[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853021#post853021][b]Gróf-Vinkó Rómeó - 2022.09.21. 21:55[/b][/url]

Azt gondolná az ember, hogy egy olyan kölyök, aki majdhogynem kvibli legalább a mugli " varázslatokat " ismeri. A telefon és társai, amit gyakran lát társai kezében, sőt pár éve neki is nyomtak eget a kezébe izgalmas de nem nagy dolog, azonban ezen kívül nem sok mugli tárgy adaptálódott a világába. Az aranyvérűek átka, hogy semmit se tudnak arról a fajról, akivel megosztják a világot. Ebben szenved Rómeó is, legalábbis eddig így  volt. Most azonban a vonat olyan síneken robog előre gőzerővel, - meg egy kis árammal - amelyek mugli városokba vezetnek be. Ajkába harapva bámul ki az ablakon. A kupéban egyedül van, csak a kajával teletömött táskája pihen mellette, így Gellért érkezésekor bőven van hely oda telepedni ahova csak akar. Teljesen mindegy melyik zugba fészkeli be magát, Rómeó azonnal mellette terem és míg meg nem áll a gőzös, addig nem hagyja abba a kérdezősködést ami leginkább a fülhallgató témáját súrolja többé vagy kevésbé.
A várost már látott, boltot belülről nem. Így duplán kapja el az izgatottság amikor megérkeznek. Tátja a száját is rendesen, már a kirakat is mókás, madarak, furcsa, fekete varázspálcák fehér süveggel és néhány kitömött galamb. Kell egy kis idő, még követi Gellértet befelé, annyira beleveszik a kinti üveg bámulásába, de ahogy belém, máris tudja, hogy okos döntés volt túljutni a kirakaton.
Odabenn egészen lenyűgöző a hangulat. Nem mondaná, hogy olyan, mintha hazatért volna. Úgy tűnik a mugliknak kicsit más az elképzelésük a varázslatról.
- Mik ezek a kalapok? - bökdös meg egyet ami elérhető magasságban van. Kemény, plüss anyagától a hideg is kirázza.
- Húszat? Az nem semmi! - elismerően bólint odalépve Gellérthez, hogy meglesse azokat a híres Rodolfoi trükköket.
- Azt írja, hogy el tudsz tüntetni egy kis labdát, meg van benne valami doboz, nézd már, és jár hozzá pálca is - mutat a dobozon a pálcára - de miért ilyenek a mugli pálcák? A kirakatba is pont ugyanilyen volt - ráncolja a homlokát odébb állva, hogy a polcról máris felvegyen egy műanyagba csomagolt akármit. Megrázza, de semmit nem csinál. Úgyhogy megint megrázza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853107#post853107][b]Gróf-Vinkó Rómeó - 2022.09.22. 20:55[/b][/url]

Az egész ide út a fülhallgatóról szólt. A kérdések nagy részletességgel mindenbe belementek, a kicsi lyukaktól kezdve, a zsinór vastagságán át a működésig, aztán a  az óra csúcspontjaként még közelebbről is megcsodálta, jól összetapizta minden fülzsírt leszedve valószínűleg a füles részről.
A bolt viszont egy újabb intenzív impulzus a fiú számára. Minden négyzetcentiméteren van valami, amit meg lehet bámulni.
- Hát igen, tényleg van aki ilyet felvesz? - kicsit hihetetlen, még belegondolni is nehéz, akkor már akár céltáblát is akaszthat a nyakába, nagyjából épp ugyanolyan eredményt érne el mindkettővel. Azért csak felkapja és a fejébe nyomja, hogy aztán széles vigyorral megmutassa Gellértnek is.
- Na milyen? Jól áll? - meg is rázza kicsit kobakját, hagy táncoljon rajta a kalap, mielőtt röhögve visszatenné a helyére.
A Rodolfos trükkök odavonzzák Gellérthez. Neki a húsz trükk is sok, ő nem tud ennyi varázslatot. Legalábbis megidézni nem tud, a varázsigék bőven túl vannak százon amiket bemagolt az évek során.
- Hát nem igazán vágom, valami mugli módszer lehet. Mint a telefon, lehet ez is olyan - vonja meg a vállát. Fogalma sincs. Tényleg, kicsi gőze se afelől, hogy egészen pontosan mi folyik Rodolfo ingujjában vagy ronda kalapja alatt.
A pálca meglepően könnyű és hasonlóan csúnya, mégis izgatottan forgatja a fiú mint következő tanulmányozásra váró darabot.
- Azta! Mire jó? - megnyomja, amitől a fehér vége a pálcának azonnal lepattan és egy kis csokor ocsmány művirág terem a hegyén bohócorr piros és gumikacsa sárga színekben. Rómeó a megdöbbenéstől eldobja a tárgyat és felkiáltva ugrik hátra.
Hevesen dobogó szívvel pislog először a földön heverő, mozdulatlan botra, majd Gellértre.
- Ez boszorkányság... - suttogja hüledezve, mielőtt újból előtörne az a kis gödröcskés komisz vigyor. Az eladó szúrós szemmel pillant oda rájuk. Köhint egyet, mire a fiú csak vörös fejjel gyors visszateszi az árut a polcra. Úgy ahogy van, virágostúl.
- Az tuti, nem mindennapi lenne ám, kalapokból volna a sátor és ezekből a kis kendőkből egy halom az ágy - mutat párra egy kosárba dobva. Megfordulva barátját már más képpel pillantja meg, ő nem tudja visszatartani a röhögést, azonnal kitör belőle.
- Oh le se fogod tudni vakarni őket - rázza a fejét hangosan vigyorogva. Míg barátja a tükrökkel bohóckodik addig Rómeó még több kezdő bűvészeknek szóló dobozt bogarászik át, mígnem egy kis zsebkönyvet nem talál, "száz egyszerű trükk" címmel.
- Itt van, itt van a titkuk! - mintha magát a szent grált találta volna meg, úgy mutatja fel. Ebbe van minden csoda lejegyezve. Kinyitja és azonnal az első címet hangosan felolvassa.
- " Így vedd le az ujjad " - na ilyet még a varázslók se tudnak.