[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852418#post852418][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:19[/b][/url]

Kissé meglepődött, amikor Márton jelentkezett, hiszen hetek teltek el az utolsó találkozásuk óta. Ezen idő alatt próbálta életét visszaterelni a normális mederbe, de Márton gondolata mindig ott lebegett körülötte. Ezért sem utasította vissza és ezért készült izgatottan.
-Elnézést a késésért - szólal meg Márton háta mögött egy váratlan pillanatban. - Most tényleg nem direkt volt - szabadkozik mosolyogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852420#post852420][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:21[/b][/url]

Valóban nem. Talán most először nem akart késni, mert eddig provokálta a másikat. Most meg. Itt akart lenni. Mellette.
– Cseles vagy Márton, azt hiszem túl jól kiismertél - mosolyogva néz a másikra és közelebb lép, hogy az arcára adjon egy apró puszit.
– Nem tudtam, hogy mit vegyek fel, mert eléggé ködösen beszéltél. Szóval remélem, hogy nem evezni megyünk, vagy vízi síelni, mert viccesen festenék - néz körbe a kétségtelenül szép környezetem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852422#post852422][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:22[/b][/url]

– Hát ez elég távoli jövő - húzza el száját kissé csalódottan. Nem, nem ellenkezik, hogy ilyen úgysem lesz, hanem sajnálja, hogy csak akkor mennének el kipróbálni az említett sportokat.
– Oké - bólint egyet, ezzel is beleegyezvén abba, amit Márton kér. Ő titkon lopakodott és bújt hozzá, de nem árulja el magát, csak szerényen mosolyog.
– Mehetünk - fogadja el végül a felé nyúló kart és mindent, ami gátolja benne ezt az egészet, mára hátrahagy. Látni szeretné, hogy az mi lehet ebből, ha nem ellenkezik folyamatosan és nem kétes kifogást, nem engedi, hogy apja árnyéka rájuk vetüljön.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852424#post852424][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:23[/b][/url]

– Gyönyörű - néz kifelé az ablakon, miközben helyet foglal. Már ennyi is elég neki ahhoz, hogy tudja Márton mennyire kitett magáért. Pedig, teljesen felesleges ez a flancolás, egy pléd és egy kosár is bőven elég lett volna. Mirella számára a társaság a lényeg.
– Dolgoztam, rengeteget - abba menekült, hogy neki állt új kollekciót tervezni. Néhány napig tökéletes stratégiának bizonyult, de aztán teljesen felesleges volt azt gondolni, hogy Márton létezése csak úgy elillan a gondolataiból.
– Jó volt a kiruccanás a fiúkkal? - érdeklődik kedvesen, semmi féltékenység, megvetés, harag. Tényleg kíváncsi arra, hogy meghozta-e azt a felüdülést, amire Márton vágyott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852426#post852426][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:24[/b][/url]

– Már az első randit ott alvósra tervezted? - néz a másikra szelíden mosolyogva. - Ennyire magabiztos vagy a végét illetően? - teszi fel érdeklődve a kérdését. Meg akarja ismerni, abba pedig beletartozik ez is. Egyáltalán nem háborodik fel, nem hagyja ott emiatt. Inkább viccesnek és merésznek tartja, amiért ezt így az első tíz percben beközli.
- Azt kell mondanom, hogy nem is nézel ki olyan gondterheltnek és vénnek, mint előtte - neveti el magát, majd iszik némi vizet. Nem érdekli, hogy mit csináltak, mert egyáltalán nem tartozik rá. De bármit is tett vele Miksa, látszik, hogy ráfért Mártonra.
- Miksa vett rá erre? - az a szemtelen, pimasz kölyök, akármit is mutat magából, van elég okos az ilyesmikhez. Nem, mintha Mártonból nem nézné ki, d e valamiért úgy érzi, hogy kellett neki némi noszogatás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852428#post852428][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:26[/b][/url]

– A pofozgatás jobban megy, mint a nyakon öntés - jegyzi meg somolyogva, s kitekint az ablakon. Nem talál hibát egyelőre abban, amit Márton idependerített, csak egyet. Neki tényleg semmi, de semmi szüksége nincs ilyesmire.
– Ühm - fordul vissza, szemei kissé összeszűkülnek. - Hát, jó neked, gratulálok vagy nem tudom mit vársz erre - tényleg nem érti, hogy ezt most miért kellett. Nem volt kíváncsi arra, hogy Márton mit tett és mit nem azon a kiruccanáson. Főleg erre nem. Hát miért gondolta ez a férfi azt, hogy jó ötlet megosztani a nővel, hogy szexelt?
– Ami késik, nem múlik - közli könnyedén. Bár eldöntötte, hogy hátrahagy mindent és úgy tesz, mintha teljesen tiszták lennének a lapok, Márton szexeltem kijelentése egy kissé visszatereli és felhúz egy falat maga elé.
– Gondoltam, hogy nem magadtól jött az ötlet. Olyannak tűnsz, akit noszogatni kell - osztja meg megfigyelését őszintén. - De kétségkívül remekül választottál - teszi még hozzá gyorsan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852431#post852431][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:31[/b][/url]

Most már semmit sem ért. Hogy jön ő a kiránduláshoz, ha ott se volt? Arcára kiül az értetlenség, de nem szól semmit, inkább csak kitekint a távolba, majd Miksa említésénél elmosolyodik. - Ilyen voltál te is? - teszi fel érdeklődve a kérdést. Nem bánja, ha másról is beszélnek, hiszen így tudja jobban megismerni egymást két ember.
Alsó ajkát beharapva, húzza összébb magát, majd elmosolyodik. - Ennyire látni rajtam? - nevet fel halkan, majd előrébb dől, hogy kicsit közelebb legyen. - Tökéletes választás, abban az esetben, ha halálra akarsz untatni vagy el akarsz üldözni - még mindig nevet. - Tudod, annak tükrében, hogy mi van mögöttünk, én egy kicsit feszengve ülök itt és nézlek és próbálok nem arra gondolni, hogy rohadtul vihettél volna inkább szobára, vagy bárhova, csak ne itt bájologjunk, kerülgessük a forró kását -  nem leszúrás ez, hiszen végig nevet. Csak közli a tényeket, amik fényében talán a hangulat is változhat kicsikét. - Nem attól foglak kedvelni, ha nekem idehozol egy toronyórát láncostul, hanem attól, aki igazából vagy - nevetése alábbhagy és már komolyan beszél, miközben végig a másik szemeiben pihenteti sajátjait. - Csodálatos ez a hely, biztos vagyok benne, hogy sokat gondolkoztál rajta, hogy mi lenne a legmegfelelőbb és kissé aggódok amiatt, hogy azt gondoltad rólam, ilyesmikre pályázok - tényleg ennyire felszínesnek és igényesnek tűnne? Pedig egyáltalán nem az, sőt. Mindent meg tud becsülni, amit annak köszönhet, hogy dolgoznia kellett magáért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852435#post852435][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:39[/b][/url]

