37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 08:55 | Link

Az Egerszegi

Egy hosszadalmas megbeszélést követően fáradtan lép ki a minisztériumi ajtón, ujjaival megdörzsöli egyre jobban sajgó homlokát. Dühösen néz fel az alkonyodó égre, azonban nem tudja hova tenni a fájó pontot ott a fején. Sosem kellett ilyen problémákkal küzdenie még ezelőtt, és most sem épp a legalkalmasabb, hogy ezzel szembenézzen. Továbbra is az ajtó előtt álldogálva pillant körbe egyszer, majd még egyszer, végül úgy dönt, hogy nem megy még haza. Lánya ma a kastélyban alszik, valamit szerveznek a barátnőjével és inkább fent marad, így nincs miért hazasietnie; Maya épp olyan jól elvan egyedül.
Zakóját megigazítva magán indul el az egyik utcában, a már jól ismert bár, szórakozóhely, vagy étterem felé, ki hogyan hívja ugyebár. Az egyébként szépen felújított hely nem mondható igazán egyiknek sem, de mindhárom előbb felsorolt opcióként funkcionál, általában nem is zajos és senki sem köt bele a férfiba, mondhatni tökéletes hely.
Kényelmes tempóban halad a célja felé, annak ajtaját elérve pedig valami megkönnyebbült sóhaj szakad ki belőle, mintha erre várt volna már nem is tudom, hetek vagy évek óta. Pedig csak Budapestig kellene jönnie, hogy láthassa kedvenc csaposát, aki nem is a kedvence, mert amúgy alig ismeri, de hé! Most itt van és mindenkit szeret, na jó nem. Őt sem szereti mindenki, és ez be is bizonyosodik rögtön a belépését követő három másodpercben; ahogy körbenéz a helyiségben, az egyik nagyobb, vidám társaságban kit szúr ki rögtön? Hát persze, hogy az Egerszegit. Elkapva a fejét Nináékról a pulthoz sétál és valami csoda folytán úgy ül le, hogy még csak véletlenül se találkozzon szembe a nő pillantásával. Ezt most még inkább ne. Inkább kér egy italt, és ha már itt van, ideje megismerkedni az előbb még kedvencnek titulált pincérnővel. Aki valamiért nagyon viccesnek tartja, hogy minden kedves szóra idétlenül nevessen fel.
Az a nagy helyzet, hogy az Egerszegi-Farkas páros azóta nem találkozott, mióta a nő sietősen távozott a legutóbbi csók után. Az lehetett körülbelül másfél két hete, szóval amúgy elég régóta. Kínosan kerülték egymás társaságát, de olyannyira, hogy mikor meglátta a nőt hazafelé sétálni tőle talán öt méterre, inkább megfordult és kerülővel ment, mert Nina talán ezt akarta volna. Már maga sem tudja, mire fel volt ez a nagy finomkodás, de most, hogy látta Ninát biztos kezekben, vagy valami olyasmiben, többet inkább nem kér abból a mosolyból. Mosolyogjon annak a nyeszlett, semmilyen gyereknek ott mellette, ő majd készségesen csinálja, amit a nő akar. Féltékeny? Áhh, dehogy.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 10:16 | Link


Határozottan rosszul éreztem magam az elmúlt napokban. Vagyis majdnem két hétben. Olyan volt, mintha a saját jelenlétem fojtogatott volna, mert mardosott a bűntudat, hogy lenyomtam egy féltékenységi jelenetet, mikor az ég egy adta világon semmi közöm Balázshoz. Nem is értem, hogy gondoltam kettőnket, mikor full egyértelmű, hogy nem szerethet belém, egyszerűen csak a vérem vonzza. Buta voltam, megint.
Ennek örömére úgy döntöttem, hogy bűnhődésnek elég volt az elmúlt egy hét és igent mondok a meghívásra, miszerint pár ismerősömmel bulizzunk egy nagyot Budapesten. Hát kérlek szépen, úgy egyeztem bele, mint a vihar, gondolkodás nélkül vágtam rá a választ, most pedig egy sötétkék csipkeruhában vagyok épp a város egyik közkedvelt szórakozóhelyén. A zene még épp olyan hangerővel szól, hogy ha nehezen is, de halljuk egymást, azonban táncolni is kitűnően lehessen rá. Danával és Robival vártuk, hogy befusson a csapat utolsó tagja is, Dani, aki úgy tűnik ma engem tervez szórakoztatni. Dana a fejébe vette, hogy én magányos vagyok, ezért meghívta az egyik ismerősét, aki meg mit ad isten, odavan a munkásságomért - aha -, úgyhogy ez egy vakrandi. Nem tudom, mit mondhatnék. Kedves srác, jó a humora, de nem az esetem. Egyik korábbi választottamhoz sem hasonlít, barátnőmnek pedig épp ez volt a célja; olyasvalakit találni mellém, aki elfeledteti velem korábbi csúfos választásaimat. Nem jött be.
Újabb koccintás egy újabb koktéllal, már legalább a hatodikat ihatjuk és egyikünk sem szomjas, ellenben a hangulat remek. Nem is figyelek igazán a környezetemre, látóterem mindössze a kis társaságunkra szűkül, ami jelenleg épp elég fejfájást okoz. Tekintetem találkozik Daniéval, aki óvatosan a derekamra csúsztatja kezét, azonban részemről tök érdektelen vagyok. Oké, hát akkor ezt is kipipáltuk, gratulálok, csak egy fél este kellett, hogy összeszedd a bátorságodat. Határozottan untat, noha ezt rendkívül jól leplezem. Semmi kedvem megbántani. Kívülről talán úgy tűnhet, hogy mi most nagyon boldogok vagyunk, pedig nem. Haverok vagyunk.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 11:42 | Link

Az Egerszegi

Az idétlenül viháncoló és össze-vissza csacsogó fiatal pincérlány egyébként jó társaságnak bizonyul - úgy az első öt percben. Miután kiszolgálja a férfit és még két másikat rajta kívül, úgy dönt visszatér hozzá és a továbbiakban őt fogja boldogítani egészen addig, míg amaz meg nem unja. Körülbelül a hatodik perc második felében gondolkozik el igazán az auror, hogy mit is keres itt. Hogy Nina mit keres itt. Egyszerűen nem hiszi el, hogy ezen az istenverte Budapesten, ebben a hatalmas városban pont ezt a szórakozóhelyet választották, ahova ő is szokott járni évente kétszer. És pont ma! El sem tudja képzelni, mivel érdemelte ezt ki. Hogy miért kell ezt látnia, pont ma, itt, így. Ennyire azért nem hiszem, hogy szenvednie kellene.
A lüktető érzés a homloka táján felerősödik, mikor egy nő ül le mellé, és rögtön hangos trécselésbe kezd a pincérnővel. Úgy tűnik ismerik egymást, méghozzá elég jól, a zene miatt viszont kénytelenek hangosan beszélni, így az auror majdhogynem tisztán hallja a kis híján fülébe üvöltött szavakat. Ekkor dönt úgy, hogy neki mára ennyi volt, fogja magát és inkább hazamegy, még a munka vagy a kert bámulása is jobb annál, amit itt művel. Lendületesen fordul le a székről Nináék irányába, ott azonban megtorpan. Látja a nőt és a mellette ülő... fiút, lassan méri végig őket. Míg Dana és Robi háttal ülnek, addig Nina, ha egy kicsit oldalra fordítja a fejét, pontosan jól láthatja a feléjük induló aurort. Szemében talán bosszúvágy, vagy dac csillan, a meggondolatlan cselekedetet nem más váltja ki belőle, mint a nő derekán pihenő kéz, ami szerény véleményem szerint nem kell oda, pláne nem Danié. Bizonyára a közelükbe érő férfi is így gondolhatja, aki a díszes társaság többi tagjára ügyet sem vetve áll meg Nina mellett, egyik kezét a nő felé nyújtva.
- Beszélnünk kell. Most - ellentmondást nem tűrő hangon jelenti ki a dolgot, az meg pont nem érdekli, hogy Dani, vagy a másik kettő mit gondol erről. - Gyere velem, kérlek.
Jó, azért ő is tud ám kedves lenni, hogyha nagyon akar, holott most legszívesebben lecsapná azt a ficsúrt. Mert abban senki sem fogja megakadályozni, hogy tisztázza a dolgot Ninával. Senki és semmi, úgy bizony. Ha kell, a vállára csapja a félvélát és úgy viszi ki innen, ám ha amaz a csendesebb utat választja és mondjuk elfogadja a felé nyújtott kezet... Hát, az minden bizonnyal a jobb választás lenne.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 13:05 | Link

Balázs

Nem tudom nem észrevenni, ahogy Dani apránként, talán milliméterben számolhatóan, de folyton közelebb húzódik hozzám. Én pedig nagyon észrevétlenül és tapintatosan igyekszem folyamatosan kijjebb ülni, csak hogy a mi kis bokszunknak is van egy vége, ahol már leesnék. Így bele kell törődnöm a sorsomba, hogy Danit nem fogom finoman lerázni. Aztán a hetedik koktélnál már annyira nem is akarom. Végül is nem csenevész, nem bunkó, nem nyomulós - merthogy az nem itt kezdődik -, meg amúgy van egzisztenciája és intelligens. Pont ilyen férfi kell nekem, semmi bonyodalom, csak egyszerűen ő. Viszont hogyan értessem meg vele, hogy én nem igazán vagyok ember...? Vagy csak félig. Meg hát igazából egy rakat egyéb probléma is van, amiket el sem kezdek felsorolni. De amúgy miért gondolkodom ezen? Nem házasodunk vagy ilyesmi, jézus, közel sem.
Aztán mikor épp közelebb hajol hozzám, nos... Balázs áll meg az asztal mellett. Pislogás nélkül meredek rá, mintha azzal, hogy lehunyom a szemem akár egy pillanatra is, eltüntethetném. De mit keres itt? Mit mond? Menjek vele? De minek? Na nem, arról szó sem lehet, én most épp izé... Danival vagyok vagy mi, szóval nem volna illendő. Barátosném le sem veszi rólunk a tekintetét, én pedig a férfi szemébe nézve látom, hogy az a legkönnyebb út, ha vele megyek. Fenébe.
- Bocsássatok meg egy percre - nem fogadom el Balázs kezét, helyette magamtól állok fel, utána azonban érzem, hogy fordul egyet a világ. Ezért mondom mindig Flórának is, hogy sose koktélozzon, mert durvábban beüt, mint húsz feles. Még az én huszonöt éves májam is simán kifekszik ezektől a löttyöktől, aztán ácsoroghatok a fejem tetején. Elindulok a kijárat felé a lehető legstabilabban, ami így, magassarkúban nos... Nem könnyű művelet, fogalmazzunk úgy. Kilépek a kellemes nyári éjszakába, majd rögtön szembe is fordulok Balázzsal. Most már csak öt-hat centi különbség van köztünk, hála a cipőmnek. Végre.
- Elárulnád, hogy miért hívtál ki? Ha nem vetted volna észre, épp programom van.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 13:34 | Link

Az Egerszegi

Állkapcsa megfeszül és szíve is hevesebben kezd el dobogni, mikor látja Dánielt megmozdulni. Talán a legjobb szó a féltékeny lenne erre a helyzetre, ám amit ő nem vall be magának, az pontosan ez: féltékeny a fiúra, még akkor is, ha mindenre pontosan emlékszik, ami köztük volt a félvélával. De talán mégis be kéne egyet húznia ennek a gyereknek, hogy megtanulja hol a helye. Megfontolandó ötlet. Nina aztán végül mégis ránéz, amit örömmel vesz, a köztük még a zene ellenére is beállt csend pedig nem zavarja, türelmesen várakozik a szemeibe nézve, kezét felé nyújtva. Sejti, hogy ezzel a húzásával és tökéletes időzítésével valami olyasmit akadályozott meg, ami a későbbiekben megint csak egy veszekedéshez vezetne. De hát ez náluk már mindennapos, ugyan kit izgat.
Ahogy a nő a jobbost figyelmen kívül hagyva áll fel, és mikor egy pillanatig úgy tűnik, mindjárt elbotlik, keze ösztönösen csúszik a derekára, hogy megtartsa a testét. Az egész csak pár másodpercig tart, majd ahogy Nina elindul, ő még visszafordul.
- Nem egy perc lesz - szavait először a ficsúrnak, majd Danának intézi, utóbbi egy amolyan bizalmas pillantást is kap, aztán mielőtt kedvenc edictumosa úgy döntene, hogy felnyalja valahol a padlót, utánasiet. A végén még az is az ő hibája lesz, hogy elesett. Követi őt ki a szórakozóhely elé, de szinte még ki sem ér, máris nekitámadnak. Na jó, ez így lehet, kicsit túlzás, de ahogy ránéz, amit mond... Nem lehet nem annak venni, bár nagyon is szórakoztató. A Nina, aki ki tudja hány koktélt ivott már meg ma, magassarkúban vonja kérdőre. A férfi ég a vágytól, hogy ismét megérintse, ujjai a derekára simuljanak és megtartsák a vékony testet, mielőtt még tényleg elesne. Szinte látszik rajta, hogy ez bármelyik pillanatban bekövetkezhetne. Mármint az elesés.
- Mondtam. Beszélnünk kell - karjait végül mellkasa előtt fonja össze, hátával az ajtó melletti hideg falnak támaszkodik. Ajkai halvány mosolyra húzódnak, és hogy minden tökéletes legyen, ma először -de valószínűleg nem utoljára- végigméri a nőt, aki igencsak kicsípte magát. Hoppá, csak nem? - Belerondítottam egy randiba az új barátoddal? Szörnyen sajnálom, nem akartam zavarni.
Valójában de. Csak ezt már nem teszi hozzá, mert hát annak még nem jött el az ideje. Egyelőre mérjük fel, Nina mennyire van beszámítható állapotban, és mennyire fog emlékezni holnap ebből a beszélgetésből. Na igen, lehetséges, nem pont a legjobb időpont arra, hogy megbeszéljék kacifántos kapcsolatukat, de az a Dániel gyerek ott nagyon nem tetszett neki. Mondom nagyon nem.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 14:06 | Link

Balázs

Balázs mindig, de mindig a lehető legalkalmatlanabb pillanatokban toppan be, jelen esetben tűnik fel a színen. Szerencsére van annyi lélekjelenlétem, hogy ne essek hasra már az első pillanatban, utána pedig biztonságosan kilibbenjek a helyiségből, ki a szabad levegőre. Egyébként azt hallottam, hogy még valamit mond Danáéknak, de őszintén szólva tudni sem akarom, mert már most ég a pofámról a bőr. Komolyan mondom, az utóbbi időben állandóan megszégyenülök, mi van itt? Argh.
Ahogy megérzem magamon Balázs pillantását, ösztönösen fonom keresztbe karjaimat melleim előtt, mintha csak védekeznék. Lehet, hogy sokat ittam, de annyit nem, hogy ne forogjon ugyanolyan jól a nyelvem. Talán a gondolataim lassabb mederben csordogálnak el a tudatomig, de ha kötözködni akar, ám állok elébe.
- Beszélnünk. Remek. Jobb időpontot keresve sem találhattál volna, hát még helyszínt - lassan kezdek tapsolni, idegőrlően gúnyos hangsúlyom pedig pillanatok alatt Balázs agyára mehet, de ez a minimum. Végre egy este, ahol kevésbé éreztem rosszul magam, mint az elmúlt időszakban és erre tessék. Aztán megérkezik a kérdése és ezt azonnal feldolgozza a rendszer. Kajánul elmosolyodom, de egy ideig nem szólok semmit, csak oldalra billentem a fejem. Eszem ágában sincs megbűvölni ezúttal, szeretném, ha látná a rideg valóságot. Valakinek úgy is kellek, hogy nem használom a vélamágiát. Ami róla nem mondható el ugyebár. - Ez a dolog feleslegesen foglalkoztat, elvégre neked ott a kis Lillád. Azt hittem ez tiszta sor - felvonom fél szemöldökömet, egyértelműen látszik, hogy vagyok annyira józan, hogy visszaszúrjak, akár még ezerszer is. Egyébként meg már csak egy randevú hiányozna a nyakamba, mert anélkül aztán tényleg nincs elég bajom. Hogyne. De erről nem kell tudnia a férfinak.
- Gondolom nem emiatt akartál velem beszélni. Figyelek - kis táskámból előhúzom a cigimet és rágyújtok. Elégedetten fújom ki a füstöt, majd metsző barna szemeimet Balázsra irányítom. Ezt nem lehet idegekkel bírni. Az utóbbi időben sosem dohányzom, de ez a helyzet már tarthatatlan. Büdös, egészségtelen és gusztustalan, de legalább jót tesz megtépázott idegeimnek.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 14:26 | Link

Az Egerszegi

Háta a hideg falat érinti, izmai megfeszülnek karjai egybefonása közben. Tekintetét egy pillanatra le nem venné a másikról, már csak azért sem, mert ha esetleg helyzet van és mégis borulás lenne az egésznek a vége, szeretne segíteni. Még akkor is, ha ezt egyedül csak ő akarja ennyire. Mert azért azt hozzá kell tennem, hogy a mostani állapot nem teljesen jó ahhoz a beszélgetéshez, amit le akar tudni záros határidőn belül. Sokkal inkább rossz, de ha már ilyen szépen összetalálkoztak, hát kár lenne kihagyni egy ilyen lehetőséget.
- Jaj sajnálom, ha ennyire zavar, hogy elrángattalak a lovagod mellől, akkor hagyom is, hogy visszamenj, tessék - jobbjával hanyagul int az ajtó felé, mert pontosan tudja, hogy nem fog egyedül maradni. Túlságosan is fontos dologról akar ma beszélni, és ennek nem így lesz vége köztük a mai napon. Akár tetszik, akár nem, valahogy tisztázni fogja magát. És ez most úgy hangzott, mintha gyilkosságot követett volna el, pedig ez ahhoz képest majdnem semmi. Mondjuk lehet, hogy ölne Nináért, de... Nem, ezt még nem döntöttük el. - Ja, igen, Lilla. Még ő is képben van.
Miután kicsit elkalandoztak a gondolatai, nehezen tér vissza újra a főtémára, ami miatt tulajdonképpen elrabolta Dániel kicsi hercegnőjét. Tagadhatatlanul élvezte a tőle fiatalabb fiú megrökönyödött arckifejezését, mikor csak úgy odaállított és tulajdonképpen ellopta az est fénypontját, mert megteheti. Még csak ökölbe sem szorította a kezét, ez így túl könnyű volt.
- Csinos vagy - teljesen mellékes dolog, de fontos megjegyezni. Ismét végigpillant a nőn, akinek közben cigaretta kerül a kezébe. Akaratlanul fintorodik el, majd elfordítja a fejét és az utcai forgatagot kezdi el tanulmányozni. Ő maga is nagyon sokáig dohányozott, és nagyon fiatalon kezdte, amire egyrészt nem büszke, másrészt nem szereti hangoztatni. Mondjuk úgy nagyon semmit a magánéletéről, de mindegy. Csendesen figyeli az utcán hömpölygő tömeget, a kisebb-nagyobb csoportokban érkező illetve távozó fiatalok jókedvűen mesélik egymásnak a múlt estéjüket, vagy éppen a holnapi programjaikat. - Tulajdonképpen megéri nekem itt törni magam? Feleslegesen magyarázni nem akarok, annak úgysem lesz semmi haszna.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 16:55 | Link

Balázs

Hitetlenül csóválom meg a fejem, miközben kezeimet leengedem magam mellé. Most komolyan? Én is így viselkedtem vele a legutóbb, mikor náluk voltunk? Hát nagyon remélem, hogy nem, mert amellett, hogy nagyon cuki és hízelgő ez a féltékenység, rém kínos is. Merthogy míg nekem van okom rá, neki nincs. Ez igen nagy különbség kettőnk közt.
- Nem a lovagom, ha tudni akarod, bár nem kifejezetten tartozik rád. Az meg nyilvánvalóan senkit sem érdekel, hogy ő mit akar - az ajtó felé biccentek, hogy világossá tegyem, ebben a kérdésben nem Dánielé az utolsó szó. Jobban meggondolva még örülök is neki, hogy kapok némi levegőt, mert ha még közelebb jött volna, muszáj lettem volna smárolni vele Danáék előtt. Félreértés ne essék, sosem vagyok ellene egy kiadós csóknak a tömeg közepén, de ahhoz olyan alany is kell. Őszintén szólva zavarban vagyok Dani mellett, ami nem abból fakad, hogy le vagyok taglózva és kis kezdőnek érzem magam, hanem abból, hogy olyan egyértelműen és nyíltan belém van esve, én meg annyira nem érzek iránta semmit, hogy ez már tényleg kellemetlen. Csak tudjátok, hogy van ez, ha nincs ló... Na értitek.
- Na látod. Nem illik elfelejteni a kis barátnődet - ezt már csak félvállról vetem oda, miközben a cigimért túrom a táskám. Tudom, hogy a férfiak nem rajonganak azért, ha egy csaj nemcsak enyhén el van ázva, de még bagózik is, viszont az a büdös nagy helyzet, hogy Balázs sehogyan sem rajong értem. Maximum akkor, ha megbűvölöm, de kérlek, akkor legalább essünk túl a kínos részen, tisztázzuk, hogy neki ott a nője, meg a nálam töltött éjszaka spontán volt és f*sza, de itt le is zárul a dolog. Megkönnyebbülnék, ha végre meghúznánk a határokat, legyenek azok bárhol is épp.
A kijelentésére elmosolyodom és érzem, hogy szívverésem egy picit gyorsul, szinte rögtön el is kapom tekintetem a férfiról. Erre nem tudok mit mondani, mert azon túl, hogy tudom és Dani is ma elmondta körülbelül milliószor, nem így mondta el. A cigim felénél járhatok, mikor ismét beszélni kezd, ekkor viszont kérdőn pislogok. El is dobom a dekket magam elé, könnyed mozdulattal taposom el - sajnálom green peace, normál esetben felszedném! -, majd pár lépéssel Balázs előtt termek. - Na ide figyeljen fiatalember - zakóját egy könnyed mozdulattal igazítom meg rajta, mintha csak a fiam lenne, picit a haján is formázok, majd két kezemmel finoman megpaskolom mindkét arcát. - Ha már volt oly kedves és elrángatott páratlan társaságom mellől, akkor ne hagyjon kétségek között, különben kénytelen leszek behúzni egyet magának, értve? - szemeim játékosan csillannak meg, miközben hátrálok egy lépést, nagyon óvatosan. Tudniillik közel már a járdaszegély, nekem meg jelenleg nincs térlátásom.
Utoljára módosította:Egerszegi Nina Viktória, 2016. július 9. 17:08
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 17:36 | Link

