A vitrinek üvegétől csillogó teremben olyan védelmi bűbájsorozat van, amilyet elképzelni se lehet, hiszen az iskola egész történelme ezen a helyen lett eltárolva. Itt van a legkedveltebb tanároké és házvezetők neve, minden eddigi iskolaelsőé, az összes díjazott kviddicsjátékosé, és másoké, akik kiemelkedtek az iskolatársaik közül valamivel.
A nagy rendetlenség csak először zavaró, ha az ember már kétszer végig ment rajta (érdeklődés vagy büntetőmunka), könnyen felismerheti az átlósan felépített, és évekre, díjakra lebontott rendszert. A falak mentén aranyoszlopok díszítik a termet, melyek mindegyikébe bölcs mondások vannak vésve, és összesen tizenkét darab található belőlük. A padló világos színű, de mintha csillámot szórtak volna végig rajta, úgy csillog, ezzel is kiemelve, hogy ez a terem a történetünk feltárásában kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ha az erre járó felpillant, a mennyezeten láthatja az alapítás évének dátumát római számokkal felróva egy alapítási kép alján, melyet a készítői nagy gonddal és pontossággal festettek fel, hogy mindenki jól láthassa, mennyire fontos volt ez a momentum az iskola életében.

Futtasd végig szemeid a kupákon és más díjakon, de vigyázz, maszatos manccsal ne tapogasd a vitrin üvegeit! A szemfülesek észreveszik, hogy néhány helyen hiányzik egy-egy kitüntetés. Vajon hol lehetnek?
Többek között az ő neveikkel találkozhatsz, ahogy a serlegeket nézegeted:

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=837691#post837691][b]Zippzhar Mária Stella - 2021.10.04. 13:26[/b][/url]

szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok
Nincs csodálatos hangom. Olyan csodálattalan sem, de nem mennék énekesnek, és nagy sikerem se lenne - maximum ha óvodásoknak áriáznám rappelve a boci boci tarkát, de őket egyébként is szinte minden lenyűgözi. Ennek ellenére egy jó karaoke sose rossz, a házak szerinti klikkesedés ellenben igen, úgyhogy amikor kitaláltuk, tudtuk, hogy valamilyen semleges területre kell vonulnunk. A szöveggel és a dallal nincs gond, mikrofonként is ott a pálcánk, a hangulatnak viszont meg kell adni a módját - nem ám csak úgy a folyosó közepén akartunk nekiállni, hanem akkor már dicsőségünkhöz illő környezetben. Díjak között. Érmek között. Levegőben vibráló szinte hallható szellemtapsok között. Trófeák között. A trófeateremben. Még nincs itt a takarodó ideje, szóval nem tessékelhetnek ki innen, de van egy olyan érzésem, hogy tíz óra előtt öt perccel a fél tanári kar ott fog állni az ajtóban, keselyűként várva a pillanatra, amikor jó kis büntimunkára küldhetnek bennünket.
- Legyen hó, legyen hó, benne játszani oly' jó! Legyen hó, legyen már hóó, várja minden varázslóóó - engedem szabadjára a fantáziámat, elvégre ne már, hogy csak a muglik érezhessék magukéinak a meséket. Pillanatokon belül véget is ér az első - de biztosan nem utolsó - szám, amit magamra vállaltam, így már passzolom is tovább a kitűzőszerű mágikus eszközt, amely segítségével szinte bármilyen alapot el lehet indítani.
- Kori? Neked mihez lenne kedved? - vonogatom a szemöldököm az eridonos felé, kíváncsian várva, mit fogunk hallani tőle. - Gyors? Lassú? Magyar? Angol? Jalapenói? - olyan nincs is, realizálom, de nem javítom ki magam, hátha elsikkad felette a figyelem. Nem vagyunk sokan, de azért van kinek továbbpasszolni is, ha még nem szedte össze a gondolatát vagy a bátorságát... Bár ahogy a vigyorát elnézem, nem lesz ilyen probléma.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=837810#post837810][b]Zippzhar Mária Stella - 2021.10.06. 23:22[/b][/url]

szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok
Hangos huhúzás kíséri a lányt szavai után - bizony, én vagyok a leghangosabb, ki más lenne, no meg ki hitte volna másképp? A különleges egy olyan varázsszó nálam, mint a csel, vagy a véletlen, esetleg a szerencse, ezek bármelyikére alapozva csodálatos estének nézek elébe mindig. Jó, majdnem mindig, de azok a bizonyos esetek a kivételek, amelyek erősítik a szabályt, és biztosítják, hogy ha módosan is, de néha azért próbáljak meg gondolkodni. Állítólag egy agy nevű szervvel kell, ami a fej nevű fura kitüremkedésben kap helyet a váll felett, ha az átlagos humánanatómiát nézzük - de hát én nem vagyok átlagos, szóval nálam hol ott, hol a szívem körül, hol pedig (főleg reggel, délben és este) a gyomornál található.
- Űűű - hangzik a csodálkozás, ahogy belekezd az arcpirító számba, amit legnagyobb sajnálatomra, nem ismerek. MÉG. Mert hogy ezek után meg kell hallgatnom, és minden egyes alkalommal el is kell táncoltatnom a lánnyal, amikor találkozunk, az olyan biztos, mint hogy a tündérek csillámport tüsszögnek, ha megfáznak. Tapsolok, a körben állókkal együtt, és ha nem is olyan gyakorlottan, de igyekezzük is másolni Kori mozdulatait - nincs egyedül, igazán hálás közönségként fogadjuk a műsort. Akkor azonban, amikor felém vette az irányt, csak nevetve vontam meg a vállam, és a dalszöveg helyett nanázni kezdtem, próbálva legalább a dallamot eltalálni itt-ott. Nem jövök én zavarba ettől sem, különösebb szívbaj nélkül állok bele olyan dalokba is, amiket még életemben nem hallottam előtte, hát nekem mi rossz van abban, maximum a társaság süketül meg kicsit, és kér meg, hogy JÓL VAN, most már elég lesz Masa. Még arra is kapható vagyok, hogy előre lépve tényleg beszálljak a táncba, bár azért  visszafogottabb az én rázásom, mint az eridonosé - kínos, nem kínos. - Magasra teszed a lécet kislány! - harsogom túl az utolsó taktusokat, kihívóan nézve körbe a többieken, ezek után ki mer színpadra állni majd, ha véget ér. És legfőképp mit tart érdemesnek arra, hogy felvegye ezzel a remekművel a versenyt!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=838102#post838102][b]Zippzhar Mária Stella - 2021.10.14. 16:47[/b][/url]

szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok
Dehogy voltál gáz, csak másképp menő! Ha valamihez nincs kedved, vagy éppen csak bezárkóznál macskamód egy befőttesüvegbe duzzogni, hát ki ítélhetne el emiatt? Szíved joga, uccu neki, még kucorgok is veled egy szomszédos üvegben. Lehet hogy majd be fogom verni a homlokom amikor megpróbálok kikászálódni, és a cucc elkezd gurulni alattam, én meg rákapnék a szőnyeg rojtjára, de még mindig bent vagyok nem kint, és üveg minden, de akkor majd homlokon tapasztom magam egy spongyabobos ragtapasszal, és ebcsont beforr. Antiszockodj hát nyugodtan - nem gáz, dehogy gáz, hisz' ha egyszer jól esik?
Bár félig mágus félig mugli családba születtem, az utóbbi években inkább húzódott a figyelmem a varázsvilág ügyes-bajos dolgai felé a mugli sztárok helyett, így sajnos ezen a téren nem mutathatok fel olyan műveltséget, mint például Kori teszi. Nem ismerem akitől idéz, és nem ismerném valószínűleg azokat sem, akiken még töpreng, de ezen könnyedén lépek túl, és tudatlanságomat felvállalva érzem magam pontosan ugyan olyan jól. - Minden kívánságod így teljesüljön! - csettintek nevetne, hiszen nincsenek itt szintek, vagy ha van, akkor is csak egy, amin mi állunk.
- Úristen! - fagyok le, de szememben már rögtön látszik az izgatottság, és Kori karjára ragadok. - Gyere, ezt meg kell beszélnünk - kezdem el húzni magam után - addig folytassátok csak - kiáltok a társaságnak, s biccentek, hogy az eridonos adja csak át a csudaeszközt. Nem húzom azért messzire, nem kell aggódni, egy vitrinnel arrébb már meg is állok, suttogásra húzódva közelebb. - Kell egy alapszám, kell egy alapszám, meg kellenek a becenevei, meg a hőstettei! A hőstettei! Írhatnánk a hőstetteiről, egy sor, egy csoda amit véghezvitt! Várffy-Zoller, Várffy-Zoller... neki nem kell lopott roller- NEM TUDOM, de érted, érted?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853381#post853381][b]Zippzhar Mária Stella - 2022.09.26. 21:46[/b][/url]

szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok
Az én dalrepertoárom inkább az egyszerűen megjegyezhető, könnyed nyári slágerek körül szokott forogni, kiegészítve a - tudom, tudom, most fogsz felhördülni - régről megmaradt és untig ismételgetett gyerekdalokkal. Azaz dehogy untig! De ha te unod is, én biztosan nem!
- Pedig egy jó kis Zeller bácsi, vagy Várffy vár-fi, ú, tudod vannak azok a dalok amiket elkezdesz, és énekelsz, és azt hiszi mindenki, hogy csúnya kifejezés jön, de akkor folytatod, és valójában nem is, és csak az emberek fejében van meg, de azért nevetnek! - csillogó szemekkel magyarázok, érzem, ahogy az agycsipéim próbálják összekaparni legalább az egyik ilyen szóban forgó dalt, de... Eltérülök fordulok, és az ötlet hopp, volt, nincs, szekrény.
- Imádom ezt a megközelítést! - lelkesedem azonnal Korival. - A himnnusz is tök jó időspórolás, csináljuk! De várj, nem is kell itt feketelistásokon gondolkodni, ne írjunk bele mindenki mindenkit?
Azzal egy ív papírt magamhoz hívva már firkantom is fel a lap tetejére, cikornáys betűkkel: Himnusz, Várffy Zoller Róbert bagolyköves évjárataiból. Szerintem a művünk, ha elkészül, akár múzeumokig is vihetik! Rögtön a paradicsomos panna cotta mellett állítják majd ki, szinte érzem a számban az íz- nem, látom magam előtt a nemes, fényárban úszó termet, a napszemcsis biztonságiőröket, a kutyát behozni tilos táblákat... Ah, az lenne csak az igazi elismerés!