Ügyfélfogadási idő
Hétfőtől csütörtökig: 8:00 - 16:30
Péntek: 8:00 - 14:00
Szombat és vasárnap: zárva

A Hivatal sürgősségi ügyek végett 24 órás ügyeletet biztosít!
Bogolyfalva Minisztériumi Kirendeltsége a Boglyas téren, a város központjában áll. Már első ránézésre kiütközik az épület nemesi mivolta, ami nem véletlen egybeesés. A Cebrovszky család hagyományozta ugyanis az akkoriban még falu címet viselő településre ezt a kedves kúriát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Impozáns, kastélyra emlékeztető megjelenése azonban ne tévessze meg az ügyintézni vágyókat: a belső kialakítás minden tekintetben modernizált és kényelmi, funkcionális célokat hivatott szolgálni. Ezen kívül az évek folyamán rengeteg átalakításon és ebben az évben renováláson is átesett. Ezáltal nem csupán a belső elrendezés, hanem a külső is jelentősen megváltozott, köszönhetően az új polgármester és a Tanács tagok áldásos munkájának.
A Hivatal épülete előtt található továbbá egy aprócska szökőkút is, melyet virágágyás vesz körül. A parkban mind a kirendeltség dolgozói, mind az ide érkezők megpihenhetnek, kellemesen, szabad levegőn tölthetik ebédidejüket, illetve élvezhetik a Boglyas tér nyüzsgő látképét is.

  
Az ajtón belépve rögtön a recepcióval szemben találhatjuk magunkat, ahol általában két, de nagyobb ügyféligény esetén három kedves hölgy igyekszik eligazítani az ügyintézni vágyókat a Hivatal rengetegében. Noha az épület éveken keresztül labirintusszerű mivoltáról volt híres, így üdítő változás lehet ez a fajta letisztult, egységes megjelenés. A recepciótól nem messze ugyanis egy információ tábla ismerteti, hogy az osztályok hol helyezkednek el a kirendeltségen belül. Fontos információ továbbá az is, hogy a recepció mindkét oldalán egy-egy kandallót helyeztek el; az egyik kizárólag a személyzet részére fenntartott - a Minisztériumba való utazást biztosítandó -, a másik viszont a falusiak számára is elérhető, így könnyedén tudnak közlekedni Bogolyfalva és Budanekeresd között.
Az épület jobb szárnya teljes egészében az Auror Kirendeltség fennhatósága alá tartozik, ahhoz külön recepció és ügyféltér is tartozik. Azonban a bal szárny az egyéb ügyek és szakosztályok területe. Itt lehetséges az okmányok intézése, valamint egyéb ügyek bejelentése és kivizsgáltatása, amennyiben szükséges.
A polgármesteri iroda az emeleten található, csatlakozik hozzá egy erkély is, tulajdonképpen nevezhetjük a Hivatal lelkének is. Ezen túl a Tanács tagjai is külön termet kaptak: az emeleten balra kanyarodva található a letisztult helyiség, ahol a város vezetői nyugodtan leülhetnek megtárgyalni a település további sorsát. Ebből kifolyólag, aki a tanáccsal kíván egyeztetni, az megteheti a félfogadási időben, mely minden esetben összecseng a polgármester hivatalos, szabad félfogadási idejével. Különös méltánylást érdemlő ügyek esetén előzetes időpont egyeztetése szükséges.

Titkárság
>> Recepció
>> Titkársági iroda
>> Mágikus Gondnokság

Varázslény-felügyeleti Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Bestia Tagozat
>> Szellem Tagozat
>> Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

Máguskapcsolatok Főosztálya, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Nemzetközi Varázsjogi Hivatal
>> Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
>> Tolmács Iroda

Mágikus Közlekedésügyi Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Hoppanálási Vizsgaközpont

Hát még van pénzem. Annyira nem ismer a családom, hogy szerintem Levente már számolja vissza a napokat, mikor lépem át megint a küszöböt. De... nem vagyok ostoba, abból a sokból is tudtam félrerakni, nem minden ment ám el a rucikra, és az se jut eszébe senkinek, hogy az ajándékokra se kérek pénzt, mert az milyen már.
Nem baj, igazság szerint túljutottam a dolgokon, és bár belátom, hogy rosszul kezeltem a helyzetet, nem gondolom, hogy ez annyira rossz lenne így. Mármint elvagyok. Hála égnek teljesen életképesnek bizonyulok, és hiába hallottam, amit, tudom, hogy apám sose venné le rólam a kezét. Pedig fájt, amit mondott, de hallottam az indulatot és a fáradtságot, de akkor is büszkébb vagyok annál, hogy csak úgy hazaállítsak.
Betérek a cukrászdába, feltankolok a finomságokból, csak aztán megyek a hivatalba, ahol Ervin melózik.
-  Azt hallottam, hogy itt a recepciósok nem nézhetnek Family Guyt a gépen, ez tökre elkeserítő. Menjünk tüntetni - mire a végére érek, be is megyek a pult mögé, és be is foglalom a másik, üres széket. Tudom, hogy a nagy főnök nincs itt, Ervint nem rúghatják ezért fenékbe, meg amúgy is, ez egy tökre unalmas hely, nem hiszem, hogy bármi is történhet.
- Jöttem feldobni a délutánod -  vigyorogva rakom le a tálat, veszem le róla a fóliát, hogy láthassa, mit is szereztem.
- Mondd, hogy szeretsz - pislogok rá nagy szemeimmel, persze csak viccelődve. A helyzet az, hogy az erkélyes találkozáskor annyira megtaláltuk a közös hangot, hogy Ervin utána már hozzám jött, és nem csak keresett valakit, hanem engem, és ez igazából marha jól esett. Én meg azóta nem először vagyok itt, nem is vagyok annyira megszeppenve, mint akkor, mert tartott nekem kiselőadást arról, mikor szabad jönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=684365#post684365][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.06.06. 20:07[/b][/url]

Hát még van pénzem. Annyira nem ismer a családom, hogy szerintem Levente már számolja vissza a napokat, mikor lépem át megint a küszöböt. De... nem vagyok ostoba, abból a sokból is tudtam félrerakni, nem minden ment ám el a rucikra, és az se jut eszébe senkinek, hogy az ajándékokra se kérek pénzt, mert az milyen már.
Nem baj, igazság szerint túljutottam a dolgokon, és bár belátom, hogy rosszul kezeltem a helyzetet, nem gondolom, hogy ez annyira rossz lenne így. Mármint elvagyok. Hála égnek teljesen életképesnek bizonyulok, és hiába hallottam, amit, tudom, hogy apám sose venné le rólam a kezét. Pedig fájt, amit mondott, de hallottam az indulatot és a fáradtságot, de akkor is büszkébb vagyok annál, hogy csak úgy hazaállítsak.
Betérek a cukrászdába, feltankolok a finomságokból, csak aztán megyek a hivatalba, ahol Ervin melózik.
-  Azt hallottam, hogy itt a recepciósok nem nézhetnek Family Guyt a gépen, ez tökre elkeserítő. Menjünk tüntetni - mire a végére érek, be is megyek a pult mögé, és be is foglalom a másik, üres széket. Tudom, hogy a nagy főnök nincs itt, Ervint nem rúghatják ezért fenékbe, meg amúgy is, ez egy tökre unalmas hely, nem hiszem, hogy bármi is történhet.
- Jöttem feldobni a délutánod -  vigyorogva rakom le a tálat, veszem le róla a fóliát, hogy láthassa, mit is szereztem.
- Mondd, hogy szeretsz - pislogok rá nagy szemeimmel, persze csak viccelődve. A helyzet az, hogy az erkélyes találkozáskor annyira megtaláltuk a közös hangot, hogy Ervin utána már hozzám jött, és nem csak keresett valakit, hanem engem, és ez igazából marha jól esett. Én meg azóta nem először vagyok itt, nem is vagyok annyira megszeppenve, mint akkor, mert tartott nekem kiselőadást arról, mikor szabad jönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=685717#post685717][b]Lasch Ervin Balázs - 2017.06.14. 19:52[/b][/url]

Azt hiszem elmondhatjuk azt, hogy furcsa napokat élek, és azt is, hogy ezt nem tudom kivel megbeszélni. Claire-rel próbáltam, de nem igazán tudtam hogyan is legyen el, mostanában mellette is kicsit furcsán érzem magam. Lehet, hogy csak az idő teszi. Nem tudom.
Egy ideje azt hiszem, unottá váltam. Hiányoznak a gondtalan diákévek, amikor Ellával mókáztunk, amikor nem éreztem, hogy bármi gondom lenne. Kiégtem volna? Ilyen fiatalon? Az elég szomorú eset lenne. Vonz a gondolat, hogy a mostani életemet hátrahagyjam, lehetnék például gigolo, vagy bármely rokonszakmája, kísérhetnék idős hölgyeket színházba és beszélgethetnék velük művészetről, történelemről. Jó életnek hangzik, de az se az igazán. Éppen nagyon sajnáltatom magam, amikor a semmiből - pontosabban a kinti napfényből - besasszézik ő. A nő, aki egy kis mosolyt csalhat az arcomra.
- Na hála Merlinnek! Már éppen kezdtem úgy érezni, hogy itt halok meg menten az unalomtól.
Mostanában időm nagy részében a polgármester mellett vagyok, kisebb részben pedig itt, de mivel itt jelenleg egy tanuló dolgozik, akinek ilyenkor mindig órája van, ezért ilyenkor én vagyok itt.
- Ha lehetne, most megcsókolnálak.
Mondom őszintén, és valóban így is gondolom. Meg van kötve a kezem, meg úgy mindenem, és eddig nem volt bajom vele, de mostanában ez valahogy átalakult. Azt hiszem, élni akarok még, és ez nagyon ijesztő, de nem merem elmondani senkinek, mert én akartam annyira, hogy Claire-rel végigvigyük a dolgokat, még ha nem is ment minden egyszerűen. Vele akartam lenni, és jó is volt, és jó is, csak most valahogy nem elég, és nem értem, hogy miért nem. Inkább veszek egy szeletet, és jó nagyot harapok belé.
- Imádom, imádlak. Komolyan.
Egy kis flört talán nem tiltott, amúgy sem hiszem, hogy komolyan venne, mármint tudja, hogy barátnőm van, tudom, hogy az ő szerelmi élete se unalmas. De mégis, jól esik rákacsintani, és megsimítani a karját. Másfajta bőr, egy más nő bőre, ennyi.
- Képzeld, tegnap megállított egy férfi, hogy adjak infókat a polgármesterről, jó pénzért persze. Jó, mi?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=685879#post685879][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.06.16. 10:40[/b][/url]

- Azt sose hagynám. Ha én szenvedek, szenvedsz te is barátom - forgatom meg a szemem, aztán el is vigyorodok. Hamar megkedveltem Ervint, ő pontosan olyas valaki, akit nem zavar, ha túl közvetlen vagyok, aki nem hisztizik, nem vár semmit, egyszerűen csak örül nekem, meg én is neki. Ilyen pasiból miért nincs itt több, de tényleg?
- Hát mi tart vissza? - tárom szét a karom. Jó persze, lehet ezt poénnak venni, sőt remélem, annak is veszi. De a valóság az, hogy engem őszintén nem mozgatnak meg ezek a párkapcsolati dolgok - talán, mert nekem sose volt -, és most, hogy olyasmi felé kallódok én magam is, egyszerűen fogalmam sincs, mi az, amit még szabad, és mi az, amit már nem.
Mondjuk nem is lovagolok ezen sokáig, mármint... emberek... kijelentette, hogy valaki másba szerelmes. Hát akkor legyenek boldogok úgy együtt. Én meg leszállok a témáról, meg úgy róla is, hát nem kell ez nekem. És főleg nem fogok olyas valakivel versenyezni, aki elvileg még a barátnőm is, sőt... igazából marhára senkivel nem fogok versenyezni, szóval ez a Kirill téma nálam amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ült is el, mert... elfogadtam. Ennyi. És most a továbblépés jön, ami már jóval könnyebben megy ám.
- Nyugi... ezek csak sütik - nevetve rázom meg a fejem, szemeim meg egyből a monitorra tapadnak, hisz én meg mozizini jöttem. Sokan nem is képzelik, hogy azokból, amiket mi itt néha látunk, simán össze lehetne vágni egy laza két órás vicces videót. Még nézettsége is lenne, az tuti.
- És adtál, ugye? Mondd, hogy nem táncoltál vissza - nézek rá, levéve a szemem a kis kockákról, mert ez most valahogy izgalmasabbnak hangzik.
- Kijelentette, hogy Tányába szerelmes.... érted... miután ő meg én... és csak így a fejemhez vágta - tömök magamba egy zserbót, miközben megosztom vele ezt az intim részletet. Tény, most már sokkal könnyebb róla beszélni.
- Pukkadjon meg - még a vállam is megvonom, bár ez a laza érdektelenség is csak látszat, ami nagyon jól megy, a világért nem vallanám be, hogy valahol mélyen azért még mindig fáj. Majd elmúlik.
- Azt hiszem, nem akarom, hogy közöm legyen ezek után egyetlen pasihoz is... Miért van neked nőd? Elvehetnél - játékosan lököm kicsit oldalba, csak hogy érezze ezt a frusztrációt, amit én egyébként. Az a vicces, jelen pillanatban még hozzá is mennék, amennyire nem vagyok a toppon.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=685936#post685936][b]Lasch Ervin Balázs - 2017.06.16. 17:30[/b][/url]

- Már meg sem halhat az ember tisztességesen? Milyen világban élünk?
Mű felháborodással forgatom meg a szemeimet, és esek összébb a székemben, mint valami rongybaba. Persze ez csak móka, egy perccel később már széles vigyorral ülök fel, és gyermekien ártatlan arcot vágok. Nézem egy kicsit a lányt, a szemeit, melyek kacéran csillognak, és melyek kiváltják az én szememben is a csillogást. Nem tehetek róla, imádom a lányokat, imádom ezt a példányt is, ahogy imádom Ellát, Karinát, Scarlettet. Szeretném megtenni. Izgat és érdekel, hogy milyen a csókja. Egy méregkeverő utolsó, halálos ajakérintése. Imádom, ahogy kihívóan, zavar nélkül néz, és ahogy a bőröm bizseregni kezd, mert érzem, hogy zavarba tud hozni. Lekötöttem magam, azt mondtam, erre vágyok, azt hittem a Szendrei – Simfel párossal töltött intenzív időszakom után én egy Claire féle nyugodt és könnyed kapcsolatra vágyom, de félek, jött most egy másik kis boszorkány, és megzargatott bennem valamit.
- Jaj te nő!
A zavar nem ütközik ki rajtam, ahogy az sem, amit éppen gondolok – még szerencse! – így, csak elkapom a kacsóját, és nyomok rá egy nagy, cuppanósat. Mást is tennék, de a nagymamám arra tanított, hogy mindent lát és mindent hall, és tudni fogja, ha egyszer is megcsalok valakit, és akkor aztán lesz nekem nagyon rossz világom. Nagyon hiteles volt, annyira, hogy én még most is elhiszem, hogy erre valóban képes lenne. Különben is, nekem csak egy kis szórakozás hiányzik, ennyi, semmi több, és azt meg szavakkal megtehetem, és majdnem olyan jó. Lenyelem a maradék sütimet, de közben elkezdek bólogatni.
- Adtam. Azt mondta, gondolkozzak rajta az ebédszünetemig, hát gondolkoztam, megvitattam Oszkárral a problémát, ő meg megállapította, hogy a plusz pénz mindig jól jön, így voltam olyan kedves, hogy információkat szolgáltattam róla.
Persze előtte kiszemezgettük azokat, amik érdekesek, de nem járnak semmilyen kockázattal vagy csak nagyon minimálissal, de az információ nyomon követhető, így aztán most útjára indítottuk a dolgot.
- Szerinted valaki a helyére pályázik?
Nekem ez volt az első gondolatom, a második meg az, hogy akkor megszívta, mert ez nem egy olyan hely, ahol ezt csak úgy meg lehet csinálni.
- Mekkora egy alpári bunkó barom!
Teljesen fel vagyok háborodva, mert azért ez durva. Kihasználja egy diáklányát, majd közli vele, hogy a barátnőjébe szerelmes? Hát ez azért tényleg elég bunkó dolog tőle, és akkor még finoman fejeztem ki magam.
- Szóval én nem vagyok pasi? Kössz, pedig még el is gondolkoztam volna az ajánlatodon.
Nem, amúgy a házasságon még nem gondolkoztam el és nem is gondolkoznék el, de nem bírom, ha egy lánnyal így bánnak, ez hallatlan.
- Viszont hozzám bújhatsz a munkaidőm utolsó húsz percében, aztán elmehetünk valamerre.
Jelenleg ennyit tudok nyújtani neki, ölelő karokat, de néha csak ennyire van szükségünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=685956#post685956][b]Sárközi Alexandra Anna - 2017.06.16. 19:37[/b][/url]

- Ilyenben - vágok én is elszontyolodott képet, persze csak a játék kedvéért. Aztán nevetek azon, hogy még ezt is túldramatizálja, mondom én, hogy ide kellett jönnöm. Elég nekem ez a lökött srác ahhoz, hogy bearanyozza a napom, másra igazából nincs is szükségem. Legalább is jelenleg így gondolom.
A probléma akkor kezdődik, mikor felteszem azt az ártatlan kérdést, és látom, hogy elgondolkodik rajta, így akarva-akaratlanul, de én is megteszem. Két kezemen meg tudnám számolni a tényeket, amik visszatarthatnák őt, de az még szomorúbb, hogy én ezek felett simán szemet tudnék hunyni. Talán tényleg ennyire rossz ember vagyok. De most komolyan, barátnője van, együtt is él vele, engem meg ez a legkevésbé sem érdekel, pedig kellene. Vissza kellene vennem, és mégsem teszem.
- Nem mondtam semmit, na - nevetve forgatom meg a szemem inkább, kecsesen nyújtva a kacsómat, mint anno Denisnek, na igen, az is így kezdődött, és mi lett a vége... Jó, szerintem nem most kéne ezt firtatni.
- Na és milyen szaftos pletyka volt? Szerető a szekrényben? Vagy várj.. tudom.. tuti a titkárnőjét kezelgeti. Az a nő úgy domborít, mikor meglátja, hogy azt bárki levághatná - jó, nem sok mindent tudok a polgármesterről, de vannak bizonyos jelek, amik nem kerülik el a figyelmem, és már-már ordítanak.
- Ha azt vesszük, hogy Oscar is kitúrt valaki mást - megvonom a vállam, a politika az ugyanis, ami egyáltalán nem érdekel, és úgy részt sem akarok venni benne, mert nem is értem túlzottan. Mindenesetre nem lepődnék meg azon, ha ez így lenne.
- Ez milyen izgi már. Kiderítsük? - felcsillannak a szemeim, mert pontosan az a lány vagyok, aki sose tud megülni a fenekén, hát ez van.
- Nem az, jó ez így. Úgyse úgy terveztem az életem, hogy gyerekeket nevelek. Jó, persze megláttam, és megszerettem, vagy valami hasonló, és akkor azt is hittem, menne, de most komolyan... szerinted? - hisz ő ismer, ő tud a dolgaimról, tudja, hogy ha gyökeret is eresztek valamikor, az nem most lesz. Csak egy életem van, és azt magamnak akarom szentelni, ameddig tehetem.
- Tánya meg amúgy is jobban illik hozzá - ezt pedig be is ismerem, ő még talán meg is tudja neki adni azt, amire vágyik, nem úgy, mint én. Én nem azt akarom, amit ő.
- Barátnőd van, ez az egy szerencséd - hiába vicces a helyzet, én ezt teljesen komolyan mondom, végig a szemébe nézve, mert azért annyi jó érzés még lappang bennem, hogy bár egyáltalán nem hat meg, azért ne hagyjam figyelmen kívül.
Aztán tömök egy sütit a szájába, mikor látom, hogy az előző elfogyott, majd a vállára hajtva a fejem nézem újra a kamerákat.
- Menjünk. Kezd sok lenni nekem ez a falu most, de figyi... elkérjelek Clairetől? - kihívó, vigyort küldök felé, miközben megpróbálok nem arra gondolni, hogy őt a lány létezése miért nem érdekli jelenleg. Pedig pont, hogy őt kellene érdekelnie.