vagy bármilyen tűz. Ha nagyon mélyen és őszintén a lelkembe néztem, csalódottságot találtam volna. Nem tudtam elfogadni, hogy nincs mit tenni. Egy kis remény csak akkor csillant fel bennem, amikor úgy látszott Paya végre magához tér, Ametrin segítségével, de egyedül kevésnek bizonyult ő is, mint ahogyan én a locsoló bűbájommal. Nagyon kicsinek és sebezhetőnek éreztem magam, ezért elképedve néztem rá.
- Én csak próbából...és nem is tudom, hogy kell...biztosan nem menne...- Bizonytalan voltam, magamról sem tudtam, hogy meddig terjednek, ajándékba kapott képességeim. Mégis egyszerűen muszáj volt segítenem, viszont Payának tudnia kellett, mire számíthat tőlem. Körülbelül semmire. Követtem a mozdulatait, bevetettem az összes képzelőerőmet, hogy kivonjam a levegőt, a ház környékéről, ám közben nagyon féltem a kudarctól.
Szál megtekintése
A hasonlóság a különbségekben rejlik.
Elemi mágia terasza - Victoria Fresmoon hozzászólásai (11 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Keleti szárny→Második emelet