A kis tavacskánk egyik elterülőbb partszakaszán álldogál a csónakház. Nem túl régen, talán a pár évvel korábbi nyáriszünetben telepítette ide azt egy idősebb varázsló, aki a két csónakját adja néha bérbe a diákoknak vagy tanároknak, néha falusiaknak, hogy a tóra mehessenek. A ház nem zárt, csak a csónakok vannak varázslat védte lánccal lehorgonyozva, így még azt fel nem oldja a tulajdonos, nem elköthetőek. A házba bármikor be lehet térni, akad bent szék, talán régi könyvek és cikkek is a tóról, illetve olyan felszerelések, mint evezőlapát, mentőmellények és így tovább.
A nyári záporok idején, mint legközelebbi megoldás tökéletes, de este a kis ház teraszáról nézni a holdfény világította tavat is remek. A környéken a télire aprított tüzelőanyag hever kupacokban, valamint egy kis sütögetőhely is van itt, bár nem annyira szívlelik sokan, ha befüstöl a diákság. A téli időszakban a csónakok ugyan partra kerülnek és a felszerelések is eltűnnek, a házacska továbbra is nyitott bármire. Érdemes ide kicsinek és nagynak, diáknak vagy felnőttnek kilátogatni, a csónakázási lehetőség nagy élmény tud lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=879665#post879665][b]Návay Kristóf - 2024.06.17. 23:36[/b][/url]

Az elmúlt időszakban azt kezdte el mérlegelni magában, hogy vajon melyik nap lesz a meghatározóbb számára - a bevonulás előtti, vagy konkrétan a bevonulás napja. Aztán gyorsan emlékeztette magát arra, hogy honnan jött, hol tart most, és hová igyekszik. A lányok nem téríthetik el a céljától, pláne amikor már láthatóan a szeme előtt lebeg. Akármennyire izgatja a gondolat, hogy Bonnie-val fogja eltölteni az utolsó szabad estéjét, ez még önmagában semmit nem jelent. Csak egy találkozást ígértek egymásnak, nem többet. Ilyenben többször volt már része, még az sem idegen élmény neki, hogy ő az első a másiknak.
Mindent összepakolt, ami kellhet majd. Nem tudja, hová fogják vinni az akadémiáról a következő hónapokban, de mindent meg fog tenni azért, hogy valamilyen úton-módon lehetősége legyen a kapcsolttartásra, ha ellenőrzött keretek között is, de szeretné átverekedni magát a kérelmeken, hogy kommunikálhasson a számára fontos személyekkel. Valószínűleg Regivel fog tudni mindenképpen, ezért rajta keresztül remél lehetőségeket. A hátizsákjában tértágítóval rendezte el a felszerelését, a sérülésmentességről pedig különféle védőbűbájok gondoskodnak. A csónakházban éjszakázni nem kihívás a szemében. Tulajdonképpen egy ötcsillagos szálloda lehetne, ha azt nézi, milyen körülmények között kellett aludnia néhány gyakorlaton. Emiatt nem aggódik. Hogy a másik eljön-e, azon már jobban, mert furcsán venné ki magát, ha a Reginek beadott fedősztoriját utólag felül kellene írnia. Nem hazudhatott neki a kiképzés kezdetéről, de szerinte kellően hihető alibit szerzett, vagy az unokatestvérét sem érdekli különösebben ennyire a magánélete. Kényelmes szerkót húzott, aludni is tudna benne - mondjuk azt szinte bármiben. A haja még mindig kellően tüsi. Nem tudja, hogy esznek is-e, de azért próbált felkészülni mindenre, ahogy eltanulta a túléléstanban jártas rokonától. Otthon letusolt, fogat is mosott, kellemes férfi tusfürdő és mentolos fogkrém illata vegyül a közelében. Rápillant a kinti tűzrakóhelyre, amiről megállapítja, hogy bár sokszor járt erre, de használni még nem volt alkalma, aztán bent lepakol, és a falnak dőlve vár keresztbe font karokkal. Szerencsére senki nincs itt. Már csak Bonnie-nak kell felbukkannia. A Nap már vörösen közelít a fák tetejéhez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=879680#post879680][b]Návay Kristóf - 2024.06.18. 22:43[/b][/url]

Figyel, próbálja leszűrni a szavakból és a hangsúlyból, hogy reménybeli esti társaságának milyen ma a hangulata, de a testbeszédéből ítélve egyelőre arra jut, hogy Kristófot másolja, mint egy tükör.
