Czukorvarázs Cukrászda (est. 1808) Az ország legnevesebb és egyik legrégibb mágikus édességboltja, ahol nem tudsz olyat mondani, amit ne tudnának neked elkészíteni! Vannak állandó és szezonális termékek is, valamin olyan specialitások, amik sehol máshol, hiszen ez a konyha forrta ki. Forrócsoki kínálata például páratlan, ahogy sütemény és torta választéka szintén. A cukrászok örömmel fogadják az új ötleteket, szívesen vállalkoznak kívánságaid elkészítésére, de nekik is vannak, így akár te is kérheted, hogy lepjenek meg.
Az ajtóval szembe találod a hosszú pultot, melyet egy kis beugró szakít meg, ahol vár téged mosolyogva az eladó, akinél végül fizetni fogsz. A pult mögött is legalább hárman sündörögnek, folyamatosan elhelyezve a friss süteményeket.
Az ajtótól jobbra megpihenhetnek azok, akik itt szeretnék elfogyasztani a finomságokat, de csak addig ugrottak be. Kis asztalok, pár székkel körülvéve ezen a részen. Ha valaki az oszlopok között hátrébb sétál kis, beülős boxok vannak, világos színekben amik nappal és este is nagyon hangulatosak hosszabb megbeszélésekhez, randevúkhoz vagy akár egy családi rendezvény idejére.
Végignézheted a pultban is tüzetesen, hogy mit szeretnél, vagy az étel és – italkínálatot rejtő menüből is választhatsz. A süteményedet természetesen kiviszik az asztalodhoz, neked nincs más dolgod, csak lehuppanni a kényelmes székekre, vagy a kanapék egyikére. A mosdó a székektől balra, egy kis ajtó mögött helyezkedik el.
A hideg, tisztán csillogó kőlapokra néha lecsöppenő édességfoltok azon nyomban eltűnnek, így hát elmondható, hogy Bogolyfalva legtisztább és legkiválóbb cukrászdája páratlan kényelmet és kellemes légkört áraszt.
Munkatársaink fele szakképzett cukrászokból, pincérekből áll, míg másik fele iskolai diákokból, akik szeretnének egy kis plusz pénzt keresni. Négy, nyolc és tizenkét órás műszakokban dolgoznak, hogy a diákok és a rendes dolgozók mind-mind megfelelő beosztást kaphassanak. Várunk szeretettel, ha finom falatokra vágysz! Nyitva tartás:
H – Cs: 7:00 – 20:00
P – Szo: 7:00 – 22:00
V: 7:00 – 19:00 Executive chef - Széles VeronikaŐ áll a cukrászda élén, egyfajta igazgató, ahova hosszú évek és komoly munkatapasztalat után jutott el. Ténylegesen nem dolgozik a konyhán, sőt ritkán jelenik meg, de jobb kezei mindig elérhetőek. Menedzserként veszi ki a részét a munkából; feladata többek közt felügyelni, ahogy az alatta dolgozók az új fogásokat megalkotják, az étlapot kitalálják, egyeztetnek a beszállítókkal és a büdzsét kezelik, amit ő maga határoz meg. Head chef - Harriet O. WallaceMivel nincs jelen az executive chef, ő irányít mindent, ami a cukrászdával történik. Általában nem dolgozik aktívan a konyhán, de tapasztalata van benne és eszerint cselekszik. Az ő feladata, hogy gördülékenyen folyjék a munka, ő felel a rendelt friss alapanyagokért, irányítja a személyzet munkáját és felügyeli a betanításukat. Gondoskodik róla, hogy rend és higiénia