37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Czukorvarázs Cukrászda - Mikecz Emese hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Mikecz Emese
INAKTÍV


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 106
Írta: 2018. szeptember 4. 16:53 | Link

Eliza

Vizsgaidőszak. Vizsgaidőszak mindenhol. Tépázott idegek, magoló tanulók és a stressz összetéveszthetetlen bűze. Nos igen, ez jellemzi ilyenkor az iskolai légkört. És ez az, amiből nekem ilyenkorra már k*rvára elegem van. Szóval megkerestem a klubhelyiségben azt, aki a leginkább úgy nézett ki, hogy ráférne valami levegőváltozás (még akkor is, ha ez az új levegő igazából tökre csak a falu és semmi különös) és így megragadtam Elizát és levonszoltam a „kis“ negyedévest magammal a cukrászdába.
Úgyhogy most itt ülünk egymással szemben, előttünk temérdek sütivel, és igyekszünk úgy csinálni, mintha amúgy jóban lennénk. Mert hát jóban vagyunk, tényleg; legalább két és félszer ültünk már egymás mellett kviddicsmeccseken lelkesen szurkolva a sárkányok csodálatos csapatának (a felet mondjuk úgy értem, hogy volt amit nem tudtam végignézni, mert éppen meguntam az üldögélést), tehát nem vagyunk idegenek.
- Na jó, ha még egy szót szólsz a vizsgákról, akkor úgy elátkozom a kedvenc plüssödet, hogy azzal minden gyerekkori emléked tönkreteszem - fintorodom el, mert hát pont azért jöttünk ide, hogy kicsit kilépjünk a stressz-zónából. Arról mondjuk sajnos fogalmam sincs, hogy van-e plüsse, vagy szép gyerekkori élménye, de mindegy is. - Szóval ha megszólalnál a vizsgákról, akkor inkább rendelj magadnak egy forró csokit, és abba mondd - kacsintok rá, amint belekortyolok az én nagy, habos italomba. Nem is értem, hogy nézhetett anorexiásnak a múltkor az a bájgúnár a nagyteremben. Hátradőlve nyújtózom el kényelmesen a széken, miközben kibámulok az ablakon. Imádom a borongós időjárást, már tényleg csak arra várok, hogy eleredjen az eső is.
Szál megtekintése

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  
Mikecz Emese
INAKTÍV


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 106
Írta: 2018. szeptember 4. 21:53 | Link

Eliza

Tulajdonképpen soha nem tagadtam, hogy édesszájú vagyok, de kezdem gyanítani, hogy ez a cukormennyiség még nekem is sok lehet. Mondjuk van bőven időnk betermelni ezt a sok sütit, miközben mindenféle semmiségekről cseverészünk.
- Nagyon helyes - bólintok egyet nyomatékosításképpen, és kicsit arrébb tolom az italomat, mert hát kiszúrtam egy könnyű áfonyahabos szépséget és nem hagy nyugodni, muszáj megkóstolnom. Szóval magam elé húzom, és rögtön elkezdek belekanalazni.
- Bocs - vonom meg a vállam, majd bekapom az első falatot, és lehunyt szemmel élvezem egy ideig az ízeket. Na ez pont nem a túl édes kategória. - Hmm.. ezt muszáj megkóstolnod. Mármint tudom, hogy itt dolgozol, szóval nyilván mindent ismersz de ez akkor is valami zseniális - még egy falatot eszem belőle, hogy aztán Eliza elé toljam az édességet.
- Amúgy nem sok - vonom meg a vállam és egy szokásos Emese-fintort is mellékelek ráadásként - Gondolom majd keresek valami mugli fesztivált ahova belóghatok, vagy csak bámulom a plafont és igyekszem nem megdögleni a melegben - vigyorodom el, mert hát a nyári programjaim körülbelül így szoktak kinézni. - Esetleg idén is lenézek a Hőhűtő hétre. Te voltál már? Tavaly valami eszméletlen volt - Ismertetem a legújabb élményem a szalamantoni eseményről, miközben már újabb áldozatom után kutatok az asztalunkon. Mondjuk kicsit kételkedem benne, hogy az áfonyásat bármi megveri, de ki tudja, rengeteg finomság áll még itt sorban.
- Neked van valami tervben? Esetleg mész külföldre? - kérdezek vissza egy röpke pillantást vetve háztársam arcára.
Szál megtekintése

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  
Mikecz Emese
INAKTÍV


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 106
Írta: 2018. szeptember 5. 17:58 | Link

