Tánya

A kastény nyugati szárnyának első emeletén, a bibircsókos banya folyosóján sétálgattam. Tudom, tudom a rellonhoz nem ez van a legközelebb, és, hogy tulajdonképpen így este tizenegy felé már rég az ágyban kellene lenni, de egyszerűen nem tudok aludni és a séta az általában mindig elálmosít, szóval, igazából ezért is sétálok fel-alá. Azt is tudom, hogy eddig még egyáltalán nem voltam megbüntetve és nagyon nem is akarom, hogy megbüntessenek, de egyszer mindent el kell kezdeni. Most az a sok bajom is, mint például, hogy  húgom még mindig nem tudott beilleszkedni, hogy szeretnék menni a gyógynövénytanos kirándulásra, de nincs párom, szóval lehet, hogy ennek is lőttek. Egyre jobban kavarodtak a gondolatok a fejemben. Szinte már annyira kikészültem, hogy a fejem már majdnem felrobbant az idegességtől. Tovább sétálgattam a folyóson. Már jó ideje sétálok, viszont erről a folyosóról még nem mentem tovább, és az igazat megvallva nagyon sok kedvem nincs is ahhoz. Legalább már negyed órája ezen a folyosón sétálgattam, amikor lépteket hallottam a hátam mögül. Megfordultam és Ardai Tányával találtam szembe magamat.

Tánya

Egy darabig csak ámultam. Most mégis mit feleljek a feltett kérdésre? Azt, hogy: "Bocsánat, de éppen nem tudtam aludni, ezért eljöttem egy kicsit sétálni." - na már csak az hiányozna. Elhinné, mert én biztosan nem hinném el az ő helyében. Viszont ez az igazság.
Válaszra nyitottam a számat, de egy hang sem jött ki rajta. Nem tudom, hogy miért, mert én nem az a félénk kislány vagyok, sőt szinte mindig jár  szám. Csodálkozom, hogy egyszerűen nem akar kijönni egy hang sem, pedig az biztos, hogy akkor legalább még holnapig itt állnánk. Erőt vettem magamon, majd megszólaltam.
- Bocsánat! Csak ki akartam szellőztetni a fejemet, és a rellonban nem akartam maradni, mert voltak ott és nem volt nagy kedvem társaságra. Szóval inkább eljöttem sétálni, de hidd el, hogy nem akarok semmi rosszat csinálni. Nem szoktam szabályokat szegni.
Ez a magyarázat talán még rosszabb is volt, mint amit megfogalmaztam magamban. Nem értem, hogy miért ezt mondtam. De végül is ez is igaz, szóval szerintem olyan nagy bajba nem kerültem. Most már csak arra várok, hogy megkapjam a büntetésemet. Remélem Tánya nem szab ki olyan nagyot, viszont ebben csak reménykedni lehet.
- Szabad megkérdeznem, hogy mi lesz a büntetésem?
Nem tudom, hogy ez miért érdekel annyira, hisz amikor elfogom végezni, akkor majd úgy is rájövök. Nincs nagyon sok kedvem egy büntetéshez, még soha nem voltam büntetve, szóval ez a helyzet egy kicsit fura nekem. Tánya válaszára vártam, miközben a földet fürkésztem.

Tánya

Az előbb Tánya komolyan azt mondta, hogy ha nem tudok aludni, akkor látogassam meg a konyhát? Na hát erre nem számítottam. De legalább nem ítél el. Én nagyon jó fejnek tartom őt, habár szerintem biztos, hogy Tánya azt sem tudja, hogy én ki vagyok.
Aztán ugye feltettem a büntetésről szóló kérdésemet. Egy kicsit nagyon meglepőnek találtam a csaj válaszát. Ekkora pechem egy évben csak egyszer van. Igazából még mindig nem hiszem el.
- Köszönöm, de ez a te döntésed, végül is te vagy a prefektus. Én még egyáltalán nem voltam büntetve, szóval nem tudom, hogy milyen.
Még mindig nem tudtam felfogni. Igazából lehet, hogy ha nem kapok büntetést, akkor meg kéne fogadnom a tanácsát. A manók mindig nyugtató teát főznek, szóval biztos, hogy jól fog esni. Viszont még mindig Tánya válaszára várok.
Aztán hirtelen újra előtörtek az emlékek. Nagyon hasogatott a fejem. Emily, hogy most biztos van egy kis baja velem, aztán a srác akivel jártam és még mindig szeretem, de ő az előző varázslósulimba jár. Nagyon hiányzik, de ez ellen nem tehetek semmit, főleg, hogy az ottani barátnőm azt mondta, hogy már összejött valaki mással. Tudom, tudom, hogy most nem ezen kellene agyalnom, hanem azon, amit cselekedtem, de egyszerűen nem megy.
Szóval egyre türelmetlenebbül kezdtem várni Tánya válaszát.

Tánya

Szép lassú léptekkel elindúltam én is a kanapé irányába. Amikor odaértem leültem. Egy kicsit gondolkodtam azon, hogy elmondhatom-e neki, vagy sem akkor megígérte, hogy senkinek sem adja tovább. Szóval elkezdtem mondani neki, hogy milyen gondolataim vannak a fejemben.
-Hát van egy húgom aki most elsős és az eridonba került, pedig nagyon szeretett volna a rellonba kerülni. Nem tudom miért, de szerintem valamiért haragszik rám és egyszerűen mostanában nem tudom őt megérteni, hogy mit miért cselekszik. Aztán ott van a volt pasim a másik varázsló suliból. Folyton rá gondolok amióta csak idejöttem. Az ottani barátnőm azt állítja, hogy most egy másik barátnője van, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ki. Még az is lehet, hogy a barátnőm az csak nem akarta elmondani nekem. Aztán meg itt van a suli. Mostanában nem nagyon tudok koncentrálni az órákon és félek, hogy majd az év végi vizsgák rosszul fognak sikerülni.
Hirtelen elhallgatok. Ezeket még senkinek sem mondtam el. És most mindent kitálaltam egy olyan lánynak akit még nem is ismerek annyira. Viszont nem tudom miért, de én megbízom bennne.
-Szóval ezek miatt nem tudok aludni már jó pár napja, és ma ezek miatt akartam kiszellőztetni a fejemet. Remélem nem baj, hogy most minden bajomat rád zúdítottam.