[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=872159#post872159][b]Văduva Adelina - 2024.01.17. 18:57[/b][/url]

Szeret muglik közé menni, mert akkor úgy is öltözködik, mint ők. Ritkán adatik meg ez, mert nincs oka rá, hiszen mindent megkap vagy megtalál a mágusok közt, de olykor jó kiszakadni. Ezért örül kifejezetten annak, hogy sikerült meggyőznie Zenkőt, hogy Pestre menjenek. Annak főleg örült, amikor a nő felajánlotta neki a segítségét a ruhaválasztással kapcsolatban - ha őszinte akar lenni, még most sem fogta fel teljesen, hogy Vladislav jegyese. Széles mosollyal pillant az ujján levő gyűrűre, majd igyekszik normálisan, ember módjára sétálni az utcán, amíg meg nem látja Zenkőt.
- Szia! - köszön kedvesen. - Szeretnélek megkérni, mielőtt elindulunk, hogyha nagyon nem úgy viselkednék, mint egy ember, szólj rám, kérlek - süti le tekintetét, mintha szégyellné magát. Szeret közéjük járni, de elszokott attól, hogy úgy sétáljon, mint ők, ne szaglásszon nyíltan és miegymás. Sajnálja, amiért ekkora terhet tesz Zenkőre, azonban hálás a nőnek, hogy így is eljött vele, sőt az ő ötlete volt!
- Alig várom, hogy jobban megismerjük egymást - vallja be széles mosollyal. Álmosnak nagyon fontos Zenkő, így nyilvánvalóan szeretné, ha őt is kedvelné. Ha nem is találnak megfelelő ruhát, szeretné elújságolni majd kedvesének, hogy összebarátkozott a nővérével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=872168#post872168][b]Văduva Adelina - 2024.01.17. 19:55[/b][/url]

- Köszönöm. Szeretek emberként öltözni - mintha csak egy jelmezbálban kellett volna megjelennie, úgy örül ennek. - Te is gyönyörű vagy - füle moccan akaratlan egy, az utca túloldalán felharsanó sikkantásra. Fejét is arra fordítja, igyekszik lassan megtenni: meglátja a nagyobb, fiatalokból álló társaságot, ahogy hülyéskednek egymással.
- Ne viccelj, nem történt semmi - legyint egyet elegánsan. Akkor sem és most sem érzi szükségét annak, hogy bocsánatot kérjen a nő. Érthető, hogy aggódik az öccséért, és őszintén, boldogsággal tölti el Adelina szívét, hogy kedvesét ilyen tökéletes nők veszik körbe. Megkönnyebbül mindig a gondolattól, hisz tudja, Zsannát is szereti a maga módján. A kislány pedig ugyanúgy szereti a testvéreket.
- Kösz- - a szó akad belé, ahogy megérzi a nő nyakának melegét a hirtelen öleléstől. Nem tudott rá felkészülni - tudja mennyire önző ezzel kapcsolatban. Ha ő csinálja nem probléma, hiszen számít rá, ám ha ennyire meglepik, az mindig elsülhet rosszul. Szemfoga kezd el bizseregni, vére pezseg, ahogy akaratlan érzi Zenkő vérének is a csorgását. Hallja azt. És a legrosszabb, hogy éppen szünetet kell tartani vérszomját visszafogó gyűrűjével.
Ellép Zenkőtől, szája elé kapja kezét.
- Ne haragudj, csak megleptél - süti le tekintetét megint. - Én csak... - nem tudja, hogy folytassa. Örülnék, ha megkóstolhatnálak? Majdnem megharaptalak? Remek kezdése lenne a barátságuknak. - Bocsáss meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=872173#post872173][b]Văduva Adelina - 2024.01.17. 20:47[/b][/url]

- Az erdőkben nagyon messzire. Ilyen helyeken kicsit bonyolultabb - köszörüli meg torkát. Hálás, amiért Zenkő igyekszik elterelni a figyelmét, és nem csak a fiatalokról, hanem lényegében önnön magáról is. - A hangok... - nyel egy nagyot, lehunyva a szemét igyekszik koncentrálni. - A hangok messze terjednek, csak figyelni kell rájuk, de az ilyen nyüzsgésben minden hang áthalad egy másikon - folytatja a beszédet, hogy valóban legyűrje a benne élő ragadozót. Esélytelen, hogy éppen szerelme nővérét bántsa. Előbb halna meg újra, mintsem ártson nekik.
Kezét húzza el szája elől, sötét tekintete láthatóan tisztul ki. Így már sokkalta jobban önmaga, mint eddig volt.
- Mire gondolsz? - fürkészi a nő arcát értetlen. Őszinte? Hiszen nem találkoztak még soha kettesben, esélyük sem volt beszélgetni még semmiről, nemhogy még hazudhatnának egymásnak. Feje biccen félre, kedvesen mosolyogva fürkészi a nőt, hogy mondja nyugodtan - aligha van olyan, amivel megbánthatja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=873449#post873449][b]Văduva Adelina - 2024.02.09. 20:49[/b][/url]

Aprót bólint. Nem tudja, hogy melyik lenne a jobb: ha semmit nem tudna kedvese képességéről, vagy ha ennél sokkal többet. A mai napig aggódik érte, és nem kellemes mindennap azzal a tudattal szemben állni szerelmével, hogy esetleg a ruha egy súlyos sérülést takar.
Érdeklődve és kíváncsian hallgatja Zenkőt. Szíve ugyanolyan egyenletes ritmusban dobog, mint eddig tette, így tudja, nem hazudik.
- Érezni, amit én érzek? Hogyan? - csillannak fel fekete szemei. - Más vagyok, mint a többiek, ugye? Holt vagyok, mégis az élők között mozgok. Ezért kellett megérintened? - karját simítja végig, mintha csak melegíteni szeretné magát, mert fázik, pedig csak kíváncsiságát próbálja kordában tartani, ami igencsak nehéz. Ahogy az emberi személyes térnek a fogalmát hajlamos elfelejteni, úgy szokott utat engedni kíváncsiságának is.
- Igazából csak megkérdezhetted volna... - mosolyodik el. - Mit láttál?