[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853570#post853570][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 19:18[/b][/url]

Hamar túl is libben az egészen, vagy inkább elrejti ha akad valami, lényegében mindegy, hiszen nem okoz kellemetlen pillanatot azzal, hogy gyomortartalommal tölti be a másikat. Ahogy enged a keze szorítása, úgy szelídül kellemes kapaszkodássá majd lépdel vele a cél felé, amit mindjárt megismer. De sok ész se kell, hogy rá is jöjjön, így azonnal felcsillannak a szemei. Karol a másikba, nem húzza, de érezni, hogy felvillanyozza a tény, hogy nem az Országházat választotta, ez sokkal jobb.
- Majd valamelyik ketrecbe beülök, bár már nem vagyok kölyök - jutnak eszébe a régi viccek, amikor még iskolapadot koptatva mentek kirándulni állatkertbe, és a legmenőbb szövegnek számított, hogy a gorillák és csimpánzok környékén a másikat arra intették, ne maradjanak ott vagy vajon kifelé hazaengedik-e őket. Neki még lenne is oka állatkertben maradni, de a hónap 99%-ban unalmas látványosság lenne.
- Megleplek és nem egy kajáldát mondok - húzódik közelebb, dugja fejét a másikéhoz, miközben karját a másikéban pihenteti, míg a szabaddal megfogja a térkép másik felét és hümmögve nézelődik. - Vidrák. Aztán az a kert. Merre vannak a farkasok? - már kutatja is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853572#post853572][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 19:28[/b][/url]

Nem érti a viccet, bár ezeket sokan nem, itt, a varázsvilágban máshogy működnek a dolgok és csak néha felejti el, máskor meg akkor is elmagyarázza, ha kell, ha nem. Már nem számít, aki akarta, megszokta ezt tőle.
- Azt egyem talán meg? Nem mondom, biztos finom, de sok benne a zöld - nevet fel. Nagyon is érti, hogy miért akar venni és ezzel nem is ellenkezik, csak kissé forgatja humorba mindig a saját állapotát. Még mindig valahol kérdőjel magában, hogy micsoda is, azonban csak néha szörnyeteg, az élete nagy részében ez a jámbor jószág, aki meg akarja a világot váltani az etetéssel.
- Ó, akkor oda nézzünk el - bólogat. Régen látott már ilyet, bár akkor nem volt látvány, de az oroszlánok ettek és gyerekként menő volt elmondani, hogy látták, ahogy felfalják a véres csirkedarabokat. - Meglehet. Egy kérdést megért azonban. Tény, tényleg nagy kellene, de inkább az afrikai állatoknak van itt nagy hely, ha jól nézem - bök a szafaris részre, vagy amiben azt sejti. Elkapja a másik tekintetét és elmosolyodik. - Ugyan, már az csodás, hogy elhoztál ide - azzal ismét csókot nyom az arcára, csak most nem olyan óvatosan, aprón. - Elmehetünk oda is, ha gondolod. Időm mint a tenger. De induljunk, szerintem lassan kezdődik az etetés - karol vissza bele, majd elindul. - Ha kisétáltuk magunkat, tudok pár jó helyet egy szép ebédre, mit szólsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853575#post853575][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 19:33[/b][/url]

- Mindig is az voltam. Kifejezetten haragban álltam a sárgával is - nem sokon múlik, hogy ne nevesse el magát a komolynak öltöztetett válasz közben, csak ajkai csücske görbül felfelé, mutatva, hogy értette és viszi is tovább a viccet. Ha valaki őket figyelné, mint egy kém és fülelnie kellene, hamar szeretne szabadulni a recsegős favicceik hallatán, amikkel egymást boldogítják. Az apró, éppen csak felszökkenő aggodalmat hamar űzi el, nem viccel ugyan, de annál sikeresebben. Egy pillanatig sem csalódott semmiben, akár nincs az, amit szeretne, akár csak mással helyettesítve. Ez a nap, így, ahogy van, már jól kezdődött, aligha törhetné le bármi.
- A Medveotthonban mintha lenne farkasfalka - elmélkedik hangosan, miközben már a cél felé tartanak. Hallott róla, meg  valami nyugdíjazott oroszlánokról, a névvel ellentétben az biztos, hogy nem csak medvék vannak ott, de ennek majd később utána jár. Most esze ágában nincs mobilt nyomkodni, ott van valamelyik zsebében, de csak kerül elő, amikor a vidrák közelébe érnek, fotózási céllal.
- Hát, pár, igen. Attól függ, milyen kedv van - mire sorolná, a fő látványosságok megjelennek, neki pedig először a tekintete, majd a mobilt tartó keze is libben. Nem sokat vacakol vele, pár fotó, rövid videó ez emlékeknek, végül visszatéve szabad szemmel és talán a közelben vidáman tapsikoló és ujjongó gyerekek lelki világával figyeli az etetést. Nevetve tapsol a végén, majd kezét leengedve pillant oldalra.
- Iiigen - bólogat nagyokat. - Én is csak videóban láttam ilyesmit. Bár nézd, ha csak annyi lenne a dolgom, hogy aranyos legyek és még etetnek is, én is így visítanék a kaja láttán - nevet ismét, figyelve az utolsókat, akik még rágnak vagy épp csak ejtőznek. - Az ott lassan kihízza a bundáját - mutat végül az egyikükre, aki a legjobb falatokat happolta be igen gyorsan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853590#post853590][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 21:53[/b][/url]

Ráérősen sétál, nem akar végigrohanni, nincs aki toporzékoljon és hisztizzen, hogy mást akar, zárásig pedig van idejük bőven, hiszen az utazással tudnak csalni, ott sem kell várni - még ha utána kicsit kellemetlen is lesz. A kérdésre fordítja vissza a tekintetét és bólogat.
- Igen. Nemigen honos, de hát valahova rakni kell őket. Illetve ha jól emlékszem, még mentett, cirkuszi oroszlánok is vannak ott. Szóval az is jó hely - csak vázlatosan festi fel, ő sem ismeri jobban, mint amit hallott róla és amit a média annak idején közvetített. De mindenképp az a hely, amit meg szeretne egyszer látogatni. - Ugyan, lesz még idő megismerni - ő sem ismer mindent, sőt. Hiába csak belföldön nyaraltak anno, akkor sincs előrébb sokkal. Külfölddel meg bőven meg van lőve, így nem is okoskodik, egyszerűen megy, majd megismeri. Az állatkertben persze már járt, de az mindig változik, így mindig szinte új élmény.
- Pedig kedvem lenne sikongatni néha, hogy milyen jó. Csak aztán a szomszédok értenék félre - köhintget, majd ejt meg egy vigyort, mintha komolyan mondta volna. Persze ad ki hangokat, ha épp nagyon csíp, de azok fele ennyire se hangosak. Sőt...
- Állítólag nem. Mert amikor el akarnák engedni, sokszor nem is boldogulnak. De itt biztos nem lövik le gazdag prolik, hogy nagyobbnak érezzék a micsodájukat és nézegessék a kandalló előtt  - fintorog még a gondolatra is, hogy neki az az életforma annyira sem jön be, hogy hajlandó legyen rá gondolni alkalomadtán. Itt nem kell senkinek a szarv, a bunda, az akármi, csak élnek. Lehetne nagyobb is, tény, de békés.
- Menjünk sorban. Belekeverednénk a felénél  - fordul is irányba, hogy a következő megálló előtt fékezzen be és egy tiszta ponton leshessen be az aprónép közé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853593#post853593][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 22:09[/b][/url]

Távlati tervnek tökéletes, társaság miatt pedig Seth nem kell aggódjon, szívesen kalauzol, kísér arra is, idejéből bőven ki is telik. A frappáns ötletre csak hangosan nevet fel, bár ahogy a viccbe bújtatta és abban folytatná, már-már zavarba jön majdnem, ha nem tudná, hogy csak viccel.
- Az egész társasház ott sikoltozna? Az lenne az új kísértetház - vagy rosszabb, szerencsére azonban, nem kívánja sokakkal onnan megosztani a reggelijét vagy bármijét. - Áhh, nincs rá szükség. A macska nem nyávog annyit, én meg halk életforma vagyok - néha morog vagy énekel, azonban azok egyike sem üti meg a zajszintet, hogy hasonló módon kelljen eljárnia bárkinek. Az előző helyen sem a zaj volt a gond, reméli, itt nem él meg ilyeneket.
- Jó, az más, persze. De lényegében én a gazdagok szórakozására utaltam. A lőfegyver meg... mocskos dolog, de sok fegyver az - illetlen kezekben főleg. Nem, nem akar belemenni semmiféle általánosításba, de van helye annak, ahol ezek sokszor előfordulnak. El is hessegeti a gondolatot gyorsan és leparkol, hogy szinte az ott hesszelő gyerekek örömével nézze amit lát.
- Iszonyat menő a hangyász, a kis nyelve hosszú és simán belemászik vele a hangyák várába. Mint itt a joghurtos dobozba  - mutogat, hiszen nem építettek neki termeszvárat, de annyi baj legyen. Ő is fotóz párat, majd áll meg.  - A szurikáták pedig simán kibírják a skorpió csípését is. Gyávának tűnik, de ha kell, harap. Bár ezek szerintem olyan jóllakottak, hogy meg se moccannak délutánig. De lustaságból van bőven, kicsit arrébb van lajhár. A leglazább állat a világon. Eszik, alszik. Életcél - nevet fel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853596#post853596][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 22:15[/b][/url]

Be nem áll a szája, nem is akar csendben lenni, hirtelen felbukik benne minden okosság és ismeretlen, vagy épp közismert bölcselet. Nem akarja elnyomni a másikat, ha kérdez, válaszol, vagy éppen csak hallgatja. Amint megérzi a tenyerét a hátán, kihúzza magát, szinte hozzásimul és úgy beszél tovább. Amint kifotózza magát vagy csak nézelődnek, bólint.
- Mindenképpen. Arra menjünk akkor - mutogat, majd meg is indul. Majdnem a kezéért nyúl, de a suta mozdulat végül csak egy apró érintés marad, ahogy halad előre. Csendben sem marad, a növényekhez érve szinte csicsereg, bár a meleg megedzi, a térképpel legyezi magát közben.
- Annyi biztos, ide születni kell. Csak éppen nem nekünk. De nézd, ezek a hajtások frissek - kicsit fordulva legyez Seth felé, ahogy beszél tovább. Megáll és csendben van, míg a másik megszabadul a rétegtől.
-  Jobb? Ha nagyon nem jó, kimehetünk - nem akarja hogy hőgutát kapjon, így egyelőre kíváncsi, aggodalmas tekintettel figyeli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853599#post853599][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 22:27[/b][/url]

Ahogy haladnak növényről növényre, úgy érzi, hogy ezek után elmegy a pingvinekhez és fejest ugrik melléjük, majd ott fog úszni, még a halat is megeszi, ha kell, csak hűtsék le. Kellemetlen a tapadó felső, igazgatja is magán, de közben magyaráz, mintha ezzel sem lehetne kizökkenteni. És mégis, bár most inkább az, hogy a másikra figyel.
- Szólj, ha mégis - bólint, hogy rendben, akkor egyelőre maradhatnak idebent. Futólag pillant le az őt érő ujjakra, bőre bizsereg belé, és még éppen időben akasztja be ujját a másikéba, mintha kapaszkodni akarna, de nedves, izzadt tenyerét még nem adná oda. Nem érdekli a tömeg, mivel, milyen meglepő, tovább magyaráz. Végül csak nyammog párat, kezd kiszáradni, de nem, most sem töri meg. Felhorkan.
- Nagyon, nagyon sírnék, hogy legalább egy csirkecombot, valaki. Kifogynék a szép nadrágomból hamar - pillant le, majd vissza, hogy aztán, kihasználva kapaszkodó ujját, finoman tereli/húzza kifelé a másikat a szabad levegőre. Nem várja meg, míg migrént kapnak, odakint sóhajt fel és nedves tincseit simítja hátra. - Egy jegeskávé, fagyi, bármi hideg? - pillant vissza rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=853602#post853602][b]Helvey Belián Balázs - 2022.09.30. 22:38[/b][/url]

Nem akar teljesen átizzadni sem, így aztán hamarabb kijutnak, mint amennyit magyarázni tudna a növények bármely részéről, kifelé menet azért megáll egy éppen virágzó fajtánál, hogy pár érdekességet elhintsen, amelyet ő is csak most, tanulmányai után fedezett fel. És nem is mágikus növényről van szó.
- Abból esőerdő lenne egyhamar. Rossz denevér lennék, aki Holdat ugat havonta egyszer - szórakozott vigyorral ingatja a fejét és halad ki, hogy felszusszanva húzza ki magát. Tényleg jó lenne ide egy párakapu, vagy egy hideg vizes medence, de nem a strandra jöttek, ámbár nagyon erős a késztetése, hogy megkérje, ugorjanak el valami kietlen tórészre csobbanni. Nincs nála fürdőnadrág, de most az a legkevesebb gondja.
- Szerintem mindenféle kávé van, hideg meg főleg. Ilyen melegben csak nem forralt bor a kínálat - néz el arra ő is, majd elengedve egy rohangáló gyerekcsoportot, már indul is a falatozó felé. - Egyedi névválasztás. De azt már látom, jégkrém van, ott a tábla - már most úgy csendül a hangja, mint valami gyereknek, a lépteit is kissé sietősebbre veszi. - Manulok? Azok aaaa... kismajmok? - pislogva pillant felé, majd nyit befelé,  hogy körbepillantson. Van itt minden, ami egyelőre kell és a belső tér légkondis. Kicsit meg is áll élvezni. - Legközelebb ha ilyen meleg lesz, víz közelbe kell menni. Vízi-farkast úgyse láttál - vigyorog egy sort, majd indul a fagyis pult felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=854139#post854139][b]Helvey Belián Balázs - 2022.10.12. 21:17[/b][/url]

- Hmm? - fordul felé, amikor a hangját hallja, de már szinte nincs is mellette. Kénytelen előre lépkedni, hiszen közéjük vág egy kis csapat, tele energiával. Csak mosolyog a dolgon, hiszen a gyerekekkel nincs semmi gondja, valahol mélyen vágyik is egy sajátra, de ezt az álomképet már régen elengedte. Boldog azzal, amije van, amiben van, most is. Bevárja, hogy Seth ismét mellé érjen és csak akkor lépdel tovább.
- Lehet kifogtunk pár kiránduló osztályt, ahogy nézem. Én ilyen idősen béna dolognak tartottam az állatkerteket – egészen addig, ameddig rá nem jött, hogy a zsebpénzén azt ehet, amit akar. Ebédre chipset, csokoládét, fagylaltot. Persze ott van még a látványetetés a ragadozóknál, az pedig mindig érdekes volt. Most más fejjel mindent annak lát, így könnyű lenyűgözni.
- Ó, én attól az embertől úgy félek, mintha diák lennék. Meg vagyok róla győződve, hogy amikor találkozunk, majd megbüntet – nevet fel, mintha most is itt állna a férfi és őket nézné. Pedig, szerencsére Anton nem rossz ember, sosem volt vitájuk és amikor átvette az iskolát, akkor sem volt gond azzal, ami őt jellemzi minden hónapban. - Ritka aranyos macskák. Tényleg úgy néz ki, mint aki állandóan zsémber és mogorva. Ha tudna beszélni, lehet kettéállna a fülünk attól, hogyan küldene el – minden macskát érdekesnek tart és szeret, pedig alapvetően annak idején inkább kutyás alkat volt. Persze, az ember változik, saját lénye pedig iszonyat sokat változott. Már semmin sem lepődik meg.
- Halfarkas? Az meg mit csinál? - el nem tudja képzeli, persze biztos nem a holdat tátogja. Elhessegeti a furábbnál furább képzeteket és közelebb lép a kifutóhoz. A gyerekekkel az a jó, hogy náluk már bőven magasabb, így a csacsogó, zsibongó sereg felett bőven belát. A fagylalton is nyammog közben, ajkai pedig szélesre húzódnak.
- Ú, igen, ha nem gond – fordul is rögtön a másik felé és nyújtja is a fagyit. Amint kikerül az ujjai közül, visszafordulva igyekszik a legjobb pillanatokat lekapni. Amint a tömeg elunja, hézagosabb lesz, úgy nyúl Seth karja után és finoman húzza maga mellé, hogy lássa ő is.
- Nem lehet hazavinni egy picit, mi? - sóhajt egyet és visszaszerzi a fagylaltot, hogy ne csepegjen a másik kezére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=855189#post855189][b]Helvey Belián Balázs - 2022.10.26. 20:32[/b][/url]

Meglepő lenne, ha ennyi idő után vennék elő, mert mondjuk nem túl szigorú, néha már-már haveri kapcsolatot alakít ki a diákokkal. Ebben azonban nincs semmi rossz, tud és hallott már elég furcsaságról, érdekességről és nem hazudna, ha azt kellene mondani, ő mindig professzionális volt. Ellenben, a küszöböt mindig úgy lépte át, hogy volt egy kis gombóc a gyomrában, ami hamar eloszlott. Azonban Seth szavaira nem tud nem megejteni egy félvigyort, amiben szinte ott a komiszság, hogy akkor menten el is követ valamit, hogy megkapja azt a munkát. Pillantásában csillan valami más, amelyről nem illik gyerekek közelében hangosan beszélni.
- Ó, jaj nekem. Holnap este, 8 órára? És mit kell csinálnom? - pillázik felé, mint aki valóban tart attól, hogy most jól a körmére néznek. Most van mit nézni itt bőven, nem is törődik az ujjaival, amelyek a fagylaltot tartják, vagy épp a mobilt. Figyelme visszaköltözik az állatkert idejébe és helyére, kíváncsian szemlélve mindent, amit csak láthat. A különbség közte és a körülöttük lézengő, csillogó szemű gyerekek között az, hogy ő már átlát a fejük felett, szavazati joga van és legálisan vehet alkoholt. De ha valaki mutatna neki egy labdamedencét, már venné is le a cipőt, hogy beleugorhasson. Tudja, hogy ez a kettősség túl kusza és fura másoknak, hogy ezzel sosem lesz minden szív vágya, nem is akar, végre élvezi azt, aki.
- Ááá, hogy sirály! Én konkrétan halat képzeltem el. Behalok. Neki kell állnom a növényes könyveim mellett állatosat is olvasnom – vagy épp a sok horror és krimi helyett. Annyi biztos, ha egyszer el kell tüntetnie egy holttestet, már-már illegálisan sok ötletet és inspirációt olvasott hozzá. Szerencsére, ilyen gondolatai nincsenek. Ezektől az apróságoktól pedig bőven nincs. Lehet Seth a fagyitól kapna cukorsokkot, de Belián ezektől a macskáktól fog. Mégis a fagyit kaparintja vissza és fordul felé.
- Tuuudom, de az ember ilyeneket mond. Aranyos egy tigris is, de nem lenne jó vele élni. Vicces lenne, mármint a kis szőrmókokkal odabentről, de nem. Lehet Chewie mellett én is a szekrény tetejére menekülnék – azonban nem tud nem vigyorogni és épp képet lőne, amikor Seth akcióba lép. Szeme elkerekedik, egy pillanatra néz oldalra, majd a ketyerét elrakva szemmel követi a mutatványt. Nevetgél a bukfencező, hatalmas vadászösztöneit felfedező apróságokon, miközben olvadásnak indult fagyiját pusztítja. Sikerül annak a részét a kezére csepegtetni, így éppen azt nyalogatja le, amikor a kérdés hallatán néz fel rá, mert ugye leguggolt, hogy jobban lásson. Feltápászkodva hümmög párat.
- Egy csapot kell keresni, mert ragadok. Aztán nem tudom. Hüllőház? Már ha nem iszonyodsz tőlük – vigyorog egy sort és körbepillant, merre lehet egy mosdó vagy ivókút. - Arra, szerintem – mutat, majd meg is indul vele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874780#post874780][b]Helvey Belián Balázs - 2024.03.11. 10:51[/b][/url]

Sóhajtva néz bele a tükörbe, majd legyintve engedi el, hogy borostájával kezd is valamit, vagy épp kócos fürtjeivel. Azokba csak lustán beletúr, lelapogatja és hagyja, hogy majd a kinti szellő még igazgasson rajta. Bakancsot húz végül, az órájára néz, elindul. A telefonja kijelzőjéről vészesen kezdi hiányolni az üzenetet, ami legutóbbi próbálkozását jelentené az internetes ismerkedésben, már ha lehet azt annak nevezni, ahogy néha-néha megpróbálkozk vele. Odaérve leszáll a vonatról, hiszen a hoppanáláshoz keresnie kellett volna valakit, így maradt a lassú módszer. Azonban akárhogy várakozik, akárhogy szeretné, pár üzenetváltás elég volt ahhoz, hogy rájöjjön, ez is vakvágányra vezetett. Akkor ennyi, elteszi a telefonját és elindul előre, hiszen ha már eljött eddig, nem pocsékolja el a lehetőséget, legyen az bármi. Maximum vásárol pár dolgot és akkor elhiszi, hogy elégedett, nem pedig üres. Szerencsére minden szomorkás agybaja elkerüli mostanság, a gond a feszültséggel adódik, az meg egy másik pillanat problémája. Elfogadta, hogy nincs minden rendben és nem is nagyon lesz - viszont soha nem volt ennyire egyensúlyban a világgal.
Arca azonban hamar felderül, amiko számára kedves feliratokat lát: itt bizony csokoládé kóstolás lesz. Hamar kidobja az elektromos vacak cigarettapótlék betétjét és már indul is befelé. Azonban odabent talán valamiféle rapid-randi vagy mi az isten bontakozik kifelé.
- Bsszameg - morog maga elé, de a csoki az csoki, így felmarva a kis adagját, keres magának egy pontot, ahogy hozzá hasonlóan egy srác ácsorog egyedül, nyílván vár valakire, de leparkolni tökéletes. Lenyeli az elsütni kívánt poént, miszerint a kutyaféléknek ez a csokoládéevés tiltott dolog, így csak oldalra pillantva nézi a srácot, aki mintha el lenne veszve.
- A te partnered is késik? - enyhe kifejezés, hogy az övé késik, el se jön, de ez most mellékes. Betöm egy bonbont, amely nugáttal van megtöltve. - Mindjárt nem is zavarok, de ezt még betolom - mutat a kis szerzeményeire és tovább nyammog a nugáton.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874784#post874784][b]Helvey Belián Balázs - 2024.03.11. 11:57[/b][/url]

- Szerinted mennyire néznék ki elmeroggyantnak, ha kilövetném a fülem? Elméletileg van valami olyan rúnás cucc, ami bent maradna akkor is, amikor éppen szőrösebb vagyok és harapósabb. De szerintem rohadt menőn nézne ki a farkas fülbevalóval - ilyen és ehhez hasonló gondolatok gyötrik manapság. Meg az, hogy szeretett cipője és bakancsa a végét járja. Ha már ennyire tolja a megújulást, jöhet pár rongy is, így amikor egy folyosói beszélgetés alkalmával random feljött az ötlet, hogy menjenek el "csajos" napra shoppingolni, bele is ment. Nem is morog miatta, lelkesen felöltözött, a még vállalható tornacipőjébe bújt és Regi mellé csapódott. Mindkettejüknek jól fog jönni majd, ha közben kiadnak minden dolgot, ami épp felgyült. Az, hogy elátkozottnak érzi magát, már csak egy jellemvonás az önéletrajzában, ettől még valahol bántja és néha beszélnie kell róla. Majd, Most előbb a könnyed téma, míg csak sétálnak.
- Rászoktam erre a tik-tok izéra, azon belül is a bahés live-okra. Néha elgondolkodom, hogy én is beszállok veszekedni meg botrányozni és akkor jönne a sok pénz, de ahh... még lábképeket sem tudok a neten árulni, mert kacskák a lábujjaim - sóhajt drámai megjátszással, pedig most ismét érzi az erőt a tanításhoz, meg a kedvet is, de jó néha eljátszani a gondolattal, hogy a pénz könnyen jön. El is hesseget mindent, miközben körbepillant, hova fognak betérni és hol fogja káromolni a kék eget is, mint minden cipővásárlás alkalmával.
- És veled, a munkán kívül mi újság? Mesélj csak, ne csak én beszéljek - nem akar önző lenni, a sok szar után sem képes, a figyelmessége megmaradt, a változások ellenére is. Van, amit nem lehet kiölni belőle, hiába próbálkoztak vele. Zsebre is vágja a kezeit és vár arra is, merre induljanak tovább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874826#post874826][b]Helvey Belián Balázs - 2024.03.12. 08:02[/b][/url]

Az, hogy ma mi fog sikerülni, még vélhetően a jó ég sem tudja, szerencsére idegszálai simák és elviselik az emberekkel teletömött, zsufolt fővárost és annak minden nyomorát.
- Buzis, mi? - cukkolja vigyorogva, amikor elakad a lány a szavában, mintha csak valami magas labda lenne. - Amúgy nem. Sima karika lesz, annyi hogy tudod ilyen vastagabb és azon vannak ilyen minták vagy mik. Majd megmutatom, otthon van csak még erőt gyűjtök. Félek a tűtől - ami persze egy pillanatra sem igaz, hiszen pont neki van olyan magasan az a fájdalomtűrési küszöb, hogy meg se fogja érezni. Inkább az, hogy még nem találta meg azt, aki beszúrja, illetve
nem árt majd egy-két módosítás rajta, hogy valóban ott is maradjon. De erre majd csak jövő héten kerít sort. Most jóízűen kacag fel Regi kifakadására, amelyet teljesen komolyan gondolt pedig. Az internet mocskában bizony vannak könnyed pénzszerző módszerek, amiket az ember csak azért olvas el, hogy pont így reagáljon, de közben irigykedjen egy kicsit is. Mondjuk utóbbiban nem szenved szerencsére.
- Tele van vele a net. Mármint azzal, hogy XY árulja a lábait a neten, és még pornográf sincs, de dől a lé. A net nagy része pornó, ez tudományos tény - mielőtt azzal jön Regi, hogy akkor túl sokat is nézi. Megáll inkább, amint a nő megáll és befele bámul a kirakatra.
- Okééé - indul utána, közben hallgatva a sztorit, mintha magát hallaná pár évvel ezelőttről, amikor még ott volt az egyetem, a friss állás, minden. Elmosolyodik nem létező bajsza alatt a nosztalgiára, arra, ahova szívesen menne vissza, hogy kimaradjon sok olyan, amely miatt manapság csorba. - Huha... megpróbálom nem elkotyogni - amilyen kevessekkel beszél, ezt be is tudja tartani. - Gratulálok! Még a végén visszairatkozom valami szakra. Vagy valahova. Manapság megint kicsit érzem, hogy nem tudok mit kezdeni maggammal - persze abból már bőven kinőtt, de valamit tanulna, csak nem találta még meg. Lehet nyelvet fog, aztán amikor tele lesz a hócipője ezzel a hellyel, országgal, addig megy, ameddig el nem éri azt a pontot, ahol nem érti mit beszélnek. Most azonban csak szimplán utazna, világot látna, de jelenleg a pulóvert mustrálja félredöntött fejjel.
- Jó a színe. Ez ilyen direkt rövidebb fazon? - vagy csak mert nem vette fel, fura. Elengedi. A mai divat nagyon érdekes, női nadrágokkal tele a férfi osztály. - Én majd a könyvesboltba kell bemenjek. De addig is... - fordul egyet, leakaszt egy fekete inget, amin apró minták sorakoznak és maga elé tartja. Elvégre, shopping nap. - Ez?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=877854#post877854][b]Helvey Belián Balázs - 2024.04.30. 19:47[/b][/url]

Már nem tud a jelzőkön kiakadni, vágjanak hozzá bármit, lepereg és nem érdekli. Tudja, amikor idejött és a minden előtt, mennyire rettegett önmaga lenni, hogy kiderül a farkas-mivolta, hogy minden is vonzza, hogy milyen is ő, azonban ez elmúlt. Már nem érdekli, hogy minek nevezik, kiölte a félelmét az a nagy fekete köd, amely majdnem az életét is elvette, amely végül mikor felszállt, sok mindent vitt magával.  
- Az is amúgy, de nekem speciális kell, ami akkor is velem marad, amikor, nos, szőrösebb vagyok. És ez az egyik fix pont, ami szerintem bent marad… de meglátjuk – mutogat is, hogy fülcimpája most is van és a farkasnak is, maximum menő lesz, az egyetlen, akinek karikás a füle. Egy köldökékszer már sokkalta másabb lenne, az bizony kiszakadna minden alkalommal, ahogy matekozik. Felnevet a kérdésre. - Dehogy félek, annyiszor szúrtak már meg, a tetoválásaim is beleértve, hogy meg se érzem. Csak időpontot voltam lusta kérni – legyint, mert ez a saját baja, hogy mindig halogat ilyen téren, hiszen annyi mindenre koncentrál és tartja fejben, hogy mi, hol, merre, mikor, ezekre már nemigen marad néha kapacitása sem. Azonban nem görcsöl most sem ezen, felnevet csak arra, hogy Regi kissé kiakad az internetes ismeretein. Nos, nem lepődik meg.
- Fogalmam sincs. Görgetek, aztán egyszer csak ott van, valamelyik agyament csoportban. Az idő meg… nos, amikor a holdciklusnak vége és fetrengeni van erőm, akkor van időm nyomkodni azt a vacakot. Szóval ja… - vakarja meg a tarkóját, hogy nem szánt szándékkal keresi ezeket, bármit, csak ha túl sok az ideje és az erő kevés másra, ez történik. Mindegy is, jobb, ha nem megy bele jobban, hogy miket talál néha.
- Megígérem én, becsszó! - bólint, hogy nem fog eljárni a szája, nem lepcses és nem tartozik a városka pletykásai közé, bár hallani ő is szívesen hall mindenről. Itt viszont alapvetően valami olyasmiről van szó, ami nagy hír, amiről nem suttogva kell beszélni. - Szerintem nem fogja bánni, sőt. Előre látom, hogy ő ajánlja fel, hogy ha bármi van, menj csak és kérdezz – ezzel nagyon újdonságot sem mond, ismeri a férfit, meg azt is, hogy mennyire fontos ez Reginek, hogy meglépje, meg is lépheti és benne él. Viktorról sosem kérdez, hallotta azonban, hogy mi történt vele, hogy emléke fontos és ápolandó. - Nekem sosem volt merszem megpályázni ilyesmi pozíciót, felkérni meg úgy sem fognak. De menő lehet – nem kesereg, boldog azzal, amit elért és amiben él, hiszen így is több, mint amit valaha remélni is tudott. A kérdésre fordul felé, miközben válogat és számol fejben, mennyire férne bele. Végül is… egyedül van, idejéből kitelik.
- Simán segítek, persze. Ettől még lehet keresek valamit. Nem tudom mi van velem… mintha hiányozna valami, csak nem tudom – ráncolja a homlokát, mint aki most is keresi a választ, azonban már rég rájött, hogy akkor se leli, ha a falba veri a fejét. Így, mindegy is, elengedi a dolgot. Lehet tényleg csak jobb lesz azzal, hogy lefoglalja magát. Így tér vissza a ruhadarabokhoz, mintha értene hozzá és nem azt venné fel, ami kényelmes és nem szakadt.
- Ha van, ha nincs, ne hagyd itt, ha jól áll, azért nem csak mindig egyenruha és pizsama van rajtunk na – legyintget, miközben elvesz két pólót, ezeket próbálni se kell, a címke alapján jó, a minta meg kellően lökött ahhoz, hogy jó legyen. - Na mindjárt, csak megnézem azokat ott hátul – mutat arra, amerre lép majd mindjárt, az inget addig is a karjára akasztja. - Én is kifogytam, szóval kereshetünk együtt. Ha nem az internet fertőjét lapozom, maradnak a könyvek. Lassan nézhetek polcot is, vagy digitálisan kell olvassak, mert annyi van – húz ki egy pulóvert, aminek nem érti a szabását és úgy semmijét sem. Egyszerre van elnyújtva és mégsem. A fejét rázza meg és keresgél tovább. - Mióta hordanak a srácok ilyen szűk szárú farmereket? - akad meg, mert ebbe még ő sem fér bele, pedig nem egy nagy darab.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=877918#post877918][b]Helvey Belián Balázs - 2024.05.01. 00:06[/b][/url]

Nem akar randizni, nem akar idegeneknek mesélni, tele van tagadással és mégis, örülne, ha lenne kivel. Fogalma sincs, hogy mikor fog megjavulni benne ez az elcseszett felfogás, mikor toppan valaki az életébe és mikor érezheti azt, hogy minden tökéletes. Ezért is morog, ezért is agresszívebb, hiszen ünnepelne ő, csak épp, nem lehetséges. Falakba ütközik, pedig a legtöbbet saját magának építi fel, mintha muszáj lenne. Érzett valamit, de valahogy sosem sikerült olyan felé, akivel itt is ülhetne és betegre ehetnék magukat. Szusszant egy nagyot és előveszi a kis mantráit, elkezdi keresni, hogy mi a jó ebben a helyzetben, minek kell örülni és próbál nem összeomlani, elveszíteni a kontrollt.
Az illatok. Nugát, némi gyümölcs, menta, minden van erre. Mint valami parfüm-bolt, csak itt meg is lehet enni az illatokat. Ez jó, kellemes, belekapaszkodik. Az ízek pedig még jobbak, ha csak tippelnie kellene, erre kell fókuszálni és akkor nem fog belesüllyedni semmibe sem. Aztán oda is csapódik valaki mellé, aki aztán végképp elveszettnek tűnik, talán ezért is mellé, nem pedig amellé a csaj mellé áll be, aki épp a száját rúzsozza, hogy aztán a következő falat után leegye azt onnan. Faja. Ennél jobb napja nem is lehetne.
- Ó, vagy úgy. Én eleve észre se vettem, hogy itt csak sima kóstolás van, szóval ne érezd magad kellemetlen, én is beleugrottam ebbe, szóval… - legyint egyet, érzi a zavart a másik felől, hogy valami van, hogy nem kellemes, de igyekszik a lazasággal és minden mással enyhíteni rajta. - Ááá, nem hittem olyat, hogy felültetted, nyugi. A csoki nekem is fontos, szóval, egészségünkre, addig is – nyammog is párat, miközben körbepillant, senkit sem zavarnak ők ketten, így a legjobb. Lassan kell majd víz is, mert akkor igencsak bajban lesz egyhamar, azonban nem lát opciót erre, így majd gondolkodik később. A kérdésre pillant felé, majd le a kis papírtálcára, ami a kezében pihen, majd nyújtja a srác felé, hogy maradt még egy rajta, vegye csak el.
- Krémes. Mármint nem olyan rossz krémes, hanem az a jó fajta, amit szívesen eszik az ember és nem ízetlen valami. Szóval, bejön – nyammogja, majd lenyelve a falatot, vár kicsit, hogy megkóstoljon egy másfélét. Ez legalább megérte. - Amúgy Belián vagyok – jegyzi meg, mint mellékes infót, ha már így ilyen szépen idetaláltunk mások randijára becsokizni.