Eliza

Nem igazán értem, hogy mi értelme cukrászdában dolgozni, ha nem eszik sokat, de hát ő tudja, meg kell a pénz, meg minden.. értem én. Igazából nekem is kéne valami munka után néznem, hogy teljesen a saját lábamra álljak.
- Ennyire utálnak itt, hogy mindig a legnagyobb tömeghez vagy beosztva? - kérdezem kiszélesedő vigyorral. Vagy oltári munkamániás vagy tényleg megszívatják a főnökei, de mondjuk az is lehet, hogy nem ér rá máskor. Tök logikus lenne.
Hümmögök két sort, mert éppen tele van a szám, és csak aztán válaszolok, hogy lenyeltem a falatot. Na, ezt a jólneveltséget a legelőkelőbb körökben is megirigyelnék, eskü.
- Igen, tudom, csak hát… minek fizessem ki a belépőt, ha ingyen is be tudok menni - vonom meg a vállam ismét, mert a belógást nem egészen arra értettem, amire Eliza. Éppen egy almás pitét veszek magam elé - ami egyébként pont az egyszerűségével nagyszerű -, amikor megfagy bennem a vér is, és egy cseppet lemerevedek. Elég bambán festhetek, ahogy félig nyitott szájjal pislogok Elizára. Hogy mit is mondott?! Nyelek egyet.
- Igen, tutira megszöknék - jelentem ki, majd kínosan pislogok egyet inkább a sütire. Mármint, tulajdonképpen nem tudom, hogy az én apám mivel foglalkozik, lehet akár sorozatgyilkos is…  Talán a tudatlanság néha tényleg áldás. Leporolom a kezemről a porcukrot, iszom még egy kortyot a forró csokiból aztán feltekintek.
- Na jó, most jön a szokásosan elcsépelt kérdés, de ezt most értsd komolyan. Akarsz beszélni róla? - nyilván nem fogom kierőszakolni belőle, hogy ugyan sorold már fel apád áldozatait, de azért egy ilyen elszólás mellett nem megy el az ember csak úgy.
Szál megtekintése

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  
Mikecz Emese
INAKTÍV


#köszönjükemese
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 106
Írta: 2018. szeptember 25. 19:00 | Link

Eliza

Részemről lezártnak tekintettem a munka-témát, volt igazság abban, amit Eliza mondott, egy diákmunkásnak sosem igazán könnyű. Már csak azért is rásóznak mindent, mert diák, és hát akkor már szerencsétlen dolgozzon is még meg a kevéske pénzéért. Brr.. tényleg nem sok kedvem lenne dolgozni, de azt el kell ismernem, hogy jól jönne a pénz. Gondolom mint mindenkinek.
- Ha gondolod jöhetsz velem, bár ketten kicsit feltűnőbbek vagyunk, de egészen biztosan megoldható - vonom meg a vállam. Igazán tetszik Eliza lelkesedése, és tényleg nagyobb fun lenne társaságban fesztiválozni, bár nem mondom, hogy ne találnék magamnak fura alakokat akikkel lóghatok.
Ezek után a beszélgetésünk egészen fura és nagy fordulatot vesz, amit egy rövid lefagyás után tudok csak továbbgörgetni, olyan mint egy rosszul előtt kép, amin megakad a mozdulat egy pillanatra. Csendben figyeltem, és rágcsáltam az előbbi almás sütit, amíg a háztársam beszélt. Kicsit fintorogtam a bentlakásos munka gondolatára, valahogy eszem ágában sem lenne végigdolgozni a nyarat. Bár biztos jobb mint konstans bámulni a plafont unalmamban, miközben letűnt korok rockzenéi szólnak a gramofonból.
- Igen, mindenkinek kattantak - erősítem meg kurtán, mert hát valljuk be Eliza nem mondott túl sokat, és ha többet árul el a dologról, szerintem az én családom - az övéhez talán jóval kisebb - problémájáról akkor sem lett volna kedvem beszélni. Nem tudom mi a rosszabb, hogy ijesztő vagy az, hogy nem is tud róla.
- Na, ha gondolod akkor szökhetsz hozzánk a nyárra, majd befogadlak - vontam meg ismét a vállam vigyorogva. Mondjuk nem állítom, hogy nálunk olyan vidám a hangulat, de azért… igazából fogalmam sincs mit csinálok. Már másodszorra ajánlottam fel a társaságomat, pedig valljuk be, mindenkinek jobb ha egyedül vagyok, ezért szoktam csak ideiglenesen felszedni arcokat. Mégis Lizát… megsajnáltam? Nem azt hiszem ez nem jó szó rá, de úgy érzem jót tenne neki egy nyár velem. A végén még én leszek a jótündér.
- Nem tudom te hogy vagy vele, de én lassan kezdek tele lenni - dőltem hátra befejezve az utolsó kortyokat az italomból. Az asztal azonban még mindig eléggé teli volt sütivel, szóval kérdőn emeltem Elizára a tekintetemet. Vagy becsomagoltatjuk vagy addig itt ülünk amíg el nem fogy mind. Nekem mindkét lehetőség egészen csábítónak hangzott, de ha tovább maradunk, akkor lassan szükség lesz valami erősebbre is, mint a forró csoki.
Szál megtekintése

köztünk nincs távolság.  
csak az el nem érés  
szívritmuszavara.  
Czukorvarázs Cukrászda - Mikecz Emese hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed