37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 10. 22:03 | Link
Rebi

- Oui, az nem lenne szerencés - nevettem picit, majd elgondolkoztam ezen. Soha nem láttam még dementort, de jobb is lenne ha ez nem változna. Minden történettől kiráztott a hideg, ami ezt a témát taglalta.
- Csak nyugodtan, miattam ne szerezz fekete pontot a munkádban. - bólintottam, majd amíg Rebi távol volt, előkotortam még egy gumicukrot és elnyammogtam rajta. Bevártam a lányt amíg vissza nem tért, is immáron a könyvtár kijáratánál álltunk már.
- Jó, persze, elhiszem, hogy félelmetes vagy. - húztam a számat, elnyelve egy mosolyt. - Akkor végeztél is mára? Nekem sincs több dolgom, ezeken a könyveken meg amúgy is este akartam átrágni magamat. - mondtam, a kijárat felé biccentve - A társalgó megteszi, ott békében megehetem a gumicukrom könyvtári segédkezők közbeavatkozása nélkül. - vontam fel a szemöldököm.
Felsétálva a második emeletre, kicsit megigazgattam a táskámat, nehéz lett a sok könyvtől, még benne voltak a tankönyvek az aznapi órákról. Kinyitottam a társalgó ajtaját, illedelmesen magam elé engedve a lányt, hogy előttem léphessem be a helyiségbe.
- Pár barátom szerint idegesítő tud lenni az akcentusom, szólj rám, ha nagyon eluralkodik rajtam a sajtevő vér. - nevetek, szabad helyet keresve a szememmel.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 11. 07:09 | Link
Alex

- Láttam ám... - pillant fel a fiúra félig komolyan félig nevetve a  gumicukor ügyében. Mostanra Ő sem tudta igazán komolyan venni magát.
- Nagyon helyesen teszed, hogy elhiszed. - bólogat egyetértően.
- Igen, végeztem mára, gyorsan eltelt ez a kis idő. És akkor irány a társalgó. - Alex legutolsó kijelentésére inkább csak egy szemforgatással válaszolt. Arról nem Ő tehet, hogy ez a szabály és kész passz. Most az a dolga, hogy betartassa ezeket a szabályokat, és igyekszik jól elvégezni a feladatait.
Miután a fiú udvariasan előre engedte, belépett a tágas helyiségbe. Viszonylag sokan voltak oda bent, egyesek egyedül ücsörögtek, míg mások kisebb-nagyobb csoportokban.
- Megígérem, hogy szólni fogok, bár engem nem zavar. - mondta, miközben a termet fürkészte szabad helyek után. Elég gyorsan talált két szabad fotelt, így gyorsan elindult a kiszemelt ülőalkalmatosságok felé, nehogy valaki elfoglalja előlük.
- Erre gyere! - szólt még hátra a fiúnak, hogy kövesse. Szerencsére még időben oda ért, így ledobta magát egy ezüst színű fotelbe.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 11. 11:41 | Link
Rebi

A lány után siettem, nem sokkal utána már én is kiszúrtam a szabad helyet a nyüzsgő diákok fejeinek sokasága felett. Megkönnyebbülten dobtam le a táskámat az ezüst fotel mellé, magamat pedig ugyanilyen lendülettel hajítottam a kipárnázott ülésre. Meglepően kényelmesnek találtam, a szebbik felem már hozzászokott a Nagyterem fapadjaihoz, hiszen nem sokat jártam még a társalgóban, maximum egyszer kétszer néztem be, ha éppen nem tudtam hol találhatom a nővéremet.
- Ezt örömmel hallom. - vigyorodtam el, mindig is kiváncsi lettem volna arra, hogy hogyan hangzik az akcentusom egy olyan embernek, akinek a magyar nyelv az anyanyelve. Közben szomorúan konstatáltam, hogy elfogyott a gumicukrom.
- Nem válaszoltál viszont, hanyadikos is vagy? Furcsa, hogy még nem találkoztunk. - tettem fel ismét a kérdésemet, immáron nyugodtabb körülmények között - Meg persze most már mesélhetsz magadról a három szavas összefoglalónál bővebben is. - tettem hozzá, eleresztve egy kisebb mosolyt.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 11. 16:28 | Link
Alex

- Azt azért remélem tudod, hogy attól hogy engem nem zavar mást nem fog. Nem tudhatod mi idegesíti fel az adott embert, akire épp a frászt hozod.  Amúgy mindenkinek így mutatkozol be? Mármint az az első dolgod, hogy halálra ijeszted az embereket? Vagy csak én részesültem ebben a kiváltságban? -  felvont szemöldökkel meredt a srácra. Jóval kényelmesebb volt így, ülve, hiszen így nem kellett kitörnie a nyakát, ha Alexhez beszélt és éppen ránézett.
- Másodikos, de harmadikos lennék. - fintorogva gondolt vissza tavaly év végi nem túl szerencsés vizsgáira. Egyszerűen csak rssz passzban volt és nem tudott annyira koncentrálni, így megmaradt másodikban.
- Nem tudom mire vagy kíváncsi... Már három éve boldogítom az Eridon népét, van egy bátyám, Balázs és két féltesóm, de csak Lalát ismerem, aki szintén Eridonos. Szeretek repülni, kviddecsezni, egy évig még a ház csapatában is benne voltam, de rá kellett jönnöm, hogy ez így nekem nem megy. Mint azt már tudok imádok olvasni, de a másik éltető elemem a zene. Gitáron játszom már jó pár éve, és igazából szinte minden stílusú zenét meghallgatok, de a kedvencem a rock és pop. Mire vagy még kíváncsi? - mindezen információkat körülbelül két levegővel hadarta el, így nem biztos, hogy társa mindent megértett, de az már az Ő baja.
- Egyébként te folytatod a mesedélutánt, úgyhogy hajrá.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 11. 18:19 | Link
Rebi

- Igen, általában így szoktam. - bólintottam nevetve. - De az emberek nagyon is örülnek ha megijesztem őket. Tuti te is, csak nem vallod be. - fulladt a nevetésem vigyorba. Természetesen nem jutott konkrét precedens az eszembe, bár a magasságom miatt néha megijednek az emberek amikor nekimennek egy mellkasnak.
- Óó, értem. Hát ha ez számít bármit is, nem sokkal jobb ez a harmadik sem. - biccentettem a táskám irányába, amin már lassan ereszteni kezdtek a varratok a terheléstől. Szorgalmas voltam mindig is, de mindenkinek van egy tűrőképessége, és akkor éppen a határát feszegette a rengeteg beadandó.
Figyelmesen hallgattam végig a lány mondanivalóját, egész érdekes dolgokat is ki tudtam venni a hadarásból, bár néha még a normális tempóban se fogom fel rendesen a magyart. Mindig is ki akartam próbálni a Kviddicset, el is gondolkoztam rajta, hogy még miért nem tettem.
- Hűha. - nyögtem ki, amikor Rebi a mondandója végére ért - Akkor majd valamikor megtaníthatsz kviddicsezni, meg gitározhatsz is nekem - vigyorogtam, majd oldalra pillantottam és elgondolkoztam azon, hogy miről mesélhetnék.
- Hát én a Navine házat erősítem, vagy gyengítem, ez még kiderül, bár személy szerint mindig is azt hittem, hogy a Rellonba kerülnék. Lehet nem ismerem magamat még elég jól. - vakartam meg a tarkómat - Sokat olvasok, több évig harcművészeteket tanultam. Van egy nővérem aki idejár, Nadya-nak hívják. Egyszer közösen megvertük az apukáját, igazából féltestvérek vagyunk. - közöltem ezt a cseppet sem mindennapos információt fapofával, de végül mégiscsak elnevettem magam. - Nem sok minden jut eszembe most így a semmiből - vontam vállat.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 11. 20:38 | Link
Alex

- Ó hogyne. Tudod nekem is minden vágyam volt, hogy valaki könyvpakolás közben a szívbajt hozza rám – válaszolt szem forgatva. Ez az apró mozdulat szinte már a védjegyévé vált, annyiszor csinálja.
- Azért én mégis csak örülnék, annak a harmadiknak. Azért nem kéne itt megragadni, főleg ha vinni is akarom valamire. Márpedig igencsak szeretném, ha valami maradandót tudnék alkotni, mint minden ember. Mármint csak gondolom, hogy így van. - Körbetekintett a termen, majd újra beszélgetőpartnerére fókuszált.
- Már megint elkezdtem hadarni? Máskor szólj rám, mert nekem komolya fel sem tűnik – nevetett.
- Hát, szerintem nem véletlenül kerültél a sárgákhoz. A beosztásig én mindig is levitás jellemnek tartottam magam, de aztán csak piros lettem, látod. Mondjuk szeretem az Eridont, szóval igazából mindegy is. Akkor nem érdemes veled kekeckedni – vigyorodott el.
- Milyen harcművészeteket tanultál? És mit tett ellenetek a szegény apuka?
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 12. 09:38 | Link
Rebi

Kisebb mosollyal nyugtáztam a lány megjegyzését, majd hátradőltem, hogy meghallgathassam további mondanivalóját is.
- Persze, ebben nem is kételkedtem, süt rólad, hogy vannak céljaid. Szerintem menni fog az a maradandó dolog is. - bólintottam, majd belekotortam a táskába, hogy a sok könyv közül kihalászhassak egy termoszt, tele kávéval. Miközben belekortyoltam, figyelmesen hallgattam a velem szemben ülő lányt.
- Nem gond, nekem még a normális beszédtempó is gyorsank tud tűnni néha a magyarban, szóval az csak jó ha gyakoroltatsz. - nevettem picit.
- Lehetséges, ez még majd kiderül. Mindenesetre egyelőre nagyon jól érzem magam a Navine házának színeiben is. - ismét beleittam a kávémba, kicsit erősre sikeredett, nem volt túl finom aznap.
- Nem bizony - húztam ki magamat vigyorogva, majd egy kisebb nevetés után belefogtam a válaszba - Karatéztam, Krav Magáztam.. leginkább a tökéletes önvédelem kidolgozásának érdekében. Specializálódtam egy fegyverre, azt kitanultam, et c'est tout, abba is hagytam. - mosolyogtam, bár végül lesütöttem a szemeimet az incidensre visszagondolva.
- Hosszú történet, a nővérem apukája elég konzervatív ember és... elég barbár módon fejezte ki a véleményét az első kapcsolatomról. Ezt a nővérem nem engedte, neki rontott, én meg őt féltettem, szóval én is neki rontottam. Ez lenne az dióhéjban. - pislogtam, bezárva a gusztustalan kávétól bűzlő termoszt, és visszatuszkolva azt a táskámba. Még szerencse, hogy az én apám nem ilyen agyműködéssel rendelkezik, mint a féltesómé. - Na de nem akartam letargiát idézni ide, persze ha érdekel valami, szívesen válaszolok, de mesélj te is, merre lakik a családod, mi a kedvenc tantárgyad, a müzlit öntöd előbb, vagy a tejet, tudod ilyesmik - vigyorodtam el
Utoljára módosította:Alexander Delacroix, 2017. január 12. 15:51
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 12. 16:53 | Link
Alex