legyen a munkahelyen. Hozzá tartozik az adminisztráció is. Több év kitartó munkájával szerezte tisztségét. Pastry chef (cukrászséf) - Harriet O. WallaceTulajdonképpen helyettes, a head chef-fel együtt döntenek új emberek szükségéről és felvételéről. Ha szükséges akár a head chef, akár az executive chef helyére is be kell állnia döntésekben önállóan. Napi szinten veszi ki a részét a konyha irányításából, ő vezeti a munkálatokat, az ételek elkészítéséhez tartozó irányítási és tervezési feladatkörök, a munkafolyamatok konkrét levezénylése szintén a vállát nyomja. Feladatokat ad az egyes részlegek séfjeinek, irányítja a konyhai személyzetet. Az a munkakör, ami önállóságot, kreativitást és precizitást is követel attól, aki betölti ezt a pozíciót. Folyamatosan egyeztet az executive cheffel a desszertekről, új süteményeket, desszerteket, pékárukat talál ki az étterem számára. Patissier (cukrász) - Hazel Shaw A legtöbb munkával járó pályának tartják, ami a tényleges folyamatot és kétkezi részt illeti, ráadásul, mikor a cukrászda frissen sült pékárut is készít, akkor ők kezdenek a legkorábban, és általában ők fejezik be legkésőbb a műszakot. A minőség és az íz eltalálása a legnagyobb feladatuk Glacier (fagylaltkészítő; fagylaltárus) - Frank Martina LunaAzon személy megtiszteltetése ez, aki az áprilistól - szeptemberig tartó időszakban felel a friss, minőségi, különleges és frissítő hideg édességek létéért és árusításáért. Új ötleteket valósíthat meg a pastry chef-fel együtt, továbbképzésekben részesül és minden pult körüli teendőt maga végez. A szezonon kívül (október - március) olyan különlegességekkel foglalkozik besegítőként, mint a sültfagyi, a fagylaltos sütemények és pohárkrémek. Bartender (italkészítő; pultos) - Balić András DoriánAz ő feladata nem csupán az italok szakszerű elkészítéséből áll. Olykor komplett show-t varázsol a bárpult mögé, látványosan dobálja a rendelkezésére álló bár eszközöket, shakert, italos üvegeket. Tehát amellett, hogy finom koktélokat készít, a show és a vendégek szórakoztatása is rendkívül fontos. Általában elhívatott, odafigyelő és gyors emberek kerülnek ezen pozícióba. Mindemellett precizitásra és jó memóriára is szüksége van az adott személynak, hiszen számtalan koktélreceptet kell észben tartania, s a vendégkör miatt is fontos. Érdemes megjegyezni a törzsvendégek kedvenc italait. Commis chef (kukta; cukrásztanonc) - Scarlett ConroyAz az elhivatott szakácstanonc, akinek mindent meg kell tanulnia a konyhán folyó munkáról. Egyeztet a beszállítókkal, előkészít a különböző pályákon, felel a higiéniáért, tálal, alapanyagokat rendszerez és mér ki szükség esetén. Aide de cuisine (cukrászdai kisegítők) - Drinóczi Babett MirtillAzon személyek, akik a pakolásban, takarításban, mosogatásban, eszközök rendben tartásában és a pult makulátlan szépségének tartásában segédkeznek. Ide tartoznak továbbá a felszolgálók és a pultban az eladásért felelő személyek is.
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810187#post810187][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:04[/b][/url] Banduska Ez az év sem kezdődött máshogy, mint az előző pár, mármint... tényleg nem. Elmentem a Dodós partira, de csak azért, hogy ne érezzem magam förtelmesen egyedül, táncoltam, lecsúszott pár pezsgő, de nem estem túlzásokba, nem hiányzott egy újabb incidens. Időközben nagyon is háttérbe rugdostam az újságírást, első sorban mindig is táncos voltam és az is maradok. Maja rá a tanúm, hogy nagyon is próbálkozom, hogy szélesítsem a terpeszem látóköröm. A meghívásra viszont nem számítottam, mármint... úgy egyáltalán. Rendesen össze is csúsztak a szemöldökeim, hogy ezt most hogy meg miért, miért jutott eszébe a dolog. Én. Inkább. Azaz, volt elképzelésem, ha csak félig is komolyan gondolta a dolgokat a kiránduláson. Nem szerettem, hogy épp csak kezdtek a dolgok összeállni az új tanévvel és már estek is szét, mintha választás se lenne. Rendes gyomorgörcsöm volt, pedig nem vagyok izgulós fajta, még akkor sem rezzentem meg, mikor az utolsó próbánkon Zolika gyorsabban ejtett el, mint Erzsi néni a takarítóktól a pletykabombát. Pedig. Az egyetlen, ami ebben az egészben valahogy nem stimmelt, az a tény, hogy amúgy a cukrászda kurvára zárva volt. Ez pedig csak az után jutott eszembe, hogy már eldöntöttem, hogy adok még egy sanszot ennek az egésznek. Szóval most itt álltam a bejárat előtt és rántottam kettőt a ruhámon, talán meg is fontolva, hoyg egyszerűbb lenne, ha sarkon fordulnék és bamm, már itt sem vagyok, mint minden okos lány, aki átgondolja a döntéseit. Ehelyett én csak kopogásra emeltem a kezem, talán egy-két perc hezitálás után, mert nem akartam csak úgy rányitni. Mert tökre zárva van. Mibe keversz már megint, András? Még lemondóan fel is sóhajtottam, lepillantva magamra.
|
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810189#post810189][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:10[/b][/url] Banduska Nem egyszerű az élet, Béláim, egyszerűen semmi nem úgy működik, ahogyan ténylegesen illene neki. Mikor végre összekaparom magam, hogy nem lesz semmi olyan, amilyennek én azt szeretném, az egész gondol egyet és kiesik az addigi kerékvágásból. Most is csak jött ez a meghívás, mint derült égből a villámcsapás. Én meg csak pillogtam, de ugye senkitől nem fogod azt visszahallani, hogy csapzott vagy cserbenhagyós lány lennék, még úgy sem, hogy kicsit tartok erről az egésztől. Attól, hogy mit akar. De ahogy ajtót nyitott, jobban elfoglalt az, hogy néz ki, mint az, hogy mit akar. - Andris. Mi van rajtad? - döbbentem meg teljesen, a tekintetem nem tudtam elszakítani róla, az öltönyről, a tényről, hogy kicsípte magát a kedvemért. És hogy egyedül van itt, a zárt cukiban. Csak álltam ott egy darabig, mielőtt beléptem volna, teljes sokkban. - A mim mit csinál? - kérdeztem vissza nagy szemekkel, mielőtt közelebb léptem volna hozzá, kis mosollyal az arcomon. - Mire fel az öltöny, virágom? - mértem végig alaposabban magamnak Andrást. Mert eléggé ki volt vikszolva.
|
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810193#post810193][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:13[/b][/url] Bandus Egészen naivnak éreztem magam készülődés közben, amiért hagytam magamat ismét belecsalni, hogy kiöltözzek csinibe. De valahogy nem akartam megjelenni szakadt farmerban és pólóban, lehet, hogy kicsit talán hiúbb vagyok, mint ahogy azt illene. De kis hezitálás után bekopogtam és be is engedett Andris, akinek a cuccain nem tudtam túllépni. Mert hogy teljesen ki volt glancolva. Azt hittem, hogy ténylegesen csak temetésen/a saját esküvőjén fogom egyszer a színházon kívül öltönyben látni. Úgy tűnik nem jött be a számításom. - Nem arra gondoltam - húztam el a számat, hogy a mosolyt leárnyékoljam, ami éppen kikuszott rá. Ha őszinte akarok lenni, szerintem még csak fel sem tűnt az a folt, míg nem szólt róla. Ez kicsit kínos is lehetne akár. - Te ajándékot hoztál nekem? - ha egészen pontosak akarunk lenni, egy klausztrofób és hangos ajándékot, még ha nem is hallottam a kis, ocsmány csomagolásos doboz hangjait. El is vettem tőle, igaz tapintásra valahogy fura volt, majd letettem. El is kezdtem bontani a szalagot, amire eltűnt a csúnya csomi, én meg csak bambiztam nagy szemekkel. - Hát ő...? - néztem Andrisra nagy szemekkel, majd vissza a matkára.
|
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810195#post810195][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:16[/b][/url] Bandus - Nem. Gond az nincs - ráztam meg a fejemet nemes egyszerűséggel, mert nem volt semmi gond, nagyon csinos volt, jól állt neki a zakó. Csak olyan szürreális látvány volt, hogy ennyire kiöltözzön... körbepillantottam lassan, majd egy bólintással realizáltam. Értem. Túlmagyarázta az ajándék dolgot, ez amolyan tipikusan Bandi dolog volt, mint akinek kényszere van rá, hogy magyarázzon, mert nem tud mit kezdeni a helyzettel, szóval csak pont, vessző nélkül estek ki a szavak a száján, de nem is igen tudtam összerakni, mit akar kihozni belőle. - Ideges vagy? - kérdeztem vissza, mert ismerem, tudom mikor az, de most ténylegesen annak látszott, ami annyira nem jellemző rá. Fel is csúszott kicsit a szemöldököm, de inkább csak az ajándékkal foglalkoztam. Valami furcsa volt vele, azt hiszem elég hamar ki is derült, hogy leginkább András volt vele furcsa, mire halványan elmosolyodva pillantottam rá, csak a nyávogás vonta magára a figyelmem eléggé ahhoz, hogy érdekeljen. Kissé sokkosan figyeltem, majd visszanéztem a cicára. - Szia... szia te gyönyörű - nyitottam ki a hordozó ajtaját és a szökésnek induló kismacskát egy óvatos mozdulattal fel is nyaláboltam, alaposabban megvizslatva. Teljes szerelemmel pillantottam a rövid fehér szőrre, a csapott fülekre, ahogy a kiscica az arcom felé nyúlt a szétterpesztett mancsával, megengedve magának egy fejhangú máááát. Elmosolyodtam teljesen el is bambulva, majd Bandikára tereltem a figyelmem. - Jól vagy? Kicsit sápadtnak tűnsz - fogtam máshogy a cicára, lejjebb is engedve a buksim vonalából, hogy közelebb araszoljak, majd leguggoltam elé. Aggódó pillantással néztem fel az arcára.
|
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:19
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810197#post810197][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:19[/b][/url] Bandus Nem nagyon hittem el a válaszát, Andrásról beszélünk, még ha fáradt sem így szokott viselkedni. Nagyon vicces, hogy azóta ismerem, hogy fel sem érte volna még azt a cukis pultot, de nekem próbál meg kamuzni. Ez nem így működik. - Ühüm - válaszoltam, de nem voltam meggyőzve róla, hogy minden rendben van, ha létezne narrátor, most biztosan egyetértene velem. Ez nem így működik. De aztán hagytam, hogy elterelje a figyelmemet a cicával, teljesen bele is feledkeztem a csomagolásba, majd ledöbbentem az apró nyávogó szőrcsomón. Legalább olyan sokkosan nézett rám, mint én rá. De rövid bondingot követően az egyik kezembe veszem a kis szőröst, aki halkan dorombol, meg megejt egy egy rövid nyüszítés szerű hangot, mikor épp nem simogatom a hüvelykujjammal. Látom, hogy nem egészen vette ezt az eshetőséget figyelembe Andris, keresi is a helyét, ahogy elé guggoltam. Kicsit el is mosolyodtam, mikor eltűrte a hajam, mielőtt megsimogattam volna a kezét. - Biztos vagyok benne - jegyeztem meg kis mosollyal, továbbra is mozdulatalnul előtte, tudom, le kellett volna ülnöm a székre, mert creepy vagyok, de nem érdekelt. - Biztos. De valahogy ezt most jobban imádnám. A kezem a combjára csúszott, hogy megtámaszkodjak rajta, ahogy óvatosan felnyomtam magam állásba, majd előre dőltem, egészen lassan hajolva közel hozzá. Az ajkaim is csak egészen óvatosan érintették az övét, szerettem volna, ha van egy olyan emlékem, ami nem fosódik el a csók után.
