37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. július 2. 13:44 | Link

Victoria
Kinézetem

Azt, hogy Victoria és a férje ideköltöznek, legutóbbi, nem kimondottan kellemes Krise birtok beli látogatásom alkalmával tudtam meg, mikor a nagyi többek között arra is kitért, hogy kezd túl sok Krise lenni ezen a helyen, és valóban, hiszen velük kettővel nőtt a létszámunk. Vic persze elmesélte, hogy én voltam a lelkes mesélő, aki meggyőzte őt, és ezzel nincs is semmi baj, örültem neki, hogy újra láthatom, csak éppen rosszkor jött ki, mert a nagyi akkor éppen nem szívlelt különösebben, és ezt a tényt is rosszul fogadta. De megtörtént, és megkaptam a levelet a nagy újranyitásról is a felújítást követően, amire illett elmennem, és kíváncsi is vagyok, hogy milyen lett az a kedves kis zugokkal teli hely, miután a török világ belibbent oda. Az alkalomhoz egy rózsaszín ruhát választottam, kivételesen erősebben sminkeltem is, leginkább úgy, ahogy a családi események alkalmával szoktam, majd a hajam a tarkómnál kontyba fogtam, mielőtt a tükör elé léptem volna, és szembe nem nézett volna a nagy fiatal önmaga. Mélyen beszívtam a levegőt a látványra, majd lassan kiengedtem, mielőtt fehér, gyöngy ékszereket magamra nem illesztettem volna. A táskám hozzájuk illet, a cipőm a ruhához, és ezzel a hatással sétáltam végig az üzletig, még mielőtt a hivatalos megnyitóra érkezők el nem kezdtek szállingózni.
- Micsoda terek!
Eddig észre se vettem, hogy itt ennyi hely van, hiszen korábban különböző megoldásokkal volt felosztva a tér, most pedig az egész egybenyitva, rengeteg zölddel körülölelve nézett vissza rám. Megengedve magamnak, hogy jó alaposan körbenézzek, lassan a tengelyem körül megfordultam, és csak utána indultam el mosolyogva Victoria irányába, kinyújtva felé a kezeimet, hogy megfogjam az övéit, és amikor odaérek, két puszival is köszöntöm.
- Lenyűgöző és látványos változás, imádom, hogy behoztátok a természetet. Gitta üdvözöl, és reméli, hogy ide tud érni ma, csak extra próbája van, és ha kihagyja, akkor nagyon ki lesz akadva a rendező.
Hozzászólásai ebben a témában

Victoria Rosier-Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 63
Írta: 2023. július 8. 21:48 | Link

Esther
ruhácska

Nem sokban különbözik az életem, épp csak nem egy hatalmas kúria falai között stagnálok, hanem kezdek is valamit a rengeteg szabadidőmmel. Bár a férjem nem ágált a Magyarországra költözés ellen, azt is közölte, hogy ez mind az enyém, nem akar részt venni az én "játékomban". Elfogadtam, noha nem estek túl jól a szavak, az ember azonban ennyi idő után már perfektül megtanul nagyot nyelni. Lehetne ennél sokkal rosszabb is. Mindig ezzel vigasztalom magam, így panasz sosem hagyja el a szám.
Most meg még örülök is, mert pár rokon Törökországból vállalta, hogy jön nekem segíteni. Amondó vagyok a török specialitásokat, csak egy török származású tudja úgy megcsinálni, hogy az tényleg nagyon jó legyen, így nem is volt kérdés. Épp az egyik unokabátyámmal beszélgetek, élvezem, hogy használhatom a másik szerelemnyelvem, mert annyira ritka az, mikor meghallom a kecses léptek zaját. Igazából hátra sem kellene fordulnom, mégis megteszem, s mikor szembesülök azzal, tényleg Esther toppant be, a mosoly az arcomon is egyre nagyobb lesz.
- Nekem is annyira tetszik, remélem a vendégek se fognak besokkalni - fogom meg én is a kezét, és üdvözlöm. Ez most feleannyira se kényszeredett, mint a nagyobb eseményeken szokott lenni. Meglátszik, elkerül most minket a nagyi figyelő tekintete, és nem is bánom, noha meghívót ő is kapott. Nem, nem azért mert számítanék arra, egyszer csak felbukkan, pusztán azért, hogy lássa, eleget vegetáltam, és kezdek magammal valamit.
- Anthonyt pedig Afrikába hívta a munkája, sajnálja, hogy nem tud itt lenni - próbálom mímelni az elvárt szomorúságot, vagy kimutatni azt, valóságos tragédiaként élem meg ezt, de... az a helyzet, hogy ma még csak a megjátszás se megy, annyira boldog vagyok, hogy mindezt egyedül én értem el.
- És te hogy hogy csak így egyedül? Reménykedtem benne, ha jössz, akkor azt egy jóképű férfi oldalán teszed - pislogok, mert nem értem, nekem furcsa, tekintve, hogy nálunk már mindenki feje "be van kötve". Oké, a sort én nyitottam, de szépen felzárkóztak a többiek is.
Hozzászólásai ebben a témában
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. július 8. 22:24 | Link

Victoria

- Az biztos, hogy éles a váltás a korábbiakhoz képest, de szerintem idővel megszokják majd, és megszeretik, csak hagyj nekik időt. Itt azt hiszem, minden picit lassabban történik.
Viszont a változás nem rossz, új dolgokat kipróbálni, új emberekkel megismerkedni. Én kifejezetten szeretem, ha pozitív változások állnak be. Ez most itt nagyon nagy változás az alapoktól, de tudom, hogy idővel megszeretik majd a hely atmoszféráját. Én biztos, hogy gyakori vendég leszek, már csak azért is, mert Vic a hely tulajdonosa, és jó érzés, hogy itt van. A nagyi persze nem mondaná ugyanezt.
- Milyen kár, rég nem láttam.
Mondjuk én is éppen annyira sajnálom, mint amennyire ő, hogy a férje nem lehet itt vele. Örülök, hogy nem gubózott be végleg a sikertelen próbálkozásoktól, hogy terhes legyen, és talált egy szerelemprojektet. Mindenkinek kell egy ilyen, és én is kutatom a sajátomat, remélve, hogy ha meglelem, akkor olyan boldogság úszik majd az arcomra, mint neki. A kérdésére finoman megvonom a vállam, az első gondolatom Carlos és az, hogy bárcsak lett volna bátorságom elhívni, kihangsúlyozva, hogy mint barát, örülnék neki, a második gondolatom pedig az, hogy mivel próbálunk lassítani, vagy felfedezni, hogy mi is ez az egész, ami van, így nem lett volna okos döntés, ha megkérdezem, és jól tettem, hogy idefelé jövet, az ajtaja előtt inába szállt a bátorságom, és inkább magam jöttem csak.
- Nincs se jó, se rosszképű férfi, akivel ezt megtehettem volna.
Felelem végül nyugodtan, mert abból, ahogy a nagyi a múltkor rám nézett, amikor azt feltételezte, hogy terhes vagyok, jobbnak láttam inkább úgy tenni, mintha senki se lenne, akinél szeretném, hogy több legyen. Pedig de, Carlosnál nagyon szeretném.
- Szerinted eljön a nagyi? Elvégre mindig mondogatta, hogy keress valamit, amiben örömödet leled, és te megtaláltad.
Hozzászólásai ebben a témában

Victoria Rosier-Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 63
Írta: 2023. szeptember 2. 19:13 | Link

Esther
ruhácska

- Voltaképp attól tartok kicsit, hogy ezt majd egy újabb török hódítási kísérletnek tudják be - mosolyodok el, hisz az aggályom nem valós, csak viccelődni próbálok. Nem tervezek honfoglalni, sem világot uralni, csak találtam valamit, ami talán ki tud rángatni abból az állapotból, amibe kerültem.
Biccentek csupán, hisz tudom, hogy Esther is csak a formalitások miatt jegyzi meg, mennyire hiányolja a férjem. Nem, már nem érzem rosszul amiatt, hogy nem látható rajtam fizikai jele a hiányának. Mi több, valahol még jobb érzés is, hogy nem bújik egyik sarokban sem. Amúgy sem Ő volt a társaság lelke, minden egyes rokonomról megvolt a véleménye, amit egy-egy közös partin nem is félt megosztani velem.
- Ne mondj ilyet. El kell gondolkodnom, mi van a mostani pasikkal... Eltipeg előttük egy ilyen csoda, és még mindig egyedül van? - rázom a fejem ellenzően, de őszintén. Esther ritka szép, szóval fogalmam sincs, az itteniek hová tették a szemüket.
- Őszintén? Nagyon remélem, hogy nem. Neked örülök, de.... szeretném, ha ez a hely Krise mentes lenne - harapom be az ajkam, és csak halkan osztom meg vele, mintha tartanék attól, nagyi radarjai üzembe lépnek, és megjelenik, mint a falra festett ördög. Nem, félreértés ne essék. Egyszerűen imádom őt, de... ez akkor is a saját kis helyem, ahová nem fér be a nagyi, és minden más, ami vele jár. Hiszen... pont ezek elől menekültem ide.
Hozzászólásai ebben a témában
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. szeptember 2. 19:41 | Link

Victoria

- Vagy török, vagy Krise, nem vagy könnyű helyzetben.
Bogolyfalván hosszú idő után megint sok Krise van, ezt pont Sammy néni mondta nem is olyan régen. Ő már olyan régen Radetzky feleség, hogy az ember nem is feltételezi, hogy hajdan Krise volt. Azt mondja, néha ő maga is elfelejti. Megtanult magyarul, nem hord fordítógyűrűt sem már. A világ változik, és talán egy nap én is ilyen leszek, találok egy rendes férfit, aki engem akar, és idővel annyira természetes lesz az, hogy az ő nevével azonosítom magam, hogy el is felejtem, Krise voltam egykor.
- Talán van bennem valami ijesztő.
Vonom meg a vállaimat finoman, és egy-egy ilyen alkalommal felötlik bennem, hogy Carlos látott valamit velem kapcsolatban, ami megrémíti, de amit nem mondhat el. Ez olyan jós dolog biztos. Talán a halálomat látta? Ezt tippelem a leginkább, hogy nem is olyan sokára meghalok, és bármennyire is vonzódunk egymáshoz, ő nem akar érzelmileg erősen sérülni. Nem hibáztathatom érte, fiatal még, miért is roppanjon össze. Mindig megfogadom, hogy távol tartom majd magam tőle, de aztán újra és újra mellé sodor az élet, a hónapok pedig telnek, anélkül, hogy bármerre is erősen mozdulnánk. De a barátságunk úgy vélem, hogy erősödik, hogy minden alkalommal egyre erősebbé válik.
- Megértem. Szóval azt mondod, hogy gyorsan keressek valakit, aki elvesz, felveszem a nevét, és akkor aggodalom nélkül járhatok ide?
Kérdezem mosolyogva, mert tudom, hogy nem így gondolta, de nem tudom megállni, hogy ne reflektáljak.
- Mennyire vagy szabad? Egyszer átjöhetnél hozzánk. Gitta biztos örülne neked. Szervezhetnénk lányos estét.
Hozzászólásai ebben a témában

Victoria Rosier-Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 63
Írta: 2023. szeptember 2. 20:02 | Link

Esther
ruhácska

- Még szerencse, hogy mind a kettő imádok lenni.
Világ életemben büszke voltam arra, hogy félig török vagyok, hogy két kultúrában is otthonosan mozgok, pedig azok nagyon is eltérőek, ahogy amiatt se sírtam sose, milyen családba születtem. Tudom, hogy a családját nem választhatja meg az ember, de tudom azt is, hogy Kriseknél vannak sokkal rosszabb hírrel rendelkező családok is, na meg... elég csak a férjem nevére nézni, hogy tudja az ember, ott sem feltétlenül idilli egymás nyakába borulások szoktak történni. Mindezekkel együtt is csak azt tudom mondani, lehetne ennél sokkal rosszabb életem is.
- Hacsak a vezeték neved nem az. El nem tudom képzelni, mi ijesztő lehetne benned - rázom a fejem természetesen, mert ezt a gondolatot én már csírájában vetném el. Aki Esthert ijesztőnek hiszi, nos... ő még nem találkozott a "kemény" maggal.
- Sokkal inkább gyorsan keress valakit, akit szeretsz, és aki megérdemli azt, hogy lemondj a saját nevedről, és felvedd az övét, aztán mosolyogva, boldogan gyere ide - nem csak Esthernek mindenki másnak is ugyanezt kívánom különben. Én már tudom, a házasság mennyire túl van misztifikálva, és egyébként az, hogy gyűrű van ujjadon legalább annyira tud korlátozni, mint szabaddá tenni. Tudom azt is, lett volna választásom, hadakozhattam volna, de akkor esély sem lett volna arra, hogy most itt állok a saját éttermem közepén. Még most is azt tudom mondani, megérte.
- Tekintve, hogy Anthony nem igazán rajongott azért, hogy Magyarországra jöjjek, és itt vagyok... - tárom szét a kezeim úgy érezve, nem kell befejeznem a megkezdett mondatot.
- Ugyanezt akartam javasolni én is. Van egy házam. Egy olyan amit imádok, udvarral, kis tóval és rengeteg növénnyel - teljesen fellelkesedek, hisz sose vágytam kúriába, főleg nem egy olyan búskomorba, mint ami otthon Angliában van.


Hozzászólásai ebben a témában
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. szeptember 3. 05:52 | Link

Victoria

Udvariasan elmosolyodok arra, hogy mind a kettő szeret lenni. Remélem egy nap majd én is megtapasztalom ezt, és nem élem meg teherként, hogy Krise vagyok. Sőt, nem is a Krise a probléma főleg, hiszen a nagypapám neve, sokkal inkább az, hogy a nagymamám unokája vagyok, aki olyanná formált, mint amilyen ő maga is. Nem akarok a nagyi lenni, és talán ez ijeszt meg. Az pedig még ijesztőbb, ha belegondolsz, hogy a nagyidnak öt gyereke volt, és neked is öt gyereket jósoltak gyerekként, és, hogy te az első embernek, aki iránt szerelmet érzel szintén öt gyereket jósoltál. Csak az az egy vígasztal, hogy pocsék jós vagyok, és titkon remélem, hogy Gitta is.
- Én sem, de reméljük, hogy bármi is az, hamarosan köddé válik. Jó lenne megélni azt a képet, amit az előbb lefestettél. Találni valakit, aki miatt érdemes lemondani a nevemről.
Nem mondom, hogy nem csináltam ilyet, hogy tanulás közben a lap szélére nem került fel az, hogy Esther R. Moreno de Aranda, de annyira zavarba jöttem a látványától, hogy gyorsan el is égettem. Viszont hosszan gondolkoztam rajta, és tetszett, nagyon is tetszett.
- Majd megbékél. Biztos vagyok benne, hogy szeret téged, csak rajta is nagy a nyomás. Mintha a mi generációnknak egy kicsit minden nehezebben menne. De lehet, hogy amikor ők voltak ennyi idősek, nekik se volt jobb, csak arról elfelejtenek beszélni.
Gondolkozom el, de a végére mosoly szökik az arcomra, eszemben sincs sajnáltatni magunkat, hiszen így vagy úgy, de mind sikereket értünk el az elmúlt időszakban.
- Ez nagyon jól hangzik! Melyik utcába költöztetek végül?

Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed