Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879328#post879328][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.05. 23:02[/b][/url]

Az utólagos beiratkozása általános mesterképzésre egy héttel ezelőtt véglegesült, ő pedig három nappal ezelőtt, hétfőn tért vissza az iskolába.
Szeretné azt mondani, hogy egy év után újra felvenni az egyentalárt, átlépni a kaput és beülni órára katartikus vagy nosztalgikus élmény volt - de nem így történt. Úgy döntött, túl idős hozzá, hogy életvitelszerűen is a kastélyban lakjon, így hétfő reggel Rafael lakásán már eleve késve ébredt, kapkodva szedelőzködött és tulajdonképpen először akkor tudatosult benne, hogy ismét itt van, amikor heves elnézéskérések közepette, a nyakát behúzva ledobta magát a bájitaltan terem leghátsó, üres üstje mellé. A drámai, könnyáztatta belépő, és a lassú hegedűszó elmaradt. Pont úgy, jött rá alig üt perccel később, ahogy az évkezdést megelőző bevásárlás is.
Így keveredett most, két nappal később a könyvtárba a kezében egy rövid, gyűrött listával. Úgy tervezi, ha Budapesten jár beszerzi majd a saját könyveit, egyelőre azonban a könyvtár gyűjteménye is megfelel és valljuk be: eleve nem valószínű, hogy rongyosra olvasná bármelyiket.
   -  Mi? Ééééén?
A pulthoz lépve teátrálisan és csodálkozva körbenéz.
   -  Sosem tennék ilyen meggondolatlanságot, nem tudom, hol hallottad ezt a pletykát.
Csevegő hangnemben válaszol, mint mindig. Nem igazán ismeri a lányt, ugyan, ha megerőltetné magát, fel tudná idézni a nevét, de ez nem akadályozza meg abban, hogy beszédbe elegyedjen bele. Pláne akkor ha a szóban forgó lány esélyesen a kulcsa lehet annak, hogy gyorsan és fájdalommentesen megtaláljon mindent, amit keres.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879331#post879331][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 00:07[/b][/url]

A listát tartó kezével lazán a pultra támaszkodik és flegma félmosollyal megvonja a vállát.
   -  A rajongás az apámnak szól, én csak egyszerű halandó vagyok a dicsfényben.
Szeret Rafael fia lenni - mert szeret a házvezető-helyettes és a defenzor fia lenni. Igaz., sosem került olyan bajba, ahol kihasználhatta volna ezeket a rendhagyó kapcsolatait, megnyugtató a puszta tudat, hogy ha igazán elbaszna valamit, azzal a saját apja foglalkozna. Másrészt pedig ez a státusz idejében megfelelő népszerűséget biztosított számára, illetve azt, hogy az Ilvermorny-val ellentétben ebben az iskolában ne legyen olyan, aki belékötne.
   -  Remek meglátás. Tényleg nem azért vagyok itt.
A papírt a pulton a lány felé csúsztatja, majd elveszi róla az ujjait. A rövid, nehezen olvasható lista elmaszatolódott tintával általános tankönyveket sorol fel.
   - Később kezdtem az évet, fel kell zárkóznom legalább annyival, hogy nem üres táskával ülök be órára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879333#post879333][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 00:47[/b][/url]

   -  Yea... hallottam róla. Szomorú.
A legutolsó szót óvatos udvariassággal teszi hozzá, de nincs mögötte igazi érzelem. Nem azért, mert Zach szociopata, vagy, mert örömét lelné más szenvedésében; egyszerűen, nem ismerte az öreget annyira, hogy megrendítse a halálhíre, amiről a groupchat-beszámolókból hallott. Találkozott vele párszor, a folyosón kitért az útjából, ennél többet azonban nem jelentett számára, hiába volt az apja közeli munkatársa.
Türelmesen megvárja, hogy Kamilla elolvassa a listát és kilépjen a pult mögül, ő aztán követi. Hasznos, hogy nem kellett külön megkérni arra, hogy segítsen, bár ahogy sejti, a könyvtári munka nem lehet annyira izgalmas, így a lány lehet kap minden alkalmon, hogy csinálhasson valamit.
   -  Úgy ám. És én örököltem tőle, ami... ami, mivel nem örökletes, nem vagyok benne biztos, hogy a legpontosabb szó arra, ami történt.
Megvakarja a halántékát, de közben nem leplezi, hogy mérhetetlenül büszke a helyzetére. Még ha ezt verbálisan nem fejezné ki, hiszen mégiscsak huszonéves FÉRFI.
   -  Miért? Csak nem neked is van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879335#post879335][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 01:12[/b][/url]

Vannak, akiknek kellemetlen, ha az elemükről kérdezik - tudja, hiszen az egyik legjobb barátja, Anna is ebben a cipőben jár. A legelején, amíg nem tudta, hogy kezelje az új szituációt, ő sem szívesen mesélt az aeromágiáról, sőt, csak a legközelebb barátai tudtak róla és azok, akiknek feltétlen muszáj. Rafael azonban aktívan tett róla, hogy a kezdeti zavarodottsága és ellenérzései elhalványuljanak benne, a mágiájával pedig pozitív és egészséges, bár máig cseppet volatilis viszonyban éljen. Kamilla kérdései így lehet, hogy tolakodóak is lehetnének, de őt egyáltalán nem zavarják.
Vidáman sétál mellette és amikor Kamilla megáll a polcok mellett, hogy levegyen egy könyvet, ő is így tesz. Amikor pedig a szóban forgó könyvet felé is nyújtja, ő elveszi. Fenomenális csapatot alkotnak ezen a napsütéses délutánon.
   -  Nem, nekem nem kellemetlen. Egyébként levegő.
A kezében tartva felcsapja a könyvet, de nem igazán olvas bele, csak pótcselekvésnek használja. A következő kérdés ugyanis már egy kicsit... személyesebb, még ha nem is bicskanyitogatóan személyeskedő.
   -  Általában érzelmi sokk vagy trauma hozza elő. Szóval a legtöbben nem szeretnek mesélni róla, de... történetesen az esetemben egy vita során véletlenül felrobbantottam a fogadott öcsém fülét. Ami akkor nem volt vicces. De utólag azt kell mondanom, objektíve az. Remélem, a barátod is megúszta valami visszafogottal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879342#post879342][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.06. 09:46[/b][/url]

   -  Karkötő?
Meghökkenve kérdez vissza és ezzel együtt emeli fel a kezét, hogy lenézzen a csuklójára, azon azonban a hétvégi buliból maradt, meggyűrt karszalagon kívül mást nem talál (és minden bizonnyal itt, a polcok közt kapna pánikrohamot, ha a kezére kerülne valami, amiről eddig nem tudott).
Zach a kettő, végül mérsékeltnek minősített incidensen túl a kezdetektől fogva ösztönösen jól uralja a vadmágiáját, már ami a zabolázatlan kitöréseket illeti. Ez és a tény, hogy egy gyakorlott elemistával él együtt, a minisztériumnak elég volt hozzá, hogy ne kötelezze képességblokkoló varázstárgy használatára, amit különben sem szívesen osztogatnak tudván, hogy a blokkolt, elnyomott varázserő jóval veszélyesebb, mint amit tudatosan megtanulnak uralni.
Visszaejti a kezét maga mellé, aprót von a vállán. Van testvére? Nincs. Pont. Erről nem szeretne beszélni, szerencsére pedig Kamilla tovább is fűzi a szavait.
   -  Hát... Rafael után volt elképzelésem róla, mi történik, szóval nem volt annyira vészes. De mesélj különben, mert mindig érdekelt, milyen az, amikor egyik percben kilenc éves vagy és mugli, majd a másikban életre keltesz egy cipőkanalat vagy ilyesmi?
Amit a saját elemi mágiájának felébredéséről mond, könnyed és ártatlan hazugság, ő ugyanis határozottan és le nem tagadhatóan pánikba esett akkor, ezt pedig csak később csillapította Rafael jelenléte. Ezt a traumát azonban nem szeretné megosztani a lánnyal, aki különben is feldobott egy sokkal érdekesebb, számára teljesen ismeretlen témát. Igaz bőven ismer mugliszármazásúakat, ez az első alkalom sosem jött szóba a jelenlétébe, hogy tudja, egy gyerek hogy éli át az ilyesmit.
Követi a lányt a polcok között, Aurél említésére pedig ismét csak vállat ránt, az pedig, hogy Kamilla nem mágiával, hanem kézzel szedi össze a könyveket, még annyira sem érdekli. Ő tényleg nem siet sehová.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879357#post879357][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.07. 14:36[/b][/url]

Áhh, a tavalyelőtti évnyitó. Az egyik leglelkesebben dédelgetett emléke, aminek mozzanatai a mai napig visszatérő mémekként élnek a baráti beszélgetéseikben. Utólag, hogy senki sem szenvedett maradandó (fizikai) károkat, határozottan viccesnek érzi a történteket, még ha erről az apját nem is sikerült meggyőznie.
   -  Amikor utoljára virágot locsoltam citromsárga vízzel, engem csak megbírságoltak közszeméremsértésért. De végül is, kinek mi.
Igaz hallja a történetet a táncoló plüssállatokról és a repülő vázáról,  nem tudja átérezni azt a riadalmat, amit minden bizonnyal a lány és a családja kénytelenek voltak átélni. Amit pedig Kamilla leír, objektíve vicces, így pláne képtelen rá, hogy szomorú hegedűszóra nyelje a könnyeit.
Kamilla mellett megállva egy nyomatékos pillantást vet a könyvespolcra. Majd a kezében tartott egyetlen könyvre. Ha pár százalékkal parasztabb lenne, egy halk köhintéssel is kiegészítené ezt, jelezve, hogy bár élvezi a beszélgetést, mégis okkal van itt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879375#post879375][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.08. 00:06[/b][/url]

Muszáj beleegyezőn megingatnia a fejét, mert abban, amit a lány mond, lehet valami. Miért van, hogy ha egy fiútársaság iszik vagy bármi hasonlót fogyaszt, előbb- utóbb valakinek előkerül a farka? Örök talány. Majd legközelebb, ha Armand és ő rágyújtanak a faluban, ne felejtse el felvetni ezt a mélyfilozófiai kérdést.
   - Hallottam, hogy valaki véletlenül felgyújtotta az otthonukat így, szóval igen, táncoló plüssállatokkal tényleg jobban jártál.
Fecseg, mintha egyáltalán nem számítana, hiszen neki nem lehet fogalma róla, milyen mélyen gyökerező trauma áll Kamilla szavai mögött. Bár nem volt alkalma mugliszármazásúak lelkivilágát boncolgatni eddig, egy ismerőse sem tűnt úgy, hogy beleroppant volna a mágiája megjelenése körüli eseményekbe.
Valódi úriemberként, az eddig megszerzett könyvvel a kezében egyet még hátra is lép, hogy a lány tovább nyújtózhasson a következő darab után, amit ő egyébként könnyűszerrel elérne. Azonban ez részéről nem szándékos bunkóság. Pusztán eszébe sem jut, hogy segíthetne, a lány szavai ugyanis túlságosan eltelerik az illékony figyelmét.
   -  Az Ilvermorny? A mesterképzésükről semmit sem tudok, annál hamarabb kirúgtak onnan. De ha gondolkodsz rajta, csak ajánlani tudom. Hasonló a Bagolykőhoz, talán valamelyest kevésbé... kaotikus? És fele nem olyan elitista, mint a Roxfort. Az egyik alapítója mugli volt, például.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879379#post879379][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.08. 00:52[/b][/url]

Érzi ő a hangsúlyból, hogy Kamilla nem szeretné tovább feszegetni a családja témáját. Ami nagyszerű, mert ő sem. Mert nem érdekli igazán, különben pedig tapasztalatok híján nemigen tudna hozzátenni akkor sem, ha a lány szeretne beszélni az otthoni problémákról. Hiába nem éltek a szülei együtt soha, hiába fogyasztott el hat nevelőapát az évek során, az ő családi élete mindig megleopen kiegyensúlyozott és szinte eseménytelen volt.
Átveszi a második könyvet, majd követi a lányt a harmadikért.
   -  Yea igen... kicsit kínos volt a helyzet.
Míg sétál mellette, megdörzsöli a tarkóját.
   -  Tudod, felszedtem valakit, akit nem kellett volna. Mentségemre szóljon, nem tudtam, hogy az igazgató felesége és kilencvennégy létére úgy tartotta magát, mint egy hetvenes. De ja. Cseppet kínosak voltak utána a bűbájtan órák, szóval inkább elküldtek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879434#post879434][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.08. 22:05[/b][/url]

Kamilla megtorpan. Ennek válaszául ő is ugyanígy tesz, amikor pedig a lány szembefordul vele, az arcán olyan váratlan komolyság néz vissza rá, ami lehervasztja az arcáról a derűs mosolyt.
Egy vagy két másodpercig egymásra bámulnak, ő várja, hogy Kamilla mondjon valamit, vagy visszakérdezzen vagy elröhögje magát vagy bármi, azonban semmi sem történik. Ő megszeppenve húzza ki magát, majd amikor Kamilla ismét továbbindul, ő megkésve lét utána.
   -  Ugye nem hitted el, hogy ezért rúgtak ki? Mert nem, nem szedtem fel egy kilencvenévest.
Nem hitte volna, hogy ez a szóösszetétel valaha elhagyja majd a száját, ám azt sem, hogy a lány nem fogja kiérezni a szavaiból sütő, komolytalan szarkazmust. Persze megtehette volna, hogy egyenesen válaszol és elmondhatta volna neki, hogy az elemi mágiájának egy rosszindulatú kitörése volt a valódi ok, amiért barátságosan, de kérlelhetetlenül ajtót mutattak neki. Azonban a közvetlen jelleme ellenére neki is vannak dolgai, amikről nem szívesen beszél. Ez pont ilyen.
   -  Szóval...
Nem igazán tudja, mit kezdjen magával vagy a semmiből jött kínossággal. Átveszi a könyvet.
   -  Szóval szeretsz könyvtáros lenni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=879547#post879547][b]Zachary Travis Varnai - 2024.06.12. 00:43[/b][/url]

Egy halk "hah" hanggal válaszol a magyarázatra és ő is legalább annyira tanácstalanul pislog a lányra, mint ő rá. Szerinte ilyesmit elhinni nem bizalom, inkább kritikus gondolkodás kérdése, ha pedig valaki ilyen nevetségesen szürreális sztorival áll elő, részéről fair visszakérdezni, hogy tessék? Azonban beállítottságából adódóan hamar túl lesz a zavarán és kissé lemaradva, de követi a lányt tovább a megrakott könyvespolcok között.
   -  Tényleg nem rossz hely az elbújáshoz - felel a plafon felé pillantva. Az ő ízléséhez a könyvtár mindig túl csendes volt hozzá, hogy hosszasabban időzzön itt, de elvitathatatlanul élvezi a világos, levegős elrendezést és a magasan függő plafont, ami éles kontrasztja annak a kurva alagsornak, ahová őt és a hűztársait száműzték. Ha azonnal tudja, hogy a pincében kell aludnia, hosszasabban vitatkozik a Sámánbottal (így azonban csak röviden és nem túl meggyőzően elégedetlenkedett a Rellonba való sorolásakor).
   -  Kiegészítés? Neked ezért még fizetnek is? Mármint...
Mint mindig, ha elveszik a gondolataiban és késve tér vissza a jelenbe, nincs ideje arra, hogy gondolkodjon azon, amit mond. Az első mondata a hitetlenkedő hangsúllyal együtt így bármiféle szűrő nélkül hagyja el a száját. És nem arról van szó, hogy nem hinné el, hogy a lányt az iskola alkalmazza, inkább csak...
   -  Úgy értem, mennyire lehet összetett feladat ez? Ha nem nagyon, akkor feliratkozok én is.