|
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810199#post810199][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:21[/b][/url] Bandus Valahol nagyon imponált nekem a dolog, hogy képes volt nekem, nekük hozni egy cicát. A kis fehér olyan gyönyörű, kajla és puh volt, hogy lehetetlen volt nem belé szeretni, meg kicsit mintha ez kölcsönös lett volna, mert nagyin dorombolt a kezeim közt. Lehet, hogy azért, mert kiszabadítottam a fogságól. Megértem, én is kiakadtam volna ha beraknak egy dobozba. Eltűrte a hajam, én meg kicsit elmosolyodtam. - Azt szeretem - mosolyodtam el halványan, mielőtt még felálltam volna és esküszöm, Bandinak ez az este egy érzelmi hullámvasút, mert akárhányszor megnyugodna, valamivel sokkolom. Most is ez történt. Valahogy a múltkori után ez most engem ért váratlanul, mármint, leginkább a tény, hogy előbb az arcomhoz ért, majd visszahúzott egy sokkal hevesebb csókra. Ahogy rám fogott, az ajkai közé nyögtem, de a kiscicát tartó kezem még épp időben támasztottam át a vállán, így nincs útban a macsek, ahogy az ölébe csúsztam, jó közel. Elég melegem is lett hirtelen, ahogy a szabad kezem a hajába csúszott, még közelebb húzva magamhoz. Addig nem is hajoltam el, míg már tényleg levegő nem kellett, akkor is csak halk zihálással próbáltam a helyére igazítani az egyik oldalt durván felcsúszott szoknyám. Ez más volt. Nagyon más. - Hű. Nehéz kérdés.... Rosaleen? - kérdeztem, mire a cica megint egy nagy máááával válaszolt, én meg kettőnk közé vettem, mielőtt még.... elfelejtek viselkedni. - Most fel kéne kelnem, ugye?
|
|
|
|
Juniper Delaney Iredale
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 97
|
|
Írta: 2020. június 3. 23:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=810201#post810201][b]Juniper Delaney Iredale - 2020.06.03. 23:24[/b][/url] Bandus Tudom. Csak így egyszerűen, minden különösebb hezitálás nélkül kijelentette, hogy tudja, mintha a világ legegyértelműbb ténye lenne az, hogy szeretem a tejszínt, már már beteges módon. Lehet, hogy előző életemben macska voltam. Vagy csak egy idióta nő aki imádja a tejszínt. Ahogy az érzést is, ami a gyomromban kavarog a csókjától, az érintésétől, a közelségétől. A hideg futkározik végig a gerincen mentén. - Mi olyan vicces? - kérdeztem vissza, végigsimítva az arcélén a macskátlan kezemmel finoman, ahogy próbáltam visszanyerni az egyenletes légzésem. Kevés sikerrel. Inkább közel csúsztam hozzá, de egy cicányi távolság még épp akadt köztünk. - Akkor ez eldőlt - bólogattam boldogan, megsimogatva a kicsi cicát, aki közben Bandika felé szaglászott lelkesen. Aki ugye minek is viselkednek, mert az a csók az arcom helyett csak a nyakamba csúszott, én meg levegő után kaptam. Szinte felforrósodott a bőröm ahol az ajkai hozzá értek. Nagyot nyeltem, mielőtt a kezét a derekamról óvatosan lejjebb nem toltam, egy jóleső sóhaj kíséretében. Inkább ártatlan arccal el is vettem egy epret, amit lassan a számba applikáltam, a cicát bizergálva. - Fogalmam sincs, mit művelsz velem - nevettem fel kicsit kínosan, elvörösödve, mielőtt az ajkaim ismét az övéire tapasztottam volna, talán kicsit hevesebben, mint az imént. Róza mindezt annyival konstatálta, hogy neki nyomta a fejét a kezemnek, nagy purrogással.
|
|
|
|