Az Egerszegi

- Meglepően kedves vagy ezzel az emberrel. Mit tett, hogy ezt érdemli? - fejével az ajtó felé int, vagyis Dánielre céloz. De őszintének kell lennem, annyira igazából ez sem érdekli. Mert Nina most itt van vele kint, és nem ott bent vele, holott azt is megmondhatta volna, hogy nem jön. Mondjuk ennek az esélye egy az egymillióhoz, és már a szórakozóhely előtt állnak. Ezt is az auror nyerte.
Lilla nevének ismételt felbukkanása egy grimaszt csal arcára, összefont karjai megfeszülnek a nő szavai közben. Egyébként vicces, hogy már csak a húga említése is féltékennyé tette Ninát egy pillanatra, mondjuk egy szóval sem volt feltüntetve az ifjabb Farkas sehol. Válaszát egy szemforgatás és az ahhoz társított mélyről feltörő sóhaj, illetve morgás kombináció előzi meg. Kezeit leengedi maga mellé, vesz egy mély levegőt, majd elmosolyodik. Csak így, minden előzmény nélkül.
- Lilla a húgom - hogy most ezért pofont kap vagy sem, esetleg a nő úgy dönt valami sokkal fájdalmasabb ponton szeretné bántalmazni ezen a kellemes nyári éjszakán, azt nem tudjuk. Felkészül azért mindenesetre a hirtelen jövő támadásra, mert az bárhonnan jöhet, de tényleg. Lehet, hogy Dániel mindjárt a hátára ugrik és megkísérli megverni, mert elvitte a hercegnőjét. Ki tudja, megtörténhet. - Ez egyébként tényleg igaz, mielőtt megcáfolnád a szavaimat; én egy szóval sem említettem, hogy a nőcském lenne, sőt, ha jól emlékszem még tiltakoztam is ellene. Csak ugye te félbeszakítottál.
Nem tud nem hozzácsapni ehhez még egy pofátlan vigyort is, amely hamarosan már ott tündököl arcán, mint ahogy sokszor ezelőtt. Valójában ezt a kört most úgy érzi, ő nyerte, hisz a most elhangzottakból minden igaz, és Lilláról sosem beszélt úgy, mintha az ágymelegítő szerepében lett volna. Ez csak rosszul jött ki, Nina meg berágott.
A csikk végül a földön végzi, az előbb még azt fogó ujjakhoz hozzátartozó test gyorsabban kerül hozzá közelebb, mint az ilyen esetben lehetséges lenne. Nina valójában nincs is olyan állapotban, mint láttatja? Igen, még ez is megfordul a fejében, de aztán megcsapja a koktél- és sajnálatára az a finom parfümillat is, amit többször is érzett már rajta. Keze már lendülne, hogy megfogja a nő karját és magához húzza, azonban még időben korrigál észrevétlenül; inkább megigazítja a zakóját. - Mégis mennyit ittál?
Ellöki magát a faltól és közelebb lép az úttesthez túl közel kerülő nőhöz, aki ha még pár lépést tesz hátra, az autóúton végzi. Ujjai összecsukódnak, élesen szívja be a levegőt, először a vékony test mögé, majd a nő arcára pillant. Most először érzi, hogy úgy igazán félti Ninát és ha most a saját hülyesége miatt valami baja lesz... Akkor azt Dánielen veri le, természetesen.
- Állj meg - szólal meg újra, mielőtt a nő a szegély széléhez érne. - Állj meg és mondd el végre, hogy mi folyik itt. Mi van most... velünk?
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 18:22 | Link

Balázs

- Létezik? - unottan vonom fel szemöldököm, aztán pár pillanat múlva elnevetem magam. Oké, ez gonosz volt és nem is igaz. - Egyszerűen csak totálisan hidegen hagy, mint férfi. Havernak aranyos, ennyi - megvonom a vállam és szívesen zsebre vágnám a kezem, ha nem ez a hülye ruha lenne rajtam. Ajj, de tényleg, miért kell nekem mindig kicsípnem magam, ha partiba megyünk? Miért kell minden nőnek kicsípnie magát? Katasztrófa. A hülye sarkaimmal meg koktélruhámmal most aztán nézhetek, még csak lazának se tűnhetek. Bah.
A következő mondatnál megakadok. Szóval Lilla a... húga. És én magamban valami sokkal csúnyább, ám az ősi foglalkozásnál valamivel kedvesebb jelzővel illettem. Oké, de erről Balázs nem tud, mert nem mondtam ki. Jó, akkor nincs baj. Ezek szerintem két héten keresztül féltékeny voltam a húgára, remek. Csinálhatnék magamból ennél is nagyobb hülyét? Kétlem. A magyarázata is megállja a helyét, így én egy not bad fejet vágva bólintok, mint aki elismeri tévedését. Ki persze nem mondom, legalábbis ilyen nyíltan, de szerintem a gesztus a fontos, nem?
- A húgod. Ez egy elég fontos információ. Khm - megköszörülöm a torkom és még emésztem a hallottakat. Akkor most mi a fene van? Szóval az a helyzet, hogy itt van ez a férfiember, akinek van egy Lilla nevezetű húga, akiről azt hittem, hogy a nője és mikor ezt az infót közölték volna velem, akkor épp nagyon csábos véla voltam. Az eszem meg a közeli szemétledobóban pihent. Hát ez csodás, slow clap valahonnan? Kérlek.
Hát így tengetjük a mindennapjainkat, mi ketten. Közelebb megyek hozzá, gatyába rázom, mert véleményem szerint ez a dolgoknak csak egy töredékrésze, a fő tárgy nem itt van. Úgy is mondhatnám, hogy nem erről akart diskurálni velem azonnali hatállyal - azon túl, hogy nyilván nem tetszett neki, hogy Dani mászott rám.  - Azt hiszem mikor kitessékeltél, akkor volt a hetedik koktélom. Sose koktélozz, én mondom, rosszabb, mintha feleseznél - megcsóválom fejemet és elmosolyodom. Ezt a bölcsességet vele is meg kell osztanom, jobb, ha tudja, különben ugyanúgy ráfázik, mint én mindig, ha tojok erre az alapszabályra. De miért is kalandozom el ennyire? És mikor került ilyen közel Balázs? Vagy ugyanott áll, csak a térlátásom szórakozik? Jaj.
- Az van, hogy igazából a vélemágia miatt kellek minden pasinak. Ezt látják bennem - egy újabb lépés hátra, akaratlanul is. - Ha nem mosolygok rájuk, ha nem bűvölöm meg őket, akkor mit látnak bennem? Semmit. Te is azért állsz itt még mindig feltehetően, mert a vérem teljesen megbolondít. Tök mindegy, mennyit gürizek, mennyit tanulok, nem azért fognak elismerni, amit leteszek az asztalra... - még egy lépést hátrálok, megrázom a fejem és feltartom egyik mutatóujjam, hogy még nem fejeztem be. - Szóval úgy állunk, hogy amint hátat fordítasz és elmész innen, azt se fogod tudni, hogy a világon vagyok, mert már nem fogod érezni a mágiámat. Egyébiránt én tökre kedvellek, mert jó srác vagy és jobbat érdemelsz. Na asszem ennyi - és igen, ekkor érek el a járdaszegély széléhez és hát... Jah, egyensúlyérzék nincs, így még annyit tudok csinálni, hogy kinyújtom a kezem felé, hátha még el tud kapni. Ha nem, akkor meg azt hiszem találkozom az aszfalttal és szégyenszemre sírni is fogok. Rám férne már.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 19:03 | Link

Az Egerszegi

Balázs-Dani 2:0. Még csak kételkednie kell a kiejtett szavakban, a nő arckifejezése mindent elárul erről a dologról. Aminek egyébként örülünk, meg annak is, hogy sikerül helyretenni a húga körüli félreértést. Jó látni Nina arcán a döbbenetet, mikor kiejti a száján azokat a mindent eldöntő szavakat, majd még érvel is hozzá egy kicsit, hogy semmiképp se lehessen belekötni, és úgy tűnik a félvéla nem is akar. Még csak mérges sem lesz a kapott információ feldolgozása után, csupán magához képest csendben emészti a hallottakat, és míg ő ezt csinálja, auror pajtásunk érdeklődve figyeli az arcát. Szereti amúgy csak így nézegetni őt, most meg pláne, mikor ilyen ruhában áll előtte.
Azon már meg sem lepődik, hogy az elfogyasztott koktélok száma vészesen közelített a nullával megtoldott egyes felé, ez kicsit rossz jel. Rosszallóan csóválja meg a fejét, holott nagyon is jól szórakozik a másik viselkedésén. Mondjuk most már nehezen tudnék olyan helyzetet mondani, ahol nem mulattatja Nina minden mozdulata és arcának rándulása, de azért próbálkozom.
Nina belekezd egy nagyon hosszú és ebben a pillanatban nagyon is érdekfeszítő magyarázatba a vélaságról, a mágiáról és úgy összességében arról, hogy miért vannak ilyen sokat egymás közelében; hogy miért marják folyamatosan egymást, mondják azt, hogy utálják a másikat, miközben mindketten tudják, hogy ez nem igaz. Az auror figyelmesen hallgatja végig a tovább hátráló nőt, aki pillanatokon belül elveszti az egyensúlyát, amint a cipő sarka nem érinti már a járda szegélyét. Nina egyébként még ilyen állapotban is kimerítő választ ad a férfi kérdésére, aki értékelné is, ha a másik nem akarna tőle ennyire távol kerülni. Nem nagy köztük a távolság, keze pedig rögön lendül, ahogy Nina dőlni kezd hátrafelé, így minden egy pillanat alatt történik; ujjai a nő alkarjára fonódnak és megrántja maga felé, ami ugyan fájdalmas, de korántsem annyira, mint találkozni az aszfalttal. Másik kezét a nő derekára csúsztatja és egészen közel húzza magához, kizárólag azért, nehogy legközelebb is megtörténjen ilyen. Khm, persze, hogyne.
- Azt hittem utálsz - szeme csillog, ajkai mosolyra húzódnak. Ismét közel van hozzá a nő, habár mostanra már lehet, fáj egy picit a karja. - A vélamágia pedig nem hat mindig, de még ha nem is így lenne, honnan veszed, hogy minket csak ez érdekel? Tudod a kivétel erősíti a szabályt.
Jobbját még mindig a nő derekán tartja és egyhamar nem is szándékozik elvenni azt onnan, míg fejét megdönti oldalra és egy nagyon kicsit előre, ám esze ágában sincs megcsókolni a nőt. Most nincs, mikor az már hét koktél után jár, a köztük lévő kapcsolatot épp ráfogja a mágiájára és éppen nyílik az ajtó. Valószínűleg jön a lovag.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 19:20 | Link

Balázs

Sok mindent szerettem volna, csak fenékre esni nem. Amúgy sem méltóságteljes állapotomon csak tovább ront megtántorodásom, ami igazából szimbolizálja a szégyenbe esésemet. Tökéletesen szimbolizálja. Nem is értem, miért nyújtom ki a kezem, talán csak kalimpálni akarok, mozgáskoordinációm körülbelül nulla van most már, szóval bízzuk az ösztönökre, meg a természetre. Ha esek, ne essek nagyot, ennyi a lényeg.
Arra azonban nem számítok, hogy egy erős kéz a karomra fonódik és visszaránt. Én már tényleg elengedtem ezt a talpon maradás dolgot, olyannyira, hogy a sorsomba is belenyugodtam. Így viszont a rántás hatására alkaromba hasító éles fájdalom erősen józanító hatású. Kettőt pislogok és már érzem is a férfi karját a derekamon, szemeim lassan találják meg övéit. Egy pillanatra úgy érzem, hogy megáll az idő - ez ilyen ittas dolog, semmi több -, megkapaszkodom Balázsban és várok. Azt hiszem a válaszára. A kijelentésére elmosolyodom, mert megmondanám neki, hogy ez így is van, de mielőtt megerősíthetném, folytatja. Iszom szavait, mintha csak mézédes nedű lenne. Várom, hogy megcsókoljon, aztán szívesen szólnék valamit, de hallom az ajtó nyikordulását és nem kell odanéznem, hogy tudjam, Dani az. Francba. Engem miért olyan pasik vesznek körül, akik a legrosszabb pillanatokban jelennek meg? Miért? Vétettem a világegyetem ellen? Gyorsan kell döntenem, hogy mi legyen, ezért nem húzódom el, hanem mélyen Balázs szemébe nézek.
- Bizonyítsd be - halkan suttogom neki, hogy az érkező meg ne hallja, bár az sem érdekel, ha esetleg fültanúja lesz az elhangzottaknak. Azonban tök mindegy, hogy a férfi most lépne-e vagy sem, mert Dani Balázs vállára teszi a kezét, a pillanat pedig elszáll.
- Bocs haver, de elengednéd? - kérdőn néz rá, majd végül rám pillant. - Minden oké? - igazából elég hülye kérdés. Ha látsz egy párt a szabadban ölelkezni, csók közeli állapotban, az vajon szerinted okénak számít? Mármint, erőszaknak semmi nyoma, hacsak nem veszi észre alkaromat, ami kezd vörösödni Balázs érintése után. Hát, valahogyan vissza kellett húznia, ez van. Most viszont ideje elszakadni egymástól, így én eleresztem és el is lépek mellette, hogy átsétáljak újonnan szerzett ismerősöm mellé. A táskámmal kezdek babrálni és inkább nem akarom tudni, hogy a fiúk most mit csinálnak.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 19:46 | Link

Az Egerszegi

Bármennyire is irtózik attól, hogy bántson egy nőt -és ebbe még a volt neje is beletartozik, bár ő érdemelne egy-két pofont-, most kénytelen rángatnia egy kicsit a félvélát, hogy neki ne legyen esélye fájdalmasan megismerkedni az aszfalt nevű rosszfiúval. Normál esetben egyébként valószínűleg Nina nem bukna hátra, mert normál esetben nem lenne rajta ilyen cipő, de hát végül is szórakozni jöttek, vagy mi. Valami olyasmi, értitek, aztán mégis itt kötöttek ki, a szórakozóhely előtt, Nina a karjaiban és már megint olyan közel vannak egymáshoz, hogy ha akarná, mindennemű probléma nélkül csókolhatná meg a nőt, azonban nem teszi. És azért nem teszi, mert érkezik az első probléma. Még elmosolyodik és egy aprót biccent is az elhangzott szavakra, de ahogy megérzi a vállán a hívatlan vendég kezét, lemerevedik. Alapból nem szívleli ezt a srácot, az meg, hogy látótéren kívülről támad, pláne nem tetszik neki. Megrándul a keze, ahogy elfojtja a késztetést, hogy könyökét Dani bordái közé fúrja, helyette hagyja kilibbenni karjai közül Ninát.
- Most leveszed rólam a kezed, vagy betöröm az orrod - és akkor most még nyugodt hangon szólt ahhoz, hogy a srác teljesítse a kérését. Ellenkező esetben Dani talán visszakérdez, és agresszívabban reagál, mint ahogy illendő lenne. Ő pedig csak erre vár. Azóta szeretne fájdalmat okozni ennek az embernek, mióta meglátta ott bent ülni Danáékkal szemben. Még az sem izgatja, hogy ez teljességgel etikátlan, és tulajdonképpen egy újabb ok arra, hogy a félvéla ismét bedühödjön rá. A fiatal férfi Nina felé intézett kérdésére felvonja a szemöldökét és hangosan fújja ki orrán a levegőt, amely olyan hangot eredményez, mintha nevetne.
- Addig minden oké volt, míg ki nem jöttél. Szóval akár vissza is mehetsz - állkapcsa ismét megfeszül, ujjai egyelőre még nem szorulnak ökölbe, de az teljesen biztos, hogy előbb fog reagálni, minthogy Dániel fejében akár az ütés gondolata is megfogalmazódna. Ninát láthatóan a háttérben teljesen figyelmen kívül hagyják az itt zajló események, ami talán a lehetséges következményeket elnézve nem is olyan jó dolog. Elvégre valakinek el kell játszania az aggódó nem barátnőt, meg kihívni a bent maradt kettőt, hogy hazatámogassák Danit. A fejében legalábbis ez az egyetlen létező forgatókönyv, ami a mai este folyamán perceken belül meg fog valósulni.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 20:08 | Link

Balázs

Igen Dani, a lehető legjobbkor érkeztél, annyira örülünk neked. Nem látod, ahogy vicsorgok? Egyenesen odáig vagyok a gondolattól, hogy megfossz egy csóktól Balázzsal, ez volt minden vágyam. SE. De ezek a gondolatok pusztán a fejemben motoszkálnak, kimondatlanok és rejtettek maradnak a közönség, vagyis a két hím számára.
Balázs morranására felkapom a fejem és egy jelentőségteljes pillantást lövellek felé, hogy ne csináljon balhét. Volt ma este már elég izgalom, ne fokozzuk tovább. Már úgyis tudja, hogy Dani csak egy haver, nem kell leütni, hogy mindezt nyomatékosítsa, tényleg. Igen, tudom, az evolúció, meg az állati ösztönök, de volt pár évezredünk mindezt kinőni, jó lenne, ha ennek megfelelően tudnánk rendezni a kialakult szituációt. Én mindenesetre érzem, ahogy újdonsült pajtásom elkezd vibrálni a feszültségtől, le sem veszi tekintetét az aurorról. Na tessék, verekedjetek is össze, olyan jó lenne! Aztán muszáj vagyok felnézni és elkapni Dani karját, mielőtt nekimenne Balázsnak. Érzem, hogy minden idegszála megfeszül az ujjaim alatt kidagadnak izmai, mert ha nem is kétajtós ruhásszekrény, nem lennék a céltáblája. Ahogy Balázsnak sem. A fiú nyitná a száját, de közbevágok.
- Akkor most csináljunk úgy, mint a civilizált emberek, mit szóltok hozzá? Nem egy terület vagyok, amit körbe kell pisilnetek, csak a félreértések elkerülése végett. Úgyhogy hagyjátok abba, akármit is csináltok - tiszta szerencse, hogy humoromnál vagyok, meg hogy a friss levegő és az előbbi eseménysor magamhoz térített annyira, hogy megint tisztán lássak. Vagy legalábbis tisztábban, mint ez a két, birtoklási vágytól megrészegült majom.
- Vissza is megyek, Ninával. Elvégre ő most velem van - ohohóóó, nem hallotta senki, hogy mit mondtam? Remek. Én azonnal hátrálok, tulajdonképpen ösztönből, mert tudom, hogy esélytelen, hogy észhez térítsem őket.
- Azért, ha szabad megjegyeznem, az utolsó szó jogán, nem veled, hanem Danáékkal és veled vagyok. Most már péppé verhetitek egymást - még karjaimmal is mutatom, hogy csak tessék, nyugodtan. Hátha rájönnek a helyzet komikumára. Nos, nem így történik, ugyanis Dani tekintete dühösen rám villan én pedig ösztönösen hátrálok egyet. Talán jobb, ha az ember néha befogja azt a hatalmas száját. Hiába tudom, hogy nem fog bántani, mégis zsigeri alapon mozdulok arrébb, amit Balázs úgy értelmezhet, hogy félek. Mire azonban ez megfogalmazódik bennem, már mindegy. Hátráltam. Ők jönnek.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 20:33 | Link

Az Egerszegi

Eszébe sem jut komolyan venni a nő figyelmeztető pillantását, mert hát miért is tenné, mikor pillanatokon belül akkorát kaphat az arcába ez a pattogó kisember, mint még soha senkitől. Egyenesen irritálja a jelenléte, de nem azért, mert egy nagyon szentimentális pillanatot zavart meg az érkezésével. Eddig talán még a féltékenység miatt szerette volna beverni a képét, most meg már csak szimplán a létezése révén, és ahogy személy szerint értelmezte a szavait, Nina sem bánná túlságosan, ha a fiú kapna egy csinos lila foltot az arcára.
Szemöldökei lassan csúsznak vissza eredeti helyükre, mikor Dani izmai megfeszülnek. Nina a karja után kap, mire az auror csak elmosolyodik. Szánt szándékkal provokálja még ezzel az is előtte állót, akin nyilvánvalóan látszik, mi a szándéka. Ellenben a hercegnő megmentőjével, aki megfeszült állkapcsán kívül semmi jelét nem mutatja annak, hogy szívesen megtenné ugyanazt Danival. Csak áll ott, mintha teljesen nyugodt lenne és mosolyog. Pedig ha rajta múlna, az a gyökér már a földön fetrengene.
- Tökéletesen fogalmaztál. Most van veled - jelentőségteljes pillantást vet a fiúra, és még meg is nyomja a szócskát, csak a hecc kedvéért. Kicsit kezd átfordulni ez az egész egy Balázs-Dani showba, ami már nem is igazán a félvéláról és a féltékenységről szól, hanem arról, ki ugrik először a másiknak. A szíve mélyén talán még Nina is élvezi a kialalkult helyzetet egy nagyon picit, és most már az auror sem bánja, hogy körülbelül negyed órája odament az asztalukhoz és ellopta onnan a hercegnőt. Most már tudja, hogy remek döntés volt és nem is cselekedhetett volna jobban. Legalább Dani is megtanulja, hol a helye.
- Köszönöm az engedélyt, drágám - a jó ég tudja mikor hívta így utoljára Ninát, ám most megteszi újra. A nő hátrálása csak arra készteti, hogy gyorsabban közelebb lépjen a fiúhoz, mielőtt az tesz egy lépést a rossz irányba. És ezek után már nincs mit mondani; a visszaforduláshoz szükséges tizedmásodperc alatt lendül a keze, ám mielőtt még találkozhatna a tekintetük, az auror ökle eléri az orrát és ha be nem is töri, hátrálásra készteti. Az ütés pillanatában feljebb emeli állát, és Danit kikerülve Nina felé lép fél szemét a srácon tartva. Biztos, hogy nem hagyja a visszatámadást. - Ez elég volt bizonyításnak?
Ezt lehet nem most kellett volna megkérdeznie, Dani viszont vagy túlságosan el van foglalva a minden bizonnyal már vérző orrával, vagy épp felé tart, ám ha meg is szólal, számíthat egy lesajnáló pillantásra az aurortól, aki ismét felé fordul és közelebb sétál hozzá. Nos, befejezték, vagy sem?
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 20:50 | Link

Balázs

Kezdek kétségbeesni, ahogy a két hím párzási táncát figyelem - már elnézést. Folyamatosan szurkálódnak, én viszont tudom, hogy a játszmát csak egyikük nyerheti meg és az az auror lesz.
És most mondja valaki, hogy nekem nincs igazam. Balázs mondatára már tudom, mi következik. Daninak esélye sincs arra, hogy kivédje, az ütés erejétől megtántorodik, egészen a falig, orrából azonnal vér csordogál. Én a szám elé kapom kezeimet, mert bár láttam már ilyesmit, nem szívlelem az erőszakot. Oké, nem kell álszentnek lennem, Davidnek hála olyasmit is csináltam, amiben mondjuk sokkal, de sokkal több vér volt, akkor pedig megfogadtam, hogy ilyen többé nem fordul elő. Mármint, hogy én vérző emberek körül leszek. És lássunk csodát, megtörténik. A diadalittas Balázsra pillantok és egy hitetlen "hah"-val jutalmazom.
- Bizonyítani? Bizonyítani?! Úgy csinálsz, mint egy ősember! Jézusom Balázs, az nem bizonyítás, hogy megvered Danit, te jó isten! - a fejemet fogom, mert egyszerűen hihetetlen, hogy megtette. Oké, valahol dagad a... Ööö... Májam, hogy ilyen pasas akar engem, vagy legalábbis úgy csinál, mint akar engem, de hát nézzünk már rá Danira, már most vörös az orra és a vér finoman csordogál belőle. Én állatvédő vagyok és nem hagyhatom, hogy ez történjen. Igen, ez azt is jelenti, hogy Balázst is védenem kell, bármennyire is megérdemelné, hogy ő is kapjon egy jobbost.
Aztán az események felgyorsulnak. Dani nekiiramodik, én pedig pánikba esek és nem is gondolkozom, egyszerűen cselekszem. Életem legrosszabb ötlete, de a két fiú közé állok, így Dani kénytelen megálljt parancsolni. Lehunyom szemeimet, a fiúnak pedig annyi esélye van, hogy az indított ütést az arcomról a hasamra irányítsa, így fordulhat elő, hogy amíg bevetődöm Balázs elé, neki esélye sincs félrelökni. Amit ő kapott volna, azt én kapom. Ahogy bekövetkezik a baj, egyszerre két dolog is történik, és őszintén szólva egyikre sem vagyok büszke. Először is összecsuklom, mert rohadtul de nagyon bitangul fáj, másodszor pedig, nos... Másnaposság ellen és a józanság eléréséhez a legjobb út a hányás. Így amint kikötök a földön, utolsó erőmmel sikerül a rácsos csatorna felé fordulnom és az elfogyasztott hét koktélt kiadni magamból. Ez várható volt. Kicsordulnak a könnyeim és köhögni kezdek, balom gyomorszájamra szorítva tartom, mert beleőrülök, úgy fáj. Ezt nem így akartam. Megszólalni sem bírok, de legalább Balázs nem sérült meg. Hát, egész jól bírtam, leszámítva a végterméket. Menőbb lett volna, ha a koktélok bent maradnak. Na mindegy.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 21:31 | Link

Az Egerszegi

Az azért még megvan, hogy az előbb még Nina itt igazgatta a haját és úgy tettek, mintha az ég világon semmi problémájuk nem lenne? Remélem igen, mert ez hamarosan már csak egy illúzió lesz, ami huss, csak így elszáll és helyette itt marad a kőkemény valóság, vagyis az a látvány tárul a szemünk elé, mint egy kakasviadalon. A piros oldalon az egyik kakas, a kék oldalon a másik és a gazdája, aki rövidesen valószínűleg állatot cserél, mert ez így nem állapot, hogy leverik az övét.
Mély levegőt vesz, ahogy ökle találkozik a fiú arcával és orrával, agyát elárasztja a kellemes érzés. Hangozzon bármennyire is betegesen, neki örömöt okoz az ütés és annak a következménye, b*ssza le Nina bármennyire is azért, amit csinált. Annyira kellett ez most neki, mint a nyári hőségben egy hideg fagyi - nem ez a legjobb hasonlat evör, de ide megteszi. Dániel orrából a vártnál gyorsabban kezd el folyni a vér, és amíg a falhoz tántorodik, addig neki van egy kis ideje vetni egy pillantást Ninára. - Irritál.
És akkor még finoman fogalmaz. A tény pedig, hogy a nő még akkor sem mozdul, mikor a srác ujjait lassan pirosra festi a vére, ismét örömöt okoz az aurornak. Ez már csak egy ilyen beteg helyzet, de ez van. Olyan régen nem ütött már meg senkit - pedig egy pár ember nagyon is megérdemelné - és ez a gyerek meg csak úgy vágyakozott utána, hát kár lett volna kihagynia. Lepillant a kézfejére, először kinyújtja aztán ismét összezárja ujjait, és pont akkor néz fel, mikor Dániel ellöki magát a faltól és felé indul.
Izmai megfeszülnek, ahogy felkészül a második ütésre, kihasználja a pár fennálló pillanatot, hogy találjon egy gyenge pontot a fiún és egyáltalán észlelje, hogy az merre akarhatna ütni, mikor hirtelen Nina megjelenik előtte. Állkapcsa megrándul, baljával nyúl, hogy arrébb taszítsa a nőt, mielőtt még valami történik vele, de nem ér el odáig. Szíve hevesebben kezd el dobogni, tekintetében őszinte aggódás csillan, de tehetetlenül kell végignéznie, ahogy Nina a földre rogyik. Ő reagál előbb, visszanéz Danira; agya ismét elborul, és egy újabb jobbossal igyekszik kiütni egy időre a srácot. Talán van annyi ideje, hogy cselekedjen, míg a másik a földön fekvő nőt nézi. Ha sikerül, ha nem, dühösen fújtatva elhátrál a sráctól és letérdel Nina mellé. Ujjai a nő vállára fonódnak, lassan fordítja meg a felsőtestét.
- Hé, hé! - óvatosan húzza magához a vékony testet. Nem képes elfogadni, hogy a könnyáztatta arcot most a saját hülyesége miatt láthatja meg, életében először. De hát undorító, amit ez a ficsúr művel! A legjobb lesz, ha minél előbb eltakarodik még csak a környékről is, mielőtt a páros felállna. - Shhh, nyugodj meg, nem bánt többet. Nem bánt többet.
Idegesen súgja a szavakat, meg-megremegő ujjaival végigsimít Nina hátán. Kérlek, ne húzódj el.  Azt már nem is látja, hogy a gyökér merre tartózkodik, de ha van egy kis esze, már úton van valamelyik kórház felé és nem lebzsel még a környéken. Ő most azzal van elfoglalva, hogy megnyugtassa a síró nőt... vagy talán hogy megnyugtassa magát.
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2016. július 9. 21:59 | Link

Balázs

Oké, én igazán nem akarok több bajt annál, mint ami amúgy is van, ezért is állok be a fiúk közé. Csak azzal nem számolok a gondolat fogantatásakor, hogy ha Dani nem üti meg Balázs állkapcsát, akkor majd én kapok egy gyomrost az élettől. Ezt megérdemeltem. Borzalmasan fáj, arcomon patakokban folynak a könnyek, ráadásul az sem segít, hogy egész nyelőcsövem ég. Nincs gusztustalanabb és szörnyebb dolog annál, minthogy az ember viszont lássa azt, ami egyszer már bement. Most mégis két férfi szeme láttára sikerült kiterítenem a menüt, még ha az jótékonyan el is tűnik a csatorna sötétjében. Nem figyelem, hogy mi történik a két agyalágyult között, a fájdalom szép lassan szétterjed és hiába sikerült négykézlábra állnom, szinte azonnal újra a gyomromhoz kapok. Nem jön több, ez biztos, ellenben nem fog olyan könnyen elmúlni az egész.
Remegve fordulok meg és összehúzódom, tulajdonképpen belegömbölyödöm Balázs karjaiba. Dani eközben valószínűleg már bent van, mert az ajtó csukódik mögötte. Visszament. Nem akarok itt lenni, mikor Danáék kijönnek, de képtelen vagyok felkelni egyelőre. Igyekszem az auror hangjára fókuszálni, szabad kezem pedig szám elé teszem. Pfuj. Oké, ez lehetne egy romantikus pillanat, ha nem lenne ennyire... Antiromantikus. Ja. Így viszont hárman maradunk: én, Balázs, meg a leheletem. Én mondom, külön élőlény.
- Mondtam, hogy legyetek civilizáltak - még most is képes vagyok valami vicces megjegyzéssel tarkítani az amúgy tragikus pillanatot. Leejtett táskám felé nyúlok, majd fel is szisszenek, de csak azért is összeszedem. Miután megszerzem, visszadőlök Balázshoz és úgy kezdek kotorászni. - Tudod, remek dolog, hogy mindenre fel vagyok készülve. Mivel tudom, hogy megközelítőleg úgy nézek ki, mint az a cucc, ami épp a csatornában tart lefelé, van nálam életmentő csomag - bizony, modellként megtanultam, hogy mindig tegyek a makulátlan külsőmért, vagy leheletemért. Szájspray és dupla mentolos rágó. Máris emberibbnek érzem magam. A kellékeket visszarakom a táskámba és megkönnyebbülök, hogy már csak a sápadtságom és görnyedtségem ad tanúbizonyságot a történtekről.
- Vigyél el innen. Bárhová. Nem akarok Danáékkal találkozni.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 140
Írta: 2016. július 9. 22:22 | Link

Az Egerszegi
-zárás-

Hallja az ajtócsukódást. Dani villámgyorsan hagyja el a helyszínt, a járókelők fele pedig további ütések híján csalódottan sóhajtozva ugyan, de abbahagyja a bámészkodást. A tömeg másik fele még vet néhány aggódó pillantást a földön térdepelő nő felé, ám amint az auror karjai közé zárja testét, mindenki megvilágosodik; ideje tovább indulni. Hihetetlen, hogy ameddig balhé van, addig a környéken tartózkodók 80%-a képes akár közelebb merészkedni, csak hogy jobban lásson.
Arcát nekitámasztja a nő fejének, tekintete ide-oda cikázik a sötét égbolt és a közelben álló lámpa fénye között. Próbálja nyugtatni Ninát és magát is, pedig utóbbi nem egy könnyű művelet. Még az sem hatja meg, hogy a karjaiban lévő lassan abbahagyja a sírást és ismét viccesre veszi a figurát. Kicsit elhajol tőle, hogy jobban lássa az arcát, ajkai szomorkás mosolyra húzódnak, belül azonban tombol. Fel nem tudja fogni, hogy ez az egész miatta történt, azért mert ahelyett, hogy hazament volna, inkább a nehezebb utat választotta, aminek ez lett a következménye. Már megint más szenvedett a hibája miatt, ez már nem először fordul elő vele.
- Sajnálom - rekedtes hangon szólal meg, majd ismét magához húzza a nőt és egy puszit nyom annak homlokára. Tudja, hogy az a gyökér pillanatokon belül ismét a kijöhet talán pár haverjával együtt, amire se neki, se Ninának semmi szüksége. Hisz még a barátnője sincs itt, hogy most ő simogassa a haját és vigasztalja. - Bekötjük a kezed is.
Mutatóujjával óvatosan simít végig az említett, piros végtagon, majd Nina derekát és ép felkarját megfogva felsegíti őt a földről. Óvatosan nyúl ismét a háta felé, hogy magához húzza és ezzel biztosítsa is a talpon maradását, ebben a cipőben az is csoda, hogy eddig két lábon közlekedett.
- Hazaviszlek - bátorítóan mosolyog a nőre, majd lassú léptekkel elindul Budapest egyik csendesebb része felé, hogy könnyedén hazajuthassanak. Ninának most főleg sok pihenésre van szüksége és egy Balázs-mentes övezetre. Úgy döntött innentől ismét meg kell tartani azt a bizonyos húsz lépés távolságot.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek