37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 20. 01:20 | Link

Benézegetés

Mondhatjuk, hogy egy kis idő már eltelt Párizs óta, s hogy azóta nem igazán láttam a barátnőmet. Úgy gondoltam, a hiánya majd kevésbé tűnik fel, ha az időmet nem otthon töltöm, hanem inkább Varsóban. Az edzések ideje alatt való igaz kissé jobban rá tudtam koncentrálni a dolgomra. Ez azonban mit sem segített azon, hogy milyen rohadtul másra sem tudtam gondolni, mikor nem volt semmi más tennivalóm.
Szóval mikor megbeszéltük, hogy ja, amúgy nemsokára vége van a vizsgáinak, jelentősen megkönnyebbült a kicsi lelkem. Hiszen kinek nem tette volna, hasonló helyzetben?
Már reggel arra gondoltam, hogy hát ez az, végre ma van, és azt hiszem egy "egészen kicsit" talán szétszórt is voltam.  A fejem gyakorlatilag azért van már csak a helyén, mert oda van nőve, máskülönben azt is ottfelejtettem volna valahol. Még azt is mondhatjuk, hogy egy egészen kicsit talán ki is öltöztem ahhoz képest, máskor hogy nézek ki.
A megbeszélt időpont előtt pár perccel érkeztem és hát végül értesítettek, hogy amúgy a leányzó már jelen van. Az asztalhoz sétálva lepillantottam a páromra, majd finoman megsimítottam a vállát.
- Hello, Schatz. Korán jöttél - nyomtam csókot a hajába, hogy aztán leüljek vele szemben. - Hogy vagy?
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 20. 02:19 | Link

Benézegetés

Sikerült elriasztanom egy amúgy nagy népszerűségnek örvendő lepkét, ami miatt egy pillanatra le is biggyesztettem az ajkamat, de szégyen... most azt akartam, hogy csak rám figyeljen és szinte senki másra. Jó, talán a pincérnő egy egészen kicsit nyújthat. Ezen kívül jó volt, hogy egy kicsit nyugisabb helyet választott.
- Bizony - mosolyodtam el halványan, hogy miután puszit nyomtam a hajába, ledobjam magamat a vele szemben lévő párnára. Láttam rajta, hogy egyáltalán nem olyan, mint a hétköznapokban. Valahogy kiveszett belőle az az energia, amit amúgy mindig szinte dobott magából az aurája. Valószínűleg kimerítette már a vizsga, meg az, hogy olyasvalamit csináljon, ami egyáltalán nem az ő műfaja. Imádtam, nem volt buta lány, csak bizonyos dolgokban lassú és nem szerette, ha tanulnia kellett. Ezt mondjuk megértem.  - Igen, Schatz... tudom. De gondolj arra, hogy nemsokára vége...
Az ilyesfajta megnyugtatás sosem volt a szakterületem. Tudtam buzdítani meccs előtt, de az megint egy teljesen más műfaj, ott azt kell a tudtukra adni, hogy ja, amúgy legyőzhetetlenek. Az nem ilyen nehéz. Szóval ez volt minden, amivel most szolgálhattam.
- Te is nekem, drágám. Semmi különös nem történt. Czerny kiesett, sikerült megrepesztenie a kulccsontját, mostanság nem igazán tér majd vissza edzésre. Amúgy nem mentek rosszul. Válogatott? ÖÖöööö... pénteken. Bayernes majd csak jövő hét kedden, Sieger teljesen be van zsongva - sóhajtottam fel hangosan, hiszen normális gyerek volt, de egy idő után rettenetesen fárasztóvá tudott válni, olykor akarata ellenére. Fellapoztam az itallapot, nagy nehezen elszakítva a pillantásomat a barátnőmről. Egy olyat szúrtam ki, amelyik barack, vanília és keksz alkotta elegy volt egy fekete teával vegyítve.
Az ujjam ide biggyesztettem, majd lapoztam, afféle könyvjelzőként használva.
- Van valami, ami szimpatikus? És hogy vagy?  
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 20. 04:13 | Link

Benézegetés

Szerencsétlenem annyira édes volt, meg kis szomorú, hogy hát ő nem éli túl ezt a nyomorult vizsgaidőszakot. Meglehetősen rossz érzés volt, hogy nem tudtam neki segíteni, pedig szerettem volna. De ilyenkor mit lehet tenni? Mármint, azon kívül, hogy megvonod a válladat és továbblépsz. Nagyon semmit. Felpillantottam rá, majd megingattam kifejezéstelen arccal a buksimat.
- Mondd csak, Engel, ha attól jobban érzed magadat... - biztattam a Navinés lánykát halkan. Ennyit igazán megtehettem érte. Érdeklődve kísértem figyelemmel, ahogyan a keze a táskájába mélyedt, majd előkotort egy pár lapot, hogy aztán az asztalon átcsúsztatva elém helyezze őket. Egy pár pillanatig hezitáltam, majd óvatosan felemeltem és olvasni kezdtem a tartalmát. A végére érve kissé megszeppenten konstatáltam a K-t, s ez még háromszor megismétlődött.
- Nocsak... valaki nekiállt tanulni? - érdeklődtem félmosollyal az arcomon, hogy aztán mély sóhajjal hagyjam kiülni az arcomra a büszkeséget. Igazából nem kételkedtem volna soha benne, hogy képes rá, ha nagyon szeretné. - Ügyes vagy, Schatz!
Megkérdezte, az a hülyegyerek megmarad-e, mire egy pillanatra elgondolkozva húztam el s számat, hogy aztán lassan bólogatni kezdjek. Biztos voltam benne, hogy rövid időn belül talpra fog majd állni. A meccset igyekeztem felidézni, de aztán az ajkamba haraptam kicsit.
- Hm, biztos rendbe jön hamar... a meccs pedig... azt hiszem, ez már selejtező. Oh, Belgium ellen, igen. - raktam le a papírokat, hogy aztán lelkesen összecsapjam a tenyeremet. Mint aki hirtelen megvilágosodott. Mert hát ugye így történt... Kissé oldalra biccentettem a fejemet, kisfiús vigyorral nézve rá. - Akkor eljössz? Velem.
Az itallapot figyeltem ezek után, megkérdezve őt, hogy mit fog választani, de pont olyan ötlettelen volt, mint amennyire én. Rám hagyta a döntést, én pedig a nevetésemet visszafojtva lapoztam vissza az iménti ponthoz. Saját magamnak találtam egy karamellás-narancs-álom néven futó valamit, ami szintén nagyon jónak hangzott.
- Mit szólsz a barackos-vaníliás feketeteához? ír valami kekszet is, nem igazán értem... - mutattam meg, hogy hol is van, áthajolva az asztal fölött. Ilyen kis hasznos pár vagyok én. Döntésképes, határozott és még cukiság is.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 21. 00:02 | Link

Benézegetés

"Halkan" felnyerítettem, de aztán abban a pillanatban vissza is fojtottam és csak rázkódtam, az ajkam harapva pár Pillanatig. Na, nem azért, mert annyira nevetséges lett volna szegény. Egész egyszerűen kiakasztotta a cukiság-mérőm a szenvelgéseivel és a szervezetem kiadta magából a dolgot.
- Entschuldigung, esküszöm, nie direkt csinálom - igyekeztem a lehető legártatlanabb fejet vágni, mielőtt még hozzám vág valamit. Mondjuk a cipőjét, mert talán az esik ilyenkor a leginkább kézre.
Tudtam, hogy csak azért kezdett el tanulni, mert nem igen volt választása - nem igaz, lehetne e nejem is -, de azért ettől függetlenül még büszke voltam rá. Legalább tisztességesen leült és beseggelte az anyagot. Van, aki erre se veszi a fáradtságot.
- Áh, felejtsd el, nem engednélek ki olyan cuccban a lelátóra. A kvaffal van dolgom, nem azzal, hogy azt nézzem, éppen ki mozdul rád! Bár... jó hírem van, szerintem nem kockáztatnák meg - biggyesztettem le a szám, hiszen tény volt, hogy aki tudott a hangulatingadozásaimról, az nem kísérelte meg, hogy olyanhoz érjen, aki fontos nekem. Volt már, hogy ütöttem ki csávót félidőben, mert igen meregette a szemét az aktuálisra. Pedig azt a csajt nem is szerettem.
Végül visszaterelődött a téma a teákra, ő pedig lecsapott a barackos-kekszes izére. Én maradtam a karamellosnál, szóval becsuktam a papírost és csak arra néztem fel, hogy hoppá, egy hatalmas cuppanóst kaptam az arcomra. Egyből kiült az arcomra az a bizonyos vigyor, hogy aztán elkapjam a csuklóját finoman, mikor elkezdte letörölni.
- Most ki mondta, hogy töröld le? - néztem rá rosszalló pillantással, de aztán csak csókot nyomtam a tenyerébe és elengedtem a kezét. Ő közölte, hogy a amúgy el fog rabolni egy napra, mire hitetlenkedve körbepillantottam, majd látványosan nagyra nyitott szemekkel magamra mutattam.
- Engem? A múltkori este után? Átgondoltad te ezt? - nevettem el magam kissé, hogy aztán kissé ügyetlenkedve, de azért megöleljem. Annyira lúzer vagyok az ilyen gesztusokban.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 21. 04:13 | Link

Benézegetés

persze a hölgyemény bedurcizott, pedig isten lássa lelkemet, tényleg nem akartam kiröhögni, egész egyszerűen megint túl sok időt töltöttem azokkal a zárt osztályról szöktetett elmebetegekkel, akiket a boldog tudatlanságban élő nép Lengyel válogatottnak is nevez. Maja szájából tényleg kissé esetlenül hangzik az a bizonyos szó, de mit van mit tenni? Én sem direkt használom. Ha nagyon bosszantani akarnám, legfeljebb lengyelül mondanék el minden fontos dolgot.
- Édes tőled, értékelem. Reméltem is, hogy kint leszel, zavar, mikor nem vagy. Tudom, rettenetes vagyok, de ez olyan, mintha nem lenne ott a kabalám - biggyesztettem le az ajkamat szomorkásan. Alapvetően nekem nem volt olyanom, de ő hasonlóan funkcionált. Többnyire jobban teljesítettem, mikor ott van. Még ilyet?
Közben ő pillázott rám nagy szemekkel, hát hajlandó voltam elengedni a kezét, de a magyarázatára nem igazán jöttem rá.
Szóval nagyfiú módjára megoldottam én magam a helyzetet. Az állát finoman megemeltem kissé, hogy aztán közelebb hajoljak és mikor kb egy hajszál választotta el az ajkait az enyémtől, finoman végigfuttattam a nyelvem az alsó ajkán. Végül a csók mellett döntöttem, még a mutatóujjam is feltartottam a pincérnőnek, hogy iiiiigen, érzékeltem a jelenlétét, csupán ignorálom. Végül a lányra néztem szépen megrebegtetve a pilláim és megrendeltem a két teát, amibe úgysem köp majd bele, mert a teában túlságosan látszik.
- Pont olyan... - vigyorogtam végül kissé rosszfiúsan Majára, megvonogatva kicsit a vállamat. Hát ha vele nem, kivel? - Málna. Azt hiszem málna...
Végül a fejemet az övének támasztottam kicsit, de hát az ember egyszer legyen cuki és máris jön a káosz. Mély, színpadias sóhajjal néztem a navinés leányzóra.
- De ne már... cuki az öreg, de én tudok aranyosabb lenni... - nyüsszögtem szinte, ami meglehetősen komikusan hangzott tőlem, de aztán csak elvigyorodva simítottam végig az arcán finoman. - Miattam semmit, én határozottan élveztem. És nincs ellenemre, hogy elrabolj, szeretek veled lenni, te is tudod...
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 21. 05:42 | Link

Benézegetés

Azt hiszem, nem is vártam mást Majától, hiszen mit mondhatott volna? Borzalmas vagy, inkább ki se megyek, nehogy szurkolnom kelljen és esetleg jobban teljesíts? Ugyan már... Szóval csak vigyorogva bólogattam egy kicsit, meglehetősen elégedett fejjel.
- Azt hiszem, lassan oda is kéne szereznem neked egy bérletet - sóhajtottam aprót, de komolyan gondoltam a dolgot. Ha már egyszer szinte minden ott van, miért kéne minden alkalommal külön vacakolnom? Igazából azt hiszem, ez már eldőlt kérdés volt, kap egy bérletet, aztán kész, nem mozgatja meg már a fantáziám.
A szájfénye már annál inkább, annak ellenére is, hogy képes volt kinevetni. Persze erre csak kuncogva ráztam meg a fejem rosszallóan és rákacsintottam a pincérnőre, aki azért kicsit még elvigyorodott. Tessék, így intézd el, hogy a sértett nő semmi módon ne károsítsa a teádat.
- Feeeltétlenül, de most ebben mi is olyan vicces? - kérdeztem végül vigyorogva, miközben őt figyeltem, hogy aztán egy zsepi segítségével eltüntessem a rózsaszín csoda maradványait az ajkamról. Köszöni, így is épp elég ápolt, nincs szüksége málnás hidratálásra. Hagytam, hogy az ujjait összefűzze az enyémekkel, de a helyválasztást csak sokatmondó pillantással díjaztam. Nem szabad engem komolyan venni.
- Jaj ugyan, Schatz, azért is mentünk oda, ahova. Akartam neked egy jó estét szerezni. Örülök, hogy sikerült - vonogattam meg a vállam kissé zavartan, de aztán persze felfigyeltem, hogy vajon mi is az az ötlet. Eleve, ha Majának ötletei vannak az már nagyon veszélyes tud lenni... pláne ha ki is vitelezi azokat.
- Na, bökd ki, Életem! - cirógattam meg a lány kézfejét a hüvelykujjammal. Nem szeretek sokáig rettegni.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 22. 04:37 | Link

Benézegetés

Az én párom a kétkedés és az abszurd kérdések koronázatlan királynője. Mármint tényleg, mikor az ember egy egyszerű jegyet említ, még akkor is képes rá, hogy kétségbe vonja, egész biztosan szükséges-e az adott dolog. Szóval csak felhorkantam. Megérdemelte volna, hogy összeborzoljam a haját, de visszafogtam magam, inkább nem tettem meg, még a végén véres bosszút áll.
- Biztos. Ha nem lenne, nem ajánlanám fel - közöltem rosszallóan, hogy aztán utána csak megingassam kicsit a fejemet. Már nem annyira hatott meg az egész, hát miért tette volna?
Azt hiszem, több figyelmet kellene szentelnem a felszolgálóknak, de egyáltalán nem tud érdekelni az egész. Boldog vagyok, hogy ennyi energiám van rájuk, amúgy meg ne molesztáljanak, ha látványosan nem érek rá. Ez a munkája, ha épp akadályozom benne, jöjjön vissza később, próbálja meg újra. Őt ezért fizetik.
- Azt látom. Látszik könnyű a dolgod, nem kell szájfényt kóstolgatnod. Bizarr lenne - nevettem fel, aztán a mutatóujjammal finoman az orra hegyére koppintottam. Még csak az hiányzik, nem szeretnék ilyen jelenetre betoppanni. Én meg egyhamar nem terveztem rászokni a szájfény használatára. Azért azt a kifejezést, hogy tökéletes, nem igazán mondtam volna semmire, arra az estére is, de ha neki az, ki vagyok én, hogy kétségbe vonjam? Szóval csak elmosolyodtam elégedetten és körbepillantottam. Ez a hely is meglehetősen hangulatos volt.
- Jó, ez nem hangzik olyan ijesztően... - jegyeztem meg pimasz vigyorral, hogy aztán a fejem kicsit az övének döntsem, mélyen beszívva a samponja illatát. Csak ezután nyögtem ki valami "Hm?" szerűséget, de aztán csak megvonogattam kicsit a vállam. - Hát... tudod... megígértem, hogy nincs több "de ne", ami meg az ötleteidet illeti, gyakran kiprovokálják belőlem. Mivel nem mondhatom, cselekszem, az meg nem minden esetben előnyös.
Ilyen szép barokkos körmondatokat sem mondtam soha senkinek arról, hogy esetleg kétszer gondolja meg a terveit mert meg találom... szeretni. Neki azonban hajlandó voltam kicsit lefinomítani a mondandóm. De az a mosoly nem igazán hagyott ezen gondolkozni, szóval csak az ajkamba haraptam kicsit és megcirógattam a kézfejét ismét.
- Régi otthon? Egye fene, rád bízom magam - jelentettem ki végül, a lány pedig ekkor tért vissza a teás tálcákkal, majd lepakolta, egy zöld lepke pedig ezt az időpontot választotta, hogy keresztülgrasszáljon a kis zugon. Elég szép volt. - Kösz.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 25. 01:47 | Link

