32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2012. október 15. 16:42 | Link

Elemi mágia óra




Futva, sőt rohanva igyekeztem a tanterem felé. Már nagyon nagy késésben voltam és az lesz a csoda, hogy ha a tanárnő egyáltalán még megtartja az órát. Késésem oka egyszerű, de mivel Madcap létezése titok, így valami frappáns választ kell kitalálnom. Sajna a kis drágával túl sokáig repkedtünk a hegyek között, felett, valamint túl sokáig cöcörögtem az ápolásával.
Vörös hajszerkezetem, ami jelenleg copfba van csak úgy lobog utánam. Átöltözni azért felszaladtam, de a talár alatt a "játszós" ruháim vannak. A cipőmet is azért gyorsan leváltottam, mert a lótrágyának igen erőteljes bukéja lett volna.
Szó szerint majdnem beesek az ajtón, itt már kissé visszafogom a rohanást és csak gyorsan sétálok a tanterem felé. Végigmegyek a kis folyosón, majd megérkezem a tanteremnek hívott valamibe. Még sose voltam itt ezelőtt, szóval kissé ámuldozva bámulok körbe, miközben egy monológ is elhagyja ajkaimat.
- Elnézést a késésért, de lefeküdtem aludni tanítás után és elfelejtettem időbe felkelni. -
A monológ után tekintetemmel a tanár nőt kezdem el keresni, hogy egyáltalán itt e van már és ha igen, akkor vajon mennyire dühös a késésemért.




VB karácsonyi ajándékkereső
2018. december 23.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. december 23. 22:11
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 16. 11:14 | Link

Odett
október 24. délután

Julianna most jóval előbb megérkezett, mint legutóbb. Már 10 perccel a kezdet előtt bent volt, de az a jó pár perc is iszonyatosan hamar eltelt. A tűz tengerében veszett el, ahova Odettet is várta. Vagy Zoét, még nem tudta pontosan, hogy melyiket is használja a sok név közül. Nem is vette észre, hogy már javában folyik az óra, mikor meghallotta a lány hangját. Rögtön felkelt, és kisétált az előtérbe, ami valójában az elméleti tanterem volt.
- Hagyd csak, a serdülő szervezetnek szüksége van a pihenésre.
Legyint kezével, megáll a bejáratban, majd arra tessékeli a lányt is. Mikor mindketten bent vannak, egy hatalmas dombtetőre vezeti a lányt, ahol egyelőre csak meleg van. Se tűz, se láva, semmi ilyesmi, csak meleg. A mostani alkalomnak úgysem több a lényege, mint egy picit elbeszélgetni az idei tanévről, és kikísérletezni, hogy most mennyire képes a lány.
A kényelmes elhelyezkedés után pedig jöhetnek a kérdések, és majd válaszok.
- Először is az Odettet, vagy a Zoét szereted, mint nevet?
Fura kérdés, és nem szerves része az órának, de az egyik legfontosabb momentum.
- Második kérdés. Hogyan képzeled el magad, mint elementalista. Harmadik kérdés. Mit gondolsz, miket fogsz tudni tenni ha végzel. Negyedik kérdés. Van kérdés?
Pici szünet, de csak egy annyi, hogy levegőt tudjon venni.
- Nem kell sietned, gondold át előbb a kérdéseket, és utána válaszolj. Hossz mindegy, inkább a tartalma legyen meg. Adok egy kis időt.
Mosolyodik el, és török ülésbe helyezkedik. Ha ez is megvan, akkor innentől áttér csendes, figyelő üzemmódba, és nem töri meg a csendet. Csak, ha kérdése lesz a lánynak.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2012. október 17. 16:16 | Link