Elég nehéz elképzelni olyannak Mártont, mint amit eddig Miksából látott. Sajnálja, hogy így alakultak a dolgok és azt még jobban, hogy ő maga is szerepet játszott abban, hogy Mártonból az legyen, aki lett.
- Ne haragudj rám, amiért esélyt sem adtam. Csak magamra gondoltam és arra, hogy nem szeretnék olyan nő lenni, akit egy apjához hasonló, idióta szociopata tart a karmai között és irányít - igen, ő teljes mértékben arra alapozott, hogy csak és kizárólag ilyen embert választhatott mellé az apja. Mert hát neki is az lett volna jó, ha Mirellát elnyomják és lekötik. A szőkeségnek pedig egyáltalán nem ilyen jövőképe volt. - Nem gondoltam, hogy ilyen képek voltak benned. Mármint, tényleg. Nem gondolkodtam és biztos lehetsz benne, hogy életem végéig sajnálkozni fogok miatta - újra és újra, mert azt gondolom, hogy soha nem fogom magamnak elnézni ezt. Hát totális vétek volt és totális rombolást végeztem valaki másnak az életében, Pedig nem akartam.
– Hé, nem mondtam egy szóval sem, hogy utálom - teszi fel védekezően a kezeit. - Csak nincs erre szükség - a kettő teljesen más. - Tudom, hogy bármit megtennél és meg is teszel és te is tudod, hogy egyáltalán nem azért állunk úgy, ahogy, mert azt gondolnám, hogy ne adnál meg mindent - kár, hogy minden egyes találkozásukkor ezt meg kell beszélni, mert már fárasztó. Ezért akart most tisztán jönni, de hülyeség volt azt gondolni, hogy ez lehetséges. - Mi jutott még eszedbe? - teszi fel kérdését kíváncsian, majd újfent iszik egy kis vizet.
- Egyelőre nincs okom menekülni, de hát ki tudja mit művelsz még.. - neveti el magát halkan. Kettejük esetében bármi megeshet, faképnél hagyásból egyiküknek sem lehet hiánya, az egyszer biztos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852437#post852437][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:41[/b][/url]

– Nézd a jó oldalát, másodikra már biztosra mentetek és megismerted a választottad - még, ha meg is hiúsult az a frigy is, legalább Márton láthatta előre, hogy mit vállalna. Vicces, hogy csórónak kettőből két esküvője ment gallyra Mirella miatt. Csodálja, hogy még szóba áll vele a férfi.
– Megteheted azt, hogy világot jársz és itt hagyod egy kicsit a családod? - teszi fel teljesen komolyan a kérdését. Meglepődne azon, ha erre igen lenne a válasz.
– Annyira túl gondoltad ezt az egészet - mosolyodik el hálásan. - Pedig én egyáltalán nem vagyok ám ennyire komplikált, hogy négy tervet kelljen készíteni egyetlen randira - nem könnyű eset ez tagadhatatlan, de ha most azt mondaná Mártonnak, hogy egy sétával is beérte volna, akkor vajon a férfi itt helyben kap szívrohamot? Inkább nem kísérletezik, az a tuti.
- Amúgy nem olyan rossz ötletek ezek. Mondjuk, nem az egy héttel kezdeném, mert szerintem, ha egy órát képesek vagyunk eltölteni egymással úgy, hogy nem akarjuk legyilkolni a másikat, már az is nagy szó.. - nem csak ő támad mindig, ezért is meri ezt mondani. Mártonban is van bőven indulat, ha egymással társalognak, szóval ennek fényében az, hogy még egyikük kezében sincsen ott a kés, haladás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852439#post852439][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:42[/b][/url]

– Kétlem, hogy képes lennél rá - közli egyszerűen, mégis határozottan. Nem hiszi, hogy Márton akár két - három napra is képes lenne arra, hogy hátrahagyja a családját és minden mást. De nem haragszik emiatt, teljesen megérti, hogy neki erről szól az élete.
– Az imént még azt mondtad, hogy örök életedre agglegény maradsz, most pedig már a feleségednek akarsz virágot venni. Fura vagy - nem érti ő már ezt. Abban teljesen biztos, hogy majd, akit elvesz a férfi, azon nagyon jól fog járni, hiszen a tenyerén fogja hordani. Bár azt gondolnánk, hogy ismeretségük felszínes, Mirellának megvan az előnye, karakálként látta, hogy Márton miképpen bánik a családjával, szeretteivel. Ezért tudja biztosan, hogy mennyire jó ember.
– Hollandiába, hogy lásd, hova menekültem - ez nagyon egyszerű. Ha már ő időt tölt itt, ahol Márton éli a mindennapjait, akkor nyilvánvalóan meg kell mutatnia neki azt, hogy ő hol él. Persze ez az egész csak elméleti, hiszen megvalósulni aligha fog valaha is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852442#post852442][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.09. 21:46[/b][/url]