-Huu akkor jó sok mindent kipróbáltál eddig. És melyik volt a kedvenced? Vagy melyik ment a legjobban? Melyiket csináltad a legtovább? Tervezel még valami más ilyesmi sportot kipróbálni? - tett fel egyszerre négy kérdést, figyelve arra, hogy ne hadarjon.
- Ahham értem. Szegény... Bár mondjuk a saját hibája volt, de akkor is. Legalább valami komolyabb sérülése is lett? - kérdezte oldalra döntött fejjel. Vizuális típus lévén rögtön látta is maga előtt a jelenetet.
- Igazából nincsenek konkrét kérdéseim, de a tieidre válaszolva: Veszprémben lakik anyukám és a nevelőapukám, a bátyám külföldön tanul, de tett pár utalást, hogy lehet, hogy nem sokára haza költözik. Igazából nincs kedvenc tantárgyam, szeretem az SVK-t, bűbájtant meg még sok mást is. És a sorrend egyértelműen a müzli és aztán a tej. Nem tudom, mit mesélhetnék még... - elgondolkozva meredt maga elé, míg összeszedett néhány dolgot magáról.
- Igen könnyen mérges leszek, nem szeretem az édességeket, ez alól csak a csoki a kivétel, de az minden mennyiségben jöhet. Soha nem voltam még úgy igazán szerelmes, a bátyám a legfontosabb személy az életemben és nem tudok énekelni. Mármint szerintem nincs jó hangom, de viszont mindenki más szerint jó hangom van. - vallat vonva hátradőlt a fotelban, majd lábait keresztbe tette.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 12. 17:41 | Link
Rebi

- Az biztos. Hát mindkettőt szerettem, a Krav Maga megtanítot megvédeni magam ha bunyóba keverednék, a Karatén keresztül pedig kitanulhattam egy fegyvert amivel már jól bánok. Azt is gyakoroltam a legtovább, egyébként. Szerintem eljutottam arra a szintre, hogy testi kontaktus esetén.. - megtorpantam egy pillanatra, hogy felvonjam a szemöldököm és eleresszek egy oldalmosolyt - ..mármint a rosszabik fajta esetén meg tudjam védeni magamat. Innentől kezdve az átkokra és a mágiára kell koncentrálnom. Hogy állsz a párbajozással? - kérdeztem érdeklődve, erről még nem nagyon beszélgettem senkivel sem a suliban. És tőlem még az is felettébb meglepő, hogy senkivel sem kerültem olyan összetűzésbe a három évem alatt, hogy pálcát rántsunk egymásra.
- Igen. - haboztam egy kicsit - Szerzett egy durvább fejsérülést, de azóta legalább leszállt rólam. - sóhajtottam egyet, szinte azonnal visszaugrottak a képek a jelenetről. Nem is tudom mit kezdtem volna magammal, ha Nadya-nak akkor bármi komolyabb baja esik, még ha értem is vállalta volna be. Az az én dolgom.
- Je vois, akkor nálad is létezik ez az erősebb testvéri kötelék. Mellesleg ha azt mondtad volna, hogy a tejet öntöd előbb, szinte biztos, hogy azonnal itt is hagytalak volna. - reagáltam le a válaszait a felettébb spontán kérdéseimre.
- Aha! Ezért sem fogadtad el a gumicukromat. - bigyesztettem le a számat - Az viszont meglep, hogy még soha nem voltál szerelmes. - ennél a résznél picit elkomolyodtam, de akisebb mosoly továbbra sem tűnt el az arcomról. - Mást tippeltem volna így végigmérve téged. Mellesleg majd valamikor énekelhetnél nekem, ígérem, teljesen őszintén meg fogom mondani, hogy jó-e, eloszlatom a kételyeket. - vigyorogtam, a támlára döntve a fejem.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 12. 19:54 | Link
Alex

- Értem. Tehát a tanulság: ne állj le verekedni Alexszel mert úgy is laposra ver. -  vigyorodott el. - Viszonylag jól megy a párbajozás. Nem mondom, hogy én vagyok az év párbajozója, de azért meg tudom védeni mag. Fogjuk rá...  - Szerencsére még nem került sor arra, hogy bárki ellen is használja ezt a fajta tudását, hiszen inkább a szavak embere, mint sem a tetteké.
- Szegény. Nem mondom, hogy nem az Ő hibája volt, meg hogy nem érdemelte meg - mert hát mit szól bele a te dolgaidba? - de azért sajnálom. Történt már máskor is, hogy hirtelen felindulásból megütöttél valakit? - azért kíváncsi volt, hogy mennyire féljen, bár egyenlőre nem igazán tartott a navinéstől.
- Igen, létezik. Kölcsönös imádás és féltés van volt és lesz közöttünk mindig is. Elképzelhetetlen most már hogy nélküle létezzek. De megnyugodhatsz, ha te mondtad volna, akkor már nem beszélgetnénk itt. - nevetett.
- Ne vágj ilyen fejet, nem szeretheti mindenki az édes dolgokat. Miért ilyen meglepő ez? Még csak tizenhat vagyok, nem érek még rá? Különben meg, ha találkozok a megfelelő sráccal, akkor meg úgyis beleszeretek. Egyébként érdekel, hogy mit gondoltál volna rólam. - mondandóját végig vigyorogva adta ugyan elő, de tudta, hogy igazából a mai világban ez már meglepő dolog.
- Megnyugodhatsz, ha rajtam múlik egy ideig még biztos nem hallasz majd énekelni.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 12. 20:32 | Link
Rebi

Derűsen felnevettem a mondat hallatán, bár kötve hiszem, hogy bárkit is képes lennék laposra verni. Maximum picit, mértékkel.
- Értem, kíváncsi vagyok, milyen átkokat szórnál rám, majd mindenképpen ejtsd meg egyszer. - mondtam oldalra pillantva, el is gondolkodtam azon, hogy élesben tudnék-e egyáltalán olyan hatásosan gondolkozni és harcolni. Magamat ismerve valószínűleg a tízedik kábító átok után kapnék észbe, hogy ez már nem vicc.
Felvontam a szemöldököm a lány szavait hallva és kicsit kényelmetlenül mozogtam a székben. Körbepillantottam, majd megköszörültem a torkomat.
- Hát nem hirtelen felindulás volt, a nővéremet próbáltam megvédeni, ahogy mondtam. - húztam el a szám - Senkit sem bántanék ok nélkül. - bólintottam megerősítésképpen. Persze nem mintha akkor ott nem lettem volna dühös a férfire, de ha a nővérem nem megy neki, akkor én sem. Gyorsan a derűsebb témákra térve folytattam a társalgást.
- Igen, meglepő - ráncoltam a szemöldökömet, mintha ez olyan egyértelmű lenne - Tudom, 16 vagy, de én sem azt kérdeztem, hogy túl vagy-e már a 13. házasságodon amit lehetőleg illegálisan kötöttél külföldön több férfivel egyszerre, hanem csupán azt, hogy voltál-e már szerelmes. - nevettem fel egy picit. - Így végignézve rajtad ki ne hinné azt, hogy több száz fiú bepróbálkozott már nálad. - döntöttem oldalra a fejem.
- Ja, és rendben, akkor nem rajtad fog múlni - húztam össze a szemem vigyorogva.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 13. 15:02 | Link
Alex

- Nos, amíg nem lesz arra igen alapos indokom, hogy megátkozzalak – már pedig kötve hiszem, hogy lesz – addig nem foglak elátkozni. - mondta szemforgatva. Azért annyira tényleg csak ritkán lehet kihozni a sodrából, hogy el is átkozzon valakit. Ahhoz valamit a bátyjával kéne tenni, hogy elég dühös legyen egy párbajhoz.
- Bocsánat, nem úgy értettem. Néha, na jó gyakran, előbb jár a szám, mint az agyam, és ilyenkor meggondolatlanságokat beszélek. - nézett bocsánatkérő bociszemekkel a fiúra. Tényleg nem akarta ilyen helyzetbe hozni, és semmi olyat sem mondani amivel esetleg megbánthatta. Nem egy ilyen természet, az biztos.
- Na és honnan tudod, hogy nem voltam még férjnél tizenháromszor külföldön illegálisan? Szerelem nélkül is lehet házasodni – keresztbe font karokkal és komoly képpel meredt Alexre, de nem bírta sokáig, kirobbant belőle a nevetés. - - Na jó, ez poén volt. De egyébként mint már tudod, még nem voltam szerelmes, és a próbálkozók száma egy volt. És így ennyi. Ja amúgy a kérdésedre a válasz: mondjuk én.  Na de ha én elmondtam mindezt neked, akkor bizony te mesélsz, hogy hogyan is állsz a lányokkal. Vagy fiúkkal, én aztán nem tudhatom. -  vigyorodott el. Természetesen nem ítélkezne, mert ugye minden embernek joga van a boldogsághoz.
- Nem is tudtam, hogy be akarsz törni az Eridon lány szobájába. Mert esetleg ott hallhatsz énekelni. Bár a szobatársaim nem igen értékelnék, ha csak úgy random felbukkannál, de azért sok sikert.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 13. 15:52 | Link
Rebi

- Ezt jó tudni. - biccentettem a lány felé, legalább nem kell kósza Tarantallegra bűbájra számítanom amikor hátat fordítok. Bármit, csak a táncot ne.
- Pas de problème, gondoltam, hogy nem ilyen célzattal mondtad. Meg nem is a szavaid miatt szontyolodhattam el - már ha ennyire látványos volt - inkább csak annyi, hogy én se vagyok rá büszke. - vontam vállat. De előbb utóbb biztosan túl fogok lépni ezen, simán túl kellene. Ha ilyen "csekély" incidens is leköti az agyam, akkor felesleges edzenem magam a jövőbeli esetleges összetűzésekre.
- Hoppá, ebbe bele se gondoltam - nevettem, mert csakugyan bevillant előttem egy kép a háremről. Gyorsan el is hesegettem.
- Szegény egyes számú próbálkozó, mi történt? A jó öreg viszonzatlanság, vagy mélyebb történet is van emögött? - néztem kérdőn. - Ouais, lehet, hogy te így gondolod, de bárkit megkérdeznél, biztosan mást mondana. Szóval valóban egyedül lehetsz ezzel a tippel. - tártam szét a kezeimet.
Egy csöppet elkerekedett a szemem, aztán összeráncoltam a szemöldököm, és hatásszünet szerű csend ereszkedett közénk. Hirtelen nem tudtam mit feleljek, hiszen még nem is ismerem úgy igazán a lányt, és bőven jöttem már ki ilyen helyzetből rosszul.
- Ja, ööö - megköszörültem a torkom - Igen, volt egy srác, de végül nem alakult túl jól a dolog, nem.. egymásnak lettünk teremtve. - foglaltam össze óvatosan, majd bólintottam egyet a végére.
- Nem mellesleg most ötletet adtál, úgyhogy te, és a szobatársaid legyetek készenlétben, mert bármikor megjelenhetek. - közöltem teljesen komoly arccal a lánynak.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 13. 20:37 | Link
Alex

- Na látod. De persze nem történt semmi ilyesmi. - Vigyorogva csóválta a fejét végiggondolva, hogy rövid ismeretségük alatt mennyi hülyeséget összehordtak már. Még hogy tizenhárom férj akikkel külföldön kötött illegális házasságot... Jó vicc.
- Szegény egyeskével kb. háromszor találkoztunk, de rá kellett jönnöm, hogy igazából nem illünk össze, így finoman a tudtára adtam, hogy ki van kosarazva. - Viszonylag élénken élt még Gy emléke tavalyról vagy tavalyelőttről már nem is igazán emlékezett, hogy mikor is ismerkedtek meg.
- És elhiheted, ha nem lennék rém lusta most felállnék és megkérdeznék valakit, de mivel szörnyű lusta vagyok, ezért a kérdés megválaszolatlan marad. - vigyorogva körbenézett a termen, hátha akad valaki elérhető közelségben, de nem igazán látott egy olyan hímnemű egyedet sem, akitől megérdeklődhette volna.
- Világos. Mármint az, hogy miért mentetek szét meg az is, hogy a nővéred apja miért szólt be. Mármint teljesen jogtalanul tette, hiszen mindenkinek joga van a boldogsághoz, de így az indok már érthető. Ebből már úgyse jövök ki jól... Szóval csak azt akarom mondani, hogy én a testvérem védelme nélkül is neki mentem volna, ha ilyen miatt beszól. Miért fájt ez neki? - tette fel a nagy költői kérdést, melyre egyébként nem várt választ. Mélyen elítélte az olyan embereket, akik azért nem nézik jó szemmel a másik ember kapcsolatát, mert „mások” mint Ő, ami persze nem így van. Hiszen minden ember egyenlő és egyforma.
- Oké. Azt esetleg elárulod, hogy mikor készülsz bármire is? Csak hogy tudjam, mikor nem kéne a csajos dolgokat megbeszélni meg ilyenek. - utolsó mondatát majd' egy oktávval magasabban nyávogta, mint eredeti hangszíne, hogy elérje a plázacicás hangszínt. Így sem sikerült egészében, de azért hasonlított valamelyest.
- Na de most komolyan. Mire készülsz?
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 13. 22:03 | Link
Rebi

- Jól van, megpróbálom elhinni - nevettem. Igazából ha még nem ismersz annyira valakit, akkor sok mindent tudsz róluk feltételezni, de ezek a feltételezések sokkal viccesebbekké válnak ha éppen csak egy picit megismered őket.
- Ó, a szívtipró, nem is tudom, elkezdjem-e előre sajnálni szegény ketteskét. Még jó is, hogy nem kérdezel meg senkit, bár tényleg megemelném a kalapom ha meg mernéd csinálni. - Rólam köztudott, hogy sok bajt keverek, de általában csak messziről, az árnyékban. Nem szoktam lebukni, maximum sokkal később. De szemtől szembe nem merek túl sok mindent csinálni, elég nehezen szólítok meg ismeretleneket is alapvetően. Tökéletes példa a lány aki előttem ült, hiszen nemrég a frászt hoztam rá.
- Hát igen, nem volt túl egyszerű helyzet. Még szerencse, hogy a lánya nem vette át ezt a mentalitást. - bólogattam magam elé meredve, hiszen ha Nadya is ellenem lenne a családom azon ágáról, meg is őrülnék.
Nagy kő esett le a szívemről, a lány teljesen normálisan és természetesen reagált, felüdülés volt ilyet látni. Visszaszökött a maradandó mosoly az arcomra.
Végül a komoly arcot csak egy ideig voltam képes tartani, kitört belőlem a nevetés.
- Még ki kell találnom egy tervet, nem gondoltam teljesen komolyan, de most felkeltetted az érdeklődésem. Alapból érdekelt az Eridon klubhelyisége, de akkor már elérem a lányok szobáját is. - nevettem - Milyen titkok rejtőzhetnek ott, például csak ilyen hangon beszéltek egymással? - vontam fel kérdőn a szemöldökömet. Komolyan elgondolkodtam egy picit, vajon lenne rá mód, hogy bárhogyan is bejussak oda?
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 14. 09:27 | Link
Alex

- Nem vagyok szívtipró, csak őszinte. Most jobb lett volna, ha szegény srácot hitegetem? Így egy kicsit talán fájt utána a lelke, de szerintem hamar rendbe jött. És elhiheted, hogy simán odamennék bárkihez, ha nem lenne ilyen kényelmes a fotel.  - vállvonogatva újra körbenézett, de még mindig nem akadt a közelben egy olyan ember sem, akinek feltehette volna a kérdését.
- Elhiszem. Szörnyű lehetne tudni, hogy a testvéred egy előítéletes alak. De akkor mi szerencsére mindketten jól jártunk ilyen szempontból, hiszen ezek szerint a tesóink kedvesek és jó fejek. - mosolyogva idézte fel magában testvére arcvonásait, hiszen már régen nem találkoztak személyesen, és igencsak hiányzott már neki. Reménykedett benne, hogy a tanévek közötti szünetben végre hazalátogat.
- Nem kell semmilyen terv. Maradj csak a Navine klubbhelyiségében és ne is próbálj meg bejönni. Amúgy nem is tudom, hogy mit csinálnának a szobatársaim. Lehet kiátkoznának, de lehet, hogy nem csinálnának semmit. Nem tudom, kissé kiszámíthatatlanok és néha őrültek, de én azért imádom őket. - Már látta is maga előtt, amint a fiú benyit a szobába, a drága szobatársai pedig válogatás nélkül szórják rá az átkokat ijedtségükben. Muszáj volt felnevetnie ezen a képen, hiszen igencsak vicces volt.
- Egyébként semmilyen titkok nem rejtőznek ott, és nem is beszélünk ilyen hangon egymással, de azért én nem kifejezetten örülnék, ha egyszer csak felbukkannál. Bár mondjuk, úgyse fogsz tudni bejutni még a klubbhelyiségünkbe sem, de azért sok szerencsét.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 14. 23:29 | Link
Rebi

- Jó, persze, igaz, csak sajnáltam egy kicsit - nevettem - És nehogy odamenj bárkihez, még csak ez kellene! - fintorogtam belegondolva. Mivel én nem merném megcsinálni, már csak külső szemlélőként is égne az arcom.
- Igen, csomóan nincsenek jó viszonyban a testvéreikkel, civakodnak, meg ilyenek. Persze ilyesmi nálunk is előfordul, de alapjáraton elválaszthatatlanok vagyunk, és meg is őrülnék nélküle. A mostani őrültségemnél jobban. - bólogattam egyetértően. Így belegondolva már jó régóta nem találkoztam a testvéremmel, nagyon zsúfolt hét volt tanulás szempontjából, ezen a pénteki napon tapasztaltam meg először a pihenés ízét.
- Jaj, csak egy szürreális, hirtelen jött felvetés jött. - nevettem fel a gondolatot firtatva - Néha a saját klubhelyiségem és hálókörletem megtalálása is bonyolultabb feladatnak bizonyul, nemhogy betörjek másokhoz. - Pedig már harmadikos vagyok, mégsem túl jó a tájékozódásom a kastély területén belül. Még olyan helyeken sem, ahol már egyébként ezerszer jártam. Hát igen, van amihez sosem fogok érteni.
- Érdekes, csak azért feltételeztem, mert mi fiúk a hálókörletben kizárólag ilyen hangsúllyal kommunikálunk. - közöltem tárgyilagos hangon, bólintva. Nem tartott sokáig a komoly arc, amikor elképzelte a jelenetet a szobatársaival. Felkeltem a székből és ugráltam egyet kettőt mellete, eléggé elültem magam.
- Mik a terveid mára? Hétvégére? - kérdeztem, felvont szemöldökkel.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 15. 15:08 | Link
Alex

- Jól van, jól van. Akkor a mai közvélemény kutatás elmarad. Pedig tuti vicces lett volna az emberek fejét látni, mikor felteszem nekik a kérdést. Szerinted nem? Bár ahogy a fejed elnézem, nem igazán. -  A fiú fintorát látva muszáj volt elnevetnie magát, egyszerűen túl szórakoztató volt a látvány.
- Szörnyű lehet egy ilyen testvéri viszony. Bele sem merek gondolni... - Már csak a gondolattól végig futott a karjain és a hátán a hideg. Igaz, hogy nem lányok voltak mind a ketten, de igazából bármit meg tudott beszélni a bátyjával. Igaz mostanában csak levélben, de akkor is.
- Igen, tényleg elég hihetetlen és lehetetlen ötlet. Meg persze szórakoztató is. Mondjuk az azért gáz, hogyha még a saját hálókörleted sem találod meg. Javasolnám a térkép rajzolást, hátha úgy nem tévedsz el. Bár, kitudja...  - tette hozzá még gonosz vigyorral az arcán.
- Ebben eddig is teljen biztos voltam. Annyira jellemző a fiúkra ez a hangnem, hogy csak na. Csalódott is lennék, ha ez nem így lenne. -  arcán széles vigyorral mondta ki eme három mondatot.
Kérdő és hitetlenkedő fejjel nézte, ahogy Alex a maga száznyolcvan valahány centijével ugrál a fotelja mellett, de inkább a kérdés megválaszolására koncentrált.
- Még nem igazán tudom. Ha ma beesek a szobámba, akkor talán olvasok. Hétvégére sincs konkrét tervem. Nyilván tanulok, meg esetleg gitározom, olvasom és együtt lógok a  barátaimmal. Szabad hétvége lévén még az is lehet, hogy lemegyek a faluba korizni. Na és neked van már ötleted a hétvégi programot illetően?
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 16. 16:03 | Link
Rebi

- Valóban nem, nyugodtan sort keríthetsz erre is, amikor már a Navine klubhelyiségében vagyok, távol az eseménytől. - vágtam kétségbeesett arcot, miközben körbeszemléltem én is a társalgót, nehogy akadjon egy potenciális személy.
- A "csakazértis" mechanizmus életbe lép ilyenkor bennem, szóval óvatosan a "lehetetlen" szócskával. - vontam fel a szemöldököm. - Még a végén tényleg pörögni fog a gyanuszkópotok egy este miattam. - vontam vállat nevetve, függetlenül attól, hogy elképzelésem sem volt, ez hogyan történthetne meg. Talán majd összehaverkodom egy Eridonos leányzóval és rajta keresztül megejtem a bűnt Rebi kikészítésének érdekében. Kicsit elvigyorodtam ahogy elképzeltem a jelenetet. Á, úgyis csak hipotézis.
Kicsit ugráltam még egy helyben, majd cseppet sem zavartatva elkezdtem nyújtózkodni. Igazából mozoghatnékom van, talán tényleg ki kellene próbálnom a Kviddicset most már. Szégyen lenne úgy lépni ki az iskola falai közül, hogy még egyszer sem volt seprű a lábam között. Az alapvető repüléstan oktatáson kívül, persze. De egyelőre jó lesz az erőnléti terem is, azt már jól bejártam.
- Szerintem lemegyek majd edzeni egy kicsit, meg szeretnék gyakorolni pár rontást és átkot - mondtam, elmerengve. - Et bien sûr, tunyulok és olvasok, ahogy mindig. Talán betörök az Eridonos lányok hálókörletébe, de azt kezdem unni, mindennapos dolog. - tettem hozzá, szemet forgatva.
- Szeretsz korizni? Nekem mindig kell egy cirka 20 perc, hogy bele tudjak jönni. - ebben a pillanatban esések sokasága cikázott végig az agyamon. Nem volt kellemes egyik sem.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 16. 19:52 | Link
Alex

- Lehetetlen, hogy betörsz az Eridonba. Az meg még lehetetlenebb hogy eljutsz a lány hálóig. És a lehetetlen amúgy is tökre lehetetlen. - angyali mosollyal arcán mondta eme két mondatot. Már csak heccből használta ennyiszer a lehetetlen jelzőt. - Na jó, zárjuk le ezt a témát. Ha sikerül bejutnod – amit egyébként kétlek – ügyes leszel, ha meg nem, akkor is. Kész, passz, pont. - gyors és hatéározott befejezés.
- Ne is mond. Én már annyiszor próbáltam magam rávenni, hogy levonszoljam magam ez edzőterembe, de helyette mindig akadt valami nem túl fontos dolgom ami miatt azt mondtam, hogy áh majd holnap. Ilyen „fontos” dolog például a gitárom bűvölése, olvasás meg ilyesmik. Meg sem tudom számolni, hányszor történt már meg ez az eset. - vigyorogva próbálta felidézni ezen alkalmak számát, de úgy harmincnál feladta a számlálást.
-  Ja egyébként várunk szeretettel, csak majd emlékeztess, hogy erről szóljak a szobatársaimnak is. Mert hát azért szegényeket igen csak váratlanul érné. - szemforgatva válaszolt az utolsó kijelentésre.
- Igen, nagyon szeretek korcsolyázni. Viszonylag jól is megy azt hiszem. Ez is egy amolyan tesós program volt, míg én ugye ide nem kerültem a bátyám pedig ki nem ment külföldre tanulni. És idén voltál már lent a faluban? Ha nem, akkor még márciusig lemehetsz korizni egyet. Sőt, ha gondolod még el is kísérlek. - utolsó mondatát csak félig szánta viccnek, félig komolyan gondolta. Az már a srácon múlott, hogy hogyan is értelmezi, vevő volt mindkét variációra. Igazából nem is tudta, melyik verziónak örülne jobban.
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 21. 12:16 | Link
Rebi

Úgy tettem, mintha tikkelne a szemem, ezzel is jelezve az frusztrációt amit a lány szavai okoztak. Ilyenkor jön elő belőlem, hogy lehet tényleg a Rellonba kellett volna kerülnöm.
- Ha! Soha nem szabad Alexet provokálni! Jamais! - húztam össze a szemem picit mosolyogva. Jó, igen, tisztában voltam vele, hogy tényleg lehetetlenség amiket viccből összehordtam, de na. Nem szeretem ha az orromra kötik, úgyhogy valamit tennem kell ellene. Majd a nyílt napokon mondjuk. - Jó, legyen. Szeretek ügyesni. - bólogattam, majd elgondolkoztam, hogy ez értelmes-e egyáltalán magyarul.
- Ó, igen, ismerős, csak nálam az edzőterem mindig elveszi az időmet a tanulástól. - húztam el a számat a drasztikus tényt közölve. - De amúgy ha gondolod egyszer tényleg lejöhetnél oda, körbevezetnélek. - bólintottam, komolyabbra fordítva a szót. Szerettem ott lenni, rengeteg lehetőség volt a sportra, csomó sportpálya is volt, edzőgépek, minden más.
- Jól van, bár hidd el, a szobatársaid tuti nagyon is örülnének nekem. - kacsintottam, majd felnevettem amikor a lány felajánlotta a közös korcsolyázást. - Ha komolyan montázst szeretnél látni arról, hogy ezerszer a szebbik felemre esik, akkor persze, mehetünk. - Teljesen komolyan gondoltam egyébként, sok mindenhez van alapvető érzékem, de a korcsolyázáshoz és a téli sportokhoz még csak a legminimálisabb mennyiségben sincs. Visszahuppantam a székre, most már kényelmesebben ültem a kisebb tornámat követően.
- Cserébe akkor viszont tényleg muszáj lesz énekelned nekem. Kíváncsi vagyok a hangodra. - tértem vissza ehhez a kérésemhez. Nekem semmi affinitásom nincs a zenéhez sajnos, hallgatni szeretem, viszont ha én zenélek, azt jobb ha nem hallja meg senki.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 22. 17:48 | Link
Alex

- Soha nem mondd, hogy soha! - vágott vissza az egyik igencsak gyakran használt szólással.
- Szeretsz ügyesni? Nem ügyesnek lenni? Csak mert annak, hogy szeretek ügyesni nem sok értelme van. De persze ahogy gondolod. - vont vállat. Azt azért sejtette, hogy nem egészen azt akarta mondani, mint amit végül mondott. De hát ha már ilyen helyzetbe került, akkor muszáj volt szurkálódnia egy kicsit.
- Akkor jól kifogtuk egymást. Én, aki inkább tanul, mintsem rávegye magát az edzésre és te aki inkább az edzőterembe menekül a tanulás elől. Csodás. Majd még megfontolom az ajánlatot, és elfogadom az idegenvezetést. - kicsit viccesebbre vette a figurát, így a mondandójának végére.
- El hiszem, el hiszem. - zárta rövidre a témát, mert nem volt kedve a továbbiakba is erről vitatkozni.
- Egy élmény lenne. Bár mondjuk, szerintem engem is simán magaddal rántanál egy-két óvatlan pillanatban. De azért megérné végig nézni, komolyan mondom. - önkéntelenül is elvigyorodik a gondolatra. - Meg persze azért megpróbálnálak megtanítani rendesen korizni, és akkor nem esnél el annyiszor. - vállat vonva figyelte a fiút, mit mond az ajánlatra.
- Chhh... Nem érvényes. Teljesen igazságtalan. - puffogott tettetett dühvel. - Nem fair a kérésed. De ha ez kell ahhoz, hogy lássam amit százszor fenékre huppansz a jégen, ám legyen. De van egy feltételem: csak és kizárólag azután vagyok hajlandó teljesíteni a kérésed, miután koriztunk. Megegyeztünk?
Hozzászólásai ebben a témában
Alexander Delacroix
INAKTÍV


*yawns in french*
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 82
Írta: 2017. január 26. 17:23 | Link
Rebi

- Oh, igen-igen, ügyesnek lenni - pirultam el egy picit. Nagyon nem szerettem azt a picit megalázó érzést amikor látványosabb hibákat vétek. Mindegy, sokszor volt már, túllépek rajta.
- Helyes! Gyere le, csomó mindent lehet csinálni. Milyen sportot szeretsz? Vagy csak simán lehet a gépeket is használni erősítésnek - bólintottam izgatottan. Sokszor volt már olyan, hogy egyedül mentem le, és a zene jó társaság tud lenni, de néha unalmas úgy edzeni, hogy nincs kihez hozzávágni a közeli gumilabdákat.
- Még szép, ha már zuhanok és ott vagy az egy méteres körzetemben, nehogy azt hidd, hogy megúszod. - Ez amúgy már szokásom volt, többször is ezért nem akartak velem korizni jönni, vagy ha jöttek, akkor is elkerültek és távolról nézték végig azt a 20 perces esés-sorozatot amit addig produkáltam, amíg bele nem jöttem. Persze utána már jól megy, bár ez nem azt jelenti, hogy azonnal megcsinálok egy hátrakoszorút a jégen.
- Jól van, elfogadom az ajánlatot, lehetsz a tanárom, mais non, nem hiszem, hogy túl sok sikerrel fogsz járni - biccentettem nevetve. Hát igen, van amihez semmilyen körülmények között nem fogok érteni. Síelni például még nem próbáltam, de nem is tervezek, erősen bojkottálok minden téllel kapcsolatos dolog ellen. No meg biztos vagyok benne, hogy az sem menne jól, úgy látszik a csúszkálás nem az én művészetem.
- Áll az alku! - nyögtem ki egy kis agyalás után. Bár ha a lány nem tartja be az ő részét a megállapodásnak, az biztos, hogy behajtom rajta. Kinéztem az ablakon, és láttam, hogy már sötét van, el is repült a délután. Kicsit kezdett már üresedni a társalgó, bár abban biztos voltam, hogy senki sem aludni ment.
- Na jól van, akkor még hallok felőled. Mikor menjünk korizni? - vontam fel a szemöldököm, átdobva a táskám pántját a vállamon. Sejtelmesen elmosolyodtam, te jó ég, mibe mentem bele... Aludhatok egy hónapig jéggel a fenekem alatt.
Hozzászólásai ebben a témában

Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. január 29. 19:31 | Link
Alex
(zárás)

- Igazából nem is tudom, hogy milyen sportot szeretek. A kviddicsen kívül nem próbáltam ki még túl sok mindent, így nem mondhatnám, hogy van kedvencem. De így belegondolva egy általános, mindent átmozgató edzésterv kéne nekem, hogy vissza szokjak a sport világába. -  egy apró bólintás is társult előbbi mondatához, amolyan önkéntelenül megszokott mozdulatként.
- Szörnyű vagy. Nem is szeretném tudni hány ártatlan ember csodálhatta meg a jeget közelről a te hatásodra. De én tutira nem szeretnék köztük lenni, szóval majd kitalálok valami haditervet vagy technikát, hogy hogyan maradjak állva. Ebben biztos lehetsz. - arcán elszánt vigyor terpeszkedett, és már rögtön ki is gondolt vagy három variációt.
- Szeretnél fogadni? Akkor is megtanítalak hogyha lehetetlen eset vagy. És tutira sikerrel járok. - félig elszánt félig kihívó arccal nézett a fiúra, hiszen eléggé biztos volt magában és a képességeiben. Mert ugye fő a magabiztosság.
- Helyes. Akkor te el jössz velem korizni én meg utána énekelek neked valamit. Mind a kettőnk részéről elég kedvezőtlen, de a másik fél számára szórakoztató egyesség. Csodás, mit ne mondjak. - kissé talán gunyorosra sikeredett utolsó mondata, bár csak félig szándékosan.
- A legközelebbi szabad hétvégén? Szerintem akkor a legalkalmasabb, de ha van valami más ötleted akkor szívesen fogadom. - Látva, hogy Alex már menni készül, össze kaparta mag mellől a táskáját, és elindult a kijárat felé.
- Akkor még találkozunk. Szia! - szólt vissza féltávról, majd elindult az Eridon toronyba, hogy lepakolja cuccát, és el mehessen vacsorázni.



/Köszöntem :3 /
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet