Ha lekanyarodsz a Boglyas térről balra amerre a lakósor kezdődik, és a második ház után elkanyarodsz jobbra egy kis utcán át egy nagy területre jutsz, melyen számos színes, és tekergő játék kapott helyet. Vannak itt különböző mászókák, melyek alagutakkal vannak tarkítva, hinták, csúszdák több méretben, és formában. A legmagasabb csúszda majdnem két méter magas és rengeteg kanyar van benne. Mindegyik képes hangot kiadni, ha a gyermek még nem múlt el tíz éves. Vannak forgó és ugráló játékok, melyek direkt úgy lettek kifejlesztve, hogy lekössék és mégis fejlesszék a kicsik ügyességét. Természetesen a szülőkre is gondoltak, így a kő asztalok két oldalán szintén kőből készült padokat helyeztek el, hogy amíg a kicsit játszanak a felnőttek tudjanak kicsit beszélgetni.

Azt hiszem, ez a hosszú szövetkabát nem volt olyan rossz választás. Majdnem a térdemig ér, és most már legalább nem fagy le a fél testem. A másik oldal viszont az, hogy így olyan vagyok a sötétben, mint egy rossz pedofil. Azt hiszem, ezt indulás előtt is átgondolhattam volna. Most már mindegy, mivel célzott találkozó, remélem a másik fél, ha meglát, nem fut el.
Mielőtt még a megbeszélt találkahely, a játszótér felé venném az irányt, beugrok a cukrászdába, hogy kerítsek valamit, ami melegen tart minket. Nem is kérdeztem meg, hogy mit kér majd, és bár volt egy időszak, amikor együtt gyerekeskedtünk, ő inkább a húgom barátnője, nem az enyém, így fogalmam sincs, hogy mit szerethet. Mindenesetre veszek két fél literes étcsokit, az egyiket naranccsal, a másikat eperrel megturbózva. Remélem nem fogyókúrázik/méregtelenít/űzi ki a szellemeket a bőréből éppen, ami miatt nem inna ilyesmit, na nem mintha az én ne tudnék magamba tölteni egy liter forrócsokit, csak állítólag nem illendő, meg hát ha már vizsgaidőszak van, jól kéne tudnom aludni, és nem biztos, hogy ennyi csokival a gyomromba ez egy sikeres művelet lenne.
- Hali!
Integetni nem tudok, így csak egy kicsit emeltebb hangon köszöntöm a lányt, felé közeledve, úgy, hogy a bal kezem kicsit megemelem. Ezen a rövid úton legalább melegítette a két vastag falú papírpohár a kezem, ha már kesztyűt elfelejtettem hozni.
- Köszi, hogy eljöttél. Szereted a forró csokit? Ez narancsos, ez meg epres. A pohár meg nyerős, az alján van, hogy nyertél-e valamit a cukrászdában.
Amennyiben szereti, és kiválasztja valamelyiket, átnyújtom neki, a sajátomba pedig belekortyolok, mielőtt leülnék a hintába.
- Hogy vagy? Milyen a suli? Minden oké?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=714637#post714637][b]Apáthy Marcell - 2018.02.18. 19:20[/b][/url]

Azt hiszem, ez a hosszú szövetkabát nem volt olyan rossz választás. Majdnem a térdemig ér, és most már legalább nem fagy le a fél testem. A másik oldal viszont az, hogy így olyan vagyok a sötétben, mint egy rossz pedofil. Azt hiszem, ezt indulás előtt is átgondolhattam volna. Most már mindegy, mivel célzott találkozó, remélem a másik fél, ha meglát, nem fut el.
Mielőtt még a megbeszélt találkahely, a játszótér felé venném az irányt, beugrok a cukrászdába, hogy kerítsek valamit, ami melegen tart minket. Nem is kérdeztem meg, hogy mit kér majd, és bár volt egy időszak, amikor együtt gyerekeskedtünk, ő inkább a húgom barátnője, nem az enyém, így fogalmam sincs, hogy mit szerethet. Mindenesetre veszek két fél literes étcsokit, az egyiket naranccsal, a másikat eperrel megturbózva. Remélem nem fogyókúrázik/méregtelenít/űzi ki a szellemeket a bőréből éppen, ami miatt nem inna ilyesmit, na nem mintha az én ne tudnék magamba tölteni egy liter forrócsokit, csak állítólag nem illendő, meg hát ha már vizsgaidőszak van, jól kéne tudnom aludni, és nem biztos, hogy ennyi csokival a gyomromba ez egy sikeres művelet lenne.
- Hali!
Integetni nem tudok, így csak egy kicsit emeltebb hangon köszöntöm a lányt, felé közeledve, úgy, hogy a bal kezem kicsit megemelem. Ezen a rövid úton legalább melegítette a két vastag falú papírpohár a kezem, ha már kesztyűt elfelejtettem hozni.
- Köszi, hogy eljöttél. Szereted a forró csokit? Ez narancsos, ez meg epres. A pohár meg nyerős, az alján van, hogy nyertél-e valamit a cukrászdában.
Amennyiben szereti, és kiválasztja valamelyiket, átnyújtom neki, a sajátomba pedig belekortyolok, mielőtt leülnék a hintába.
- Hogy vagy? Milyen a suli? Minden oké?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=714641#post714641][b]Szalai Franciska - 2018.02.18. 19:48[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=714644#post714644][b]Apáthy Marcell - 2018.02.18. 20:46[/b][/url]

Sajnálom, nem állt szándékomba. Szerinted is olyan a kabátom, mintha szatír lennék? Vagy lányokat futtatnék? Miri szerint lányokat árulós, mondjuk legalább akkor dübörögne a gazdaság.
Én már láttam párszor a lelki szemeim előtt, ahogy így biztosítunk extra bevételt a sulihoz. Azt hiszem, én nem vettem fel elég tanórát, mert ilyenekkel van időm foglalkozni. Szinte már kétségbe vagyok esve, amikor egy-egy gondolatmenetem végére érek, és megállapítom, hogy mennyire őrült dolgok képesek az eszembe jutni. Borzalmas tudok lenni. Közben persze átadom a választott csokit, és kifejezetten elégedett vagyok, amiért eltaláltam a dolgot.
- Hát akkor, nyerjünk kedvezményeket.
Koccintásra emelem a poharam, majd az esemény megléte után én is beleiszok. Jó ötlet volt a fél literes megoldást választani. Vannak benne megbűvölt gyümölcsdarabok, melyek fokozatosan adják ki az ízüket, és közben egyre jobban összemennek, végül pedig teljesen eltűnnek, beleolvadnak a forró csokiba.
- Inkább gondolják, hogy rosszalkodunk, mint, hogy az árnyason éppen elvágják a torkunkat. Mert bizony az is meg szokott esni. Oda kell figyelni az ilyesmire. Esténként, ha ki is szöksz a faluba, mindenképpen kerüld a kocsmát, tizenegy után a pubot is, és úgy az árnyas sétányt teljes egészében. Az első kettőn egészen biztos, hogy összeverekedik legalább két ember, a harmadikon meg illegális bájitalkereskedelem folyik, eddig senki sem tudta elkapni őket, mindig újraszerveződnek.
Lehet, hogy már tudja ezeket, még nyáron, mielőtt elindultunk ide, összeírtam Mirinek is az összes veszélyt, meg lehetőséget és a legtöbb titkos utat, és manólekenyerezési módszert, amit én is tudok.
- Szívás levitásnak lenni? Azt hiszem, jövőre majd kipróbálom. Mire végzek a tanulmányaimmal, minden házban akarok élni egy kicsit.
Mondjuk ki van zárva, hogy ezt nekem bárki is megengedné, de elkötelezett újságíró vagyok. Ha ez nem jön be, akkor minden házban lesz egy nőm, aki elmondja, hogy milyen is az élet náluk. Csak az meg ugye eléggé költséges tud lenni, na nem mintha Linának ne fizetnék éppen a barátnő szerepért.
- Miri miatt kerestelek meg. Mostanában olyan nagyon furcsa, és félek, hogy azért, mert az egyik pattanásos, unszimpatikus elsős vagy másodéves nyomja le a torkán a nyelvét. Szeretném tudni, ha erről van szó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=714646#post714646][b]Szalai Franciska - 2018.02.18. 21:23[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=714673#post714673][b]Apáthy Marcell - 2018.02.19. 15:49[/b][/url]

- Legalább ismert leszel, a legtöbb lány mit meg nem adna ezért.
Persze nem feltétlenül biztos, hogy ki kellene készítenem idegileg ezzel Linát, van neki most éppen elég baja. Nem könnyű a döntés, amit meg kell hoznia, bár őszinte leszek, én egy percig se gondolkoznék. Jelenleg is elég erősen érzem azt, hogy jobb lenne, ha inkább az egyetemen kételkednék a hallgatás miértjében. Az élet szívás ám a fiúknak is, nem csak a lányoknak. Én elég sok drámát meg tudok élni.  
- Ugye, hogy ugye? Hát tudtam én, hogy ezzel csak jót tehetek. Amikor elkezdték ezt a forró csokit kifejleszteni, valamikor októberben azt hiszem, akkor kerestek tesztkóstolókat. És hát komolyan, ki az a hülye, aki nem megy el tesztkóstolni forrócsokit?
Amióta pedig ezt a tettet megléptem, már ott dolgozom, így a tutira nyerős forrócsokihoz még nagy kedvezmény is társult, szóval lassan a fizetésemen felül a cég még azért is fizethet, mert népszerűsítem a termékeit. Milyen szép és álomszerű foglalkozás is lenne az, ahol lányokkal találkozom, meglepem őket egy itallal, és ráveszem őket, hogy járjanak el a cukrászdába. Nem tudom, hogy a vezetőség mennyire tartaná kellemesnek ezt az ötletet. Valószínűleg elég magasra szöknének a szemöldökök, és szinte hallanám, ahogy egyszerre felszisszennek: „Ne csináld már, Marci!”
- Az valami isteni dolog!
Közben én is nekiestem a sajátomnak, de nem ment olyan könnyen, mint Franciskának. Azt hiszem, az a kesztyű most mutatkozik meg, hogy mennyire hiányzik. Mert amúgy tök jól megvagyok, az eléggé meleg termosz szorongatása jót tesz, de mégsem vagyok maradéktalanul elégedett, mert jól meggémberedtek a szerencsétlenjeim.
- Holnap te mosogatsz.
Olvasom fel a benne található üzenetet, egy kicsit összehúzva a szemöldökömet vizslatom az üzenetet. Egyrészt nem tudom, hogy miből sejtették, hogy az epres lesz az enyém, hiszen én mindenivó vagyok, másrészt egy nagyon, de nagyon gonosz, mert így bukom az ajándék sütit. Azt hiszem, a nagy nőcsábász karrierem a nulladik percben dőlt dugába.
- Majd megkóstolnám a mignon-od sarkát.
Tetszik tudni, eléggé bélpoklos tudok lenni, és nagyon bírom az ingyen dolgokat, szóval egy süti sarokfalatjával már meg lehet vásárolni elég tisztességesen.  
- Komolyan, szóval vigyázz magadra, mert nem akarom, hogy itt valami bajod legyen. Vannak jó részei ennek a helynek, meg például az árnyas napközben nagyon ott van, romantikus meg nyáron hűvös hely, de azért jobb épségben maradni. Ha esetleg elfelejtesz visszamenni, akkor javaslom, hogy mindenképpen a vendéglátónegyedben, de nem a kocsmához közel keress szállást. Illetve itt lakik az egyik nagynéném is, a 13-asban, az amelyik a kanyarban van, egy hosszú ház. Ha mondod neki, hogy én küldtelek, adnak szállást meg enni is.
Mondjuk azzal nem dicsekedek el, hogy a férje, Andor bácsi egy állat. Mindig morogva néz, és morogva beszél, és az egész ember egy nagy adag morgás. Ő nem olyan kedves, de jól ellensúlyozza a nagynénémet, akit nem lehet nem imádni. A másik témát, történetesen, hogy a húgom összeakadt valami rellonos sráccal már nem viselem annyira jól. Egy hónapja. Akkor kezdett el feleselni, és pofákat vágni. Az én tökéletes és édes kishúgom egyszeriben olyan lett, mint egy időzített bomba, aminek nem lehet sehogy sem parancsolni.
- Remélem nem Álmos. Az a gyerek nem normális. Szerintem tutira van valami defektje. Vagy az a Brightmore gyerek, az se normális. Miért kell neki egyáltalán fiúkkal barátkozni? Még gyerek.
Tudom, már nem az, mert serdül, meg érik. De ő a kishúgom, nem akarom, hogy valaki a szájába lihegjen, mert meg fogom ütni. A srácot, nem őt. De a srácot nagyon nagyon.
- Mindig lemondja? Ez szerintem nem normális. Valami nagyon nem oké vele. Követnünk kellene.