A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni.
A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=541871#post541871][b]Fődetrá Józsi - 2015.11.11. 11:36[/b][/url]

Renée Célestine Blanche

A Boglyas tér egyik padján üldögéltem, és újságot olvastam. Látszatra semmi hátsó szándékot nem lehetett felfedezni ebben, de közben figyeltem, és értékes információkat gyűjthettem. A tétovázó szőke nőt rögtön kiszúrtam. Bizonytalan volt és sebezhető. Tökéletes alany.
- Ezekkel a vámpírokkal mindig csak a gond van! - méltatlankodtam fennhangon, mikor a nő elhaladt mellettem, mintha csak az újságban olvastam volna valamit. Innentől már csak az volt a kérdés, hogy bekapja-e a csalit. Most, hogy közelebb ért, azonban meglepő felismerést tettem. Auror volt. Még visszakozhattam, ha volt egyáltalán visszaút. Még nem éreztem annyira erősnek a szervezetet, hogy közvetlenül ujjat húzzak a hatóságokkal. Mindig egy lépéssel előttük jártam, pontosan tudtam, hogy figyelnek. Ha most improvizálok, és rosszul sül el a dolog, akkor tönkretehetek mindent. Előbb-utóbb viszont szükségem lesz belső emberekre, ez a nő pedig kellően befolyásolhatónak tűnt. Szerettem kockáztatni, egyszerűen a véremben volt. Aki nem kockáztat, nem is nyer. Ki kellett derítenem, hogy ha valóban befolyásolható, akkor alkalmas-e a kettős ügynök szerepére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=542007#post542007][b]Fődetrá Józsi - 2015.11.11. 20:19[/b][/url]

Renée Célestine Blanche

Az elejtett mondatom megtette a hatását, Renée rögtön felfigyelt rá. Engem viszont egyelőre nem ismert fel. Ha csak titkolni próbálta volna, azt már tudnám.
- Szinte minden napra jut egy vámpírtámadás. Most éppen egy ártatlan kisgyermekre támadtak rá. Kíváncsi rá? Foglaljon helyet! - az újságot a nő felé nyújtottam, és hellyel kínáltam.
- Én mondom, nem szabadna őrizet nélkül magunk közé engednünk őket. Képtelenek féken tartani az ösztöneiket, akárki akármit mond. Nem értem ezt a fene nagy vámpírszeretet, ami mostanában tombol. Szabadon járhatnak-kelhetnek, bármikor, bárkire lecsaphatnak. - méltatlankodtam tovább, arra számítottam, hogy ezzel elnyerhetem a nő egyetértését, még ha a szimpátiáját egykönnyen nem is.
- Jómagam annyit tehettem, hogy kitiltottam őket innen a kastélyszállómból. - fejemmel a Bérczes irányába böktem. Renée ebből tulajdonképpen már rá is jöhetett, hogy személyesen Fődetrá Józsival hozta össze a sors. Bár az is lehet, hogy nem kötötték minden auror orrára, hogy éppen hol és mivel foglalkozom.  
- A vendégeim biztonságáért én felelek, ha gond adódna egy vámpírral, előbb kerülnék én a rács mögé, mint a tettes, ezt le merném fogadni. - zártam le a gondolatsort. Aurorként biztos lesz erről véleménye.
- Ha jól értettem, Ön is hasonló problémával küzd. Nem Ön az első, akitől ilyet hallok. Már többen panaszkodtak nekem itt a faluban, hogy ez nem mehet így tovább, tenni kéne valamit. De hogy mit, nem tudom. - tanácstalan ábrázatot vágtam, kíváncsian vártam Renée reakcióját.