– Én nem ezt mondtam - rázza meg a fejét. - Szerintem te hűséges és elkötelezett vagy, ami egy csodálatos dolog. Neked az az életed, hogy védd a családod és gondoskodj róluk. Emiatt úgy gondolom, hogy nem lennél képes heteket külön lenni tőlük, sőt. Szerintem napokat sem. Mert fejben mindig otthon lennél. De ezzel semmi probléma sincsen, ez csodálatos és tiszteletreméltó - kihangsúlyozza az utolsó két szót, hogy Márton meghallja, ő nem támadni akar. Csupán megosztja vele, amit gondol, társalog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852452#post852452][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.10. 13:14[/b][/url]

Lehajtja fejét, mert nem akar, nem tud vitázni azzal, hogy mindig ellöki a másikat. Sajnos ez igaz. Van benne egy gát, ami nem akar megszűnni, valószínűleg ezzel akarja védeni magát. - Sajnálom - rebegi végül halkan, s újfent kitekint az ablakon. Úgy fest ma estére ez lesz a menedéke, újra meg újra kinéz, mintha bármi változás történne, de mindig csak ugyanaz van a szemei előtt. Pont, mint kettejük esetében. Neki köszönhetően nem jutnak egyről a kettőre, ezt eddig is tudta és tisztában van azzal is, hogy be kellene ezt fejezni, különben futhat majd a férfi után.
– Tudod, te azt hiszed, hogy hetek óta nem voltunk egy időben, egy helyen, de igazából ez nem így van - fordítja vissza fejét a férfira. - Voltam nálatok. Többször is. Találtam egy nagyon jó helyet, ahol senki nem vehet észre, de mégis elég közel van ahhoz, hogy lássalak, halljalak. Volt olyan este, hogy tudtodon kívül ott aludtam a szobádban, sőt. Miksa egy hete rajta kapott azon, hogy hajnalban osonok kifelé, azt gondoltam, hogy elmondta, rá egy napra hívtál.. - biztos benne, hogy Márton ki fog akadni számít rá, de ő ezzel válaszolt arra, hogy vágyik-e arra, hogy a másik közelében legyen, gondol-e rá. Gondol, sajnos túlságosan sokszor is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852454#post852454][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.10. 13:58[/b][/url]

– Nem is biztos, hogy tudta, hogy én vagyok, mert hát állati formában látott - teszi hozzá a Miksa dologhoz, mert nem szeretné, ha közöttük harag lenne.
– Ügyeket intéztél, a családdal beszéltél. Igazi felnőtt voltál - néz a másikra mosolyogva. - Tervezted a gyilkosságom - neveti el magát, mert úgy érzi, hogy túlságosan kezd megint félre menni az egész.
– Ne gyere azzal, hogy miért csináltam és kegyetlen meg stb. Hiányoztál, hiányzol minden nap, de békében akartam ott lenni, mert látod megint kezdünk befeszülni - az lett volna a csoda, ha ez nem jön el. Mondjuk azt gondolta, hogy kicsit később.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852456#post852456][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.10. 14:02[/b][/url]

– Oké - ennyi. Ennyit mond mindenre, ami elhagyja Márton száját és neki áll enni. Lenne mit mondania, legszívesebben tajtékozni kezdene, de nem teszi. Csak eszi az előételt, iszik némi vizet és tovább falatozik. Aztán mikor elfogy az előétel, megtörli a száját és kinéz az ablakon, ahol éppen láthat egy hajót elúszni. Éppen úgy siklik a vízen, ahogy a Bontovich-Fölnagy kettős bármily féle kapcsolati lehetősége. Pedig ő tiszta szívből örült a meghívásnak, a viszontlátásnak és már csak annak is, hogy meglátta Márton nevét a telefon kijelzőjén.
Sóhajt.
Tekintetét visszatáncoltatja Mártonra, de nem mond semmit. Nem akar már mit mondani, mert felesleges. Úgy tűnik, hogy minden egyes szavuk üti egymást, s ez olyan falat épít kettejük közé, amit lehetetlen meghódítani.
Mikor hozzák a főételt annak is némán áll neki, ha van desszert azt is hang nélkül fogyasztja. Mert, míg csendben vannak, addig legalább béke van kötöttünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852458#post852458][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.10. 14:05[/b][/url]

