 A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig. A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve. Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után. Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni! A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.
|
|
|
Lucy Elliston
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 34
|
|
Széplaki Alíz Írta: 2016. április 4. 19:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=583536#post583536][b]Lucy Elliston - 2016.04.04. 19:40[/b][/url] A térképemmel a kezemben bóklásztam mindenfele. Az igazgató adta mondván, hogy ezen kitudok igazodni és nem kell folyton emberek segítségét kérnem. Mondjuk én meg a térkép soha nem voltunk barátok, így csak lézengtem minden fele. Ekkor egy feliratot véltem felfedezni: "Társalgó" - Hmmmm… Talán ott sok új embert megismerhetek - indultam el a térképen mutatott út felé. Nagy nehezen némi segítség után eljutottam a ''társalgóhoz". Zsibongást hallottam bentről, így kétségem sem volt afelől, hogy ide tilos bejárni. Némi habozás után ugyan, de benyitottam. A látvány, ami elém tárult lélegzetelállító volt. Az összes fal kék színben pompázott, igaz, alig látszódott a sok festménytől. Bent kényelmes ülőhelyek voltak, ahol rengeteg diák elfért. Akár egy meseország. A tekintetem pásztázta a helyet, ahol csak néhány diák lézengett itt-ott. Az egyik ülőgarnitúrán a pásztoromat, Széplaki Alízt láttam. Nagyon gondolkodott valamin, de fáradtnak is tűnt. Úgy gondoltam, most inkább nem zargatom, hanem jobban felfedezem a helyet. Az asztalokon aprósütemények voltak, amiktől egyből korogni kezdett a gyomrom, így gyorsan vettem egyet. Majd újra a pásztorom felé fordultam. Akartam tőle kérdezni valamit, így néhány perc után eldöntöttem, hogy én bizony megszólítom. A második nehéz dolog, hogy hogyan. Mire megszólítanám, el is megy. - Megoldom - indultam felé, majd megálltam előtte. Szia Alíz! Lucy vagyok - nyújtottam felé a kezem.
|
|
|
|
Lucy Elliston
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 34
|
|
Széplaki Alíz Írta: 2016. április 4. 21:34
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=583613#post583613][b]Lucy Elliston - 2016.04.04. 21:34[/b][/url] Örömmel ültem le az egyik ülőhelyre. - Öm minden rendben velem elég rendesek az emberek itt főleg, ha egy olyan bénának kell folyamatosan utasítást adni, mint például nekem - nevettem fel halkan. Láttam, hogy nagyon vizsgál engem vagy csak rám nézett és közben más merre jártak a gondolatai. Feltűnt, hogy az aprósüteményekkel nagyon szemezz nekem meg újra megszólalt a hasam. - Nem lehettek éhes - motyogtam döbbenten. Ettem egy sütit meg reggeliztem is és még ott volt ugye bár az ebéd is...Lehet, hogy a túl sok járástól éhes leszek? Ki tudja… - Szerinted normális az, ha éhes vagyok pedig reggeliztem, ebédeltem meg minden? - fordultam meggondolatlanságul a pásztorom felé ezzel kérdéssel. Majd amint megtettem meg is bántam így inkább elfordultam és a szoknyás egyenruhámat néztem. Soha nem szerettem a szoknyákat, kicsi korom óta kerültem ahol szoknyát kötelező volt egyáltalán venni. De amióta kiderült, hogy varázsló vagyok vagy is örököltem édesanyám génjeit, azóta mindennap szoknyában kell lennem. Ugyan is ez "előírás". Örülök, amikor nadrágba öltözhete- - Lucy! Már megint hol jár az agyad? Itt van a pásztorod melletted, te meg a szoknyádon gondolkozol - szidtam le újból magam. Tény és való volt, hogy csak azért vizsgáltam a szoknyám, mert egy nagyon hülye kérdést tettem fel neki. Remélem nem hallotta, mert nem akarok beégni előtte. - ÁÁ felejtsd el - legyintettem végül.
|
|
|
|
Lucy Elliston
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 34
|
|
Széplaki Alíz Írta: 2016. április 7. 19:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=584633#post584633][b]Lucy Elliston - 2016.04.07. 19:59[/b][/url] - Örülök, hogy nem csak én vagyok, annyira szerencsétlen - vonok vállat. Soha nem mondtam magamra, hogy mindig mindenben tökéletes vagyok. Igazság az, hogy szinte soha nem ismertem el a saját magam tehetségem. Ezért van az, hogy az emberek sokszor azt gondolják, hogy tele vagyok önbizalommal, pedig sokszor kapkodok utána, hogy kapjam vissza a maradékot is. - Tantárgyakat? Felvettem eddig az Illemtant, Önismeretet, Átváltoztatástant, Repüléstant, Legendás Lények Gondozását, Mágiatörténetet, Mítoszok és legendákat, Mugli-és mágusismeretet, Művészeteket, Elemi Mágiát - soroltam. Bár így végig mondva soknak tűnt, így remélem, nem nézz valami okoskának amiért ennyi tantárgy érdekel. Bár lehet, leadom valamelyiket, amíg még lehet. - És neked? - mosolyodtam a pásztoromra. Biztos neki kevesebb, mert több dolga lehet, hogy itt vagyok neki én, és még, mert már másodikos. Alíz úgy tűnt sokat sportol, mert gyönyörű alakja volt nem úgy, mint nekem, aki hol fogyott, hol hízott. Sportolni nem szerettem soha, mert minden sporteszköz ellenem van, azt tudom. Na, jó az az igazság az, hogy eddig akármit elkezdtem baleset lett belőle. Törés, véraláfutás, zúzódás és ilyesmik. - Azt is elárulod, hogy mennyit sportolsz vagy is... - fontoltam át a kérdést. - Mit sportolsz, mert engem utál, mindenféle sport szóval tudsz valami jó tanácsot adni? - fordultam kérdőn felé. Azt hiszem kicsit sok kérdést tettem fel neki egyszerre..-
|
|
|
|
Lucy Elliston
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 34
|
|
Széplaki Alíz Írta: 2016. április 9. 19:32
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=585234#post585234][b]Lucy Elliston - 2016.04.09. 19:32[/b][/url] - Hmm, igazad lehet - gondolkodtam el. Lehet, hogy mások is szerencsétlenül kezdték az új napunkat, nem csak én. Sejtettem, hogy kevés tantárgyat vett fel, hiszen neki nincs annyi ideje, mint nekem, de lehet, én leadok még párat, nem akarok a vizsgákra, folyton-folyvást rohanni. - Azta. Jó sok mindent sportolsz. - bólintottam elismerően. Nem volt vitás, hogy még a házi rendjére is figyel. Bezzeg én, csoki csokival, gyümölcs csokival, meg minden félét össze eszek. Lehet ezért nem sikerül soha, a fogyókúra. - Azért érdeklődtem, mert engem nagyon utálnak a sportok és sporteszközök. Kiskoromban a szüleim sok helyre elvittek, de a végén vagy eltört valamim, vagy zúzódás volt az egész testem. De most, hogy mondod, az aerobicot talán az még menne... - méláztam el, miközben a fejemben az aerobicom menetét terveztem. Először is kell akkora hely, hogy tudjak egyáltalán mozogni. Másodszor is zene is kell. Harmadszor meg kell valaki, aki segít... - Öm izé Alíz? Segítesz, esetleg ha tényleg nagyon nem vagy elfoglalt, én nem akarok még egy plusz munkát, de segítesz az aerobicban? - pillantottam felé félve. A hangomon is hallható lehetett, a félénkség, hiszen egy oktávval feljebb volt, és még nagyon bátortalan is volt. Remélem, segít, de ha nem nem hibáztatom érte, biztos jobb dolga is van, mint engem edzeni.
|
|
|
|
Lucy Elliston
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 34
|
|
Széplaki Alíz Írta: 2016. április 19. 20:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=588248#post588248][b]Lucy Elliston - 2016.04.19. 20:00[/b][/url] - Köszi szépen! Mindent beleadok! - pattantam fel tele energiával. Majd lassan vissza is ültem, nem akartam, hogy bolondnak nézzen, így inkább gondolkoztam. Vegyes érzelmekkel álltam az egész dologhoz. Mi lesz akkor, ha hirtelen nem tudok alkalmazkodni, az új étrendhez? Nem Alíz ír nekem, ha megkérem, egy diétát. És ha nem illik hozzám az aerobic? Mi lesz akkor, hogyha Alíz meglátja, hogy mennyire szerencsétlen vagyok, és inkább feladja? - ÁÁ ne ostorozd magad. Menni fog az! - tüzeltem fel magam. Lehet, hogy lesz olyan jó alakom, mint Alíznak, lehet, hogy meg is tudom tartani, azt a jó alakot, ha követem azt az étrendet. Meg ha aerobicozok is, akkor is picit adhatok le kilókat. Lehet, hogy kviddicsező is lehetek még!!! Na igen.. Bárcsak... - Abba nem leszek jó, ha még le is fogyok - legyintettem magamnak csalódottan. Annyira jó lenne, ha bevennének a Navinés kviddicsezők közé. Ha anyu eljöhetne az egyik meccsemre, és csillogó büszke szemeibe nézve, én nekem is adna energiát. Ha a Navinés tagok az én nevemet kántálnák. Én ahogy meglátom a cikeszt, majd lassan elkezdek felé repülni majd elkapva, 100 pontot szerzek a háznak. Jó is lenne... - Alíz... - próbáltam a szavakat keresni. Rengeteg kérdés kavargott bennem, de az első amin rengeteg agyaltam, az itt létem alatt, meg most is muszáj volt, feltennem neki. - Szerinted lehetnék jó kviddicsező? - néztem a szemébe reményteljesen. Ha azt mondja, hogy adjam fel, nem olyan az alkatom hozzá feladom. Ahogy a mugli mondás tartja: "Ami nem megy azt nem kell erőltetni"
|
|
|
|