Úgy fest mégsem késem el, ugyan is a tanárnő sehol sincs. Egy hatalmas sóhaj hagyja el a számat, majd körbenézek a terembe. Tuti jó helyen járok, de  itt hol akarunk gyakorolni? Ekkor ajtót pillantok meg, amin hamarosan a tanárnő is kilép. Széles mosollyal fogadom, és a mentegetőzésemre is válaszol, amit ezek szerint hallott. A válaszára még egy Odettes mosolyt küldök felé, majd besétálok az ajtón amin be lettem tessékelve. Egy dombos helyre érünk, ahol minimum 40 fok van. Mondjuk számíthattam melegre ha már egyszer piromágus leszek, amihez a tűz kapcsolódik, ahhoz pedig a meleg. A dombra érve a tanárnő leül és én is követem a példáját. Lehuppanok törökülésbe a fűbe és szinte rutinszerűen tépek ki egy szálat és kezdek el vele szórakozni.
- Odett. Zoét igazából nem is nagyon használom. Csak az Edictumosok hívnak Zoénak, sajna nem sikerült leszoktatnom őket róla. Pedig a suliba több Zoé van, mint Odett.. ésszerűbb lenne a kevésbé gyakorit használni. No mindegy. –
A kérdésre, amivel egy szóval is lehetett volna válaszolni én egy több mondatos monológot modtam el. Talán ebből is már sejteni fogja a tancinéni, hogy kemény fába vágta a fejszéjét velem. Mosolyogva vártam a folytatás, ami egy kérdésáradat volt. A mosoly szépen lassan lefagyott az arcomról, és helyét a csodálkozás vette át. Elég sok idő telt el a kérdések feltevése és az én reakcióm között. Utóbbi mindössze annyi volt, hogy hatalmasakat pislogtam és megvakartam a fejem búbját. Szemeimből a teljes értetlenség sugárzott, de nagy levegőt vettem és nekiálltam válaszolgatni.
- ŐŐŐ… -
Erős kezdésnek ennyit tudtam kinyögni, majd még 2x eljátszottam az őőő-zést.
- Szóval második válasz: Nagyjából így mint most… alacsonyan, vörös hajjal, pici lábakkal, nagy barna szemekkel, széles mosollyal. Húú és lehet csináltatok addig egy tetoválást is ide. –
Az ide szónál felemelem a kezem és a csuklómra mutatok.
- Harmadik válasz: Hááát gondolom a tűzzel, hővel ilyesmivel fogok tudni „bohóckodni”. Negyedik: Mikor kezdjük? –
Sajna ezeknél értelmesebb válaszokat nem tudtam megszülni. Alapból is ha valaki ilyen magas labdákat dob fel – legyen az akárki – muszáj lecsapnom őket.  Na meg ezeken a dolgokon még sosem agyaltam… most meg fél perc alatt nem fogok tudni megszülni egy épkézláb választ. Ha eddig nem, akkor most már biztos rájött a tancinéni, hogy egy idiótával van dolga. De jobb ezt előre tisztázni, mert ha nem fogja bírni akkor most még kirakhat az elementalisták sorából.
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 23. 13:05 | Link

Odett
(Lassan zárás felé, és bocsánat, hogy ennyit késtem.)

Mivel lassan besötétedik, és bár alig haladtak valamit, de ez így van, a válaszokat meghallgatva a tanerő egy picit vár. Roppant jól érzi a lány, igen ilyesmikről lesz szó. Azonban még mielőtt bármit is csinálnának a gyakorlatban, mintha csak most ütött volna szöget a fejében, előveszi a kis pergament, melyen rajta vannak a korlátozások.
- Mielőtt belekezdenénk, hozzáteszem, nagyon jó megérzéseid tárgyába, ezt kérlek írd alá. Röviden arról szól, hogy a megtanult varázslatokat nem fordítod a társaid ellen, csak védekezésre használod, semmi másra. Ezen a helyen bármikor gyakorolhatsz de kint nem minden hajthatsz végre. Erről majd órák végén, ha úgy állsz, kapsz engedélyt, ha úgy alakulna, hogy már nem lehet belőle bajod.
Aztán ha visszakapta a papírt, akkor neki is áll vele dolgozni, hiszen még egy pici idejük azért van.
- És most lazán tartsd előre a kezed, tenyere felfelé mutasson.
Ha ezzel megvan a lány, Julianna egy tűzgömböt ad ad a kezére, mely felette fog lebegni, és kiadja az instrukciókat.
- Ne félj, nem fog megégetni. Most azt szeretném, ha ezzel a gömbbel kezdenél valamit. Bármit.
Erre pedig miért van szükség? Majd kiderül....

/A varázslatod így is úgyis sikerül, a kérdés a milyensége, és hatásfoka. A választásod csak a fantáziád határain múlik. Smiley /
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2012. október 24. 21:08 | Link

Nem sikerült bármiféle nevetést vagy ilyesmit előcsalogatnom a tanárnőből, a vicces válaszaimmal. Lehet, hogy csak nekem voltak viccesek? No mindegy. Egy kicsit lelombozott, hogy a tancinéni nem veszi a poénjaimat, szóval majd visszafogom magam. Vagy pedig éppen ellenkezőleg, még jobban rajta leszek az ügyön.
Hamarosan egy pergamen keveredik elő, amiről meg is tudom mire kell. Nem égethetek meg vele senkit... végül is nem akartam én hamvasztani, tehát nem lesz ebből gáz. De védekezésre használhatom, ami nagyon tetszetős. Csak aztán nehogy én legyek majd, akire mindig rábízzák a tűzgyújtást egy kellemes kis esti sütögetéskor. Lehet le kellene tagadnom olyankor, hogy "Á dehogy, ez valaki agyacskájának a találmánya... nem vagyok én piromágus.". Egyrészt örülök neki, hogy a tűzzel tudok ilyesmiket csinálni, de eddig amit hallottam, azok alapján szinte mindenki piromágus. Például olyanról nem is hallottam, aki a földdel tud babrálni. Pedig az is mennyire tuti lehet. Hegyet-völgyet gyártani. Nincs kedved megmászni a hegyet, akkor lebontod. Mondjuk valószínűleg hülyén néznének az emberek, ha egyik napról a másikra eltűnne a Himalája. Poénos lenne!
Elveszem a pergament, aláfirkantom, majd visszaadom a tanárnőnek. Ezután felállunk és megkapom az instrukciót. Kinyújtom a kezem, majd izgatottan nézem végig, ahogy egy tűzgömb landol a tenyeremben, vagyis afelett.
- Tyűha! -
Ennyit sikerül kinyögnöm, majd nem kicsit kérdő tekintettel pillantok a tanárnőre.
*Hogy most nekem ezzel kezdenem kéne valamit?! Te Úr Isten! Hogyan?! Mi?! Ez most komoly?!*
A tanárnőről a gömbre pillantok, majd filózni kezdek azon, hogy vajon mit is tudok én ezzel kezdeni. Első gondolatom az volt, hogy mennyire menő lenne ha ebből tudnék gyártani egy "sárkányt". Elhatároztam, hogy ezt meg is valósítom, de nem tudtam, hogyan álljak neki. De valamit akkor is próbálkoznom kellett. Eleinte csak megpróbáltam a gömböt másik formává alakítani. Kicsit húzogattam, összenyomtam, megpróbáltam ketté választani.
Egy hatalmas sóhaj hagyja el ajkaimat, majd kikapcsolom az agyam, mintha ott sem lenne a tanárnő és csak a gömbre koncentrálok. Nagyon akarom azt a sárkányt, és nagyon csalódott leszek ha nem fog összejönni. De nem akar semmi sem történni. Felettébb felbosszant és nagyon dühös leszek, és ekkor....egy lángoszlop indul meg az ég felé, egyre csak nő és nő, és egyre csak szélesebb és szélesebb. Forgószélhez hasonlóan kering egyre gyorsabban, de az a fránya fejforma csak nem akar kialakulni. Abbahagyom a koncentrálást és az oszlop újra gömbbé változik.
- Az fenébe veled! -
Dühösen dobom el a gömböt, ami nagyobb volt, mint mikor a tanárnő a kezembe adta. A dobást követően egy durranás hallatszik és az egyik fa hamarosan lángokban áll.
- Hoppá... -
Szám elé kapom az egyik kezemet, majd aggodalmas tekintettel nézek a tanárnőre. Most vajon rosszat csináltam?!
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő
Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 25. 11:44 | Link

Odett

Nehéz feladat, vagyis csak annak tűnik. Tulajdonképpen nem kellett volna itt sokkal bonyolultabbra gondolni, mint pl megmozgatni, vagy "körbe táncoltatni", de ez sem rossz kezdet. Az ügyködést csak figyeli a tanerő, nem akar beleszólni, nem is szabad. Amikor az oszlop felfelé ível, de a végén visszahanyatlik, és a lány még egyet "káromkodik" is, akkor egy picit felfelé szalad a szemöldöke. Ekkora teljesítményt nem várt volna tőle, így ez is csoda, hogy megcsinálta. Érdemes lesz vele foglalkozni, az már egyszer biztos.
- Hm. Látom nem piskótával kezded. Vagyis szeretnéd kezdeni. Pedig akkor elkeserítelek. Bizony bizony azzal fogjuk kezdeni.
Bólogat, majd egy laza gondolattal eloltja a tüzet, ami az egyik fát támadta meg, majd folytatja, a következő, és egyben utolsó feladattal, már ami a mai órát illeti.
- A mai utolsó feladatod, és ennek hatására a házi feladatod is, a következő. Ha bejössz ide, használhatod majd továbbra is, és gyakorolhatsz, kint azonban még nem. Remélem, megérted, miért.
Mosolyodik el, célozva az előző kis szösszenetre, majd folytatja is.
- Szóval a feladatod nagyon egyszerű lesz. Próbáld meg magad felmérni azt, hogy jelenleg mire vagy képes, amiből ki tudsz indulni. Ne gondolj itt nagyon komoly dolgokra. Egyelőre próbáld meg felmelegíteni a levegőt, vagy csak vibráltatni. Ez, előre szólok, hogy nem lesz egyszerű, de a feladatod a következő. Sokat próbálgass, és egyet válassz ki, azt még most, amit majd a következő alkalomra szépen megtanulsz irányítani. Ahhoz még kapsz egy- két instrukciót, mit hogyan érdemes, de a feladat a tiéd.


//Még a kimaradásom miatt max. két napig húzunk, ne haragudj a késlekedésért. Már csak egy igazi feladatod van, ezeket kipróbálni, aztán majd a hsz végén jelzem, melyiket kapod meg feladatként, így kérlek, azt ne te döntsd el.//
Hozzászólásai ebben a témában
Bánfai Odett Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 548
Írta: 2012. október 25. 12:07 | Link

Kicsit büszkeséggel tölt el, hogy a tanárnő közli, hogy nem piskóta amit művelek. Igazából éreztem én, hogy nem ilyesmire gondolt, amikor a kezembe adta. De szerettem volna bizonyítani, mind neki, mind magamnak is. Kíváncsi voltam, hogy így, az első órámon mire is vagyok képes. Jó mérce lesz majd, ha már az év vége felé leszünk. Akkor is majd megpróbálkozok egy ilyen kis cukisággal. Sose lehet tudni, lehet, hogy addigra már össze is fog jönni a feje is.
Valóban kissé elkeseredek,hogy semmi izgi nem lesz még az elején, csak ilyen kisebb cuccok, de mondjuk újat nem mondott vele a tanci. Tisztában voltam én azzal, hogy eleinte tényleg csak 'bohóckodni' fogunk.
Tanárnő hamarosan kiadja az újabb instrukciót: házi, amit majd gyakorolnom kell, de csak itt benn. Mondjuk megértem. Lehet nem lenne vicces ha leégetném a fél erdőt vagy a sulit. Gondolom nem örülnének neki túlzottan, és akkor innen is repülnék, ki sem merem mondani hova.
- Rendben, csak itt benn, vettem. -
Rámosolygok a tanárnőre, majd félrebiccentett fejjel figyelem a továbbiakat.
- Felmelegítés, vibráltatás. Rendben...-
Nagyon magabiztosnak tűnök, de ismét belül ordít valami, hogy most akkor mi? Mit csináljak? Hogyan? Aztán lenyugtatom magam. Sajna az új feladatoknál mindig ilyen vagyok. Túl spilázom a dolgokat, pedig nem is kellene.
Fújok egy nagyot, majd tenyeremet függőlegesre állítom, kicsit előrébb nyújtom, majd erőteljes koncentrálásba fogok. Néha kicsit megmozgatom az ujjaimat, meg a tenyeremet, de semmi. Lehangolva nézek a tanárnőre, majd újra próbálkozom. Várhatóan most sikerülni is fog valami, és talán levegő elkezd felmelegedni a tenyerem környékén, vagy csak vibrálni, vagy valami.

//Melegedni kezd. Tanács a gyakorláshoz: próbáld meg majd úgy csinálni, mintha te magad lennél az, ami felmelegszik, aminek forrósodnia kell. Ha segít, a piros színt képzeld hozzá. És még ami nem mellékes, mint a nonverbálisoknál. Figyelem koncentráció, és kitartás, szorgalom, neked pedig, mint elementalista tanoncnak, szükséged van az átélésre, mintha te magad lennél az, amit csinálni szeretnél.//
Utoljára módosította:Erdős K. I. Julianna, 2012. október 25. 14:12
Hozzászólásai ebben a témában

Madcap nevelője | Piromágus növendék | Edictum társszerkesztő

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet