A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni.
A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=785181#post785181][b]Radetzky Bercel - 2019.12.23. 14:10[/b][/url]

Csak azért, mert az őseid valamikor a múltban megunták a vándorlást, megálltak ezen a helyen, letelepedtek, és közösséget hoztak létre, majd aktívan segítettek a falu kiépülésében, amikor kitalálták, hogy ez a hely legyen egy mágusfalu, az nem azt jelenti, hogy te is olyan vagy, mint ők, és buzogva indulsz el hajnali fél háromkor, ráadásul tanítási napon, hogy feldíszítsd a környéket. De hát mi, hithű Radetzky-k már csak ilyen kis buzgómócsingok vagyunk.
Éjjel negyed kettőkor ébresztő, fél óra összekészülés, a harmincadik percben megkezdődött az eligazítás - nevetsz tudom, de így volt -, felosztották az utcákat közöttünk, csoportbontás, és indulás kettő tizenötkor. Eléggé megviselt, mit ne mondjak, pedig tudtam, hogy eljön ez a hajnal is, de legalább Médit kaptam, szóval annyi esélyem van, hogy legalább jól érezzem magam, még akkor is, ha pont a Boglyas teret húztuk, ami azért nem olyan egyszerű, mint az utcák.
- Tavaly is, idén is. Szerintem kellene egy új hagyomány, ami azt jelentené, hogy az édesanyád többet nem húzhat, mert ha jövőre is ő marad otthon a tizenkét éven aluliakkal, akkor az már bunda.
Jegyzem meg neki fáradtságtól rekedt hangon, miközben a gömbdíszeket pakolászom nagysági sorrendben, művészien, egy egyezményes jelet alkotva belőlük a hóba - középső ujjad, tudod te - amit csak akkor láthat valaki, ha éppen egy tetőről készül leugrani. Szóval úgy tippelem, senki.
Apa és anya a hivatalt díszítik, az ugye külön biznisz. Benjamin a Macskabagoly, Balázs a Tündérmanót, mag a feleségeik a Holdfény utcát húzták, és éreztem én, hogy Médivel szerencsém van, de be foglya húzni a teret. Annyira éreztem.
- Hol a csúcsdísz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=785745#post785745][b]Radetzky Bercel - 2019.12.25. 08:30[/b][/url]

Miközben én egy csodálatos középső ujját mutató kezet csinálok a hóba  díszekből, addig ő angyalkázik a hóban, apám pedig valószínűleg a mindent látó szemével minket vizslat, és panaszkodik anyának, hogy mennyire alkalmatlanok vagyunk a feladatra, és mekkora csalódás ez neki. Pedig aztán egy szót se szólhat, úgy mentem a minisztériumi gyakorlatra, mintha más vágyam se lett volna, és bólintó kiskutyaként a politikára is, az, hogy fizetek magamnak egy második szakot meg igazából senkire se tartozik. Egy ember tudja, a hóangyalka, és úgy vélem, hogy Balázs sejti, hogy van valami, csak még nem tudja, hogy mi. Mert ő ilyen magyarázat-kreátor, tehát amikor megkérdeztem egy sárkányos ügyben a véleményét, elkezdett nagyon gyanakodni. Nagyon nagyon.
- Tiszta hó lett a hajad.
Mosolyodom el - igen, képesség, bárkinek megy, kivéve apát -, mikor a szaladó törpére nézek. Ha az embernek csak unokahúgai vannak, akkor bizony megesik az, hogy az ember érzékenyebbé válik. De csak velük, és most Médi az én legértékesebb és legérzékenyebb pontom is. Felé fordulva előhalászom a felrúnázott telefonomat a zsebemből, és felé fordulva, átnyújtom neki.
- Csinálj már egy képet utána a díszekről. Azt hiszem, minden a helyére került. Tudod a kódot.
Mert, hogy a szülinapja, nem akartam valami hozzám nem kapcsolódót beállítani, teljesen felesleges lett volna, úgyis elfelejtem, viszont Médi születésnapjára nagyon kevesen gondolnak nálam, pedig elég jó kulcs.
- Álljon célba katona! Kilövésre felkészülni! Öt, négy, három, kettő, egy.
Mielőtt megtenném, ajkaimmal megérintem a hársfa pálcát, az első pillanattól ez egy hagyomány nálam, nagyon kötődöm hozzá, jobban, mint az életemhez, szóval elég ironikus lesz, ha egy nap őt védelmezve halok meg. Közben persze, megkezdem a lebegtetést, hogy elhelyezze a csúcsdíszt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=785771#post785771][b]Radetzky Bercel - 2019.12.25. 13:51[/b][/url]

Nem tudok vitatkozni vele, valóban szépen csillog a hó amíg vízzé nem válik, és meg nem fázik. De tudjuk, hogy az nem fog megtörténni, mert én annál jóval előbb megszárítom őt, még csak ellenkezni sem lesz ideje. Nem mintha otthon akarna maradni, még zöldfülű, ilyenkor még minden izgalmas.
- Feltétlenül.
Nem mintha érdekelné, vagy nem mintha érdekelne, hogy érdekli, még karácsonyt is ezzel a képpel fogok kívánni minden kedves ismerősömnek. Mert korán van még ahhoz, hogy én lelkes legyek. Viszont neki, Médinek engedelmesen mosolygok, hogy örüljön, van egy csomó közös képünk is, és néha azon gondolkozom, hogy mennyivel másabb az az arc, aki a képekről néz vissza. Mennyire nem én vagyok. Vagy, pont, hogy az volna tán a valóság? Bármi lehetséges. Magam sem gondolok bele, hogy melyik lehet az igazság.
- Szép. Ha egy fiú nem tetszik neki, mondd, hogy szép, és hidd el, lelohad a lelkesedése.
Mert a fiúk nem szépek szeretnek lenni, hanem megragadóak, olyanok, akik szívesen lesznek egy nő gondolatának központjában, mert nem tudják tagadni vonzalmukat. De nem azért, mert szépek, ez olyan kiábrándító kijelentés. De gyerek még, nem tudhatja, viszont ma is megérte felkelnie, mert elmondhattam ezt neki.
- Na gyere le, dobáljuk fel őket gyorsan.
Merthogy ezek a gömbök olyanok, hogy csak jól kell dobnod őket, ahogy közel érnek a fához, felakasztják magukat. Médi pedig lejön, ha szeretne, ha nem, mivel én lebegtettem fel, rajtam múlik a dolog. Ahogy leér elmosolyodom, de nem nyúlok a telefonért, mert tudom, hogy én fogok inkább dolgozni, ő meg fotókat csinál.
- Tudsz titkot tartani?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=788609#post788609][b]Radetzky Bercel - 2020.01.11. 17:08[/b][/url]

- Nem. Egy fiú nem szép. Egy fiú lehet jóképű, meg sármos, meg férfiasan karakteres, de semmi esetre sem szép. Az olyan lányos fogalom.
Persze, dicséretes, hogy egyenes lett az orrom, még úgy is, hogy már vagy négyszer volt eltörve, meg, hogy a fülem sem áll el, mert azzal valóban nehéz bármit is kezdeni, de attól még nem szeretném, ha Médike ott állna Manci néni meg Bözsi néni mellett, és arról cseverészne, hogy én szép vagyok. Mondanám, hogy ha így indítok, sosem lesz barátnőm, de várjuk ki a végét, én szinteket vagyok képes megugrani ebben a témában.
- Kétezer-tizenkilenc, december. Az évtized utolsó első gömbdobása.
Fordulok vigyorogva a kamera felé, mert tudom, hogy ez sokat jelent neki, és igazából nekem is. Jó visszanézni ezeket a pillanatokat olyankor, mikor a csendes magány iránti igény nő. Nem mondom ki, sőt ha kérdeznék se felelnék semmit, de ilyen alkalmakkor sokszor a Botonddal közös képeinket nézem, mert bár csak pár év volt kettőnk közös kalandja, mégis, olyan, mintha most is velem lenne. Mintha az lenne a küldetésem, hogy örökké emlékezzek és emlékeztessek rá. Hogy mások se felejtsék el.
- Van egy lány.
Kezdem, és itt csendben is maradok, mert tudom, hogy alig várta, hogy ezt a mondatot kimondjam, így ha szeretné most kiélni magát, akkor nyugodtan megteheti, és csendben figyelem, és várom a ponotot, amikor folytathatom.
- Akit nem ismerek.
Elvigyorodom, mert tudom, hogy nem erre a folytatásra gondolt, és sajnálom, én most túlságosan élvezem ezt a helyzetet. És igen, most jön a bomba:
- De feleségül kell vennem.
Elpillantok apáék felé, jelezve, hogy nem az én ötletem volt, hanem bizony az ott díszítő férfié, aki olyan természetességgel közölte ezt vele, mint anya, amikor elszalaszt kenyérért.
- Szóval, hat nap múlva megismerem. Leszel a lelki támaszom? Tudod, ha nagyon gázos lenne. Így is az, de félek, rosszabb lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=789518#post789518][b]Radetzky Bercel - 2020.01.17. 13:07[/b][/url]

Babóca

- Nagyon szépen köszönöm.
Még meg is hajolok kicsit, bár fogalmam sincs, hogyan lehet valaki szépen jóképű, de engedjük most el ezt a kis pluszt. Mondjuk de, el tudom, de a szépen jóképűek szerintem azok a babaarcú fiúk, akiknél nagyon necces, hogy igazándiból a fiúkat vagy a lányokat szeretik-e, a csúnyán jóképűek meg mondjuk olyanok, mint Volkov, aki személy szerint nekem nem nagyon kiemelkedő látvány, de a lányokról mégis leolvad róla valamiért a bugyi. Mondjuk tény, hogy felnőttként én is valami hozzá hasonló akarnék lenni, ha már jóképűnek lettem titulálva. Szóval nem szépen, hanem olyan volkovosan jóképű. Tényleg, a kviddicses jelentkezést is meg kellene fontolni, ha már így eszembe jutott, mert nyilván azért annak még lenne egy sansz, hogy ha máshol nem is, akkor itt még játsszak. Csak nem vagyok elképzelhetetlen egy iskolai meccsen. De vajon érdemes-e sebeket feltépni? Ezért nem is adtam még be. Mert sosem lehetek eléggé biztos, ha erről a témáról van szó.
- Semmit sem tudok róla.
Válaszolom teljesen őszintén, majd itt el is hallgatok, mert valamit azért mégis, de az a valami nem sok. Pontosabban lehetne sok is, de igazság szerint ahhoz meg kéne erőltetnem magam, ahhoz pedig nincs elég affinitásom. Helyette inkább lefoglalom magam azzal, hogy megöleljem Médit, és egy nyugtató puszit nyomjak a feje tetejére. Csak vele vagyok ilyen. Köztünk olyan kötelék van, amiről tudom, hogy senki mással nem élhetem át, és nem is akarom átélni. Ő az én legkedvesebb rokonom. Ő tud mindent, a sárkánytant, hogy a kviddicsen gondolkozom a balesetem után, egyszerűen nincs olyan titok, amit vele ne osztanék meg.
- Remélem nem banya. Vagy ha igen, akkor nagyon öreg és nagy vagyont örökölök, amiből veszünk magunknak egy sárkányrezervátumot, rendben?
Valami vígaszságunk is legyen, ha már egyszer így alakult. Kicsit még ringatom, de nem állhatunk így egész nap, bármennyire is szeretnénk.
- Dobjuk fel a maradék díszeket, aztán igyunk egy forró kakaót. Most még nincs az életünkben a rút banya, használjuk ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=790111#post790111][b]Radetzky Bercel - 2020.01.21. 20:48[/b][/url]

- Pont a nászéjszakán? Eléggé furcsa lenne, ha ott lennél, nem?
Bár mondjuk lehet, hogy tényleg még mielőtt a lelkem teljesen összeomlik kell meglépni a szabaduláshoz vezető út első lépését, és ehhez egy arcba nyomott párna azt hiszem több, mint tökéletes. Hirtelen nagyon csábítóvá válik ennek az ötletnek az alkalmazása. Mosolyogva nézem őt, mert ott van benne Botond. Mindene olyan, a mozdulatai, a gondolatai, a mimikája. A bátyám igaz, élő emléke nem is én vagyok sokszor, hanem Médi, ő az, aki igazán megmutatja, hogy a testvérem úgy is, hogy nincs itt fizikailag, köztünk él még most is.
- Kell.
Nem szaporítom tovább a dolgot, mert mind a ketten tudjuk, hogy mennyire sok mindent jelentene nekünk, ha lenne egy, de tudom, valahol mélyen tudom, hogy anya szívét éppen azzal törnénk össze, ha lenne egy rezervátumunk. A sárkánykutatást sem tudja, a másodszakot a saját pénzemből fizetem, az összes felszerelést az iskolában egy haveromnál őrzöm, hogy még csak véletlenül se derüljön ki, mit is tanulok én. A nyári gyakorlatot pedig még nem is emlegettem, mert abban biztos vagyok, hogy arra nem lenne bocsánat, ha kiderülne, hogy egy rezervátumban töltöm a nyarat. Már ha addig nem derül ki, és törik el a gerincemet, amiért hülyeségeken gondolkozom.
- Mindent IS Babóca.  
Nem csak a habot, és nem csak a mályvacukrot, de a reszeléket is, a csokiszószt is, és mindent, amit csak lehet rá kérni. Vele képes lennék elmenni csokoládéországba, és ott agyonzabálni magam édességgel, hogy aztán vígan csorogjunk le a csokoládé patakon, mint két hatalmas gömbőc.
- Na, szép munkát végeztünk.
Állapítom meg elégedetten, ahogy látom, hogy a többiek is közelítenek felénk. Míg ők haza mennek, mi megszerezzük a kakaóinkat, és mindenki boldogan éli ezt a napot, bár ez az a nap, amikor előbb vagy utóbb, de minden Radetzky elszundít párszor fél percre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861586#post861586][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 19:49[/b][/url]

Lábaimat beakasztva az ikerbabakocsiba, tolom előre majd hátra, miközben a padon ülve, kezemben egy rajzmappával és egy sima grafittal alkotok. A közelben egy csapat előkészítős éppen virágokat ültet az egyik szobor tövébe, én pedig őket rajzolom, meg a szőkésvörös lányt, aki segít nekik, miközben Bánkiné egy babát ringat. Ideális kép, kicsit olyan, mintha Annának lenne húsz gyereke öt-hat apától. Nem mondom, hogy egyedülálló lenne a világban, de van valami bájos az egészben. A padon kicsit helyezkedem, a nap kellemesen meleg sugarati napszemüvegben élvezve. Őket még nem ismerem, túl kicsik ahhoz, hogy tanítsam őket. Ha jól tudom, olyanok, akiknek a szülei sokat dolgoznak, így néhány oktató bevállalta, hogy felügyeli őket napközben. Micsoda ötletek! Nagyon tetszik ez az egész, ahogy az előkészítő működik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861588#post861588][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 20:07[/b][/url]

- Nem könnyű az élet veled.
Ciccegem, mert hát szegény nő, milyen szépen terelgeti a kismillió gyereket, meg még mellette elviseli Barni állandó kilengéseit is, bele se merek gondolni egy olyan eshetőségbe, hogy esetleg még csajozzon is, hát tényleg semmi ideje nem jutna a feleségére. A fiamat nem nagyon hatja meg az új érkező, a lányom azonban, aki eddig olyan édesdeden pihent, most kipattanó szemekkel figyel. Hallgatja az érkezőt, majd örömmel azonosítja is: Ba-ba.
- Igen, Baba jött.
Ezt kimondani is vicces, mert hát lássuk be, mégiscsak egy felnőtt férfiról van szó, a lányom pedig úgy néz ki, ezzel meg is elégedett, mert elvan a játékával.
- Ha én vagyok a napsugár, mit kap a nő, aki nem fojt meg álmodban a párnájával?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861593#post861593][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 20:22[/b][/url]

- Az felvetne némi problémát. Amióta itthon vagyok, és nem a minisztériumban ülök, hajnalban megyek és este későn érek haza, azt hiszem, javult velük a kapcsolatom, meg persze Edittel is.
Én próbáltam, tényleg próbáltam a feleségem mellett lenni, hiszen ikreket szült, két csodás babát, de szükségünk volt a pénzre, nekem nem adtak szabadságot. Van örökségünk, mind a kettőnknek, sőt, mivel nálunk élünk, az apja azt az összeget, amiért másoknak házat vett is odaadta, persze mi meg lekötöttük, de tényleg annyira belefásultam a munkába és a követelményekbe, hogy Barnabás mentőangyalként érkezett hozzám az Előkészítővel, és azóta sokkal jobb minden.
- Mondjuk igaz, ezt az egyet nekem nem adtad még oda.
Vigyorodom el, ahogy a kávéba kortyolok, és közben elpillantok a szorgoskodók felé.
- Ez egy tök jó ötlet volt, hogy a szünetben is biztosítva van a felügyelet, és örülök, hogy több tanár is lelkes eziránt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861595#post861595][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 20:39[/b][/url]

- Hogyan fér össze nálad az érett felnőtt, és az, hogy a feleséged előtt becézgetsz? A házasság teljesen logikátlanná tett, Barnabás.
Játékosan ciccegek, de mivel elég ijesztő, hogy az irodájába akar hívni, nyilván az én szemem előtt is lepörög minden opció. Nem zaklattam senkit szexuálisan, meg máshogy sem, sőt, nem értem senkihez hozzá máshogy, elvileg az apám is beletörődött ebbe a felállásba, hogy most inkább az előkészítőben, közel a családomhoz dolgozok, szóval nem értem.
- Lepasszolhatom őket Annának, ha ennyire komoly a dolog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861597#post861597][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 20:43[/b][/url]

Arra, hogy, nem szólhatnának bele a lányom természetesen bálnának képzelve magát olyan hangot hallat, mintha a társait keresné. Vagy ez delfin volt? Mindig keverem.
- Felelőtlen kijelentés.
Ciccegek mosolyogva, de jelzem, hogy, figyelek, és tényleg, mert a szemeim egy pillanat alatt lesznek kistányér méretűek.
- Én? Biztos vagy te ebben? Miért èn? Két gyereket próbálok életben tartani, az előkészítőben meg ennek a számnak a sokszoros van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861601#post861601][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 21:08[/b][/url]

- Utálom a monotonitást, én művész vagyok.
Mind a ketten tudjuk, hogy engem a papírmunkával nem tud meggyőzni. Közte és az apám között az a különbség, hogy ő nem az apám, így nem kelthet bűntudatot bennem, nem használhatja ki ütőkártyaként a halott testvéremet, és nem kényszeríthet a monotonitásra. Megköszörülve a torkom pillantok el róla, adok magamnak egy percet, hogy végiggondoljam. A gyerekeket nézem, arra gondolva, hogy mennyire szeretek itt lenni, és ez valójában bebiztosítaná az itt maradásomat.
- Próbáljuk ki. Egy tanévre, utána újratárgyaljuk. Rendben?
Pillantok vissza rá kérdőn. Felelősségteljesség, hát ennek mindenki örülni fog, nekem meg nem kell visszamennem a minisztériumba, ez tisztességes csere.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861603#post861603][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 21:11[/b][/url]

- Nem akarok visszamenni a minisztériumba. Az előkészítő egy csodás új élet lehetőségét villantotta meg. Festhetek és taníthatok, és önmagam lehetek, nem Grosserlieb Dorottya fia, hanem Radetzky Bercel, és ez egy nagyon jó élet valójában.
Nem tagadhatom, tényleg az, szeretem, boldog vagyok, és úgy érzem, jó férj és jó apa vagyok, nem az a magábafordult, kimerült valaki, akit Edit nem érdemelt meg. Szeretem a feleségem, szeretem a gyerekeinket, és szeretem a mostani önmagam. Kezet nyújtok Barninak, jelezve, hogy elfogadom az ajánlatát.
- Egy Payne lányt vettem el, tegyük az alapítványba a különbözetet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861605#post861605][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 21:13[/b][/url]

- Reméltem is, a kedvenc munkahelyem volt, elindított egy csodás barátságot.
Tagadhatatlan, pedig sokat fanyalogtam, és volt, hogy nem akartam komolyan venni semmit, de a végén mégiscsak ott kötöttem ki, hogy az egyik legjobb barátomat kaptam, sőt, azt az embert, akire a gyerekeimet bíznám, ha velünk történne valami.
- Elrendezett házasság volt, szóval tulajdonképpen igen, de az a kis pimasz csak bemászott a szívembe, és kibérelte.
Egyáltalán nem bánom, Edit minden, amit kívánhattam.
- Rendben, ez így tetszik. De azért ne legyen sokkal kevesebb óraszámom, jó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861607#post861607][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 21:17[/b][/url]

- Tudom, és nem hittem volna az elején, hogy így lesz. Mármint, eléggé döcögős és kényszerített volt ez.
Az is, ahogy minket összeadtak, nem tudtuk, hogy nem ruhapróbára megyünk, hanem házasokként jövünk ki, és van egy házasságunk, amit több, mint egy évig el sem háltunk. De ez persze a mi titkunk marad.
- Rendben, meglátjuk, hogy hogyan alakul. Maximum ráveszem Zorkát, hogy jöjjön vissza.
Jó, ezt én sem hiszem el, el is nevetem magam a gondolatra, és egy kicsit megingatom a fejem. Tudom, hogy boldog, és ennek örülök.
- Ez édes Barni, én örülök neki, ha még maradsz, már csak azért is, hogy ne legyen idő előtt szívrohamod. Merre van dolgod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861609#post861609][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 21:21[/b][/url]

- Ne tegyél felelőtlen kijelentéseket, sőt, szerintem neked egyáltalán nem is kell, hogy szereped legyen benne, és Botond, amennyire elbalfaszkodja, olyan egyenes úton kerül be. Egyenesebb úton, mint az összes több, akik hónapok meg évek óta a Bontovich-ok közelében vannak.
Állítólag Misi valami hat év után most megnősül végre, de hát hat év jegyesség kellett hozzá, hogy legalább dátumot kitűzzenek. Botond pikk meg pakk ott lesz a sűrűjében.
- Jól hangzik, veled mennék, de ma én vagyok a soros, majd legközelebb elmennék veled, ha benne vagy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=861611#post861611][b]Radetzky Bercel - 2023.03.30. 21:26[/b][/url]

- Ez nálatok már úgyis hagyomány, a Bánkik egyik nap szinglik, a másik nap karikagyűrűvel rohangálnak.
Simán kinézem belőle én is, hogy a bátyja példáját követve elveszi Sárát. Barnabás se járt rosszul, szóval jó példa az garantált.
- Szerintem csak azt próbálja megjegyezni a kinézeted, ha esetleg személyleírást kell adnia, mert olyan régen nem látott. Tök ciki lenne, ha besülne, mert azt se tudja megmondani, hogy hogyan néztél ki, amikor eltűntél.
Nekem kicsit rideg az ő házasságuk, pedig tudom, hogy mind a ketten csupaszív emberek, meg azt is elfogadom, hogy nem kifelé élnek, csak sokkal inkább hiszem el, hogy barátok, mint, hogy szeretők. De persze lehet, hogy csak tényleg ennyire zárnak ezen a téren.
- Én is hálás vagyok, amiért lehetőséget biztosítasz nekem.
Fogadom el a felém nyújtott kezet, és megszorítom. Nekem most ez, mint egy megváltás, úgy jött, és biztos vagyok benne, hogy ez mindenkinek az előnyére válik majd. A családommal szeretnék lenni, és az, hogy nem kell ingáznom, a lehetőségek végtelen tárháza.