A Fő utczával szemben, a Boglyas tér legimpozánsabb helyén Bogolyfalva vasútállomása kapott helyet. Grandiózus, elegáns épület, hatalmas oszlopokkal, melyek tartó funkciót látnak el. Egyszerű sárga téglából épült falain ablakok szinte nincsenek, csak a harmadik emeleten, a legfelső szinten, ahol a masiniszták pihenhetnek meg egy-egy út előtt és után. A bejáraton egymás mellett három troll kényelmesen besétálhatna csomagjaival. Belépve az épületbe egy hatalmas fogadócsarnokba érünk. Egyik oldalt pénztárak, másik oldalt büfék és apróbb boltok, köztük egy mindenes, ahol a cérnától a főző üstig mindent lehet találni. A peronokhoz a bejárati kapuhoz hasonló kapun lehet kijutni. Azonban nagy meglepetés éri azt, aki kilép azon a kapun. Mugli gondolkodással a vonatok különböző vágányokról indulnának, amelyek között peronok, hidak, vagy aluljárók húzódnak. Itt azonban két sín van összesen, egyik az érkező, másik az induló vonatok számára. Rajtuk végeláthatatlan hosszú sorban és különböző irányban állnak a vonatok. A sínek között egy öreg, hosszú bajuszú, néma bakter ácsorog állandóan, talán az idők kezdete óta, aki kopott táblájával indítja, vagy érkezteti a vonatokat.
Hogy senki se tévessze el, hogy a sorban hányadik az ő vonata, egy igen kellemesen búgó női hang időnként beharsogja az állomás termeit az éppen induló, vagy érkező szerelvényekkel kapcsolatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=861510#post861510][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.29. 10:44[/b][/url]

Nem különösebben szeret vonattal utazni, de most rávették, mert hogy mekkora buli lesz. Aha, egészen addig az volt, míg négyből egy be nem aludt, kettő össze nem veszett, a harmadik meg neki nem állt sírni a pasijanempasija miatt. Nem igazán bírta követni az eseményeket, s úgy félúton ült el többi nőtől, mert úgy érezte, hogy Bogolyfalváig még eret is vág, ha tovább hallgatja őket.
Így hát volt ideje lenyugodni, átgondolni, hogy még mit kellene alkotni mára. Terveiben elmélyedve száll le a vonatról, véletlenül pont neki ütközve a néninek, aki után még időben kap, hogy az ne essen össze. A nőnek azonban az nem tűnik fel, hogy ezzel a koccanással, a táskáját hagyja maga mögött, mert annak pántja megadja magát. Eddig is egy hajszál tartotta életben.
A számára idegen férfi – Marcell – mellett egy aprócska mosollyal halad el, majd odalép az eredeti útitársai mellé, hogy azért rákérdezzen, minden rendben van-e. Miközben a válaszokat hallgatja, szeretné napszemüvegét és telefonját a táskába süllyeszteni, ami nincs ott. – Baszki, a táskám – talán kissé hangosabban csúszik ki a száján, mert a nénike csúnyán néz rá, de őt ez pont nem érdekli. – Bocs lányok, de a táskám nincs meg, majd, majd beszélünk – nem kezd el pánikolva futkorászni, mert az nem ő lenne, de azért elég kellemetlenül érinti a helyzet ahhoz, hogy minden szembejövőnek neki ütközzön, így megy neki Marcellnek is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=861514#post861514][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.29. 11:32[/b][/url]

Nincs benne az élete, de a lakáskulcs az igen. S, bár vicces lenne, ahogy felmászik az öreg tölgyfán, s annak ágáról átugrálna a tetőre, hogy aztán macskákat megszégyenítő mozgással másszon végig, vagy érjen földet.. Nem kockáztatna. Az öreg így is elég sokat zsörtölődik vele. Ő pedig mosolyogva hallgatja, mert hálásnak kell lennie, hogy kapott szállást. Átmeneti, ez élteti.
Szóval a kulcs miatt fordul, ütközik, majd kissé zavarban néz a bácsira.
- Igen, azért fordultam vissza - néz le rá, majd megvárja, hogy a férfi felemelkedjen. - Köszönöm szépen - mosolyodik el végül, s ha nyújtják felé, el is veszi a táskát. - Nem vettem észre, hogy leesett, hirtelen azt hittem a vonaton hagytam, az kellemetlenebb lett volna - bár néhányan biztosan nevetve nézték volna vissza, ahogy kétségbeesetten kergeti a szerelvényt, hogy visszaszerezze a táskát.
- Jó dzseki, remélem nem csak divat, hanem tényleg motorozol is - lép kettőt hátrébb, hogy jobban megnézze magának. - Igen, határozottan olyannak tűnsz, aki nem csak divatol. Manka vagyok, örülök az ütközésnek - s nő létére, fittyet hányva az illemre, nyújtja előre a kezét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=861547#post861547][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.29. 21:05[/b][/url]

Várakozón tekint a másikra, s van ideje arra, hogy jobban megszemlélje az arcát. Fáradt, kissé gondterhelt vonások, üvegesnek tűnő tekintet. Lehet, hogy vannak, akik megijednének tőle, hiszen van az egész kiállásában valami hátborzongató, de Mankának ez inkább figyelemfelkeltő, mintsem intőjel.  Ezért is nézi meg tényleg nagyon, már-már szemtelenül stíröli, mielőtt a motoros téma jönne.
– Tudtam én – bólint is egyet, meg képzeletben megveregeti a vállát, hogy most sem tévedett. – Nyáron ültem utoljára motoron, akkor is csak utasként, de! Megszereztem rá a jogosítványt két éve – már kiskorában azt mondogatta, hogy neki, ha férje lesz, az motoros lesz. Nos, még bőven van ideje, hogy megtalálja ezt az embert, de úgy gondolta jobb biztosra menni és szerez magának is egy jogsit.
– Nos, hivatalosan még nem. De már egyszer végeztem, az alapképzést itt csináltam, neki álltam a gyógyítónak, amit végül nem itt fejeztem be, hanem cserediákként, kicsit kint éltem, s most visszajöttem. Aztán gondoltam, hogy az ékszerkészítés, az ásványok és az illóolajok mellé egy kis botanika is jó lenne, így a tanév elejével, elkezdem azt a szakot – kicsit sok ez így egyszerre, de nem szeret rövid és tömör válaszokat adni. Így legalább kikerüli azt, hogy további három kérdéssel jussanak el ugyanide. – Szívesen visszakérdeznék, hogy te is odajársz-e, de gondolom nagyon nevetnél.. Szóval, te mit csinálsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=861700#post861700][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.03.31. 11:33[/b][/url]

Kis zavartan neveti el magát. Még, hogy ő adja vissza valakinek a fiatalokba vetett hitét.. Ez csak vicc lehet. Magyarországi idősebb emberek többsége nem vélekedik így róla, amikor meglátja. Inkább neveznék az ördög lányának, minthogy reménysugárnak. – Csak nehogy meglepődj, mikor tényleg bekövetkezik ez – mosolyodik el pimaszul. Tervei között szerepel majd beszerezni egy motort, de jelenleg még nem telik rá. Telne, ha szépen pislogna a szüleire, de nem fog, mert nem szeretné, ha ők pakolnának alá mindent. Ezért is él egy öreg bácsinál és nem egy saját lakásban.
– Tényleg? –néz egy kissé meglepetten, mikor az ásványkutatás szóba kerül. – Ez nagyon jól hangzik. Most is ott voltál? – lehet, hogy kissé túl lelkesnek és tolakodónak tűnik, de nem is emlékszik már arra, hogy mikor találkozott volna valakivel, aki egynél több ponton is hasonlított rá.
– Eridon? – nevetve rázza meg a fejét, majd bal karján kissé feljebb tolja ruházatát, hogy a piros főnixet megmutassa. – Szintén Eridon, én most is ott leszek mester. A többi ház kissé fura nekem – utolsó mondatát csak úgy mellékesen, kissé halkabban súgja. Nem mintha, bármitől is félne. – Elég érdekes, hogy ennyi mindenben hasonlítunk – állapítja meg végül és nem is tartja ezt magában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=402&post=862265#post862265][b]Gyarmati Lora Manka - 2023.04.05. 13:40[/b][/url]

Kissé meglepi, hogy Hege visszakérdez. Talán valamit rosszul, helytelenül fejezett ki? Pedig azt gondolta, hogy távolléte alatt, nem kopott meg nyelvi tudása. Értetlensége arcára is kiül, ám nem kérdez vissza, mivel a férfi sem akad fent különösebben hosszabb ideig a dolgon. – Ez nagyon érdekesen hangzik –most legyen rámenős és ajánlkozzon arra, hogy szívesen hallgatna még az ásványokról és azok kereséséről történetet? Nem, mintha gondja lenne azzal, hogy belemászik mások aurájába, na de itt azért több is van. Hegéről úgy pattannak vissza a dolgok, hogy Manka már szinte kínosnak érezné a kávé avagy sütemény fogyasztás felajánlását.
Pedig azt gondolná az ember, hogy a kínosság és alamusziság nincs benne a szótárában. Úgy tűnik mégis.
- Ühm, nem. Nem tartasz – kezdene bele, de aztán jobban átgondolja az elmúlt perceket és inkább nem erőlteti azt, ami láthatóan nem megy. – Igazad van, inkább megyek – adja fel végül mosolyogva a dolgot. – Köszönöm, hogy összeszedted a táskámat, talán majd egyszer meghálálom – ez a legjobb opció. Nem mászik rá, mégis közli, hogy azért vevő lenne akár egy süteményre is. Még magát is meglepi azzal, hogy ennyire könnyen megy. – További szép estét! – int egyet, majd mosolyogva fordít hátat Hegének és lendületes, szinte szökkenő léptekkel halad barátnői közé, akik mellé odaérve, még egyet int búcsúzóul a férfinek.

// #köszöntem #Élményvoltál