 Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!
A könyvtárosaink jelenleg Choi Min Jong és Mikhail Sergejevics Kazanov, akiket bármikor felkérhettek játszani a könyvtárban, akár 1-2 hsz erejéig is, azonban ha álmodóilag nincsenek itt, jelenlétüket akkor is állandónak kell tekinteni! Nyugodtan kijátszhatjátok, hogy váltotok velük néhány szót, segítenek nektek és figyelnek a könyvtárra.
|
|
|
Rentai Bálint
INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
|
|
Írta: 2014. július 31. 10:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=347258#post347258][b]Rentai Bálint - 2014.07.31. 10:18[/b][/url] Nagy L. AnitaKözelednek a vizsgák, és ezt nem csak én érzem, hanem azt hiszem mindenki más is. Egyre többször akadok tanuló diákcsoportokba és egyre nehezebb nyugodt helyet találni, hogy az ember tanulhasson egy kicsit. Az utolsó reményem a könyvtár, mert Tildát ismerve, ő figyel a rendre és nem hagyja, hogy bárki is hangoskodjon. Most sem kell csalódnom, ahogy belépek síri csend fogad, csak egy-egy könyv lapjainak suhogása hallatszik, majd az egyik sarokból, ahogy a polcok közt haladok halk suttogás. Mosolyra húzom a számat, megtaláltam a megfelelő helyet a rúnatan házim megírásához. Már csak a rúnaszótárt kell megkeresnem, meg pár másik könyvet, ami a témába vág, aztán kell egy asztal és tanulhatok is. Szerencsére a rúnatanos könyvek mind egy helyen vannak, így könnyen ki tudom választani a nekem szükségeseket, és egy kisebb kupaccal felpakolva sietek a legközelebbi asztalig. Az asztaloknál elég sokan ülnek, ám az egyiknél egy ismerős Levitás arcot találok. Bár korábban nem beszélgettem a lánnyal, többször láttam a klubhelyiségbe, és ha jól sejtem elsős-másodikos lehet. Mellé lépek, leteszem a könyveimet, és halkan megszólítom. - Szia! Nem baj, ha ideülök? - pislogok le rá, miközben megigazítom a taláromat. Délután van, és még nem jártam a klubhelyiségben, de amúgy is furán néznének rám, ha már levettem volna az egyenruhát. Így viszont tökéletesen látszik, hogy én is levitás vagyok. Mondjuk, kétlem, hogy ő ne látott volna korábban. Na mindegy. Ha rábólint, hogy ideüljek, akkor kihúzom a széket, és leülök, majd a jobb kezem köszönésre nyújtom. - Amúgy Bálint vagyok! Te mit tanulsz? - érdeklődöm, még mindig halkan, talán nem küld el rögtön. Nem szeretném zavarni, de ki tudja, még segíthetünk is egymásnak.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Rentai Bálint
INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
|
|
Nagy L. Anita Írta: 2014. augusztus 18. 19:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=361701#post361701][b]Rentai Bálint - 2014.08.18. 19:35[/b][/url] Szerencsére hamar megtalálom a könyveket, amire szükségem van. Mondjuk, szívesen kikérném még Tilda véleményét is, hátha ő tud valami pluszt ajánlani, de ahogy látom ő épp elfoglalt, így beérem az általam összegyűjtött könyvekkel és egy asztal felé indulok. Látszik, hogy vizsgaidőszak közeleg, elég sokan vannak, de találok azért szabad helyet, ráadásul egy levitás lány mellett. Halkan szólítom meg, hogy másokat ne nagyon zavarjak, de elég hangosan, hogy hallja. A válasz gyorsan érkezik, én pedig visszamosolyogok rá, majd leteszem a könyveimet az asztalra. - Örvendek, Anita - mondom, ahogy hangtalanul kihúzom a széket és leülök. A mosolyom pedig csak kiszélesedik, ahogy a rúnatant említi. Válasz helyett előbb a könyvekre mutatok, amiken láthatja is a rúna ABC betűit. Bár nem biztos, hogy ezeket felismeri hiszen vannak rajta olyan jelek, amik már a felsőbb évek anyagához tartoznak. Igaz azt sem tudom hányad éves. Mindenesetre osztom a véleményét. - Szerintem is jobb, ha van kivel tanulni. De csendben kell lennünk, mert ha hangoskodunk Tilda kitilt minket - súgom valamivel halkabban, aztán az ő könyvébe próbálok belepislogni, de az igazsághoz hozzá tartozik, nem tudom, itt is ugyanúgy van-e felosztva a tananyag, mint Koreában volt. - Te hányadikos vagy? - érdeklődöm, aztán, mivel biztos vagyok benne, hogy ő fiatalabb, felajánlom, hogy segítek. - Van olyasmi, amit nem értesz? Szeretnéd, hogy kikérdezzem?Amíg válaszol, magam elé húzom a legfelső könyvet és kinyitom a titkos rúnákat taglaló fejezetnél. Számomra az nem teljesen világos, de biztos vagyok benne, hogyha elolvasom majd megértem. Persze előbb, ha kell, segítek Anitának.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Rentai Bálint
INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
|
|
Írta: 2014. november 2. 08:30
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=415416#post415416][b]Rentai Bálint - 2014.11.02. 08:30[/b][/url] HalloweenAshley és a MesélőIgazság szerint én nemr rajongok ezért a halloween-i őrületért, de úgy éreztem, prefektusként illik jó példát mutatni, így beöltöztem valami régi cuccba, beállítottam a hajam és ha valaki megkérdezi rávágom, hogy Drakula vagyok inkognitóban. Merthogy vámpír fogakkal nem volt kedvem bajlódni. De amúgy jópofa jelmezek vannak, csakhát én praktikus vagyok, olyasmi kellett, ami nem akadályoz semmiben sem. Amint végzek az evéssel az eridononosok felé veszem az utat, ott is leginkább Ashleyhez, hogy elhívjam egy éjszakai - khm esti - sétára. De amúgy, olyan megnyugtató, hogy prefektusok lettünk mind a ketten, így nem kerülhetünk akkora bajba, ha takarodó után is kint találnak bennünket. Szóval, amint megtalálom, megkérdezem, nem lenne-e kedve egyet sétálni. Persze nem sürgetem, ha még enne, vagy beszélgetne a barátaival, visszamegyek az enyémekhez és beszélgetek velük, aztán ha a piros prefilány is készen van, akkor együtt elindulok vele az éjszakába. Pontosabban csak indulnék. Amint kilépek a nagyterem ajtaján, elfog az álmosság. - Olyan jól laktam! Szuper volt a lakoma, nee - m? Befejezni azonban már nem tudom, mert az utolsó szavamat félbe szakítja egy ásítás, én meg persze, a szám elé teszem a kezem, közben nyújtózok és lehunyom a szemeimet. Rosszul teszem. A következő pillanatban, amikor kinyitom, egyáltalán nem a nagyterem előtt vagyok. - Ashley? - nézek körbe kérdőn, a lány után kutatva, és nem is igazán tudom, minek örülnék jobban: ha itt lenne? vagy ha nem lenne? És egyáltalán... hol van az az itt? Hiába nézelődöm a sötétben csak egy asztalt látok, rajta sok furcsa üveggel, színes folyadékokkal. Nem túl bizalom gerjesztő egyik sem... Aztána derengő fényben csak megtalálom a lányt. - Jól vagy? Szerinted hol vagyunk? - érdeklődöm, mert kicsit aggasztó ez a helyzet, meg mert ő régebb óta ismeri a kastélyt, hátha felismeri ezt a helyet.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Rentai Bálint
INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
|
|
Írta: 2020. április 5. 12:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=803161#post803161][b]Rentai Bálint - 2020.04.05. 12:44[/b][/url] Marci A szokásos könyvtári látogatásomat tartom. Sosem gondoltam volna, hogy Choi Min Jong a bagolykő könyvtárában végzi, de határozottan kellemes csalódás a társasága. Ma viszont nem ő van bent, így jobb ötlet híján mineropathológiával foglalkozó könyvek után kezdek kutatni. Bár elég jó alapom van a kövekből, a tudásom eléggé beporosodott és néha nehezen tudom követni Ana elmefuttatását a témában. Pedig nagyon érdekes és élvezet hallgatni, ahogy mesél a kutatásáról, vagy úgy alapból a tárgyból. Kifejezetten élvezném ha most lennék diák és ő tanítana, de az is igaz, hogy akkor nem ölelhetném magamhoz, így kénytelen vagyok vacsora mellett faggatni. Szóval visszatérve, ha már a könyvtáros barátom épp nincs erre, akkor keresek pár könyvet, amivel felfrissíthetem és tovább mélyíthetem a tudásomat. Találok is 4 kötetet, ami rövid belelapozás után érdekesnek tűnik és ahogy szétnézek, hogy hol ülhetnék le mélyebb tanulmányozásra az idősebbik Vladon akad meg a szemem. Láthatóan egyben van és a húgocskájának semmi oka aggodalomra. Ugyanakkor talán nem gond, ha vele is csekkolom, hogy van mostanság. Így felé indulok meg, s amikor mellé érek lepakolom a könyveket az asztalra, majd kihúzok egy széket a fiú mellett, aki elmélyülten olvas valamit. - 안녕 szia! - köszönök halkan, koreaiul, mert azt már kitapasztaltam, hogy a magyarért nem rajong. Na meg nekem is jól esik hogy koreaiul beszélgethetek valakivel, így ha nem üldöz el, és kiveszi a füléből a fülhallgatót akkor kérdezgetni kezdem. - Hogy vagy? Rég láttalak - ez persze jó hír. Hiszen azt jelenti, idén még nem kötött ki a gyengélkedőn. - A húgod keresett pár napja - toldom még hozzá, bár valószínűleg azóta megtalálták egymást és Kiara is megnyugodhatott.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
