A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=691855#post691855][b]Cameron Wallace - 2017.07.20. 15:58[/b][/url]

Lola valami múzsaféle. Mondhatni. Egy a sok közül, merthogy ő képtelen egyre korlátozódni, de ezt már mondta is. Hiszti még nem volt belőle. Egyelőre úgy tűnik, Lola egész jól viseli, hogy messze nem ő az egyetlen, de végtére is csak tudja, hogy ha ezen problémázik, akkor már a sok közül sem lesz egy sem. Különben is előnyös ez az egyezség szerinte. Csakis jól jár mindenki. Semmi féltékenység, semmi jelenet, de még túlzott kötődés sem. Ideális. Most meg azért van itt, mert a lány felvetette, hogy kísérje el, és ugyan melyik bál nem jó? Na persze, a legtöbb alapvetően unalmas szerény véleménye szerint, hiszen arról szól, hogy mindenki eszik, iszik, illedelmesen beszélget, illetve táncol, de mindössze egy kis szikra kell, és máris kész a kalamajka. Mondjuk elejteni egy megjegyzést arra, hogy valaki milyen előnytelenül öltözködik, netán ráönteni arra a fehér szaténra egy kis gránátalmalevet. Még vörösbor sem kell a csodához. Ó, ő máris a lehetőségek tárházát látja ebben az alkalomban, hogy okozzon némi zűrzavart, mindenekelőtt azonban körülnéz. Az ízlésének továbbra is túl puccosak ezek a bálok, de hát ha a nőknek ez kell, majd csak kibírja valahogy, mondjuk az említett lehetőséggel élve szít egy kis zűrzavart, aztán elnézi, hogyan esik egymásnak két tesztoszteron-túltengésben szenvedő kis kakas. Az innivaló viszont nem rossz ötlet. Bólint a javaslatra, hiszen mégiscsak kell valami, ami elviselhetővé teszi számára ezt a bált. Reméli, akad valami nagykorúak számára is, nem csak gyümölcslé és tea. Szét is néz gondosan az első asztalnál, amely útjukba esik, majd nagyot sóhajtva vesz el egy gyanúsan lila színű valamit, amiről azonban illat alapján biztos, hogy nem tartalmazza a legcsekélyebb mennyiségű tudatmódosító összetevőt sem. Kelletlenül szusszant.
- Mit keresek én itt? - kérdezi meg félhangosan. Kérés nélkül nyomja Lola kezébe a poharat, hogy megszabaduljon világos zakójától, aztán inge két felső gombját is kigombolja. Kell egy kis levegő. - Ahh. Rémes ez a pucc. Egészségedre, hercegnő. Óhohó - szalad ki aztán a száján, felkapva a fejét, amikor meghall egy elharsogott varázsigét. Nem ácsorognak az egész jelenet közvetlen közelében, de szinte meg is feledkezik Loláról, úgy sétál közelebb, hogy lássa, mi lesz ennek az eredménye. Végre valami kis érdekesség. Arcán elégedett mosoly terül szét. A végén csak kiderül, hogy megérte betenni ide a lábát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=692963#post692963][b]Cameron Wallace - 2017.07.28. 10:53[/b][/url]

Lola

A zakót oldalához szorítva tartja a poharat is ugyanazon kezével, hogy így szabad jobbját homloka elé emelhesse, árnyékot tartva, hátha jobban látja, mi is történik éppen.
- Uuuu, párbaj - állapítja meg nemes egyszerűséggel, de annál nagyobb lelkesedéssel a nyilvánvalót. Loláról mindeközben szinte teljesen meg is feledkezik, amíg csak a lány rá nem támaszkodik abban a reményben, hogy úgy majd többet lát. Szeme sarkából pillant rá csupán, végigmérve, hogy ezt most komolyan gondolta-e, de szóvá nem teszi. Nem kell azt, így is elég egyértelmű volt szerény véleménye szerint azt illetően, hogy kire vagy mire is támaszkodjon a lány. Ahhoz, hogy egész biztosan jobban lássanak, közelebb kell menni, márpedig ő nem fél néhány átoktól. Igaz, fel-felszisszen egyik másikra, kissé elhúzva a száját, de ez pont ettől válik csak még érdekesebbé, hogy nem a szokásos stupor, capitulatus meg protego menetrendszerű használata zajlik éppen. Ja, hogy ez egy bál, és még azt sem kellene? Ki a fenét érdekel? Megragadja szabad jobbjával Lola könyökét, hogy ha már közelebb megy, ő is biztosan csatlakozzon. Mégiscsak neki volt kérdése.
- Nem tudom. Már legalább két éve nem vagyok az iskola diákja, és ha a pletykarovatot szerkesztem éppen, az információim a portréktól származnak, nem maguktól az emberektől. Legfeljebb a neveket keresem ki egy névsorból, hogy biztosan jól írjam le őket. Különben is te vagy a prefektus, nem neked kellene tudni? Ha egy bálon párbajoznak, csak csináltak már egyebet is - dünnyögi, közben pedig szeme a párbajozókon van. - Na jó... így már azt hiszem, rövid életű lesz ez a dolog, hogy a defenzor is felbukkant, pedig olyan rémesen unalmasak tudnak lenni ezek a bálok. Mit szeretsz bennük egyáltalán? - érdeklődik roppant kedvesen a lány felé fordulva végre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=695855#post695855][b]Cameron Wallace - 2017.08.11. 22:08[/b][/url]

Nem foglalkozik különösebben azzal, hogy Lola mennyire néz dühösen. Eridonos. Majd elmúlik mindjárt neki, amint talál valami figyelemre érdemesebbet, például azt, hogy felfedezze, kik is párbajoznak éppen.
- Hát aki párbajozik egy bálon, feltehetőleg nem most kezdi. Vagy notórius szabályszegő, akit sokszor büntettetek meg, vagy valami kiemelekedően jó, magabiztos kölyök, aki nagyon bepöccent. Bármelyik is legyen, nem középszerű valaki, aki felejthető kategória - fejtegeti elnézve a röpködő átkokat. Uha, ezek veszélyesek. Valaki nagyon elmerülhetett a tiltott könyvek olvasásában, merthogy ilyen átkokat biztosan nem tanítanak az iskolában. Felszisszen egyik-másiknál, már csak úgy ösztönös reakció gyanánt is, hiszen bármennyire nem büszke rá, az ő családja sem makulátlan éppenséggel. Bólogatva hallgatja az összefoglalót, hogy prefektusok, defenzor, miegymás fordul elő abban a zűrzavarban, amit azért mégiscsak holmi be nem vallott élvezettel bámul. Izgalom, kérem. Adrenalin. Végre valami történik a jólneveltség határain túl is. Lehet írni az Edictumba is, csak éppen nem ő fog. Ez Will feladata, akit lát is egy fának támaszkodva. Bizonyára éppen megjegyez minden részletet.
- Na látod, csak tudod, kicsodák - jegyzi meg, aztán a kérdésre válaszul megvonja a vállát. - Miért, mit akarnál csinálni? Végre történik valami izgalmas - jegyzi meg, majd ha mégis megunja az egyre inkább eldurvuló és fizikai erőszakba torkolló összecsapást, ismét Lolára fordítja minden figyelmét.
- Hát jó. Ingyen kaja, ez egy jó pont. Akkor együnk valamit, aztán lépjünk le, mert ha ennek vége, megint unalmas lesz az egész. Kitalálok valami izgalmasabbat - közli a terveit az est további részét illetően, és már fel is fedezi az egyik büféasztalon a választékot, hogy aztán majd távozhassanak, ha a vacsora megvolt.