Nem akar itt lenni. Nem akar itt ülni, miközben azt érzi, hogy megfullad. Mert a jelenlegi helyzetükben sajnos így van. Fulladozik, ugyanúgy, ahogy Márton is. Nincsenek egymásra jó hatással, s mikor Márton kijelenti, hogy szereti, ő halkan felszisszen. Hogy mondhatja ezt a férfi ennyire magabiztosan azután, hogy pár perce a saját öccse karjaiba küldte? Nem akarja megkérdőjelezni a másikat, csupán magában tesz fel megannyi kérdést, melyek bőven cáfolják azt, amit Márton állít.
– Oké - szólal meg ismét, ugyanazzal a szóval, ugyanazzal a hangszínnel, mint legutoljára.
– Nem fogom azt mondani, hogy én is, mert nem tudok csak úgy dobálózni ezzel a szóval - teszi le az evőeszközöket és a férfit figyeli. - Vannak irántad érzéseim, hiszen ha nem lennének abban a pillanatban hagytalak volna itt, mikor gyerekesnek neveztél és utána már az öcsédnek szántál. Elhiszem, hogy azt gondolod, hogy szeretsz, de nem hiszem, hogy egy igazi szerelem ilyen lenne - lehet, hogy ennek nincs igazán értelme, pedig ő teljesen érti, amit mond. - Vagy szerinted azok, akik tényleg, igazán szeretik egymást, ennyire képtelenek kompromisszumokra, simulásra, egymáshoz csiszolódásra? - érdeklődve néz rá. - Úgy és akkor szeretném kimondani én is majd neked, mikor már teljes biztonságot érzek közöttünk. De nézz ránk. Akkora közöttünk a szakadék, hogy néhányan azt mondanák, hagyjátok a fenébe. És tudom, hogy én vagyok ennek az okozója, szóval megígérem neked, hogy engedek. Félreteszem az apámat és adok magunknak egy kis időt arra, hogy lássuk mik lehetnénk. Aztán utána pedig meglátjuk - badarság lenne ereszteni a dolgot, tudja jól. Azzal is tisztában van, hogy ő maga a gát, így hát enged. Mert nem akarja távol tudni a másikat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852460#post852460][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.10. 19:33[/b][/url]

– Legyen így - egyezik bele könnyeden. Mindketten ugyanazt szeretnék, csak nem tudják úgy kifejezni magukat, hogy a másik ne találjon valami kivetnivalót benne. De ez így elmondva, működhet. Működni fog, nem kételkedik benne, főleg úgy, hogy még bele se kezdtek.
– Ravasz vagy - húzza félmosolyra a száját. - De, szerintem egészségesebb lenne, ha mindent lenulláznánk, természetesen - mosolya kiszélesedik. Hogy komolyan gondolja - e az egyáltalán nem olvasható le róla, valószínűleg majd az este folyamán kiderül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852623#post852623][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.14. 20:47[/b][/url]

– Mi lenne, ha ezentúl minden évben, ugyanezen a napon legyünk bármennyire is közel vagy távol, minden körülmény ellenére eljönnénk ide? - teszi fel mosolyogva a kérdést. Lehet, hogy ez bután hangzik, mert ki tudja, mi lesz velük, de az öt év az olyan távolinak tűnik. - Bár a Balaton számomra meghatározóbb momentum, de azt hiszem ezzel is ki tudok békülni - akkor találkoztak először, akkor beszéltek először. Oké, most jutott eszükbe, így nyilván ide kell kötni a paktumot, de számára akkor is a Balatoni találkozás lesz mindig az egyik legfontosabb pillanatuk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852625#post852625][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.14. 20:54[/b][/url]

– És mit csinálsz, ha eltűnik a pad? - neveti el magát halkan, mert azt látja maga előtt, ahogy Márton kóvályog körbe - körbe, hogy hol az az átkozott pad.
– Maradjunk a mai napnál és ennél a helynél, talán ez biztosabb, mint egy pad - mosolyodik el szelíden. Megemeli a vizes poharát és összekoccintja Márton felé nyújtott poharával.
– Valószínűleg utoljára is - nevetve iszik a vízből, majd visszahelyezi a poharat az asztalra. – Tudom, hogy nehéz eset vagyok, de kérlek, ne add fel - szólal meg végül némi hallgatás után. Ő gyakorlatilag ezzel a kéréssel mondja ki azt, amit Márton az imént. Szeretne mindent, amit a férfi eddig valaha felsorakoztatott neki, csak még nem képes normálisan a tudtára adni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852628#post852628][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.14. 20:57[/b][/url]

– Miért te nem? - beszélhetnek arról, hogy mindent hátrahagynak és elölről kezdik, de akarva akaratlan ott lesz mindig a 'de' és a 'ha'. Ő jelenleg azt sem tudja, hogy mi lesz velük, ha innen felállnak, nemhogy azt, hogy fél, egy vagy akár öt év múlva.
– Rendben - kissé félelmetes úgy különválásról csevegni, hogy gyakorlatilag együtt sincsenek. Ezt szokták önbeteljesítő jóslatnak nevezni, nem? Ha pedig így van, akkor meggondolandó ez az egész. Van-e értelme próbálkozni, ha már alapból úgy futnak bele, hogy a végéről társalognak?
– Hova? - tér vissza gondolataiból Mártonhoz, s legalább, míg beszélnek, nem agyalja túl ezt az egészet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852630#post852630][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.14. 21:01[/b][/url]

– Azzal biztosan szedsz magadra plusz tíz évet - neveti el magát halkan. A férfiakat öregíti az arcszőrzet, ezt mindenki jól tudja. De biztos benne, hogy Márton még lehengerlőbb lehet úgy, mint amúgy.
– Sétálhatnánk esetleg, hogy ne legyünk ennyire bekorlátozva ide, mit szólsz hozzá? - nem szeretne itt ücsörögni és várni arra, hogy mikor kezdik el megint ölni egymást. Talán sétálva könnyedebb lesz az ismerkedés, beszélgetés, legalábbis reméli, hogy így van.
– Egyébként, nagyon szépen köszönöm ezt az egészet, pazar választás volt, soha nem ettem még ilyen finomat - meg ilyen csendben sem, de ezt inkább még viccből sem teszi hozzá. Szavaiban nem érezhető gúny, tényleg hálás és mivel csendben, csak az ételre figyelve evett, mindent volt ideje alaposan megrágni, így bátran állítja, hogy még nem evett hasonlót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=852632#post852632][b]Fölnagy Mirella - 2022.09.14. 21:04[/b][/url]

Kivárja, míg Márton rendezi, amit kell, majd felkel az asztal mellől, s odalép hozzá, hogy adjon a szájára egy apró puszit. Ő nem az a fajta, aki szeret nyilvánosan enyelegni, rámászni bárkire, így ennél többe aligha vonható be jelenleg.
Belekarol azért a másikba, hogy távozásuk innen a lehető legtökéletesebb legyen, sétájuk alatt pedig élvezi, hogy képesek úgy társalogni, hogy közben egyikük sem akarja megenni a másikat.
Ha valaki pár napja azt mondta volna neki, hogy Bontovich Márton mellett képes lesz hosszú perceket úgy eltölteni, hogy nem akarja a fejét péklapáttal sújtani, valószínűleg kineveti, de úgy tűnik, hogy vannak még csodák.
De még milyenek..
Hiszen estéjük végül ugyanott ér véget, ahol elkezdődött, csak néhány lépéssel és egy zárt ajtóval odébb.