Benézegetés

Nem zrikáltam most már a szájfényes fiaskó miatt, mármint komolyan, elég finom, meg minden, de nem kell folyton tesztelni, hogy milyen. Még a végén nem marad belőle semmi, aztán mehetsz a boltba, hogy vegyél egy másikat és kezdheted az egészet előröl.
Annál a részletnél, hogy ja amúgy árthat a híremnek, hangosan fel kellett röhögnöm, ma már másodszor. Persze, eredetileg nem volt tervben, de ha valaki két cikknél többet olvasott rólam, pontosan tudta, hogy az én híremen már nincsen hova rontani tovább. De azért édes volt tőle, hogy gondolt arra is, hogy az életemet nem könnyítik meg a grupiek és firkászok.
- Csak annyira vagyok aranyos, amennyire ezt megengedhetem magamnak. Ebben biztos lehetsz - húztam ki magamat büszkén, miközben az arcomat kissé jobban a tenyerébe nyomtam. Szerettem, mikor foglalkozik velem, tőle valahogy nem irritált az sem, hogy hozzám ér. Hálistennek. Az tényleg meglehetősen gáz helyzeteket szült volna, ha mondjuk megölel, én meg így "szívem... de ne!".
Halványan elmosolyodtam a mutogatáson, meg a nyelvnyújtáson, de aztán csak bólogattam beleegyezően, hogy oda se neki, majd igyekszem elhinni neki, hogy próbálkozott, akkor is, ha sokszor nem látszik.
- Na, van új muskátli? Akkor majd igyekszem az ajtón közlekedni, ha ezt is kinyírom, Veszna kitilt a házból - temettem a kezembe az arcomat pár pillanatra, de aztán eszmélnem kellett, mert a tea megérkezett. Én azzal a lendülettel meg is fogtam a cukortartót és laza tíz másodpercig engedtem bele a fehér kristályokat, hogy aztán jóformán beleállítsam a kanalat a csészébe.
- Nekem tetszik az ötlet. Legalább anyád nem akar minden második másodpercben ajtót rúgni - kuncogtam, majd puszit nyomtam a barátnőm arcára. - De nem nézünk Némót, az szomorú. Jó?
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 27. 04:35 | Link

Benézegetés

A mai találka, ha sok mindenre nem is volt jó, de legalább láttam őt, ami megnyugtatott, ő pedig kissé mintha felvillanyozódott volna. Igazából már ezért megérte eljönni. Nem szerettem, kifejezetten irritált annak a gondolata, hogy esetleg rossz kedve van vagy ideges. Hm. Ilyen ez.
- Akkor majd megszemlélem, ha egyszer úgy döntött, hogy elég érett ahhoz, hogy virágozzon. De szerintem az még nem most lesz... vagy igen? Hülye vagyok a virágokhoz. A bajoroknál is folyton látom és csak így... baaa... támadó muskátli, hát ez szökik! - gondoltam bele, hogyan is próbálnak megpattanni azok a virágok a személyes életterükből. Minden évben egyre lejjebb nyújtóznak és a gazdájuk meg mégsem bántja őket érte. Ki érti ezt? Én sosem tartanék ilyen öngyilkos hajlamú növényeket. Bele sem gondolnak, hogy milyen veszélyes, csak nyújtózkodnak egyre lefelé...
A vállbökdösésre, meg a kijelentésre kicsit elhúztam a számat, elvégre nekem tökéletesen megfelelt az ablak. És amúgy is egyáltalán nem fair, hogy még akkor is ki akarnak tiltani, mikor viselkedek. Ha aznap este elcsábítottam volna a lányát, akinek másnapra derékfájása lett volna a padlótól, mert az unikornisok elbátortalanítanának, akkor persze, megértem. De így? Azért, persze, a puszikat értékeltem.
- Anyukád igazságtalan. Az idődet meg oszd be te! - jegyeztem meg röviden és tömören. Ezek után a fehér trutyit a tea alján lelkesen kevergetni kezdtem, ami halk csilingelést vont maga után. Ez a "csend" azonban nem sokáig tartott, hiszen Maja ismét csivitelésbe kezdett.
- Hm? Egy párat, nem vagyok én burokba zárt aranyvérű ficsúr! - ingattam meg a fejem rosszallóan, majd az ajkamba harapva kezdtem el gondolkozni, mikhez is volt szerencsém - Hát néztem a Hótehénkét, de világ életemben rühelltem. A szépség és a szörnyeteget, aztán aaaa Toy Storyt, az unokahúgom eltépázott a Meridára, meeeg a Jégizére is... miaz. Tudod a szőke bige, aki elmenekül, mert nem fogadják el. Ismerem az Aladdint, meg aazzzz Oroszlánkirályt is. Nem tudom... sokat. De a némó nekem túl szomorú. Akkor inkább Szörny Rt.  
Alapvetően ez egy varázsló számára megdöbbentő lenne. De én is voltam gyerek, néztem tévét... akkor meg? Talán ez volt az egyetlen olyan tényleg "gyerekes" szokásom.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 1. 01:18 | Link

Benézegetés

Jó, tény és való, be kell látnunk, hogy a mellettem ülő, barna hajú hölgy nem áll mindig a helyzet magaslatán. Nem is szükséges, ezért nem tartom sem kis butácskának, sem pedig rosszabbnak bárki másnál, mindössze annyi, hogy más a fontossági sorrendje, mint a legtöbb nőnek. Azonban az is egy tény, hogy muskátli ügyben kivételesen eléggé a toppon volt. Nem akarok extrém feltételezésekbe bocsátkozni, de talán még az is megtörténhet, hogy ez a növény túlél nála a téli időszakig. Viccet félre téve, nincs szükségem egy olyan nőre, aki előhozakodik nekem a rózsaszín muskátli kodominanciájáról, ameddig itt van nekem Maja és a Futós Muskátli elmélet, amit nem restell szemléltetni. Kis vigyorral pöccintettem el egy kósza hajtincset az arcából
- Na, ezért nem lesz nekem ilyen virágom... ijesztő lenne. Amúgy meg, nem harapok ám, nem kell rögtön a világ másik felére költöznöd, mert hozzám értél - jegyeztem meg enyhe szarkazmussal. Persze, még mindig vltak "de ne"- pillanataim, de melyik pasinak nem? Azt viszont nem egy ölelés váltja ki, legfőképp nem egy teázó közepén.
Meglepő infó ideje következett: anyuka kérdezősködött utánam, és valószinűsíthetően ez úttal nem az érdekelte, mekkora keresztet kell ácsoljon ahhoz, hogy felfeszítsen. Kellemes változatosság.
- Nocsak, kivételesen nem kívánja a halálomat lassan és fájdalmasan? Minő kellemes meglepetés! - horkantam fel csendesen, hogy aztán az általam teának csúfolt telített cukros oldatba kortyoljak. Valószínűleg az orvosom instant Herzinfarktnak nevezné el, de valahogy nem tudott érdekelni, mert az íze viszont nagyszerű volt.
Még így, a csészével a kezemben kezdtem hallgatni Maja fejtegetését a disney meséket illetően, hogy melyikkel kapcsolatban milyen élménye van. A Verdás dologgal nem tudtam azonosulni, az a mese nekem túl creepy volt ahhoz, hogy utána legyen kedvem autóba ülni, de nem akartam kedvét szegni.
- A Bolt tényleg egészen kellemes. Elfogadnék egy olyan kutyát, olyan kis helyes kinézetre - bólogattam végül, aztán megtörtént a baki. Maja telibe öntötte magát a teával, majd nagy hevesen törölgetni kezdte. Egy csomag zsepit előhalászva tettem le az italom az asztalra, majd közelebb csúszva vettem ki egyet a csomagból és nyújtottam át a leányzónak, a csészét kitessékelve a kezéből. Jobb a biztonság. Aggódva rápillantottam, az arcát fürkészve, a farmerja száráról itatgatva a lötymőköt.
- Minden rendben, szívem?
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 1. 03:12 | Link

Benézegetés

Azt hiszem, talán poénkodott, vagy em tudom, de valahogy nem tudtam elképzelni a leányzóról, hogy esetlegesen féltékeny legyen. Pláne nem egy növényre, amit alighanem kinyírnék egy hét alatt. Azt mondod, az képtelenség? Ezt is azért hiszed, mert még nem láttad a bambuszt, amit anyukám vett nekem egy éve. Szegény növény, cifra hat napot élt át a haláláig.
- Azért ilyen futurisztikus feltételezésekbe ne bocsátkozz! Maradjunk annyiban, hogy megtűrne, ha nem az első pasid lennék és esetleg úgy nyitok, hogy másfél évig kézen fogva kísérgetlek az órákról a Navine kh-ig, aztn két év múlva kaptál volna egy arcra puszit. Esetleg akkor kedvelne - nevettem el magamat, mert ennél többet nem igen néztem ki a nőből. Én sem kedveltem volna magamat a helyében, de ezt persze nem dörgölném az orra alá, hiszen az azt jelentené, hogy igaza van. Az ilyesmi a nőknél veszélyes.
Arra sem számítottam, hogy ma esetleg elkezdünk itt fanulni egy szuperkutyáról szóló mesére, de hát a sors otromba fintora, hogy éppen ez történik. Eszembe jutott, milyen édes volt azzal a sípolós répával és hát... hogy lehet azt a mesét nem szeretni?
- Én a hörit is imádom... Deee a legjobb akkor is Bolt. Hát milyen cuki már? Ki ne akarna egy olyan kutyát? - tártam szét a karjaim tanácstalanul, mielőtt felvettem volna a csészém, hogy igyak egy kicsit. Nem volt szándékomban agyon önteni magamat, vagy Maját. Ő azonban nem mondhatta el magáról ugyanezt, hiszen jóformán megborította a teát.
- Mi ez a világfájdalmas arc? - kérdeztem felvont szemöldökkel pillantva az arcára, miközben tovább itatgattam róla a teát. Jó, talán meg tudta volna oldani egyedül is, de mégiscsak milyen pasi lennék, ha csak ott ülnék és bámulnám?
Közben kissé felnevetve festette elém az alternatív jövőképet, ahol éppen az ölembe borítja a teát, nekem meg a gondolatra is összerezzentek a vonásaim. Na, nem azért, mert tea, hanem mert tudom, hogy hasonlóan segítőkész lenne, mint én vagyok most.
- Azt hiszem, jobb ez így. Furcsán néztél volna rám - kuncogtam fel halkan, majd közelebb hajolva puszit nyomtam az ajkaira.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 1. 05:31 | Link

Benézegetés

Elmagyarázta, hogy jó, talán neki sem mindent egyszerre kellett volna rázúdítani, én meg egyet tudtam érteni vele. Persze, jobb, ha az ember lassan, fokozatosan adagolja az ilyesmit, pláne, ha az első alkalom. De ezt hogy lehetett volna adagolni? Van egy pasim? Van egy pasim, aki gazdag? Van egy pasim, aki híres, gazdag és extrémsportoló? Van egy pasim, aki híres, gazdag, extrémsportoló és tegnap nálam aludt? Nem hiszem, hogy ettől jobban kezelte volna a hírt.
- Ha szeretnéd, szólj előre, aztán kerítek egy napot, amikor éppen szabad vagyok - nevettem fel halkan. Valahogy képtelenségnek tartottam egy ilyesféle kapcsolatot a részemről, de jó volt ez így, nem kell mindent tudnia.
Ha az előző témában nem is született teljes egyetértés, annyi biztos, hogy azt a kis kuszit mind a ketten szívesen hazahoztuk volna. Ki tudja. Talán egyszer majd valami hasonlót. Persze, nem most. Ő suliba járt, én szintén és a meló is... emellé nem való kicsikuszi.
- Így is szeretlek, oda se neki - mosolyodtam el szélesen, mielőtt még leesett volna, hogy na, azt a bizonyos szót is sikerült rendesen kimondani végre. Nem pont így terveztem. Persze, mondtam már neki, csak így, ilyen egyszerűen, mindenféle szinonima alkalmazása nélkül kimaradt.
Mielőtt elhajolhattam volna, Ms Merész elkapta a nyakkendőmet, én meg abban a pillanatban ledermedtem. Nem azért, mert mondjuk megrémültem, vagy bármi, csak mint akinél megnyomták a pause gombot mozdulat közben. Halványan, majd egyre szélesebben elvigyorodtam, hogy aztán közelebb csúszva leüljek és ismét apró csókot nyomjak az ajkaira, mintegy válaszként.
- Nem tudtam, hogy érdekel... talán majd legközelebb - közöltem szórakozottan, majd végigsimítottam az állán finoman, hogy aztán lágyan az alsó ajkába harapjak. - Ugye ma már többször nem öntöd le magad?
Ez csak afféle érdeklődés volt, a kezem a combján nyugtatva. Az anyag még mindig kissé nedves volt, dehát, mit van mit tenni? mégsem száríthatja bele varázslattal az anyagba a cukros lötyit.
- A szünetre mik a terveid? Meglátogatsz, remélem...
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 4. 12:04 | Link

Benézegetés

Nem kellett a kis fiaskója ahhoz, hogy pontosan tudjam, nem igazán a kedvenc hobbija órára járni. Szerintem ezzel az, aki egy kicsit is ismerte, teljes mértékben képben volt, én pedig... hát, mondjuk azt, hogy volt időm kiismerni az utóbbi időben.
Bármennyire is próbálnám meg tagadni, attól még fontos volt a számomra, hogy szeressen és boldog legyen. Nyálasan hangzik, persze, de míg az előzőre szükségem volt az önzőségem miatt, az utóbbi egyszerűen aggasztott. Rettenetesen ki voltam idegileg tőle, mikor szomorú volt. Szóval a mosoly láttán hasonlóan elvigyorodtam és megcirógattam az arcát lágyan.
- Én imádom a bénázásaid is, ameddig nem jár sérüléssel - kuncogtam fel, kissé elszakadva az ajkaitól, deee ez az állapot nem tartott soká. Talán egy-két másodperc volt. Végül elhajoltam a leányzótól és csillogó szemekkel figyeltem az arcát, aztán a fejem kissé a vállának döntöttem. Kissé furán festhetett a helyzet, de egyszerűen nem tudott érdekelni, mert ez így most jó volt.
Ő közben elmesélte, hogy hát az anyja várja haza, de ezen kívül köszöni, semmi dolga. Így belegondolva a mi kapcsolatunk részben jó hatással volt rá, másrészt megértem, hogy Veszna utál. Én is utálnám magam, hiszen az esetek nagy többségében, mikor otthon lehetne, inkább nálam van. Gondolj másra, Lewy!
- Ha lenne sem érdekelne - közöltem még mindig rajta nyugtatva a buksim, hogy aztán kis sóhajjal felemeljem és ismét inkább az arcát figyeljem.
- Persze, majd ki kell mennem Münchenbe, de az még odébb van. És amúgy sem jelenti, hogy nem jöhetnél velem... - jegyeztem meg kis mosollyal. - Kérsz a teámból?
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 4. 21:42 | Link

Benézegetés

- Legyen mindkettő - hezitáltam pár pillanatig a válaszadás előtt, de aztán meg már csak meg voltam győződve, hogy ez a helyes válasz. - De első sorban persze magadra vigyázz. Nem aggódom páwafiúkért.
Ez van, mikor az ember eldönti, hogy a saját neme bizony már elkorcsosulni látszik és jobb lesz ha vigyáz, mert így bizony hamarosan az egész bolygón himnős egyedek lesznek. Nem, köszönöm, Lewy Bojarski szeretne férfi maradni, csak semmi rózsaszín dekoltázsos póló.
Hát, azt hiszem, hogy a buksi neki döntése nem is volt olyan jó ötlet, mert összeturkálta a hajamat. Nem igaz, hiszen nem zavart a dolog, én is rendszeresen csináltam, bár ma csodával határos módon nem nézett ki annyira rémesen. Legalábbis, eddig. Maja viszont láthatóan szerette összebarmolni.
- Oké, vettem a célzást, el kell mennem fodrászhoz! - nevettem fel halkan, noha sejtettem, hogy első sorban nem emiatt csinálta. Csak hát, ilyenkor esik le, hogy megint mennyire megnőtt és jobb lenne már egy kicsit visszafogni a dolgot. Múltkor a meccs után is úgy néztem ki, mint valami madárfészek.
A leányzó egyből kiszúrta, mikor benyögtem, hogy hát ja, amúgy nem megyek be vizsgákra. Pedig csak vicceltem, legalább azokon bent szoktam lenni, ha már az előadásokon nem is mindig. De komolyan, ki akar minden nap bemenni? Bullshit.
Amúgy is az előadások pont négyszer olyan hosszúak, mint amennyit egy normális ember koncentrálni képes.
-  Hm... majd csak egy-két hét múlva... Edzések, egymás után négy nap is. Meg csoportos kajálás. Nincs kedvem minden nap hoppolni, kiveszi belőlem az energiát - ráztam meg a fejemet tiltakozón. Nem volt a kedvenc utazási formám, a válogatott is sokszor több megálló beiktatásával utazott távolabbi helyekre, nehogy fizikai tünetek jelentkezzenek. Mint mikor Brazíliába mentünk és lehánytam Czerny cipőjét. Szép volt. - Persze, hát ha nem lenne oké, miért mondanám?
Végül felé nyújtottam a teás cukromat, hiszen én felajánlottam, ő pedig elfogadta. Annyira butus kérdései tudtak lenni. Ha valami derogál, gondolom nem ajánlom fel eleve.
- Hagyd csak, épp eleget éreztem az illatát. De persze, nyugodtan - mosolyogtam rá halványan.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 5. 07:52 | Link

Benézegetés

Most legalább egyet érthettem a leányzóval abban, hogy nem ártana már az a bizonyos fodrász. Oldalt mindenképpen vissza akartam vágatni, meg talán egy egészen kicsit felül is, de azt majd a helyzet hozza, ahogy hozza, én nem kezdek el kattogni rajta.  
Ő közben lazán egy kekszet kezdett majszolni és kifejezte aggályait azt illetően, hogy esetleg nálam ragadna. Mondjuk nem igazán értem, hogy ez miért akkora probléma, de hát egészségére. Biztosan megint Veszna nyomná be azt a bizonyos hisztit.
- Persze, érthető, nyugodtan menj haza, nem is azért kérdezted... csak... na... tudod! - mosolyodtam el szégyellősen, elvégre olyan rohadt nagy erőfeszítésbe került volna azt mondanom, hogy "hiányollak". Helyette inkább a teámba ittam, amit aztán átnyújtottam neki, cukorszirupság címén. Mert ez már inkább volt valamiféle szirup, semmint tényleges ital. Az edzőm mérgező löttynek nevezné, majd rálöttyintené egy szobanövényre és várná, mikor rohad ki.
- Aaaami azt illeti, legjobb tudomásom szerint igen. Mindig így szokott lenni, bár legutóbb még Varsóban töltöttem, hiszen... tudod. Nem volt olyan régen az az átigazolás, az ember meg néha otthon is kell legyen - azzal megvonogattam kicsit a vállamat, hiszen nem is értettem, miért olyan istentelenül fontos az, hol is vagyok azon a humbug napon. Tavaly a fiúktól kaptam egy kék cupcake-t ami teleköpött kék cukormázzal, mikor elfújtam rajt a gyertyát és ennyi bőven elég is volt. Nem kell ezt túlspilázni.
- Miért kérded?
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 8. 18:06 | Link

Benézegetés

Ez a mostani ölelés egyáltalán nem volt ellenemre, nem tartozott abba a bizonyos de ne-zónába sem. Maja egyike volt azon kivételes embereknek, akik mindenféle következmények nélkül érhettek hozzám, előzetes figyelmeztetés nélkül. Mert hogy ugye volt már rá példa, hogy az adott hölgy kezét kicsit megropogtattam, amiért a nyakamra csúsztatta azt. Ez van, a nyakam tabu. Csak nem.
De Maja aranyos volt, így hát haja szála sem görbült, már csak érzelmi alapon sem. Az egyik kezem finoman a karjára csúsztattam és elmosolyodva bámultam egy valószínűleg nem létező pontra.
- Nem mondhatnám, hogy egy nagy party-arc lennék. Persze, a családom néha felköszönt, meg a fiúk próbálnak minél több cupcake-el eltalálni az öltözőben, aztán... Lényegtelen is, csúnya történet. Ha akarod, persze ünnepelhetünk, rajtam ne múljon, csak... érted. Nem tartom túl fontosnak. Én már csak öregebb leszek - mosolyodtam el halványan, mert hát mit mondhattam volna? Tényleg nem vártam, ez lesz az a bizonyos creepy 25, ahonnan már nincs visszaút, elmúltál negyed évszázados.
Végül inkább csak igyekeztem valami kissé kellemesebb téma felé evezni és bár a keksz nem egy beszélgetési alap, bólogattam kicsit, hogy aztán egy icipicit csórjak a sütiből. Alapvetően nem is volt rossz, csak én voltam túl elvont hangulatban.
- Köszi, drága... - mosolyodtam el halványan, hogy aztán az ajkamba harapjak kicsit. - Valamikor el szeretnék menni egy fellépésedre.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 11. 15:08 | Link

Benézegetés

A legtöbb dolog jobb, ahogy idősödik az ember dologra rögtön felhúztam az orrom. Ezzel nem igazán tudtam egyetérteni, mert részemről az egyetlen pozitív dolog, ami a jövőben kinézett, az a magas nyugdíj volt, meg hogy opcionálisan akár hat barátnőm is lehet nyolcvan évesen és mind legalább negyven évvel fiatalabb lesz nálam. Már ha...
- Én veled szeretnék lenni, ez minden, azt hiszem - vontam meg a vállam kissé, hogy leszögezzem, én ennél többre nem igazán vágyom. Mármint ennyivel is tökéletesen kiegyezek, nem kell belőle felhajtást csinálni. A szülinapjaim felére úgysem emlékszem, afféle vakfoltot képeznek a világtörténelem szövetén, amit csak elmondások alapján szoktam összerakni. - Mármint érted... Nekem az is elég, ha ott vagy velem.
Azt hiszem, ez most egy kicsit sziruposra sikeredett, de mentségemre legyen mondva, hogy a vércukor-szintem az egeket veri, szerintem hozzám képest a kellogs gabonapelyhen élő kisnyugdíjas kispályás. Talán éppen ezért mertem megtenni azt a bizonyos kijelentést, amit eddig semmilyen más körülmények között nem. Elég elhamarkodott döntés volt és azt sem tudom, mit hozok majd ki belőle, de talán nem lesz gond. Nagyot nyelve pillantottam a kezemre, amit az ölébe húzott, de aztán csak kifújtam a levegőt és megingattam a fejem, hogy semmi extra, minden rendben van, csak a szokásos történik.
- Helyes, még szép, hogy kérsz nekem. Hát hogy nézne ki, ha nem támogatnám a barátnőm? Mármint, fhu... A pasid vagyok, nem is túl rövid ideje, igazán ez a minimum - És ezt komolyan is gondoltam. Ideje volt kicsit úgy funkcionálni, mint a többi kis nyomiknak, akik mást nem tudnak felajánlani a barátnőjüknek a támogatásukon kívül. Én nem tartoztam ebbe a kategóriába, de azért nem ártott volna, ha néha egy kicsit "példát veszek róluk". A hajamba túrtam a szabad kezemmel, kicsit ugyan összecseszve az elejét, de nem igazán zavartattam magam miatta.
- Gondoltál már valaha arra, hogy megváltoztasd a neved? Mármint a vezetékneved... -  Dobpergést ide, igen, Bojarskinál kattogtak egy ideje a fogaskerekek és megfordult a fejében pár olyan dolog is, amiről az ember nem is sejtené, hogy lehetséges.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 11. 19:18 | Link

Benézegetés

Széles vigyorral ráztam meg a fejemet, mintha legalábbis azt cáfoltam volna, hogy nem négyes, hanem telitalálatom volt a lottón. Jó, kicsit visszavehettem volna az arcomból, de van, amikor az embernek egyszerűen nincsen rá energiája. Vagyis, sokkal inkább motivációja.
- Nem, nincsenek nagy igényeim, te is tudod. Ha annyira partit akarnék, felszólítanálak, hogy vegyél egy csini pizsit - igyekeztem visszafojtani azt a bizonyos vigyort, több kevesebb sikerrel. Határozottan örültem, hogy a legtöbb találkánknak nem tanúja a sajtó, mert már így is megkérdezték, hogy ugyan már, elmentem-e színész-tanfolyamra, ahol elsajátítottam pár alap érzelem mimikáját, mert gyanús vagyok nekik.
Azokra a bizonyos puszikra csak bevágtam a száj-elhúzós grimaszomat. Nem mintha nem értékeltem volna, természetesen pasiból vagyok, nagyon is jól esett... csak hát mégis, én én vagyok.
Afelől, hogy nekem jó lesz, szemernyi kétségem sem volt, csak az aggasztott inkább, hogy utána vele mi lesz, hja meg közben azzal, aki esetlegesen éppen úgy ér hozzá vagy néz rá.
- Jó, rajtam nem fog múlni, Schatz. Mármint tényleg, ha akarod, máskor is kimegyek akár meccsre is, csak tudod, ha nem szólsz... - a mutatóujjammal a nózija hegyére koppintottam, jelezve, hogy hát nem így működik ez kérem! Ha ott akar látni, nem árt, ha szól előre. Bár ha így folytatja, veszek szépen egy bérletet aztán nézegethet...
Míg Maja a gondolataiba mélyedt, addig a csészém után nyúltam és szintén filozofálva kortyoltam a szirupba. Az ízét talán már egészen ignoráltam is, a páromon tartva azokat a bizonyos jégkékeket.
- Erre. Én sem szeretném a helyedben. - A teáscsésze halkan csörrent az alátéten, miközben az asztalra helyeztem. Nem is tudom, miért éppen most vagy itt hoztam fel a témát, de már egy ideje kattogott a fejemben, szóval valamikor csak ki kellett bökni. - Ami azt illeti, de, pontosan olyan, ha adott hozzá a személy, aki asszisztál. Csak gondolkoztam és szerintem határozottan jól állna neked a vezetéknevem...
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. március 11. 19:20 Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 12. 00:20 | Link

Benézegetés

Ezzel a kijelentéssel megint egy olyan határvonalat sikerült átlépnem, amit Lewy-a-realista előzőleg jó alaposan kijelölt és kőbe vésett. Ezzel sikerült elérnie, hogy egy-két hónapig rostokoljak előtte, most pedig vettem egy mély levegőt, feljebb rángattam a nadrágom és egy határozott mozdulattal átléptem. Schatz visszakérdezett, hogy szeretném-e, mire az ajkamba haraptam kissé és csak eztán pillantottam fel rá.
- Talán. Egy egészen kicsit... Aha, eléggé - ejtettem a fejem, míg az állam a mellkasom súrolta kis híján és egyszerűen nem bírtam ki nevetés nélkül. Rettenetesen lúzernek éreztem magamat abban a pillanatban, olyan voltam, mint anno tizennégy évesen. Lehet, hogy az akkori énem már kicsit könnyebben fejezte volna ki magát.
Ami a leterheltséget illeti, teljes mértékben igaza volt... és még a felét sem tudta! Elvégre dupla csk-ság meglehetősen leterhelő, arról nem is beszélve, hogy mellette egyetemre jártam, ahol meg tömték a fejemet a sok hülyeséggel, aminek soha nem fogom munka ügyben hasznát venni. Persze, a közéletben játszhatom a nagyokost a viselkedésformákkal, de az senkinek nem lenne jó. És akkor még nem is tudja, hogy minek kezdtem neki.
- Tökéletes. Jól hangzik - ezzel le is zártam a mondandóm, mert nem akartam olyasmivel a frászt hozni rá, amiről egyenlőre még semmi biztosat nem tudok mondani. Az a naptár viszont tényleg nem hangzott rosszul, ha már egyszer időnyerőm nem lehet... Pedig milyen jó lenne, ott lennék mindenhol egyszerre. Nem ártana.
Azt hiszem, a barátnőm zárlatot kapott, mert a csészémet figyelte, ahogyan lassan a helyére tettem, én pedig őt. Elég komikus jelenet volt, szerencsétlenem leginkább a gazellákra emlékeztetett, akik épp két perccel azelőtt vannak, hogy leterítsék őket. Pedig aztán semmi olyat nem mndtam.
- Majdnem. Inkább Bojarska. Tudod, ez olyasmi nálunk, mint nálatok mondjuk a Horváthné vagy az angoloknál a Mrs. Ha a pasi neve nemesi családra vezethető vissza, mint az enyém, a férfi ág vezetékneve Ski, a női meg ska. Kicsit bonyolult, de anyám is Bojarska volt - mosolyodtam el halványan, miközben a pillantását kerestem. A lényeget sikerült leszűrnie, igen, éppen tettem egy bizonyos ajánlatot, ami részben azzal járt, hogy megszabadulhat az apja nevétől és én éppen erre fektettem a hangsúlyt. -  Szóval...? Ha úgy érzed, gondolkozz el az ajánlaton...
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 12. 01:36 | Link

Benézegetés

Végül a pizsi ügyben sikerült dűlőre jutni és őszintén? No shame, határozottan nem bántam meg, hogy végre sikerült kiböknöm a dolgot. Persze, szerettem az eddigi, már eglévő darabokat is, mert mind nagyon Maja volt, csak hát, na. Kíváncsi voltam mindig és asszem ez már így is fog maradni.
Magát a naptáras egyeztetést igazán hasznosnak találtam, lehet, hogy kellett volna egy neki, amiben én jelölöm, mikor mi van, meg egy nekem, amiben ő jelöli és akkor nagyjából képben lenne az ember, hogyan merre és miként szervezze a programját. Az ilyesmire való a telefonban lévő naptár is, de a kütyüllémnek újabban az a mániája, hogy bezizisedik, mikor a koleszban vagyok és egészen addig nem is nagyon tér magához, ameddig ki nem zarándoklok vele valami wifi közelébe. Sőt, egyszer már szervízben is járt, mert a reparo nem tudom mennyire lett volna hatásos, miután az éjszaka közepén kivágtam a csukott ablakon... Ezért nem szeretem, mikor Müller elkezdi állítgatni a dolgokat rajta. Ki akar éjszaka a veresegyházi asszonykórusra kelni? Mert hogy nem én, az biztos.
Közben spontán kiselőadást tartottam róla, hogy nálunk hogy is megy a nevek sorsa a családon belül, végül pedig csak a kezembe temettem az arcomat, mert ilyen béna szöveggel is nagyon, de nagyon ritkán szoktam élni. Most pedig sikerült átmennem Mr Greybe jóformán. Szóval mély levegőt véve pillantottam fel Majára, miközben a két kezét finoman az enyéim közé vettem, közelebb ülve egy pöttyet.
- Ami azt illeti, én sem, elég böszmén sikerült előadnom magam. Tudod, a szokásos tudathasadásos állapot... Nehezen tudom eldönteni, melyik verzióm fogalmazná meg a legjobban a lényeget, de ez láthatóan rossz választás volt - nevettem el magam, sőt, talán még egy egészen kicsit bele is vörösödtem ebbe a beszélgetésbe. Nem hiszem, hogy az ilyesmi nekem való lenne, az érzelmi impulzusok a legrosszabbat hozzák ki belőlem. Sokkal jobban jártam volna, ha nem hallgatok a lelkiismeretemre Valentinkor.
- Szóval, azt hiszem, jobb lesz, ha leegyszerűsítem az egészet. Schatz, lennél a feleségem? - kérdeztem végül kis mosollyal az arcomon, csillogó pillantással figyelve. Ez az a kérdés, amit azért nem tesz fel sztár-Lewy, mert igen durván odavág az egójának, ha Czettner kisasszony most azt mondja, nem.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 12. 11:35 | Link

Benézegetés

Ha eddig nem is voltam benne biztos, ma már eljutottam odáig gondolatban, hogy Majánál jobb nővel nem hozhatott volna össze a sors. Szép, kedves, a maga hibbant módján elég okos is és kviddicsezik. Szereti a videójátékokat, megvan az egyedi stílusa, amit nem hagyott el mellettem sem és nem akar megváltoztatni. Kell más pozitívumot is felsorolnom mellette, vagy elég ennyi? Mert így is bőven több dolgot tudhatott a listáján, mint az összes eddigi nőm együtt.
És akkor még azt sem bánta, hogy egyszerűen képtelen voltam egyről a kettőre jutni a mondandómmal, ezért pedig külön hálás voltam neki. Más csaj valószínűleg már kiakadt volna, hogy most ezt miért itt és most és hol az a bizonyos gyűrű és mi az, hogy ajánlat és gondolja át.
- Ismersz, mindig fura vagyok - nevettem fel, miközben közelebb csúsztam hozzá és a kezeit az enyéim közé fogtam finoman.
Aztán nagy nehezen sikerült kiböknöm azt az egy bizonyos mondatot, ami lássuk be, nem ment zökkenőmentesen. Most azonban már kint volt és egyáltalán nem bántam meg, hogy elhangzott. A fejem kissé oldalra biccentettem a válasza hallatán, mert hát ebből mit tud leszűrni az ember? Nagyon semmit. Azonban hagytam, hogy közelebb húzzon és átkarolva szorosan öleltem magamhoz. Talán egyet vagy kettőt a szívem is kihagyott, de olyan szintű megkönnyebbülést éreztem, amit nagyon ritkán.
- Én is szeretlek, te zakkant - nevettem el magam, majd finoman kicsit eltoltam, hogy megcsókolhassam. Talán egyetlen egyszer engedtem el magam ennyire és az nem is volt olyan régen. Még a legutóbbi kiruccanásunkon. Végül az arcát fürkésztem csillogó pillantással. - Még akarok venni neked egy gyűrűt, csak tudod, az a társaságodban kicsit egyszerűbb volna.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. március 12. 11:42 Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. március 12. 16:21 | Link

Benézegetés

Talán a furaság nem is minden esetben negatív jelző. Attól, hogy valaki más, mint a nagy átlag még lehet jó ember, aki szereti a családját, a barátait. Egész egyszerűen ez csak annyit jelent, hogy nem akar beolvadni a népesség egyszínű masszájába. Ahhoz pedig, hogy ilyen maradhasson, szüksége van valakire, aki elfogadja a maga hülyeségeivel együtt, én pedig megtaláltam az én párom ebből a szempontból.
- Helyes. Én is hasonlóan érzek. Nem szeretném, ha egy nap arra kelnék, hogy egy divatmaca vagy, aki nem kviddicsezik vagy táncol mert letörik a körme és nem néz mesét, mert már "kinőtt belőle" - ráztam meg a fejemet meglehetősen elborzadt arcot vágva. A feltételezés maga is abszurd volt, nem tudtam elképzelni róla egy ilyen fordulatot.
A kijelentésére rajtam volt a sor, hogy szélesen vigyorogjak, elvégre igaza volt, vele szinte semmire nem mondaná az ember, hogy vele egyszerűbb. Éppen azért, mert ő annak is örült volna, ha egy függönykarikával állítok be megkérni. Szóval végül csak megráztam a fejemet, jelezve, hogy nem így megy ez. Az a bizonyos kis retek szükséges, mert a helyzet úgy kívánja, meg az én lelkem is sokkal nyugodtabb lenne. Az anyjáé egész biztosan kevésbé, ezután az oddsok növekedni fognak a túlélésem mellett, ha valaki arra szeretne fogadni.
- Jó, úgy értem, hogy ha mutatok egyet, meg tudod mondani, hogy a te stílusod-e vagy sem. És én pedig hiányolom, szóval erről nem is nyitunk vitát, gut? - néztem rá a beleegyezésére várakozva türelmesen, hogy aztán elégedetten viszonozzam azt a bizonyos csókot.
A további itt töltött idő jószerével azzal telt, hogy próbáltam leegyeztetni vele, milyen dolgai akadnak a szünetben, sikeresen agyonöntöttem magamat a teámmal - na tessék... -, illetve rendeztem azt a bizonyos számlát.

// köszönöm, schatz *-* //
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 4. 22:52 | Link
Mandám  Love
#Lewy | május 30.

Azt hittem az az egy óra sosem fog eltelni. Mármint komolyan. Jó, találkoztam Linával és megint okoskodhattam egy kört, még ha segítő céllal is, de ettől nem lett sokkal jobb. A bal vállamban szinte még mindig lángolt a fájdalom és nagyon erősen hajaztam rá, hogy elővegyem a két bogyót a kabátom zsebéből, de Mandával tiszta fejjel akartam beszélni, nem pedig vigyorogva és tök készen, mint a matekházi.
Kint ácsorogtam a teázó előtt, mert ugye megbeszéltük már, hölgyek nélkül bemenni bizony illetlenség. A koppanásokra fel is kaptam a fejemet, amit aztán meg is bántam, látszott, hogy nincsen jó passzában, már érkezett is a maflás, amit amúgy nem mellesleg megérdemeltem. Ha úgy vesszük...
- Semmit - fújtam nagyot, a tarkómat dörgölve kicsit, mert meg kell hagyni, volt lendület abban a pofonban. Inkább követtem, mielőtt még kapom a párját, hogy még követni sem tudom rendesen.
- Miről is? - kérdeztem vissza, belemerülve az előttem pihenő itallapba nem sokkal később, bár teljességgel biztos voltam benne, hogy mit is akarok inni és miért pont azt. Nem tudtam pontosan, mikor is kéne ezt tálalni, halogattam és a "választás" épp elég jó albinek tűnt, hogy egy minimális időt nyerjek.
- Egy vaníliás feketetea lesz - vetettem oda foghegyről a felszolgálónak, mielőtt a hátizsákomba túrtam volna a papírok után. Nem akartam, hogy postázzák, nem jutott volna el Mandáig, a felesleges papírpazarlás pedig értelmetlen.
- Kösz a bókot, nekem is nagyon hiányoztál. És ha csak látni akartalak? - rebegtettem meg a pilláim, majd lassan kifújtam a levegőt és a leragasztott borítékot Manda elé csúsztattam. Ha megfordította, látszott rajta a klub bélyegzője és a címzés is, kézzel ráfirkantva. A neve. - Na adsza azokat a szarokat. Miket is írok épp alá?
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 26. 01:19 | Link
Mandám  Love
#Lewy | május 30.

Nem szerettem, mikor nevelve vagyok, talán Manda volt az egyetlen ember, akitől ezt eltűrtem és most ide kell érteni Levendulát is. Tőle sem. Szóval, mondhatjuk, hogy tényleg kivételes helyzetben volt a nő, aki befelé száguldott, én meg követtem.
- Nem szoktam gyárkéményeket nyelni, túl jók a gag-reflexeim. Mit pletykálnak róla? Nem tudom miről beszélsz... Mi baj a különórákkal? - kérdeztem közömbös arccal. Mert ugye nem úgy volt, hogy már minden vonását ismerem az aláírásának és minden gond nélkül hamisítottam a Helmut adta papírokra, erről szó sincs. Még a legvadabb álmaimban sem.
Nem különösebben voltam kedves, aranyos, vagy normális a felszolgálóval, más kérdés, hogy leginkább leszartam, mert könyékig voltam a táskámban és kerestem az ott lappangó ajánlatot, amit még én is kéz alatt kaptam. Persze, amit én láttam belőle, jónak tűnt, de vannak olyan kiskapuk meg ez-az, amit nem biztos, hogy magamtól észrevettem volna.
- Kár, oda a régi varázs, hm? - kérdeztem, miközben elé toltam a borítékot, majd magam elé húztam az aláfirkálnivalókat, a saját tollamat is elővéve. Nem írok alá más tollával semmit, mert balszerencsét hoz.
- Ah, már megint rajta kell hagyni azt az undorító bilétát? Ne már... - nyögtem fel, kicsit hangosabban a kelleténél, mert bár szerettem azokat a cipőket, baromira zavaró tudott lenni. Fennakadt benne a farmer, beleakadt a dzsindzsásba, rikított és éreztem, ahogy bemozog minden lépésnél. - Nem vagyok egy kib.szott madár, nem szoktam csiripelni. Szerződés ajánlat, azt akarom, hogy nézd át. Nem úgy, mint a tavalyi szezonban, hogy szedd össze a legviccesebb pontokat belőle, hanem úgy, hogy el akarok menni. Torkig vagyok a vezetőség balf.szságaival, meg azzal, hogy a negatívumot ki tudják emelni, a pozitívum meg elveszik útközben. Szeretném, ha tudnának róla, hogy igenis gondolkodom a váltáson, mert ilyen negatív közegben nem vagyok hajlandó dolgozni. És szólok, hogy a nyilatkozataim nagy része is ennek tükrében fog alakulni, ne lepődj meg!
A végére beremegett a hangom, de csak azért, mert ideges voltam, ebben semmi megbánás, vagy negatívum nem volt. Inkább hátradőltem, a mutatóujjammal a combomon dobolva. Kint volt. Senki másnak nem mondtam még el.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2018. június 26. 01:19 Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. július 15. 00:07 | Link
Mandám  Love
#Lewy | május 30.

Felszissszentem a kijelentésre, hogy élve eladni, mert egy szálba még nem haltam bele. Más kérdés, hogy a napokban nem egy szálat szívtam el, de nem volt komolyabb bajom, vagy ha igen, sem érdekelt. Csak pár kisebbet köhintettem, rendben volt ez így.
- Nem öntöm magamra a szart, csak kavarom - közöltem összepréselve az ajkaimat, mert az, hogy megfontoltam egy ajánlatot, nem jelenti rögtön azt, hogy aláírtam a szerződést és már elé is csúsztattam, hogy minél előbb vigyen el Münchenből. Keserű pirula volt ez, amit le kellett nyelnem, nem akartam vele beszélni, de nagy pofon kell a vezetőségnek - Helmutnak. -, hogy baromi gyorsan eszméljenek. Nem az a játékos vagyok, akivel lehet szarakodni.
Nem néztem az elém tolt lapra, pontosan tudtam, hogy mi van ott, meg azt is, hogy pontosan tudom másolni Manda aláírását, minden hiba nélkül, Lilinek már csak annyi dolga volt, hogy visszavigye őket a központba.
- Ja, tudom, túl keveset alszom mostanság - sóhajtottam fel színpadiasan, de közben az ujjaim kissé ökölbe szorultak, majd ellazítottam őket, éreztem, ahogy a gyűrűm a tenyerembe mélyed pár pillanatra.  - Elhiszem, nekem is könnyebség lenne, ha nem kéne ilyen f.szságokkal foglalkozni, de mint látod, nem rajtam múlik.
Mély levegő ki, majd be, majd megint ki. Az izmok mind megfeszültek a hátamban és a karjaimon is, ahogy próbáltam higgadt maradni, de valahogy nem akart sikerülni, csak túl akartam lenni ezen az egészen. Friss levegő kellett, kihívás, elismerés. Itt ez nem jött össze.
- Nem dugdostam, Amanda, átnéztem és mérlegeltem a lehetőségeim, nekem kevés pont derogált, de te jobban értesz a jogi szarokhoz, mint én. Nem ásom a vermet, nem voltam hajlandó eddig nyilvánosság elé állni ezt illetően. Fejlődőképes vagyok, családom van, nem jár ki a luxus, hogy derékba térdeljem a karrierem. Annyit mondtam, az átigazolási időszak hozhat meglepetéseket.
Csücsörítettem, ahogy a számba haraptam belülről, majd összefontam a karjaim a mellkasomon és hátradőltem a székemen, a tekintetem előbb az asztallapon tartva, majd a nőre emelve. Okos volt, értette a dolgát, ha csak egy pillanatra is elbizonytalanított volna, már nem dolgoztunk volna együtt és most mégis az asztal másik felén ült.
- Helmut figyelmét akartam felhívni. Ha ez előtte lesz, tudom, hogy sikerült. Hallgatlak, mit javasolsz... - A tekintetem a pincérnőre siklott, majd a csészémre, tudomást sem véve róla biccentettem és a tekintetem visszakalauzoltam a menedzseremre.
Szál megtekintése
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. augusztus 21. 14:11 | Link
Mandám  Love
#Lewy | május 30.

- Nincs - fojtottam vissza a mosolyt, ami kikívánkozott, még a fejemet is kicsit leszegtem, csücsörítve kicsit az ajkammal, mert hát, eddig nagyon is úgy tűnt, hogy megúsztam ezt a balhét. Ez nem azt jelenti, hogy elbízom magam, mert még a végén alaposan pofára ejtenek, ahhoz meg semmi humorom nincsen, hogy Manda dühös legyen rá  is kicsesszen velem. Mint mondjuk, hogy leszerződik a tejberizses reklámkampányra, akik folyton nyomulnak, pedig folyton mondom, hogy laktózérzékeny vagyok. - Nem véletlen volt.
Mert életem legjobb döntése volt, hogy megházasodtam, nem bántam már nagyon rég óta semmit ezzel kapcsolatban, még ha az elején Veszna nem is könnyítette meg a dolgomat.
Kaptam az ívet, de a menedzserem volt, azt hiszem, hogy tőle ez még bőven belefért az életembe, mert hát, elég sok szart asszisztált végig velem ahhoz, hogy ezért ne akarjam letépni a fejét a helyéről. Ez pedig személyes siker is a nőne, azt hiszem.
- Ezt szívd vissza, te is tudod, hogy az utóbbi években egy rossz szavam nem volt a klubra vagy a vezetőségre! - emeltem meg a mutatóujjam kissé felháborodott arccal. Mert nem tartottam fairnek, hogy úgy állít be, mintha minden transzferablakkor tervezném elhagyni Münchent.
Aztán felhozta, hogy emlékeztetem egy srácra akkorról, aki folyton ki volt akadva mindenen, én pedig az ajkamba haraptam egy pillanatra, mielőtt még a keze után nyúltam volna az asztalon.
- Hálás is vagyok neked a sok munkáért, amit beleöltél, meg azért, hogy hittél bennem. Nélküled most nem lennék ott, ahol. De nem tetszik, hogy úgy kezelnek, mintha semmit nem tettem volna le az asztalra értük. - Pedig... Pedig. Szívem-lelkem benne volt minden egyes mérkőzésben, szakadatlanul, mikor a balesetem után felépültem is hamarabb szálltam vissza a seprűre, mint az orvos javasolta, mert szükségük volt rám. És ezt most nem éreztem, hogy figyelembe vették volna.
- Ismersz, szeretem magam kezelni a csődjeim - szusszantam fel, kicsit elszégyellve magam, ahogy oxigént erőltettem a tüdőmbe, köhhintve is egyet. Nem kellene dohányoznom, ez egy botrány, csak emésztem a szervezetem minden pozitív hatás nélkül. - Csináld. Minél előbb. Egész jó ez a tea.
Szál megtekintése
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed