A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig.
A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve.
Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után.
Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni!
A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=855880#post855880][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2022.11.05. 12:27[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=856260#post856260][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2022.11.10. 16:12[/b][/url]

A név kötelez, ő meg mégiscsak egy Sjölander. Ezért is érzi időnként nagynak a nyomást, hiszen nem ő az első a családból, aki ebbe az iskolába járt. Rágcsálja kicsit a körmét még, amíg előbb a jegyzeteit, majd a könyvet lapozgatja, aztán gyorsan leszidja magát gondolatban, amint ezt realizálja, hogy nem szabad. Hogy lesz így szép a körme? Majd olyan csúnya kis tömpe valami lesz, ha nem figyel, amire rossz ránézni is. Inkább rá is tér a feladatra, mert ha kénytelen beszélni, a körömrágás fizikai képtelenség lesz. Úgyis csak neki kell futni a feladatnak, ha már folyamatban van, csak elmúlik lassacskán ez a csúnya gyomoridegszerű érzés, amitől úgy érzi, mintha sárkányok trappolnának odabent.
- Fűzfa... fűz... fűz... fa - ismétli meg a hallott információt, mintha önmaga visszhangja lenne, miközben ujját a lista mellett az oldal alja felé húzva az említett tételt keresi. Annyira koncentrál, hogy szemöldökei közé még egy aprócska ránc is türemkedik. Végül megáll az ujja, kisimul az arca és elégedetten mosolyodik el.
- Meg is van, hetvenharmadik oldal - jelenti ki felpillanatva társára, és csak most realizálja, hogy a lány kérdezett is. Most ettől jön zavarba hirtelen.
- Ühmm... az enyém, szóval... az szőlőtőből készült. Azt már ki is kerestem, a kétszázhatodik oldalon lesz - válaszolja, és gyorsan oda is lapoz az említett oldalra. - Ó, nézd csak... azt írják, hogy elegáns és különleges pálca, ami akár szavak nélkül is képes végrehajtani a varázslatokat. Meg... megkérdezhetem, hogy... szóval az előkészítőbe jártam, de sosem találkoztunk. Magántanuló voltál? Vagyis, jaj, nem kell válaszolni, ha nem szeretnél, csak... csak kíváncsi vagyok? Nálunk mindenkit előkészítőbe küldenek, ha megjelent a varázsereje, főleg otthon, de apukám meg ide járt, anyukám meg magyar, szóval izé... sokat beszélek. Ne haragudj - hallgat el hirtelen, amint rájön, hogy már legalább második perce be sem áll a szája, pedig kérdezett valamit, amire esetleg a másik válaszolni is szeretne. Vagy nem. Mindenesetre lehetőséget nem árt, ha kap, hogy meg is szólaljon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=856736#post856736][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2022.11.19. 21:13[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=856947#post856947][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2022.11.29. 22:23[/b][/url]

- Tesi? Az milyen tantárgy? - kérdezi meg kíváncsian, némi értetlenkedéssel vegyesen. Vannak pillanatok, amikor azért a magyar számára még némileg kihívás, főként a szleng. Ugyan ért egész sok mindent, hiszen hat éve tanul Bogolyfalván, néha még lehet, hogy igazán használhatná a fordítógyűrűjét is, ha már kapta. Mondhatná, hogy az anyukája is magyar, de ő szinte alig beszél vele, az apukája pedig ugyan beszél magyarul, ők mégiscsak csak svédül kommunikálnak ketten. Közben megpiszkálja az ujját, amelyiken a gyűrűt viselné, ha ugyan viselné, de most - amennyiben jól emlékszik - az a fiókjában lapul. Vajon ez mennyire alapvetően fontos szó, amit esetleg hallhatott, de sosem tanult meg, és mennyire nézik majd ettől tájékozatlannak, esetleg butának? Ismét rágni kezdi a körmét, ezúttal hüvelykujját emelve az ajkaiig, amíg rá nem döbben fél perccel később, hogy ismét ezt műveli. Ejnye. Elhúzza a száját egy pillanatra és erőnek erejével nyomja a kezét inkább az asztalnak, hüvelykujját öklébe zárva, nehogy megint eszébe jusson a körmét rágni. Tudja, hogy csúnya szokás. Muszáj lesz még jobban figyelnie, hogy leszokjon végre. Elmosolyodik a megállapításra, hogy jó gondolat nem a származás szerint ítélni meg az embereket. Kicsit még ki is húzza magát ültében hirtelen, gondolva, hogy az apukája bizony milyen okos, na meg neki is ilyen dolgokat tanít, mert az biztos, hogy ő nagyon sok mindent tanult tőle. Ezzel azonban nem akarja untatni a tanulótársát. Az Eridonos végül a testvérei felől érdeklődik. Egyetlen pillanatra elkámpicsorodik, megrázva a fejét közben, majd rájön, hogy levegőt is elfelejtett venni, amikor végre kifújja. Mindig befeszül a témától, de szerencsére gyorsan le is esik neki, hogy hiszen a másik nem is ismeri a testvéreit, nem fog gondolni valószínűleg semmit Hedda kapcsán.
- Nem... vannak. Hárman. Két lány, Hedda és Silja, meg egy fiú, Otto. Silja meg Otto még kicsik, Hedda pedig beteg, csak én járok ide, mert apukám is itt tanult sok éve - válaszolja végül a legszükségesebb információkra szorítkozva. - Neked vannak testvéreid? És varázsolni is tudnak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=857346#post857346][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2022.12.12. 19:56[/b][/url]

- Volt valami atlétika csoportos tevékenység, ha az ilyen választható volt, én meg inkább repülni tanultam. Kaptam egy Meteort aputól, és már egészen ügyesen meg tudom ülni - magyarázza válaszul a kérdésre. Bele sem gondol, hogy az Eridonosnak ez talán pont annyira nem magától értetődő, mint amennyire neki nem az a mugli oktatási rendszer. Meg úgy általában a mugli világ. Nem teljesen idegen ugyan, mégiscsak kimozdult már a gotlandi, varázslók lakta szülőhelyéről, ám Bogolyfalva is éppen annyira mágustelepülés, még ha nem is rekedt egyik helység sem a középkorban úgy mellékesen. Látott már ő telefont például meg számítógépet, éppen csak közelebbről nem ismeri őket még annyira, merthogy sajátja nincs, bármennyire is úgy tűnik, hogy néhány mugli találmánytól egyszerűbb lenne az élet. Nem mintha a mágiától nem lenne egyébként egyszerűbb bizonyos szempontból. Mégsem kell hosszan utaznia Svédországból idáig például. Mindezt azonban inkább most nem meséli el, hiszen nem akarja saját tapasztalataival untatni a tanulótársát, csak gondolatban kalandozik el iciripicirit, közben a könyv lapját bámulva, habár el nem tudná olvasni a szöveget, annyire nem fókuszál. A kérdés viszont gyorsan visszarántja a pillanatban, és röviden összefoglalja, hogy négy testvérből ő a második, és jól nevelt gyerekként érdeklődik Tímea testvérei felől is, igyekezve nem túl sok teret adni egyébként gyakorta végtelennek tetsző kíváncsiságának.
- De jó. Akkor legalább már van, akitől megtudhatod, mi hogyan működik az Eridonban. Tetszik ott amúgy? - érdeklődik még, félig már el is feledkezve a feladatról is, de társa olyan kitartóan nézi a könyvet előtte, hogy azt nem tudja figyelmen kívül hagyni. Végtére is jogos, nem csacsogni ültek össze.
- Bocsánat... elkalandoztam - szólal meg kicsit zavartan, haját füle mögé tűrve, ezúttal körme helyett szája szélét rágcsálva hajolva a könyv fölé. - Öhm... ott tartottunk, hogy a fűzfa pálca gyógyító erejű. Az enyém meg szőlő... az... aaaaz... - lapoz hevesen az oldalra, amit már kikeresett korábban, sőt el is olvasott. - Szóval a szőlő pálca olyan mágusokat választ, akik valami nagy célt keresnek, a szokásosnál nagyobb elképzeléseik vannak. Azt írják, nem túl népszerűek. A magja viszont sárkányszívizomhúr. A tiednek mi a magja? Főnixtoll? - tippel. Igaz, nem minden Eridonos pálcájának főnixtoll a magja, ahogy nem minden Rellonos kap sárkányszívizomhúrral készült pálcát, szegény levitásoknak pedig nincs is olyan, amihet a szfinxtől származna a mag. Buta tipp, de mindjárt kiderül, mekkorát tévedett, ha tényleg mellényúlt ezzel a tippel.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=858025#post858025][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.01.03. 20:36[/b][/url]

- Az jó lehet - közli elmosolyodva. - Én csak a Rellonról tudok mesélni, az a pincében van, és van, aki penésznek csúfol minket, de egyébként nem rossz hely. Nem penészes - osztja meg rövidre fogva a tapasztalatait, kuncogva a végére kicsit, majd gyorsan vissza is tér a feladathoz, miután észbe kap, hogy nagyon is elkalandozott. Zavartan lapozgat kicsit, mire megtalálja a szőlőt is a listában, majd a pálcamagokra is rátérhetnek. Azokból szerencsére jóval kevesebb van, ha az ember nem számítja a nagyon ritka egyedi pálcákat, aminek valami igazán különleges magja van.
- Azt írják, hogy abból készülnek a leghűségesebb pálcák és nehéz őket sötét mágiákra használni. Meg azt is, hogy a legkiegyensúlyozottabbak, és apró hibájuk, hogy hajlamosak a búskomorságra, ami azzal járhat, hogy ritka esetben egy pálcakészítőnek ki kellhet cserélni benne a magot, ha az elhal. Huh, nem is tudtam, hogy ilyen létezik - vallja be, miután összefoglalja az oldalon található információkat, a könyvet is kicsit az Eridonos felé fordítva, hogy ha akar, nézzen bele nyugodtan.
- A sárkányszívozomhúr meg erőteljes, de nem annyira hűséges, gazdát válthat, és vonzza a baleseteket, mert temperamentumos. Azt hittem, hogy az a vélahajra jellemző, mert az meg kifejezetten arról híres, hogy rakoncátlan mag - morfondírozik hangosan, majd a kérdésre válaszul bólogatásba kezd.
- Persze, ez csak azt írja le, hogy általában mire ideális. A fontos az, hogy a mágus kompatibilis legyen a pálcájával, ezért is választja ki a pálca a gazdáját. Az enyém magától varázsolni kezdett, amikor bementünk a boltba, de apukám azt mondja, hogy amúgy nagyon vigyázzak rá és össze kell vele barátkozni, akkor meg bármilyen varázslatot meg lehet tanulni vele a bűbájtanon, átváltoztatástanon vagy amit még éppen tanítanak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=858281#post858281][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.01.07. 23:59[/b][/url]

Észreveszi, hogy az Eridonos is vele nevet, amitől kicsit még jobban felenged, hiszen úgy tűnik, sikerült éppen valami vicceset mondania. Visszatérve a feladathoz igyekszik összefoglalni mindent, amit a könyv a témában tartalmaz, és bevallja, hogy ebben akad olyan is, amit korábban soha nem is hallott. Mivel igyekszik a feladatra figyelni, mielőtt ismét nagyon elterelődne a figyelme valamerre, nem különösebben töpreng el, hogy milyen más is lehet amúgy Timinek ezekkel ismerkedni, miközben neki meg rengeteg minden magától értetődő, egyszerűen az a természetes, mert ezekkel a dolgokkal nőtt fel. Meg is lepi kissé újfent, hogy a lány láthatóan nem hallott még vélákról, de nagyon nem rökönyödik meg. Északon kicsit mintha gyakoribbak lennének amúgy is, mint errefelé, bár azt tudja, hogy akad a családjukban is, aki negyedvélát vett feleségül.
- Ühümm. Ők egy mágikus faj, úgy néznek ki, mint az emberek, csak sokkal-sokkal vonzóbbak. Meg nagyon rondák lesznek, amikor hisztisek. A hajukat pedig néha szokták használni pálcákhoz, de... ó, itt is van. Azt írják, hogy eléggé rakoncátlan mag tud lenni, meg kell szelídíteni, különben hajlamos megmakacsolni magát és nem együttműködni - válaszolja tényleg csak a lényeget igyekezve összefoglalni, közben a könyvben a megfelelő oldalra lapozva, mielőtt hosszas mesélésbe kezdene véletlenül, és csak nem haladnának a feladattal. A megjegyzés nem is annyira váratlanul éri, mint inkább csak felkészületlenül. Kitátja a száját, majd becsukja egy kósza ö hangot adva ki tanácstalan felhanggal, füle mögé igazítja a haját, majd roppant egyet a bal mutatóujján. Sóhajt egy aprót, majd zavartan neveti el magát.
- Ezt... ezt én sem tudom. Lehet, hogy a könyvben van valami. Láttam már, milyen, amikor kiválaszt egy pálca, de hogy hogyan és miért... egy pálcakészítő biztos többet tudna mesélni. Mágikus, de valami logikának biztos kell lennie mögötte - szólal meg végül inkább hangosan gondolkodva, mint értelmes választ adva. A tartalomjegyzékhez lapoz, majd a könyv elejére, belepillant a bevezetőbe, ujja hegyét a lapon húzva végig, hogy követni tudja a sorokat is, majd lemondóan megrázza a fejét. - Csak annyit ír, hogy egyedi a kapcsolat. Lehet van róla könyv a könyvtárban, de azt is hallottam, hogy a mestertanoncoknak tanítanak pálcakészítést, esetleg megkérdezhetjük a tanár bácsit, hátha tud mesélni. Van amúgy már kedvenc tanárod? Szerintem az SVK tanár bácsi egész vicces - tér el végül a témától ismét, szinte észre sem véve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=862476#post862476][b]Sigrid Agnes Sjölander - 2023.04.08. 21:48[/b][/url]

Mivel Agnes már születése óta egy olyan környezetben nevelkedett, amelynek részét képezi a mágia, számára evidens ez meg az ebből a világból. Mint kis stréber gyerek és megrögzött könyvmoly ráadásul mindig olvas valamiről valamit, ami számára érdekes, azonban messze nem tud mindent. Be is vallja, hogy őszintén szólva fogalma sincs a válaszról, azonban van elég kíváncsi hozzá, hogy megkérdezze majd a pálcakészítést oktató tanárt a témában. Ha választ szeretne kapni egy kérdésre, ő bizony addig keres és kérdez, amíg az meglesz. Bólogat a kérdésre válaszul aztán, amikor feladva a nem túl eredményes keresgélést, inkább arra kérdez rá kíváncsian, van-e már Timinek kedvenc tanára.
- Ó, az már biztos - lelkesedik menten, amikor az eridonos nem csak az SVK tanárt emeli ki, hanem a tárgyát is. Ugyan neki az abszolút netovábbja a kedvenceinek a sárkánytan, a sötét varázslatok kivédése valóban nem unalmas cseppet sem, illetve a tanár is jófej.
- Az is, tényleg. Gondoltál már rá, hogy kviddicsezz? - kérdezi meg, el is felejtve, hogy esetleg hozzáfűzze a témához, mennyire is szereti ő egyébként a sárkányokat is. A kviddics is roppant érdekes.
- Én szeretnék jelentkezni hajtónak majd jövőre, apukám is játszott régen, és most kaptam új seprűt is, majd tényleg jó lenne játszani - osztja meg kéretlenül is, annyira ráharap a témára. Igazán igyekszik mindenben is az apja nyomdokaiba lépni, hogy büszke lehessen rá. - Mondjuk még messze van, most ez kellene leadni. Megint elkanyarodtam, bocsánat - jelenti ki zavartan, pedig már majdnem megkérdezte azt is, nem lenne-e kedve jövő ősszel Timinek is menni a válogatóra, amit még meg sem hirdettek amúgy sem. Inkább visszatér a könyvhöz újra, hogy végére érjenek a beadandónak még ma, aztán majd visszatér a szobájába a Rellonba azon töprengeni, miért is nem tudja megtartani magának ezeket a részleteket.