- Halihó - mosolyog rá, és egy nagyot sóhajt a megkönnyebbüléstől, hogy megérkezett, tényleg eljött, bár hogy valóságként éli-e meg a történéseket, abban még nem teljesen biztos. Csak hagyja, hogy vigyék az ingerek és az élmények, a közelgő félhomályban, egyelőre azonban elégséges fény szűrődik be az ablakokon ahhoz, hogy ne kelljen lámpát gyújtaniuk. Tudatosul benne, hogy sokkal kevésbé felkészült, vagy inkább teljesen másra számított, mert általában a szájára van szükség egy találkozás során - mármint beszélgetnek hosszabb-rövidebb ideig, aztán történik, aminek történnie kell. Most, hogy a terepgyakorlatra készült, valahogy nem számolt a romantikával, mint mondjuk a visszatérése esetén vizionálta a szabadtéri piknikezést valahol. Örült, ha minden szükséges, életbevágóan fontos felszerelést begyömöszölt a tértágítós mércével is jól megpakolt táskájába. Na persze egy kis édesség, nassolnivaló, meg víz mindig akad nála, amivel megkínálhatja a másikat. Bonnie unos kommentjén elneveti magát, majd megrázza a fejét.
- Kiüljünk a teraszra? - int az ajtó felé, mert hát naplemente van, a szúnyogok remélhetőleg még nem fogják megenni őket, és ott sokkal hangulatosabb folytatni a beszélgetést. - Vagy... épp tilosban járunk, és jobb lenne, ha nem keltenénk feltűnést? - bizonytalanodik el hirtelen, mert túl kicsi ez a város ahhoz, hogy ne szülessenek pletykák óhatatlanul, ha kettesben látnak valakiket. Az a saját alibijét is veszélyeztetné például. Akárhogy is dönt Bonnie, a kérdését nem hagyja válasz nélkül.
- Hozatnék egy kényelmes ágyat ide... - neveti el magát a válaszon. - Ilyesmire gondoltál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=879714#post879714][b]Návay Kristóf - 2024.06.20. 21:25[/b][/url]

Megrázza a fejét a kérdésre, majd elmosolyodik. Kedveli a bátor és bevállalós lányokat, csak még szoknia kell a helyzetet, mert általában neki kell annak lennie.
- Megoldjuk - szakítja félbe katonás határozottsággal a magyarázatkeresését, mert ennyire nem akar, és általában nem is szokott ráfeszülni semmire. Egyedül Regi feltűnésétől tart, de azon is csak röhögne kínjában.
- Csodálom, hogy nem az erdő közepén akartál találkozni velem... Felfedezhetted volna a sátrat, amit kapunk a kiképzésen. Szerintem elférnénk benne valahogy. A hálózsákom mindenesetre magammal hoztam. Kapok majd bemutatót a tudásodról... az elemi mágia terén? - veszi a lapot, és csakúgy, mint a múltkor az otthonában, itt is közel kerül hozzá. Ugyanaz az érzés keríti hatalmába, mint néhány nappal ezelőtt. Érzi, hogy felgyorsul a pulzusa, de visszafojtja a lélegzetét. Hanglejtése komoly, de a tekintete ravasz, és a képéről sem lehet letörölni a vigyort.
- Van nálam keksz és hagymakarika, kivegyem a táskámból? - kérdezi. Szívesen időzne tovább a csónakházban, de a naplementét megérti, hogy kár lenne kihagyniuk. Bonnie válasza után csatlakozik mellé, legszívesebben helyet is foglalna a padlón. Egyelőre a naplementét nézi enyhén hunyorogva, aztán Bonnie-t, aki még mindig hihetetlen, hogy itt van, mert ezt a randit nem látta jönni. Elveszi a limonádét, majd belekortyol.
- Na és milyen volt a napod amúgy? - elröhögi magát, mert tudja, hogy nagyon béna kérdést tett fel. - Amúgy töltötted már extrém helyen az éjszakát? Ez is annak számít viszonylag - csak hogy tudja, mire számítson.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=879857#post879857][b]Návay Kristóf - 2024.06.24. 01:33[/b][/url]

Egyre nagyobbá válik az önbizalma és a lelkesedése. Hol lehet az a pont, aminél már átlépne egy határt a kijelentéseivel? Melyik flörtje, beszólása lenne túl sok Bonnie-nak? Vagy valóban megnyerte a főnyereményt? Ezt még magának se merné bevallani, marad inkább a további tesztelgetéseknél és a Návay-féle kóstolgatásnál. Hogy egy sátorban töltsék az éjszakát az erdő közepén, az számára mesébe illően izgalmas kaland lenne, de persze a most zajló csónakházi éjszaka sem ígérkezik semminek.
- Nagyon kíváncsi leszek - mosolyodik el, és legszívesebben már most azonnal látna tőle valami izgalmasat. - Ú, tudsz sütni? Király vagy. Bármi jöhet. Nem vagyok válogatós, és végtelen étvágyam van - nyúl a pólója alá úgy, hogy a hasán tett körkörös mozdulataival meg tudja villantani a felsőtestét a másiknak, persze csak ha elég szemfüles abban a néhány másodpercben. Aztán előszedi a cuccai közül az ételeket, és elhelyezkedik a földön törökülésben. Miközben Bonnie válaszol, türelmetlenül a doboza felé nyúl, leveszi annak fedelét, és betol egy kisebb szelet pitét a szájába, amitől kissé maszatosak lesznek az ajkai. Néhány morzsát még a mellkasáról is kénytelen lesöpörni, de szerencsére nem ette le magát annyira, hogy foltot hagyjon a ruháján.
- Ne viccelj, szétizgultam a napot. Azt vártam, hogy mikor lesz már napnyugta. De közben meg tudtam, hogy mégiscsak ez az utolsó szabad napom. Nagyon felemás érzés, hogy most itt vagyok veled, és mégis készülök eltűnni. És valahol meg várom is, hogy túl legyek rajta - válaszolja, miközben még teli szájjal küzdi le az utolsó falatokat, de nagy nehezen lenyeli az utolsót is. Tekintetével a távolba mered, és az eget figyeli.
- Akarsz róla beszélni? - pillant rá együttérzően. Nem akart rossz témát felhozni, de ez annak tűnik. Még ha otthonosan is mozog a természetben, kint éjszakázni azért nem olyan jó móka. Aztán éles váltással az aggodalmat az izgalom váltja fel benne. - És az még extrémebb lenne, ha egy harmadik fél is megjelenne. De ne... inkább ne - rázza meg a fejét, ahogy elneveti magát.
- A sütivel már levettél a lábamról... - fekszik hanyatt hirtelen mosolyogva, hogy alátámassza szavait.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880070#post880070][b]Návay Kristóf - 2024.06.30. 22:49[/b][/url]

- Zene füleimnek. Akkor jelentkezhetek hozzád hivatásos kóstolónak? - kérdezi oldalra döntött fejjel, méghozzá teljesen komoly hangon. Előtte van, ahogy Bonnie a konyhában sürög-forog, aztán folytatja a gondolatmenetet, és egészen odáig jut, hogy már az ágyába viszi neki a reggelit napi szinten. Sőt, olyannyira elereszti a fantáziáját, hogy megálmodik egy kiskertet a ház mögé, ahonnan a lány terromágiájának köszönhetően finomabbnál finomabb gyümölcsöket és zöldségeket hozhat be hozzávalónak. Jól járna vele. - Bár ezt lehet, hogy csak az első falat után kellene megkérdeznem - teszi a szájához a kezét, hogy bosszantsa kicsit a másikat.
- Mennyei - jegyzi meg halkan. Némileg illúziórombolónak hat, hogy közben kiszívogatja a fogai között ragadt sütidarabkákat, de hát a másik nyilvánvalóan tudta, hogy egy ragacsos sütivel mit kockáztat. Hogy az ízekre értette-e, vagy a váratlanul jött csókra, azt nem köti az orrára, de teljességgel felvillanyozza őt a lépés. Kezdi érezni, hogy ebből könnyen lehet egy olyan éjszaka, ami alatt egy szemhunyásnyit sem alszik, annyira tele van energiákkal. Mielőtt azonban hevesen visszacsókolhatna, Bonnie kezd hosszabb monológba, amit figyelmesen végighallgat.
- Azon kívül, hogy kaptam tőled egy darumadarat és egy növénykét, meg sütöttél nekem, és velem készülsz tölteni az egész éjszakát... honnan tudhatom, hogy tényleg várnál rám? - ennél a pontnál muszáj elnevetnie magát, hiszen hallja, amit az előbb mondott. - Büszke vagy rám? De közben annyira mégsem ismersz, hogy átérezd a helyzetem, hacsak nem Regi pletykált. Vagy tévedek? - érezhetően próbálja elbizonytalanítani, és kizökkenteni az álláspontjából, mert kezd olyan érzése támadni, hogy nem érdemli meg a kedves szavakat, amikhez egyébként se nagyon szokott hozzá, legfeljebb Regitől viseli el egy adott pontig. De most olyan, mintha a felvételije óta mindenki babérkoszorút dobna a fejére, pedig olyan sok mindent azért nem tett azon kívül, hogy teljesítette az alkalmassági követelményeket.
- Szándékosan tette? Nem lehet, hogy baleset volt? Nem értem... Talán nem tudta, hogy ezzel mit okozhatott neked? - nem mondja magát profinak a témában, de azt át tudja érezni, hogy valaki kapcsolódik az eleméhez, ezért nyilván gondolta, hogy ezzel egy másik elemi mágus aztán pláne tisztában kéne legyen. Éppen emiatt bosszantja, amit mesél neki, de talán elég régi emlék ez már Bonnie-nak ahhoz, hogy ne fájjon annyira. Óvatosan átveszi tőle a hajtást, és leteszi maguk elé.
- Mit fogsz csinálni helyettem és nélkülem, amíg vissza nem térek? A munkán kívül van valami fix terved amúgy? - a nehéz múltjáról mégsem szívesen kérdezné tovább, így is elég sok rosszat hallott már pletykákból. Ehelyett inkább gyengéden a kezéért nyúl, és összefonja ujjait az övéivel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880133#post880133][b]Návay Kristóf - 2024.07.03. 23:25[/b][/url]

- Garantálom, hogy az leszek. Nálunk ez családi adottság. Néha már túlságosan is nyersen tudok fogalmazni, de ezt pont nem kell bemutatnom neked - magyarázza mosolyogva. Elég csak a számtalan pubban töltött estéi egyikére gondolnia, ahol Bonnie társasága is ott volt, így találkozhatott a hírhedt-híres stílusával is. Ez sokaknak bejön, másokat viszont taszít. Az biztos, hogy van önbizalma, és meri vállalni a véleményét, határozottan áll ki az igazáért.
Gondolatai visszatáncolnak a hármas együttlétről való képzelgésről - amire felcsillant ugyan a szeme, de annyira hihetetlennek tartotta, hogy valaki, ráadásul pont Bonnie ilyen lazán és viccesen reagálja le, hogy sokk hatása alá került, ezért jobbnak látta továbblépni a válaszon, és majd ahogy elhangzott az ígéret alapján, olyan tíz év múlva visszatérni rá, ha nem kapja el jobban a kangörcs addigra - valami egészen mély magyarázatra. Még nem meri megengedni magának azt, hogy bízzon benne, de szeretne hinni neki. Úgy hallgatja szavait mellette ülve, felhúzott lábakkal, mint ahogy valószínűleg az előkészítősök hallgatják odabent a mesedélutánt. Csak ez most nem egy mese, hanem a valóság. Bonnie túl jó hozzá. Túlságosan tiszta lélek, és mellé ijesztően belevalóan tud viselkedni, mert gyakorlatilag sorra dönt meg egy csomó olyan tévhitet, amit eddig a gyengébbik nemről gondolt vagy tapasztalt.
- Na jó, de én nem csináltam semmi egetrengetőt, hogy büszke legyél rám -  mentegetőzik kínos mosollyal az arcán. - Ennyi erővel az összes többi akadémistára is büszke vagy, nem? Vagy a kölkökre a suliban, hogy megmosták a kezüket tízórai előtt. Most ez persze aranyos, meg minden, de... Nekem ez a szó valahogy nagyobb jelentőséggel bír - próbálkozik finoman elmagyarázni Bonnie-nak, hogy miért ódzkodik a kifejezéstől, és miért hozta zavarba vele. Arra viszont rájött, hogy nagyon szereti hallgatni, ahogy lelkesen magyaráz valamiről, mert iszonyatosan aranyos közben, pedig a stréberektől alapból a falra is tudna mászni.
- Értelek. Hát, köszi azért. Szar életem volt. Nem tudom, a barátnőid miket mondtak rólam, de valószínűleg igaz volt mindegyik pletyka - rántja meg a vállát, de egy kicsit azért kíváncsi, hogy mit tudhat róla a másik, mert ha nem sokat, akkor meg is találná az okot a kedvességére.
Nem tud semmit mondani a történetére, ezért inkább hallgat, és a kézfogást választja. Elröhögi magát a tulajdonosváltáson, aminek körülményeit biztosan nem felejti el egyhamar, viszont legalább pont akkor mondott fel magától, amikor ez az egész történt.
- Jó, azért eddig se jártál valami sűrűn... Igazából mindig úgy maradtál meg, hogy te vagy ott a jókislány. Talán ezért nem beszéltünk annyit. Mármint... Nem illettél a pubba. Téged inkább egy cukrászdában tudlak elképzelni. Túl finom vagy - neveti el magát, és fülig vörösödik, mert érzi, hogy ez a bók egy kicsit gáz volt. - Aha, szóval mások helyett dolgozol. De mikor kapcsolódsz ki? A mai exkluzív éjszakán kívül... Bocs - és ezzel rácsap Bonnie karjára, amin megjelent az első szúnyog, jelezve az este kezdetét. Legalább agyoncsapta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880150#post880150][b]Návay Kristóf - 2024.07.04. 21:58[/b][/url]

A szavakkal sokszor állt hadilábon, és ez csak némileg enyhült az évek során. Lehet itt apai mintával jönni, de valóban nem a gyengédségükről voltak otthon híresek, és ezen sem a sport, sem a táboroztatások nem segítettek. Amit gondolt, és amit akart, azt a tettein keresztül tudta kifejezni ahelyett, hogy a szavakkal finomkodna. Persze olyan szempontból meg tudta védeni magát, hogy visszaszól a provokálódóknak. Sok fizikai konfliktust megspórolt ezzel. De dicsérni nem tud magabiztosan, amitől hitelesnek érezné magát. Flörtölni tud, sajátos módon, jellemzően azért, hogy megtartson maga mellett valakit, akire éppen szüksége van, vagy megszerezze ideig-óráig.
- Rendben. Azért aranyos tőled - törődik bele. Egy kicsit várta volna a lelke mélyén, hogy Bonnie majd bizonygatni kezdi, mennyire istenkirály Kristóf, és ezzel tovább szerénykedhet, holott a lelkének rohadt jólesik az ilyen attól függetlenül, hogy elhiszi vagy sem. Mivel elmarad, csak vállat von, enyhén csalódott szemekkel, amik hamar felragyognak a következő poénon. - Na témánál vagyunk. Azért remélem, hogy nem kell fogni helyettük... Van egy csomó undorító dolog, amiért minden tiszteletem, hogy kibírjátok - a gyerekek koszosak, büdösek, sok a baj velük. Tényleg acélidegek kellenek hozzájuk.
- Nem pont erre gondoltam... - néz maga elé, miközben nyel egy nagyot. Lepereg előtte az egész élete. Bakker, nem is tud visszaemlékezni mindenkire. De inkább el se meri kezdeni megszámolni, mert a végén egy igazi fuckboynak fog tűnni. Kissé el is sápad, amikor kapcsol, hogy a lányok bizony mindig mindent megbeszélnek egymással, hiszen még a mosdóba is együtt járnak. - Mondjam azt, hogy én még nem hallottam magamról panaszt? Mármint a teljesítményemről... Maximum összetörtem néhány szívet akaratlanul. A fizikai adottságaimról meg nem tehetek, de amiatt sem kell szégyenkeznem szerintem. Az élmény egyébként is szubjektív, szóval inkább csak azután firtasd, hogy megtapasztaltad - tanácsolja Bonnie-nak férfiasságát érintő védőbeszédének zárásaként.
- Jó, de közben tök laza is tudsz lenni. Ott van például a húgom, Fanni, ő is tipikus jókislány volt mindig, de csak azért, mert a szüleink teljesen elnyomták. Szóval ha magadtól vagy ilyen, az oké, de ha külső nyomásra, az rohadtul nem... Nekem ne parancsoljon senki, tényleg leszarom már, hogy ki mit gondol - vagy csak akarja, de olyan nagyon büszkén húzza ki magát az elhatározása mellett. Nem akarna valaki olyannal közelebb kerülni, aki a testvérére emlékezteti. Az olyan abszurd lenne.
- Valami olyasmi - mosolyodik el a kérdésen, aztán magához húzza, és hosszasan megcsókolja. - Csak csináld, ami jólesik - összegzi véleményét, próbálva megnyugtatni Bonnie kétségeit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880182#post880182][b]Návay Kristóf - 2024.07.06. 17:28[/b][/url]

Megforgatja a szemeit, arcára pedig odafagy a mosoly. Vajon mennyit tud a javítós múltjáról, ami akkoriban felért számára a börtönnel, ezért még viccből sem szeretné Bonnie-t ott látni? Utólag nagyjából elfogadta azt, hogy ez egy szükséges rossz volt a jellemfejlődése során. Persze elsősorban még mindig az apjára fúj a körülmények előidézéséért. Nem simította el teljesen a családi múltat, és kétli, hogy valaha is leülne a szülőkkel, hogy szembesítse őket a sérelmeivel. A tények önmagukért beszélnek.
- Van, aki pont azért nem akar gyereket, mert bőven elegek neki a diákjai. Te hányat szeretnél? - kérdezi, de már előre fél a lehetséges választól. Előbb persze be kell, hogy avassák őt az együttlét rejtelmeibe, és az sem árt, ha kiélvezi az élet örömeit, mielőtt az anyaságnak szentelné az idejét, de senki nem egyforma.
- Csináltam ezt-azt, na... Még kis vakarcs voltam. Most is az vagyok. Aki meg nem óvatos, vagy hisz nekem, az így járt... Én jól éreztem magam velük - magyarázkodik zavartan, ujjait tördelve, miközben láthatóan kerüli a szemkontaktust. Nem tudja, hogy szégyellnie kell-e magát azért, amit tett, de nem akar hazudni. Sok mindenre képes volt azért, hogy ágyba vihessen valakit. Sokszor beszélt belőle az alkohol, vagy az ösztön, ami kevésbé tette őszintévé a száját elhagyó szavakat. De nem szeretné meggyónni Bonnie-nak, mert a fejébe veszi, hogy se neki, se másnak nem tartozik magyarázattal, esetleg azok kérhetnék a bocsánatkérését, akiket megbántott, de hol is vannak, talán épp mással kavarnak... Mert azért a lányok se voltak szentek a legtöbb történetben.
- Rajtad áll majd, hogy folytatod-e a listát... - válaszolja sejtelmesen. - Hallhatta már tőlem. Más kérdés, hogy fel akarta-e fogni, amit mondtam. Mindegy, inkább hagyjuk a családomat. Azért kedves, hogy próbálod megérteni - érezhetően egyre feszültebb lesz, testtartása nyugtalan, lábával türelmetlenül dobolni kezd a padlón. Ingerültté teszi a téma, és az, hogy Bonnie próbál tanácsot adni valamiben, amit nem lát még át annyira, de nem is kell szerinte mindenáron belefolynia "okoskodni", mégis visszafogja magát, és nem szúr oda, pedig mással már megtette volna. Amúgy se haraggal szeretne tőle elválni ezen az estén.
- Ez jó ötlet - szedelődzködik fel, s ha kell, kezet nyújt Bonnie-nak, hogy felsegítse. Besétál, iszik még pár kortyot az italból, és aztán pakolgatni kezd a cuccai közt, például előszedi a hálózsákját és a későbbi alváshoz szükséges felszereléseket. - A padlón jobb, vagy inkább az egyik csónakba fészkelnéd be magad? - kérdezi felé fordulva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880336#post880336][b]Návay Kristóf - 2024.07.17. 00:00[/b][/url]

Sosem kellett ezen gondolkodnia. Túl távolinak tűnt. Retteg attól, hogy rossz apa válik belőle, hogy ő is ugyanolyan öntörvényű lesz, mint ami neki jutott, és hogy ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni, mint az őse. Magával se tudta sokáig, hogy mit kezdjen. Az akadémia után sem látja még kristálytisztán a jövőjét, amíg viszont nem érzi úgy, hogy stabil jövedelme van, addig nem merne megállapodni, és két másik ember helyett is felelősséget vállalni. Kristóf, a családapa. Feláll a hátán a szőr, és egy nagyot nyel. Olyan dolgokon agyal, amiken még rohadtul nem kéne, mert nem időszerű. De Bonnie válasza logikus. Kettő. Lepillant a jobb, majd a bal karjára, enyhe zavarodottsággal az arcán. Annyit még pont fel tudna emelni, és elbírna tartani. Ő is így nőtt fel Fannival.
- Jól eltervezted - állapítja meg, és a hangjába csempészik némi elismerést. -  Én... nem tudom - sóhajt. Nem akar hazudni neki, de ezzel a kérdéssel megfogta. Ténylegesen meg kell állapodjon, változtatnia az életfelfogásán, a körülményein, és erre nem biztos, hogy képes lenne. Inkább kételkedik abban, hogy erre egyáltalán esélyt kapjon. - Egyébként még az is lehet, hogy nekem is ikreim lennének - oldja a feszültséget egy vállrándítással egybekötött félmosollyal. Csak hogy tudja a másik, hogy mire vállalkozna, ha esetleg becsúszna, az est későbbi alakulásától függően.
- Ja. De akkor most én vagyok a vad aurortanonc, aki nevelésre szorul? - nevet fel a kérdésen, amit csak félig gondolt komolyan, de érdekli a válasz. - Ti meg mindig okosabbnak és érettebbnek gondoljátok magatokat a férfiaknál, de általában mégis engeditek, hogy felszedjenek - húzódik hozzá közelebb, hogy prezentálja a megkísértést. A család témát megkönnyebbülésére rövidre tudja zárni, valóban az az utolsó, amire ma este gondolni akar, mielőtt bevonul, és új fejezetet kezd az életében. Az annyira a múlt, hogy most a jelen és a jövő a fontos. Hogy itt van Bonnie-val, és valószínűleg újból találkoznak majd, ha letelik ez a pár hónap.
- Ahogy óhajtod - nyugtázza döntését egy alázatosnak álcázott meghajlással. Neki viszont, mivel pasiból van, rendészeti vénával, teljesen mindegy, hogy miben és hol fekszik le, egyébként sem öltözött ki mára. Egy csónak hangulatos, diszkrét fekvőhely. Elméletileg. Miközben Bonnie öltözni kezd, Kristóf az egyik csónak oldalához húzódik, és leterít egy kockás pokrócot az aljára, gondosan elegyengetve az ülés alatt. Ezt követi a táskája, majd egy nagy és egy kispárna, meg a hálózsák, plusz a biztonság kedvéért bepakolt vöröses színű takaró, amit még Regi szekrényéből csent el. Ösztönösen odakapja a tekintetét, amikor lekerül Bonnie-ról a felsője, majd szinte azonnal félrepillant. Szinte biztos benne, hogy direkt csinálta, de akkor miért fordult el, ha most elvileg az a terv, hogy majd esetleg...? Mindenesetre ezzel a kis jelenettel sikerült megemelnie a pulzusát. Kérdés, hogy lebukott-e.
Bólogatva megszabadul a cipőjétől, így mezítláb ül be a csónakba, hátát a szélének támasztva.
- Kicsit lehet, hogy kemény. Mármint az alja - vigyorog rá, amint kapcsol a kértértelműségével. Lehet, hogy kelleni fog még egy pokróc maguk alá, mert a csónakot nem alváshoz tervezték. - Amúgy tudok evezni. Legközelebb bevihetlek a tavacska közepére is. Csak annyira még nem akartam, hogy összezárva érezd magad velem, hátha menekülőre fognád - játssza magát kicsit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880604#post880604][b]Návay Kristóf - 2024.07.24. 00:05[/b][/url]

Látszólag nem lehet Bonnie-n fogást találnia a felvetéseivel, de hogyan is felejthetné el azt, hogy egy előkészítős tanárral van dolga, akinek a gyerekek központi helyet foglalnak el az életében. Kristóf számára szokatlan valamennyire, hogy a családalapítás, a jövőtervezés gondolata nem vált ki ellenállást a másikból. A kastélyban még mindenki a tanulmányaival volt elfoglalva, vagy még hajszolta volna egy kicsit az élvezeteket. Azok a lányok, akik szóba álltak vele, nem gondolkodtak még ilyesmiken. Otthon sem ezt a mintát látta. Reginél valahogy azon kell izgulni, hogy egyáltalán fiúzzon. Fannit meg hagyjuk is. Jó lenne, ha végre nem annyiban merülne ki a szerelmi élete, hogy ráhajtott a zenetanára. A pubba sem anya-jelöltek jártak. Előbb talán rendeznie kellene valahogyan a szüleivel való zűrös viszonyát, elvégeznie a képzést, bizonyítani a hivatásában, megállapodni, aztán valahogy akkor belevágni az egészbe, ha lesz kivel. Végül inkább kiveri a fejéből a gondolatot. Ráér még ezen rágódnia, nem is érti, miért ez jár a fejében éppen, de Bonnie elég érett dolgokat hoz ki belőle, és ahogy erről az egészről beszél, csak azt veszi észre, hogy mosolyra készteti, mert annyira aranyosnak találja. Hosszasan hümmög egyet, de végül nem mond rá semmit, csak nyugtázza egy bólintással.
- Hozzá vagyok szokva az erőszakhoz. De nem így... - pontosít a végén, ahogy felnevet. - Na és te? Inkább a gyengédség, vagy vágytál valaha egy kis durvaságra? - szokatlanul remeg a hangja a kérdéstől, mintha szégyellené, hogy erről érdeklődik, mert kényes információt akar tudni. Végignéz rajta, és mivel okozott már neki meglepetéseket, nem tudja eldönteni, hogy milyen fajta lélek rejtőzködik benne valójában. Van-e rajta álarc, amivel leplezi vágyait. Tisztának látja, de mégis vibrál benne valami, ami izgatja, és megismerésre készteti.
- Mondjuk most lehet, hogy meg is válaszoltad a kérdésem - von vállat, de még rácáfolhat. - Amúgy meg tudod jól, hogy lehet finoman is manipulálni. Észre sem vesszük - kacsint, miközben úgy érzi, pont ezt teszi vele Bonnie, hiszen egyre erősebben kell uralkodnia magán.
- Igazából lehet, hogy más is - válaszolja halkan, közelebb hajolva hozzá. - Ha szeretnéd, igen. De most jobban örülök, hogy nincs sötét. Van mit szemügyre vennem - helyezkedik úgy, hogy kényelmesen feltérdelhessen, és egyik kezével gyengéden végigsimít Bonnie lábán.
- Megköszöntem már, hogy itt vagy amúgy? - mosolyodik el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880709#post880709][b]Návay Kristóf - 2024.08.02. 01:07[/b][/url]

- Azt hiszem, értem... - dörmög komoly hangon anélkül, hogy felfedné a másik előtt konklúzióját. Az elején még pajzán mosollyal az arcán felkapja a fejét arra, hogy vajon milyen videókat nézhetett Bonnie, mert a varázslók között eleve kényes ehhez hozzáférni, valamiért pont kimarad a mugliismeret tananyagból a "hatékony" internethasználat. Aztán félrepillant, és elkalandoznak a gondolatai. Kristóf nem akart ennyire mélyen belemenni, vagy legalábbis nem gondolta volna, hogy Bonnie számára ez ennyire összetett válasz lesz, és nem félvállról fogja humorosan elmagyarázni. Végül arra jut, hogy ő olyat keres, aki egy igazi társ a másik számára. Kristófnak ez lehet, hogy túl idilli, mert nem tudná elképzelni, hogy ne legyenek súrlódások közte és bárki között, ő egyszerűen nem az a típus, akinek az életébe majd belép a hibátlan, a tökéletes, aki úgy fogja őt elfogadni és szeretni, ahogyan van. Furcsa a számára, hogy Bonnie túlmutat a fizikai kontakton, és lelki szemmel áll hozzá. Amikor maga is komoly kapcsolatban volt, még nyomasztóan hatott rá kissé, hogy a lányok mennyivel érzékibben közelítették meg a kapcsolódásukat, Kristóf meg zsigerből hozta azt, amiben szocializálódott, és amihez hozzászoktatta saját magát. Bonnie-nak több kell, mint egy jó éjszaka. A szíve mélyén biztos, hogy így érez. Ezért Kristófnak eszébe jutnak a régi emlékek, csúnya szóval az akkori elvárások, amikkel kimondatlanul szembekerült, és akkor még nem tudta megugrani azt a mércét, és most sem biztos abban, hogy képes lenne rá bárkinél.
- Micsoda elemzés - vigyorodik el önelégülten. - Lehet benne valami... - még érleli magában a jelzőket, a megállapításokat, amik mind azt sugallják, hogy foglalkoztatja Bonnie-t, és gyakran gondol rá, de jó megfigyelő. Mondata végén a kezéért nyúl, hogy magához húzhassa, de menet közben inkább úgy dönt, hogy ő maga hajol oda az ajkaihoz, hogy megcsókolhassa. Lassan indít, majd valamivel hevesebben kezdi el csókolgatni, miközben karjaival átfogja a hátát. Egyelőre nem törődik azzal, hogy kényelmetlen a csónakban, de ha eldőlnének, akkor legalább a hálózsák elég puha. Csak a pillanatot szeretné élvezni, hogy vele lehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3261&post=880792#post880792][b]Návay Kristóf - 2024.08.05. 23:16[/b][/url]