[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=578630#post578630][b]Naizer Ruben Barnabás - 2016.03.27. 20:40[/b][/url]
LeventeAlapvetően nem volt örömteli döntés, amikor elhatározta, a kastélyban fog lakni és nem vesz magának lakást a faluban - egyelőre, legalábbis -, azonban most, hogy a tanári ablakából ismerkedik a birtokkal, meg kell hagynia, hogy legalább a kilátás festői, ha más pozitívumot nehezére is esik kiemelni, elvégre már nem egyetemista, hogy lázba hozza a bentlakásos iskola gondolata.
Az ajtónyitást érzékelve a hang felé fordul, kíváncsian várva, hogy melyik újdonsült kollégát vetette erre a tenniakarás, majd meglepetten ráncolja a homlokát, ahogy szinte azonnal felismeri a belépőt, még annak ellenére is, hogy teljesen más környezetben és más kontextusban szoktak találkozni.
Ruben nem hívja fel magára a figyelmet, türelmesen várja, hogy a másik elrendezze a dolgait, némán szemlélve mozdulatait. Némiképp másnak látja a férfi, mint ahogy emlékszik rá - kevésbé kimért, illetve tartása és mozdulatai is rugalmasabbak, de ez érthető is, elvégre többnyire a tárgyalások alkalmával találkoztak, az pedig megkövetelt egyfajta szerepszemélyiséget mindkettejüktől. Igaz, Ruben esetében ez kevésbé szembetűnő; tanárként is igyekszik kellően bizalomgerjesztőnek és nyitottnak tűnni, bármi is legyen az aktuális valóság.
- A Rubent használom többnyire - javítja ki elnéző mosollyal; nem bánja, és egyébként a Barnabásra is hallgat, mégsem szeretné azért, ha trenddé válna. Ő is tesz néhány lépést a másik felé, már csak udvariasságból is, elfogadva a felajánlott kezet, magában megjegyezve, hogy nem a jogász az egyetlen, aki nem számított erre a fordulatra.
- Levente, igaz? Huh, kicsi a világ. - Nem igyekszik titkolni meglepettségét, elvégre nem számított rá, hogy ismerősökre bukkan az iskolában, és főleg nem ilyen hamar, de alapvetően kellemes számára ez a fordulat, elvégre Leventével könnyű jól kijönni.
- Nem is tudtam, hogy tanítasz. Azt meg főleg nem, hogy itt - jegyzi meg. - Nem fiatalok egy kicsit a diákok a joghoz? - vonja fel a szemöldökét őszinte érdeklődéssel, elvégre így már tud tantárgyat párosítani az archoz és fordítva - már a hét elején vette a fáradságot, hogy átnézze, mit lehet tudni a kollégákról és a tárgyakról, úgyhogy most nem nehéz kitalálnia, melyik tárgy passzol a férfihez.
- Úgy tűnik, lassan minden fronton együtt fogunk dolgozni - közli derűsen, hiszen ahogy korábban is Levente oldalán volt szakértő, amikor munkája Magyarországra hívta, az újonnan kapott ügy - ami most már tényleg az utolsó lesz - kapcsán is erre számított.