[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=467464#post467464][b]Álmosvölgyi Asztrid Szira - 2015.02.25. 21:31[/b][/url]
![](http://kepfeltoltes.hu/150223/kilian_www.kepfeltoltes.hu_.gif)
- a csárda után -Elmondhatatlanul bosszant a a tény, hogy még az ilyen helyzetekben is azt mutatja, mennyire nyugodt. Utálom, komolyan. Sajnos nem őt, hanem ezt a viselkedését. Nem fogom azt mondani, hogy irigylem tőle, bár ez is benne van a pakliban. Persze ezt neki soha nem vallanám be, de néha helyet cserélnék vele, kipróbálnám ezt a nyugodt, nemtörődöm viselkedést. Kár, hogy nekem a pofozkodás és üvöltözés jobban megy. Sajnálom, hamar elpattan a cérna.
Ahogy az arcába mondtam amit érzek egy jó ideje, belőlem semmi jót nem váltott ki. Erős kifejezést használtam, a bennem dúló indulatok hatása volt mindez. A friss levegő már jócskán kitisztította a fejemet, ám az idegességtől nem is tűnt fel, hogy rettenetesen fázok és mennem kéne mielőtt bármi más történik.
A hideg végigfutott a hátamon amikor megszólalt. Alsó ajkam enyhén megremegett, tekintetemet viszont nem tudtam még így sem elkapni róla. Végre elértem azt, amit akartam. Hagyjon békén örökre. Rengetegszer elképzeltem már, hogy végre elhiszi, mennyire elegem van belőle, de az érzés amit ilyenkor éreztem, szöges ellentéte volt annak, ami a tényleges pillanatban átitatott.
Mintha kettétörtek volna bennem valamit. Szerencse, hogy elfordult és nem látta, ahogy szemembe könnyek gyűltek. Néztem a hátát néhány másodpercig, az első lépéseket nagyon nehéz volt megtenni. Szemem sarkából néztem miközben már távolodtam tőle, lépteimet akkor gyorsítottam meg, amikor már kibuggyant a szememből az első néhány könnycsepp. Kézfejemet az orromhoz szorítva fojtottam magamba az érzéseket és iramodtam meg szinte futásban a kastély felé. Ennyi volt a buli mára.